Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-25 / 113. szám, szombat

A CSKP vezetésével a Nemzeti Frontba tömörülve befejezzük a szocializmus építését hazánkban (Folytatás a 3. oldalról) elvszerübben járjanak el tagjaik ne­velésében és irányításában. Magától értetődik, hogy népünk mindig aszerint ítélte és ítéli meg a társadalmi szervezeteket és politikai pártokat, hogyan munkálkodnak a köztársaság felvirágoztatásán és a dolgozók javán, hogyan veszik ki ré­szüket a szocialista építésből. Ez azt is jelenti, hogy a fő mértékfok más politikai pártok tevékenységében hoz­zájárulásuk a népgazdaság fejleszté­séhez, a kulturális forradalom meg­valósításához és a nép erkölcsi-poli­tikai egységének megszilárdításához. E pártok vezetőségéhez fordulunk bízva abban, hogy aktívan hatni fog­nak a burzsoá ideológiák csökevé­nyeinek leküzdésére, és tevékenysé­güket úgy fejtik ki, hogy még jobban megszilárduljon a Nemzeti Front, s a szocialista társadalom építése nagy feladatainak szellemében fokozzák tagjaik körében kifejtett politikai ne­velőmunkájukat. Szocialista rendszerünk szilárdsága és a nép politikai-erkölcsi ereje szál­ka az ellenség szemében. A belső és a külső ellenség minduntalan azon töri a feiét, hogyan gyengítse szocia­lista rendszerünket. Ugy vélik, hogy a leghatékonyabban a polgári szabad­elvű nézetek terjesztésével hathatnak. Az ellenség hiába számít valami polgári szellemi liberalizálódási fo­lyamatra. 'Fejlesztjük és elmélyítjük a szocialista demokráciát, a Szovjetunió vezette szocialista országok nemzet­közi együttműködésére támaszkodva, sikeresen tovább fogunk előrehaladni a szocialista építés befejezésében. Ez természetesen azt jelenti, hogy to­vább fogjuk szilárdítani és fejleszteni a proletárdiktatúrát, ami éppen a szo­cialista építés befejezése és a kom­munizmusba való átmenet feltételei­nek fokozatos megteremtése gyors és sikeres megkezdésének érdekét szol­gálja. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Frontban betöltött ve­zető szerepe további sikeres előre­haladásunk záloga. Kommunista Pár­tunk állandóan tökéletesíti, tevékeny­ségét, egyre igényesebb mértékfoko­kat alkalmaz szervezeteivel és tagjai­val szemben a néppel való kapcsola­tok szilárdításában, s a párt vezető szerepének helyes érvényesítésére készteti őket. A kommunista párt iránymutató utasításai nélkül, a kommunistáknak a Nemzeti Frontban végzett munkája nélkül nem értük volna el az eddigi eredményeket a Nemzeti Front tevé­kenységében és egész építésünkben. A dolgozó nép saját tapasztalataiból mélyen meggyőződött erről. Ezért a pártot a társadalmi rétegek közös ér­dekei és vágyai egyedüli képviselő­jének, a dolgozók tapasztalt vezéré­nek és szervezőjének ismerik el a szocializmusért és a kommunizmusért folytatott küzdelemben. Elvtársak, barátaim! A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXÍ. kongresszusa, mely a két társadalmi rendszer békés versenyé­ben kitűzte a szocializmus győzelmé­nek merész távlatát a kapitalizmus fölött, rendkívül nagv jelentőségű a nemzetközi fejlődés szempontjából. Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresz­szusán mondott beszámolójában rá­mutatott azokra a következmények­re, amelyekkel a Szovjetunió hétéves gazdaságfejlesztési tervének teljesí­tése ki fog majd hatni a szocializmus és a kapitalizmus kölcsönös erővi­szonyára. A Szovjetunió ez alatt egyre nagyobb abszolút évi termelés­növekedést ér el, mint az Amerikai Egyesült Államok és ez lehetővé te­szi, hogy évenként lényegesen csök­kentse az USA előnyét az egyes gaz­dasági ágakban. A szocialista tábor 1965-ben a világ egész ipari terme­lésének több mint a felét fogja ad­ni. E grandiózus feladatok teljesítése a kommunista társadalom építése fontos szakaszának elérését fogja je­lenteni a Szovjetunióban, miközben párhuzamosan ayorsan fog fejlődni a szocialista országok népqazdasága... Köztársasáqunk lelentősen hozzá­járul a szocialista és a tőkés tábor versenvéhez, mivel népgazdaságunk a döntő mutatókban már ma túlszár­nyalta az egy főre eső termelésben Franciaországot és Olaszországot, a közeli években pedig az olyan_ fejlett tőkés államokat is utoléri, mint Anglia és a Német Szövetségi Köz­társaság. Nem csoda, hogy ezek a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXI. kong­resszusán kitűzött. távlatok nagyon nyugtalanítják az imperialista körö­ket, mivel a nyugati politikusoknak és közgazdászoknak már többször alkalmuk volt megayőződnj arról, ho­gyan teljesítik a kommunisták ter­veiket. Tudatosítják, hogy olyan hely­zetben, amikor válságok rázkódtatják meg a tőkés gazdaságot, egyre von­zóbbak lesznek a szocializmus esz­méi országaik néptömegei előtt. A szocialista országok gazdasági fel­lendülésének igazsága a burzsoá pro­paganda óriási igyekezete ellenére is eljut a tőkés államokba. A két társadalmi rendszer békés versenye konkrét tartalmat ad a bé­kés egymás mellett élésről szóló le­nini elméletnek. Gazdasági terveink arra a szilárd meggyőződésre jogo­sítanak fel minket, hogy a szocia­lizmus teljes mértékben bebizonyítja fölényét a kapitalizmussal folytatott békés versenyben. A szovjet tudomány és technika si­kereinek és a szovjet gazdaság ha­talmas fejlődésének érdeméből az utóbbi években az erők viszonyában is áttolődás történt, ami a nyugati erőpotitika teljes csődjét okozta és bebizonyította teljes alaptalanságát és esztelenségét. Tudjuk, hogy a nemzetközi imperializmus legagre­szívabb köreinek ma sincs ínyére a békés verseny. Mégis Nyugaton egy­re inkább elterjed az a nézet, hogy a szocialista táborral való háborús viszály kirobbantására irányuló bár­minő kísérlet nem végződhet más­ként, mint a tőkés rendszer össze­omlásával, s hogy a szocialista vi­lágrendszerrel folytatott békés ver­seny útján kívül más út nincs a Nyugat számára. Egyetértünk azok­kal a nyugati politikusokkal, akik reálisabb álláspontra helyezkednek, és követelik, hogy a Nyugat vizsgálja felül a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal szemben folytatott politikáját. Valóban szükséges, hogy a nyugati nagyhatalmak megváltoz­tassák politikájukat, és a viláq népei szempontjából annál jobb, minél előbb tudatosítják ezt a felelős nyu­gati politikusok. Az erőpolitika és a hidegháború hívei azonban nem szándékoznak ön­ként lemondani céljaikról, ellenzik a világfeszültség bárminő enyhítését, cselszövéseket szőnek és különféle akciókkal ellenséges légkört iqyekez­nek teremteni a külünyminiszteri ér­tekezletre és a kormányfői értekez­letre. Ezzel kapcsolatban elég rámutat­nunk a NATO egyes vezető tényezői­nek, különösen az amerikai táborno­koknak fenyegető beszédeire. Nem szereztek hasznos tapasztalatokat a második világháború idején és en­nek következtében a viláqerők jelen­legi viszonyát sem tudják józanul értékelni. A repülőgépeknek a Német De­mokratikus Köztársaság területe fö­lötti nagy magasságokban