Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-30 / 118. szám, csütörtök

MZ JŐ J szó FONTOS FELADAT JA Szlov ák N emzeti Tanác s kulturális és népművelési bizottsá gának ülése Az iskolaépítés - országos jelentőségű feladat rA kapitalista társadalmi rendszer ide­jén a dolgozó nép széles rétegei el vol­tak szigetelve a sajtótól, a rádiótól. A pa­rasztembereknek csak a hajnaltól vakulá­sig tartó robot jutott. A dolgozók nagyobb részének anyagi helyzete sem engedte meg, hogy újságot vásároljon, másrészt a tőkés rendszer azon volt, hogy a mun­kásság és a parasztság minél kisebb po­litikai telvilágosultsággal rendelkezzék. Elzárta a művelődés lehetőségeitől, a kul­túrától, hogy igy saját érdekeinek meg­felelően jobban kihasználhassa őket. A felszabadulás után népi demokratikus rendszerünk mindent megtett annak ér­dekében, hogy a falvak dolgozói és az ü»emi munkásság kezébe újságot juttas­son. Gyakori és szomorú eset azonban ifjúságunk közömbössége a sajtóval szem­ben, nem kíséri kellő figyelemmel a nem­zetközi politikai helyzetet. Ez alól nem képeznek kivételt az érettségizett fiata­lok sem és így sokan közUlük az iskola befejeztével politikai téren szűk látókö­rüek maradnak. Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága leg­utóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdés­sel és leszögezte, egyik legnagyobb fel­adat a jövőben az ifjúság politikai ne­velése. A sajtó ezen a téren kiváló szol­gálatot tehet. A szocialista sajtó a dol­gozók széles tömegeinek problémáival foglalkozik, az ő érdekeiket tartja szem előtt. Ajánljuk ezért fiatalságunknak, hogy a jövőben necsak kulturális és sportbeszámolókat olvasson, hanem kí­sérje figyelemmel a politikai híreket is, mert szocialista társadalmi rendszerünk megkívánja minden állampolgártól, hogy megfelelő szakmai tudás mellett kellő po­litikai tudással is rendelkezzék. Belányi János, Egeg. TARDOSKEDD SZÖVETKEZETI FALU :j "Áz érsekújvári járás egyik legjobb termőfölddel rendelkező, kb. 7000 lelket számláló községe Tardoskedd. Lakosainak legnagyobb része föld­műves, akik már valamennyien az egvséges földművesszövetkezet tag­jai. A szövetkezeti gazdálkodás so­katígérő gondolata gyökeret vert az emberekben és a falu lakosai maguk lettek irányítói jövőjüknek. Az új tagok földjével már 3227 hektár ké­pezi a szövetkezet vagyonát. Ma már a tagok mindegyikének felragyog a szeme, ha az állatállományunkat, új építkezéseinket, korszerű gazdasági felszereléseinket, melegágyainkat szemléli. Eredményeink szépek, de a jövő­ben még több feladat vár ránk. El­sősorban is gondoskodni kell ter­ven felüli új istállók építéséről. Az állatállomány növekszik, új férőhelyek­re van szükség. S hogy az etetéssel se legyen baj, annyi takarmányt ve­tünk, hogy a megnövekedett állat­állomány bőséges ellátásban része­süljön. t A falu szövetkezetesítésével javul a tagok anyagi helyzete is. Oj ter­melési áqazatok létesülnek, amelyek qazdagítják a szövetkezetet. Ez év­ben a szociális segélyt is bevezettük. A szövetkezetnek messzemenő ter­vei vannak. Az aratás után a trak­tor-üomástól qépeket vesz át és saját keretén belül dolgozza meg a föld ieit. A szövetkezeti falu felvirágoztatá­sára az ifjúság is felkészül. A tanu­lók a nyolcéves középiskola elvég­zése után nagy számban iratkoznak be a mezőgazdasági iskolába, hogy az ott szerzett tudásukat a szövetke­zet szolgálatába állítsák. A kulturális tevékenységről a