Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-16 / 104. szám, csütörtök

Üdvözlő táviratok a csehszlovák-magyar szerződés aláírásának tizedik évfordulóján DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dr. MÜNNICH FERENC, a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke, Budapest. Tisztelt elvtársak! A Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között kötött ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása 10. évfordulójának nagyfontoságú napja alkalmából őszinte és testvéri üdvözletünket küldjük önöknek és a magyar népnek. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentősen megszilárdította országaink népeinek kölcsönös viszonyát, le­rakta a széleskörű gazdasági és kulturális együttműködés szilárd alapját. Kifejezte a szocializmus és a béke megszilárdításáért, az imperialisták­nak és revizionistáknak egységünk megbontására irányuló kísérletei ellen vívott harcban kifejtett közös erőfeszítésünket. A szerződés aláírása óta eltelt tíz év meghozta a testvéri kapcso­latok, a proletár nemzetköziség szellemében folytatott baráti együttmű­ködés és kölcsönös segítségnyújtás gazdag gyümölcsét. Csehszlovákia népe őszintén örül ennek. A Szovjetunió és a többi szocialista ország testvérnépeivel való érdek- és célegységtől vezérelve kész továbbra is sokoldalúan erősíteni és bővíteni kölcsönös együttműködésünket országaink javára. Szívünk mélyéből újabb nagy sikereket kívánunk a testvér magyar népnek és önöknek hazájuk szocialista építésében folytatott törekvésük­ben és a népek békéjének és barátságának megszilárdításáért folytatott további harcukban. ANTONÍN NOVOTNÝ, _ __ a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Csehszlovákia Kommu - | tákat gyűjtött egybe és katonai fel­nista Pártja Központi Bizottságának első titkára. % kelést kezdett, durván megsértette ^ 1 millió 200 ezer tibeti lakos és az ^ ország nemzetiségeihez tartozó nép ^ közös érdekeit, — mondotta az állam­^ tanács elnöke. Ám az egyházi és ^ világi hazafias erők aktív segítségé­^ vei a kínai népi felszabadító had­^ sereg gyakorlatilag felszámolta a lá­^ zadást. ^ „Tibet népének lényeges része a ^ kegyetlen és sötét rabság alól való ^ felszabadulásra vágyik", — mondotta ^ a továbbiakban Csou En-Iaj. „Tibet ^ felső és közép rétege helyesen gon­^ dolkodó hazafias tagjainak egész ^ sora azzal is egyetértett, hogy lé­^ pésröl lépésre reformálják meg az ^ esztelen társadalmi rendet. A kínai ^ központi kormány a nemzeti szolida­^ rítás érdekében Tibet sajátos viszo­Az afrikai Gulliver A független afrikai országok tavalyi akkrai értekezletének határozata alapján április 15-én ünnepelték Afri­ka szabadságának napját. Üj fejezet nyílt Tibet történelmében Csou En-Laj és Erdeni pancsen láma Tibet jövőjéről ^ Csou En-laj a fogadáson mondott ^ beszédében kijelentette: „Meggyöző­^ désünk, hogy Kína Kommunista Párt­^ jának a kínai központi kormánynak ^ vezetésével, Mao Ce-tungnak, Kína ^ Kommunista Pártja elnökének irányí­^ tásával és a Tibet különböző helyein ^ működő katonai ellenőrző bizottságok ^ segítségével a tibeti autonóm terü­^ let előkészítő bizottsága kétségte­^ lenül teljesíti dicső feladatait és mi­^ előbb megvalósítja Tibet nemzeti au­^ tonómiáját". ^ Csou En-laj továbbá megjegyezte ^ beszédében, hogy a dalai láma most ^ Kína területén kívül tartózkodik s a ^ lázadók hatalmában van. Hangsúlyoz­$ ta, hogy a haza kettészakítását meg­^ kísérelt tibeti lázadók törekvése elle­^ nére további konszolidálódást értek ^ el a haza egyesítésében és létrejöt­Peking (ČTK) — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke kedden fogadást rendezett Erdeni pancsen lámának, a tibeti autonóm terület előkészítő bizottság a ügyvezető elnökének tiszteletére, aki Pekingben részt vesz a Kínai Né pi Képviselők Országos Gyűlésének ülésszakán. nyait tekintetbe véve, a lassű fej­lődés és türelmes várakozás politi­káját folytatta Tibet reformját ille­tően. A megrögzött tibeti reakciósok azonban a tibeti nép és a haza ér­dekein elkövetett árulás útját válasz­tották. így tönkretették magukat és a valóságban rendkívül kedvező fel­tételeket teremtettek Tibet demokra­tizálására. Hisszük, hogy a tibeti nép most fokozatosan megszabadul a sze­génységtől és elmaradottságtól s a jómód és a boldogság tágas útjára lép," — mondotta beszéde befejező részében Csou En-laj. VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke. Dr. SÍK ENDRE, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Budapest. Tisztelt elvtárs! Kérem, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából fogadja legszívélyesebb üdvözletemet. Sok sikert kívánok az országaink barátságának és együtt­működésének megszilárdítására és a világbéke megerősítésére kifejtett törekvésében. VÁCLAV DAV1D, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere. Erdeni pancsen láma beszédében említést tett a barátság számos megnyilatkozásáról, mely őt Lhasszá­ból Pekingbe vezető útján minde­nütt fogadta. „Új fejezet nyilt Tibet történelmében. Tibet népe szíve mé­lyéből üdvözli a kommunista párt nemzetiségi politikájának nagy győ­zelmét. Szilárd meggyőződésünk, hogy a kommunista párt kiváló veze­tésével és a 650 milliós kínai nép támogatásával végérvényesen felszá­moljuk a múltat, az ínséget és Kína népével egyetemben felépítjük a bol­dog szocialista társadalmat". A pancsen láma tiszteletére ren­dezett fogadáson az Államtanács alel­nökein kivül sok neves kínai politi­kai, egyházi és közéleti tényező is részt vett. Közlemény a kínai gazdaság tavalyi fejlődéséről Befejeződtek az angol-francia megbeszélések London (ČIK) — Az angol és francia miniszterelnökök és külügyminisz­terek hétfőn megkezdett megbeszélései kedden délben véget értek. A megbeszélésekről és eredményükről nem adtak ki közleményt, és a két fél szóvivői csak arra a nagyon rövid és diplomatikus kijelentésre szorít­koztak, hogy a megbeszélések igen értékesek voltak, és „mindkét részről erös akaratot tanúsítanak a nyugati világ előtt álló széleskörű problémák megoldására". Az angol és francia kormányténye­zők összejövetelét az angol-francia kapcsolatokban uralkodó legnagyobb feszültség és a jelenlegi nemzetközi fő problémákban, azaz a Kelet- és Nyugat közötti tárgyalás lehetőségé­ben, Nyugatnak e tárgyalásokkal szemben elfoglalt álláspontjában, Berlin és Németország problémáját illetően általában megnyilatkozó erős ellentétek idején tartották. A londoni hivatalos körök nagyon keveset vár­tak a megbeszélésektől, mivel a fran­cia kormány az említett kérdésekben tanúsítandó „rugalmasabb" álláspont elfoglalására irányuló angol kísérletek elutasításában teljesen csatlakozott a nyugatnémet kormányhoz. A megbeszélések első napján Ber­linről, a német problémáról és a ka­tonai elszigetelődés övezetéről, vagy a csapatok létszámcsökkentéséről tárgyaltak. E kérdésben nem történt semmi megegyezés, és a két kormány álláspontja az előbbihez hasonlóan el­tér. A kedden egy óráig tartó rövid délelőtti ülésen a két imperialista hatalom érdekeinek szempontjából Közép-Kelet és Afrika problémáival foglalkoztak. A szabad kereskedelem és közös piac térségének problémáját, melyet az angol kormány annyira szí­vén visel, a francia kormány ellenzé­sére az