Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-16 / 104. szám, csütörtök

A. Novotný elvtárs, köztársasági elnök i Eredményekben gazdag tíz év az ostravai kerületben 1 (Folytatás az L oldalról) talanlt bennünket az — mondotta —, hogy ez év első hónapjaiban az ost­ravai-karvinái bányák ismét adósai maradtak köztársaságunknak a szén­fejtésben." Meggyőződését fejezte ki, hogy a lemaradást a bányászok be­hozzák és mindent megtesznek annak érdekében, hogy továbbra is siker­rel teljesítsék a tervet. Novotný elvtárs ezután hangsúlyoz­ta, hogy a terv teljesítését nemcsak a tüzelőanyagok terén, hanem a ko­hászatban, az építkezésben és min­den más szakaszon biztosítani kell. Rámutatott a munkások, parasztok és értelmiség kezdeményezése széles­körű fejlesztésének szükségességére a gazdaság irányításában, és az ál­lam igazgatásában való részvételnél. A szocializmus új szocialista embert teremt, aki eszmeileg és politikailag öntudatos, sokoldalúan képzett, új viszonya van a munkához, magasfo­kú kollektív öntudattal rendelkezik, akit szocialista elvek vezetnek a magán- és közéletben Az ilyen em­berek nem születnek és nem növe­kednek a napi élettől való elszige­teltségben. Az egész köztársaságban, a bányákban, kohászati üzemekben, az építkezéseken és a mezőgazda­ságban közvetlenül Ostrava vidékén tapasztalt példák nagy száma tanú­sltja, hogy az új szocialista társa­dalomért folyó harc megváltozott. Ezt bizonyltja a szocialista munka­brigád mozgalom is. A szocializmus építésének nagy eredményei a nö­vekvő politikai öntudat legfőbb bizo­nyítékát, a dolgozók alkocó kezdemé­nyezésének és magasfokú aktivitásá­nak tanújelét bizonyítják. Ezt a szo­cializmus építésének a falvakon elért sikerei is bizonyítják. A szövetkezeti tagok gazdag tapasztalatokra tettek szert, megismerték a szocialista gaz­dálkodás előnyeit és ma a gazdálko­dás régi módját és a falu régi éle­tét az elhagyott múltnak tekintik. Az életszínvonal kérdéseivel kap­csolatban Novotný elvtárs a lakás­építkezésről is szólt. „Nem lehetne beszélnünk az életszínvonal további emeléséről - mondotta -, hogyha nem oldanánk meg egyidejűleg a la­káshiány kérdését. A lakásépítkezés nagy jelentőségű, nemcsak az élet­színvonal emelésére, hanem egyút­tal a család élete teljes és nyugodt •környezetének megteremtésére is ki­hat, megszilárdítja az emberek kö­zötti erkölcsi kapcsolatokat és ha­tással van a munkaerők állandósítá­sára. Mindenre gondoltunk, amikor úgy döntöttünk, hogy 1970-ig 1 millió 200 ezer lakást építünk. Az Ostrava vidékén gazdasági jelentőségére való tekintettel azt a feladatot tűzzük ki, hogy a harmadik ötéves terv végéig minden család számára lakást épí­tünk. Az építkezés azonban csupán azzal a feltétellel teljesülhet, hogy­ha országos akcióvá válik. Az elnök ezután azokról az egész­ségtelen jelenségekről beszélt, ame­lyek a lakásépítés biztosításánál megnyilvánulnak. Ezen jelenségek egyike az a helytelen nézet, amely egyes dolgozók között elterjedt, amelynek lényege az, hogy csupán az állami lakásépítkezésben lehet bízni. Kijelentette, hogy az állam vál­lalja a lakásépítkezés anyagi és pénz­ügyi fő terhét, azonban nem helyes olyan véleményt terjeszteni, hogy „minden lakást az állam építsen." Gyakran vagyunk tanúi annak, hogy a szövetkezeti, vállalati és magán­épltkezést háttérbe szorítják és nem tulajdonítanak neki kellő figyelmet. A nemzeti bizottságoknak és az üze­mi szakszervezeteknek haladéktalanul biztosítaniok kell, hogy a népi épít­kezési szövetkezetek, vállalatok és egyes polgárok a lehető leghamarabb építhessenek és ezzel hozzájárulja­nak az országos feladatok teljesítésé­hez. Novotný