Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-29 / 117. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJAJNAK NAPILAPJA 1959. április 29. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 117. szám. Milliárdokat hozó munka A terméshozamok fokozásának több módja van. S ezt minden jő gazda tudja, hiszen a gyakorlat, az élet már bebizonyította, hogy a jó! művelt, jól istállótrágyázott és műtrágyázott talajban jobban nő, fejlődik a búza, több termést ad a kukorica. Éppen ezért az a dolgozó paraszt, akinek a múltban is módja volt rá, hogy két erős lóval szántsa meg a földet, műtrágyára is jutott neki, többet kihozott a föld hektárjából, mint az, akinek csak egy lovacskája volt, vagy pedig tehenekkel túrta fel évről évre a földjét. Természetesen a régi rendszerben a terméseredmények fokozása minden földművesnek egyéni ügye volt, az állam mit sem törődött azzal, hogy mennyit terem a föld Kis Péternek, Nagy Pálnak. így aztán a terméshozamok fokozásának egy igen fontos további formája, a talajjavítási munka megrekedt. Ugyan melyik középparasztnak volt annyi anyagi ereje, hogy öntözze földjét, avagy a vizenyős talajt csatornázással, illetve alagcsövezéssel mentesítse a talajvíz garázdálkodásaitól. S még ha akadt is volna egy-egy faluban „módosabb" földműves, olyan, aki esetleg anyagiakkal is bírta volna végezni a talajjavító munkákat, mondjuk a talajvíz lecsapolását, ez mindenképpen lehetetlennek látszott, hiszen ez a szétszórt parcellákon csak úgy lett volna lehetséges, ha vagy az egész falu vagy legalább is azok összefognak, akiknek szomszédságában -van a szántóföldjük. Régen tehát a néhány uradalom, nagybirtokos kivételével alig jutottak el a terméshozamok fokozásának említett lépcsőjéhez. Amióta gyökeret vert új társadalmunkban a szövetkezeti gazdálkodás, s a mezőgazdaság irányítását is a párt, a kommunista párt vette a kezébe, azóta vált lehetővé egyéb új módszerek (keresztsoros vetés, fészkes-négyzetes ültetés, stb.) mellett a terméshozamok fokozásának még haladóbb formája, a melioráció, a talajjavítás. A CSKP XI. kongresszusának határozata nagy feladatok megoldása elé állította a mezőgazdaságot, de egyúttal meg is mutatta a megoldás mikéntjét és teljes erővel támogatja a szövetkezeteket nagy munkájukban. A talajjavítási munkák (öntözés, vízlecsapolás) eddigi üteme azonban nem felel meg a követelményeknek, ezért pártunk újabb átfogó tervet dolgozott ki a meliorációs munkákra az 1961—1975-ös időszakokra, mely felöleli Szlovákia vizenyős területeinek lecsapolását, s ott, ahol szükséges, az öntözéses gazdálkodás bevezetését. Óriási földterületről van itt szó, hiszen a munkák sikeres elvégzésével a búza átlaghozamát az 1956-os évi 19,4 mázsához viszonyítva 30—35 mázsára növeljük. Emellett jóval növekszik majd a takarmánytermelés is, ami azt jelenti, hogy az állattenyésztés hasznosságának fokozásával több mezőgazdasági terméket kap a piac. A hatalmas meliorációs munkák elvégzése eredményeképpen az említett időszak végére 60 ezer tonna hússal és 500 millió liter tejjel többet termelünk, mint az 1956-os esztendőben. Milliárdokat hozó munka tehát a talajjavítás, a vízlecsapolás és az öntözés. E nagy munka elvégzésében jelentős részt vállal az állam, hiszen különféle, a talajjavításhoz szükséges gépekkel segíti majd a szövetkezeteket. Persze egyetlen szövetkezet sem várhat csupán a „sült galambra" — mondván, ha