Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-05 / 93. szám, vasárnap

Más szemében keresi a szálkát ami 392 koronát tett ki. Az év végén 3 106 korona részesedést, úgy­hogy pénzben összesen 15 925 koronát kapott. Ezenkívül még több mint 23 mázsa búzát, 4 és fél mázsa rozsot és 3 és fél mázsa árpát — ami pénz­ben 6 240 koronát jelent. Andóéknak 40 ár kukoricaföld és 10 ár szőlőjük volt a háztáji gazdálkodásban, ami további jövedelmet jelent. Kevés hí­ján 30 ezer koronát jelentett szá­mukra tavaly az EFSZ-tagság. Ami Izerkesztőségünkre nehezteT Hók 'István, amiért nem közöltük le­velét. Szerinte: az újság el­nyomja az egészséges kritikát, mert nem meri napvilágra hozni a hi­bákat." Mi azzal, hogy megírjuk a le­vél írójáról, mennyire ócsárolja a szentpéteri EFSZ-t és milyen alap­talanul támadja a falusi pártszer­vezetet, bebizonyítjuk az ellenkező­jét. Mert ha Hők István azt akar­ja, hogy hibákról írjunk, akkor na la kell kezdenünk. Levelét nem kö­zöltük, mert a va­lóságtól eltérően állította be a dol­gokat, mintha fa­lujukban régen még a bornak is jobb Ize lett volna, s hogy a valamikor híres, gazdag köz­ség szőlészete és egész gazdasága hanyatlóban van. Micsoda rágalom! A levél írója rossz­akarata mellett is csak általános ki­jelentésekre szo­ttnvŽľ'mtet'mnn* istáuó éP ÜIt a bo rj ak rid e9 nevelésére. A szövetke­zet ze t építési csoportjából két fiatal ács a kifutókat csi­ná ja. távlatokat danak Arra nem szá­míthatunk, hogy Hók István, akí a nyilasrendszer szolgálatában lejárat­ta a tekintélyét Szentpéter község­be^ most rendszerünkért, a szövet­keltért agitáljon. De azt sem en­gedjük meg, hogy ellenpropagandával ártson a falu fejlődésének. Szeren­cse, hogy szavát olyan közömbösen fogadja a falu lakossága, mint mi fo­gadtuk levelét. A dolgozók a kommunistáknak hisz­nek. A jó agitációs munkának meg­van a látszata. Az év elejétől 131 egyénileg gazdálkodó földműves 240 hektár földdel lépett a földműves­szövetkezetbe. Már csak napok vagy hetek kérdése és Szentpéter község­ben nem lesz egyénileg gazdálkodó paraszt. Bezzeg, ha olyan fekete vol­na minden, mint amilyenekre Hók István festi a dolgokat, akkor nem lépett volna be egy hónappal ez­előtt a szövetkezetbe. Még jóformán semmit sem tett, még körül sem né­zett a faluban, mert azelőtt Kassán dolgozott, de kritizálni máris szeret­ne. levélben azt olvassuk, hogy Szent­^ péteren minden a régi, hogy egy­általán nem fejlődik a falu. Pedig milyen szépen kiépült a szövetkezet. Az új gazdasági épületek, a nagy magtár, a korszerű istálló és benne az állatok értéke meghaladja a 12 és félmillió koronát. A földművesszö­vetkezet bevételei évről" évre na­gyobbak 1956-ban 3 millió 200 ezer kócona volt a bevétel. 1957-ben csaknem egymillió koronával több és tavaly már az 5 millió koronát is meghaladták a bevételek. A szőlé­szetre, amihez nagyon jó feltételeik vannak, nagy gondot fordítanak. Az utóbbi években 10 hektár szőlőt tele­pítettek ki és az idén további 11 hektárral gyarapítják szőlőjüket. Ta­valy gyümölcsből és szőlőből 350 ezer koronával nagyobb bevételük volt, mint tervezték. Azzal, hogy a lakásépítkezést gyor­sabb ütemben kell végezni, nem mond újat Hók István. Hisz a CSKP KB konkrét határozatot hozott erre vo­natkozólag. Szentpéteren eddig is sok ház épült. A felszabadulás idején kb. 600 ház volt a faluban s jelenleg már 700-nál több van. Ezenkívül