elvtárs beszédének továb­bi részében szocialista demokráciánk elmélyítésének kérdéseivel foglalko­zott. Ez fő formájában a dolgozó nép egyre nagyobb részvételében nyilvá­nul meg politikai, gazdasági és kul­turális életünk valamennyi kérdésé­nek megoldásánál. A szocialista tár­sadalom élete és fejlődése alapelvei érvényesítésének érthetően elsősor­ban ott kell megnyilvánulnia, ahol közvetlenül hat a nép befolyása. Ez elsősorban a nemzeti bizottságok munkájában, az üzemekben, a szak­szervezetek életében és tevékenysé­gében, a falvainkon és az EFSZ-ek­ben nyilvánul meg, és ezen szervek és szervezetek útján befolyást gya­korol a kerületi és központi szer­vekre. Novotný elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy olyan kérdések rendkívül bonyolult összességéről van szó, amelyeket nem oldhatunk meg a szo­cialista országok, elsősorban a Szov­jetunió további fejlődésétől elkülö­nülten. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa hangsú­lyozta, hogy a szocialista országok többé-kevésbé együttesen jutnak el a kommunista társadalom építéséhez. Egyben tekintetbe kell vennünk a világhelyzetet, a kapitalizmus létezé­sét és ezzel kapcsolatban az állam védelmi funkciója megerősítésének szükségességét is. Nem kevésbé fontosak azok a kér­dések is, amelyek ma már szorosan összefüggnek a jövő kommunista társadalom létezésével. Már most kell irányítanunk a technika és tu­domány fejlesztését, valamint az is­kolai nevelés és művelődés új tar­talmát és új tormáit. A mai nem­zedék gyermekeinek már olyan neve­lésben kell részesülniök, amely meg­felel a társadalom fejlődésének a jö­vő években. A Központi Bizottság legközelebbi ülésén e kérdésekről és megoldásukról fog tárgyalni. Az ostravai kerület fontos szerepe gazdasági életünkben megköveteli a munkások és technikusok fokozott gondoskodását és technikai nevelését. Erre megvannak a feltételek. A gé­pesítés bevezetésében elért sikerek ezt világosan bizonyítják. E kérdé­sekkel szorosan összefügg a munká­sok és technikusok együttműködésé­nek megszilárdítása. Ma már alap­jában véve kiküszöbölték a kapita­lista múlt örökségét értelmiségi dol­gozóink nézeteiből és az értelmiség viszonya a munkásosztállyal szemben is megváltozott. A dolgozók tiszte­letben tartják a jó és tehetséges gazdasági és technikai dolgozókat, másrészt pedig a technikusok az együttműködést a munkásokkal min­dennapi munkájuk oszthatatlan ré­szének tekintik. Technikusainknak teljesen nyíltan megmondjuk, hogy velük és az új szocialista értelmiséggel szemben fo­kozott igényeket támasztunk és azt akarjuk, hogy a szocialista termelés leghaladóbb módszereiért folytatott harc élharcosai legyenek. Novotný elvtárs ezután az ifjúság neveléséről beszélt. Éppen Ostrava vidékén látjuk ifjúságunk építő lel­kesedésének és magas fejlettségének sok bizonyítékát. „Büszkeségünket, a Klement Gottwald Oj Kohót - mon­dotta — nem lehet elképzelni a CSISZ-tagok munkája nélkül és a kettőt egymástól el sem lehet vá­lasztani. Az Oj Kohó az ifjúsággal és az ifjúság az új kohóval nőtt és edződött és ma egyre inkább a mi ifjúságunk az, amely napjainkban az új Ostraváért, az ostravai kulturális élet javításáért és emeléséért foly­tatott mozgalom első soraiban áll helyt. Az ifjúság önmagát nem neveli. Eszmei, politikai, erkölcsi és kultu­rális fejlődéséért valamennyien fele­lősek vagyunk. Ifjúságunktól több fe­lelősséget kívánunk, meg kell ben­nük szilárdítanunk a szocialista osz­tályöntudatot, vezetni kell őket a .. a munka, a szocialista kultúra iránti öntudatos viszonyra és bennük a szo- ... < •• cialista ember új erkölcsi arculatát 1 azank és a Magyar Nepkoztár­kell