Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-29 / 117. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJAJNAK NAPILAPJA 1959. április 29. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 117. szám. Milliárdokat hozó munka A terméshozamok fokozásának több módja van. S ezt minden jő gazda tudja, hiszen a gyakorlat, az élet már bebizonyította, hogy a jó! művelt, jól istállótrágyázott és műtrágyázott talajban jobban nő, fejlődik a búza, több termést ad a kukorica. Éppen ezért az a dolgozó paraszt, akinek a múltban is módja volt rá, hogy két erős lóval szántsa meg a földet, mű­trágyára is jutott neki, többet ki­hozott a föld hektárjából, mint az, akinek csak egy lovacskája volt, vagy pedig tehenekkel túrta fel évről évre a földjét. Természetesen a régi rendszer­ben a terméseredmények fokozása minden földművesnek egyéni ügye volt, az állam mit sem törődött azzal, hogy mennyit terem a föld Kis Péternek, Nagy Pálnak. így aztán a terméshozamok fokozásá­nak egy igen fontos további for­mája, a talajjavítási munka megre­kedt. Ugyan melyik középparasztnak volt annyi anyagi ereje, hogy öntözze földjét, avagy a vizenyős talajt csatornázással, illetve alag­csövezéssel mentesítse a talajvíz garázdálkodásaitól. S még ha akadt is volna egy-egy faluban „módo­sabb" földműves, olyan, aki eset­leg anyagiakkal is bírta volna vé­gezni a talajjavító munkákat, mondjuk a talajvíz lecsapolását, ez mindenképpen lehetetlennek lát­szott, hiszen ez a szétszórt par­cellákon csak úgy lett volna le­hetséges, ha vagy az egész falu vagy legalább is azok összefognak, akiknek szomszédságában -van a szántóföldjük. Régen tehát a né­hány uradalom, nagybirtokos ki­vételével alig jutottak el a ter­méshozamok fokozásának említett lépcsőjéhez. Amióta gyökeret vert új társa­dalmunkban a szövetkezeti gaz­dálkodás, s a mezőgazdaság irá­nyítását is a párt, a kommunista párt vette a kezébe, azóta vált lehetővé egyéb új módszerek (ke­resztsoros vetés, fészkes-négyzetes ültetés, stb.) mellett a termésho­zamok fokozásának még haladóbb formája, a melioráció, a talajjaví­tás. A CSKP XI. kongresszusának határozata nagy feladatok megol­dása elé állította a mezőgazdasá­got, de egyúttal meg is mutatta a megoldás mikéntjét és teljes erő­vel támogatja a szövetkezeteket nagy munkájukban. A talajjavítási munkák (öntözés, vízlecsapolás) eddigi üteme azon­ban nem felel meg a követelmé­nyeknek, ezért pártunk újabb átfo­gó tervet dolgozott ki a meliorá­ciós munkákra az 1961—1975-ös időszakokra, mely felöleli Szlová­kia vizenyős területeinek lecsapo­lását, s ott, ahol szükséges, az öntözéses gazdálkodás bevezetését. Óriási földterületről van itt szó, hiszen a munkák sikeres elvégzé­sével a búza átlaghozamát az 1956-os évi 19,4 mázsához viszo­nyítva 30—35 mázsára növeljük. Emellett jóval növekszik majd a takarmánytermelés is, ami azt je­lenti, hogy az állattenyésztés hasz­nosságának fokozásával több me­zőgazdasági terméket kap a piac. A hatalmas meliorációs munkák elvégzése eredményeképpen az em­lített időszak végére 60 ezer ton­na hússal és 500 millió liter tejjel többet termelünk, mint az 1956-os esztendőben. Milliárdokat hozó munka tehát a talajjavítás, a víz­lecsapolás és az öntözés. E nagy munka elvégzésében je­lentős részt vállal az állam, hiszen különféle, a talajjavításhoz szük­séges gépekkel segíti majd a szö­vetkezeteket. Persze egyetlen szö­vetkezet sem várhat csupán a „sült galambra" — mondván, ha