Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-08 / 96. szám, szerda

Agrárreform-törvény az Iraki Köztársaságban ~ Az alábbiakban rövidítve kö~ /öljük „A béke és a szocializmus

; mus kérdései" című folyóirat =5 áprilisi számában megjelent = cikket. Az iraki köztársasági kormány két és fél hónappal a köztársaság kikiáltása után, 1958. szeptember 30án törvényt alkotott az agrárrei'ormról. A törvény csapást mér a nagybirtokosok ama rétegére, amelyet a legutóbbi 40 év alatt az imperializmus hozott létre Irakban. Ezt a réteget az imperializmus juttatta földhöz, mert szövetségest akart biztosítani magának, amelynek segítségével igában tudja tartani az iraki néptömegeket. A földbirtokosok teljes politikai és gazdasági erejüket az imperializmusnak köszönhették. Bár a földbirtokosok a mezőgazdasági lakosságnak mindössze egy százalékát alkották, az övék volt a földterület 75 százaléka, s az is a legtermékenyebb. Egyes földbirtokok területe majdnem akkora volt, mint Belgium negyedrésze. Az iraki mezőgazdasági lakosság 85 százalékának ugyanakkor egyetlen sibr föld sem jutott. (Sibr - hosszúságmérték - 22,5 cm.) Ez volt a helyzet például Amarában, a 14 iraki tartomány egyikében. Az agrárreformról szóló törvény nem szünteti meg a földbirtokosok osztályát, hanem 500 hektárban határozza meg a földbirtokok maximális nagyságát a nem öntözött területeken, illetőleg 250 hektárban a mesterségesen öntözött földeken. A limiten felüli földet a kormány megváltja és szétosztja a parasztok között, s ezek megváltás ellenében 7,5-15 hektáros parcellát kapnak tulajdonba öntözött földből, illetőleg 15-30 hektár öntözetlen, földből. A földesurak száma majdnem ugyanannyi marad, mint azelőtt, de földjük nagysága körülbelül 45 százalékkal csökken. Ez csökkenti a legreakciósabb nagybirtokosok befolyását, akik többségükben az imperializmus szolgálatába szegődtek. Irakban, ahol a mezőgazdaság fejlődése eddig csak a feudális földbirtokok fejlődésének, növekedésének és koncentrációjának útján haladt, M ax «lsé HgKferrsform. Az ^rárreform-törvény érdeme, hogy a hasonló egyiptomi törvénytől elW»'C*ÍU nem ad kibúvót a földbirtokosoknak, vagyis azok » reform végrehajtása idején nem adhatják, s nem is ajándékozhatják ei a földet: a törvény előírja, hogy a végrehajtás ötéves időszaka alatt a reform alá eső földbirtokviszonyok területén az 1958. július 14-1 forradalom előtti helyzetet kell fenntartani. A kártérítés összegét külön bizottságok állapítják meg aszerint, hogy az egyes parcellák mely birtokkategóriába tartoznak Szakemberek véleménye szerint Irakban a földárak rendkívül alacsonyak a nemzeti hagyományok miatt, amelyek ' megakadályozták a földdel való nagyszabású spekulációt. A telek ára gyakran nem több, mint egy évi termésének az értéke. A megállapított maximumon felüli földekért a kártérítést nem pénzben, hanem az államkincstár 20 év alatt törlesztendő értékpapírjaiban fizetik. Később az állam a kártérítés öszszegét a földhözjuttatott parasztoktól szedi be; ők viselik majd az agrárreform végrehajtásának költségeit is. A királyi családnak és a régi rendszer egyes politikusainak a földjét az állam kártérítés nélkül elkobozta. Sajnos, sok paraszt nem kap földet, mások akkora telkeket kapnak, amelyek a bérmunka és gépek nélkül dolgozó iraki földműves számára túlságosan nagyok. Ha a törvényben megállapított norma nem volna olyan nagy (különösen rizs- és dohányföldek, gyümölcsösök stb. esetében), sokkal több