Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-06 / 94. szám, hétfő

A bulgáriai választások manifesztációsan igazolták a bolgár nép párt és kormány iránti bizalmát Verőfényes vasárnap reggel 7 óra­kor megkezdődtek a népi bizottsá­gokba tartott választások. A válasz­tók 42 698 új jelöltnek szavaztak bi­zalmat, hogy a legközelebbi három éven át igazgassák a falvak, városok és kerületek ügyeit. Mihelyt az ajtók kinyíltak, a sok virágdlszes, képekkel, zászlókkal, gobelinekkel ékesített választási he­lyiség zsúfolásig megtelt. Először azok jöttek, akik mindjárt szolgálat­ba léptek, mint a vasutasok, villamos­kalauzok, újságárusok, villanytelepi alkalmazottak. Azok is csatlakoztak hozzájuk, akik már azért is elsők akartak lenni, mert így diktálta ezt hazafias kötelességük. Jöttek szavazni azok, akik vasárnapi kirándulásra készülődtek. így Szófia Sztálin-kerü­letében, a politechnikai főiskola kö­rüli választási központban, ahol Ned­jalka Kolevát, a felső testnevelési iskola tanárát és Rasko Nalbantov nyugdíjast jelölték, reggel 8-kor már a választók 22 százaléka leadta szavazatát. A választók azt mondják, hogy minden jelöltet jól ismernek. Az öreg Georgi Dojnov villamosvezetőt 18 éves középiskolás diáklánya kísérte a választási helyiségbe. Először szavaz életében. Nagy esemény volt számá­ra. Büszke arra, hogy van már sza­vazati joga és elmondja, hogy osz­tályukból csak 5 lány választhat. Mindenütt jókedv. Ünneplőbe öl­tözött pionírok lépnek a felnőttek kíséretében a választási helyiségek­be. Sok szülő azzal okoz örömöt a pioníroknak, hogy a leragasztott bo­rítékot velük dobatja az urnába. Nagy élmény ez a gyermekek számára. Egyezmény Kína és Irak kulturális együttműködéséről Bagdad (ČTK) - A Kínai Népköz­társaság és az Iraki Köztársaság kul­turális együttműködésről szóló egyez­ményt írt alá Bagdadban. Az egyezmény kilátásba helyezi a két ország kulturális kapcsolatai to­vábbi szilárdítását, kulturális, tudo­mányos és művészeti dolgozók kül­döttségeinek kicserélését és további intézkedések tételét a kínai és iraki nép barátságának és együttműködé­sének ápolására. Araerikai kémeket ítéltek el Vietnamban Hanoi (ČTK) — A hanoi népbíróság szombaton ítéletet hozott az amerikai kémszolgálat ügynökei csoportjának ügyében. A kémeket a biztonsági szervek néhány hónappal ezelőtt lep­lezték le a nép közreműködésével. A csoport 1955-ben alakult meg a francia rendőrség volt ügynökeinek soraiból. Az amerikaiak nagy kémfel­adatok, szabotázs- és terroristacse­lekmények elvégzésével bízták meg. A csoport leleplezésével nagy mennyi­ségű fegyvert, rádióleadó-készüléke­ket és különféle amerikai gyártmányú különleges felszerelést találtak. A ké­mek kapcsolatban állottak a saigoni amerikai központtal. Chaut, a kémcsoport vezetőjét, akit Okinaván és Quan csendes-óceáni szi­geten különleges tanfolyamok kereté­ben képeztek ki, a bíróság halálra ítélte, a többi 9 kémet pedig szabad­ságvesztéssel sújtotta. Egyesek felett külön fog ítélkezni. A tárgyalást a főváros több mint 10 000 lakója kísér­te figyelemmel. Washingtonban befejeződött a NATO-tanács ülése Washington (ČTK) - Washington­kan 3-napos titkos tárgyalások után szombaton este zárónyilatkozatot ad­tak ki a NATO-tanács, azaz a NATO 15 tagállama külügyminisztereinek üléséről. A közlemény megállapítja, hogy a NATO-tanács megtárgyalta a jelen­legi nemzetközi helyzet