jön a gép, lesz melioráció, ha nem, várunk még. Az efféle nézeteket csírájukban kell elfojtani, hiszen a szövetkezeti tagok, az ifjúság részvétele nélkül aligha tudnánk az említett időszakban befejezni a meghatározott, sok munkáskezet, gépet igénylő munkát. Ennek tudatában már az idén sok szövetkezetben saját erővel láttak hozzá a talajjavítási munkákhoz. Említésre érdemesek e tekintetben a bősi szövetkezetesek, akik az idén már nagy területet mentesítenek a talajvíztől, s megszabadulnak azoktól a jelentős károktól, melyeket a csaknem 400 hektárnyi vizenyős talaj gyenge terméshozama okozott hosszú évek során a szövetkezetnek. A talaj javítási munkák meggyorsítása érdekében meliorációs szövetkezetek alakulnak. Mi a küldetésük ezeknek? Az, hogy közös összefogással, tervszerű munkával több falu határát mentesítsék a káros vizektől. Mert mit érne az mondjuk, ha egy patak, amely több, öt-hat falu határát szeli keresztül, s tavasszal, vagy sok esőzés idején kiönt medréből, vize ellepi öt-hat falu határát, csupán egy falu, annak szövetkezete szabályozná a folyó medrét, hiszen így a többi szövetkezet határát továbbra is fenyegetné a talajvagy az árvíz. A meliorációs szövetkezeteknek tehát az a céljuk, hogy jó együttműködéssel, közös munkával sok szövetkezet határát tegyék termékenyebbé, ahol az szükséges, a vadvizek lecsapolásával, vagy az árvizek megelőzésével, ahol pedig vízhiányban szenved a határ, öntözéssel, csatornázással segítsenek ezen. A milliók, a milliárdok egyetlen állam népgazdaságában sem potytyannak le az égből. A mi társadalmunk sem kivétel ez alól, nálunk is mindenkinek szívós munkával kell hozzájárulni a milliárdok megteremtéséhez. S e téren az elkövetkezendő időben a mezőgazdaságnak, a parasztságnak is meg kell mutatnia, hogy szövetségesét, a munkásosztályt segíti a közös célért folyó küzdelemben, hiszen azon milliárdok eredményét, melyet a munkásosztály, a gyárak, a bányák dolgozói a munkatermelékenység növelése folytán adtak a népgazdaságnak, az árleszállítás és egyéb juttatások formájában éppúgy élvezi a falu, a dolgozó parasztság, mint a város, az üzemben dolgozók, a munkásosztály. Lássunk tehát munkához, fogjon össze a falu népe, hiszen a meliorációs munkák megvalósításával oly forradalmi változást vihet végbe a mezőgazdaság, amilyenre eddig aligha volt példa. S e változás eredményeképpen — az erre a célra fordított költségek 8 év alatt kamatostul megtérülnek — oly árubőséget, jólétet teremthet az állam segítségével a mezőgazdaság, amely mérföldes lépéssel viszi majd előbbre az országépítés közös ügyét • A piesoki gépgyárak jó híre főként exportfeladatai példás teljesítéséből ered. Hogy a termelést állandóan tökéletesítsék, az újítómozgalom keretében versenyre szólították fel hazánk valamennyi gépgyárát. Felvételünkön O. Krajeík és V. Peťko, a piesoki gépgyár fiatal újítóit látjuk, amint egy hajócsavart szerelnek össze. A Varsói Szerződés tagállamainak és a Kínai Népköztársaságnak külügyminiszterei tovább üléseznek Varsó (ČTK). - Április 28-án délelőtt folytatódott a Varsói Szerződés tagállamai és a Kínai Népköztársaság külügyminisztereinek a küszöbön álló genfi tárgyalással összefüggő kérdésekről folyó varsói értekezlete. Az egyes miniszterek, szakértőik és tanácsadóik kíséretében 10 órakor érkeztek a minisztertanács székházába. A külügyminiszterek ülésezése a külföldi lapok tudósítói