Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-12 / 100. szám, vasárnap

Tíz év után Az idén már jónéhány szövetkezet ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A jubiláló szövetkezetek azt igazolják, hogy a közös gazdálkodás nemcsak a termelés színvonalának emelkedését segítette elö, hanem a falvak arculatát is megváltoztatta. Az emberek jobb anyagi és kulturális körülmények között élnek, mint 10 évvel ezelőtt. Emelkedett a termelés színvonala, emelkedett a jólét, mégis - talán nem leszünk ünneprontók, ha azt mondjuk - egyes szövetkezetek lassabban fejlődtek, mint ahogyan elvártuk volna tőlük. Kelet-Szlovákia egyik legnagyobb szövetkezete Lelesz is az idén ünnepli fennállásának 10 évfordulóját. Tíz évvel ezelőtt léptek új útra a falu lakosai. Akkor rakták le az új, boldogabb, kultúráltabb élet alapjait. A szövetkezet gazdasági udvara a falu szélén épült, s ha „vendég" érkezik Királyhelmec irányából (különösen ha nem ismeri az utat), egy jó darabot a faluból is látnia kell Vajon mit lát a kíváncsi szem? Házakat, szép, ízlései családi házakat, olyanokat, hogy akarva, nem akarva rajtuk feledkezik a tekintete. A házak előtt tetszetős vaskerítések uyújtózkodnak. A mázoló zöld, rozsdavörös és tudná a jó ég, még milyen színű ruhába öltöztette őket. A falunézés különösen annak ad sokat, aki ismerte a tíz év előtti Leleszt. Saját szemével látta a szegényes, szalmatetös házakat. A múlt év során az utolsó előtti szalmatetös házat is szétszedték, lerombolták, hogy helyet adjon az újnak, a szépnek, a jónak. Az utolsó előtti volt, de azt is mondhatnók, hogy az utolsó, mert az az egy, ami még megmaradt, azt öreg szülők lakják. A fiatalok már építettek, az öregek meg azt tartják, nekik már ez is jó. Nem sok van már hátra az életből... Lelesz ma már egyáltalán nem hasonlít a régire. A környékbeliek tréfásan kis Párizsnak nevezik. Van szép áruházuk, falatozójuk, kultúrházuk, szabóságuk és már épülőfélben van a kávéház is. Igenis, kávéházat építenek, szép, nagy kávéházat. Hiába tatarozták át a régi vendéglőket, ezek a lelesziek igényének már nem felelnek meg. Nem kocsmát akarnak ők, hanem kávéházat, szépet, tetszetősei, különbet, mint a királyhelmeci. És hol lehet e jólétnek a forrását megtalálni ? A szövetkezetnek 4000 holdas határa az, amely jólétet, nyugodt életet nyújt a falu lakóinak. A termelési eredményekkel párhuzamosan az igények is növekednek. Es ez így is van rendjén. Jó az, hogy a lelesziek igényesek, mert a legjobb, a legbe•jáltabb hajtómotor, mely ösztönzi, serkenti az embert, az igényessség. Az út éleset kanyarodik és a járókelő előtt máris teljes nagyságában kirajzolódik a szövetkezet gazdasági udvara. Milliókat érők az épületek, s milliókat érő bennük a jószág, a gép, a különböző gazájisági felszeretések. Távolabb az iroda, majd a szövetkezeti kultúrház, melynek egy részét szövetkezeti klubbá alakítottak át. Az iroda ajtaján középtermetű, komoly tekintetű férfi lép ki. Palágyi János, a szövetkezetnek az építésében elért sikeres munkájáért kitüntetett elnöke. Most már ő mutatja az utat. Vele együtt térünk vissza gondolatban a szövetkezel bölcsőjéhez. - Alig volt valamink, amikor kezdtünk. Néhány tehén, pár malac, meg egy rozoga istálló volt az egész vagyonunk. Meg természetesen a föld, de az csak akkor ér valamit, ha van hozzá jószág is. Van felszerelés is, amivel megműveljük. A szövetkezet könyvelője már másképpen mondja ugyanazt, amit Palágyi János mondott Ö a számok embere. Most is számokkal teleírt könyvekben lapozgat, majd így szól: — Hét száznegyvenkilencezer koronás vagyonnal kezdtük, s ma már 12 és fél