Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-11 / 99. szám, szombat

A szlovákiai szakszervezetek feladatai a szocialista építés befejezésének időszakában Vojte^i Daubnernek, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökének beszéde a szakszervezetek szlovákiai konferenciáján A szakszervezetek szlovákiai kon- . ferenciája olyan időben ül össze, ami­kor a CSKP XI. kongresszusa után dolgozó népünk erőfeszítése a szocia­lizmus építésének befejezésére össz­pontosul hazánkban. E cél elérését elsősorban az anyagi termelés dönti el. A termelőerők fejlesztése szem­. pontjából elsőrangú jelentőségű a dolgozók aktív részvételének fokozása a gazdaság irányításában, valamint a kommunista nevelés elmélyítése. Ezért ebben az időszakban fokozód­nak a szakszervezeti mozgalom köte­lességei és feladatai. újító javaslatokról szóló törvény be­tartását és e törvény megszegéséből vonják le a megfelelő következtetése­ket. A dolgozók technikai és szakkép­zettsége színvonalának fokozásában a további technikai fejlesztésért folyó harcban sokat várunk a Csehszlovák Tudományos Technikai Társaságtól. A Csehszlovák Tudományos-Techni­kai Társaságnak fontos küldetése van. A technikai fejlesztésért folyó harc­ban a dolgozók nevelésének hatékony eszközévé kell válnia. A termelési értekezletek A dolgozóknak a termelés irányításá­ban való részvétele egyik leghatékonyabb formája a termelési értekezletek. A ter­melési értekezletek száma, jelentősége és tel - élye a legutóbbi szakszervezeti kon­ferencia óta főképpen a vegyészetben, a gépiparban, a bányászatban, a közszük­ségleti cikkeket gyártó és az élelmi­szeriparban fokozódott. Van azonban még sok olyan üzemünk, amelyek a termelési értekezleteket rendszeresen szervezik ugyan, de a munkások javaslatait vagy csekély mértékben, vagypedig egyáltalán nem veszik tekintetbe. Több üzemben, így például a galántai Szövetség-üzemben a múlt évben az egyes műhelyekben és Uzemrészlegekben csaknem egyáltalán nem voltak termelési értekezletek. Még a fontos üzemekben is a sajtőtízpercek­kel vélik pótolni a termelési értekezle­teket. Ez a helyzet részbon abból ered, hogy sok gazdasági dolgozó lebecsüli a terme­lési értekezletek jelentőségét, nem vesz részt azokon, és csupán akkor mutat ér­deklődést, hogyha azokon őket bírálják. Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának az ipari üzemek pártszer­vezeti munkájáról szftló határozata meg­mutatja, hogyan kell fokozni a termelési értekezletek színvonalát, jelentőségét és tekintélyét. E határozat értelmében az üzemi bizottságok feladata elérni, hogy a termelési értekezletek rendszeres szer­vezése a termelési tömegmunka-bizottság tevékenységének fő tárgyát képezze. A munkásbérrendszerek átépítése A legutóbbi hónapokban megkezd­tük a munkásbérrendszerek átépíté­sét. Olyan munkásbérrendszert ve­zetünk be nálunk, amely teljes mér­tékben biztosítja a szocialista elvek szerinti jutalmazást. A műszakilag indokolt teljesítménynormák és az anyagi érdekeltség bevezetése a dol­gozókat szakképzettségük fokozására, a termelés technikájának és tech­nológiájának, valamint a munka szer­vezésének tökéletesítésére fogja ser­kenteni, hogy egyre több, jobb és ol­csóbb készítményeket gyártsanak. E feladat megoldása nélkül a jövőben nem volna lehetséges az életszínvonal emelésének tervszerű biztosítása. A munkásbérrendszerek átépítése tehát a munkásosztály és a többi dol­gozó érdekeit követi. A szlovákiai szakszervezeti szer­vek egészben véve sikeresen teljesí­tették feladataikat az átszervezés első időszakában, amelyben az üzemek funkcionáriusait, gazdasági dolgozóit és valamennyi munkását meg kellett ismertetni a munkásbérrendszerek átszervezésének