fejleszteni ® 1111 sas á9 népeinek kapcsolatai „, . „„, 0 hosszú évszázadokra nyúlnak vissza, Novotny elvtárs ezután a nemzetközi S . , ^,,'r. politika egyes kérdéseiről beszélt. Kije- 1 d, e a 0rsz á9 burzsoáz ája mm­Ientette. hogy a szocialista országok ere- £ dent elkövetett, hogy ellentéteket je egyre nagyobb, növekszik a szocialista jj szítson a két szomszédos állam népei gondolatok hatása a világban. Különösen ® között. A burzsoázia által épített ha­kifejezöen nyilvánul meg ez a kapitalista I Z Ugságfal csak a felszabadulás után világ eddigi fejlődésével való összeha- | omlott le s enne k ledöntése elsősor­sonlitasban. A mi utunk valamennyi dol- t , . ^ , , . . , gozó anyagi és kulturális fejlesztésének ® ban a szo v3 e t hadsereg felszabadító és az emberiség boldog jövőjének hatal- ® tettének és a munkashatalomnak ko­mas távlatait nyújtja. A kapitalista tár- J szönhető. Mindkét ország népeinek sadalomban munkanélküliség, válság, nyo- {§ béklyóit a szovjet hadsereg zúzta mor és éhség uralkodik. „Azt hiszem, s szé t. Mindkét országban a munkás­mondotta - hogyha ma azt akarnánk, ® & l hatalmon és a marxista hogy egy fiatalember, aki mar nem elte & ' át a kapitalizmus uralmát, a kizsákmá- J testverpártok által vezetett ket ba­nyolást, megmondja nekünk, milyen az Jj ráti ország népei mindent elkövet­éhségről való elképzelése, nehéz kérdés S tek az új, szocialista, internaciona­elé állítanánk, amelyre nehezen tudna vá- S ij st a tartalmú jóbaráti viszony elmé­laszolní. F.s ez nagy különbség. Nem ^ lyStése érdek éb en. Mindkét országot csoda, hogy az egesz világ dolgozol a g .. ... .. -ái-jaik s, p rňť P­szocializmus fölényét biztosító egyre ki. f összetűzik kozos céljaik es erote fejezőbb tények hatása alatt síkra száll- g sziteseik a szocializmus épitesében. na k jogaikért és a szabadságért. Ezért f A csehszlovák-magyar barátsági, a mi tapasztalataink nagy jelentőségűek T együttműködési és kölcsönös segít­azon további nemzetekre nézve, amelyek § ségnyújtási szerződés megkötésének a lövőben a szocializmus útjára lépnek. | tizedi k évfordulóját ünnepli ma a két Szilardan hisszük, hogy rövidesen további . A szerződés aláírása országok foqnak követni bennünket a ® ország nepe. A szerzoaes aiairasa szocializmus építésében és tapasztalataink E óta eltelt tíz esztendő alatt egyre hathatós segítséget fognak számukra je- ® mélyebbé, eredményesebbé vált a lenteni. Ezt a fejlődést sokban elősegít- rf szocialista tábor e két országának hetjük, hogyha a világnak gyakorlatilag f el v társi együttműködése. A két or­megmutatjuk, mit jelent a szocializmus | - dolgozói kölcsönösen segítik az ember szellemi erői fejleszteseben. A a a , , , ... -J 3 ,. Mivel a kapitalisták ezzel szemben sem- f egymást országuk építésében. Derék mit sem állíthatnak, azzal vádolnak min- V munkásaink, szerelőink, mérnökeink ket, hogy forradalmat akarunk és szer- S segédkeztek Sztálinvárosban. Inotán, vezünk ebben vagy abban a kapitalista = Tiszapalkonyán, szívesen segítenek, országban. Az ilyen szóbeszédnek — g ha kell, most is. A fejlődő külkeres­hangsúlyozzák bár azzal is hogy k.uta- | kd]i kapcso!atok k eretében jelen­sítják a szocia ista országok diplomáciái ® ,„ . . f * , ^ -il-j. , képviselőit, vagypedig hisztérikus tárna- a tos gépi berendezeseket szállítunk dást intéznek a kommunizmus ellen — fj Magyarországra, ahol ismerik, szere­ma már lassan senki nem hisz. Ma már g tik kiváló minőségű gépeinket. A mi mindenki tudja, hogy a nemzeti felszaba- ® munkásaink is szívesen dolgoznak a dító mozgalmakat a gyarmatokon, a=f m aqyar szerszámgépek mellett, vagy sztrájkokat és a munkanélküliek " M utaznak híres magyar motorvona­szociális tógáikért a kapitalista országok- í, ... , - ... ban éppen a kapitalistáknak a dolgozók 1 tokon, autóbuszokon. Nagyra érté­maximális kizsákmányolására irányuló i keljük azt a segítséget, amit a Ziar erőfeszítése okozza. Ezzel ellentétben g nad Hronom-i nagyüzem építésénél oly nagy jelentőségűek építő sikereink, g kaptunk. Kölcsönösen segítjük egy­Novotny elvtárs ezután arról beszélt, ® mást a me zőgazdaság gépesítésében. hogy a Szovjetunio es a barati országok ® traktorokat szállítunk a Manvar béketörekvései világszerte egyre nagyobb®™! traktorokat szállítunk, a Magyar visszhangra találnak. Ez megnyilvánul a @j Nepoztarsasagból kombájnokat ka­reális burzsoá politikusok és gazdasági S punk. Az egyik magyar nagyüzem tényezők köreiben is. A háborúellenes ® homlokzatát Klement Gottwald neve közvélemény az USA-ban. Franciaország- jg ékesíti. A közös cél elérését segítik ban, Nagy-Britanniában, sőt még Nyugat- g a z üzemek dolgozói, valamint Nemetorszagban ma olyan eros, hogy aj® B J . ? • illető kormányoknak legalább látszólag ®f.. Handlov á es Tatabanya banyaszai tiszteletben kell tartaniok. Az emberiség békevág.va oly hatalmas, hogy az agresz­szorok minden arra irányuló törekvése csődöt mond, hogy meggátolják a leg­égetőbb nemzetközi kérdések békés úton történő megoldását. A legádázabb el­lenzők élén a nyugatnémet militaristák és revansisták állanak. Novotný elvtárs a békeszerződés megkötésére és a berlini kérdés megoldására irányuló szovjet ja­vaslatot olyan sürgős feladatként érté­kelte, amely megoldja az európai béke biztosítását és Nyugat-Németországban a háborús tűzfészek felszámolását. Ezért szívesen fogadjuk a külügymi­1949. április 16-án írták alá a csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést j közötti termékeny verseny és a j szomszédos kerületek, illetve megyék I között egyre gyümölcsözőbbé váló {szinte, testvéri találkozók. Örömmel j tölt el mindnyájunkat, hogy a Nagy­j marosnál közösen építendő vízierőmű 1 modelljét a tavaszi budapesti áru­| mintavásáron már bemutatják. Köl­1 csönösen jó eredményeket érünk el zösen emelik fel szavukat a veszély ellen s a Varsói Szerződés keretén belül megteremtik a közös védelem szilárd alapjait. Támogatják a Szov­jetunió építő javaslatait a német békeszerződés megkötésére és a nyu­gat-berlini hidegháborús góc meg­szüntetésére. ^[Csehszlovákia és Magyarország között a tíz évvel ezelőtt létrejött szerződés kifejezője azok­nak a mély baráti érzéseknek, ame­lyek népeinket összefűzik. Ezek az érzések egyre meghittebbek. A szo­cializmus építése befejezésének, a béke védelmének közös nagy ügye elválaszthatatlanul összeforraszt ben­nünket. Havlíček, a XIX. század nagy cseh politikusa mondta, hogy bajban bizonyosodik be, ki az igazi barát. A magyarországi ellenforradalom napjaiban és utána is, mindig, jó­szándékunkkal, segítőkészségünkkel, erkölcsi, politikai és anyagi segítsé­günkkel tanúbizonyságát nyújtottuk ennek is. Ezért mondhatta Kopecký elvtárs a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a magyar országgyűlés emlékülésén: „A Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából utalifhk arra, hogy 40 évvel ezelőtt a cseh­szlovák burzsoázia hozzájárult a Magyar Tanácsköztársaság megdön­téséhez. Ezzel szemben 1956-ban Csehszlovákia dolgozó népe érdeme­ket szerzett az akkori szégyen jóvá­tételével: segített a magyar dolgozó népnek az erőszakos ellenforradalom és az imperialista gonosztevők elleni küzdelemben". Az országaink közötti szoros ba­rátság elmélyítésének útján jelentős lépésnek számítanak az utóbbi idő­ben megvalósított