Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-26 / 114. szám, vasárnap

L rgjalmi vk a Fábry Zoltán könyvéről | ^AZ ÚJ SZÓ A szlovákiai írók klubjában már egy ideje minden csütörtökön vita­esteket rendeznek, amelyeken írók és olvasók, kulturális életünk kép­viselői foglalkoznak irodalmunk fon­tosabb eseményeivel, egy-egy jelen­tősebb új könyvvel, esetleg álta­lános irodalmi problémákkal is. Ezen a héten a vita tárgyát Fábry Zoltán érdemes művésznek, a kiváló csehszlovákiai magyar kritikusnak és esztétának, harcos publicistának szlovák fordításban nemrég megje­lent könyve képezte, melynek anyagát Milan Pišut professzor válogatta a Gondolat Igazából és a Béke Igazá­ból. A könyvet a szlovák irodalmi köz­vélemény nagy érdeklődéssel fogadta, hisz hosszú idő után ez az első mű, mely csehszlovákiai magyar író tol­lából szlovák fordításban megjelent, s azonfelül Fábry szocialista huma­nizmusa, a magyar irodalomban ki­sebbségi méreteken túlnövő szerepe és jelentősége a szlovák írók, iro­dalmárok előtt ismeretes volt a múltban is, s — művének ismerete híján is — megbecsült, tisztelt mű­vész volt a szlovák közönség előtt. A csütörtöki estén a vita beveze­tőjét dr. Zlatko Klátik szlovák iro­dalom-kritikus és esztéta mondta. Hangsúlyozta, hogy Fábry művének összefogó, egységesítő vonása az antifasizmus, szenvedélyes harc a háború, a tömeggyilkolás ellen és ez a magatartás — bár a szlovák olvasó Fábry Zoltánnak háború utáni írá­sait kapta csak kézhez — semmi­esetre sem hat elkésettnek, idősze- i rűtlennek. A szlovák nyelvű válogatás is nyilvánvalóvá teszi, hogy Fábry humanista emberi állásfoglalása egy élet summája, következetes eredője az író múltbeli állásfoglalásának, ál­dozatvállalásának. A bevezető előadás Fábry esszéi­nek, tanulmányainak különös érté­keként emelte ki, hogy egy-egy íróval, művel foglalkozva nem marad meg az irodalomkritika szűk határai között, hanem elsősorban az író fi­lozófiáját keresi, a mű bölcseleti alapját, társadalmi összefüggéseit, szerepét. A szlovákiai esztétikában és kritikában ez szinte egyedülálló jelenség, és kívánatos volna, ha Fábry példáját e tekintetben minél többen követnék, főleg a fiatal kri­tikus nemzedék soraiból. Rámutatott az előadó arra is, hogy Fábry merész összefüggések felfe­dezésével igyekszik rávilágítani egy­egy korszak társadalmi jelenségeire - az Osztrák-Magyar Monarchia ha­lódásának éveit Kari Kraus, Svejk és Berthold párhuzamba állításával ilusztrálja, a hitlerizmus emberte­lenségét azzal domborítja ki, hogy ellenében Kantot szólaltatja meg. Kívánatosnak tartjuk — fejezte be ismertetését dr. Zlatko Klátik —, hogy a szlovák olvasóközönség minél behatóbban megismerje Fábry Zoltán életművét, ne csupán a há­ború utáni írásaiból, hanem azokból a tanulmányokból, esszékből is, ame­lyek Fábry tollából a két világhá­ború között, az első Csehszlovák Köztársaság idején jelentek meg. Ügy hisszük, ez nem csupán a Fáb­KÉPKIÁLLÍTÁS AZ ÜZEMBEN A szocialista kultúra kongresszusának előkészítő kampányában, amely a művé­szek, tudósok részvételével hetek óta or­szágos viszonylatban teljes iramban fo­lyik, e hó 24-én a délutáni órákban há­rom fiatal festő műveit állították ki a bratislavai szellőztető berendezéseket gyártó üzemben. A kiállítást, melyet az üzemi étkezdében rendeztek, Nesčedimov Gregor elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megje­lent