Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-26 / 114. szám, vasárnap

L

rgjalmi vk

a Fábry Zoltán könyvéről | ^AZ ÚJ SZÓ A szlovákiai írók klubjában már egy ideje minden csütörtökön vitaesteket rendeznek, amelyeken írók és olvasók, kulturális életünk képviselői foglalkoznak irodalmunk fontosabb eseményeivel, egy-egy jelentősebb új könyvvel, esetleg általános irodalmi problémákkal is. Ezen a héten a vita tárgyát Fábry Zoltán érdemes művésznek, a kiváló csehszlovákiai magyar kritikusnak és esztétának, harcos publicistának szlovák fordításban nemrég megjelent könyve képezte, melynek anyagát Milan Pišut professzor válogatta a Gondolat Igazából és a Béke Igazából. A könyvet a szlovák irodalmi közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta, hisz hosszú idő után ez az első mű, mely csehszlovákiai magyar író tollából szlovák fordításban megjelent, s azonfelül Fábry szocialista humanizmusa, a magyar irodalomban kisebbségi méreteken túlnövő szerepe és jelentősége a szlovák írók, irodalmárok előtt ismeretes volt a múltban is, s — művének ismerete híján is — megbecsült, tisztelt művész volt a szlovák közönség előtt. A csütörtöki estén a vita bevezetőjét dr. Zlatko Klátik szlovák irodalom-kritikus és esztéta mondta. Hangsúlyozta, hogy Fábry művének összefogó, egységesítő vonása az antifasizmus, szenvedélyes harc a háború, a tömeggyilkolás ellen és ez a magatartás — bár a szlovák olvasó Fábry Zoltánnak háború utáni írásait kapta csak kézhez — semmiesetre sem hat elkésettnek, idősze- i rűtlennek. A szlovák nyelvű válogatás is nyilvánvalóvá teszi, hogy Fábry humanista emberi állásfoglalása egy élet summája, következetes eredője az író múltbeli állásfoglalásának, áldozatvállalásának. A bevezető előadás Fábry esszéinek, tanulmányainak különös értékeként emelte ki, hogy egy-egy íróval, művel foglalkozva nem marad meg az irodalomkritika szűk határai között, hanem elsősorban az író filozófiáját keresi, a mű bölcseleti alapját, társadalmi összefüggéseit, szerepét. A szlovákiai esztétikában és kritikában ez szinte egyedülálló jelenség, és kívánatos volna, ha Fábry példáját e tekintetben minél többen követnék, főleg a fiatal kritikus nemzedék soraiból. Rámutatott az előadó arra is, hogy Fábry merész összefüggések felfedezésével igyekszik rávilágítani egyegy korszak társadalmi jelenségeire - az Osztrák-Magyar Monarchia halódásának éveit Kari Kraus, Svejk és Berthold párhuzamba állításával ilusztrálja, a hitlerizmus embertelenségét azzal domborítja ki, hogy ellenében Kantot szólaltatja meg. Kívánatosnak tartjuk — fejezte be ismertetését dr. Zlatko Klátik —, hogy a szlovák olvasóközönség minél behatóbban megismerje Fábry Zoltán életművét, ne csupán a háború utáni írásaiból, hanem azokból a tanulmányokból, esszékből is, amelyek Fábry tollából a két világháború között, az első Csehszlovák Köztársaság idején jelentek meg. Ügy hisszük, ez nem csupán a FábKÉPKIÁLLÍTÁS AZ ÜZEMBEN A szocialista kultúra kongresszusának előkészítő kampányában, amely a művészek, tudósok részvételével hetek óta országos viszonylatban teljes iramban folyik, e hó 24-én a délutáni órákban három fiatal festő műveit állították ki a bratislavai szellőztető berendezéseket gyártó üzemben. A kiállítást, melyet az üzemi étkezdében rendeztek, Nesčedimov Gregor elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent festőművészeket, a vendégeket és az egybegyűlt üzemi dolgozókat. Utána Pikulik Július elvtárs, az üzemi bizottság elnöke rövid felszólalásban méltatta a kiállítás jelentőségét, majd a Nedbal utcai nyolcéves iskola pionírjai dallal, szavalattal avattäk ünnepélyessé a művészek és a munkások meghitt összejövetelét Dr. Kálmán elvtárs esztéta ezután bemutatta