értelmével és céljá­val s meg kellett magyarázni a rend­szerek fő elveit. Ezen elvek megmagyarázásánál azonban helyenként egyoldalúan •hangsúlyozták azt az elvet, hogy az átszervezést csupán az adott munkás­bér-alap keretében kell megvalósítani. Nem szögezték le, hogy itt számolni kell a munkásbér-alap tervszerű fo­kozásával aszerint, milyen rend ural­kodik a teljesítménynormákban, a munkabér-gyakorlatban és hogyan fokozódik majd a munkatermelékeny­ség. Ezzel kapcsolatban elégtelenül magyarázták meg az anyagi érdekelt­ség érvényesítését és hatását, főkép­pen a munkatermelékenység növeke­désének és a munkásbérek eme­lésének összefüggését. Az elvek megmagyarázásának elégtelensége következtében egyes dolgozók feles­leges aggodalommal tekintettek a munkásbérrendszer átépítése elé. Szlovákiában az új munkásbérrend­szert kísérletileg 39 üzemben vezet­ték be. A kiszemelt üzemekben végzett kutatás azt mutatja, hogy az alapszervezetek az átszervezés poli­tikai előkészítését jól biztosították. Az új munkásbérrendszer bevezeté­sénél a munkások nagy érdeklődést tanúsítanak technikai és szakképzett­ségük fokozása iránt. Ez örvendetes jelenség. Kevésbé örvendeztet meg bennünket az a tény, hogy egyes üzemekben a minősítési követelmé­nyek teljesítését, formálisan ítélik meg a tarifa-kvalifikációs bérszabá­sok szerint és a munkásokat maga­sabb minősítési osztályokba sorozzák, mint ahogy az megfelel képességük­nek. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ez a gyakorlat nem szolgálja a mun­kásosztály érdekeit, károsan befolyá­solja a termelést és lehetetlenné te­A szocializmus építésének befejezé­sére szükséges megnyerni a kister­melő, egyénileg gazdálkodó parasztok még hátralévő részét a kollektív gaz­dálkodásnak és az újonnan alakított szövetkezetekben meg kell szilárdíta­ni a szocialista termelési viszonyokat. A szocialista szektor Szlovákiában ma a mezőgazdasági földnek több mint kétharmadát műveli. A munkásosztály a szövetkezeteket korszerű technikával látta el. Ez idén az ipar mezőgazdaságunknak Szlo­vákiában további 4122 traktort és A szakszervezetek valamennyi munká­júnak tartós vezérfonala Csehszlovákia Kommunista Párt fa Központi Bizottságá­nak a szakszervezetekről hozott határoza­ta. Ez a határozat kijelöli a szakszerve­zetek fő feladatait a szocializmus építése befejezésének időszakában és arra ser­kenti a szakszervezeteket, hogy a mun­katermelékenység növekedésével összhang­ban gondoskodjanak a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek lehető leg­jobb kielégítéséről. Az életszínvonal, valamint a nők al­kalmaztatásának fokozása érdekében szük­séges továbbra is lényegesen javítani a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. A dolgozók iránti gondoskodás terén je­lentős helyet foglal el az üzemi élelme­zés, amely azonban mindmáig nem érte el a jelenlegi szükségletek színvonalát. Betegbiztosítás és egészségügyi gondoskodás A múlt szakszervezeti kongresszus óta kedvező eredményeket értünk el az üze­mekben ' végzett betegbiztosítás terén. E sikerek ellenére a betegbiztosítás te­rén fogyatékosságok is mutatkoznak. Van­nak olyan üzemek, ahol a munkából való kimaradás betegség miatt a munkafelté­telekre való tekintettel túl magas. A be­tegbiztosítás terén végzett munka to­vábbi megjavításának érdeke, hogy a leg­szélesebb aktívával dolgozzunk, s a be­tegbiztosítás kérdéseit a taggyűléseken tárgyaljuk meg. Társadalmunk az egészségügyre óriási összegeket fordít. Csupán az 1957—1958 években a szlovákiai egészségügyi szol­gálatokra több mint 3 milliárd koronát áldoztunk. A lakosság több mint 90%­ának ingyenes orvosi kezelést nyújtunk. Az egészségügyi gondoskodás színvo­nala azonban