festőművészeket, a vendégeket és az egybegyűlt üzemi dolgozókat. Utána Pi­kulik Július elvtárs, az üzemi bizottság elnöke rövid felszólalásban méltatta a kiállítás jelentőségét, majd a Nedbal ut­cai nyolcéves iskola pionírjai dallal, sza­valattal avattäk ünnepélyessé a művészek és a munkások meghitt összejövetelét Dr. Kálmán elvtárs esztéta ezután be­mutatta a festőművészeket: Bárra Gyu­lát, Drexler Károlyt és Szabó Sándort. Hangsúlyozta, hogy ez a képzőművészeti kiállítás az üzemben ama jelenségek közé tartozik, amelyeket a kulturális forrada­lom megvalósítása törvényszerűen ho­zott magával. Elérkezett annak is az ideje, hogy dolgozóinknak nemcsak az irodalommal, hanem a képzőművészettel is közelebbről kell megismerkedniök. A fiatal festők művészetét méltatva rá­mutatott, hogy valamennyien egyszerre indultak el a festői pályán és közös vo­násuk, hogy a tájfestészet iránt érdeklőd­nek. Ezután méltatva a festők képeit ki­emelte, hogy a kiállított képeken fejlődé­süket is követni lehet, mert párhuzamo­san halad előre a nép, az egész ország fejlődésével. A megváltozott, iparosított táj mind tartalomban, mind formában kihat a fiatál festők munkásságára. A rövid, tömör beszámoló után a kiál­lítás megtekintése következett.A munká­sok végignézték a képeket, majd csopor­tokban vették körül a festőket, akik ma­gyarázták a festőművészet és egy-egy ké­pük jelentőségét. Szabó Sándor azt mon­dotta, hogy nem elég, ha egy festő pon­tosan megfesti a valóságot, mert ez még nem jelent művészetet, hiszen ilyen képet bármelyik fényképezőgép segítségével megkaphatunk. A művészet ott kezdődik, amikor a kép a festő gondolat- és érzés­világát tükrözi vissza. Szabó Sándor ál­lítását mindjárt két képe igazolja. Az egyik régebbi képe egy néptelen vendég­lői kertet ábrázol, amikor a nyári fény­nyalábok birtokukba veszik a kert leterí­tett asztalait. A fény mozgását a fák ' élénkzöldjé kiemeli, kidomborít ja,' 'míg a másik, újabb képe olyan vidéket ábrázol, amely vázlatosan elénk vetíti a változást, az iparosítást . a tájban. Szabó Sándor •viaskodását, küzdelmét az újjal ez a kép teszi szemléltetővé. Még bizonytalan ecset­kezelésén látni, érezni, hogy keresi, ku­tatja művészete igazi kifejezésmódját. A jelek azt mutatják, hogy igényes fes­tő, aki nem elégszik meg a könnyű meg­oldásokkal. Bírta Gyula ugyancsak magyaráz a munkásoknak. Rámutat egyik régebbi fa­lu-tájképére, és próbálja megértetni a munkásokkal, hogy ez a kép még roman­tikus látásmódját tükrözi, új képe vi­szont, amely a Slovnaftot ábrázolja, a di­namikus városi életet akarja szemléltetni. A két kép közötti óriási fejlődési sza­kaszt a munkások is nyomban észreve­szik, mihelyt a két művet összehason­lítják. Míg a falu-tájkép színben szegé­nyes, addig a városi tájat pompás szí­nek teszik mozgalmassá, elevenné. A három fiatal festőművész közül úgy jesebbé, hanem hozzájárulna ahhoz § is, hogy a szlovák olvasók hívebb ^ képet nyerjenek a csehszlovákiai ^ magyar szellemiség alakulásáról is. ^ A vita során a felszólalók első- $ sorban Fábrynak szociológiai teljes- ^ ségre törekvő munkamódszerét ^ emelték ki. Branislav Choma kriti- ^ kus hangsúlyozta, hogy különösen az § osztályharcok kiéleződésének idő- ^ szakában jellemzi ez a módszer a ^ marxista kritikát, amely a müvet ^ mindig társadalmi kapcsolataiban ^ vizsgálja, az irodalmat társadalmi ^ fegyvernek tekinti. Ennek az esz- ^ tétikai és kritikai módszernek egyik ^ legkiválóbb képviselője hazánkban ^ Fábry Zoltán. ' $ Az április 25-iki vitaest a szlová- ^ kiai írók klubjában — hisszük és ^ reméljük — fontos kezdeményezést ^ jelentett: kezdetét annak, hogy a ^ csehszlovákiai magyar irodalmat, ^ kultúrát rendszeresen, felelősen kö- ^ zelebb vigyük a szlovák közönség- ^ hez, megismertessük vele. Méltó ^ kezdet, hisz Fábry Zoltán eme iro- ^ dalomnak, kultúrának legjellegzete- ^ 1959. április 14-e Nickel András és ne­sphh lpnŕnhhpf mnnHň L-ónviolnip ^ ie életében ielentöséatelies nav. Ekkor Kedves házassági évforduló Szaláncon egész szellemi életének része kíván ^ tötte őket. Ugyancsak jókívánságait fe­lenni, országos méretben is hozzá ^ í ezte ki a z ünnepelteknek a polgári ügyek akar járulni dolgozóink nevelésé- $ ^ületének elnöke valamint a nőbizott­í,..,., ,. j , , - S sag elnöke. A kedves unnepsegen jelen hez, kulturális forradalmunk veg- ^ J tak a pionirok is A z J le v y él é/ v i_ nezvitelehez. ^ rágcsokor átnyújtása után az ünnepeltek (-Óti-) ^ még hosszabb ideig maradtak a házas ­^ ságkötési teremben, ahol szívélyesen el­\ beszélgettek, felújították a régi emléke­tűnik, hogy Drexler Károly a legmegálla- \ ke t f s végül a poharakat is összekoccin­podottabb. Érdeklődése teljesen a szövet- ^ tották. kezeti falu felé irányul. Ez természete- ^ „Mintha csak tegnap történt volna — mondja mosolyogva Nickel bácsi, az öreg erdőmunkás — úgy emlékszem minden pillanatra. Persze örömnap volt ez szá­momra, de egyben arra is kellett gondol­nom, hogyan indulok el a nehéz körül­mények között az új úton, hogyan ke­resem meg családom részére a betevő falatot. Bár csak most kezdhetném a há­zaséletet, a családalapítást, amikor ál­lamunk a dolgozóknak mindenben segít­ségére van és nem kell arra gondolni, lesz-e holnap a családnak mit enni — fe­jezte be Nickel bácsi és boldog mosolyt varázsolt arcára az a tudat, hogy szo­cialista társadalmi rendszerünk legfőbb törekvése a dolgozók családi életének er­kölcsi és anyagi megjavítása. IVÁN SÁNDOR, Kassa. A tornaljaiak követendő példája élénkebbeknek kellene lenniök. Képei 5 A tavasz érkeztével az utak mentén egyébként mindenki számára könnyen ^ egyre több zöldülő fát láthatunk. A já­megérthetők és élvezhetők. ^ rási nemzeti bizottságok útkarbantartó kol­Amikor az egyik munkást megkérdez- § l ektívái az utak mentén hasznos gyümölcs­zük, hogy a kiállítás melyik képe tetszik \ tákat ü |tettek ki. neki a legjobban, habozás nélkül egy & Hogy e téren a további feladatokat Is téli Drexler-tájra mutat, amely realiszti- \ minél jobbár, teljesíthessék, a járási nem­kusan egy meghitt, félig behavazott falu- ^ zeti bizottságok útkarbantartó kollektívái részletet ábrázol. Természetesen nyomban fc versenyt indítottak egymás között a kiül­az is kiderül, hogy a munkás faluról \ tetendö gyümölcsfák mennyiségét és mi­származik, és így érthető, hogy éppen ez S nőségét illetőleg. A verseny győztes cso­a mű kötötte le érdeklődését. ^ portját a Közlekedésügyi Megbízotti Hi­Jellemző beszélgetésünk volt egyébként % v a Ä t a' f, 9y Csepel jel2és ü tehergépkocsival egy másik munkással is, akivel a gyárban fc ajándékozza meg. ismerkedtünk meg. Az üzem vezetősége \ . A ^rl^* bfkapcsoiodott a Tornal­• ugyanis a kiállítás megtekintése és a $ J 8. 1 , Járá s! N" m ZínL B! Z° t s, á í! útkarbantartó vita után viszonzásképp bemutatta a fes- $ reszl e9 e l s- Az 1963-ig kidolgozott előzetes tőművészeknek a gyárat, a dolgozók mun- Ä összesen 11 ezer gyümölcs- és d szfa kahelyét. A munkás - balonyi lakos - § kmltetését szabja meg, de a tornaijai kar­'az esztergapadnál elmerülten dolgozott. ^ Amikor megkérdeztük, hogy tetszett neki i a kiállítás, azt felelte, hogy nem tud ^ érdemben hozzászólni, mert nem ért na- fc gyon képekhez. Nevetve jegyeztük meg, i A füssi nemzeti iskola tanulói már ja­hogy hát mi is vajmi keveset értünk eh- § nuár végén felkészültek a pioníravatásra. hez az esztergapadhoz. ^ Az iskola 23 tanulójának három hónap — No — válaszolta erre talpraesetten i óta egyetlen vágya, hogy tagjai lehessenek — azért mi hamarabb értjük majd meg § a pionírszervezetnek. Január végén ajánlott a képeket. ^ levélben fordultak az ógyallai CSISZ köz­bantartók ezt a határidőt három évvel lerövidítik és már 1960-ig 13 568 gyümölcs­fát ültetnek ki. 1958-ban 5500 fa ültetésével vezettek a versenyben és 1959. április 18-án Fajnor elvtárs közlekedésügyi megbízottól átvették a megérdemelt I. díjat, a Csepel jelzésű teherautót. Ezenkívül a tornaijai járásban egy új­donságot is bevezetnek. A járási székhely­től délre fekvő útszakaszon a gyümölcsfák közé kísérletképpen néhány ezer ribizlibok­rot ültetnek ki. Ilyen módon sok értéi kes gyümölcsöt nyerünk. A tornaijai útkarbantartó részlegnek ezen úttörő kezdeményezése példaképül szolgál­hatna a' többi járásoknak is. A tornaál--' jalaknak pedig az elért sikerekhez szívből gratulálunk. Štefan Kováč, Rimaszombat. o ~ h >.;.i\.'.'-:0'i3v>v o HOL A HIBA? Ifjú építő szalagocskákon kívül semmi mást nem hozott. Újabb levél érkezett, hogy nyakkendők nincsenek és hogy azokat .majd a nemzetközi gyermeknapra küldik el. Lehetséges az, hogy három hónap lefor­gása alatt nincsenek nyakkendők? Úgy gondolom, hogy itt valami nincs rendjén, az ógyallai CSISZ-központ nem gondosko­A balonyi munkás megjegyzése helyén- ^ ponthoz, melyben pionír-nyakkendőket kér­való volt. A dolgozók érdeklődése a ki- i tün k_ hogy a pioníravatást a Győzelmes állítás iránt s az élénk vita, amely kü- s Februá r évfordulójára meg tudjuk tartani. I dik pionírjainkról. Kár, hogy a pionírszer­aT&oZyífö hogTl\ZtoTa Ä | A nyakkendőkre azonban hiába vártunk és vezet fennállásának 10. évfordulóján, ami­gépeit és a televízorok vásárlása után \ ÍQY megint csak sürgetni kellett. Erre kor ha^nk ninníri*,' iinnenelnek elérkeztünk ahhoz az időszakhoz, amikor ^ aztán értesítést kaptunk, hogy menjünk munkásaink a közeljövőben hozzáértéssel fc a nyakkendőkért és az Ifjú építő szala­képeket is fognak vásárolni. \ gocskákért. Másnap reggel egy elvtárs be­SZABÓ BÉLA ^ mént az ógyallai CSISZ-központba, de az kor hazánk összes pionírjai ünnepelnek, iskolánk tanulói nem vehettek részt az ünnepségeken. Huszonhárom gyermek nyak­kendő nélkül maradt — kí a hibás ezért? Földes Ferenc, ig. tanító, Füss. Köztársaságnak is jelentős mennyisé­gű kőolajat szállít, megállapodtunk egy kőolajvezeték közös építésében. Ez a fő kőolajvezeték a világ egyik legnagyobb kőolajszállító rendszere lesz. Felépítésével lényegesen csök­kennek a kőolajszállítási költségek, ugyanakkor csökken a vasútvonalak megterhelése. Az árűcsereforgalomról