paraszt jutna földhöz. Más országok agrárreformjának tapasztalatai azt mutatják, hogy a reformot két ellentétes módon lehet végrehajtani. A reform vezethet a dolgozó parasztok szilárd egységére, ahogy ez például Kínában történt. De széthúzást is kelthet a falun az elfogultság és a visszaélések miatt, ahogy az a kapitalista országokban szokott történni. Ennek az alantas Irta: ZAKI HAJRI célnak az elérése — a dolgozó parasztság megosztása — végett egyes nyugati kapitalista társaságok felajánlották az Iraki Köztársaság kormányának. hogy a kormány nevében végrehajtják a reformot és az olaszországi agrárreform végrehajtása során nemrég szerzett tapasztalataikra hivatkoztak. Ezek a társaságok a beavatkozásra ürügyül azt hozzák fel, hogy Irakban rosszul van megszervezve a vízkészletek és földbirtokok számbavétele. Mi azonban úgy látjuk, hogy az iraki agrárreformért felelős hatóságok elég óvatosak a külföldi kapitalisták beavatkozásával szemben, és maguk igyekeznek kiküszöbölni a meglévő hibákat. Ha az agrárreform a földre szoruló dolgozó parasztság megosztására vezetne, ez a reform csődjével volna egyértelmű. A reform csődje pedig a forradalom vereségét jelentené, veszélyeztetné a köztársaság létét, mert ellenségeinek tág teret engedne a felforgató tevékenységhez. Irakban a parasztság alkotja a demokratikus forradalom fő erejét. Nem szabad elfelejteni, hogy a lakosság 75 százaléka mezőgazdasági munkából él. A törvény szerint az agrárreform végrehajtásának 3 szakasza van: 1. a nagybirtokosok megállapított normán felüli földjeinek kisajátítása; 2. e földek fölötti állami ellenőrzés bevezetése ezek felosztásáig; 3. a földek szétosztása a parasztok között. A hűbérurak azzal akarják meghiúsítani az agrárreformot, hogy a mezőgazdasági termelés csökkentésével és a nép kiéheztetésével fenyegetik a kormányt. Az iraki agrárreformról szóló törvény az egyiptomi törvényből átvette azt a cikkelyt, amely kötelezővé teszi mezőgazdasági szövetkezetek alakítását, de ez csak a földhöz juttatott parasztokra terjed ki. A törvény szerint attól a paraszttól, aki akadályozza a szövetkezet tevékenységét, elveszik a földet és a földbirtoklási jogért már kifizetett megváltási díjat az államnak befi.zetett bérleti díjnak tekintik. Mint a szocialista országok tapasztalatai megmutatták, minden olyan kísérlet, amely a parasztokat a szövetkezetbe való belépésre kényszeríti, csak árt a parasztok és a szövetkezeti mozgalom érdekeinek. Ezek a tapasztalatok arra tanítanak, hogy a siker alapja az önkéntesség elvének betartása, a meggyőzés, nem pedig a kényszer. A szövetkezetek tényleges megszervezése céljából a legrövidebb időn belül el kell ismerni a parasztszövetségeket, mert ezek bármely más szervnél hamarabb ki tudnak bontakoztatni egy széleskörű szövetkezeti mozgalmat az iraki parasztok között. Azok a parasztok, akik eleinte nem akarnak szövetkezetbe lépni, belépnek majd később, amikor saját szemükkel látják, milyen sikereket érnek el a szövetkezetek az egyes gazdasági ágakban. A törvényben említett szövetkezetek nem kollektív gazdaságok. A törvény egyáltalán nem kollektív gazdaságok alakítására irányul. A szövetkezetek feladatai előlegnyújtásra, felvásárlásra, a megváltási részletek beszedésére s a termelési folyamatot megelőző fontosabb előkészítő munkának, például a folyómedrek kotrásának közös végrehajtására szorítkoznak. A parasztszövetségeknek nagy lehetőségeik vannak a kollektív gazdaságok fokozatos megalakítására, s ebben az irányban a földek közös művelésére alakuló csoportok szervezése az első lépés. Az Eufrátesz középső folyásán, Divanija tartományban a parasztok már néhány évvel a forradalom előtt szerveztek ilyen csoportokat. A parasztok kölcsönös segélynyújtásának csoportja az a széleskörű tömeges forma, amely a kollektív gazdaságokért vívott harc első szakaszában szükséges, A földreformról szóló törvényben említett szövetkezetek nem tudnak sikeresen fejlődni a parasztok önAZ ÚJ SZÓ NÉHÁNY SZÓ AJNÁCSKŐRŐL csak a s i a kö- N i. Ezért C tudatos és önkéntes támogatása nélkül. A parasztszövetségeknek ebben döntő szerepük lehet, és immár halaszthatatlan, hogy ezeket a szövetségeket jogilag elismerjék és Irak minden falujában megalakítsák és erősítsék. Az iraki paraszttömegek hosszú ideig eléggé szervezetlenek voltak. Munkájukat a hűbérurak kegyetlenül kizsákmányolták, mint részesbérlők osak nyomorúságos jövedelemhez jutottak. Az országban nem gyártottak sem mezőgazdasági gépeket, sem műtrágyát. A mezőgazdasági termékek exportja és a hajózás külföldi monopóliumok kezében volt. Ezért az iraki falvak gazdasága rendkívül elmaradott, megrekedt a feudális gazdaság színvonalán, a kapitalista viszonyok nem tudtak kifejlődni. Az iraki mezőgazdaság az első világháborút követő 40 év alatt csak a megművelt terület növekedése értelmében fejlődött - ez a földterület három- vagy négyszeresére nőtt. Ez alatt az idő alatt ugyan nőtt a terméshozam (a szivattyúk általánosabb alkalmazása és több öntözőmű felépítése révén), de igen jelentéktelen mértékben. Irakban a művelés alatt álló földeknek csak a felét vetik be, a másik fele vetkező évig parlagon marad a művelés alatt álló földek 95 százalékáról kétévente csak egy termést takarítanak be, míg Egyiptomban, ahol az éghajlat ugyanolyan, mint Irakban, a föld évente több mint egy termést ad. Irakban a nagybirtokosokat semmi sem ösztönözte a munka termelékenységének növelésére, mert óriási latifundiumaik voltak, amelyekhez hasonlók Egyiptomban nem léteztek. Az iraki földbirtokosokat semmi sem buzdította a mezőgazdasági tőkebefektetések növelésére, mert minden erőfeszítés nélkül amúgy is mesés profitot vágtak zsebre. A részesbérlők haszonbérleti díja felemésztette a termés nagyobbik részét. A sok parasztfelkelés következtében már a reakciós kormány is kénytelen volt a termés 50 százalékára korlátozni a bérleti díjat. 'Ezt a törvényt azonban csak azokon a területeken hajtották végre, ahol a parasztok állhatatosan küzdöttek érvényesítéséért, más területeken viszont a régi hatalom támogatását élvező földesurak mesterkedései következtében papíron maradt. A paraszti munka szörnyű kizsákmányolása volt a fő oka annak, hogy az iraki mezőgazdaság még olyan országok mögött is elmaradt, ahol az irakihoz hasonló politikai rendszer volt és a természeti viszonyok is hasonlóak. Arra lehet számítani, hogy a földbirtok korlátozása arra ösztönzi a nagybirtokosokat, hogy kapitalista alapon fejlesszék a termelést és növeljék a terméshozamot azon a földön, amelyet birtokukban hagynak így igyekeznek majd legalább részben kárpótolni magukat azért a jö vedelemért, amelyet korábban a legegyszerűbb munkaeszközöket és őskori földművelési módszereket alkalmazó parasztok óriási tömegének kizsákmányolásával szereztek. A föl desúri földbirtok korlátozása ily módon erős ösztönzést fog adni a gépek és a műtrágya széleskörű alkalmazásának. A reformtörvény alapján a bérleti díj minden esetben legfeljebb a termés 10 százaléka. Ezenkívül a földbirtokos még 10 százalékot kap, ha a földön technikai eszközök alkalmazása nélkül biztosítva van az öntözés. A paraszt minimális jövedelme, a vetőmag értékét is beleszámítva, a termés 40-50 százaléka. Ha a vetőmag értékét levonjuk, amely Irakban a termésnek körülbelül 10 százaléka, a parasztnak 30 — 40 százalék marad. Az agrárreform ma a fiatal Iraki Köztársaság legfontosabb társadalmi problémája. Ettől a reformtól függ az iraki mezőgazdaság fejlődése, ezzel állnak kapcsolatban az iparosítás feladatai, következésképpen az ország gazdasági és végső soron politikai függetlenségének kérdései. A reform sikerétől függ az iraki deAz ajnácskói szövetkezet az idei, már harmadik gazdasági évet eddig nem tapasztalt lendülettel kezdte. Rabec István, a szövetkezet elnöke, aki az idén vette át az EFSZ vezetését, jó szervezőnek bizonyult. A tagok szorgalma mellett ennek is köszönhető, hogy a melegágyakban már kikelt a dohánypalánta s március végére a tavasziak vetését is befejezték. Legörvendet esebb az, hogy e munkák mellett a szövetkezeti istálló építése is szépen halad. A vecseklói EFSZ építkezési csoportja sietett az ajnácskóiek segítségére. A vecseklői építkezési csoport tagjai, Bozó Sándor és Somoskői Gyula irányítják a 400 férőhelyes hizlalda építését, amelyet az idén be akarnak fejezni. Agócs Vilmos, Ajnácskő Jó Ütemben halad az ajnácskői EFSZ 400 férőhelyes hizlaldájának építése. Fejlődik Perbete A perbetei házikókban azelőtt hatalmas kemencék foglalták el a helyet, a háziasszonyok otthon sütötték a kenyeret. Rengeteg fűtőanyag i kellett a gyakori sütéshez és nagy l munkatöbbletet okozott a midennapl kenyér biztosítása. Ezért Perbete la1 kossága nagy örömmel fogadta az új ! péküzem felépítését, amely nemcsak leveszi a háziasszonyok válláról a terhet, hanem nagy haladást is jelent. A „kenyérgyár" az egčsz ógyallai járás lakosságát ellátja majd kenyérrel. • A községben nemrég önkiszolgáló üzlet létesült. Azelőtt mindig tele voltak a boltok és az elárusítók alig győzték kiszolgálni a vevőket Most az asszonyok gyorsan vásárolhatják meg a különféle háztartási cikkeket, az egyes árufajták példás rendben sorakoznak előttük, nem kell félni, hogy valamit kifelejtenek, így gondoskodik az állam a nép jólétéről, életének megkönnyítéséről, a falu lakossága életszínvonalának emeléséről. Lengyel Magdolna, Perbete Kinek a mulasztása ez? Á rendkívül^jó. időjárás lehetővé tette, hogy a szövetkezetesek gyori san befejezzék a tavaszi munkálatokat. Igyekeznek a Horné Zahorany-i 1 községhez tartozó Oszada telep szövetkezetesei is. A szövetkezet még csak ez idén alakult meg s a munkálatokkal máris szépen előre haladtak. Az árpát, a zabot és a takarI mánykeveréket már elvetették. A Maié Teriakovce-i szövetkezete1 sek is bejelentették, hogy elvégez1 MMSSSSSJMSJ ték a tavaszi munkálatokat, 'fi lucernát még nem tudták elvetni, mivel a zvoleni üzem, ahol a vetőmagot megvizsgálják, még mindig nem küldte le a véleményét. A Maié Teriakovce-i szövetkezetesek más ügyben is fordultak mér hozzájuk, talajjavító gépeket kértek a rétek és legelők tisztításához, azonban mindeddig eredménytelenül. Adamec József, Rimaszombat A% érettségiseit .. . —

BJ

) ....... laK ma

r csaKugyan tgazi gepnek nemokrácia jövője. Ezért minden iraki V vezhetö. Finom, bonyolult a szerkezete. hazafi és demokrata egységesen tá mogatja a törvényben előírt agrár reformot. Halkan, szinte észrevétlenül lépett az irodába. Inkább csak megéreztem, mint hallottam, hogy bejött. Körülnéztem, és egy fiatal legényt láttam magam elBtt. Aránylag magas, karcsú, pörsenéses az arca, fekete szemének nyugodt a tekintete. J— Mit kívánsz? — kérdeztem. Előbb összefüggéstelen szavakat dadogott, azután pedig elpirult. Kíváncsi, megnyugtató tekintettel mértem végig. Sejtettem, hogy mit akar. — Az Iskolaügyi osztályból küldtek hozzám? — Igen, — örvendezett, hogy kisegítettem zavarából. — Hány é.es vagy? — Tizenhét. — Iskolai képzettséged? — Érettségiztem... — mondja halkan. Most pedig rajtam volt a sor, hogy egy pillanatra meghökkenjek. Három új ember érkezését vártam. A gépeknél szabad lett egy hely és egy ilyen fiút küldenek hozzám? Nézem a fiút, keresem rajta a nyugtalanság jeleit, az aggodalmat, hogy kétkezi munkát kell majd végeznie. Semmi hasonlót nem veszek észre rajta. Kezet Jogok vele. „Örülök, hogy megismerkedtünk egymással" — m

o

ridom. — Ján Tamás — mutatkozik be. — Milyen géppel dolgoznál a legszívesebben? Vállat vont, egy kissé kinyílt a tenyere. — Még nem gondolkoztam róla, milyen gépnél kellene kezdenem a munkát. Én azonban már tudom, hova állítsam. Feltárcsázom az iskolaügyi osztály számát. Tájékoztató adatokat kérek. — A betanulás ideje négy hónapig tart, fizetés az V. osztály szerint és azután önállóan dolgozhat. .. — hangzik a telefonkagylóból. Az esztergapadhoz vezettem. Ahhoz a géphez, amelyet az állami tanintézeteket végzett fiatalok a leggyakrabban elhagytak. Ez már csákugyan igazi gépnek neAz ember bármilyen munkát elvégezhet rajta. Baj azonban, ha csak dolgozni akar rajta, de nem ért a kezeléséhez! Az éld, gondolkodó ember sohasem lehet olyan kegyetlen, mint ez a gép. Még a száraz kenyeret sem keresheti meg az, aki a szükséges ismeretek hiányában tép hozzá. Az igazat megvallva éppen ezért futnak mellőle a fiatalok. Ián Tamást bemutatom Štefan Bernátnak. Jól fognak kijönni egymással. Bernát az esti ipari iskola utolsó évfolyamát látogatja. Dolgozik is tanul. Gépe évriil évre jobban fogad neki szót. Öt éo alatt egyetlenegy selejt sem került ki keze alól. Egyszóval ember a talpán. Bőséges ismereteiből sokat adhat át Tamásnak is. * * * Jó segédek csak jó tanoncokból válhatnak. Bizony sok ilyen tanonccal szeretnék dolgozni, mint amilyen Ján Tamás volt. Taníás ugyanis már nem tanonc, hanem segéd. Nyílteszü és alapos általános iimeretei biztosították, hogy mindent hamarosan megértett. A gépen is eszévtl dolgozott. A gép kellő kezelése, a gyorsaság, a fordulatok helyes beállítása, a munka tudatos elvégzése nem maradhatott a kellő eredmények nélkül: Gépe már úgy fogad szót, mint valami jól idomított kutya. Nem szoktam akárkit és akármiért megdicsérni. Ez esetben azonban nem fukarkodhatom a dicsérő szavakkal. Jól dolgozik, helyes, lelkiismeretes te magatartása, de ez nem minden. Tapasztalatokra van szüksége, hogy mesteri munkát Végezhessen. J tri Tamás második hónapja dolgozik mint segéd. Egyszer együtt ' dolgoztunk az éjjeli műszakban. Elbeszélgettünk egymással. Minden átmenet nélkül megkérdeztem: — Mit szólnak hozzá a szüleid, hogy te így a gép mellett dolgozol? ... Elmosolyodott és így válaszolt: — Örülök az önálló munkának és az in örömöm a szüleim öröme is . * * * E sorok írójának utószava. Mindezt, amit felsoroltam, maga az élet irta meg fiataljainkról. Hol írta? A Kelet szlovákiai Gépgyárban, az 195S-as és 19S9-es években. Martin Rajnec, mester. ÜJ SZÖ 5 * 1959. április 10.