a festőművészeket: Bárra Gyulát, Drexler Károlyt és Szabó Sándort. Hangsúlyozta, hogy ez a képzőművészeti kiállítás az üzemben ama jelenségek közé tartozik, amelyeket a kulturális forradalom megvalósítása törvényszerűen hozott magával. Elérkezett annak is az ideje, hogy dolgozóinknak nemcsak az irodalommal, hanem a képzőművészettel is közelebbről kell megismerkedniök. A fiatal festők művészetét méltatva rámutatott, hogy valamennyien egyszerre indultak el a festői pályán és közös vonásuk, hogy a tájfestészet iránt érdeklődnek. Ezután méltatva a festők képeit kiemelte, hogy a kiállított képeken fejlődésüket is követni lehet, mert párhuzamosan halad előre a nép, az egész ország fejlődésével. A megváltozott, iparosított táj mind tartalomban, mind formában kihat a fiatál festők munkásságára. A rövid, tömör beszámoló után a kiállítás megtekintése következett.A munkások végignézték a képeket, majd csoportokban vették körül a festőket, akik magyarázták a festőművészet és egy-egy képük jelentőségét. Szabó Sándor azt mondotta, hogy nem elég, ha egy festő pontosan megfesti a valóságot, mert ez még nem jelent művészetet, hiszen ilyen képet bármelyik fényképezőgép segítségével megkaphatunk. A művészet ott kezdődik, amikor a kép a festő gondolat- és érzésvilágát tükrözi vissza. Szabó Sándor állítását mindjárt két képe igazolja. Az egyik régebbi képe egy néptelen vendéglői kertet ábrázol, amikor a nyári fénynyalábok birtokukba veszik a kert leterített asztalait. A fény mozgását a fák ' élénkzöldjé kiemeli, kidomborít ja,' 'míg a másik, újabb képe olyan vidéket ábrázol, amely vázlatosan elénk vetíti a változást, az iparosítást . a tájban. Szabó Sándor •viaskodását, küzdelmét az újjal ez a kép teszi szemléltetővé. Még bizonytalan ecsetkezelésén látni, érezni, hogy keresi, kutatja művészete igazi kifejezésmódját. A jelek azt mutatják, hogy igényes festő, aki nem elégszik meg a könnyű megoldásokkal. Bírta Gyula ugyancsak magyaráz a munkásoknak. Rámutat egyik régebbi falu-tájképére, és próbálja megértetni a munkásokkal, hogy ez a kép még romantikus látásmódját tükrözi, új képe viszont, amely a Slovnaftot ábrázolja, a dinamikus városi életet akarja szemléltetni. A két kép közötti óriási fejlődési szakaszt a munkások is nyomban észreveszik, mihelyt a két művet összehasonlítják. Míg a falu-tájkép színben szegényes, addig a városi tájat pompás színek teszik mozgalmassá, elevenné. A három fiatal festőművész közül úgy jesebbé, hanem hozzájárulna ahhoz § is, hogy a szlovák olvasók hívebb ^ képet nyerjenek a csehszlovákiai ^ magyar szellemiség alakulásáról is. ^ A vita során a felszólalók első- $ sorban Fábrynak szociológiai teljes- ^ ségre törekvő munkamódszerét ^ emelték ki. Branislav Choma kriti- ^ kus hangsúlyozta, hogy különösen az § osztályharcok kiéleződésének idő- ^ szakában jellemzi ez a módszer a ^ marxista kritikát, amely a müvet ^ mindig társadalmi kapcsolataiban ^ vizsgálja, az irodalmat társadalmi ^ fegyvernek tekinti. Ennek az esz- ^ tétikai és kritikai módszernek egyik ^ legkiválóbb képviselője hazánkban ^ Fábry Zoltán. ' $ Az április 25-iki vitaest a szlová- ^ kiai írók klubjában — hisszük és ^ reméljük — fontos kezdeményezést ^ jelentett: kezdetét annak, hogy a ^ csehszlovákiai magyar irodalmat, ^ kultúrát rendszeresen, felelősen kö- ^ zelebb vigyük a szlovák közönség- ^ hez, megismertessük vele. Méltó ^ kezdet, hisz Fábry Zoltán eme iro- ^ dalomnak, kultúrának legjellegzete- ^ 1959. április 14-e Nickel András és nesphh lpnŕnhhpf mnnHň L-ónviolnip ^ ie életében ielentöséatelies nav. Ekkor Kedves házassági évforduló Szaláncon egész szellemi életének része kíván ^ tötte őket. Ugyancsak jókívánságait felenni, országos méretben is hozzá ^ í

