Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-16 / 104. szám, csütörtök

A. Novotný elvtárs, köztársasági elnök az ostravai kerületben Ünnepélyes fogadtatás az ostravai új városháza előtt * 14 ezer dolgozó az aktíván * A Klement Gottwald Üj Kohó csőhengerdéjének megtekintése Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÚJ SZÚ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. április 16. csütörtök 50 fillér XXI. évfolyam, 104. szám Többet 9 jobbat és olcsóbban Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök április 15-én a délutáni órákban többnapi látogatásra az ostravai kerü­letbe érkezett. Kíséretében vannak: Otakar Šimunek, a CSKP KB poli­tikai irodájának tagja, a miniszterelnök helyettese, Oldŕich Cerník, a CSKP KB titkára, Václav Černý mérnök, a kohóipari és ércbányaügyi miniszter és Miroslav Vecker, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke. Az üzemek, a szövetkezetek dolgozói, az iskolásgyermekek már az ost­ravai kerület határán gyülekeztek, hogy üdvözöljék a vendégeket. Azokon a helyeken, ahol gyárak vannak, az országutak mentén transz­parenseket állítottak fel, amelyeken az üzemek dolgozói jelentették a XI. kongresszus feladatai teljesítésében elért sikereiket és kötelezettségvál­lalásaikat. Ostrava utcáin a lakosság sorfala övezte az utat, amerre An­tonín Novotný elvtárs és kíséretének tagjai elhaladtak. Ostraván leg­először az új városháza előtt állott meg a kocsisor. A vendégeket az ostravai kerület képviselői üdvözölték. Novotný elvtárs köszönetet mon­dott a kedves fogadtatásért és az épületbe ment, ahol nevét beírta a vá­ros emlékkönyvébe. Március elején mindnyájunkat nagy | örömmel töltött el pártunk Központi Bizottságának és kormányunknak az az intézkedése, mely az árleszállítás­sal, a gyermekpótlék és a nyugdíjak emelésével újból jelentősen hozzájá­rult életszínvonalunk további emelé­séhez. Tudnunk kell azonban azt is, hogy mindezek az intézkedések nem­csak az egyes családok költségveté­sének alakulására vannak kedvező ha­tással, hanem a fogyasztás jelentős növekedésével járnak. Ez pedig min­denekelőtt a termeléssel szemben tá­maszt fokozott követelményeket. Ha ugyanazért a pénzért több élelmiszert, és iparcikket vásárolhat a lakosság, ha növekszik a vásárlóerő, emelkedik a többgyermekes családok és a nyug­díjasok bevétele, akkor több közszük­ségleti cikkre van szükségünk. Legegyszerűbben úgy fejezhetnénk ki, mindezt, hogy minden árleszállítás és a szociális gondoskodás javulása na­gyobb bevásárlásokra változik át és fokozott feladatokat ró ipari és mező­gazdasági termelésünkre. Mi támasztja alá az árleszállítást és a szociális gondoskodás javulását? Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy nép­gazdaságunk gyors ütemű fejlődése. Míg például a nyugat-európai orszá­gok nagy többségében csökken a ter­melés terjedelme, vagy legjobb eset­ben stagnál, a vállalkozók értékesítési nehézségekkel küzdenek, megrende­lések hiányára panaszkodnak, addig nálunk az ipari termelés mennyisége évenként átlagosan 10 százalékkal növekszik, és az értékesítési nehézség ismeretlen fogalom. Sőt, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a termelés elért színvonala távolról sem felel meg követelményeinknek és lehetősé­geinknek. Ezért ^tűzünk ipari és me­zőgazdasági termelésünk elé egyre nagyobb feladatokat. A termelés mennyiségéről beszélve tudnunk kell, hogy ennek növelése nagyon fontos helyet foglal el az egy főre eső fogyasztás fokozásában Hi­szen az életszínvonalat mindenekelőtt a termékbőségen keresztül mérik. Az árleszállítás szempontjából azonban a mennyiség mellett egyre sürgetőbben lép előtérbe az a követelmény, hogy minél gyorsabban le tudjuk szállítani a termelési költségeket, vagyis ol­csóbban állítsuk elő az árut. Ez az alapja az árleszállításnak, melyet megkerülni semmilyen körülmények között sem lehet. Pártunk erre a kérdésre állandó gondot fordít. Ennek köszönhetjük mindenekelőtt, hogy a múlt