és a gazda­sági együttműködés egyes kérdéseiről a tanács tagállamai között megkötött kétoldali egyezmények lehetővé teszik a kölcsönös árucsereforgalom céltu­datos fejlesztését, jelentős stabilizáló tényezők a nyersanyag- és élelmi­szerellátásában s a tagállamok termé­keinek értékesítésében. Jelentőségük azonban nemcsak az említett ténye­zőkben van. E tárgyalások egyes or­szágok különféle gazdasági intézkedé­seinek egybehangolásához és a nem­zetközi munkamegosztás egyes fel­adatainak részletes kidolgozásához is hozzájárultak. Kölcsönösen előnyös munkamegosztás A nemzetközi munkamegosztás minden egyes ország természeti, mű­szaki és gazdasági feltételeiből indul ki. A nyersanyagproblémák megoldá­sával kezdi úgy, hogy minden ország éppen azt a nyersanyag fejtést fej­lessze, melyre legjobbak a feltételet. Csehszlovákia esetében ilyen nyers­anyag a kokszolható szén. melyre Csehszlovákia saját feketekohászatát és vegyiparának egy részét építi, mely egyszersmind a többi európai népi demokratikus országok jelentős formája is, akár koksz, akár szén for­májában. Ezzel szemben a vasércben, vagy kőolajban a Szovjetunió rendel­kezik e feltételekkel a fejtés fejlesz­tésére. Hatalmas arányban ' nemcsak saját szükségletére, hanem a többi tagállam szükségletére is növeli fej­tését. Ez döntő jelentőséggel bír a csehszlovák kohó- és vegyipar fej­lesztése és energetikai mérlégünk megoldása szempontjából. Elvben megállapodtunk például ab­ban, hogy Csehszlovákia részt vesz a Szovjetunió színesfémtermelésének kibővítésében, és vasércdúsító üze­mek építésében, mivel Csehszlovákiá­nak nincs lehetősége saját színesfém­és vasérc-nyersanyagalap hatékony fejlesztésére. Ez az együttműködés, mely Csehszlovákia részéről gép- és berendezés-szállítmányokban nyilvá­nul meg, döntő mértékben biztosítja a csehszlovák kohóipar hosszúlejáratú vasércellátását és jelentős mérték­ben biztosítja a népgazdaság színes­fém-ellátását. Az egyezmény e téren főként 1965 után érezteti teljes egé­szében hatását, mivel ekkor jelentő­sen tovább bővítjük a Szovjetunióból irányuló vasérc- és szinesfém-beho­zatalunkat. Csehszlovákia a szocialista tábor más országaival is számos egyez­ményt kötött a nyersanyagalap fej­lesztésében való együttműködésről. Az egyezmények alapja hosszúlejáratú hitel folyósítása alacsony kamatláb mellett, rendszerint túlnyomóan gép­és berendezés-szállítmányok formájá­ban. A hitelben részesülő országok rendszerint kötelezettségeket vállal­nak, hogy bizonyos további időszak­ban nyersanyagot, vagy termékeket szállítanak a felépült termelőkapaci­tásból. E szállítmányokkal törlesztik le a nekik nyújtott hitelt. így megállapodtunk abban, hogy Csehszlovákia részt vesz Lengyelor­szág kén- és energetikai szénfejtésé­ben és Albánia vasnikkelérc fejtésé­ben. Tisztáztuk Romániával folytatan­dó együttműködésünket földgáz és lignit alapra épülő villanyerőművek építésében, ragasztott lemez és desz­kagyárak, továbbá nádfeldolgozó cel­lulozegyár építésében. Az említett üzemek szállítmányai már 1965-ben a Román Népköztársaságból irányuló csehszlovák behozatal lényeges részét fogják képezni. Ezek az egyezmények mind az újgobjektumok építésére te­rületüket rendelkezésre bocsátó or­szágok gazdasági fejlődése, mind a csehszlovák ipar távlati nyersanyag­biztosítása szempontjából nagy jelen­tőséggel bírnak. A gazdasági együttműködésről folytatott tárgyalások jelentős ered­ményei a Lengyelországgal és Ma­gyarországgal a kohóipari kapacitás kihasználásában folytatandó együtt­működésről kötött egyezmények. Lengyelország és Magyarország a harmadik ötéves terv folyamán je­lentős mennyiségű fémlemezt szál­lít nekünk cserébe más hengeráru, drót- és kovácsolt anyagfajtákért. A Német Demokratikus Köztársaság­gal megállapodtunk, hogy oly módon növeljük szén- és kohóipari beruhá­zásunkat. hogy fokozott terjedelem­ben biztosíthassák a Német Demok­ratikus Köztársaság kokszolható­szén-, koksz-, és hengereltáru szük­ségletét. A Német Demokratikus Köz­társaság ezzel szemben Csehszlová­kia szükségleteit is tekintetbe véve bővíti fci kálium-műtrágyagyártását. A vegyiparban alapvetően felosz­tottuk egyes fő vegyipari termékek, mint például a műkaucsuk. műanya­gok és műfonalak termelési prog­ramját. Kétoldalú tárgyalások alap­ján a vegyiparban további koordiná­lásra és szakosításra kerül sor, me­lyek alapján Csehszlovákia például továbbfejlesztheti egyes termékek gyártását és ugyanakkor felhagy egyes olyan termelési programok épí­tésével, melyek különben is kettős­séget jelentenének. Ez az ésszerű munkamegosztás lehetővé teszi op­timális nagyságú termelőeqységek építését az egyes országok gazdasági feltételeinek tekintetbevételével és elősegíti az erők összpontosítását a vegyipari kutatás, tervezés és építés szakaszán. A kétoldali tárgyalások folyamán további haladást értünk el a gép­gyártás kooperálásának és szakosí­tásának megoldásában is. A társa­dalmi munka hatékony megtakarításá­nak lehetőségei, melyek éppen a ko­operálási szakosítás terén az ipari termelés összes ágai közül viszonyla­gosan itt a legnagyobbak, még ko­ránt sincsenek kihasználva. Ezért a tanács és a tagállamok illetékes szer­veinek feladata lesz, hogy tovább vizsgálják a qépipari szakosítás és kooperálás nyújtotta lehetőségeket a munka termelékenységének fokozá­sára és az egyes országok gazdaságai hatékonyságának növelésére. A gazdasági együttműködésről le­folyt tárgyalások lehetővé teszik, hogy a tanács minden tagállama he­lyesen tájékozódjék gazdaságpoliti­kájában, helyes és gazdaságos beru­házásokat eszközöljön és idejében megtegye az intézkedéseket a nép­gazdaság ama szakaszain, amelyek a jövőben szűk keresztmetszeteket ké­j pezhetnének. Különös jelentősége van annak a ténynek, hogy már a népi demokratikus országok 1961-1965. évi fejlesztési ötéves tervein végzett előkészítő munka idején a gazdasági együttműködés terén létrejöttek e tervek szilárdságát biztosító döntő feltételek. Ä szocialista gazdasági rendszer és a tanács tagállamainak általárvos együttműködése lehetővé teszi a nemzetközi munkamegosztás előnyei­nek kihasználását, a termelés szako­sítását és kooperálását úgy, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlő­dése és emelkedjék az életszínvo­nal s az egyes országokban a szo­cialista építés befejezésére és a kommunizmusba való fokozatos át­menet feltételeinek megteremtésére döntő gazdasági célok teljesítésének egyik fő garanciáját képezi. Az ilyen együttműködés a proletár nemzetkö­ziség elvei megvalósításának gyakor­lati útja. Ez az út, mely a szocialista világrendszer gazdasági erejének megszilárdítására, a béke és a hala­dás ügyének győzelmére vezet. ÜJ SZÓ 5 * 1959. április 24.

Next

/
Thumbnails
Contents