sok az új házhely, amelyen már megkezdték vagy most kezdik az építkezést. Nem illő mindezt elhallgatni és csak arról írni, hogy még nádfedeles ház is akad a faluban. Szentpéteren sok a rendbehozott, csaknem újjáépített házak száma. Például Andó Mihály szövetkezeti tag. aki egyidőben kilépett a szövetke­zetből, de később jobbnak találta és újból kérte felvételét, csaknem egyszer akkorára építette át a há­zát, mint a régi volt. Jutott neki erre is a szövetkezetben szerzett jö­vedelméből. Tavaly családjával 1553 munkaegységet dolgozott le. Előleg­ként 12 425 koronát kapott kézhez és ezenkívül pénzben kapta meg a november és decemberre járó búzát, A 9. csehszlovák sorsjátékot 1959. április 15-én a žilinai nép­művelési otthonban sorsolják ki. Ki­lenc millió koronát kitevő nyere­ményt, ebből tizennyolc 50 ezer ko­ronás prémiumot, tizennyolc 20 ezer koronás, harminchat 10 ezer koronás és további 381 024 nyereményt sorsol­nak ki. a jövőben még zottsága részletezte az egyes akció­kat, majd utána határozatot hozott a népkönyvtár munkájának megja­vítására. A falusi pártszervezet eredményes munkát végez. Ha hibákat látnak a kommunisták, vagy ha a párton­klvüliek figyelmeztetik ezekre, ak­kor minden bizonnyal ki is küszö­bölik őket. Például a helyi nemzeti bizottság volt titkára esetében oda­hatottak, hogy menesztették funk­ciójából, mivel iszákos volt, s el­hanyagolta munkáját. A levél írója protekciózásről írt. Lehet, hogy ő is a volt HNB titkárra gondolt. Azon­ban a kommunisták érdemeit nem látja, nem említi. Sőt ellenkezőleg — bár érvei nincsenek —, kifogá­solja a pártszervezet tevékenységét. Pedig mi mindent tesznek a falu jö­vőjéért a kommunisták. A járási pártbizottság dolgozói hivatottak vé­leményt mondani és ők elismerőleg beszélnek a szentpéteri falusi párt­szervezet munkájáról. Az eredmé­nvek ugyanezt bizonyítják. a elvétve akadnak is hibák, erős a pártszervezet s a dolgozókkal egyetemben megbirkózik velük. Pél­dául a pártoktatás terén van még javítanivaló. A HNB-n dolgozó kom­munisták is odahathatnának, hogy a nemzeti bizottsági tagok tevékenyeb­ben dolgozzanak a választó körze­tekben. A földművesszövetkezetben is keresni kell a még szebb gazdasági eredmények eléréséhez szükséges fel­tételeket. Hók István levelében nem említi a hibákat, de hibáztatja a szövetkezetet, annak vezetőségét és a falusi pártszervezetet. Személyeket nem említ. Ügy látszik, neki az egész falu nem tetszik és főleg az, hogy amikor levelét Irta, tömeges belé­pések voltak az EFSZ-be. Ezt nem írta meg nyíltan. Ellenkezőleg! Rend­szerünk jóakarójának tünteti fel ma­gát levelében. Lehet, hogy Hók Ist­ván valóban megváltozott a nyilas rendszer óta, de azt ne alaptalan bírálgatással, hanem jó munkájával bizonyítsa be. DRÁBEK VIKTOR a távlatokat illeti, többet várhatnak. falu fejlődését azonban nemcsak az új lakóházak számán és a szövetkezeti tagok nagyobb jövedel­mén mérhetjük le. A községben szép új áruház van. Orvosi és fogorvosi rendelő sem volt valamikor Szent­péteren. Tavaly októberben megkezd­ték a kultúrotthon építését. Most már csak a helyi nemzeti bizottságtól és a lakosságtól függ, hogy minél előbb befejezzék. Ha igyekezni fognak — és erről Jozef Ondriš, a HNB titkára számolt be a legutóbbi pártbizött­sági ülésen, akkor a kerületben leg­hamarább építhetik fel kultúrottho­nukat, amiért 38 000 korona értékű