évben dolgozóink aktivitása nyomán a ter­melés terjedelmének 11,3 százalékkal való emelése mellett növéltük ipari termelésünk hatékonyságát is. Az ipari vállalatokban az önköltség a ter­vezettnél több mint egymilliárd koro­nával alacsonyabb volt. Nem árulunk el titkot, amikor kijelentjük, hogy ez is egyik döntő tényezőjévé vált az ár­leszállításnak és az életszínvonal emelésére tett további intézkedések­nek. Szükséges tehát, hogy ebben az irányban népgazdaságunk valamennyi ágazatában az idén is további előre­haladást érjünk el. A termelési költségek természete­sen nem csökkennek minden termék­nél egyformán és előfordulnak esetek, hogy az ár gyorsabban csökken, mint a termelési költség. így áll elő az a helyzet, hogy némely élelmiszerfajta, sőt ipari cikk ára megközelíti azt a határt, melybe előállítása kerül. így van ez például a marhahús, burgonya, tej, vaj, tojás, stb. esetében. Némely gyermekruha és cipő pedig végered­ményben önköltségi áron alul kerül piacra. Ügy véljük, mindenki előtt vi­lágos, hogy ezt sok termék esetében nem engedhetjük meg magunknak. Rosszul gazdálkodnánk, ha mondjuk az inget, vagy a hentesárut ugyan­azon az áron adnánk el, amennyibe előállításuk kerül, vagy esetleg még olcsóbban. Miből fedezné akkor az állam a termelés modernizálásának, fejlesztésének költségeit, miből fi­zetné a szociális, kulturális, egész­ségügyi és sok más kiadást? Ügy véljük, nem kell bővebben magyaráz­nunk, mindenki megérti, hogyha gyorsabban csökkentenénk az árakat, mint előállítási költségüket, akkor gazdaságunk fejlesztésének, szociális vívmányainknak, életszínvonalunk emelésének alapjait ásnánk alá. Tévesen értelmeznénk azonban ezt a kérdést, ha úgy vélnénk, hogy a termelés növelése a termelési költség egyidejű csökkentése mellett csupán a közszükségleti cikkek iparában idő­szerű. Népgazdaságunk minden ter­melési ága egységes egészet alkot, szorosan összefügg. Éppen ezért a fenti követelmény egyaránt érvényes és időszerű a nehézipar összes ága­zatában és más szakaszokon is. A leg­különfélébb anyagok, gépek, berende­zések értéke, melyet nehéziparunk gyárt az ipari építkezések költségei­vel együtt átszármazik a közszükség­leti cikkek árába és jelentős mérték­ben befolyásolja annak alakulását. Erről a tényről sajnos még mindig gyakran megfeledkeznek bányászaink, vasöntőink, gépgyáraink — és építő­iparunk dolgozói. Sok veszteségünk van még manapság is a bányákban betemetett szerszámok, alkatrészek, használható bányafák miatt. Mennyi fölösleges kiadást okoz a lakásépítés­ben és a beruházási építkezéseken az anyagpazarlás és a rossz tervezés. Főleg a gépiparban, de másutt is előfordul, hogy még mindig észlelhe­tő az önköltségek mesterséges fel­duzzasztására és ezzel a nagykeres­kedelmi ár növelésére irányuló törek­vés. Márpedig ez teljes mértékben káros a társadalom érdekeinek szem­pontjából és legfeljebb egyes válla­latok számára előnyös, amennyiben ott kedvezően hatnak a nyereségát­utalás tervteljesitésének alakulására, a béralap és a prémiumalapból tör­ténő merítésre. Végső soron azonban megdrágítják azokat a termékeket, amelyeket az így készült gépeken gyártani fognak. A termelés gazdaságosságára nagy befolyással van az anyaggal való ta­karékosság. A gépiparban ezzel kap­csolatban kibontakozott mozgalom óriási jelentőséggel bír. Köztudomású ugyanis, hogy a felhasznált fémek sú­lyának csökkentésével nemcsak az önköltséget szállítjuk le, hanem egy­úttal gépipari termékeink színvonalát is emeljük. A termelés fokozása és az önkölt­ség csökkentése egymással kölcsönö­sen összefügg. Hiszen a többtermelés a vállalatok számára szinte kivétel nélkül alacsonyabb termelési költsé­get és nagyobb nyereséget jelent. Ugyanez vonatkozik egész népgazda­ságunkra is. A több termelés ugyanis lehetővé teszi a társadalmi fogyasztás növelé­sét, emellett nagyobb eszközöket biz­tosít a termelés műszaki színvonalá­nak tökéletesítésére, mely legfonto­sabb feltétele a költségek