való re­pülése Nyugat-Berlinbe, ami ellen­tétben áll a fennálló egyezmények­kel, valamint a NATO hadseregének nagy gyakorlatai és számos más ak­ció nem tanúskodik a kiegyezés szándékáról, hanem ellenkezőleg — provokatív célokról. Nekünk is van­nak bizonyos tapasztalataink az ame­rikaiak provokációival kapcsolatban. Nyugat-Németországgal szomszédos határainkat állandóan megsértik az amerikai repülőgépek. Erre már többször felhívtuk a figyelmet, de a jelek azt mutatják, hogy a másik fél mind ez ideig nem tett semmi­féle intézkedést ennek megakadályo­zására. Mi nem hagyjuk magunkat ezekkel az akciókkal kiprovokálni. De éberek leszünk, védelmezni fogjuk a békét és népünk békeszerető mun­káját. A külügyminiszteri találkozó előt­ti ezen kísérletek sorozatába, ame­lyeknek célja kiélezni a feszültsé­get és kedvezőtlen légkört teremte­ni, beletartozik a Lidice nevű ten­gerjáró hajónk kalóz-módra való megtámadása a francia haditengeré­szeti egységek által a nyílt tengeren. A világ közvéleménye elítélte ezt a törvénytelen eljárást és semmikép­pen sem állja meg a helyét a francia kormány mentegetőzése, amely ereje teljéből indokolni igyekszik a ma­rokkói hadsereg számára normális kereskedelmi egyezmény alapján szállított rakomány elkobzását. Hasonlóképpen jellemezhetjük a nemzetközi imperializmus nemrég le­zajlott kísérletét, amelynek kereté­ben Tibetben a reakciós hűbér-urak­kal és a papság egy részével szoros együttműködésben fegyveres lázadást robbantott ki, amelynek célja Tibet­nek a Kínai Népköztársaságtól való elszakítása és,Ázsiában a feszültség, valamint a háborús pszichózis növelé­se volt. A reakciónak ez a célkitűzé­se azonban nem fejeződhetett be másként, mint teljes csőddel. Az imperialisták az utóbbi időben további vereségeket szenvedtek a Közép- és Közel-Keleten. Ebben a vonatkozásban a legjelentősebb ese­mény minden kétséget kizáróan az iraki forradalom győzelme, az Iraki Köztársaság létrehozása és megszi­lárdítása, amely demokratikus alapo­kon épül és az egész iraki nép tá­mogatását élvezi. Afrikában is erő­södik a gyarmatosítók elleni mozga­lom. Üj államok jönnek létre, mint Ghana és Guiena, ame­lyek demokratikus alapokra épülnek. Az elkövetkezendő esztendőkben az ilyen szabad afrikai államok száma minden bizonnyal gyarapodni fog. Az imperialisták gyarmatosító po­litikája az utóbbi években helyre­hozhatatlan vereségeket szenvedett. Az imperialisták nem akarnak bele­nyugodni gyarmati rendszerük foko­zatos csődjébe és ezért újabb kí­sérleteket tesznek, intrikákat sző­nek a gyarmati függő viszonyból és elnyomásból felszabadult ázsiai és afrikai államok egységes fellépése ellen. Ezeket az országokat az anti­kommunizmus útjára akarják csalo­gatni, ami teljes mértékben ellen­tétben áll nemzeti érdekeikkel. Meggyőződésünk, hogy az arab nemzetek védelmezni fogják egysé­güket, nem engedik meg annak szét­forgácsolását és az antiimperialista arcvonal még szilárdabb láncszemé­vé válnak. Az amerikai stratégák legnagyobb figyelme jelenleg a nyugatnémet militarizmusra összpontosul. A Né­met Szövetségi Köztársaság terüle­tén a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok támogatásával újra kormányrúdhoz kerültek azok az erők, amelyek Hitler kezébe ad­ták a hatalmat és kirobbantották a második világháborút. A felújított Wehrmachtot atomfegyverekkel lát­ják el, az NSZK államapparátusában rengeteg náci-multú ember dolgozik. A német militaristák