ezte ki a

z ünnepelteknek a polgári ügyek akar járulni dolgozóink nevelésé- $ ^ületének elnöke valamint a nőbizottí,..,., ,. j , , - S sag elnöke. A kedves unnepsegen jelen hez, kulturális forradalmunk veg- ^ J

tak a pionirok is A

z J

le

v

y

él é/ v

i_ nezvitelehez. ^ rágcsokor átnyújtása után az ünnepeltek (-Óti-) ^ még hosszabb ideig maradtak a házas ^ ságkötési teremben, ahol szívélyesen el\ beszélgettek, felújították a régi emléketűnik, hogy Drexler Károly a legmegálla- \ ke

t f

s végül a poharakat is összekoccinpodottabb. Érdeklődése teljesen a szövet- ^ tották. kezeti falu felé irányul. Ez természete- ^ „Mintha csak tegnap történt volna — mondja mosolyogva Nickel bácsi, az öreg erdőmunkás — úgy emlékszem minden pillanatra. Persze örömnap volt ez számomra, de egyben arra is kellett gondolnom, hogyan indulok el a nehéz körülmények között az új úton, hogyan keresem meg családom részére a betevő falatot. Bár csak most kezdhetném a házaséletet, a családalapítást, amikor államunk a dolgozóknak mindenben segítségére van és nem kell arra gondolni, lesz-e holnap a családnak mit enni — fejezte be Nickel bácsi és boldog mosolyt varázsolt arcára az a tudat, hogy szocialista társadalmi rendszerünk legfőbb törekvése a dolgozók családi életének erkölcsi és anyagi megjavítása. IVÁN SÁNDOR, Kassa. A tornaljaiak követendő példája élénkebbeknek kellene lenniök. Képei 5 A tavasz érkeztével az utak mentén egyébként mindenki számára könnyen ^ egyre több zöldülő fát láthatunk. A jámegérthetők és élvezhetők. ^ rási nemzeti bizottságok útkarbantartó kolAmikor az egyik munkást megkérdez- § l

ektívái az utak mentén hasznos gyümölcszük, hogy a kiállítás melyik képe tetszik \ tákat ü

|tettek ki. neki a legjobban, habozás nélkül egy & Hogy e téren a további feladatokat Is téli Drexler-tájra mutat, amely realiszti- \ minél jobbár, teljesíthessék, a járási nemkusan egy meghitt, félig behavazott falu- ^ zeti bizottságok útkarbantartó kollektívái részletet ábrázol. Természetesen nyomban fc versenyt indítottak egymás között a kiülaz is kiderül, hogy a munkás faluról \ tetendö gyümölcsfák mennyiségét és miszármazik, és így érthető, hogy éppen ez S nőségét illetőleg. A verseny győztes csoa mű kötötte le érdeklődését. ^ portját a Közlekedésügyi Megbízotti HiJellemző beszélgetésünk volt egyébként % v

a

Ä

t

a' f,

9y Csepel jel2és

ü tehergépkocsival egy másik munkással is, akivel a gyárban fc ajándékozza meg. ismerkedtünk meg. Az üzem vezetősége \ . A ^rl^* bfkapcsoiodott a Tornal• ugyanis a kiállítás megtekintése és a $ J

8.