angol tervekkel szemben csak felületesen érintették. Debré nem volt hajlandó részletesen tárgyalni róla és az illetékes gazdasági szakembereket sem vonta be küldöttségébe. A sikertelen angol-francia tárgya­lások nagyon megnehezítik a küszö­bön álló genfi értekezlettel és az esetleges, később, nyáron tartandó kormányfői értekezlettel kapcsolatos közös nyugati politika előkészítésével foglalkozó nyugati szakértők csoport­jának munkáját. A csoport úgy oszlott meg, hogy most francia, nyugatnémet és amerikai küldöttek állnak szemben az angol küldöttekkel és az angol ja­vaslatokkal. A nyugati szövetségesek közötti ellentétek taktikai jellegűek London (ČTK) - A nyugati sajtó­ügynökségek jelentéseiből kitűnik, hogy a nyugati kormányok közötti ellentétek lényege inkább a taktika kérdésében, mint a végső célokban van. Gavshon, az Associated Press ügy­nökség tudósítója megjegyzi, hogy noha Debré francia miniszterelnök lá­togatása után „a megoldatlan európai, közép-keleti és afrikai problémák" egész sora áll Anglia és Franciaország előtt, a francia küldöttség látogatása „megerősítette a két ország közös céljait" a Szovjetunióval küszöbön álló tárgyalás kérdésében. E célok: a nyugat-berlini megszállási jogok meghagyása és Nyugat-Németország megmaradása a NATO-ban. „A korlá­Az amerikai népszámlálási hivatal kö­zölte, hogy március l-ig az USA lakos­ságának száma 176 millió 215 ezer volt, vagyis egy év alatt három millióval nö­vekedett. (ČTK) Magyarország 50 ezer külföldi vendéget vár az idén. elsősorban a szomszéd or­szágokból. (ČTK) tozott európai fegyverkezési övezetre tett angol javaslatok célja a viszály súlypontjának a berlini kérdésről a szélesebb körű problémákra való át­helyezése", írja Gavshon. A DPA sajtóügynökség washingtoni tudósítójának jelentéséből kitűnik, hogy az USA kormánya hasonló célt — az eddigi rendellenes berlini hely­zet megőrzését akarja elérni azzal, hogy politikai feltételekhez köti Ber­lin kérdését és a nyugatnémet ténye­zők nézeteit veszi tekintetbe. Buttler angol belügyminiszter is kedden este az alsóházban kifejtette, hogy az angol kormány elvileg egyet­ért Bonn álláspontjával. „Az elkövet­kező hónapokban előttünk álló kérdé­sekben nincsenek ellentétek az angol­és a nyugatnémet kormány között, hanem teljes egyetértés uralkodik közöttünk. Persze vannak kérdések, amelyekben nem mindig értünk egyet, de ezek inkább a hangsúlyra és a taktikára, mint magának az ügynek lényegére vonatkoznak" — jelentette ki. (D. Ginovszkij rajza a moszkvai Pravdában) Sikertelen amerikai rakétakísérlet Canaveral-fok (ČTK) — A szer­dára virradó éjjel a Canaveral-fokon amerikai interkontinentális : atlasz­rakétát lőttek ki, mely kilövése után néhány másodperccel felrobbant. Az amerikai légierők közlése szerint a rakéta felrobbanását „műszaki hiba" okozta. Égő maradványai tüzet okoz­tak a kilövés helyének környékén. Az idén ez már a harmadik sikerte­len rakétakísérlet. Az amerikai kor­mány a rakétát még az idén át akar­ja adni a fegyveres erőknek. * * * New York (ČTK) — A nyugati saj­tóügynökségek jelentése szerint az amerikai tudósok lemondtak ama kí­sérletükről, hogy visszairányítsák a Földre a Discover-11. rakéta mű­szerszekrényét. Többszöri kísérleteik meddők voltak, mivel az időzítő gé­pezet, melynek a műszerszekrényt a rakétáról le kellett volna választania, felmondta a szolgálatot. A Discove­rer-II rakétát a keddre virradó éjjel lőtték ki. Peking (ČTK) - A Kínai Nép­köztársaság állami statisztikai hi­vatala közleményt adott ki a kínai népgazdaság tavalyi fejlődéséről. A kínai ipar és mezőgazdaság ta­valy nagy haladást ért