kulisszaberendezést kapnak a kerületi nemzeti bizottságtól. A gyűlésen még szó volt arról, hogy a új kultúrotthon mellett rövidesen megkezdik az új iskola építését. A pártbizottság, amely rendszere­sen minden héten gyűlésezik, foglal­kozott az EFSZ munkájával, majd utána Urbanovský tanító elvtárs kü­lön pontban beszá­molt a népművelési otthon tevékenysé­géről. Az év ele­jétől a faluban 6 előadást, 4 színda­rabot, 5 vitaestet és a nemzetközi nőnap alkalmából A szövetkezet szőlőjében az asszonyok venyigét vág­ünnepséget ren- nak telepítésre. Karvárói, Verebélyről és Szeszélyesről deztek. A falusi is szereztek be szőlővesszőket, mivel további 11 hek­pártszervezet bi- táron akarnak szőlőt termelni. A spartakiádra készülnek A komáromi Mezőgazdasági Műszaki Iskola tanulói tanulmányaik mellett testneveléssel és sportolással is foglalkoznak. Csaknem 200 tanuló gya­korolja a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének „Védelemre készen a béke érdekében" című nagyigényű kompozícióját. Képünkön az iskola II. évfolyamát látogató fiúk és lányok a festői iskolai parkban gyakorla­toznak. František Schingler - ČTK -felv, minim Megerősödött a szövetkezeti gazdálkodás A rimaszombati JNB üléséről A Rimaszombati Járási Nemzeti Bizott­ság március utolsó napjaiban tartotta meg rendes közgyűlését. Az ülésen érté­kelték pártunk XI. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítését a járásban, főleg a szövetkezeti gazdálkodásra valő áttérés befejezését. A nemzeti bizottságok ezen a téren jelentős s«zerepet töltenek be és tevékenységükkel nagymértékben hozzá­járultak a további előrehaladáshoz. A járásban az 1958. évben a szövetke­zetek földlapja 2000 hektárral növekedett, úgyhogy járásunk mezőgazdasági föld­jeinek 92,8 százalékán ma már a szo­cialista szektor gazdálkodik. A szövetke­zeti gazdálkodás eredményei .iárásunkban is bizonyítják a közös gazdálkodás óriási előnyeit. Áz EFSZ-ek pénzjövedelme az 1957. évhez viszonyítva 14 millió koroná­val emelkedett. Az egy hektárra eső be­vétel a múlt évben 2Ó13 koronára emel­kedett, a termelési költség 55 százalék­ról 46 százalékra csökkent. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy még mindig nagy eltérések vannak a ha­sonló adottságok és természeti feltételek között gazdálkodó EFSZ-ek jövedelmé­ben. A rimaszombati szövetkezet például egy hektár mezőgazdasági föld után 5000 korona bevételt ért el, míg a pálfalai EFSZ csak 2437 koronát. Járásunkban továbbra is a legnagyobb gondot kell fordítanunk a tervezett gaz­dasági állatállomány elérésére. Igaz, a múlt évben 1785 szarvasmarhával, ebből 514 tehénnel emelkedett az állatállomány, de a 100 hektárra eső állatok száma ez-: zel még csak 25-ről 30-ra emelkedett. Nagy eltérések mutatkoznak az állatok hasznosságában is. Az 1958-ban elért át­lagos tejhozam egy tehén után 1627 liter volt. Ez semmi esetre sem felel meg az adott termelési feltételeknek. A beadásban járásunk jelentős sike­reket tudott felmutatni, minden termény­nél 100 százalékon felül teljesítette a tervet. Meg kell azonban mondanunk, hogy akadnak még olyan egyéni gazdál­kodók, akik megkárosítják társadalmun­kat. A sertéshúsbeadást például 299 egyénileg gazdálkodó ne«n teljesíti, a marhahús beadással 208, a tejbeadással 333, a tojásbeadással pedig 290 egyéni gazdálkodó maradt el. A nemzeti bizott­ságoknak ezen a téren van mit tenniök, hogy az állam iránti kötelezettség telje­sítésére serkentsék azokat, akik ezt kö­vetkezetesen elhanyagolják. Értékelte a közgyűlés a nemzeti bi­zottságok tagjainak tevékenységét is. Meg kell állapitanunk, hogy az e téren fenn­álló helyzettel korántsem lehetünk meg­elégedve. A nemzeti bizottságok tagjai šok esetben a gyűléseken sem jelennek meg. Ezt mutatja az a tény, hogy a gyű­léseken a részvétel járási átlagban csak 71,4 százalékot tesz ki. Ezen az állapoton feltétlenül változtatni kell, hisz a vá­lasztott tagok kötelessége, hogy a vá­lasztók érdekében rendszeres munkát fejtsenek ki. Réthy István, Rimaszombat Az eredményesebb munkáért Á csernői vasútállomásnak villamosbe­rendezéseket karbantartó részlegén ez év február 1-től bevezették az új bérrend­szert. A részleg alkalmazottai az intéz­kedést teljes megelégedéssel fogadták. A vezetőség mindent számításba véve azon volt, hogy a dolgozók a szocialista építésben végzett munkájuk arányában a legigazságosabban kapják meg fizetésü­OOOOQOOOOOOOOOOOGOOOOOO^ J minap dolgom, akadt a bratisla­/M vai Lenin téri 3. számú posta­hivatalban. Siettem, hát seb­bel-lobbal léptem át a bejárat kü­szöbét. „Lassan járj, tovább érsz", mondja egy régi ma már aligha idő­szerű „bölcs" közmondás, melyet ez­úttal talán mégis meg kellett volna szívlelnem. Mert ahogy beléptem a csarnokszerű, hivatali helyiségbe, akárcsak valami jéghideg zuhany, zú­dult felém egy ércesen csengő hang: „Halló, miért nem csukja be az aj­tót?" Miután igazán nem volt szán­dékomban az ajtót nyitva felejteni (már jöttömkor is nyitva volt) és halvány sejtelmem sem volt arról, vétettem a „házi rend" ellen, elvesz­tettem türelmem és emeltebb hangon figyelmeztettem az engem figyelmez­tető egészen fiatal tisztviselőnőt, aki ugyancsak egész fiatal munkatársnő­jével társalgott a csarnok egyik sar­kában: Ahelyett, hogy asztala mellett dolgozva intézné a felek ügyeit, ne szólítson haliózva, beszéljen velem más hangon. Nos, erre egész hang­zavar harsogott végig a posta csar­nokán, mert beleszólt még egy vagy két ott dolgozó tisztviselőnő is. Az egyik már deresedő fejű idősebb nő gúnyosan kérdezte: „Talán térdre hulljunk maga előtt es úgy kérjük, hogy kegyeskedjék az ajtót betenni?" így folytattuk még egyideig az épü­letes beszélgetést jó hangosan, míg észbe nem kaptam, látván, hogy az utánam jövök sem tették be az ajtót. Bizony egyik sem vette észre az erre figyelmeztető táblácskát. Persze sen­ki sem olyan rosszakaratú, hogy Halló... szándékosan zúdítsan léghuzatot a 3. számú postahivatal dolgozóira. Min­denki siet, gyorsan akarja végezni teendőjét a postán. Megkérdeztem még, miért nem gondoskodnak a ka­puszerű hatalmas ajtót automatikusan küsiöbmnünk7Téldé7em7eThőgy ak­zaró készülék megjavításáról, ami tott. Sajnos, az emberek még mindig nem tekintik saját tulajdonuknak a szocialista állam tulajdonát, a köztu­lajdont. Az egész társadalom szolgá­latára álló fontos intézmény berende­zését semmibe se veszik, kíméletlenül rongálják. Persze 8 is tudatában van annak, hogy ezeket a hibákat rendszeres, megfontolt, nevelő munkával kell ki­, .. , ... . ... kor miért nem intézte el elejet venne a leghuzatnak, de a fo- a mai keUemetlen vitát > lösleges szóváltásnak is. Erre az egyik másként és meg­.. ... r j. jegyzésemre, hogy a nevelést első­ablak mogul megszólalt egy idősebb sorban munkatársai köré ben kellene postahivatalnok (mint később meg tudtam, a 3. számú postahivatal ve­zetője) és kijelentette, hogy a pos­tára járó felek nem vehetők „em­berszámba", mindent megrongálnak, bepiszkítanak, leszakítják a telefon­kagylót, bár az erős lánccal van a készülékhez rögzítve, stb. Szerin­te ezért nem érdemes az ajtót sem rendbehozatni. Elképedtem, hogy így rendezik el a vitás kérdést. Alapos megkezdenie, azzal szabadkozott, — sok a dolga, zárlatot készít, más­különben is gyógykezelésre készül, nem akarja magát fölöslegesen fel­izgatni. Ügy vélem, a lecke mindnyájunk javára vált. Tartsuk tiszteletben a társadalmi tulajdont, de elsősorban a dolgozó embert, minden érték al­kotóját. Meggyőződésből neveljük leckét kaptam, leforrázva távoztam egymást minden kellő alkalommal a a postáról. szocialista együttélés magasabb szín­már zöldülő Lenin téri kis- »°" al ú nemjs elveinek betartására a park egyik padján kifújtam Kölcsönös tiszteletadasra, a koztulaj­magamat, elszállt haragom. Visszamentem, bemutatkoztam a ve­zetőnek és ... ő előírásra hivatkozva nem volt hajlandó sem a saját, sem pedig a modortalanul hallózó munka­társnője nevét megmondani. No jó — gondoltam, ez ugyan kissé furcsa, de sebaj, ha van ideje, elbeszélget don tudatos értékelésére, mindnyá­junk munkája gyümölcsének megóvá­sára. fölöslegesen modortalan figyel­meztetések céljukat tévesztik, ízléstelen, kínos szóváltást idéznek csak elő. Ez nemcsak önök­re, a 3. számú postahivatal dolgo­A hetünk. Bizony több oldalnyi panasz- z 6ira, hanem mindnyájunkra vonatko­irat kerekedne ki abból, amit elmon­dott és szemléltetően meg is muta- K. M. ket. Az új bérrendszer helyes volta mind­járt az első fizetésnél bebizonyosodott; legjobban mutatta ezt a dolgozók elé­gedett arca fizetésük átvételénél. Voltak olyanok is, akik ez alkalomból kérték a pártba való felvételüket is. Mindezért elismerés illeti az üzemi pártszervezet bizottságát és az üzem vezetőségét. Közös erővel törekednek ar­ra, hogy mozgósítsák a dolgozókat szo­cialista hazánk építésére, a Szovjetunió és hazánk közötti árucsereforgalom nagy feladatainak teljesítésére. A nemrégen tartott üzemi gyűlésen dolgozóink igen szép és értékes kötele­zettségeket vállaltak. Az újítási mozgalom is egyre jobban terjed, minden ember arra törekszik, hogy hozzájáruljon a jobb és eredményesebb munkához. Mihalik Zoltán, Királyhelmec Újdonságok a tisztítókban és mosodákban A közüzemi szolgálat tisztító- és mosóüzemeiben több újdonság beve­zetésére készülnek. Automatagépeket állítanak üzembe, amelyek segítségé­vel javul a tisztítások minősége és csökken ideje. Üj, szulfon elnevezésű módszert fognak használni, amely szappanmentes, így kevésbé teszi tönkre a ruhát, de amellett igen ha­tásos. Alapos vizsgálat alá veszik a textilneműeket, főleg a külföldről behozott áruk anyagát és a műanyag­holmikat, meghatározzák, milyen el­járással kell tisztítani, nehogy vegy­tisztítás közben kárt szenvedjenek. Elkészült egy speciális szőnyegtisztí­tógép prototípusa, amellyel gyorsabb és egyszerűbb lesz a szőnyegtisztí­tás, továbbá egy hordozható, kárpi­tozott bútorok tisztítására szolgáló gép, amellyel közvetlenül a lakások­ban fognak tisztítani. Automatikus nadrágvasaló és ballonkabátok felgő­zölésére szolgáló felfújható próbaba­bák egészítik ki az új csehszlovák gyártmányú tisztítógépek sorát. —a ÜJ SZÖ 4 * 1959- április 4.

Next

/
Thumbnails
Contents