csökkenté­sének. Ha tovább elemezzük ezt a kérdést, rájövünk, hogy a termelési költségek csökkentése viszont amel­lett, hogy alapot ad az egyes cikkek árának fokozatos leszállítására, anya­gi eszközöket biztosít a beruházások fokozására, a termelés fejlesztésének meggyorsítására is. A lakásépítés kérdése hazánkban a legszélesebb tömegek érdeklődésének középpontjában áll. A pártunk Köz­ponti Bizottsága által kitűzött célra, 1 millió 200 ezer lakás felépítésére az elkövetkező évek során mintegy 100 milliárd koronát kell fordítanunk. Öriási jelentősége van tehát a lakás­építésben az önköltség csökkentésé­nek. Erre mind az állami, mind a szö­vetkezeti és vállalati lakásépítésben nagy lehetőségek vannak és minde­nekelőtt tőlünk függ, hogy saját ér­dekünkben kihasználjuk őket. Dolgozóink a múlt évben szorgos munkájukkal biztosították a terv túl­teljesítését mind a mennyiségi ter­melésben, mind az önköltségek csök­kentésében. Iparunk és mezőgazdasá­gunk óriási tartalékai lehetővé teszik, hogy ez évben is további nagy sike­reket érjünk el. Minden dolgozónak saját és az egész társadalom érdeké­ben arra kell irányítani figyelmét, hogy minél többet, jobbat és rtiinél alacsonyabb költséggel termeljünk. Ezután mindannyian a Téli Stadion­ba vonultak, ahol az ostravai kerület dolgozóinak képviselői gyülekeztek. Novotný elvtársat és kíséretének tag­jait viharos tapssal fogadták. Az ün­nepélyesen feldíszített stadionban felhangzott Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának és a köztársaság kormá­nyának éltetése. Az aktívát Franti­ček Zbránek, a kerületi nemzeti bi­zottság elnöke nyitotta meg. A fő beszámolót az aktíván Anto­nín Novotný elvtárs, a CSKP KB el­Mór csaknem 2500 kollektíva versenyez a szocialista munkabriiéd címért A Központi Szakszervezeti Tanács adatai szerint márciusi 51-ig 2112 kollektíva csatlako­zott a szocialista munkabrigád ! cím elnyeréséért folyó ver- 1 senvhez. A legtöbb — 411 — versenyző, i kollektíva az ostravai kerületben van. Utána a brnói, Üstí nad La­bem-i, Praha-vidéki, Olomouci, ji­hlavai, nyitrai és a többi kerület , következik. Az egyes ágazatokból a gépipari kollektívák versenyez­nek a legnagyobb számban (547). Őket követik a közlekedési kol­lektívák (464), a közszükségleti cikkeket gyártó kollektívák (379), ; majd a kohászati üzemek, az érc­bányák, a bányászat általában, az' 1 építkezési, a vegyiipari üzemek || kollektívái. <> A versenyző kollektívák száma azonban távolról sem jellemzi! ezen mozgalom kibontakozásának 1 valódi sikereit. A kollektívák egész sora, bár a cím elnyerésé­ért versenybe lépett, eddig nincs ; teljes mértékben tudatában a ver­seny e magasabb formája értei- ' mének és céljának s néha a kol- ,. lektívák kötelezettségvállalásai 1 nem fejezik W azokat a magas igényeket, amelyek teljesítése a szocialista munkabrigád cím el­nyerésének előfeltétele. Most ar-. ról van szó, hogy a párt- és; szakszervezetek a fő figyelmet a i verseny elmélyítésének szentel­1 jék, segítségükre legyenek a ver­J senyző kollektíváknak megtalálni < a „szocialista módon dolgozni és élni" elv megvalósításának konk- . rét kifejezőjét. ső titkára, a köztársaság elnöke tar­totta. Beszédének bevezető részében szí­vélyes köszönetet mondott a kedves fogadtatásért. Az ostravai kerület dolgozóinak tolmácsolta a CSKP Köz­ponti Bizottságának és a Nemzeti Front kormányának elvtársi üdvözle­teit és sok sikert kívánt a dolgo­zóknak munkájukhoz. „Azért jöttünk önökhöz — mondotta —, hogy meg­ismerkedjünk önökkel, munkájukkal, elbeszélgessünk problémáikról és MÁJUS i-RE (ČTK) - A sninai Vihorlát gép­gyárban a dolgozók értékes kötele­zettségvállalással készülnek -megün­nepelni május elsejét. A munka ün­nepének tiszteletére arra kötelezték magukat, hogy a termelés egész évi tervét december 24-ig és az export­tervet november 30-ig teljesítik. A szocialista munkabrigád cím el­nyeréséért az üzem három legjobb kollektívája versenyez. Az egyik kollektíva a