Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-26 / 114. szám, vasárnap

Három lakás p épületanyaga | Egyre növekvő lakásépítkezésünkkel £f összhangban nagyobbodnak a sutanyi Pre- Ő fa-üzem feladatai is. A gyárnak ebben az g évben közel háromezer lakásépítékezés jj követelményeit kell kielégítenie. Az üzem 5 egyébként fokozatosan specializálódik az 2 előfeszített és könnyített épületelemek W gyártására. ű Egyedül itt gyártanak vasbeton oszlo- Ű pokat és ezenkívül az ostravai kerület és S Szlovákia iparüzemei számára pedig be- g ton lámpaoszlopokat if készítenek. Balol- y dali képünk Ján Kohút forrasztómestert Ö ábrázolja, alsó baloldali képünkön a fent g említett beton lámpaoszlopok készítése -5 látható, melyekből J. Balšanka és M. Stra- íl ka naponta hat darabot készít el, alsó ^ jobboldali képünk pedig Anna Mazúrovát, U a vasszerkezetek összeállítóját, az üzem £ egyik kiváló dolgozóját mutatja. (Foto F. Kocián — CTK) 3 NAGY SZÜKSÉG VAN SZAKEMBEREKRE A királyhelmeci járásban levő Kistárkány, Pólyán és Zétény községekben sok fiatal dolgozik az EFSZ-ben. Miért lehetséges az ebben a három faluban, és miért nincs ez mindenütt így? Kistárkányban a közösben dolgozó fiatalok száma eléri az ötvenet. A fiúk egy része az állattenyésztésben, másik része a traktorok mellett és a növénytermelő csoportokban dolgozik. A két zöldségtermelő-csoport egyikét fiatal leányok képezik. Vidám kedvvel dolgoznak és jó termelési eredményeket érnek el. Az öregeknek fiatalokkal való pótlásáról a szövetkezet vezetősége, a HNB és a falusi pártszervezet gondoskodik. A szövetkezeti tanteremben 24 LEÁNY ÉS FIÚ VÉGZI A KÉTÉVES TANONCISKOLÁT Ä JNB iskolai ügyosztálya állandó tanítót biztosított az iskola számára. A leleszi mezőgazdasági iskola tanítói is rendszeres előadásokat tartanak. A fiatalok a hét három napját iskolában töltik, a többi napokon pedig a mezőgazdaság különböző ágazataiban dolgoznak. Ezek a fiúk és leányok szövetkezeti tagok gyermekei. A vezetőség nevelőt fogadott melléjük. Külön parcellát mértek ki részükre. A fiatalok 25 százalékos normacsökkentéssel dolgoznak. A szövetkezet a kultúralapból a színjátszáshoz szükséges kellékeket és futballfelszerelést vásárolt. Az EFSZ autója vendégszereplésük alkalmával elviszi és visszahozza mind a kpltúr-, mind a futballegyesület tagjait. A tavaly felépült kultúrház biztosítja az ifjúság és az egész falu szórakozását. A pólyáni EFSZ vezetőségének intézkedése alapján a faluból a mezőgazdasági szakiskolában kettő, a leleszi mezőgazdasági szakiskolában öt, az ipariskolában egy tanuló tanul. Sokat várunk ezektől a fiataloktól — mondja Matyi János, az EFSZ elnöke és Vaszil János agronómus. A tavasszal vásárolt traktorokkal megkezdődött szövetkezeti gépparkunk létesítése. KELL AZ IPARISKOLÁT VÉGZETT SZAKEMBER A növénytermesztés és az egész mezőgazdaság feladatainak megvalósítása szükségszerűvé tette az iskolázott szakembereket. Az eredményes gazdálkodás láttára a felnőttek, akik azelőtt falun kívül keresték kenyerüket, mindinkább visszatérnek a faluba. A katonaságtól hazatérő fiatalok is a szövetkezetben dolgoznak. A kultúrház felépítésénél mindenki 40 órát dolgozik. Emeletes kultúrházat építenek. Lesz itt könyvtár, társalgóterem, ruhatár, öltöző, 350 férőhelyes nézőtér. Az emeleti részen a HNB és a tanácsterem lesz. A JNB-től erre a célra kapott összeget társadalmi munkával megnégyszerezik. A szövetkezet állandó építőcsoportja mindent megtesz, hogy még ez évben elkészüljön a kultúrház. Zétényben, akárcsak az előbbi két faluban, a falusi pártszervezet, a HNB és az EFSZ vezetősége eredményes munkát végez a fiatalság körében, hogy bekapcsolják őket a mezőgazdaságba. A VEZETŐK JÓ PÉLDÁVAL JÁRNAK ELÖL Az eljövendő szövetkezetesek részére kéttantermes óvodát építenek. Épülőfélben