Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-07 / 95. szám, kedd

Víldg proletárjai, egyesüljetek ! ÜJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PÁKTJAiNAK jNAPILAťjA 1959. április 7. kedd 50 fillér XII. évfolyam, 95. szám A IV. szakszervezeti kongresszus előtt EGYRE NAGYOBB SIKEREKET ÉRNEK EL DOLGOZÓINK • (Sz. ti.) Az üzemi szakszervezeti bizottságok tevékenysége annyira sokoldalú, be• folyásos és felelősségteljes hogy általában hatással van a t ii/emek oy.'s/ lerme t

lési eredményére. Egyrészt, kőzve, len nzósíoIöí a dolgozok jogainak, másr.szt a munkaszervezésben is jelentós feladatuk van. Különösen a szocialista munkaverseny tökeletes megszervezésével szerelhetnek igazan nag.v érdemeket, hiszen ha számításba vesszük, hogy a szakszervezetek köztársaságunk munkásságának több mint a 36 izázaléküt tömörítik egybe, hatalmas lehetőségekre következtethetünk. Amint az alábbiak is igazoljak, a szakszervezeti bizottságok IV. kongresszusuk előtt fokozzák a dolqo/okrót és a termelés eredményességéről való gondoskodásukat, ám e nagyobb gondoskodást dolgu/óink számos értékes munkatelajánlás teljesítésével Hálálják meg. • • • • A_ MŰSZAKI FEJLŐDÉS A TÖBBTERMELÉS LEGFONTOSABB ALAPJA A gépnek mint emberi munkaeszköznek. mint az emberi munkaerő bi zonyos fokú megkímélöjének történelmi szerepét napjainkban t'ontosabbá teszi az a tény, hogy teljesen automatizált részlegeket vagy egész üzemeket épitünk. Az ipar valamenynyi szakaszán természetesen ma erre még nincs mód, de világos, hogy a műszaki fejlődés, a gépek tökéletesítése legfontosabb alapja a gazdaságos és igazán eredményre vezető többtermelés megvalósításának. A szakszervezetek ezen a téren is igaián sokat tehetnek, hiszen az újítómozgalom megszervezésével, a dolgozók kezdeményezésének igazságos elbírálásával rendes munkájukon kívül további leleményes kfsérlezétérre is ösztönzi őket. A rybárpolei textilüzem idén egy új részleggel bővül A többtermelés irányában azonban nemcsak ezt számítják až egyetlen útnak, hanem a meglévő részlegekben tökéletesítik a munkafolyamatokat és ésszerűbb meoölrlást érvényesítenek egy-tegy szalagrendszer öszszeállitásánál. Az üzemben eredményesen működő újítómozgalom feladatát az 1959-es évre például 26 feltételben szabták meci. azaz 26 megoldandó problémát tettek közzé, egyúttal megállapítva az újítási javaslatért járó honoráriumot is. ami összesen meghaladja a 25 000 koronát. EMBERI KÖRNYEZETBEN Ritka az olyan ember, aki környezetétől függetlenül egyhangúan el tudja végezni munkáját, akinek lelkiállapotában nem verődik vissza a féltve őrzött rend, vagy a megszokott rendetlenség. Persze nem beszélhetünk fanatikus rend- vagy tisztasagrajongásról, hiszen sokszor ez lehetetlen A lehetségesei azonban mindenütt meg kell teremtenünk. A Zemianské Kostolany-i villanyerőmű munkahelyein érezhető, hogy az üzemvezetőség és a szakszervezeti funkciónariusok törődnek ezze! a kérdéssel. Megkövetelik a lehető legnagyobb rendet, de emellett ők sem fukarkodnak a szükséges intézkedésekkel. Nemrég porszivóberendezést, ebédlőt, büfét, üzemi konyhát építettek s nemcsak a munkahelyen, de az üzemen kívül is megfelelően gondoskodnak a dolgozókról. A Vtačníkon például kisebb üdülőt építettek, az üzemi lakásokban korszerűsítik a berendezést, közös kirándulásokat, kulturális megmozdulásokat rendeznek és a dolgozók gyerekei számára egy üdülőtábort létesítettek Idén például a dolgozók vállalati alapjából mintegy 25-28 ezer koronát fordítanak az említett célokra. NINCS KISE

BB ÉRTÉKE A FELELETNEK SEM Eddig tehát főleg arról beszéltünk. mit ad az üzemi szakszervezet a dolgozóknak az eredményesebb termelés érdekében. A plzeni kerület gépgyárainak dolgozói a szakszervezetek IV. kongresszusa tiszteletére eddig már 14 összüzemi kötelezettségvállalást tettek. A felajánlást tevő dolgozók száma 2350, ezenkívül a kollektív kötelezettségvállalás több mint 300. A felajánlások értelmében eddig egy millió korona értékben termeltek árut terven felül és az önköltségeken összesen 558 700 koronát takarítottak meg. Az ígért 102. tonna fém megtakarítását már csaknem teljesítették és újabb felajánlásuk 472 tonna fém megtakarítására vonatkozik. Kerületi műszak Banská Bystricán A Banská Bystriua-i kerület dolgozói a város- és faluszépítési akció keretében április 11. és 12-én kerületi műszakot dolgoznak le, amikor is elsősorban a tavaszi takarításra, a rétek és legelök gondozására, a beruházási építkezéseknek nyújtott segítségre, a „Z" és „T" akciók keretében tervezett munkákra, a parkosításra. valamint az emlékmüvek és katonai sírok rendbehozására fordítanak figyelmet. A Banská Bystrica-i kerület dolgozói a kerületi műszakban elért eredményekkel fogják köszönteni május 1-ét és a Szlovák Nemzeti Felkelés 15-ik évfordulóját. (d. v.) Karlovy Varyban az utcai világítás átszerelését a fulneki Romo üzent dolgozói végzik. Az új lámpák jelentősen növelik,e világhírű fürdőváros szépségét, Felvételünk a lámpaoszlopok kicserélését ábrázolja a város egyik utcáján. (Foto L. Valnoha-ČTK) Megk

ezdőd

ött a Csemadok VIL országos kongresszusa VáHvetve haladunk előre a pártunk, a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött úton Braiislavčban a Kultúra és a Pihenés Parkjának ünnepélyesen feldíszített termében tegnap, április 6-án a délelőtti órákban megkezdődött a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók kultúregyesület ének kétnapos VII. országos közgyűlése. A közgyűlés ünnepi jellegét emeli az a tény, hogy a Csemadok néhány héttel ezelőtt töltötte be fennWásátiak 10. esztendeiét. A csehszlovák és a vérvörös párt- és szögletzászlókkal díszített hatalmas teremben, amelynek díszemelvény mögötti falán „A kulturális f orra<ial>m fencsztésével a szocializmus befejezéséért hazánkban" jelszó dominál, több mint 400 küldött és vendég foglal helyet. A közgyűlés elnöksége fevonul a, diszemelvényre. A kid'lőttek nagy tapssal fogadják Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzett Front Szlovákia> Hízott Mgönak küldöttségét, amelynek vezetője Vaszil Bilak elvtárs o CSKP Központi Bizottságának tagja, az iskoia».x kulturális ügyek megbízottja s tagjai Major István elvtárs, valamint Dértes Verette elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. Felhangzik a csehszlovák állami himnusz •nujd l örincz Gyula elvtárs, a Csemadok országos elnöke 'ép a szónoki emelvényre és megnyitja a VII. országos közgyűlést. A résztvevők lelkes egyetértéssel fogadják c,2 nivi lelentőségÜ megnyitó beszédet. F.zután a bratislavai tizenegyé ves magyar iskola vörös nyakkendős pionírjainak népes csoportja vonul be harsonával a terembe, hogy szívélyesen lidvözalje a Csemadok-szervezetek küldötteit, a közgyűlés résztvevőit. A CSISZ Központi Bizottsága mellett működő magyar népművészeti együttes képviselőiének üdvözlő szavai után a küldöttek megválasztják a jelölő és a javasló bizottságot. Ezután kerül sor a Csemado!. Központi Bizottságának hcszámolôiára. melyet Pathó Károly elvtárs, a Csemadok vezető titkára adott elö. A beszámoló részletesen felmerte a szervezet tízesztendős tevékenységét és különösen az elmúlt két év munkásságát és meghatározta a további feladatokat. .4 Csemadok munkájában érdemeket szerzett tagok, őszszesen több mint 60. aktív tevékenységet felmutató dolgozó emlékéremmel váló ünnepélyes kitüntetése, majd pedig az ebédszünet után megkezdődött a vita. Ennek során a további irányt megszabó és rendkívül érdekei problémákat felvető értékes beszedet mondott Vaszil Butik elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának tagja, az iSko'aes kulturális ügyek megbízottja, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Nemzeti Front Szlovákiai Bizottsága küldöttségének vezetője. Beszédét a jelenlevők helyükről felállva, lelkes, ütemes tapssal fogadták, 4 Csemadok VII. országos közgyűlésének munkája ma reggel vitával folytatódik. (g. i.) Lőrincz Gyula elvtárs megnyitó beszéde Tisztelt közgyűlés, kedves elvtársak! Tíz évvel ezelőtt, 1949. március 5-ér, aiakult meg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Tíz évvel ezelőtt, azon az emlékezetes márciusi napon nyitottuk meg az első közgyűlést és most. tíz év után immár a hetedik közgyűlésünket nyitjuk meg. Közgyűléseink minden alkalommal egy-egy állomást jelentettek és jelentenek a Csemadok életében. A tíz évvel ezelőtti első közgyűlés hangulata, légköre ma már úgy tűnik, mint egy rossz álom. nehéz, súlyos álom, keserves évek, megpróbáltatások után. Mégis ez volt részünkre az első reményteli állomás. A csehszlovákiai magyar dolgozók kis csoportja jött össze akkor a párt hívó szavára, hogy megalakítsa a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületét. A harcokban edzett és megpróbáltatásokat átélt csehszlovákiai magyar dolgozók kis csoportja itt állt bizalmatlanul és reménykedve. Bizalmatlanul, mert súlyosak voltak számára a sebek, az eltelt évek súlyos csapásai. Reménykedve azért, mert a legnehezebb időkben is várakozva. bizakodva, reménykedve néztek a pártra, hiszen csak a párttól vártak és várhattak segítséget, orvoslást a vérző sebekre. Ennek a kettős hangulatnak, a bizalmatlanságnak és reménykedésnek légköre jellemezte ezt a tíz év előtti alakuló közgyűlést. Nem volt könnyű egy ilyen légkörben megalakítani a Cscmadokot, nem volt könnyű az elindulás. Mi. akik a vezetésbe bekerültünk, világosan láttuk, hogy pártunk kezdeményezése őszinte és becsületes. Láttuk azt is, hogy ennek ellenére nagyon nehéz munka vár ránk, kiindulva az alakuló közgyűlés akkori légköréből. Ahogy népi nyelven mondják, két oldaltól szorított a csizma. A magyarok részéről úgy néztek ránk, hogy „becseheltünk". Persze nem mindenki nézett így, de elég sokah. A politikailag fejlettebb, öntudatosabb csehszlovákiai magyar dolgozók helyesen látták, hogy ez nem így van, segítségünkre siettek és kezdtek megalakulni a Csemadok helyi csoportjai falvainkon. A bizalmatlanság kezdett eloszlani, és a csizma szorítása ľs enyhült az egyik oldalon. A másik oldalon szorított bennünket a magyar nacionalizmus vádja, amikor egyesek számára elég volt, ha magyar szót hallottak tőlünk, hogy gyanúba fogjanak, nacionalizmussal vádoljanak, később kiderült, hogy éppen azok, akik így néztek a Csehszlo vákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületére, maguk estek bele a burzsoánacionalizmus hínárjába, és csak pártunk éberségének köszönhetjük, hogy nem rántottak magukkal minket is. hogy pártunk leleplezte őket és eltácoiította azokról a posztokról, ahonnan káros, nacionalista szellemük bénítólag hatott társadalmi életünk fej lődésérc. Pártunk közbelépésére ez a második szorító körülmény is szerencsésen likvidálódott. Persze ez .nem jelentette azt. hogy most már minden rendben van, és a (Folytatás a 2. oldalon) Vaszil Bi ľa k elvtárs üdvözlő beszéde Elvtársak, drága barátaim! Őszintén örülök annak, hogy köz* gyűlésükön, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének, a Csemadoknak 10. évfordulója alkalmából felszólalhatok és tolmácsolhatom Önöknek, valamint az Önök közvetítésével egész szervezetüknek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága őszinte elvtársi üdvözletét. Tíz esztendő nem nagy idő az ember életében és annál kevésbé egy szervezet életében. Életünk azonban az elmúlt évtizedben a felismerhetetlenségig megváltozott. Éppen ez a tíz év olyan viharos, termékeny és hősies volt, hogy úgy tűnik nekünk, nem egy évtizedet, hanem évszázadokat éltünk meg. Mindannyian még jól emlékezünk a tíz évvel ezelőtti helyzetre. Mennyi megoldatlan probléma, mennyi kétség lakozott sok emberben, vajon a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitűzött merész távlatok ily rövid időn belül teljesíthetök-e, vajon megvalósítjuk-e őket. Népünk azonban Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével nemcsak teljesítette, hanem jelentősen túl is szárnyalta ezeket a feladatokat. Hála a Szovjetunió nagy alkotó sikereinek, helyes béke-politikájának, megőriztük a világbékét és ezzel létrejöttek eredményes országépítő munkásságunk kedvező feltételei. A CSKP dicső XI. kongresszusa ezen az alapon kitűzhette a szocialista országépítés hazánkban való befejezésének feladatát. A szocialista építés nagy sikerei és a Szocializmus befejezésével kapcsolatos merész tervek folyamatos megvalósítása nem volna azonban lehetséges, ha ugyanakkor nem érnénk el forradalmi változást népünk gondolkodásmódjában. Az SZKP történelmi jelentőségű XXI. kongreszszusa, a kommunizmus építőinek kongresszusa fényében szocialista országépítésünk feladatai és a szocialista kulturális forradalom megvalósítása mind sürgetőbben, konkrétabban és szemléltetőbben lép az előtérbe. így látják ezt dolgozóink is. Abban az időszakban élünk, amelyben egész dolgozó népünk nemzetiségre való tekintet nélkül, a csehek szlovákok, magyarok, ukránok, lengyelek németek egységesen és elszántan harcba indulnak a CSKP XI. kongresszusa határozatainak teljesítéséért. Erről tanúskodnak a XI kongresszus óta elért eredmények is. Knnek etsdménye a CSKP KB és a kormány legutóbbi határozata is a kiskereskedelmi árak csökkentéséről, a gyermekpótlék és a nyugdíjak emeléséről. Köztársaságunkban 1970ig meg kell oldanunk egy további bonyolult, nehéz problémát, minden család számára megfelelő lakásról kell gondoskodnunk 1 millió 200 ezer lakásegység felépítésével. Ebből a mennyiségből Szlovákiában 422 ezer lakás épül fel. Ugyanakkor nem csökkentjük, hanem növeljük számos nagy üzem, új vastúvonal, országút, kórház, iskola és más fontos építkezés építésének iramát. Szlovákia déli és