kérdéseit, főként Berlin és a Szovjetunióval Genfben folytatandó megbeszélések kérdését. A tanács ismét „behatóan megvitatta" az USA, Anglia, Francia­ország és az NSZK külügyminiszte­reinek beszámolóját „a Szovjetunió­val folytatandó megbeszélések során megtárgyalandó problémákkal kap­csolatos mostani elképzeléseikről". A közlemény kifejti, hogy a ta­nács „teljesen egyetértett a négy hatalom politikájának a Szovjetunió­val folytatandó megbeszéléseket érintő általános vonalával" és meg­erősítette „egyöntetű elszántságát, hogy megőrzi Nyugat-Berlin szabad­Montgomery marsall Moszkvába látogat Moszkva (ČTK) — Montgomery marsall megkérte N. Sz. Hruscso­vot, hogy Moszkvába látogathasson. Hruscsov elvtárs azt válaszolta, hogy szívesen látják. Montgomery április 28-án, kedden utazik repülőgépen Moszkvába és május 1-én, pénteken tér vissza Londonba. ságát" és a szövetséges hatalmak­nak a NATO-tanács 1958. decem­ber 14-i nyilatkozatában tartalmazott „jogait". A „hidegháború" hangnemében megírt közlemény kimondja, hogy a világ különböző részein fennálló po­litikai helyzet tárgyalása során a ta­nács megtárgyalta „a nemzetközi kommunizmus által a szabad világra tovább gyakorolt nyomás" formáit. A tanács megerősíti, hogy ez a „nyomás" nemcsak a NATO-országo­kat, de a többi államot és a nem­zeti függetlenségüket visszanyert országokat is „veszélyezteti". A közleményből kitűnik, hogy a tanács a NATÖ-ban a fennállásának évei alatt elért „haladást", valamint a NATO jelenlegi helyzetét és kilá­tásait is megtárgyalta. A NATO-ta­nács kijelenti, hogy tényezői újra megerősítették „kormányaik elszánt­ságát, hogy a védelem terén folytat­ják közös törekvésüket" és támo­gatják a „kölcsönös függetlenség" elvét. A NATO-tanács „meggyőződését" fejezte ki, hogy ez a katonai tömb mindenekelőtt „tagjai biztonságának és a világbéke védelmének alapja­ként" fog fejlődni. A közlemény befejező részében hangsúlyozza, hogy a tanács nézete szerint „az akció- és a politikai egység a legjobb záloga annak, hogy sikeresen tárgyaljanak a szovjet kormánnyal és valóban elsimítsák a Kelet és Nyugat közötti viszályokat." Eisenhower gettysburgi beszéde Gettysburg (ČTK) — Eisenhower amerikai elnök szombaton beszédet mondott a pennsilvániai Gettysburg főiskolájának ünnepélyén. Lényegében megismételte a NATO-tanács ülésén mondott beszédének egyes tételeit. Ojra kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is azon lesz, hogy megszálló csapatai Nyugat-Berlinben maradjanak és hogy az USA „nyitva hagyja az ajtót a kormányfői értekez­let tárgyalása előtt". Beszédében élesen elítélte azokat az „amerikaiakat, akik úgy vélik, hogy az Egyesült Államok ne szállít­son fegyvert, fegyverzetet és egyéb eszközt barátainak az úgynevezett katonai segítség keretében". Ezzel kapcsolatban említést tett Dél-Viet­namról, melynek az Egyesült Államok fontos helyet szán katonai terveiben. Amellett is síkraszállt, hogy a tőkés világban „sokkal nagyobb piacot biz­tosítsanak Japánnak", mivel „az a ve­szély fenyeget, hogy Japán kénytelen lesz szocialista országokkal keresked­ni". Bírálta továbbá a Japánnal és a a többi országgal fenntartott keres­kedelmi kapcsolatokban fennálló ame­rikai védővám-politikát és megje­gyezte, hogy az „egyre nagyobb vámok kirovása nem oldhatja meg az Egye­sült Államok kereskedelmi problé­máit", j A választási központ elé, csopor­tunkhoz érnek a városi népi bizott­ság jelöltjei. Itt látjuk Luska Asze­nova fiatal feketehajú mérnököt. Ö az első bolgár textilipari mérnök­nő. A közeli Proletár Trikógyárban mint műszakvezető dolgozik. Elmond­ják, milyen feladatokkai bízták meg őket a választók. A lakóházak építé­se következtében sok új lakóval sza­porodott a lakosság száma és meg kell javítani a kereskedelmi hálóza­tot, meg kell erősíteni a közlekedést. Ugyancsak szükséges lesz rendbe­hozni az újonnan épült negyedek térségét, például parkok létesítésé­vel stb. Mindezt az új népi bizott­ságoknak kell megvalósítaniok. A vasárnapi bulgáriai választás igazolta, hogy az emberek ismerik helyzetüket, ismerik távlataikat. Ezért szavaznak a hazafias front jelöltjei­re és fejezik ki bizalmukat és ra­gaszkodásukat a Bolgár Kommunista Párt és népi kormánya iránt, mely az általános fejlődés élén áll. Ota Václavík Jugoszlávia képviselője a szovjet jegyzékekről és az olaszországi támaszpontokról Belgrád (ČTK) A jugoszláv külü­gyi államtitkárság hivatalos képvi­selője egy sajtóértekezleten a Szovjetuniónak a nyugati hatalmak­hoz intézett legutóbbi jegyzékeivel kapcsolatban megjegyezte: „E jegy­zékeket pozitív hozzájárulásnak te­kintjük azon törekvéshez, amely Németország kérdése és további problémák megtárgyalásának napi­rendre tűzésére irányult". A hivatalos képviselő ezután kommentálta az USA olaszországi rakétatámaszpontjainak építéséről szóló olasz-amerikai egyezményt és kiemelte, hogy Jugoszlávia már az­előtt kifejezte határozott álláspont­ját a rakétatámaszpontok építése ellen általában, főképpen pedig a Jugoszláviával szomszédos államok­ban. „Ezek az intézkedések különö­sen károsak ma, amikor egyezmény elérésére törekszünk. Gátolják an­nak elérését, hogy a tanácskozások számára kedvező légkör alakuljon ki," — mondotta a képviselő. Algériában megkezdődött a választási kampány Párizs (ČTK) Algériában megkez­dődött a községi választások kam­pánya. A községi választások ápri­lis 19-én kezdődnek és egy hétig tartanak. A francia hatóságok egyáltalán nem titkolják, miért szabtak olyan hosszú időt a válasz­tások megtartására és kijelentik, hogy ezzel akarják megkönnyíteni „a katonai egységek átcsoportosítá­sát". Ebből nyilvánvaló, hogy a vá­lasztásokat katonai és rendőri se­gédlettel fogják megtartani. Az Associated Press algériai tu­dósítójának jelentése szerint a vá­lasztások előkészületei az algériaiak teljes passzivitása mellett folynak. A tudósítónak az a véleménye, hogy a lakosság még közömbösebb, mint a tavalyi parlamenti választá­sok folyamán. •••••••••••••••• A harc még nem ért véget JAPÁN NÉPE KÖVETELI a „biztonsági egyezmény" felbontását 19 Rövid sajtóhír közölte, hogy a japán bírósági szervek dön­tése értelmében szabadlábra helyezték a Japánban létesített amerikai támaszpontok elleni tiltakozó kampányban részvé­tellel vádolt japán munkások és diákok csoportját. A japán nép lelkesen fogadta a bíróság döntésének hírét. Olyasmit lá­tott benne, ami reménnyel ke­csegteti, hogy lépések történ­nek az ország békéjének és függetlenségének megteremté­sére. Ugyanakkor egy rövid sajtójelentés arról is beszá­molt; hogy Fudzsijama külügy­miniszter sietett biztosítani a tokiói amerikai nagykövetet arról, hogy síkraszáll a bíró­sági döntés megmásításáért. Ä világ legrövidebb béketárgyalása Az USA kormánya, a második vi­lágháború egyik győztes nagyhatal­ma, hat évvel a háború befejezése, után szept. 