figyelmének központjában áll. Várják, hogy a délutáni órákban véget ér az értekezlet és a tanácskozások eredményeiről közleményt adnak ki. 2500 KOLLEKTÍVA versenyez a szoc alista munkabrigád címért Azok a csoportok, amelyek e versenybe bekapcsolódnak, igényesebb vállalásokat tesznek, amelyeknek a túlnyomó többsége az erkölcs-politikai nevelésre és a szakképzettség növelésére irányul. Eddig a legtöbb versenyző csoport a gépiparban alakult, mégpedig 547, a szállító vállalatoknál 434, a közHárom üzem köszöntője május l-e tiszteletére Már csak néhány óra s felvirrad. 1959 első májusi hajnala. Százszínű lobogók, virágok, transzparensek, ünneplőbe öltözött embertömegek, jó hangulat jelzi majd, hogy a forradalmi tradíció ebben az évben is „megtestesülést" nyert. De addig, míg elmúlnak azok a bizonyos órák, kétségtelen, hogy a hónap legkiválóbb eredményeit jelzik a munkasikerek listájára. Dolgozóink latbavetik minden képességüket, hogy a legméltóbbat adják a munka ünnepe üdvözlésére. SOROZATOSAN KIVÄLÔ A Breznói Hídalkatrészgyár dolgozói már a XI. pártkongresszust is igen értékes kötelezettségvállalással köszöntötték. A hagyományokhoz híven gazdag üdvözletet fogalmaztak meg május l-e tiszteletére is. Ha számos aggasztó, fékező problémával küszködnek is, például kicsiny az üzem területe, nyersanyaghiány stb., nem akarják, hogy ez munkasikereikben is megmutatkozzék. Ezt bizonyos mértékig áldozatkészségnek is nevezhetjük. A május l-e tiszteletére tett kötelezettségvállalás 21 kollektív felajánlásra épül. Lényege az, hogy az első negyedév termelési tervét 105, az össztermelés értéktervét 101 százalékra teljesítik. AZ EGÉSZSÉGES VERSENGÉS EREDMÉNYE A Závadka nad Hronom-i Szivattyúgyárban a dolgozók bizony nem dicsekedhetnek tartós jó termeléssel. Hogy jelenleg mégis kiváló sikereknek a létrehozói, azt elsősorban is a kifogástalanul megszervezett szocialista munkaverseny eredményezi, amelynek nagy sikere abban áll, hogy a dolgozók között egészséges, közvetlenül érdekelt verseny fejlődött ki, amelynek valóban nagyszerű eredményei vannak. Jelentős dolog az is, hogy egyes személyi takarékossági számlákon a dolgozók által megtakarított érték havonta eléri a 300-400 korsnát is. Főként e számlák eredményei alapján született a május l-e tiszteletére tett összüzemi kötelezettségvállalás, mely megállapítja, hogy az össztermelési tervet 101, az exportfeladatokat pedig legalább 100 százalékra teljesítik a második negyedévben. TELJESÍTVE A „KI NEM MONDOTT" ÍGÉRET Jóllehet a Podbrezovai Šverma Gépgyárakban nem hirdettek május l-e tiszteletére összüzemi kötelezettségvállalást, a részlegek dolgozói számtalan felajánlásban fogadták meg, különösen az első negyedévre vonatkozóan, hogy túlteljesítik feladataikat. A munka ünnepét egyébként külön egyes dolgízók, kohászok, szerelők is köszöntötték egyéni kötelezettségvállalással. A végeredmény természetesen igen dicséretre méltó lett. A termelési tervet 102,5, az önköltségit 98,32, a munkatermelékenység tervét pedig 101,3 százalékra teljesítették az első negyedévben. szükségleti iparban 379, a kohó- és ércbányákban 212, a bányákban 186. Az építészetben 154 és a vegyiiparban dolgozók körében 120 ilyen csoport alakult. 