Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-28 / 116. szám, kedd

A JNyugatnak még mindig nincs POZITÍV JAVASLATA a genti konferenciára Bár a DPA hírügynökség szerint a négy nagyhatalom (USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország) ún. „munkacsoportjának" tárgyalása a genfi konferencián elfoglalandó nyugati álláspont előkészítésével kapcsolatban szigorú titokban folyt le, hogy a Nyugat ne fedje fel idő előtt kártyáit és így mesterkedéseket folytathasson a konferencián, számos nyugati lap mérlegeléseket közöl a „munkacsoport" tárgyalásainak lefolyásáról. Emellett a megfigyelőktől, illetve a diplomáciai körökből származó többé kevésbé indokolt tájékozódásokra támaszkodnak. Ezekből a hírekből és mérlegelésekből kitűnik, hogy a nyugati hatalmak nem keresnek utat az európai problémák megoldására, hanem csupán olyan taktikát keresnek, amelynek alkalmazásával a genfi konferencián sikerülne fenntartaniok az eddigi állapotot, főképp az elévült és abnormális megszállási rendszert Nyugat-Berlinben. John Scalinak, az Associated Press hírügynökség hírmagyarázójának jelentése szerint a nyugati kormányok ezért még mindig nem készítettek elő pozitív javaslatokat sem a berlini kérdés megoldására, sem pedig a német békeszerződés megkötésére. A svájci sajtó rámutat arra, hogy a különféle taktikával kapcsolatos nézetek a tőkés világban folyó presztízsért és politikai irányításért vívott harcot tükrözik. A Basler Nachrichten ezzel összefüggésben arról ír, hogy „Macmillan miniszterelnök céltudatosan törekszik a nyugati szövetségben a vezető szerep megragadására és így Britannia vezető helyzetének felújítására. A Nationalzeitung is hangsúlyozza, hogy „a Nyugatnak a jelenlegi véleménykáoszban hiányzik az irányító kéz." (ČTK) Irak kétmilló font segélyben részesíti Algériát Bagdad (ČTK) - Áz Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya küldöttségének iraki látogatása végén április 26-án közös nyilatkozatot adtak ki az algériai-iraki tárgyalásokról. A nyilatkozat rámutat, hogy Irak az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának pénzügyi és katonai segítséget nyújt és támogatni fogja nemzetközi téren mindaddig, amíg Algéria nem vívja ki függetlenségét. Áz iraki kormány azonnal 750 ezer fontot folyósít abból a kétmillió fontnyi összegből, amelyet az idei iraki költségvetésben a harcoló Algéria megsegítésére elő irányoztak. További 500 ezer fontot júliusban s a fennmaradó 750 ezer fontnyi összeget októberben folyosítják. Irak különféle fegyvert és hadianyagot is szállít Algériának. A közlemény továbbá hangsúlyozza, hogy az algériai küldöttség tájékozódott az Iraki Köztársaság jelenlegi fejlődéséről, azokról a törekvésekről, amelyeknek célja az iraki nép szabadságának, demokráciájának és függetlenségének kivívása. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának küldöttsége Ferhat Abbasz miniszterelnök vezetésével április 26-án Bagdadból Kuvaitba repült. Demokratikus bizottságok az iraki hivatalokban Az Iraki békevédők I. konferenciája, amelyet nemrég tartottak Bagdadban, valamennyi állami hivatalban és szervben széleskörű hazafias mozgalmat indított olyan demokratikus bizottságok létesítéséért, amelyeknek feladata védelmezni a demokráciát és békét. A számos hivatalban megalakult demokratikus bizottságok már konkrét célokat tűztek maguk elé. Igy a bagdadi vámhivatal alkalmazottai kötelességeik példás teljesítésével akarják biztosítani azt, hogy az ellenséges elemeknek ne sikerüljön beférkőzniük az országba. Az adóhivatal dolgozói célul tűzték ki a fasiszta propaganda és a köztársaság leplezett ellenségeinek leálcázását. A földreformhivatal alkalmazottal példásan akarják teljesíteni feladataikat és felvételüket kérik a népi milicába. Szovjet gazdasági és technikai segély Nepalnak Moszkva, (TASZSZ) - Katmanduban, Nepál fővárosában egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Szovjetunió ellenszolgáltatás nélkül harmincmillió rubel értékű gazdasági és technikai segélyt ad Nepalnak. A segély alapján Nepalban vízierőműveket, cukorgyárat, dohánygyárat építenek, kutatómunkálatokat végeznek. A gyárak terveit szovjet szervek dolgozzák ki, a szükséges felszerelést és építőanyagot a Szovjetunió szállítja. Egyezményt írtak alá arról is, hogy a Szovjetunió ellenszolgáltatás nélkül segítséget nyújt egy nepáli kórház létesítéséhez. A Szovjetunió egészségügyi személyzetet is küld a kórház részére. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságbai teljes a tandíjmentesség A Nodon Színműn című lapban jelent meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határozata a teljes tandíjmentességről. A határozat többek között a következőket mondja: Ázsiában elsőként hazánkban vezették be a kötelező középiskolai oktatást. A kötelező politechnikai oktatás bevezetése is folyamatban van. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa teljes egészében megszüntette a tandíjakat. Az új határozat szerint április 1-től a különböző technikumokban, egyetemeken és gimnáziumokban teljes a tandíjmentesség. Az általános iskolákban, a középiskolákban, valamint a tanárképző iskolákban és a különböző esti tanfolyamokon a tandíjat már korábban megszüntették. ľ MEGLINCSELTEK EGY NÉGER MUNKÁST Poplarville (ČTK) - Felfegyverzett álarcos férfiak vasárnapra virradó éjjel Poplarville (Missisipi állam) város őrizetlen börtönéből elhurcolták M. Parker néger munkást, egy várakozó autóba ültették és „ismeretlen helyre" távoztak vele. Parker rabtársai mint szemtanúk megjegyezték, hogy Parker elhurcolói — valószínűleg a Ku Klux Klan tagjai fejjel lefelé hurcolták őt a vaspadlón és a lépcsőkön és állandóan bottal ütlegelték. Az elhurcolt Parkerről eddig még nincs hír. Az Adenauerkormány népszerűtlen fegyverkezési politikája és a gazdasági bizonytalanság miatt 19 638 állampolgár hagyta el december közepe óta a Német Szövetségi Köztársaságot. Az áttelepültek többsége 19-25 éves korú. Megtagadták a szolgálatot az új Bundeswehrben. 1958. szeptemberétől folyó év márciusáig több mint hétezren jöttek az NDK-ba. Á képen a nyugatberlini W. Hecht családja amely boldog és biztos jövőre lelt Kelet-Berlinben. (Foto Zentralbild). ¥ llllllllllllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIMIIMIMINIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIlUi Erős jobboldali többség a francia szenátusban Április 26-án, vasárnap este Párizsban közzétették a szenátusi választások eredményeit. A választások vasárnap folytak le Franciaországban és ugyanakkor a tengerentúli megyékben és területeken is. A hivatalos statisztika szerint 85 újonnan választott szenátor a jobboldali független párt vagy a vele rokoncsoportok tagja, 51 szenátor a különféle árnyalatú radikálisokhoz vagy csoportokhoz tartozik. A szocialista párt 48 szenátort nyert, a klerikális MRP és a vele kapcsolatos csoportok 36, az Unió az új köztársaságért 27, a kommunisták pedig 16 szenátusi mandátumot nyertek. Ez az eloszlás a jobboldali pártoknál még nem végleges, mert egyes szenátorok csupán a szenátus első ülésekor foglalnak állást véglegesen valamelyik frakció mellett. A szenátusi választások eredményében kifejezésre jut a kétfokozatú közvetett választási módszer igazságtalan volta. A 108 374 tagból álló választói testület túlnyomó része azon községi és városi tanácsok tagjaiból áll, akiket a márciusi választásokon választottak meg - a 120 ezer lakoson felüli városok kivételével — mégpedig a nem demokratikus többségi rendszer alapján, mely a Francia Kommunista Pártot számos mandátumtól és ezáltal számos szenátorválasztótől is megfosztotta. Ezenfelül előnyben részesültek a kis községeket képviselő választók, akik nagyrészt konzervatív gondolkodásúak. Ezenkívül 90 megye közül 83-ban a szenátusi választások a többségi rendszer alapján folytak le és ez a rendszer a jobboldali pártok számára előnyös. Az új francia szenátusnak tehát éppúgy, mint a köztársasági tanácsnak, jobboldali és középpártok képviselőiből álló többsége lesz. Francia dolgozók egységmozgalma Párizs környékén mind több munkáslakte elővárosban kibontakozik a mozgalom, hogy a szakszervezetek az egység jegyében ünnepeljék meg május elsejét. Ezzel válaszolni kívánnak a kormánynak, amely — mint ismeretes — a fővárosban betiltotta az ünnepi felvonulást. ******

**

**

*********

**

***

*

******

**

*******

****

*********

**

************

***

******

******

***

************************

****

******************

*

** A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 10. évfordulójára Az együttműködés és a kölcsönös segítség — a szocialista országok fejlődésének törvényszerűsége Az európai szocialista országok 10 évvel ezelőtt Moszkvában megalakították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A közvetlen ösztönzést erre az a szükség adta, hogy a Szovjetunió segítségével megszervezzék egyrészt a szocialista építés küszöbén álló fiatal népi demokratikus országok közös védelmét az imperialista embargóval szemben, másrészt kölcsönös együttműködésüket iparosításukban. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 10. évfordulójának időszakában a Szovjetunió vezetésével a hatalmas szocialista világtáborba tömörült szocialista országok már egybehangolják gazdaságfejlesztési távlati terveiket a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben kivívandó győzelemért folytatott küzdelemben. E tény domborítja ki legjobban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keletkezésének jelentőségét, művének nagyságát és fejlődési távlatát. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulását a szocialista országok között folytatott együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás kapcsolatainak fejlesztésére és szilárdítására létesítendő közös szerv fontossága tette szükségessé. Kapcsolataik, melyek alapjában eltérnek a tőkés típusú nemzetközi kapcsolatoktól, annak a valóságnak kifejezéseként keletkeztek, hogy a szocializmus és kommunizmus győzelméért vívott küzdelemben a nézetek, érdekek és célok egysége elválaszthatatlanul egybefűzi a szocialista államokat. A szocialista országok társadalmi, gazdasági egylényegűsége eredményezi, hogy az egész szocialista gazdasági világrendszer és kölcsönös kapcsolatainak fejlődése a szocializmus gazdasági törvényszerűségeit tartja szem előtt. Ellentétben a nyugat-európai, „állam fölötti tekintéllyel bíró", integrációs szervekkel - melyek tulajdonképpen a nagyhatalmak kisebb országok fölötti uralmának eszköIrta: JAROMÍR DOLANSKÝ, a CSKP KB politikai irodájának tagja -k zei — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa egyenjogú országok közös szerve. Közös egyöntetű javaslatokat dolgoz ki, melyeket a kormányok által történt jóváhagyások után a tagállamok államközti, kereskedelmi és egyéb egyezményei valósítanak meg. A proletár nemzetköziségnek az önzetlen kölcsönös segítség elvében gyakorlatilag kifejezett alapelvei képezik a tanács fenállásának és egész tevékenységének alapját. Ezek határozzák meg a szocialista országok munkamegosztásának jellegét, mint a nemzetközi munkamegosztás történelmileg magasabb fokát. A nemzetközi munkamegosztás fejlődése ugyanis a termelőerők fejlődésének objektívan szükséges következménye. Jellege és eredményei azonban attól függnek, melyik gazdasági-társadalmi rendsz r valósítja meg. A kapitalizmusban hajtóerejük az ösztönszerű profithajsza, elkerülhetetlen következményük a kizsákmányolás és egyenlőtlenség. A szocialista nemzetközi munkamegosztás ezzel szemben a szocialista országok érdekegységéből indul ki, a kölcsönös segítség elvei szerint, az