el; az ipari és mezőgazdasági termelés általános ér­téke az előző évhez viszonyítva 65 százalékkal növekedett. A fő ipari és mezőgazdasági termékfajták - az acél, vas. szén, gabona, gyapot ter­melése a múlt évhez viszonyítva meg­kétszereződött. A kínai falusi gazdaságok több mint 99 százaléka bekapcsolódott a népi kommunákba, melyek a kínai fal­vak életszínvonala emelkedésének szi­lárd biztosítékává váltak. A közlemény ezután az alábbi főbb adatokat közli a kínai gazdaság fej­lődéséről: Ipar: Az acélgyártás tavaly elérte a 11 millió 80 ezer tonnát, tehát az előző év kétszeresét. A nyersvasgyár­tás 13 millió 690 ezer tonnára növeke­dett, tehát 2,31-szerese lett a múlt évi termelésnek. Beruházási építkezés: A tavalyi ál­talános népgazdasági beruházások 26 milliárd 700 millió jyant, tehát az el­ső ötéves terv idején eszközölt összes beruházások felét tették ki. Mezőgazdaság: Tavaly gazdag ter­mést arattak Kínában. 375 millió ton­na gabona termett, mely kétszeresen meghaladja az előző évit. A gyapot­termelés megkétszereződött. Közlekedés: Tavaly összesen 55 va­sútvonal építésén dolgoztak és 29 út­vonalat korszerűsítettek s kettős vá­gánnyal láttak el. Az új vasútvonalak­hossza meghaladja a 3564 km-t, ami készerese az előző évben épült vas­utaknak. 150 ezer km hosszú ország­utat építettek. A vízi útvonalak hossza a vízszabályozás következtében 10 ezer km-el növekedett. • 1958-ban 32 millió volt a munkások és tisztviselők száma, azaz nyolc millióval több, mint az előző évben. Megszűnt a munkanélküliség, emelke­dett a munkások és alkalmazottak jö­vedelme. Az általános elemi oktatást a kínai járások többségében bevezet­ték. A középiskolai tanulók száma 70 százalékkal, a főiskolások száma a fe­lével növekedett. A kínai nép eme sikereit a kommu­nista párt fő irányvonalának a szocia­lizmus építésében való következetes érvényesítése eredményezte. E sike­rek elválaszthatatlanok a Szovjetunió vezette szocialista országok testvéri segítségétől. Dulles lemondott hivataláról További cikkelyt hagytak jóvá Genfben GENF (ČTK) - A három nagyhata­lomnak a nukleáris fegyverkísérletek­ről tárgyaló genfi értekezlete április 14-én a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény to­vábbi cikkelyét hagyta jóvá: A 8. cik­kely kimondja azt az elvet, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszün­tetéséről szóló egyezmény minden függelékét a megállapodó államok kétharmad többségének kell jóvá­hagynia. Az egyezményt ratifikáló államok között feltétlenül szerepelnie kell a három atomnagyhatalomnak ­a Szovjetuniónak, az USÁ-nak és Nagy-Britanniának. Eisenhower elnök bejelentette, hogy John Foster Dulles, az USA ál­lamtitkára beadta lemondását. Visz­szalépésének oka egészségi állapotá­nak hirtelen rosszabbodása. Dulles előrehaladott bélrákban szenved, amelynek terjedését nem sikerült megállítani a beteg szövetek intenzív besugárzásával sem. Eisenhower felkérte Dullest, hogy maradjon továbbra is tanácsadója a külpolitikai kérdésekben. Dulles az USA azon hatalmi körei­nek volt a szószólója, amelyek az atomfegyver monopóliumának idejé­ből származó erőpolitikára támasz­kodtak. Bár ez az idő már a távol múlté, a Dulles által megfogalmazott amerikai politika elvei mindeddig nem változtak. Dulles tekintet nél­kül a világban fennálló tényleges erőviszonyokra és a bekövetkezett alapvető változásokra, ragaszkodott a „tömeges visszavágás" politikájához és a „háború szakadékának szélén" folytatott politikához. Ez újból bebi­zonyosodott tavaly a libanoni és a tajvani válság idején. Az idő múltával Dulles politikájá­nak mérlege maga Dulles ellen