dühödt anti­kommunista és revansista propagan­dát bontakoztattak ki. . Keleti szomszédaikkal, a Csehszlo­vák Köztársasággal, a Lengyel Nép­köztársasággal és a Szovjetunióval szemben nyíltan hangoztatják terü­leti követelményeiket. Arra speku­lálnak, hogy az NDK-t erőszakos módon Nyugat-Németországhoz csa­tolják. A revansizmus nem csupán az áttelepültekből toborozódó kü­lönféle egyesületek tevékenységé­nek megnyilvánulása, hanem a bonni külpolitika hivatalos tartalma lett. A nyugatnémet kormányképviselők ma hordozói a „Harmadik nagy né­met birodalom" gondolatának. Köztársaságunk nem azért lép fel a revansizmus és a hazánk ellen irányuló területi követelések ellen, mintha félnénk attól, hogy a revan­sisták valóra tudnák váltani az ál­lamhatárok megváltoztatásával kap­csolatos vágyaikat, hanem azért, mi­vel a nyugatnémet revansisták ezen területi követelései kiélezik a fe­szültséget Közép-Európában, háborús pszichózist váltanak ki, amely a né­met militaristák malmára hajtaná a vizet. Határaink biztonságának zálo­ga szövetségünk a Szovjetunióval és tagságunk a varsói szerződésben. Ilyen biztosítékunk a múltban soha­sem volt. Arról van azonban szó, hogy a mi érdekünkben és a német nép érdekében is megszüntessük Közép-Európában a német támadó militarizmús veszélyét, létrehozzuk a jó szomszédi kapcsolatokat, a köl­csönös békés egymás mellett élést. Úgy véljük, hogy jelenleg telje­sen reális lehetőségek adódnak ezen problémák megoldására. A csehszlo­vák kormány ezért teljes mérték­ben és fenntartás nélkül támogatja a Szovjetunió javaslatait, amelyek­nek célja békeszerződés megkötése Németországgal, a berlini kérdés megoldása. Támogatjuk az NDK kor­mányának valamennyi arra irányuló intézkedését is, hogy sor kerüljön a békeszerződés megkötésére, amelyben joggal látjuk az európai feszültség csökkentésének alapját. Valamennyi józan nyugati ember­rel egyetértve a vitás nemzetközi kérdések megoldása legjobb útjának a tárgyalások útját tartjuk. A Szov­jetunió javaslatai reális alapot ké­peznek a tárgyalások megkezdéséhez és a szocialista tábor valamennyi állama egyetértését fejezte ki ezek­kel a javaslatokkal. Kormányunk ezen javaslatok értelmében azt a kö­vetelményt vetette fel, hogy részt akar venni a külügyminiszteri érte­kezleten és a kormányfői konferen­cián is. A megvitatásra kerülő kér­dések közvetlenül érintik Csehszlo­vákiát és Lengyelországot is és mindkét állam életbevágó érdeke ezen problémák kedvező megoldá­sa. A nyugati hatalmak egyetértettek a német kérdéssel foglalkozó, Genf­ben május 11-én megnyitandó kül­ügyminiszteri értekezlet megtartásá­val. Ez a Szovjetunió régi békés törekvéseinek, valamint a világ köz­véleménye nyomásának a sikere, amely a nemzetközi feszültség eny­hítését és a vitás kérdések tárgya­lások útján való megoldását követeli. Reméljük, hogy ez az értekezlet hozzájárul a német kérdés megoldá­sához és segítséget nyújt a nemzet­közi feszültség enyhítésében. A nemzetközi légkör egészsége­sebbé tétele, a hidegháború helyett a kölcsönös megértés uralomra jut­tatása egyedüli útját képezi a béke megszilárdításának, az országok kö­zötti kölcsönös gazdasági és kultu­rális kapcsolatok fejlesztésének, ami kölcsönösen előnyös minden egyes esetben. Ezért mai gyűlésünkön elfogadjuk a Nemzeti Front nyilatkozatát, amelynek célja kifejteni népünk vé­leményét a jelenlegi nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban és tanú­bizonyságot