egész szocialista rendszer termelőerői fejlődésének meggyorsítása céljából tervszerűen valósul meg. Vezérelve a szocialista országok döntő közös, politikai, gazdasági céljainak megoldására irányuló egységes igyekezet. A történelmi felelősség nemzetközi megértése a két rendszer versenyében ma alapját képezi ama közös törekvésüknek, mely a kapitalizmus gazdasági túlszárnyalásához szükséges lehető legrövidebb határidők érdekében közös erőforrásaik maximális mozgósítására és lehető leghatékonyabb kihasználására irányú, A szocialista országok gazdasági együttműködése egy évtized folyamán, elsősorban az.árucserét, a gépek, berendezések és az ipar fejlesztésre irányuló nyersanyag szállítmányait, hitelfolyósítást és a tudományos műszaki együttműködés fejlesztését felölelő tömör rendszerré fejlődött. A tudományos-műszaki együttműködés viszont maga is a kölcsönös segítség egész rendszerét képezi a műszaki színvonalnak — a műszaki dokumentáció díjtalan rendelkezésre bocsátásával, az ismeretek és tapasztalatok kicserélésével, a káderneveléssel és egyéb formákkal történő emelésében. A szocialista országok termelőerőinek fejlődésével összhangban bontakozódtak ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységének feladatai, megszervezése és formái. A kezdeti szakaszban fő feladata a népi demokratikus országok iparosításában nyújtott kölcsönös segítség volt, ennek fő formáját pedig a hosszúlejáratú árucsere-forgalmi szerződések képezték. A népi demokratikus országok szocialista iparosításának eredményei lehetővé és ugyanakkor szükségessé tették gazdasági fejlődésük tervei egybehangolásának megkezdését, amire a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 1953-ban tartott nagy jelentőségű negyedik ülésszaka már rámutatott. Fontos határkő volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaiban és az ázsiai szocialista országokban működő kommunista és munkáspártok képviselőinek 1958. májusában tartott értekezlete, mely kiemelte a tervszerű munkamegosztás széleskörű fejlesztésének szükségét, nevezetesen a közvetlen termelési szakosítást és kooperálást. A gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítség rendszere teljes mértékben kiállotta az elmúlt évtized gyakorlati próbáját. Megteremtette a döntő külső gazdasági feltételt arra, hogy a népi demokratikus országok, melyeknek gazdasága nem alkot egységes rendszert, megszabaduljanak az imperializmustól való gazdasági-műszaki függőségtől, megteremtsék és megszilárdítsák tervezési rendszerüket, kibontakoztassák a szocialista építést és megvalósítsák az iparosítást. A szocialista országok céltudatosan és tervszerűen fejlesztik a kölcsönös árucsere-forgalmat. Terjedelme 1950-1958. között két és félszeresére növekedett. Lerakták a szocialista világ új munkamegosztásának alapjait, melyben minden ország részt vesz nyersanyag és ipari termék szállításaival. Különösen a kölcsönös gépcsere fejlődik gyorsan, mivel a gépipar, mint a ipar alapvető része minden népi demokratikus országban a leggyorsabban fejlődik és egyre nagyobb helyet foglal el kivitelükben. A gazdasági együttműködés fejlesztésében kulcsfontosságú szerepet játszott a nagyvonalú hitelfolyósítás, gép- és berendezésszállítás, élelmiszer, nyersanyag és anyagszállítás, tudományos és műszaki