nem felel meg azoknak az anyagi lehetőségeknek, amelyeket az A szakszervezetek a dolgozókat arra nevelik, hogy hazafias érzésüket kössék össze a proletár nemzetközi­ség eszméivel, a nemzetközi forradal­mi munkásmozgalommal való szolida­ritás érzelmeivel. A szakszervezeti szövetségek szlo­vákiai konferenciájának lefolyása azonban azt mutatta, hogy a nevelő és kultúrmunka méu nem érte el a feladatok színvonalát. Ez annál ko­molyabb kérdés, mivel Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresz­szusa figyelmünket a burzsoá ideoló­gia befolyásának kiküszöbölésére, va­lamint a kommunista eszmék teljes győzelmére irányuló erőfeszítésre te­relte. A szakszervezetek egész tevé­kenységét a dolgozók nevelése iránti gondoskodás hatja át a kommunista öntudat szellemében. A szocialista építés befejezésének nagy feladatai feltétlenül megkövete­lik, hogy a dolgozók gondolatait és tetteit a marxista-leninista eszmék hassák át. A haladás kerékkötői az idealista nézetek, a vallási előítéletek és a babonák. A szakszervezetek nem I szi, hogy teljes mértékben érvénye­sülhessenek az új munkásbérrendszer I nagy előnyei. 388 teherautót ad. A mezőgazdaság­nak Szlovákiában 1965-ben mintegy 37 ezer traktora lesz. Üzemeink évről évre több műtrágyát, építkezési anya­got és más gyártmányokat juttatnak falvainknak. A kollektivizálás eredményeiben nagy része van a szakszervezetnek is. Üzemeink dolgozói a pártszerveze­tek vezetésével parasztjainkat meg­győzték a közös gazdálkodás előnyei­ről és segítséget nyújtanak az újon­nan alakult szövetkezeteknek, hogy leküzdhessék a kezdeti nehézségeket és akadályokat. egészségügynek nyújtunk. Sok olyan eset van, amikor a munka rossz szervezése a közegészségügyi intézetekben és a kör­zeti rendszerben kihívja a dolgozók elé­gedetlenségét. Ha a szakszervezetek felelősségteljesen kivizsgálnák a betegek panaszait és bát­rabban bírálnák a felelőtlen dolgozókat, sokat lehetne helyrehozni. Szociális biztosítás és a dolgozók üdülése 1959. április 1-töl emeljük a nyugdíja­kat a szociális biztosítás terén. A nyug­díj-rendezés megközelítőleg 200 millió ko­ronát igényel ez évben és minden további évben további száz- millió koronába kerül. A szlovákiai nyugdijasokra ebből több mint 40 millió borona jut. Emellett a CSKP Központi Bizottságának határozata rámutat arra, hogy a jelenlegi javítás nem végleges és csupán attól függ, hogy jobb gazdálkodással és a termelésben végzett jobb munkával megteremtjük-e a feltételeket a lakosság életszínvonalá­nak további emelésére. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa után fokozódott a szakszer­vezeti funkcionáriusoknak a szociális biztosításért viselt felelőssége közvetlen részvételükkel a biztosítás teljes végre­hajtásában és ellenőrzésében. Az üzemi bizottságok tárgyalják meg legelőször a nyugdíj iránti kérvényeket. A szakszer­vezetek képviselve vannak a szociális.,; biztosítás bizottságaiban és így az égést'" szociális biztosítást ma a dolgozók aktív részvételével hajtják végre. 1959. január 1-től bevezették az üdülési beutalások elosztásának és pénzelésének új módját. Az üdülési utalványokat az üzemi bizottságok veszik' meg. A Központi Szak­szervezeti Tanács ezen intézkedésével akarjuk biztosítani az üdülés jobb meg­szervezését. küzdenek eléggé az idealista előíté­letek ellen. Felmerül az a kérdés, ho­gyan kell ezt a harcot folytatni. El­sősorban tudnunk kell, hogy a laikus nézetek mélyen gyökereznek és nem lehet őket az emberek tudatából al­kalmi beszéígptéssel vagy egyszeri akcióval kiirtani. Jó eredményt csu­pán céltudatos mindennapi nevelő munkával érhetünk el. Az ideológiai fronton elsősorban fontos a sérdülő nemzedék nevelése, mert a szocializmus és kommunizmus bátor építőit akarjuk felnevelni. Eb­ben az üzemeknek hatékonyabban kell segíteni az iskolát és a családot. Valamennyiünk szívügye a gyermekek és ifjúság - a kommunista nemzedék nevelése. A szakszervezetek közvetlen feladata az üzemek fiatal -dolgozói iránti gondoskodás. Az üzemi bizott­ságoknak sokkal nagyobb a felelőssé­gük a tanulók előkészítéséért, mun­kabeosztásukért és nevelésükért. A szakszervezeteknek el kell- mélyí­teniük együttműködésüket a CSISZ üzemi szervezeteivel. A dolgozók részvétele A legutóbbi szlovákiai szakszerve­zeti konferencia óta eltelt időszakot e népgazdaságunk fejlesztésében és dolgozóink életszínvonala emelésében elért nagy sikerek jellemzik. Az 1957. és 1958. években Szlovákiában az ipari termelési tervet egészben véve sike­resen teljesítettük. Különösen ki kell emelnünk a múlt évet, amikor lénye­gesen javult a terv teljesítése még olyan ágazatokban is, amelyek azelőtt elmaradtak. Az ipari termelés terje­delme az 1957. évhez viszonyítva 13,7 százalékkal növekedett. Ez az emel­kedés a legnagyobbak közé tartozik. A termelés és munkaszervezés tö­kéletesítésével, a munkaidőalap jobb kihasználásával, az új technika beve­zetésével, a szocialista munkaverseny tömeges fellendítésével, az üzemen belüli önálló elszámolás további meg­szilárdításával és elmélyítésével a szlovákiai iparban a munkatermelé­kenység az 1957. évhez viszonyítva 7,4 százalékkal emelkedett, az önkölt­ség 150 millió koronával csökkent és a terven felüli nyereség több mint 170 millió koronát tett ki. Ezek a sikerek lehetővé tették a lakosság életszínvonalának további emelését. 1958-ban a lakosság jöve­delme 7 százalékkal növekedett. Több mosógépet, hűtőszekrényt, televízort, húsárut, bort, sört és más közszük­ségleti cikket adtunk el; 9360 lakást adtunk át használatra. Dolgozóink örömmel fogadták a CSKP KB már­ciusi plénumának a közszükségleti cikkek árai további leszállításáról, a többgyermekes családok gyermekpőt­lékának emeléséről, a nyugdíjak eme­léséről szóló határozatát, miáltal a köztársaság lakosai évente 3 milliárd koronát nyernek. Olyan sikereket értünk el, amelyek világszerte csodálatot keltenek. Ezek a sikerek egyúttal azt bizonyítják, hogy az az út, amelyen partunk vezet, helyes. Azt bizonyítják, hogy a párt . politikája teljes összhangban van a munkásosztály és a többi dolgozó érdekeivel. Egyúttal azt mutatják, milyen óriási előnyökkel rendelkezik szocialista rendszerünk, milyen hatal­mas erejű dolgozóink kezdeményezése és alkotó képessége, amely főképpen a dolgozók aktív részvételében nyil­vánul meg az állam vezetésében és a termelés irányításában. Ezekért a nagy sikerekért a hála a cseh munkásosztály áldozatkész se­gítségét, valamint köztársaságunknak a Szovjetunióval való együttműködé­sét és a Szovjetunió önzetlen támoga­tását illeti. A termelőerők fejlesztésének eddig elért színvonala alapján a CSKP XI. kongresszusa további nagy feladatokat tűzött ki, amelyek örömteljes távlatot mutatnak .népünknek. A szlovákiai ipari termelés az 1957. évhez viszo­nyítva 1965-ig több mint kétszeresére emelkedik s az 1930. évvel szemben 13-szoros emelkedést mutat. Szlovákia még fokozottabb mérték­ben válik ipari területté fejlett mező­gazdasággá és a nép magas életszín­vonalává. Elsősorban a kohászati, a vegyi és a gépipart fejlesztjük oly­képpen, hogy valamennyi kerület ipari színvonala emelkedjék. A Keletszlová­kiai Kohóművek építésével fellendül az egész kelet-szlovákiai terület A Csehszlovák Köztársaság az egy főre eső acéltermelésben túlszárnyal olyan államokat, mint az USA a Né­met Szövetségi Köztársaság és Nagy­Britannia. A második ötéves terv so­rán 140 ezer személlyel és a harmadik