1 ,

Járá

s! N"

m

ZínL

B!

Z° t

s,

á

í! útkarbantartó vita után viszonzásképp bemutatta a fes- $ reszl

e9

e l

s- Az 1963-ig kidolgozott előzetes tőművészeknek a gyárat, a dolgozók mun- Ä összesen 11 ezer gyümölcs- és d szfa kahelyét. A munkás - balonyi lakos - § kmltetését szabja meg, de a tornaijai kar'az esztergapadnál elmerülten dolgozott. ^ Amikor megkérdeztük, hogy tetszett neki i a kiállítás, azt felelte, hogy nem tud ^ érdemben hozzászólni, mert nem ért na- fc gyon képekhez. Nevetve jegyeztük meg, i A füssi nemzeti iskola tanulói már jahogy hát mi is vajmi keveset értünk eh- § nuár végén felkészültek a pioníravatásra. hez az esztergapadhoz. ^ Az iskola 23 tanulójának három hónap — No — válaszolta erre talpraesetten i óta egyetlen vágya, hogy tagjai lehessenek — azért mi hamarabb értjük majd meg § a pionírszervezetnek. Január végén ajánlott a képeket. ^ levélben fordultak az ógyallai CSISZ közbantartók ezt a határidőt három évvel lerövidítik és már 1960-ig 13 568 gyümölcsfát ültetnek ki. 1958-ban 5500 fa ültetésével vezettek a versenyben és 1959. április 18-án Fajnor elvtárs közlekedésügyi megbízottól átvették a megérdemelt I. díjat, a Csepel jelzésű teherautót. Ezenkívül a tornaijai járásban egy újdonságot is bevezetnek. A járási székhelytől délre fekvő útszakaszon a gyümölcsfák közé kísérletképpen néhány ezer ribizlibokrot ültetnek ki. Ilyen módon sok értéi kes gyümölcsöt nyerünk. A tornaijai útkarbantartó részlegnek ezen úttörő kezdeményezése példaképül szolgálhatna a' többi járásoknak is. A tornaál--' jalaknak pedig az elért sikerekhez szívből gratulálunk. Štefan Kováč, Rimaszombat. o ~ h >.;.i\.'.'-:0'i3v>v o HOL A HIBA? Ifjú építő szalagocskákon kívül semmi mást nem hozott. Újabb levél érkezett, hogy nyakkendők nincsenek és hogy azokat .majd a nemzetközi gyermeknapra küldik el. Lehetséges az, hogy három hónap leforgása alatt nincsenek nyakkendők? Úgy gondolom, hogy itt valami nincs rendjén, az ógyallai CSISZ-központ nem gondoskoA balonyi munkás megjegyzése helyén- ^ ponthoz, melyben pionír-nyakkendőket kérvaló volt. A dolgozók érdeklődése a ki- i tün

k_ hogy a pioníravatást a Győzelmes állítás iránt s az élénk vita, amely kü- s Februá

r évfordulójára meg tudjuk tartani. I dik pionírjainkról. Kár, hogy a pionírszeraT&oZyífö hogTl\ZtoTa