párt- és kormány­küldöttségek kölcsönös látogatásai. Mindannyiunk emlékezetében élnek még azok a meleg fogadtatások, ba­ráti megnyilvánulások, amelyekkel dolgozó népünk fogadta magyarorszá­gi vendégeit. Mindez hű tükörképe kapcsolataink állandóságának. Meggyőződtünk róla, hogy Magyar­ország minden legkisebb helyén is érdeklődnek hazánk politikai, gazda­sági és kulturális helyzete iránt. Az ellenforradalom idején vandái módon elpusztított lidicei parkjukat a sze­gediek már rendbehozták. A lidicei parkban Szegeden ezekben a napok­ban már nyiladoznak a proletár nem­zetköziség életerős hajtásai. A Magyar Népköztársaság belső helyzetét jő gazdasági, biztató kul­Csehszlovák jegyzék Franciaországnak A Csehszlovák Köztársaság párizsi nagykövete 1959. ápri­lis 15-én Franciaország kül­ügyminisztériumának a követ­kező jegyzékű szöveget adta át: Á Csehszlovák Köztársaság nagy­követsége tiszteletét nyilvánítja a külügyminisztériumnak és hivatkozva az 1959. április 10-én Prágában át­adott jegyzékre, kormánya megbízá­sából tisztelettel közli a következő­ket: A csehszlovák kormánynak a Lidi­ce csehszlovák hajó törvényellenes feltartóztatása miatt tett határozott tiltakozása ellenére, mely hajót fran­cia hadihajók tartóztattak fel a nyílt tengeren és azon sürgős követelés ellenére, hogy a hajót és rakomá­nyát engedjék szabadon, a francia hatóságok Oránban 1959. április 8-án a francia kormány tudtával és rende­letére partraszállították a marokkói kiráivi hadsereg részére küldött szállítmányt, melyet Marokkő Cseh­szlovákiában az érvényes egyezmé­nyek alapján vásárolt. A rakomány partraszállítása és Orán algériai ki­kötőben való visszatartása a keres­kedelmi ügyfelek akarata ellenére erőszak alkalmazásával, a hajó és kapitánya elleni durva jogsértés és beavatkozás a szuverén államok kö­zötti kereskedelmi kapcsolatokba s ezt a cselekedetet nem lehet más­képpen minősíteni, mint a visszatar­tott rakomány eltulajdonítására irá­nyuló kísérletnek. niszterek értekezletét, amelyet Genfben S ..... fognak megtartani, és hisszük, hogy ered- íj k ét ország kozottl kapcsolatokat, menyei hozzájárulnak a nemzetközi fe- jfj Egyre több alkalom nyílik arra, hogy sziiltség enyhítéséhez. ® a két ország népe egész együttesek Beszédének befejező részében | (a Magyar Állami Operaház balett­hangsúlyozta, hogy a szocialista esa- ® kara nálunk vendégszerepelt, a bra­ládhoz való szilárd tartozásunk biz- S tislavai Nemzeti Színház és a prágai tonságunk, szabadságunk és békés g D 34 színház viszont Magyarorszá­építésünk kezessége. ®gon), művészek látogatása során, l» á kiállításokon (a prágai Vár lovagter­mében most van Pór Bertalan két­szeres Kossuth-díjas kiváló művész­nek, Budapesten pedig nemrégen volt az államdíjas JirI Trnkának és Jo­A csehszlovák kormány ismételten g s ef Lada nemzeti művésznek a ki­teljes határozottsággal tiltakozik a Íj állítása), filmekben, könyvekben, francia hatóságok ezen intézkedése Ü színdarabokban (Prágában Fejér Ist­ellen és nyomatékosan követeli, hogy j a francia hatóságok azonnal szaba- | dítsák fel a Lidice csehszlovák hajó- j rői erőszakkal partraszállított rako- j mányt -s biztosítsák elszállítását i eredeti rendeltetési helyére, vagyis j Casablancába. A csehszlovák kormány újból | hangsúlyozza, hogy a Lidice cseh­tében felmerült minden kárért. szlovák kereskedelmi hajó és rako- ® életét. Számos klasszikus és mai ma­mánya elleni törvénytelen beavat- gj gyar író - legutóbb Katona József, kozásáért a felelősség a nemzetközi S Arany János, Móra Ferenc, Kaffka jog alapján a francia kormányra há- I Margit, József Attila, Gárdonyi Géza rul, amely teljes mértékben