milliót mondunk a magunkénak. A lelesziek vagyonukat hangyaszorgalommal hozták össze. A fejlődés során sok nehézséget kellett leküzdeniök, de ők nem hátráltak meg. Evekig tartott, amíg megtaA szövetkezet új, modern istállóiban százával híznak a sertések, hogy legyen mit piacra adni, legyen hús a dolgozók asztalán és pénz a szövetkezet pénztárában. lálták a járható utat. A szövetkezet fejlődésének történetében az 1953as év az, amikor már teljesen világossá vált, hogy az út, amelyen járnak, jó és helyes. A szövetkezet vagyona akkor már több mint 6 millió korona volt, bevételűk pedig több mint 3 millió. Azóta a jövedelem majdnem kétszeresére emelkedett, ami a szövetkezet életében óriási jelentőséggel bír. Téves dolog volna azonban a szövetkezet fejlődését, gazdasági hogyanállását csupán a munkaegységek értékének nagyságán lemérni. A leleszi szövetkezetben például 1953-hoz viszonyítva emelkedett a termelés színvonala, ezt már az előbb említett számok is igazolják, amikor is azt mondtuk, hogy az eltelt időszakban a szövetkezet jövedelme majdnem kétszeresére emelkedett, s ötvenháromhoz viszonyítva a munkaegységek értéke mégis 5 koronával csökkent. Ennek okát csak azok érthetik meg, akik némileg tisztában vannak a szövetkezet gazdasági helyzetével. Palágyi János azt mondja: — A mi szövetkezetünk gazdasági helyzete van olyan jó, mint azoké a szövetkezeteké, ahol meggondolatlanul magasra „srófolták" a munkaegységek értékét. Ha mindent szétosztanának, úgy járnának, mint az egyszeri gazda, aki ősszel az öszszes termését eladta s tavasszal már kölcsönvetömagot vetett. Mi már a magunk lábán akarunk megállni és meg is állunk. Kezdetben a leleszi szövetkezetben is a munkaegységek értékének magassága volt a szövetkezet gazdagságának mércéje. Es mi lett az eredmény? Az, hogy volt esztendő, amikor helytelenül milliókhoz jutottak, viszont alig helyeztek el valamit az oszthatatlan, a szociális és kulturális alapokra. Az adósság pedig egyre csak nőtt. A szövetkezet vezetősége és tagsága belátta, hogy így nem lehet gazdálkodni, s ezért az elmúlt évek során már nem csináltak újabb adósságokat, hanem a meglévőt kezdték törleszteni. Évről-évre nagyobb összegeket helyeztek el a különféle alapokra, s ma már — ha alacsonyabb volt is tavaly a munkaegységek értéke, mint 1953-ban - a szövetkezet gazdaságilag sokkal erősebb. — Ma már a magunkéból fizetünk — folytatja az elnök — s ha minden jól megy, hét éven belül egy koronával sem tartozunk senkinek. A tagok is teljes egészében megkapják a szövetkezetbe fektetett leltárért nekik járó összeget. Óriási a fejlődés, melyet a lelesziek az eltelt 10 év alatt elértek. Nagyok, szinte elkápráztatok, mégis azt kell mondani, hogy mindezek ellenére mégsem ártana, ha egy kicsit alaposabban, a jó gazda szemével néznének szét portájukon. Sok még mindig a tennivaló. Jobban ki kell használni, hasznosabbá kell tenni a földet. Mondjuk meg őszintén, sok még a lehetőség, csak -keresni kell és élni kell vele. SZARKA ISTVÁN A nemzetgyűlés szűkebb elnökségének tagjai Szlovákia dolgozói körében Látogatás a komáromi hajógyárban és az imelyi EFSZ-ben (ČTK) - Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke a nemzetgyűlés szűkebb elnöksége tagjaival április 10-én Ľudovít Benadának, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének és a Szlovák Nemzeti Tanács szűkebb elnöksége továb|H bi tagjainak kíséretében a nyitrai £= kerületet kereste fel. A kedves vendégeket, akik délelőtt személyszállító hajóval Komáromba érkeztek, a hajógyárban Mikuláš Andris, a Nyitrai kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, a