helyi tanítóság gon­doskodik. Az EFSZ-tagok gyermekei pionír-táborokban töltenek majd örömteljes napokat. Az Elektrosvit, a szövetkezet védnökségi üzeme 80 gyermek üdülését teszi lehetővé. Szilágyi Dezső, Érsekújvár \ A Szlovák Nemzeti Tanács kulturális és népművelést bizottsága teg­nap, április 29-én tartotta 21. ülését. Az Ülésen az illetékes közpon­ti hivatalok és szakágazatok képviselőinek részvételével megtár­gyalták az iskola- és kulturális ügyek megbízottjának beszámolóját az iskolai és a kulturális beruházási építkezések feladatainak telje­sítéséről. Az iskolák építéséről az utóbbi idő­ben nagyon sok sző esett. Az előt­tünk áliő feladatok nagyságát ismer­ve a legkevésbé sem túlozunk, ami­kor azt mondjuk, hogy valőra vál­tásuk országos jelentőségű és éppen ezért az egész lakosság szívügyévé kell válnia. Pártunk Központi Bizott­sáqa legutóbbi ülésének eredményei még inkább kihangsúlyozzák e fel­adat nagy jelentőségét a kulturális forradalom befejezéséért folyó törek­vésünkben. Hiszen a XI. pártkong­resszus által kitűzött nagy célok, az ipari és a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztése a legszoro­sabb kapcsolatban van az iskolaügy­gyei és megkívánja annak gyors fej­lődését. Az iskola- és kulturális intézmé­nyek fejlesztésében az utóbbi évek során óriási előrehaladást tettünk. Az 1945-1958-as években 717 nyolc­éves és 82 tizenegyéves iskolát léte­sítettünk 11852 osztállyal. Ugyanezen idő alatt beruházási építkezéssel 2581 tantermet nyertünk. Emiatt sok isko­la meg nem felelő épületben van elhelyezve és a tanulók nagy része több váltásban kénytelen tanulni. Szlovákiában például a jelenlegi helyzet szerint 6011 tanterem hiány­zik, 4578 tanterem pedig nem felel meg a követelményeknek. Ehhez hoz­zá kell még számítanunk, hogy az iskolarendszerünkben eszközölt for­radalmi változások további nagyszá­mú tanterem építését kívánják meg. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának irodáia 1958. október 18-i határozatában kitűzi az iskolai építkezések fő feladatait. A szervezett békeharc 10 éve A Békevédök Csehszlovákiai Bizottsága elnökségének ünnepélyes ülése a béke-világmozgalom 10. év­fordulóján PÉLDÁS KATONA Amikor Jeleček közkatona alakulatunk­hoz került mint gépkocsivezető, senki sem gondolta, hogy a közkatonából hama­rosan őrvezető lesz és olyan szakképzett, lelkiismeretes vezetővé válik, ahogyan az autószolgálat vezető tisztje értékelte Je­leóek munkáját. A dicséretet megérdemli, mert még soha sem fordult elő, hogy kocsija késett volna. A katonaságnál szerzett tapasztalatait örömmel átadja azoknak, akiknek szük­ségük van jó tanácsra. Sok katonatársa hálás neki ezért a segítségért. Jeleček őrvezető azonban nemcsak jó gépkocsi­vezető, hanem jó barát és kitűnő össze­kötő is. Amikor ugyanis a Csehszlovák Ifjúsági Szövetság III. kongresszusa előtt a CSISZ alapszervezetének tagjai kötele­zettségvállalásokat tettek, Jeleček őrve­zető vállalta, hogy megszerzi az összekötő szakképzettséget. Aztán mindjárt mun­kához is látott. Mitiden alkalmat és min­den szabad Idejét felhasználta arra, hogy vállalását teljesítse. Az eredmény nem is maradt el. Ma már senki se mondaná, hogy Jeleček valamikor csak gépkocsive­zetői szakképzettséggel rendelkezett, olyan szakértelemmel tudja kezelni az összes rádióállomásokat. Jeleček őrvezető kétségkívül azok közé a példás katonák közé tartozik, akik a kétéves katonai szolgálat kitöltése