Ä | A nyakkendőkre azonban hiába vártunk és vezet fennállásának 10. évfordulóján, amigépeit és a televízorok vásárlása után \ ÍQY megint csak sürgetni kellett. Erre kor ha^nk ninníri*,' iinnenelnek elérkeztünk ahhoz az időszakhoz, amikor ^ aztán értesítést kaptunk, hogy menjünk munkásaink a közeljövőben hozzáértéssel fc a nyakkendőkért és az Ifjú építő szalaképeket is fognak vásárolni. \ gocskákért. Másnap reggel egy elvtárs beSZABÓ BÉLA ^ mént az ógyallai CSISZ-központba, de az kor hazánk összes pionírjai ünnepelnek, iskolánk tanulói nem vehettek részt az ünnepségeken. Huszonhárom gyermek nyakkendő nélkül maradt — kí a hibás ezért? Földes Ferenc, ig. tanító, Füss. Köztársaságnak is jelentős mennyiségű kőolajat szállít, megállapodtunk egy kőolajvezeték közös építésében. Ez a fő kőolajvezeték a világ egyik legnagyobb kőolajszállító rendszere lesz. Felépítésével lényegesen csökkennek a kőolajszállítási költségek, ugyanakkor csökken a vasútvonalak megterhelése. Az árűcsereforgalomról és a gazdasági együttműködés egyes kérdéseiről a tanács tagállamai között megkötött kétoldali egyezmények lehetővé teszik a kölcsönös árucsereforgalom céltudatos fejlesztését, jelentős stabilizáló tényezők a nyersanyag- és élelmiszerellátásában s a tagállamok termékeinek értékesítésében. Jelentőségük azonban nemcsak az említett tényezőkben van. E tárgyalások egyes országok különféle gazdasági intézkedéseinek egybehangolásához és a nemzetközi munkamegosztás egyes feladatainak részletes kidolgozásához is hozzájárultak. Kölcsönösen előnyös munkamegosztás A nemzetközi munkamegosztás minden egyes ország természeti, műszaki és gazdasági feltételeiből indul ki. A nyersanyagproblémák megoldásával kezdi úgy, hogy minden ország éppen azt a nyersanyag fejtést fejlessze, melyre legjobbak a feltételet. Csehszlovákia esetében ilyen nyersanyag a kokszolható szén. melyre Csehszlovákia saját feketekohászatát és vegyiparának egy részét építi, mely egyszersmind a többi európai népi demokratikus országok jelentős formája is, akár koksz, akár szén formájában. Ezzel szemben a vasércben, vagy kőolajban a Szovjetunió rendelkezik e feltételekkel a fejtés fejlesztésére. Hatalmas arányban ' nemcsak saját szükségletére, hanem a többi tagállam szükségletére is növeli fejtését. Ez döntő jelentőséggel bír a csehszlovák kohó- és vegyipar fejlesztése és energetikai mérlégünk megoldása szempontjából. Elvben megállapodtunk például abban, hogy Csehszlovákia részt vesz a Szovjetunió színesfémtermelésének kibővítésében, és vasércdúsító üzemek építésében, mivel Csehszlovákiának nincs lehetősége saját színesfémés vasérc-nyersanyagalap hatékony fejlesztésére. Ez az együttműködés, mely Csehszlovákia részéről gép- és berendezés-szállítmányokban nyilvánul meg, döntő mértékben biztosítja a csehszlovák kohóipar hosszúlejáratú vasércellátását és jelentős mértékben biztosítja a népgazdaság színesfém-ellátását. Az egyezmény e téren főként 1965 után érezteti teljes egészében hatását, mivel ekkor jelentősen tovább bővítjük a Szovjetunióból irányuló vasérc- és szinesfém-behozatalunkat. Csehszlovákia a szocialista tábor más országaival is számos egyezményt kötött a nyersanyagalap fejlesztésében való együttműködésről. Az egyezmények alapja hosszúlejáratú hitel folyósítása alacsony kamatláb mellett, rendszerint túlnyomóan gépés berendezés-szállítmányok formájában. A hitelben részesülő országok rendszerint kötelezettségeket vállalnak, hogy bizonyos további időszakban nyersanyagot, vagy termékeket szállítanak a felépült termelőkapacitásból. E szállítmányokkal törlesztik le a nekik nyújtott hitelt. így megállapodtunk abban, hogy Csehszlovákia részt vesz Lengyelország kén- és energetikai szénfejtésében és Albánia vasnikkelérc fejtésében. Tisztáztuk Romániával folytatandó együttműködésünket