van az új kultúrház. A nézőtéren beépített székek lesznek. Az épületben lesz könyvtár, olvasóterem, klubhelyiség és öltöző. Az emeleten 22 méteres táncterem kap helyet. A kultúralapból eddig négy teljes felszerelést vásároltak a labdarúgók számára. Mózes Sándor Miért előnyös? Habár az utóbbi években sok javulás észlelhető a szövetkezetek takarmánybázisának mennyisége és minősége biztosításában, teljes sikerről még mindig nem beszélhetünk. Sok szövetkezet éppen a takarmányhiány okozta fogyatékosságok miatt nem tud elegendő húst termelni és természetesen ennek következtében nem tudja határidőre teljesíteni húsbeadási tervét. Az efféle rendellenességek okozzák aztán, hogy olykor nincs a piacon elegendő hús. S miért nem tudják évek óta rendbetenni „szénájukat" e téren a szövetkezetek. Hát nincs nálunk elegendő rét, avagy megfelelő talaj jó takarmány termesztésre? Erről szó sincs. Csupán az a baj, hogy a múlt évek során elhanyagoltuk a legelőket, kevés gondot fordítottunk az évelő takarmányok termesztésére, nem beszélve arról, hogy néhány EFSZben a jó silótakarmány-termelés is igen nehezen honosodott meg. Pedig a nagy hasznot hajtó állattenyésztés első feltétele a bő takarmánybázis. De ha pontosabban akarjuk megmondani, még ez sem elegendő, ha nem vesszük tekintetbe a minőséget, s azt, ami igen fontos, mennyibe kerül a takarmány termelése, milyen az értéke. Ne legyen tehát egyetlen szövetkezeti tag számára sem közömbös, milyen takarmányt termeljen az illető szövetkezet, hiszen a gazdaság egyik fontos tényezője az, hogy a hús kilogrammját minél kevesebb önköltséggel állítsuk elő. A „Többet, jobbat, olcsóbban" jelszó csak akkor kapja meg igazi értelmét, ha arra törekszünk, hogy a föld hektárjából a meglevő eszközökkel minél többet kicsikarjunk? Miért ajánlja például a párt és a kormány a szövetkezeteknek, hogy minél több cukorrépát termeljenek takarmányozásra ? A takarmányrépa mégis csak többet ér, hiszen átlagosan 600 — 700 mázsát termelhetünk belőle hektáronként, míg az 500 mázsás hektárhozam cukorrépából már I igen jó termésnek számít - mond] hatná valaki. S ha már itt tartunk, hadd mondjuk meg, miért előnyösebb takarmányozásra mégis a cukorrépa. Amellett, hogy a cukorrépánál az önköltség is alacsonyabb, mint a takarmányrépánál, élesztőértéke is (igen fontos takarmányegység) jóval több. Egy mázsa élesztőérték előállításához pl. burgonyánál 359 koronára, takarmányrépánál 242 koronára, cukorrépánál viszont csak 167 koronára van szükség. A gyakorlat azt mutatja, hogy 100 mázsa sertéshús előállításához 550 kg élesztőegység kell (napi fél kiló súlygyarapodásnál). Mennyi húst termelhetünk az egy hektáron termesztett takarmányrépából, s mennyit a cukorrépából? A számítások szerint cukorrépánál az eredmény 191,7 mázsa hús, takarmányrépánál 175 mázsa, s ha burgonyával etetjük a sertéseket, jóval nagyobb a „ráfizetés", mert csak 86,4 mázsa húst kapunk. E számok is azt bizonyítják, hogy takarmányozásra jóval előnyösebb a cukorrépa, mint a takarmányrépa, vagy a burgonya. Persze, nem követeli senki egyetlen szövetkezettől sem, hogy most már ne termeljen sem takarmányrépát, sem burgonyát, hanem csak cukorrépát. E tekintetben sem szabad szem elöl téveszteni a gazdaságosságot. Ezek szerint csakis azokon a vidékeken termeljenek cukorrépát takarmányozásra, amelyeken a talajviszonyok előnyösebbek a cukorrépa, mint mondjuk a burgonyatermelésre. Tehát azt, hogy melyik szövetkezet mekkora területen termeljen takarmányozásra cukorrépát, a helyi viszonyok, a természeti adottságok szabják meg. Ha mondjuk a diószegi határban jobb a talaj a cukorrépa mint a burgonya termelésére, akkor bátran termeljenek a takarmányozásra szánt burgonya helyett erre a célra cukorrépát. Ajánlatos ez azért is, mert az önköltségek között is nagy a