szerszámkészítő-műhely­azokról a kérdésekről, amelyeket fontosnak tartanak. Egyúttal az önökkel folytatott beszélgetésünk során felül akarjuk vizsgálni néze­teinket és meg akarjuk hallgatni az önök véleményét nemcsak arra néz­ve, amit megtettünk, vagy teszünk, hanem arra nézve is, amit a jövő­ben szándékszunk cselekedni." A szónok ezután részletesen beszélt azokról a feladatokról, amelyek a CSKP XI. kongresszusából és a CSKP Központi Bizottsága márciusi ülésé­ből erednek. „Az életszínvonal eme­lését a népgazdaság fejlesztése ered­ményeinek alapján valósítjuk meg. A dolgozók meggyőződtek arról, hogy munkájuk nagy és jó eredményeket hoz. Ezt bizonyítja a szénfejtés múlt évi igen jó teljesítése az ostravai­karvinái bányakörzetben. Az ostra­vai-karvinái bányászok és techniku­sok az 1958. évben megmutatták mindazoknak, akik nem hittek a dol­gozók akaratában és kezdeményezé­sében, hogy a kőszén termelésében, amely ránk nézve olyan fontos, nem­csak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is lehet a tervet. Annái inkább nyug­(Folytatás a 2. oldalon) KÉSZÜLNEK ben, a másik a készülékeket gyártó mühelyrészlegben alakult ifjúsági csoport. A harmadik 13 tagú kollek­tíva a villanyszerelők mühelyrészle­gében alakult, amely munkaidőn túl kötelezettségvállalása alapján elekt­romos és vízszerelési munkákat vé­gez az üzemi üdülőtelep építésén és elhatározta, hogy a mintegy 50 ezer korona értéket kitevő kötelezettség­vállalást már a legközelebbi hetek­ben teljesíti. ľ Ujabb lehetőségek A leleszi szövetkezetesek örömmel beszélnek arról, hogy a Latorca gát­jának felépítése révén több mint 600 hektár föld vált kiválóan termővé. Hatszáz hektár, micsoda darab föld, micsoda érték, különösm most, hogy nincs kitéve a Latorca szeszélyeinek. De van itt még más lehetőség is. A szövetkezetben jelenleg kevés a ta­karmány. De vajon kihasználtak-e a lelesziek minden lehetőséget a takar­mányalap megteremtésére? A szövet­kezet elnöke maga dicsekedett azzal, hogy két évvel ezelőtt olyan csalamá­déjuk volt, hogy csodájára jártak. Egy­egy hektáron 1600 mázsa termett. Hogy miért nem volt a múlt évben ilyen termés, annak az az oka, hogy nem kapta meg a föld mindazt, amire szük­sége lett volna. Tehát lehetőségek még vannak, csak ki kell őket hasz­nálni. (k; 320 MEGTAKARÍTOTT SZERELVENY (ČTK) - A túlsúlyos mozgalom sikeresen bontakozik ki a Hradec Králove-i mozdonycsarnokban; ez év első negyedében nagyszerű ered­ményeket hozott. Ebben az időszakban a hradecj vasutasok 1360 vo­nattal csaknem 2 millió tonna árut szállítottak, vagyis 385 626 tonnával többet, mint ahogy azt a megterhelési norma megszabja. 1200 tonnás átlagos megterhelést számítva vonatonként, ez a mennyiség több mint 320 vonat .megtakarítását jelenti. Több mint 11500 űj családi ház a kassai kerületben (ČTK) A kassai kerü­let dolgozói a legutób­bi 8 év során 11638 új családi házat építet­tek, amelyek több mint másfél millió négyzetméternyi terü­letet foglalnak el. Az állam a lakások építé­sében nagy segitségot nyújtott a dolgozóknak Csupán az utolsó négy év során több mint 20 millió koronát kaptak az államtól. További 3395 lakóház van épülőfélben a kas­sai kerületben és 2 ezer új családi házból álló települések keletkeztek A Magas Tátra alatti Svit ipari városban tel­; 'scn új telep nőtt. A harmadik ötéves terv során a kassai ke­rületben még nagyobb mértékben épülnek majd a családi házak: 10 333 családi ház épí­tésére számítanak. Ez annyit jelent, hogy a dolgozók a kerületben 5 év alatt csaknem annyi családi házat építenek, mint az elő­ző 8 év folyamán. A sviti Chemosvit n. v. egyike Szlovákia legnagyobb kémiai üzemeinek. A gyár az elkövetkező években új részlegekkel bővül, melyeket az üzem nagykiterjedésű udvarán építenek több milliós költséggel. Képünk a ferroszilikátok új öntödéjét ábrázolja. Az új részleget az év utolsó negyedévében adják át próbatermelésre. (Foto: J. Kočiš — ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents