Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-07 / 95. szám, kedd

Népnevelő munkánk nyomán még jobban megszilárduljon hazánk népeinek barátsága és testvéri egysége i Patfaó Károly elvtársnak, a Csemadok vezető titkárának beszámolója á Csemadok VII. országos közgyűlésén Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük Pathó Károly elvtársnak, a Csemadok vezető titkárának beszédét. Eredményeink, életszínvonalunk állandó emelkedése igazolják, hogy a dolgozó ember emberhez méltó életet csak akkor élhet, ha végleg felszabadul a kapitalista kizsákmányolás alól. Általános jólétet csak olyan társadalmi rend tud teremteni, ahol nincsenek élősködő kizsákmányolók, és így a munkából eredő hasznot nem a kapitalisták maroknyi csoportja zsebeli be, hanem a társadalom használja fel a dolgozó nép életkörülményeinek megjavítására. Életszínvonalunk további emelkedése teljesen tőlünk függ, vagyis attól, mennyiben teljesítjük termelési feladatainkat. A megnövekedett termelési feladatok azonban nem nyers erőfeszítéseket, hanem tudást, műveltséget, politikai és szakmai szempontból fejlett kultúrájú embert követelnek. Ilyen új típusú, szocialista emberekből álló társadalom létrehozását szolgálja pártunk XI. kongresszusának azon határozata, amely a kulturális forradalmunk kibontakozását, illetve győzelmes fejlesztését irányozza elő. A kulturális forradalom első alapvető feladata, mint Lenin megfogalmazta, a kultúrának a néphez való közeledése volt. Megállapíthatjuk, hogy e téren vagyis kulturális forradalmunk első szakaszában a Csemadok is teljesítette feladatait. Tíz évvel ezelőtt, 1949. március 5-én alakult meg kultúregyesületünk, a Csemadok. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint hazánk összes dolgozói érdekeinek őszinte védelmezője, a Csemadok megalakításával megteremtette az előfeltételeket, megadta a lehetőségét annak, hogy hazánk magyar dolgozói kulturális szervezet keretein belül — mint a Csehszlovák Köztár saság egyenjogú polgárai — ápolják és fejlesszék a tartalmában szocialista, formájában fiera^eti kultúrájukat." '" ' " A Csemadokra. megalakulása pillanatától az a feladat várt, hogy a csehszlovákiai magyar népművészeti hagyományok ápolásával és fejlesztésével, valamint politikai és tudományos ismereteket terjesztő előadások rendezésével, és a népművelési munka egyéb ágazatainak felkarolása és terjesztése által elősegítse a csehszlovákiai magyar dolgozók fejlődését, és hogy a szlovák kultúra értékeinek népszerűsítésével szolgálja a szlovák és a csehszlovákiai magyar dolgozók baráti kapcsolatainak elmélyítését, továbbá hogy a Csemadok tagságát és hazánk magyar nemzetiségű dolgozóit szeretetre nevelje hazánk, a Csehszlovák Köztársaság iránt, odaadásra Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt. Feladata, hogy tudatosítsa a csehszlovákiai magyar dolgozókkal, hogy a Szovjetunió nélkül nem volna szabadságunk és nem volna tehetség.* hazánkban a szocializmus építése, hogy a népnevelő munkával harcol•jon a magyar burzsoánacionalistn irányzatok ellen. Most, amikor tíz év távlatából visszanézünk, boldogan és büszkén állapíthatjuk meg, hogy kulturális szervezetünk, a Csemadok helyes úton halad, mivel Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a Nemzeti Front többi szervezetével égyütt, a béke megvédése és a szocializmus felépítése érdekében végezte és végzi munkáját. Falusi helyi csoportjaink és kultúregyesületünk tagjai a népnevelő, felvilágosító munkával sok községben elősegítették az egységes földművesszövetkezet megalakulását és a Csemádok tagjai elsőkként léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A Csemadok munkája és a szövetkezetek megalakulása elválaszthatatlanul összefonódott, és így az elmúlt tíz év legjelentősebb eredménye a falu szebb holnapjának alapkőletételénél nyújtott segítségünk volt. A Csemadok és a szövetkezet elválaszthatatlanok, mint ahogy elválaszthatatlanok egymástól az anyagi és a szellemi kultúra is. A szövetkezeti mozgalom teremtette meg a falu kulturális felemelkedésének alapját és a kulturális népnevelő munka segítette elő a szövetkezetek megalakulását és segíti a jövőben a szövetkezetek megszilárdulását. A korszerű mezőgazdasági gépekkel végzett közös munka több lehetőséget nyújt a pihenésre, a szórakozásra és a tanulásra, a tanultaknak a gyakorlati életben való felhasználására. Ezt tudatosította a Csemadok az elmúlt tíz év során, és ennek következménye az, hogy ma már csak három olyan község van. ahol Csemadok helyi csoport működik és nincs szövetkezet. A többségében már szövetkezeti gazdálkodást folytató magyar nemzetiségű parasztságunk, az üzemek munkásai és a csehszlovákiai magyar dolgozó értelmiség szabad hazájának tekinti a Csehszlovák Köztársaságot és lelkesen kiveszi részét a szocialista haza építéséből. A Csehszlovák hazafiság szelleme hatja át magyar dolgozóinkat. Hogy ez ma :gy van, bátran állíthatjuk — ehhez pártunk vezetésével szerény munkájával a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete is hozzájárult. Hozzájárultunk ehhez népnevelő, kulturális, népművészeti, agitációs és propaganda-munkánkkal. Az elmúlt tíz év alatt több mint 18 t;zer népnevelő előadást tartottunk..! Előadásaink témája felölelte mindazokat a kérdéseket, amelyek hazánk magyar dolgozóinak uolitikai, kulturális és szakmai fejlődését segítik. A kulturális színvonal emelése érdekében számtalan irodalmi előadást is tartottunk. Megismerték dolgozóink többek között Csokonai Vitéz Mihályt, Petőfi Sándort, Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt, Ady Endrét. József Attilát, de megismerték Janko Kráľt, Kalinčiakot, Jiráseket, Fučíkot és a mai csehszlovákiai írókat is. Nem ismeretlen ma már a csehszlovákiai magyar dolgozók körében az orosz klasszikus irodalöm sem. Csehovot és Gogolt csakúgy ismerik, mint a szovjet irodalom nagy klaszszikusának, Maxim Gorkijnak műveit. A szép szeretete ma és a múltban egyaránt élt és él a népben. A szép szeretete volt a népművészeti. ér+ fékek šžtiÄJfcHs. A fakanál szarvasfejjé -formált nyele, az első ; szoba virágosra feslett fala, a szőttesek és a színpórh^ás kötények csakúgy, mint a saját faragású tilinkóból szálló dal — mind a szép szeretetéről beszél. A múlt népművészeti hagyományainak feltárása és ápolása, vagyis a szépérzékre nevelés céljából születtek meg népművészeti együtteseink és színjátszó csoportjaink. A műkedvelő színjátszás, amely a Csemadok megalakulásával és növekedésével párhuzamosan fejlődött, a csehszlovákiai magyar dolgozók körében tömegmozgalommá vált. S bár az indulás időszakában müsorpolltikánk nem volt a legszerencsésebb, mégis azt kell mondanunk, hogy tízéves működésünk alatt a színjátszás volt az a működési területünk, amely a leghatékonyabban szolgálta dolgozó népünk kulturális fejlődését. Ugyanis a fáradságos, de türelmes meggyőző munka eredményeként évről évre javu|t színjátszó csoportjaink müsorpolitikája. Színjátszóink nagy eredménye,. hogy ismertté tették dolgozóink körében Moliére, Rernard Shaw. Ibsen, Jlrásek, Móricz Zsigmond. Csiky Gergely, Kukučín, Barta, Gogol, Csehov, Kornyejcsuk, Bródy, Karvas, Egri és a többi jelenkori és klasszikus író müveit. A színjátszó csoportokon kívül kulturális tömegmozgalmi munkánk másik fő ágazatát a népművészeti együttesek, ének- és zenekarok, valamint a tánccsoportok munkája képezi. Megindult és széles körben kibontakozott a népművészeti értékek, a haladó hagyományok feltárását szolgáló mozgalom, és legfejlettebb népművészeti csoportjaink ma már a hagyományok színpadi feldolgozásánál tartanak, sőt közülük egyesek új értékek alkotásával, az egyre szépülő életünknek művészi kifejezésével próbálkoznak. Mint ismeretes, a magyarlakta községekben működő földmüvesszövetkezetek legtöbbjének egyik fő problémája az ifjúság megnyerése a mezőgazdasági termelés számára. Egészségtelen jelenség, hogy a falusi ifjúság része lebecsülve a mezőgazdasági munkát, a városokban, az iparban keres elhelyezkedési lehetőséget akkor, amikor odahaza nagy szükség volna rá. Központi Bizottságunknak az a véleménye, hogy a falusi ifjúság és különösen a szülök körében fokoznunk kell a felvilágosító munkát annak tudatosítására, hogy ma, amikor dolgozó parasztságunk megszabadult a látástól-vakulásig tartó, lényegében primitív szerszámokai végzett munkától. amikor a parasztságnak korszerű, tökéletes mezőgazdasági gépek állnak rendelkezésére, és amikor minden feltétel adva van arra, hogy falvainkon Is kibontakozzék a kulturális élet, — akkor helytelen menekülni a földtől, mert a parasztság Is éppen olyan bizakodóan nézhet a boldog jövő elé, mint dolgozó társadalmunk bármelyik rétege. Tapasztalataink arra engednek következtetni, hogy a falusi fiatalok nagy része azért fordul az ipar, a város felé, mert úgy látja, hogy állandóan növekvő kulturális igényeit csak a város tudja kielégíteni. Sajnos, el kell ismernünk, hogy egyes községek jelenlegi kulturális helyzete okty ad arra, hogy a fiatalok így gondolkozzanak. Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy amennyiben meg akarjuk nyerni a falusi ifjúságot mezőgazdaságunk számára, úgy mielőbb meg kell teremtenünk azt a környezetet falvainkon, melyet nem szívesen hagy ott senki. A Csemadok mint kulturális szervezet nagyon sokat tehet a falu kulturális életének györsütemi kibontakozásáért. Ezért falusi helyi csoportjaink az elköetkező Időszakban fokozzák kulturális tevékenységüket. Teremtsék meg a jó együttműködést a tömeg- és társadalmi szervezetekkel, — inindo"»kelőtt a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetséggel és tegyenek meg mindent abból a célból, hogy a falusi ifjúságunkat a kultúrmunka szakaszán foglalkoztassák és hogy a falu kulturális életének gyorsabbütemü fejlődése következtében, mielőbb eltűnjenek a város és a falu kulturális élete közötti különbségek. Két évvel ezelőtt a VI. országos közgyűlésünk célul tűzte ki, hogy mezőgazdasági és egyéb szakkörökben fejlesszük dolgozó népünk, elsősorban is dolgozó parasztságunk tudását. Kultúregyesületünk vezető szervei közgyűlésünk határozati pontjának megvalósításán eredményes munkát végeztek. Erre enged következtetni az is. hogy az 1957-es évben 35 mezőgazdasági szakkör alakult és kezdte meg a munkát. A későbbiek folyamán azonban azt tapasztaltuk, hogy a mezőgazdasági szakkörökkel kapcsolatos önálló Csemadok kezdeményezésünkkel megnehezítettük a földműves szövetkezetek melletti szövetkezeti munkaiskolák létesítését. A két akció keresztezte egymást és zavart keltett az érdeklődök körében. Központi Bizottságunk okult ezekből a tapasztalatokból és azt a következtetést vonta le, hogy falusi helyi csoportjaink sokkal eredményesebb munkát végeznek, ha Csemadok szakkörök szervezése helyett a szövetkezetekkel szoros együttműködésben széleskörű felvilágosító munkát fejtenek ki abból a célból, hogy mindenekelőtt Is a Csemadok földművelő tagjait megnyerjék a szövetkezeti munkaiskoláknak, valamint rövidebb és hosszabb mezőgazdasági szaktanfolyamoknak. Mindannyiunk előtt ismeretes, pártunk XI. kongresszusának határozata értelmében az egységes földmüvesszövetkezetek re az a feladat vár, hogy falvaink gazdasági és kulturális életét irányítsák. Ezt az intézkedést "helyeseljük annál Is inkább, mert ismert tény, hogy az egységes .földmüvesszövetkezetek alkotják azt a fő, gazdasági és szervezeti egységet, amelyben a lakosság túlnyomó többsége érdekelve van és amely a gazdasági és a kulturális élet fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközökkel is rendelkezik. ( Nem elég azonban a határozatot csupán helyeselni, hanem megvalósításáért a gyakorlatban tenni is kell valamit. Helyes lesz, ha minden községben, ahol megvannak a feltételek, ületve, ahol a szövetkezet anyagi helyzete lehetővé teszi, helyi csoportjaink kezdeményezik és elősegítik a szövetkezeti klub mielőbbi létrehozását. Ezek a törekvések egyes községekben már eredményeket hoztak. Jó példaként Búcsot és Szilicét említjük meg, mint olyan községeket, ahol a létesített szövetkezeti klubon belül a tömeg- és társadaTmi szervezetek - szinte anyagi gondoktól mentesen — jó kulturális népnevelő munkát fejtenek ki. Egyes helyeken olyan kultúrmunkásokkal is találkozunk, akik azt bizonygatják, hogy a szövetkezeti klubok létesítésével a társadalmi szervezetek feleslegesekké válnak. Tévednek, akik így gondolkodnak. A szövetkezeti klubok dolgozó parasztságunk szórakozását és kulturális felemelkedését szolgálják — így természetesen módot adnak a társadalmi szervezeteknek, köztük a Csemadoknak is arra, hogy anyagi gondoktól mentesítve még jobb, kulturális, népnevelő munkát fejtsenek ki. Működési területünk egyik fontos ága a könyvvel végzett munka, a dolgozók irodalmi ismereteinek fejlesztése. Az utóbbi két évben 473 irodalmi vitaestet, illetve könyvismertető előadást rendeztünk. Az irodalmi, illetve szerzői esteken az utóbbi időben tevékenyen közreműködtek a csehszlovákiai magyar írók is. Örömmel vettük, hogy íróink is hozzájárultak a csehszlovákiai magyar dolgozók irodalmi látókörének fejlesztéséhez. A Csemadok-tagok szeretik és várják íróinkat. Véleményüket tolmácsoljuk akkor, amikor arra kérjük íróinkat, hogy tartalmas, az egyre szépülő életünket és problémáinkat visszatükröző, pártos irodalommal gazdagítsák a csehszlovákiai magyar irodalmat. Ezeket a követelményeket állítjuk kulturális hetilapunk szerkésztősége elé is, hogy olyan lappá fejlessze a Hetet, amely lelkesít, tanít, szervez, tanácsokkal látja el a kultúrmunkásokat és így elősegíti a csehszlovákiai magyar kulturális élet fejlődését. Nem azt várjuk A Héttől, hogy a helyi csoportjaink rendezvényeiről, színjátszó csoportjai tagjainak teljesítményéről dicshimnuszokat zengjen. — Bár néha arra is szükség van, hogy dicsérjen. Hanem azt várjuk, hogy ennek a lapnak cikkeiben tükröződjék a csehszlovákiai magyar dolgozók élete. Tehát minél több hazai vonatkozású és időszerű kérdéssel foglalkozó riportot, tanulmányt, tudósítást és novellát közöljön. Bizonyítja a Hét harcos kiállását a szocializmus és a dolgozó nép ügye mellett azzal, hogy következetesen harcol az ellenséges irányzatok, a revizionizmus, a burzsoánacionalizmus és a többi káros ideológiai áramlatok ellen, ápolja a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek barátságát, főleg a testvéri szlovák néphez fűződő barátságunkat és hazánk magyar dolgozóit a szocialista építő munkára serkenti. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy műkedvelő színjátszó mozgalmunk is hatékonyan hozzájáruljon kulturális forradalmunk céljainak eléréséhez. Ahhoz, hogy színjátszó csoportjaink munkáját a szó legszorosabb értelmében a szocializmus építésének szolgálatába tudjuk állítani, szükséges, hogy Központi Bizottságunk mellett a kerületi és járási bizottságaink is jobban kezükben tartsák a színjátszó csoportok munkájának irányítását. Már a színdarabok kiválasztásánál érvényesüljön irnyító szerepünk és rávezessük színjátszó csoportjainkat arra, hogy a klasszikusok mellett minél több mai tárgyú, a szocialista társadalmat építő ember életét, munkáját és problémáit visszatükröző színdarabot tűzzenek műsorukra. Ürömmel állapíthatjuk, mea-, . hogy a csehszlovákiai magyar drámairodalom az elmúlt két év alatt gyorsütemű kibontakozásnak indult. Alig pár évvel ezelőtt színjátszóink csak Egri Viktor nevét ismerték, de az elmúlt évadban sikeres írásaikkal közismertekké váltak Dávid Teréz, Lovicsek Béla, Sipos Jenő, Kónya József, Vígh Rózsa és Somosi Erzsébet is. örömteljes jelenség, hogy helyi szervezeteink céltudatos munkája eredményeként ma már széles méreteket ölt a haladó népművészeti hagyományok feltárásáért és fejlesztéséért indított mozgalmunk. Ennek legszebb bizonyságát adják az utóbbi két évben Zselízen megrendezett dal- és táncünnepélyeink. Az itt bemutatott műsorszámok mind tartalmi, mind művészi szempontból arra engednek következtetni, hogy népi együtteseink vezetése szaktudással, rendelkező, ötletekben gazdag vezetők kezében van. Az utóbbi két év folyamán nagyon sokat fejlődött és kulturális szervezetünk több mint 120 tánccsoportjának jó példát mutat a rimaszombati népi együttesünk, amely Pásztor Mária szakszerű vezetésével — a helyi hagyományok alapján betanulta és több alkalommal bemutatta a Gömöri leánykérőt, a Gömöri lakodalmast, a tardóskeddi együttesünk, amely Tóth Margit vezetésével a Váskatáncot és a Húsvéti locsolást mutatta be több alkalommal, a zselízi népi együttesünk, amelyet a központi dal- és táncünnepély hozott létre, s amely Nagy Milena vezetésével magasszínvonalú teljesítményt nyújtott a Garammménti lakodalmas bemutatásával, a garamvölgyi együttesünk Újvári Lászlóné vezetésével ugyanúgy megállja helyét, mint az előbb említett népi együtteseink. A népművészeti hagyományok feltárásában és ápolásában szép eredményeket éctünk el. Ez a tény arra késztet bennünket, hogy e kérdésnél még egy pillanatra megálljunk. Meg kell gondolnunk, vajon helyes lesz-e, ha továbbra is csupán haladó népi hagyományok feltásáránál maradunk? Véleményünk szerint nem volna helyes, mert ma már a fejlődésnek abba a szakaszába értünk, amikor többet kell tennünk és többet is tudunk tenni. Központi Bizottságunk abból a helyes marxista-következtetésből indul ki, hogy a kulturális forradalom nem csupán a haladó hagyományok megmentését, hanem e hagyományok alapján új népi alkotások létrehozását is feltételezi. Olyan népművészeti alkotások létrehozását, melyeknek hőse a szocializmust építő ember. Tudjuk, hogy ilyen új, népi alkotások létrehozása nem könnyű feladat. Még sem szabad visszariadnunk, hiszen megoldottunk mi már sok, nehéznek látszó feladatot. A kezdeményezést természetesen az élcsoportjainktól várjuk. A Csemadok Garammenti népi együttesénél, a rimaszombati népi együttesnél, a lévai és * magyarbéli népi együtteseknél minden feltétel megvan ahhoz, hogy az idei országos dalés táncünnepélyünkön új gondolatokat kifejező műsorukkal irányt mutassanak a többi együttesünk és tánccsoportunk további fejlődéséhez. Azok a szép eredmények, amelyeket helyi csoportjaink elértek és melyekről Központi Bizottságunk közgyűlésünket tájékoztatta, azért jöttek létre, mert kultúrmunkásaink önzetlen munkáját támogatta, s a lehető legmesszebbmenöen segítette Csehszlovákia Kommunista Pártja és mert munkánkat különösen az utóbbi években népi közigazgatási szervekkel való szoros együttműködésben végeztük. Csehszlovákia Kommunista Pártja mrqaiakulásának pillanatától fogva állandóan arra törekszik, hogy véglegesen felszámolja hazánk nemzetei és nemzetiségei között — a letűnt burzsoázia által mesterségesen szított ellentéteket és hogy hazánk különböző nemzetiségű dolgozóit szilárd egységbe kovácsolva — győzelemre vezesse a szocializmus építésének útján. E cél elérése érdekében kifejtett nemes törekvésnek egyik nagy jelentőségű eseménye az is, hogy Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának irodája megtárgyalta a szlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók életének egyes politikai kérdéseit és megállapította, hogy hazánk m^Mr nemzetiségű dolgozói, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével tevékenyen részt vesznek a szocializmus építésében, elsősorban is a mezőgazdaság szocialista átépítésében, ami annak köszönhető, hogy a magyar nemzetiségű parasztság többsége megértette, hogy helye a szövetkezetben van. A magyar nemzetiségű dolgozók tudatában érvényesül a proletár nemzetköziség és ennek alapján bontakozik ki csehszlovák hazafiságuk, tehát a magyar nemzetiségű dolgozók a Csehszlovák Köztársaságban látják hazájukat, Csehszlovákia Kommunista Pártjában saját pártjukat és teljes bizalmukat helyezik belé. A Központi Bizottság irodájának határozata azonban megállapította, hogy a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában még fogyatékosságokkal is találkozunk A magyar dolgozók aktív részvétele a párt és az államigazgatási szervekben, valamint a tömegszervezetekben, szükségessé teszi annak lehetővé tételét, hogy a magyar nyelvet használhassák a tárgyalásoknál, hogy magyarul tehessék meg hozzászólásaikat. Ez annyit jelent, hogy minden esetben, ahol az említett szervek tagságának összetétele vegyes, megfelelő technikai eszközökkel biztosítani kel! a teljes szöveg magyar és szlovák nyelvre való fordítását, de ugyanakkor gondoskodni keli arról is, hogy az említett szervek a magyar nemzetiségű lakossággal írásbeli kapcsolataikat magyar nyelven tartsák fenn, hogy határozataikat szlovákul és magyarul hozzák nyilvánosságra. Itt azonban szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy nagyon helytelenül cselekszik az a magyar dolgozó aki a nemzetiségi egyenjogúságot helytelenül értelmezve azt kívánja vele kapcsolatban mindenki, tehát még az is, aki nem beszél magyarul. — a magyar nyelvet használja. Sajnos. vannak olyanok, akik így vélekednek és akik egy szót sem tanulnak meg szlovákul, attól való félelmükben, hogy elszlovákosítják őket Senkinek sem áll szándékában, hogy a magyar dolciozókat elszlovákosítsa. Az elszlovákosítá;ról szóló eszméknek éppenúgy, mint egyéb ií-nc irányotoknak hordozói és hirdetői s?inte minden esetben a széjjelvert burzsoázia maradványai, a kulákok és a volt fasiszta pártok tagjai. Ellenük pedig küzdeni kell, harcot kel! folytatnunk a magyar dolgozók soraiban meghúzódó burzsoánacionaüsták ellen. (Folytatás a 6. oldalon) ÚJ S7Ö 5 * 1"-*. ínrilis 7.