keleti részeiben új üzemeket építünk majd fel, amelyek tartós munkalehetőséget biztosítanak sok tízezer ember számára és így hozzájárulnak népünk élet- és kulturális színvonalának állandó emeléséhez Ezzel egyidőben tanúi, közvetlen résztvevői és aktív elősegítői vagyunk a falun végbemenő nagy történelmi, forradalmi változásoknakj A falu már nem akar a régi módon élni. A munkásosztály segítségével, a kommunista párt vezetésével elszántan építi az új életet, az egyéni kisüzemi mezőgazdasági termelést, átalakítja szocialista nagyüzemi termeléssé. A CSKP és az SZLKP Központi Bizottságainak a mézőgazdasági termeléssel kapcsolatos legutóbbi határozatai újabb nagy segítséget jelentenek a falu életének átformálásában. Pártunk ezen helyes politikájának, dolgozó népünk hősies törekvései• nek és a Szovjetunióval való szilárd ! barátságunknak köszönhetjük, hogy hazánk, a Csehszlovák Köztársaság mind politikai rendszerét, mind pedig a termelést és az életszínvonalat tekintve élenjáró helyre került az egész világon. Dolgozóink így a gyakorlatban hova-tovább mindinkább meggyőződnek arról, hogy pártunk határozatai egyéni vágyaikat, életcéljukat és a bátor távlatokat testesítik meg. Dolgozóink tudatában vannak annak, hogy a nép életszínvonala növekedésének döntő feltétele a terv teljesítése és túlszárnyalása az iparban, az építészetben, a közlekedésben. a mezőgazdaságban és minden más šzákaszan. Ez képezi életünk, szabadságunk, jólétünk, elégedettségünk, különböző nemzetiségű dolgozóinak testvéri egysége alapját, ez az al'-pja köztársaságunk szilárdságának és erejének. Egész munkásságunk ezt a célkitűzést tartja szem előtt, erre irányul á különféle formában és tartalommal folytatott kulturális-népművelő munka is. Természetes dolog, hogy ezt a célkitűzést kell szefn előtt tartania tevékenységében a Csehszlovákiai Magyár Dolgozók Kultúregyesületének is. Ez a fő küldetése. Ismételni szeretném, amit Lőrincz elvtárs mondott megnyitó beszédében, hogy a népi demokratikus államban, ahol a nép kezében van a hatalom, ahol a kommunista párt a vezető erő, nincs szükség olyan szervezetre,' amely „védelmezné" az egyes nemzetiségek érdekeit, amint egyesek a múltban elképzelték. Ezért a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete nem „érdekvédelmi" szervezet, nem is lehet az. nem kell „védenie" a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű lakosság érdekeit, hanem következetesen és megbízhatóan segítséget nyújt a pártnak és az állami szerveknek a hazánkban élő magyar nemzetiségű lakosság körében a kultúra fejlesztésében. A Csemadoknak segítséget kell nyújtania általában a káros burzsoá eszmék ellen folytatott harcban, különösképpen pedig a nemzetiségi kérdésben felmerülő burzso.i eszmék . elleni küzdelemben. A Csemadok munkássága abból indul ki.' hogy Köztársáságunkban senkit sem ítélnek meg aszerint, milyen nemzetiségű, hanem csakis aszerint, hogyan dolgozik, miképpen járul hozzá a szocializmus felépítéséhez. Az emberek nemzetiség szerinti megkülönböztetése és jutalmazása, jogaik aszerint'való elismerése, hogy mily nyelven beszélnek, a dolgozó ,nép nemzetiségi,, sőt vallási alapon való tudatos egymásellen uszítása, ez a burzsoáziának és a nép ellenségéinek módszere, érdeke. Ez a módszer tőlünk idegen, ellenséges társadalmi rendszerünkkel szemben, amelyben a nép tartja kezében a k örmény rudat. (Folytatás a 2 aldalcw>