4-én béketárgyalást hívott össze San Franciscóba a japán békeszerződés megkötésére. A tör­ténelemben egyedülálló eset volt, hogy a tárgyalások mindössze öt na­pig tartottak és 8-án a szerződés aláírásával befejeződtek. Miért volt ez a nagy sietség? Az USA politikájának reakciós szándéka ekkor már az egész világ előtt nyilvánvaló volt. A vesztes Ja­pán kiesése a világpiacról kedvezőb­bé tette az USA helyzetét, másrészt a levert Japánt nem akarta kien­gedni markából, hanem távol-keleti agresszív politikájának eszközéül szándékozott felhasználni. A Szovjetunió a békeszerződés előkészítése kérdésében a potsdami egyezmény szelleméből indult ki és követelte: 1. Japán teljes független­ségének biztosítását. 2. Az ország békés és demokratikus fejlődésének biztosítását. Az amerikai kormány szándékának teljes megvalósítása ak­Rendőrterror Görögországban a választások előtt Athén (ČTK) A görögországi el­lenzéki lapok beszámolnak arról, hogy az április 5-i községi válasz­tások előtt az országban rendkívüli mértékben fokozták a terrort a de­mokratikusan gondolkodó polgárok, főképpen pedig az EDA - az Egy­séges Baloldali Demokrata Párt el­len. Az Avji lap tudósítójának jelen­tése szerint Thessalonike városában egy nap alatt az EDA 10 tagját és funkcionáriusát tartóztatták le, aki­ket későbben az Agois Evstratios szigeten épült börtönbe hurcoltak át. A demokratikus gondolkodó polgárok egész sorát tartóztatták le Athénben, Pireusban, Patrasban és más görög városokban. Mitilini és Rhodos szigeteken összeütközésre került sor a kormánypárt és az el­lenzék jelöltjei között. A falvakon rendőregységek cirkálnak és igye­keznek megfélemlíteni a lakosságot. kor (1947-49), a Szovjetunió szilárd álláspontja miatt nem sikerült. Ja­pán belső helyzete sem alakult ked­vezően az amerikai imperializmus szempontjából. Erősödött a nép bé­kevágya, milliók csatlakoztak a stockholmi békefelhíváshoz és köve­telték az igazságos békekötést. A ja­pán kormány egyrészt a tömegek, másrészt az amerikai politikai körök nyomása alatt állott. Josida akkori miniszterelnök a képviselőházban így jellemezte a helyzetet és a japán reakciós politikusok álláspontját: „Japán a kommunista és a vele el­lenséges liberális tábor között áll. Ügy vélem, hogy e helyzetben Japáfí jövője szempontjából határozottan a liberalizmus táborához kell csatla­koznunk és szembehelyezkednünk a kommunizmus táborával." A japán kormány így is cseleke­dett. Hangzatos szavak és a valóság A békeszerződéssel egyidejűleg alá­írták a „biztonsági egyezményt", mely szöges ellentétben a potsdami egyezmény elveivel, rögzítette Japán függő helyzetét. Első cikkelye ravasz megfogalmazásban kimondja, hogy az amerikai csapatok közbelépnek bár­milyen népi haladó megmozdulás le­verésére. A harmadik cikkelyben szó volt egy adminisztratív szerződés megkötéséről, amit a békeszerződés és a „biztonsági egyezmény" ratifiká­lásának feltételeihez kötöttek. Valójában ez az adminisztratív egyezmény magában foglalta mindazt, amit a békeszerződésből és a „biz­tonsági egyezményből" szándékosan kihagytak, attól tartva, hogy a parla­ment nem ratifikálná. Mit jelentett nagyjából ez az egyezmény? A 2., 3., 4. és 6. cikkely feljogosítja az USA-t katonai támaszpontok építésére, fegy­veres erőinek elhelyezésére, fel­ügyelet gyakorlására a japán légi és távösszeköttetési vonalak felett. Az egyezmény