járás, a város képviselői, az üzemek vezető dolgozói és nagyszámú munkás várta. A fogadtatás uián a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács szűkebb elnökségének tagjai megtekintették a gyár üzemrészlegeit, amely a cseh munkásosztály testvéri segítségével Szlovákia szocialista iparosításának keretében bővült ki, és megismerkedtek a dolgozók termelési sikereivel. A vendégek a gyárszemle során szívélyesen elbeszélgettek a munkásokkal, mesterekkel és technikusokkal s jókívánataikat fejezték ki az elért sikerekhez. A délutáni órákban a képviselők az ógyallai járásbeli imelyi EFSZ vendégei voltak. A szövetkezeti tagok mégmutatták nekik közös munkájuk eredményét s tájékoztatták őket a termelési feladatok teljesítésében és túlszárnyalásábsn elért sikereikről. A szlovák és magyar nemzetiségű szövetkezeti tagok együttműködése és testvéri egyetértése ez év első negyedében is meghozta gyümölcsét, amikor a szövetkezet az állami felvásárlásra 27 200 liter tejet, 15 ezer tojást és más mezőgazdasági terméket adott be. A vendégek ezután az EFSZ legjobb dolgozóival szívélyesen elbeszélgettek. A nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács szűkebb elnökségének tagjai ezután Topolčiankyba utaztak. A májusi ünnepségek előtt (ČTK) — Szlovákia dolgozói e napokban május 1. és május 9. méltó megünneplésére készülnek. Az ünnepségeket „A Szovjetunió vezette szocialista országok szilárd egységében a szocializmus építésének befejezéséért!" jelszó jegyében tartjuk. A nemzetközi szolidaritás hagyományos május 1-i ünnepének keretében népünk bemutatja a szocializmus építésében végzett munkája eredményeit, kifejezésre juttatja a párt és kormány iránti hűségét, valamint azon szilárd elhatározását, hogy minden erejével harcolni fog a CSKP XI. kongresszusa merész feladatainak teljesítéséért és a világbéke megőrzéséért. A májusi ünnepségek egyúttal nemzeteink egységének manifesztációi lesznek és ismét megerősítik az örök barátságot és szövetséget felszabadítónkkal, a Szovjetunióval. Az ünnepségek keretében a munka ünnepének napján Szlovákia kerületi és járási székhelyein a dolgozók tömegei részt vesznek a hagyományos május 1-i felvonulásokban. Bratislavában május elsejének előestéjén a Hviezdoslav és Sztálin téren, a pionír- és ifjúsági házban, valamint a főpályaudvar előtt népi mulatságok lesznek. Május 1-én a dolgozók és az ifjúság ünnepi manifesztációra jön össze a Sztálin téren, majd a május 1-i felvonulás során kifejezést ad az elért eredmények feletti örömének. Délután a Duna jobbpartján s a Kultúra és Pihenés Parkjában népünnepély lesz. Május 9-ének előestéjén hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 14. évfordulójának tiszteletére Szlovákia egyes kerületeiben és járásaiban ünnepi esteket, akadémiákat és a győzelem napján népmulatságokat rendeznek. Bratislavában hazánk felszabadítása 14. évfordulójának megünneplését május 8-án kezdik meg koszorúk elhelyezésével a Slavinon és díszelőadással a Szlovák Nemzeti Színházban. Május 9-én katonai díszfelvonulás lesz. 2779 televízor pótkölcsönökre 1958. november 20. óta, amikor az állami takarékpénztárak megkezdték a pótkölcsönök folyósítását a hosszútartamú közszükségleti cikkek különböző fajtáira, Szlovákia területén 9916-an ' folyamodtak hitelért. Több mint 26 millió korona értékű árut vásároltak, amelyre a takarékpénztárak 18 millió korona hitelt folyósítottak. Szlovákia lakosai a pótkölcsönből ez év elejétől március végéig 2779 televíziós vevőkészüléket, 1102 mosógépet, 434 rádiókészüléket, 330 elektromos készüléket és nagy mennyiségű más árut, pl. hűtőszekrényt, varrógépet, gramofonrádiót, karórát vásároltak. A pótkölcsönök előnyeit főképp a bratislavai kerület lakösai vették igénybe, akik ily módon a többi között 1710 televízort vettek. irisi