földgáz és lignit alapra épülő villanyerőművek építésében, ragasztott lemez és deszkagyárak, továbbá nádfeldolgozó cellulozegyár építésében. Az említett üzemek szállítmányai már 1965-ben a Román Népköztársaságból irányuló csehszlovák behozatal lényeges részét fogják képezni. Ezek az egyezmények mind az újgobjektumok építésére területüket rendelkezésre bocsátó országok gazdasági fejlődése, mind a csehszlovák ipar távlati nyersanyagbiztosítása szempontjából nagy jelentőséggel bírnak. A gazdasági együttműködésről folytatott tárgyalások jelentős eredményei a Lengyelországgal és Magyarországgal a kohóipari kapacitás kihasználásában folytatandó együttműködésről kötött egyezmények. Lengyelország és Magyarország a harmadik ötéves terv folyamán jelentős mennyiségű fémlemezt szállít nekünk cserébe más hengeráru, drót- és kovácsolt anyagfajtákért. A Német Demokratikus Köztársasággal megállapodtunk, hogy oly módon növeljük szén- és kohóipari beruházásunkat. hogy fokozott terjedelemben biztosíthassák a Német Demokratikus Köztársaság kokszolhatószén-, koksz-, és hengereltáru szükségletét. A Német Demokratikus Köztársaság ezzel szemben Csehszlovákia szükségleteit is tekintetbe véve bővíti fci kálium-műtrágyagyártását. A vegyiparban alapvetően felosztottuk egyes fő vegyipari termékek, mint például a műkaucsuk. műanyagok és műfonalak termelési programját. Kétoldalú tárgyalások alapján a vegyiparban további koordinálásra és szakosításra kerül sor, melyek alapján Csehszlovákia például továbbfejlesztheti egyes termékek gyártását és ugyanakkor felhagy egyes olyan termelési programok építésével, melyek különben is kettősséget jelentenének. Ez az ésszerű munkamegosztás lehetővé teszi optimális nagyságú termelőeqységek építését az egyes országok gazdasági feltételeinek tekintetbevételével és elősegíti az erők összpontosítását a vegyipari kutatás, tervezés és építés szakaszán. A kétoldali tárgyalások folyamán további haladást értünk el a gépgyártás kooperálásának és szakosításának megoldásában is. A társadalmi munka hatékony megtakarításának lehetőségei, melyek éppen a kooperálási szakosítás terén az ipari termelés összes ágai közül viszonylagosan itt a legnagyobbak, még koránt sincsenek kihasználva. Ezért a tanács és a tagállamok illetékes szerveinek feladata lesz, hogy tovább vizsgálják a qépipari szakosítás és kooperálás nyújtotta lehetőségeket a munka termelékenységének fokozására és az egyes országok gazdaságai hatékonyságának növelésére. A gazdasági együttműködésről lefolyt tárgyalások lehetővé teszik, hogy a tanács minden tagállama helyesen tájékozódjék gazdaságpolitikájában, helyes és gazdaságos beruházásokat eszközöljön és idejében megtegye az intézkedéseket a népgazdaság ama szakaszain, amelyek a jövőben szűk keresztmetszeteket kéj pezhetnének. Különös jelentősége van annak a ténynek, hogy már a népi demokratikus országok 1961-1965. évi fejlesztési ötéves tervein végzett előkészítő munka idején a gazdasági együttműködés terén létrejöttek e tervek szilárdságát biztosító döntő feltételek. Ä szocialista gazdasági rendszer és a tanács tagállamainak általárvos együttműködése lehetővé teszi a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek kihasználását, a termelés szakosítását és kooperálását úgy, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlődése és emelkedjék az életszínvonal s az egyes országokban a szocialista építés befejezésére és a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeinek megteremtésére döntő gazdasági célok teljesítésének egyik fő garanciáját képezi. Az ilyen együttműködés a proletár nemzetköziség elvei megvalósításának gyakorlati útja. Ez az út, mely a szocialista világrendszer gazdasági erejének megszilárdítására, a béke és a haladás ügyének győzelmére vezet. ÜJ SZÓ 5 * 1959. április 24.