további cikkelyei megha­tározták a Japánban élő amerikai ka­tonai és polgári személyek jogait a japán hivatalokkal és bíróságokkal szemben, továbbá az amerikai csapa­tok ellátásával kapcsolatos kérdése­ket. Az egyezmény végül megszabta Japán hozzájárulási költségeit az amerikai csapatok fenntartásához, ami 1953-ban 755 millió amerikai dol­lárnak megfelelő összeget tett ki. Ugyanekkor az amerikai hadseregnek 45 légitámaszpont és repülőtér, 33 ki­kötő, 32 gyár, 101 raktár, stb. volt a birtokában. Összesen 343 ezer négyzet akré földet sajátítottak ki hadiépít­kezés céljára. ÍÄmi az előzményeket követi A háborús politikát folytató ameri­kai kormánykörök szándéka bevonni Japánt agresszív távol-keleti terveik­be. Ma már ezt nem is próbálják pa­lástolni. Ezért folytattak titkos tár­gyalásokat a „biztonsági egyezmény" felülvizsgálásáról. Ezzel csak azt akarják elérni, hogy az USA teljesen ura legyen Japánnak, még formális függetlenségét is megszüntesse és az egész ország területére kiterjessze katonai és gazdasági uralmát és atom­fegyverekkel szerelje fel támaszpont­jait. Japánban annak is híre járja, hogy az USA új katonai egyezményt szándékszik kötni a japán kormány­nyal. Az új szerződés értelmében Ja­pán bekapcsolódna az USA által létre­hozott agresszív tömbökbe. Ha ezt tekintetbe vesszük s ugyanakkor megvizsgáljuk az USÁ-nak a befolyá­sa alatt álló többi országban szőtt terveit, látjuk, hogy e tény mögött még nagyobb veszély lappang. Az amerikai imperialisták ugyanis az utóbbi időben azon mesterkednek, hogy nyélbeüssék az északkeleti or­szágok agresszív tömbjét, a NEATO-t. Alapjukat a már előzően megkötött kétoldalú egyezmények képezik. így Japán, az USA, a Fülöp-szigetek, Dél­Korea és Tajvan részvételével létre­jönne a NEATO. Ä szovjet javaslatok az egyedüli ésszerű utat mutatják Vezethet-e a japán kormány eddigi politikája az ország szempontjából kedvező eredményekhez? Ellenkező­leg. Hirosima és Nagaszaki tragédiá­ja a jövő állandóan kísértő rémképe­ként lappang az újabb tervek mögött. Az egyedüli helyes utat a Szovjet­unió javasolta semlegesség útjában látják a haladó erők. Ez azt jelentené, hogy Japán felbontaná az • országot leigázó szerződéseket, felszámolná a szuverén területén elhelyezett idegen katonai támaszpontokat s nem venne részt semmilyen, más népek ellen irányuló katonai csoportosulásokban. Emellett vannak a béke hívei, a dol­gozó tömegek. Ezért tartjuk a békevédő munkások és diákok ügyében hozott felmentő bírósági ítéletet a remény halvány fényének, hogy a becsületes, békesze­rető embereknek mégiscsak sikerül győzelemre juttatniuk Japán nemzeti érdekeit és az emberiség közös esz­méjének, a békének megfelelő kül- és belpolitikát. Lőrincz László Japán Kommunista Pártjának felhívása a japán néphez Tokió (ČTK) - Japán Kommunista Pártja pénteken a felsőházi válasz­tások előtt felhívást intézett a japán néphez. A párt felszólítja a japán népet, hogy küzdjön a Kisi-kormány megdöntéséért és akadályozza meg Japán atomfelfegyverzését. Ugyanak­kor harcba szólítja Japánt az ország semlegesítéséért, a japán militariz­mus feltámasztása ellen, a japán­amerikai biztonsági egyezmény tel­jes hatálytalanításáért és a diplo­máciai kapcsolatok újrafelvételéért a Kínai Népköztársasággal, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztár­sasággal. ÜJ SZÖ 3 * 1959. április 10.

Next

/
Thumbnails
Contents