után elmondhatják, hogy „ez alatt a két év alatt jó munkát végeztem." Ján Kolaja, főhadnagy (ČTK) - Április 28-án Prágában a Ksunic-palotában ünnepélyes ülés­re jött össze a Békevédők Csehszlo­vákiai Bizottságának elnöksége a bé­ke-világmozgalom keletkezésének 10. évfordulója alkalmából. Az ülésen szívélyesen üdvözölték a Békevédők Szovjet Bizottságának küldöttségét, amely a „Szövetség és béke" harma­dik szovjet vonatjával érkezett fővá­rosunkba. Az ülés kezdetén a jelenlevők he­lyükről felállva adóztak Frédéric Jo­liot-Curie professzor, a Béke-Világ­tan&cs elhunyt elnöke emlékének. A fő beszámolót Jan Mukarovský akadémikus, a Békevédök Csehszlo­vákiai Bizottságának elnöke tartotta. V. G. Blazsenov, a Békevédők Szov­jet Bizottság küldöttségének veze­tője, ak; Csehszlovákiában a haladó módszerek kezdeményezőjeként is­meretes a vasúti közlekedés ťerén, az ülésen tolmácsolta a szovjet béke­harcosok szívélyes üdvözleteit. Á vitában felszólaltak: Gusta Fučí­kova, a Békevédők Csehszlovákiai Bi­zottságának alelnöke, Václav Bouček képviselő, dr. J. L. Hromádka pro­fesszor, a Béke-Világtanács elnök­ségének tagja „A nemzetek közötti béke meqszilárdításáért" nemzetközi Lenin-díj tulajdonosa, Anna Klejcho­vá képviselő, Karel Štancl, a békevé­dök oardubicei kerületi bizottsáoának elnöke és Vlastimila Robenková, a Vtfkovicei Klement Gottwald Vas­művek dolgozója. Valamennyi felszó­laló köztársaságunk polgárainak a háború vagy béke kérdésében elfog­lalt határozott álláspontjáról beszélt, amely kérdésre a legjobb választ építő munkájukkal adják. Áz ülés befejező részében egy­hangúlag jóváhagyták a Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának, a Bé­kevédök Szovjet Bizottsága képvise­lőinek közös nyilatkozatát, valamint a Béke-Világtanácshoz intézett levé! szövegét. Eszerint a harmadik ötéves terv idő­szakában 10 ezer, 1975-ig pedig 25 ezer tantermet kell építeni. 1961-től 1965-ig, vagyis öt év alatt annyi tan­termet fogunk építeni, amennyit a megelőző 86 év során építettek Szlo­vákiában. Szlovákia szempontjából különösen nagy jelentősége van a kevésosztá­lyú iskolák építésének, hiszen a köz­ségek 75 százaléka ezer lakoson aluli és ezen községek 45 százaléka lako­sainak száma nem éri el az 500-at. Nagycn fontos feladat tehát, hogy a „Z" akció keretén belül az anyagi eszközöket és a lakosság kezdemé­nyezését a kevésosztályú iskolák építésére irányítsuk. A Szlovák Nemzeti Tanács kultu­rális és népművelési bizottságának tagjai a vitában behatóan elemezték iskolaépítésünk problémáit. Konkré­tan foglalkoztak választókörzeteikben a különféle fokú iskolák és népmű­velési intézmények fejlődésével, je­lenlegi helyzetével, az iskolaépítés eredményeivel, rámutattak az építési terv teljesítését akadályozó fogya­tékosságokra, mint amilyenek az anyagellátásban mutatkozó hibák, a rossz munkaszervezés, egyes vezető dolgozók alacsony szakképzettsége, a gyakori munkamulasztás és más fo­gyatékosságok. Mint egyik legfonto­sabb feladatot hangsúlyozták az épít­kezési költségek tervezett csökken­tésének megvalósítását és annak szükségességét, hogy a nemzeti bi­zottságok, valamint a társadalmi szervezetek útján a lakosság legszé­lesebb köreit nyerjük meg az iskolák építésében való tevékeny résztvé­telre. Az ülésen a beszámolók és a kép­viselők felszólalásai alapján hozott ha­tározat felhívja az illetékes szervek és szervezetek figyelmét az iskola­építés szakaszán fennálló nagy fel­adatok valőra váltásának biztosításé­^ A Rádió műsoráról^ Hosszabb hallgatás után másfél hete újra jelentkezett a Parnasszus, az író­szövetség Irodalmi Szemléje mellett md-' sik jelentós irodalmi fórumunk. Tartalom­jegyzéke: Tóth Tibor, Duba Gyula, Egri Viktor, Balázs Béla és Jakab István írása. Öt név — öt írás, s az öf írás ­ból csak egy szépirodalmi mü, mégpe­dig szatíra, Duba Gyula: Doktor Bácsija. Fiatal s különös ízu-színü humoristát mu­tattak be vele, akinek alig egy hó­napja jelent meg első kötete, A nevető ember. A műsor további részében Tóth Tibor a szlovákiai magyar ifjúsági irodalom pangásának okait próbálta elemezni, s Eg­ri Viktor ismertette L. Tolsztoj Családi boldogság-ját és Thomas Mann, Mario és a varázsló című művét. Tóth Tibor cikke éppen idejében jövő riadó, mert valóban tarthatatlan állapot, hogy a szlo­A z életszínvonal szüntelen emel­kedésének vitathatatlan jele, hogy a széles néptömegek ízléseseb­ben, csinosabban öltözködnek, ottho­nuk berendezésének nagyobb figyel­met szentelnek mint azelőtt, hogy kulturáltabban akarnak élni, dolgozni, lakni. Vannak olyanok, akiknek a jő ízlés iránt különös érzékük van, akiknek a „vérükben van" a színek, formák harmóniájának tisztelete s anélkül, hogy tudatosítanák maguk­ban miért, mindig eltalálják, mi a szép, mi a tetszetős. A legtöbb em­berben azonban a szépérzéket ki kell fejleszteni, nevelni kell őket, hogy uqyanúgy egyéniségükké váljék mint azoknak, akik ezzel az adottsaggal születtek. / . Kapitalista rendszerben senki nem törődik azzal, hogy a széles népréte­gek esztétikai érzékét, kultúráltságát fejlessze. Akinek van rá pénze meg­fizeti az exkluzív szalonok divatdik­tátorjait, a divatos építészek fanta­ziájának szüleményeit, akinek meg nincs az boldoguljon, ahogy tud. Me­rőben más a helyzet nálunk. Gyorsí­tott iramban akarjuk megoldani a lakáskérdést, de ezzel párhuzamosan azt is, hogy a lakások ízlésesen, cél­szerűen legyenek berendezve, konfek­cióiparunk egyre nagyobb mértekben látja el kész ruhadarabokkal a piacot, de a ruhadarabok kivitelezése, szabá­sa. színösszeállítása gyakran hagy ki­vetni valót maga után - ez is tehát egy megoldásra szoruló probléma. Dolgozóink szépérzéke csak akkor fejlődhet helyes irányban, hogy ha az amit az üzletekben árulnak, legyen az ruha vagy bútor, kerámia vagy kristály, csillár vagy szőnyeg-ízléses, csinos, tetszetős. L akás- és öltözködési kultúra néven nemrégen institúció nyílt Prágában, amelynek a feladata éppen a közszükségleti ipar keretén belül irányítani és tanáccsal szolr>Jni Ä jo ízlésről divatról ás eqyehekről az öltözködés, lakásberendezés terén a termelő vállalatoknak, hogy a kész ruhák, bútorok, bútorhuzatok, méter­áruk, kötöttáruk, bőrdíszmüáruk, la­kásdíszek, függönyök, szőnyegek stb. ízléses kivitelezésben kerüljenek a fogyasztóhoz. Felkerestük Josef Sed­láčeket, az intézet propagációs osz­tályának vezetőjét és megkértük tá­jékoztasson az intézet munkájáról. — Mi általában egy évvel a naptári időszámítás előtt járunk. Munkatár­saink már az 1960-as év divatvonalán dolgoznak. Együttműködünk a népi demokráciák hasonló jellegű intéz­ményeivel, tervezőink külföldi tanul­mányutakra járnak, rendszeresen kapjuk a külföldi folyóiratokat. Mind­ezeket a tapasztalatokat hazai keretbe illesztve határozzuk meg, milyen le­gyen a divat — mondotta Josef Sed­iáőek. A népi demokráciák közötti együttműködés egyik formája, hogy minden évben más ország fővá­rosában nemzetközi divatkongresszust rendeznek. Idén, sorrendben a tizedik ilyen kongresszus, június 15-28 kö­zött lesz Prágában. Az intézet dolgo­zói szorgalmasan készülnek a kong­resszus megrendezésére. A rendező államon kívül hat ország jelentette be részvételét éspedig a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársaság, Bul­gária. Románia. A Kínai Népköztársa­ság és Albánia megfigyelőként vesz­nek részt. A nemzetközi divatkong­resszus célja, hogy a tapasztalatok kölcsönös kicserélésével emelkedjék a színvonal a résztvevő országok kon­fekció-iparában. Minden ország hatvan modellt mu­tat be. ebből 10 gyermek- és 14 bak­fisruhát. A modellek között kabátok, kosztümök, szaladó, délutáni- és munkaruhák, kis és nagy estélyi ru­hák, valamint férfi öltönyök szerepel­nek. Minden állam köteles a modellel együtt annak ipari dokumentációját is benyújtani, vagyis hogy mennyi anyag kell hozzá, mennyi ideig tart az elkészítése, milyen a pontos szabás­mintája stb. A résztvevők tehát 360 különböző modell között válogathat­nak és melyeket alkalmasnak tarta­nak, besorolhatják konfekcióiparuk gyártmányai közé. A kongresszus fon­tos programpontja, hogy az egyes államok megbízottai egymás között felosztva, előre meghatározott témára előadást tartanak és bizonyos ruha­csoport divatvonalát esztétikai és szabási szempontból alaposan kidol­gozzák. Előzetes megállapodás alapján Magyarországra például a női kabátok és női fürdőruhák, Csehszlovákiára a férfi zakók és női gyapjú jersey ru­hák, a Szovjetunióra lányka-, bakfis­ruhák és kétrészes kötött kosztümök, az NDK-ra férfi nadrágok és kötött férfi mellények új vonalának kidolgo­zása esett. ^ \ lakás- és öltözködési kultúra intézetének tevékenysége nem merül ki csupán a divat vonalának megállapításában. Építészeik az új fakástípusoknak megfelelő bútorok, iparművészeik a lakáskultúra fejlesz­tését szolgáló üveg, kerámia dísztár­gyak, szőnyegek, lakástextil tervezé­sén dolgoznak. A közszükségleti ipar egyes vállalatai mellett képzőművé­szeti tanácsadószerveket létesítettek, amelyeket az intézet mellett működő központi képzőművészeti tanács irá­nyít. E tanácsadőszerveknek a fel­adata arra ügyelni, hogy az üzemek­ben csakis ízléses árut állítsanak elő, hogy a fogyasztónak — mint már cik­künk elején említettük - alkalma se legyen jó ízlést sértő dolgokat vásá­rolni. Néha bizony ellentétbe kerül az üzleti érdek az esztétikai szempont­tal. Az üzemek makacsul ragaszkod­nak olyan cikkek előállításához, ame­lyek kapósak ,a vásárlóközönség kö­rében, holott'íudják, ízléstelen s már régen a fekete listán lenne a helye. Ilyenkor lép előtérbe a tanácsadó­szervek szerepe, amelyeknek vélemé­nyét a vállalatok kötelesek tisztelet­ben tartani. Befejezésül még néhány gyakorlati tanács a nyári divatra vonatkozólag. Az uralkodó színek a piros és a kék minden árnyalata, a sárga, az élénk­és a borsőzöld. A szoknya hossza az eddigivel szemben 3 — 5 cm-rel rövi­debb (éppen csak eltakarja a térdet). A ruhák vonala általában egyenes, egybeszabott, sima rövid bevarrott újjakkal, nyaktól elálló széles fekte­tett gallérokkal. Könnyű anyagból továbbra is divatos a dús alsószok­nyával kitartott ruhaalj. Nagy divat a kétrészes, úgynevezett dzsómper­ruha, amely szűk, vagy enyhén bővülő szoknyából és egyenes szabású körül­belül csípőig érő felsőrészből áll. A dzsömper-ruhák sovány és molett alakon