ötéves terv folyamán további 138 ezer személlyel többet fogunk alkalmazni. Ez a fejlődés lehetővé teszi a nép életszínvonalának további emelését. A szakszervezetek — a szocialista munkaverseny szervezői A dolgozók kezdeményezésének fejlesz­tésire és a termelési terv teljesítésében való részvétel kibővítésére jelentős hozzá­járulás a munkaverseny folyamatos de­centralizációja a műhelyekre, a műhely­egyezmények megkötése, a termelési ér­tekezletek jelentőségének és tekintélyének fokozása, a szakszervezetek hatáskörének kibővítése a kollektív szerződések megkö­tésénél és jóváhagyásánál, valamint a dol­gozók vállalati alapjaiból folyósított esz­közök használatáról való döntésnél, stb. A szakszervezetek új szervezése és a já­rási szakszervezeti bizottságok megala­kítása ugyancsak kedvező feltételeket te­a termelés irányításában i remtettek a dolgozók legszélesebb részt­I vételére a termelés irányításában. Ezen intézkedések közvetlen következ­ménye, hog.v a szlovákiai szakszervezetek szervei a szocialista munkaverseny kez­deményezőivé, terjesztőivé és szervezőivé válnak. A gazdasági szervekkel együtt si­'-»resen fejlesztik a feltalálók és újítók mozgalmát, aktív módon vesznek részt a terv előkészítésében és összeállításában, valamint az üzemen belüli önálló elszá­molás megszilárdításában és elmélyítésé­ben. Daubner elvtárs kijelentette továbbá, hogy ezen sikerek ellenére továbbra is komoly hiányosságok mutatkoznak a szo­cialista munkaversenyben. Sok vezető gazdasági dolgozó csekély mértékben tá­mogatja a dolgozók azon áldozatkészsé­gét és elhatározását, hogy hozzájárulja­nak a terv teljesítéséhez. A munkahe­lyeken nem teremtenek olyan előfeltéte­leket, hogy a munkások, a technikusok és a többi dolgozók munkalelkesedése a munkatermelékenység fokozásában. a nyersanyag, anyag és energia megtakarí­tásában s a gyártmányok minőségének javításában nyilvánuljon meg. A szakszervezeti munka hiányossága az is, hogv a szocialista munkaversenyt csak lassú ütemben decentralizálják az üze­mekre és műhelyekre. Ennek több oka van. A munkaverseny decentralizálását gyakran a mühelyblzottságok és szakasz­bizalmiak gyenge szervező munkája nehe­zíti meg. Az üzemrészlegekben és műhe­lyekben tett kötelezettségvállalások gyak­ran formálisak, a munka ismertetésének jellegével bírnak, nem változnak és nem egészítik ki őket a termelés és a terv­feladatok szükségletei szerint s nem tá­masztják őket alá a szervezési és poli­tikai nevelő munka, valamint a műsza­ki-szervezési intézkedések. Gyakran még a nagy üzemekben és műhelyekben sem dolgozzák ki és népszerűsítik az egye­sek és kollektívák kölcsönös munkaverse­nyének elveit és feltételeit. Csekély mértékben használják fel a dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségének is­mert formáit is a munkaverseny ered­ményeiben. A szocialista verseny elégte­lenül teljesíti neyeíö hivatását, ha az eredményeket nem értékelik nyilvánosan a szakszervezetek tálgj)yűlésein, ha nem egyeztetik össze és nem elemzik a ver­senyzők sikereinek vagy elmaradásának okait. Szocialista munkabrigádok Külön figyelmet kell szentelni a verseny új, magasabb formája fej­lesztési feltételei sokoldalú megte­remtésének. Ez a forma a szocialista munkabrigád, amely nálunk a Szovjet­unióban megalakított kommunista munkabrigád mintájára jött létre. A szocialista munkabrigád jelentősé­ge messzeható főképpen azért, mert benne tükröződnek vissza az új kom­munista vonások. A novákyi Béke­bányában a Dominik Tužinčin elvtárs vezette ifjúsági munkabrigád szocia­lista kötelezettségvállalásában vagy a bratislavai Slovnaft Ifjú Gárda kol­lektívájában kitűnik erkölcspolitikai oldaluk: az a szilárd akarat, hogy mintaképpé