37 meliorációs szövetkezet Sz ovákiában Szlovákiában a szövetkezetek és az állami gazdaságok eddig 37 meliorációs szövetkezet alakítottak. Még további 64 meliorációs szövetkezetet alakítanak. E célból már megalakultak az előkészítő bizottságok. A ružomberoki oelluléw-gyér termékeinek jó minőségét csaknem az egész világon ismerik. A kiváló exportüzem cím is azt bizonyítja, hogy jó! dolgoznak itt a munkások. Képünkön Mária Pavlovičovát, az üzem egyik legjobb munkásnőjét láthatjuk a prés tisztítása közben. (Foto: Kocian, ČTK) Habüveget szállítunk Afganisztánba és Mongóliába Napjainkban a Chudericei Üveggyárban hatalmas szállítmány előkészítésén dolgoznak. Egy nagy kiterjedésű afganisztáni konzervgyár számára előregyártott épületelemeket — habüvegkockákat szállítunk. A négyezer négyzetméternyi üvegszállítmányt a közeli napokban indítják útnak. Hasonlóképpen Ulan-Batorba is exportálunk 7000 négyzetméternyi habüveget. Egyébként ilyen üveg fedte pavilonunkat is a brüsszeli világkiállításon. (ČTK) í^Cis kezek nagy ajándéka ^ A sűrű köd ólmosan gomolygott a hegyek fenyőfái és a podbrezovai gyárkémények között. Eleinte úgy tűnt, hogy a komor környezet mindenkit lehangolt volna, ám a déli órákban már nagyot változott a helyzet. Nem a nap sütött ki, nem is a köd szakadozott fel, hanem a már tegnap óta itt tartózkodó pionírok zajos, vidám társasága csalt mosolyt az emberek arcára, először az utcákon, amerre végigmeneteltek, azután a martinke mencék morajló környezetében a kohászok ajkára. Mindenki a podbrezovai kohók történetében még elő nem forduló nagy ünnepség lázában égett. De mondjuk el röviden„ hogy is került ide ez a 30 pionír. Már említettük, hogy hulladékvasat gyűjtöttek kohóink számára, de nem ám akármennyit — szinte fantasztikus mennyiséget — 12 millió 278 ezer kilogrammot. Legtöbbet a kassai kerületben és a bratislavai kerületben gyűjtöttek a gyerekek. A kétnapos kirándulás tehát jutalom azok számára, akik a legeredményesebbek voltak. Az élcsapatba négy fiú és egy kislány tartozik. Kassáról, Keimarokról és Spišská Béláról jöttek, mint legelsők. Szidor Jancsi például, aki kassai tanuló, kérdésünkre, mennyit gyűjtött és hogy érzi magát itt, így felelt: — Én gyűjtöttem a legtöbbet az iskoi Iában is és a kerületben is. 1500 kg ócskavasat! Jól érzem magam és tetszik itt minden, csak alig várom, hogy a csapolást meglássam! Valamennyien a csapolásra vártak, aminek délben kellett megtörténnie a szervezet 10. évfordulója tiszteletére elnevezett pionírkemencéből, melyet eddig az 5-ik martinkemence névén ismertek. A kemencét ünnepélyes keretek között nevezték el újra, amikoris a gyár igazgatója megköszönte a pionírok szorgos kodását és új gyűjtésre buzdította őket. Azután az izzó, sziporkázó acélfolyam előtört a martinkemencéből és a szorongó gyermekszíveknek, a csillogó szemeknek felejthetetlen élményt jelentett. Kirándulásuk emlékei közül ez volt a legszebb, a legmaradandóbb, pedig amint elmondták, nagyon jól szórakoztak. Ezek kapcsán sokan el is határozták: jövőre még többet gyűjtenek, hogy ismét az elsők lehessenek. Persze ez majd még elválik! Egy azonban bizonyos: ha ilyen költséges és szép kiránduláson vehet részt valaki, azért érdemes vasat gyűjteni. Mindenesetre dicséret és elismerés illeti azokat a pionírokat, akik a verseny sikeréhez eddig is becsületesen hozzájárultak. Népgazdaságunknak komoly segítséget jelentett gyűjtésük — értékes ajándékuk. Erre pedig minden egyes pionír büszke lehet! (szó) Erősödjék szüntelenül a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban! <A CS

K:™ K

B