felelős | könyve jelent meg cseh és szlovák ezen törvényellenes akció következ- ® fordításban és a magyarországi dol­S gozők is megismerték a legjelentő­®sebb cseh és szlovák Írók - Neru­— ® da, Božena Némcová, Jirásek, Hašek, Saitóprtpk-pylpt Ijčapek, Olbracht, Fučík, Pujmanová, aajlOerieKeZiei yGlazarová, Drda, Hviezdoslav, Kuku­a mezőgazdasági termelés f Čín, Jilemnický, Jesenský, Hečko, Ta­r»t-r»r»l ómáiról g tarka írásait. A hagyományos sport­pruuiemdirui E kapcsolatok szintén kedvezően befo­(ČTK) - Rudolf Strechaj, a Meg- g'yásolják népeink barátságát, bízottak Testületének elnöke, Michal 1, Országaink történetében először, a Chudík mező- és erdőgazdasáqj meq- ® ! emn i nemzetiségi politika szellemé­bízott és Jozef Gajdošík élelmiszer- | SU^klS. me 9° l d° Uák 3 ipari- és mezőgazdasági termenybe- ® , .. . . . ^ a J. ,, a Összeköti a két ország rtépét a kö­gyűjtési megbízott szerdán a Meg- • zös vesz éi y _ a néme t militarizmus bízottak Testülete elnökségének f elleni közös harc is. Ma amikor Nyu­székházában tartott értekezleten tá- • gat-Németországban egyre félreért­jékoztatták az újságírókat a szlová- £ hetetlenebbül jut kifejezésre a re­kiai mezőgazdasági-termelés növelé- Jj vánsgondolat, a német militarizmus sének fő problémáiról. w újjáélesztése, a két ország népei kö­a tudományos és műszaki együttmű- turális eredményei, a dolgozók élet­j ködés terén. színvonalának további emelkedése, a kulturális egyezmény évről termelőszövetkezeti mozgalom -fel­évre még inkább elmélyíti a lendülése, általában a szocializmus erőinek növekedése jellemzik. A dolgozó nép két és féléves mun­kájának eredményeként Magyarorszá­gon is megteremtődtek a szocializ­mus gyorsabb építésének feltételei. A magyar népben erős az eltökélt­ség, hogy lehetőségeiket jobban ki­használva, gyorsabban haladjanak előre. Csehszlovákia dolgozói saját lehe­tőségeit; keretén belül továbbra is minden segítséget megadnak, mert ahhoz tartják magukat, amit Hrus­csov elvtárs a XXI. kongresszuson mondott: „A szocialista országok a szocialista rendszer által nyújtott lehetőségek sikeres kiaknázásával többé-kevésbé egyidőben érik el a kommunista társadalom magasabb szakaszát." indnyájunk érzéseit tolmácsol­ta Novotný és Široký elv­társak üdvözlő távirata Magyarország felszabadításának 14. évfordulója al­kalmából: - „Csehszlovákia népe őszintén örül a Magyar Népköztár­saság dolgozói nagyszerű sikereinek, amelyeket a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével a szocializmus építésében hazájukban elértek. A ma­gyar nép és Csehszlovákia népe kö­zött a proletár nemzetköziség elvein alapuló szilárd és baráti kapcsolatok gyümölcse az országaink között ál­landóan fejlődő politikai, gazdasági és kulturális együttműködés. Népeink vállvetve harcolnak a békéért és a szocializmusért, az imperializmus és a revizionizmus ellen. Ez biztosítja, hogy a magyar nép és Csehszlovákia népe testvéri együttműködésben kö­zös barátunkkal, a Szovjetunióval el­éri célját: a szocialista társadalom felépítését." Ezért pedig érdemes megfeszített erővel, szívünk minden melegével együttműködni. Ez az együttműködés a jellemzője a szocialista tábor or­szágai közötti egyre gyümölcsözőbb kapcsolatoknak. Szily Imre ván Bekötött szemmel, a Faluszínház Dobozi Imre Szélvihar című darab­jait játsszák, Mesterházy Lajos Pesti emberek című újdonságát játsszák már Bratislavában, Prágában készül­nek a bemutatójára, Budapesten és Magyarország majd minden vidéki színházában sikerrel játsszák Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem-jét) megismerhessék egymás kultúráját, ÜJ SZO "2 * I"*"

Next

/
Thumbnails
Contents