tenni dolgozóink békés törekvéseiről. Elvtársak, barátaim! Az elmúlt időszakban a szocialista országépítés folyamán nagy sikere­ket értünk el. Számos komoly fel­adat azonban még megoldatlanul áll előttünk. Ezek reális és örömteljes feladatok. Kétségtelen, hogy egész népünk és a kommunista párt által vezetett egységes Nemzeti Frontunk közös igyekezetével ezeket a fel­adatokat teljesítjük. Az idei május elsején újra büsz­kén kifejezésre juttatjuk eltökéltsé­günket, hogy még határozottabban akarunk haladni a szocialista ország­építés befejezésének útján, még szorgalmasabban akarunk küzdeni a békéért, még jobban meg akarjuk szilárdítani testvéri barátságunkat a Szovjetunióval és a hatalmas szo­cialista tábor valamennyi államával. Állhatatos leveleső Tl/lanapság sok levelet kapnak a szerkesztőségek és a hivatalos szervek. Ez kedvező tünet. A párt és a kormány iránt megnyilvánuló biza­lom jele. A levelekben írottak kivizs­gálása, érdemleges elintézése lelkiis­meretes, körültekintő munkát igényel. A levélírók tapasztalhatják, hogy sérel­mük, javaslatuk nem a pusztába kiál­tott szó, hogy foglalkoznak leveleikkel s a lehetőségek szerint elintézik őket. Lakik a slanyi járásban egy szor­galmas olvasónk, az állami birtok egyik farmjának eredményekben gazdag ál­latgondozója. Feleségével együtt meg­becsült dolgozó, hét gyermeket nevel­tek fel a társadalomnak, asszonylányuk van már, katona fiuk, a többiek is dol­goznak, tanulnak. Jó nevelésben része­sültek, jó példát látnak a szüleikben, akik szép fizetésük mellett már juta­lomban, prémiumban is részesültek. Szépen laknak, ha kicsi is a lakás. Oj bútoruk van. Televizort csak azért nem vesznek, mert a sok gyereknek sok a barátja és a sok látogató nem férne be a lakásba. Van azonban a családfőnek egy bo­gara. Nyakra-főre irogat. Nem az a legnagyobb baj, hogy néha alaptalan, vélt sérelmeket érvényesít. Megmon­dom őszintén, néha igen helyes, ötle­tes javaslatai, észrevételei vannak, a hibák kijavításáért harcol. A baj az, hogy állandóan, állhatatosan irogat és leveleivel elárasztja pártunk Központi Bizottságát, a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, a földművelésügyi minisztert, a Rudé právo, a Zemedélské noviny, az Oj Szó szerkesztőségét. Kü­lönös véletlen folytán úgy adódott, hogy a különböző helyekre intézett le­velek egy része a kezembe került és lényegében azonos tartalmuk volt. Te­hát nem az a baj, hogy ír, hanem az a baj, hogy ugyanazt írja a legkülönfé­lébb szerveknek és ezzel — előre bi­zalmatlanságát nyilvánítja a jóhiszemű elintézéssel szemben — rengeteg feles­leges munkát és költséget okoz. A napokban meglátogattam a fenti " állami birtok igazgatóját és a farm vezetőjét. Az igazgató éveken át maga is mezőgazdasági munkás volt, nem ítéli el, megértést tanúsít hűsé­ges munkatársa iránt, nem tartja a kákán is csomót kereső, akadékoskodó embernek, nem igyekszik életét elvi­selhetetlenné tenni, nem tartja „feles­leges", létszámon felüli embernek, nem igyekszik minden áron és mielőbb túl­adni rajta, de mégis — túl sok idejét rabolja el a sok felesleges vizsgálat. Mert nálunk a levélíró panaszát min­den szerv alaposan kivizsgálja. Olva­sónk visszaél pártunknak ezzel a he­helyes határozatával. A megértés abban is megnyilvánul, hogy csendben tudo­másul veszik olvasónk állhatatos ter­mészetét, o jó, szorgalmas, eredményes munkást, a köztársaság gondos, lelki­ismeretes polgárát tisztelik benne. Mert