ismeretek átadása, mellyel a Szovjetunió, melynek gazdasága a szocialista gazdasági világrendszer magvát képezi, önzetlen nagylelkű segítséget nyújtott a többi országnak. A Szovjetunióval folytatott növekvő árucsereforgalom lehetővé teszi a népi demokratikus országoknak, hogy meggyorsítsák a gazdasági fejlődés ütemét és biztosítsák arányosságát. A Szovjetunió szükséges gépeket és nyersanyagokat szállít nekik és viszont hosszúlejáratú megrendeléseivel elősegíti termelési kapacitásuk kihasználását, és saját iparuk fejlesztését. A történelmi fejlődés Európában egymással szembeállította a kölcsönös segítség szocialista rendszerét és az „integrációs" tőkés igyekezeteket. Az eredmények a szocialista típusú kapcsolatok teljes fölényét igazolják. A szocialista világrendszer fejlődési ütemével jelentősen túlszárnyalja a tőkés rendszert. Részaránya a világipari termelésben az 1949. évi negyedrészről 1958-ban több mint egyharmadra növekedett. Fejlődése szüntelenül felfelé ívelő görbét mutatott, míg a tőkés országok gazdasága az elmúlt 10 évben három szembetűnő hanyatláson ment át - 1949-ben, 1953-54-ben, s megint 1957 —58-ban, melytől semmilyen „közösség" még a „közös piac" sem mentette meg. A népi demokratikus országok gazdasági fejlődésük ütemével szembetűnően túlszárnyalták a második világháború előtt azonos színvonalon álló tőkés országokat. A szocialista országok gazdasági téren egyre szembetűnőbben valósítják meg társadalmi rendszerük fölényét a kapitalizmus fölött. Európa ipari súlypontja feltartóztathatatlanul Kelet-Európára tolódik át, mely a második világháború előtt túlnyomóan csak a nyugat-európai hatalmak nyersanyagforrása és piaca volt. A szocialista országok az embargo és az imperializmus elszigetelési kísérletei ellenére is fejlesztik gazdasági kapcsolataikat a tőkés világgal, főként a gazdaságilag fejletlenebb országokkal, s így erősítik a két rendszer békés egymás mellett élésének gazdasági alapjait és egyre erősebben befolyásolják a világgazdaság menetét. Az elmúlt évtized fejlődése meggyőzően igazolta, hogy a szocialista országok együttműködése és kölcsönös segítségnyújtása nem építésük kezdeti időszakával összefüggő átmeneti szükségszerűség, hanem fejlődésük állandóan érvényes törvényszerűsége. Igazolta, hogy a kölcsönös segítségnyújtás és munkamegosztás fejlesztése által a szocialista országok gazdasági fejlődésére nézve feltárt lehetőségek egyre hatékonyabb kihasználása, egyre nagyobb szerepet fog játszani a szocializmus és a kommunizmus építéséért folytatott küzdelmükben. A csehszlovák gazdaság fejlődése és szocialista átalakulása iš elválaszthatatlanul összefügg a szocialista országok együttműködésének kibontakozódásával. Az elmúlt évtizedben a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak | fejlesztésében a Csehszlovák Köztársaság részvételének fő eredménye az, hogy megszűnt gazdasági függősége az imperializmustól és a csehszlovák gazdaság beilleszkedett a szocialista gazdasági világrendszerbe. Ez abban nyilvánul meg, hogy a szocialista országok részaránya a csehszlovák külkereskedelem általános terjedelmében, mely 1947-ben mintegy 20 százalékot tett ki, ma már állandóan kb. kétharmadot tesz ki és ebből egyharmad a Szovjetunióra jut. I (Folytatás a 5. oldalon) ÍTJ SZŐ 3 S 1959. április 28.