egyformán jól mutatnak. TVTyáron a legkönnyebb jól és ol­csőn öltözködni. Textiliparunk alaposan felkészült a nyári szezonra, bőséges választékban és valóban min­denki számára elfogadható áron kap­hatók a szebbnél szebb sima és min­tás puplinok, kartonok, szaténkarto­nok, vásznak, mű- és tisztaselymek, szilonanyagok. A divatirányzatot sem szabad azonban mindig előírásként venni Ha igyekszünk is lépést tarta­ni a divattal, elsősorban egyénisé­günket tartsuk szem előtt, annak megfelelően öltözködjünk s akkor mindig divatosak leszünk. KIS ÉVA vákiai magyar ifjúsági irodalom Szabó Béla Marcijánál kezdődjék és végződjék, A két Effri-ismertetés fWii érdekes Meg­látás, és szemrehányás a Thomas Man­címií fordítója felé, hogy jelentősebb, ér­tékesebb könyve is van még a nagy német klasszikusnak forditatlanul a Ma­rio és a Varázslónál. Kár, hogy Egri, éppen ezt a kis regényt méltatva, nem a fenti állítását próbálja bizonyítani, ha­nem felsorolja, hogy Mann, a kifejezés és kompozíció virtuóza „milyen hibákat nem követ el". A félórás Parnasszust befejező két ri­portban Balázs Béla egy példás szövet­kezeti klubról, Jakab István meg a bra­tislavai Matador ilzemi klubjáról írt. Viszatérve a bevezetőhöz: végeredmény­ben hallottunk egy szatírát, egy tanul­mányt, két recenziót s két riportot. Oj verseket, új elbeszéléseket — egyet se. Többet szeretnénk hallani irodalmunkból. * * * Színes vasárnapi képeskönyv volt a címe a vasárnap délutáni egyórás szóra­koztató összeállításnak. Riportok, vidám jelenetek, interjú és emlékezések válto­gatták egymást. A Táncsics-évfordulóra Ady-verssel, a pionírmozgalom fennállá­sának 10. évfordulójára egész kis külön műsorral: Riczkó Béla riportjával, Pet­rik József versével és József Attila Csoszogijának rádióváltozatával emlékez­tek. A Csanda Sándor és Horváth Lász­ló tanárokkal készített interjúban az új iskolatörvériyekről, Nagy Jenő komáromi színházi levelében pedig a MATESZ új bemutatójáról és további terveiről volt szó. A műsor „premierje" Siposs Jenő Csősz című vidám jelenetének bemutatása volt. A Komáromi Magyar Területi Színház kiváló színészének nem ez az első írói je­lentkezése. S tehetségével, valamint a színpad tökéletes ismeretével minden fel­tétele megvan a jó drámaíráshoz. Azon­ban a színpadtechnika ismerete mellett tökéletesen kell ismernie az embereket is. Nem lehet egy valószínűtlen helyzetre darabot építeni, ha mindjárt vidám je­lenetről van is szó. Kevéssé hiteles s szinte paródiaszámba megy az ilyen szö­vetkezeti meggyőzés: „Sógor ide, sógor oda, belépsz? Be". Az írott szó hitelével játszani még a mosoly kedvéért sem lehet. _tő Külföldi Szakszervezeti küldöttségek Prágában (ČTK) — E napokban Csehszlovákiába érkeznek az első külföldi szakszervezeti küldöttségek, amelyek részt vesznek a májusi ünnepségeken és a IV. szak­szervezeti kongresszuson. Kedden, április 28-án repülőgépen Práqába érkezett az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács küldöttsége Ivan Nikolajevics Ma­karovval. a Bjelorusz Köztársasági Kerü­leti Szakszervezeti Tanács elnökével az élen. A szovjet vendégekkel együtt Hszi Han-juannak, a Kínai Központi Szakszer­vezeti Tanács titkárának vezetésével az Összkínai Szakszervezeti Szövetség kül­döttsége érkezett Prágába. Prágában van­nak már Románia, Chile, Ecuador, Gui­nea, Japán és más országok szakszerve­zeti küldöttségei. ÜJ SZÖ 5 * 1959. április 28.

Next

/
Thumbnails
Contents