olvasónk — és ez szolgáljon be­csületére és mentségére — nemcsak saját ügyeiről ír, valóban közhasznú javaslatai is vannak, amiket fokozato­san szintén teljesítenek, megvalósíta­nak. Meglátogattam olvasónkat is. őszin­tén, az ügye alapos ismeretében elbe­lZ ÚJ SZÓ Nemes cél érdekében A Vöröskereszt peredi szervezetében nagy gonddal és lelkesen folyik a munka. Nemrég alakították meg az Ifjúsági egész­ségügyi csapatot, melynek vezetőjévé a helybeli körzeti orvost választották. A szer­vezet a múlt hónapban véradományozásra hívta fel tagjait, aminek eredményeképpen ellenszolgáltatás nélkül hatan adományoztak vért a betegek részére. Különben a szer­vezetnek több mint 62 tagja vér­adományozó. A véradományozás akció­jába a járás többi falvai is bekap­csolódtak. Összesen 64 személy adományo­zott vért. így járásunk kerületi méretben Is első helyen áll ezen nemes akció meg­valósításában. A járás vezetősége az in­gyenes véradományozókat oklevéllel tüntet­te ki. A szervezet kulturális téren is szép ered­ményeket ér el. Május előestéjén kultúr­programmal lépnek fel. Darázs József, Pered Szorgalmas pionírok Az Ipolybalogi Nyolcéves Középiskola pionírjai és tanulói szép eredményeket ér­tek el a vas-, papír- és rongyhulladékok gyűjtésében. Április 11-én és 12-én két­napos kerületi műszakon nagy mennyiségű hulladékot gyűjtöttek össze. A gyűjtésbe az iskola valamennyi tanulója aktívan be­szélgettem vele. Közhasznú, helyi jel­legű javaslataiért valóban dicséret il­letné, — ha az illetékes helyeken ér­vényesítené: a pártszervezet taggyűlé­sén, a szák szervezeti üzemi bizottság gyűlésén, a helyi nemzeti bizottság tagjainál, esetleg, amikor nemzetgyű­lési képviselője fogadónapot tart. A ha­táskör decentralizálásának időszakában nem kell minden csekélyeséggel Prá­gába szaladni. /~ílvasónk, — legalább is azt mörid­" ta — szívére vette tanácsomat. Megígérte, hogy aszerint fog eljárni. Ha igaz, lakóhelye nemzeti bizottsága számára állhatatos, következetes akti­vistát szereztem, aki azon van, hogy még gondtalanabb, még gazdagabb le­gyen a mindennapi életünk. A szocia­lista demokráciát, a dolgozók demok­ráciáját éppen az ilyen országépítők mélyítik el. SZILY IMRE kapcsolódott. 'A tanulók minden házba be­kopogtattak, a község utcáin hullámzott a versenyláztól fűtött gyermeksereg. A köz­ségháza melletti téren nagy hegy emel­kedett a vashulladékból. Az akció befejezé­se után az Iskola igazgatója értékelte az eredményt: a pionírok 40 mázsa vasat, 5 mázsa rongyot és 3 mázsa papírt gyűj­töttek. A hulladékgyűjtés befejezése után a tanulók rendbehozták az Iskola udvarán levő pionírparkot, mely a legszebb parkok egyike a kékkői járásban. Az iskola pionírjai és tanulói úgy határ­roztak, hogy a hulladékanyagból származó bevételt a megtakarított pénzhez teszik és azt tanulmányi kirándulás céljára fordít­ják. Illés József, Ipolybalog. Faluszépítő fiatalok A bajcsi CSISZ-tagok legutóbbi gyűlésü­kön elhatározták, hogy hozzájárulnak a falu szépítéséhez. A fiatalok meg is való­sították elhatározásukat, mert már a leg­közelebbi szombati napon szorgalmasan be­kapcsolódtak a munkába. A faluszépltésl akcióban különösen kitűntek a lányok. A HNB vezetősége a brigád végeztével a helyi hangszórón keresztül mondott köszö­netet az Ifjúságnak szorgalmas munká­jukért, a bajcsi fiatalok a jó munkáért szép muzsikát kaptak. Horváth Imre, Bajcs ÜJ S 7 H Ä * 1959. április 25.

Next

/
Thumbnails
Contents