szol­gáló érvé vált még az ameriaki köz­vélemény szemében is. A szovjet bé­keoffenzíva, a berlini megszállási sta­tútum megszüntetésére és a német békeszerződés megkötésére tett szovjet javaslatok fényében Dulles egyre nehezebben tudta bizonygatni politikája sikerének kilátásait. Nem csoda tehát, hogy Dulles vi­lágszerte s az amerikai szövetsége­sek körében is egyre népszerűtle­nebbé vált. A „News-week" amerikai burzsoá hetilap az USA államtitkára népszerűségével kapcsolatban folyta­tott közvéleménykutatása során töb­bek között a következőket állapította meg: „...a brit közvélemény nem kedveli Dullest, nem hisz neki, sőt hibáztatja Anglia nehézségeinek leg­nagyobb részéért... Franciaország­ban népszerűtlen ... Nyugat-Német­országban Dulles említése olyan ha­tást kelt, amely gúnyos mosollyal kezdődik és hangos gúnykacajjal végződik ... Dulles az arab világban rendkívül népszerűtlen ... Az indiaiak Dullest keményfejű, merev, csökö­nyös embernek tartják... Az embe­rek túlnyomó része Délkelet-Ázsiá­ban Dullest a volt gyarmatosítók utódjának tekinti..." Dulles, mint minden haladó dolog meg­rögzött ellensége a Wall Street Rocke­feller-féle legfontosabb jogi irodájának, a Suliivan és Crcmwell cégnek főnöke Hitler egyik leglelkesebb híve volt az IJSA-ban és mint az amerikai töke köz­vetítőjének közvetlen része volt a nác'k hatalomrajuttatásában. Dulles kapcsolatát a német nagytőkével még szorosabbá tet­te a Schroeder bankház new-yorki fiók­jának létesítése. E fiók igazgatója Dul­les bátyja, Alan lett. Dulles a náci rendszer veresége után az amerikai terjeszkedő politika egyik fó ideológusa és szerzője lett. A „Háború vagv béke" című könyve az amerikai háborús uszítók bibliája. Dulles mint a külügyminiszteri értekezleteken résztvevő amerikai küldöttség tagja hozzájárult ahhoz, hogy a Németországról kötött szö­vetségi szerződéseket széttépjék, hogy Németországot kettészakítsák és annak nyugati részében újból a bankárok és a volt nácik uralmát létesítsék. Ilyen módon elősegítette az amerikai tőke to­vábbi behatolását Nyugat-Németországba. Az ENSZ-ben mozgalmat indított a nagy­hatalmak egyhangú határozathozatala el­len a Biztonsági Tanácsban s azért küz­dött, hogy az ENSZ-t az Egyesült Államok hatalmi érdekeinek vessék alá. Truman kormánya alatt a külügymi­nisztérium hivatalos tanácsadójának tiszt­ségében közvetlenül a helyszínen szervez­te meg a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság megtámadását. Ugyancsak oroszlánrésze volt Japán újrafelfegvver­zésében s a Japánnal kötött ún. béke­szerződés is az ô müve. Dulles diplomáciai szolgálatának egész ideje alatt és főképp 1952 óta mint az USA államtitkára minden erejével gyűlö­letet igyekezett szítani a Szovjetunió és általában a szocializmus ellen és háború előkészítésére törekedett a béketábor el­len. A ..totális diplomácia" keretében Dulles „ügyesebb módszereket" javasolt az új háborúra való uszításban, sürgette a felforgató akciók fokozását és a provo­kációk növelését a szocialista országok­ban, létrehozta ,,a kommunizmus elleni harc központi propaganda-vezérkarát", különös feladattal ruházta fel az Ameri­ka Hangja uszító leadásait. A nyugat­német hadsereg megteremtését alapvető­en fontos dolognak minősítette. Az „erőpolitikát", amely Dulles karrier­jének tetőfokát jelentette, gyakran egy­bekapcsolták az ő nevével, de e politika megtestesítője nem volt csupán maga Dulles s e politikának esetleges megvál­tozása sem függ csupán ennek az em­bernek az USA külügyminisztériuma ve­zetőségéből való távozásától. ÜJ SZÖ 101 * 1959. április 18.

Next

/
Thumbnails
Contents