jön a gép, lesz melioráció, ha nem, várunk még. Az efféle nézeteket csírájukban kell elfojtani, hiszen a szövetkezeti tagok, az ifjúság részvétele nélkül aligha tudnánk az említett időszakban befejezni a meghatározott, sok munkáskezet, gépet igénylő munkát. Ennek tu­datában már az idén sok szövet­kezetben saját erővel láttak hozzá a talajjavítási munkákhoz. Emlí­tésre érdemesek e tekintetben a bősi szövetkezetesek, akik az idén már nagy területet mentesítenek a talajvíztől, s megszabadulnak azoktól a jelentős károktól, melye­ket a csaknem 400 hektárnyi vi­zenyős talaj gyenge terméshoza­ma okozott hosszú évek során a szövetkezetnek. A talaj javítási munkák meg­gyorsítása érdekében meliorációs szövetkezetek alakulnak. Mi a kül­detésük ezeknek? Az, hogy közös összefogással, tervszerű munkával több falu határát mentesítsék a káros vizektől. Mert mit érne az mondjuk, ha egy patak, amely több, öt-hat falu határát szeli ke­resztül, s tavasszal, vagy sok eső­zés idején kiönt medréből, vize el­lepi öt-hat falu határát, csupán egy falu, annak szövetkezete sza­bályozná a folyó medrét, hiszen így a többi szövetkezet határát továbbra is fenyegetné a talaj­vagy az árvíz. A meliorációs szö­vetkezeteknek tehát az a céljuk, hogy jó együttműködéssel, közös munkával sok szövetkezet határát tegyék termékenyebbé, ahol az szükséges, a vadvizek lecsapolásá­val, vagy az árvizek megelőzésével, ahol pedig vízhiányban szenved a határ, öntözéssel, csatornázással segítsenek ezen. A milliók, a milliárdok egyetlen állam népgazdaságában sem poty­tyannak le az égből. A mi társa­dalmunk sem kivétel ez alól, ná­lunk is mindenkinek szívós mun­kával kell hozzájárulni a milliár­dok megteremtéséhez. S e téren az elkövetkezendő időben a mező­gazdaságnak, a parasztságnak is meg kell mutatnia, hogy szövetsé­gesét, a munkásosztályt segíti a közös célért folyó küzdelemben, hiszen azon milliárdok eredményét, melyet a munkásosztály, a gyárak, a bányák dolgozói a munkaterme­lékenység növelése folytán adtak a népgazdaságnak, az árleszállítás és egyéb juttatások formájában éppúgy élvezi a falu, a dolgozó parasztság, mint a város, az üzem­ben dolgozók, a munkásosztály. Lássunk tehát munkához, fogjon össze a falu népe, hiszen a melio­rációs munkák megvalósításával oly forradalmi változást vihet végbe a mezőgazdaság, amilyen­re eddig aligha volt példa. S e vál­tozás eredményeképpen — az erre a célra fordított költségek 8 év alatt kamatostul megtérülnek — oly árubőséget, jólétet teremthet az állam segítségével a mezőgaz­daság, amely mérföldes lépéssel viszi majd előbbre az országépítés közös ügyét • A piesoki gépgyárak jó híre főként export­feladatai példás teljesítéséből ered. Hogy a termelést állandóan tökéletesítsék, az újítómozgalom keretében versenyre szólí­tották fel hazánk valamennyi gépgyárát. Felvételünkön O. Krajeík és V. Peťko, a piesoki gépgyár fiatal újítóit látjuk, amint egy hajócsavart szerelnek össze. A Varsói Szerződés tagállamainak és a Kínai Népköztársaságnak külügyminiszterei tovább üléseznek Varsó (ČTK). - Április 28-án dél­előtt folytatódott a Varsói Szerző­dés tagállamai és a Kínai Népköz­társaság külügyminisztereinek a kü­szöbön álló genfi tárgyalással össze­függő kérdésekről folyó varsói ér­tekezlete. Az egyes miniszterek, szakértőik és tanácsadóik kíséretében 10 órakor érkeztek a minisztertanács székhá­zába. A külügyminiszterek ülésezése a külföldi lapok tudósítói figyelmé­nek