šssiiaiiiii^ [SMS] ár hagyományos, hogy évente április 11-től május 9-ig megemlékezünk az antifasiszta ellenállási mozgalom nemzetközi emléknapjairól. Ekkor országszerte több tízezren gyűlnek egybe az antifasiszta harcok emlékezetes helyein, hogy felidézzék a szovjet hősök emlékét, akik életüket áldozták felszabadításunkért. Az idei nemzetközi emléknapok alkalmasak arra, hogy különösen az ifjúság és a pionírok, valamint a nyilvánosság körében újból terjesszük a fasisztaellenes harci hagyományokat. Mint minden évben, úgy az idén is népünk, a náci megszállás elleni antifasiszta harc és ellenállás résztvevői, s a volt politikai foglyok felemelik tiltakozó szavukat. Népünk és soraiban az antifasiszta harcosok határozott nemet kiáltanak minden kísérlet ellen, hogy Nyugat-Németországban felújítsák a militarizmust, fasizmust és revansizmust, Franciaországban pedig nyílt fasizmust létesítsenek. Bár 14 év telt el a második világháború befejezése óta, nem lankadunk, ébereknek keli maradnunk. A fasizmus felújításának veszélye ugyanis állandóan fennáll. Ugyanakkor a háborúra uszító imperialista körök nem adták fel tervüket egy új háború kirobbantására, amely a mai atomfegyverekkel egész nemzetek létét veszélyezteti. A békés együttélés és a népek közötti barátság gondolata egyre több negpi-tésre talál nemcsak a kapitalista országok dolgozóinál, hanem befolyásos nyugati politikusok körében is. A legutóbbi időben Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek ovarmatelleLEGYÜNK ÉBEREK! Az ellenállási mozgalom nemzetközi emléknapfai nes harca ért el nagy sikereket. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csapásai alatt összeroppant az imperializmus uralma Irakban, Kubán, a néptömegek megmozdultak Belga-Kongóban, Nyassza-földön, Kamerunban, míg Algériában tovább folyik a felszabadító háború. A latinamerikai országok is fokozatosan igyekeznek megszabadulni a fasiszta uralomtői, nevezetesen Venezuelában, Kolumbiában. Az összes függő országokban fellángol előbb vagy utóbb a nemzeti felszabadító harc, mely véget fog vetni a gyarmati rendszernek. Az imperializmus igyekezete oda irányul, hogy a polgári demokráciát felcseréljék az „erős kéz" politikájával, amely csupán álcázza a finánctőke legreakciósabb elemeinek diktatúráját. Ez a fasiszta rendszernek tetszetősebb jelmezbe való öltöztetése. Az imperialisták — hogy elodázzak uralmuknak teljes megszűnését — a nép demokratikus jogainak megnyirbálásával, a kommunista pártok és haladó szervezetek betiltásával, terrorra] és az ellenzék elhallgattatásával akarják pórázon tartani a széles néptömegek elégedetlenségét. Sovinizmussal és kommunistaellenes propagandával mérgezik őket és főleg az ifjúságot akarják a háborús kalandokra megnyerni. A fasizmus felújításának veszélye állandóan tart. Tudatosítanunk kell azonban azt is, hogy az űj helyzetben a fasizmus más, Hitler és Mussolini fasiszta rendszerétől eltérő formákat is ölthet magára. így Pakisztánban, Thai-földön, a Dominikai Köztársaságban a fasiszta rendszert a katonai klikk képviseli, Dél-Koreában, DélVietnamban, Tajvanon a hatalmat a saját, valamint az amerikai hadsereg szuronyainak segítségével tartják fenn, Spanyolországban, Portugáliában és Dél-Afrikában fasiszta pártok vannak uralmon. A politikai élet fasižálódásának útjára léptek az Egyesült Államok és Franciaország is. A jobboldali szocialisták árulása révén Franciaországban sikerült bizonyos rétegeket