különbség. A cukorrépa 350 mázsás hektárhozam mellett kétszer annyi fehérjét ad, mint az egy hektár földön termesztett 150 mázsa burgonya, annak ellenére, hogy a burgonya termelése a gépesítés mai foka mellett jóval költségesebb. Ezek a tények arra kell, hogy serkentsék a szövetkezetek dolgozóit, hogy. most a cukorrépaápolási munkákat a legnagyobb gonddal, szakértelemmel végezzék, hiszen a takarmányozásra vetett cukorrépa bőséges termésével olcsó és tápdús takarmányra teszünk szert. (m-f.) HATÁRIDŐ ELÓT T Á Zilinai Magasépítészeti Vállalat egyik csoportja Martin Sota vezetésével befejezte az első panelház nyersszerelést és azonnal hozzálátott a másik 28 lakásos panelház építéséhez is. A harmonogram szerint a négyemeletes házat 29 nap alatt kell felépítenök. A žilinai építészek május elsejének tiszteletére elhatározták, hogy ennek a panelháznak nyersszerelését 20 nap alatt elvégzik, ígéretük betartását a panelgyár dolgozói az egyes panel-alkatrészek határidőre való leszállításával segítik. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács

a t

agállamai tár

gyalásainak eredményei Gazdasági együttműködésünk távlatai 1965-ig A szocialista rendszer országai évről évre újabb és újabb sikereket könyvelnek el gazdasági fejlődésükben. Minduntalan növekszik a szocialista világrendszer politikai súlya és gazdasági ereje. A szocialista országok kölcsönös gazdasági együttműködése a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös testvéri együttműködés elveire épül, s lehetővé teszi, hogy a szocialista tábor országai döntő sikereket arassanak a tőkés világgal folytatott gazdasági versenyben. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó tagállamok kommunista- és munkáspárti képviselőinek és a keleti népi demokratikus országok testvérpártjai képviselőinek 1958 májusában Moszkvában tartott tanácskozása döntő jelentőségű volt a kölcsönös gazdasági együttműködés további elmélyítésében. E tanácskozáson elemezték az elért eredményeket és kitűzték a további gazdasági együttműködés programját. Az értekezlet elsősorban a nyersanyagalap, nevezetesen a fekete- és színesfémgyártás, a vegyipari és mezőgazdasági termékek termelése általános fejlesztésének szentelt figyelmet. A kommunista- és munkáspártok képviselői elhatározták, hogy e feladatokat a természeti kincsek ésszerű felhasználása alapján, minden Irta: OTAKAR ŠIMÚNEK, a CSKP KB politikai irodájának tagja * egyes ország gazdasági feltételeivel összefüggésben és az egész szocialista tábor szükségleteinek érdekében kell megoldani. E feladat megoldásával segíteni kell az iparilag fejletlen országok fejlődését, és sokoldalúan támogatni kell iparosításukat. A kommunista- és munkáspártok képviselői ugyanakkor a tanács tagállamainak gazdasági együttműködését a termelés, különösen a gépgyártás szakosításának és kooperálásának fejlesztésére irányították, mivel ez a feltétele annak, hogy áttérjenek a nagy sorozatokban folyó tömeggyártásra, az új technika gyors bevezetésére a népgazdaság valamennyi ágában és behatóan csökkentsék a termelési költségeket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 1958 júliusában és decemberében tartott IX. és X. ülésszakán konkrétan részletezték a kommunista- és munkáspártok képviselőinek irányelveit, kidolgozták a tagállamok 1965-ig terjedő tervei koordinálásának elveit, valamint egyes kulcsfontosságú ágak kooperálásának és szakosításának elveit. A gazdasági együttműködés alapvető problémáinak 1965-ig történő megoldásában a tanács IX. ülésszakának határozata alapján fontos szerep jutott a gazdasági együttműködésről és a kölcsönös árúcseréről folytatott kétoldalú tárgyalásoknak, melyek 1958 folyamán és 1959 elején zajlottak le. Ezek a kétoldali tárgyalások, melyek még az egyes országok 1965-ig kitűzött fejlesztési