váljanak a munkában, a műszakilag indokolt normák alapján dolgozzanak a munka fokozott bizton­sága mellett, elsajátítsák és fejlesz­szék az új technikát, tökéletesítsék a termelés technológiáját és a munka szervezését, magasabb szak- és álta­lános képzettséget érjenek el és az új szocialista ember példaképei le­hessenek a munkahelyen kívül is — lakóhelyükön, családjukban és a tár­sadalomban. A szocialista verseny ezen formája iránt nagy az érdeklődés. A szakszer­vezeti szövetségek szerveinek és szervezeteinek a gazdasági dolgozók­kal és a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­séggel együtt a Központi Szakszer­vezeti Tanács határozatának értelmé­ben szervezési-nevelő munkájukkal oda kell hatniok, hogy az üzemek legjobb kollektívái bekapcsolódjanak a Szocialista Munkabrigád büszke címért folytatott versenybe, hogy se­gítséget nyújtsanak olyan kötelezett­ségvállalások megkötésénél és telje­sítésénél, amelyek a legjobban fogják kifejezni ezt az eszmét: szocialista módon dolgozni és szocialista módon élni. Daubner elvtárs beszámolójának további részében foglalkozott a tech­nikai fejlesztéssel, az újítók és fel­találók mozgalmával s hozzáfűzte: A szakszervezeti szövetségek kerü­leti bizottságainak s a feltaláló és újí­tómozgalom üzemi bizottságainak sok­kal nagyobb figyelmet kell szentelniök az újítómozgalom fejlesztésének. Arról van sző, hogy az üzemi bizottságok nyomatékosan követeljék a gazdasági szervektől a találmányokról és az A szakszervezetek A szakszervezetek szerveinek tevékeny­sége az elmúlt funkciós időszakban túlnyo­mó részben a dolgozóknak a termelés irányításában való részvétele szervezésére összpontosult. Ezt erősítették meg az évzá­ró taggyűlések és szövetségi konferenciák is. Az évzáró taggyűlések és a szövetségi konferenciák a tagság élénk érdeklődése mellett a szakszervezeti demokrácia elvei­nek következetes érvényesítésével folytak. A tagok és küldöttek bírálóan értékelték a szakszervezeti szervek munkáját. Ezek az összejövetelek tanújelét adták a dolgozók megbonthatatlan egységének és azon szi­lárd elhatározásuknak, hogy teljesítsék a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött felada­tokat. A szakszervezetek szervezési munkájában a fő probléma az elfogadott határozatok teljesítésének szervezési biztosítása és ellenőrzése. Daubner elvtárs beszédének további ré­széhen a taggyűlések hatékonyságának fo­kozásáról beszélt. A Szlovák Szakszervezeti szervezési munkája i Tanács főképpen a Központi Szakszervezeti Tanács 11. plenáris ülése után nagy mér­tékben törekedett a taggyűlések színvona­lának megjavítására. A szónok ezután a szakszervezeti aktí­vával folytatott munkáról, valamint az irá­nyító munka módszereinek tökéletesítésérő! beszélt. A szakszervezetek szlovákiai konferenciája abban az időben folyik, amikor az egész világ a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának hatása alatt él. A Szov­jetunió a népgazdaságfejlesztés hétéves ér­vényesítésével a kommunizmus kifejlett építésének útjára lépett. A többi szocialista ország a szovjet nép segítségére és ta­pasztalataira támaszkodva közelebb jutott a szocializmus építésének befejezéséhez. Kommunista pártunk vezetésével nagy (eladat vár ránk — a szocializmus építésé­nek befejezése. Minden lehetőségünk meg­van arra, hogy testvéri együttműködésben és szövetségben a Szovjetunióval s a többi szocialista országgal teljesítsük ezt a tör­ténelmi feladatot. A párt vezetésével szilárd elhatározással haladunk előre a nemes cél felé. A szakszervezetek gondoskodása a dolgozókról A szakszervezetek segítsége mezőgazdaságunknak A dolgozók kommunista nevelése ÜJ SZÖ 5 * 1959. április 18.

Next

/
Thumbnails
Contents