központjában áll. Várják, hogy a délutáni órákban véget ér az értekezlet és a tanács­kozások eredményeiről közleményt adnak ki. 2500 KOLLEKTÍVA versenyez a szoc alista munkabrigád címért Azok a csoportok, amelyek e ver­senybe bekapcsolódnak, igényesebb vállalásokat tesznek, amelyeknek a túlnyomó többsége az erkölcs-politi­kai nevelésre és a szakképzettség nö­velésére irányul. Eddig a legtöbb versenyző csoport a gépiparban alakult, mégpedig 547, a szállító vállalatoknál 434, a köz­Három üzem köszöntője május l-e tiszteletére Már csak néhány óra s felvirrad. 1959 első májusi hajnala. Százszínű lobogók, virágok, transzparensek, ünneplőbe öltözött embertömegek, jó hangulat jelzi majd, hogy a forradalmi tradíció ebben az évben is „megtes­tesülést" nyert. De addig, míg elmúlnak azok a bizonyos órák, kétségtelen, hogy a hónap legkiválóbb eredményeit jelzik a munkasikerek listájára. Dolgozóink latbavetik minden képességüket, hogy a legméltóbbat adják a munka ünnepe üdvözlésére. SOROZATOSAN KIVÄLÔ A Breznói Hídalkatrészgyár dolgo­zói már a XI. pártkongresszust is igen értékes kötelezettségvállalással köszöntötték. A hagyományokhoz hí­ven gazdag üdvözletet fogalmaztak meg május l-e tiszteletére is. Ha szá­mos aggasztó, fékező problémával küszködnek is, például kicsiny az üzem területe, nyersanyaghiány stb., nem akarják, hogy ez munkasikereik­ben is megmutatkozzék. Ezt bizonyos mértékig áldozatkészségnek is nevez­hetjük. A május l-e tiszteletére tett kötelezettségvállalás 21 kollektív fel­ajánlásra épül. Lényege az, hogy az első negyedév termelési tervét 105, az össztermelés értéktervét 101 száza­lékra teljesítik. AZ EGÉSZSÉGES VERSENGÉS EREDMÉNYE A Závadka nad Hronom-i Szivattyú­gyárban a dolgozók bizony nem dicse­kedhetnek tartós jó termeléssel. Hogy jelenleg mégis kiváló sikereknek a létrehozói, azt elsősorban is a kifo­gástalanul megszervezett szocialista munkaverseny eredményezi, amely­nek nagy sikere abban áll, hogy a dolgozók között egészséges, közvet­lenül érdekelt verseny fejlődött ki, amelynek valóban nagyszerű eredmé­nyei vannak. Jelentős dolog az is, hogy egyes személyi takarékossági számlákon a dolgozók által megtaka­rított érték havonta eléri a 300-400 korsnát is. Főként e számlák eredmé­nyei alapján született a május l-e tiszteletére tett összüzemi kötelezett­ségvállalás, mely megállapítja, hogy az össztermelési tervet 101, az export­feladatokat pedig legalább 100 száza­lékra teljesítik a második negyedév­ben. TELJESÍTVE A „KI NEM MONDOTT" ÍGÉRET Jóllehet a Podbrezovai Šverma Gépgyárakban nem hirdettek május l-e tiszteletére összüzemi kötelezett­ségvállalást, a részlegek dolgozói számtalan felajánlásban fogadták meg, különösen az első negyedévre vonat­kozóan, hogy túlteljesítik feladatai­kat. A munka ünnepét egyébként kü­lön egyes dolgízók, kohászok, szere­lők is köszöntötték egyéni kötelezett­ségvállalással. A végeredmény ter­mészetesen igen dicséretre méltó lett. A termelési tervet 102,5, az önköltsé­git 98,32, a munkatermelékenység ter­vét pedig 101,3 százalékra teljesítet­ték az első negyedévben. szükségleti iparban 379, a kohó- és ércbányákban 212, a bányákban 186. Az építészetben 154 és a vegyiiparban dolgozók körében 120 ilyen csoport alakult. 37 meliorációs szövetkezet Sz ovákiában Szlovákiában a szövetkezetek és az álla­mi gazdaságok eddig 37 meliorációs szö­vetkezet alakítottak. Még további 64 me­liorációs szövetkezetet alakítanak. E célból már megalakultak az előkészítő bizottságok. A ružomberoki oelluléw-gyér termékei­nek jó minőségét csaknem az egész vi­lágon ismerik. A kiváló exportüzem cím is azt bizonyítja, hogy jó! dolgoznak itt a munkások. Képünkön Mária Pavlovičovát, az üzem egyik legjobb munkásnőjét lát­hatjuk a prés tisztítása közben. (Foto: Kocian, ČTK) Habüveget szállítunk Afganisztánba és Mongóliába Napjainkban a Chu­dericei Üveggyárban ha­talmas szállítmány elő­készítésén dolgoznak. Egy nagy kiterjedésű afganisztáni konzerv­gyár számára előre­gyártott épületeleme­ket — habüvegkocká­kat szállítunk. A négy­ezer négyzetméternyi üvegszállítmányt a kö­zeli napokban indítják útnak. Hasonlóképpen Ulan-Batorba is ex­portálunk 7000 négy­zetméternyi habüveget. Egyébként ilyen üveg fedte pavilonunkat is a brüsszeli világkiállítá­son. (ČTK) í^Cis kezek nagy ajándéka ^ A sűrű köd ól­mosan go­molygott a hegyek fenyőfái és a pod­brezovai gyárkémé­nyek között. Eleinte úgy tűnt, hogy a komor környezet mindenkit lehangolt volna, ám a déli órákban már nagyot változott a helyzet. Nem a nap sütött ki, nem is a köd szakadozott fel, ha­nem a már tegnap óta itt tartózkodó pionírok zajos, vi­dám társasága csalt mosolyt az emberek arcára, először az utcákon, amerre vé­gigmeneteltek, az­után a martinke ­mencék morajló kör­nyezetében a kohá­szok ajkára. Mindenki a podbrezovai kohók törté­netében még elő nem forduló nagy ün­nepség lázában égett. De mondjuk el rö­viden„ hogy is került ide ez a 30 pio­nír. Már említettük, hogy hulladékvasat gyűjtöttek kohóink számára, de nem ám akármennyit — szinte fantaszti­kus mennyiséget — 12 millió 278 ezer kilogrammot. Legtöbbet a kas­sai kerületben és a bratislavai kerü­letben gyűjtöttek a gyerekek. A két­napos kirándulás tehát jutalom azok számára, akik a legeredményesebbek voltak. Az élcsapatba négy fiú és egy kislány tartozik. Kassáról, Keimarokról és Spiš­ská Béláról jöttek, mint legelsők. Szidor Jancsi például, aki kassai tanuló, kér­désünkre, mennyit gyűjtött és hogy érzi magát itt, így felelt: — Én gyűjtöttem a legtöbbet az isko­i Iában is és a kerületben is. 1500 kg ócskavasat! Jól érzem magam és tetszik itt minden, csak alig várom, hogy a csa­polást meglássam! Valamennyien a csapolásra vártak, ami­nek délben kellett megtörténnie a szer­vezet 10. évfordulója tiszteletére elne­vezett pionírkemencéből, melyet eddig az 5-ik martinkemence névén ismertek. A kemencét ünnepélyes keretek között nevezték el újra, amikoris a gyár igaz­gatója megköszönte a pionírok szorgos ­kodását és új gyűjtésre buzdította őket. Azután az izzó, sziporkázó acélfolyam előtört a martinkemencéből és a szo­rongó gyermekszíveknek, a csillogó sze­meknek felejthetetlen élményt jelentett. Kirándulásuk emlékei közül ez volt a legszebb, a legmaradandóbb, pedig amint elmondták, nagyon jól szórakoztak. Ezek kapcsán sokan el is határozták: jövőre még többet gyűjtenek, hogy ismét az elsők lehessenek. Persze ez majd még elválik! Egy azonban bizonyos: ha ilyen költ­séges és szép kiránduláson vehet részt valaki, azért érdemes vasat gyűjteni. Mindenesetre dicséret és elismerés illeti azokat a pionírokat, akik a verseny si­keréhez eddig is becsületesen hozzájá­rultak. Népgazdaságunknak komoly se­gítséget jelentett gyűjtésük — értékes ajándékuk. Erre pedig minden egyes pionír büszke lehet! (szó) Erősödjék szüntelenül a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban! <A CS K:™ K B

Next

/
Thumbnails
Contents