tervei előkészítésének idején folytak le, — a tanács szerveinek sokoldalú intenzív tevékenységén kívül, különösen az egyes ágazati bizottságok tevékenységén kívül fontos tényezőként szerepelnek a tanáós javaslatainak további részletes kidolgozásában és biztosításában, továbbá az egyes országok népgazdasági ágai egybehangolt fejlesztési terveinek kidolgozásában. Az együttműködés biztosítja gazdaságunk fejlődését Csehszlovákia kétoldalú tárgyalásokat folytatott az árúcsereforgalomról és az 1965-ig kiterjedő gazdasági együttműködés egyes kérdéseiről a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Magyarországgal, Romániával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Bulgáriával és Albániával, tehát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának összes tagállamaival. Hosszúlejáratú árúcsereforgalmi kereskedelmi egyezményt kötött a Kínai Népköztársasággal, hosszú időtartamú együttműködésről szóló jegyzökönyvet írt alá a Mongol Népköztársasággal. Ezek a tárgyalások elősegítették a kölcsönös árucsereforgalom jelentős bővülését s további jelentős lépést képeznek a termelés szakosításában és kooperálásában. 1958-hoz viszonyítva előzetesen arra számíthatunk, hogy Csehszlovákia és a tanács tagállamai között 1965-ig mintegy 80 százalékkal növekszik a kölcsönös árúszállítás. Csehszlovákia feltételezett népgazdaságfejlesztésének biztosítása szempontjából alapvető jelentőséggel bírnak a Szovjetunióval folytatott sikeres tárgyalásai, melyek alapján 1965ben 1958-hoz viszonyítva úgyszólván megkétszereződik a kölcsönös árúszállítás. A Szovjetunió majdnem az egész csehszlovák vasérc, kőolaj, kenyérgabona behozatali szükségletet kielégíti, és biztosítja a színesfém- és textilnyersanyag szükségleteink lényeges részét. így például több mint 10 millió tonna vasérc behozatala 1965-ben lehetővé teszi, hogy a Cseh-r szlovák Köztársaság 1965-ben mintegy 10 millió tonnára növelje acélgyártását. A kőolajbehozatal lehetővé teszi, hogy az üzemanyaggyártást körülbelül 3 millió tonnára növeljük. Több mint egymillió tonna évi gabonabehozatallal, egyéb mezőgazdasági termékek —, mint olajosmagvak. Olajpogácsa. hús, Vaj, zsír és növényi olajak — behozatalával együtt jelentős mértékben megoldja lakosságunk élelmiszerellátását. A Szovjetunióval folytatott tárgyalás alapján kedvező feltételeket teremtettünk a csehszlovák gép- és berendezéskivitel növelésére. A Szovjetunióba irányuló gép- és berendezéskivitel 1965-ben a Szovjetunióba irányuló általános exportunknak körülbelül 60 százalékát fogja képezni és háromszor nagyobb lesz, mint 1958-ban. A gépipari termékek kivitelének terjedelme és tartalma közvetlenül befolyásolja a csehszlovák gépgyártás összetételét, elősegíti szakosítását, valamint a gépipari termelési programok szilárdítását. A Szovjetunióba irányuló csehszlovák gépszállítások növelése olyan ágakra irányul, ahol e szállítmányok elősegítik a Szovjetunió gazdasági tervei egyes fontos láncszemeinek megoldását. Ez elsősorban a vegyipari berendezésre, villanymozdonyokra és különleges szerszámgépekre vonatkozik. A gépiparhoz hasonlóan a Szovjetunióval folytatandó tárgyalás alapján a közszükségleti cikkeket gyártó ipar számára is biztosítani kell a fogyasztási jellegű termékek hosszú időtartamra kiterjedő nagyvonalú értékesítését. Egyszersmind biztosítanunk kell fontos nyersanyagbehozatalt a közszükségleti cikkeket gyártó ipar számára. Az 1961-1965. években lényegesen növekszik például a bőr- és gumilábbeli, készruha, fehérnemű, bútor- és szövetkivitel, ugyanakkor a Szovjetunió nagy mennyiségű textilnyersanyagot - gyapotot, gyapjút és lent szállít nekünk. Tekintetei arra, hogy a Szovjetunió nemcsak Csehszlovákiának, hanem Magyarországnak, Lengyelországnak és a Német Demokratikus ÜJ SZÓ 4 * 1959. április 24.