félrevezetni, de csak átmenetileg. A legutóbbi községi választások megmutatták, milyen kiábrándulás mutatkozik máris a néptömegekben. Ojra Franciaország Kommunista Pártja köré gyűlnek a demokratikus erők, mely egyedül képes arra. hogy Franciaországot kivezesse abból az útvesztőből, amelybe a gyarmati háborúk és a kommunistaellenesség sodorták. A fasizálás és militarizmus a legnagyobb méreteket a Német Szövetségi Köztársaságban öltötte. Bár ott nincs kifejezetten fasiszta párt, sok mindenben látni lehet, hogy a bonni állam vezető körei Hitler nyomdokain haladnak. Feloszlatták a Kommunista Pártot, s a haladó szervezeteket, üldözik a békevédőket, s rakétafegyverekkel akarják felfegyverezni a Bundeswehrt. Mind e ŕelpelitikéban, mind b külpolitikában látni a bonni kormány által átvett náci módszereket. A nyugatnémet hadseregben, gazdaságban, hivatalokban, iskolákban, bíróságokon a náci uralom volt prominenseit. Hitlertábornokok, SS-gyilkosok, háborús bűnösök működnek. Az igazságügyben a volt náci vérbíróságok tagjai ülnek, akiknek lelkiismeretét több ezer európai hazafi erőszakos halála terheli. A legutóbbi hónapokban a nyugatnémet revansizmus mindinkább a bonni kormány hivatalos külpolitikai vonala lett, célul tűzte ki a „volt német területek" erőszakos elfoglalását, s ezért a német és berlini kérdés békés úton való elintézését minden áron megakadályozni igyekszik. Nem lehet elfeledni azokat az óriási károkat, melyeket a hitleri háborúk okoztak, a nácisták gaztetteit Oswienczimben, Lidicén, Oradourban és másutt. Az Adenauer-kormány rengeteg pénzt áldoz propagandára, hogy elvakítsa a nemzeteket és kitörölje a népek emlékezetéből a barbárságokat, melyeket a nácisták elkövettek. Ez a proganda a legszemenszedettebb hazugságokat és 'örténelmi elferdítéseket használja fel eszközül. így többek között a nyugatnémet militarista körök lapja, a Deutsche Soldaten Zeitung nemrégen azt írta, hogy mindaz, amit eddig az ismert lidicei tragédiáról írtak, „szégyenletes és körmönfont hazugság", mert Lidice sorsát a csehek idézték elő, hogy a világ előtt megmutassák, milyen barbárok a németek. Ebben a cikkben az SS-gyilkosok és Heydrich szelíd báránykáknak vannak feltüntetve. Viszont a lidicei szerencsétlen asszonyokat, akiket megkínoztak s akiknek férjeit és fiait bestiálisán meggyilkolták, kisgyermekeiket pedig nagyrészt gázzal ölték meg, a cikkben sértegetik. Nyugat-Németországban szaporodnak az esetek, amikor az antifasiszta hősök sírjait, az emlékmüveket, a zsinagógákat meggyalázzák. Az idei ellenállási mozgalom nemzetközi napjait a békemozgalom átütő sikerei jellemzik. Habár az imperialisták újra megkísérlik a háború kirobbantását, a történelem kerekéhek visszafordítását, ma más nemzetközi feltételek között élünk, mint a második világháború előtt. Az erőviszonyok megváltoztak a béketábor javára. A fasizmus elleni harcban a múltban is nagy segítséget jelentett so'európai nemzet antifasiszta harcosának szolidaritása. Az ellenállási mozgalom volt résztvevői állandóan szilárdítják egységüket. A fasizmus és háború elleni jelenlegi harcban ez az erő is nagy szerepet játszhat. Soha sem feledkezünk meg a S?ovjetunió testvéri segítségéről, melye' mind a háborúban, mind a hábori után nyújtott. Sohasem felejtjük el r szovjet nemzetek több tízezer legjob

1fiát és lányát, akik életüket áldoztálfel szabadságunk érdekében hazán' területén. Nekik tartozunk há'.ánkk? és szeretetünkkel. De nem akarun' csak emlékezni rájuk, hanem tettekkel is bizonyítani akarjuk, hogy nonfeledkeztünk meg a háború és a fa sisztaellenes harc áldozatairól. t"T S7Ö 5 * 1°"<V <"•