Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-25 / 113. szám, szombat

A CSKP vezetésével a Nemzeti Frontba tömörülve befejezzük a szocializmus építését hazánkban Antonín Novotny elvtárs a Nemzeti Front konferenciáján Elvtársak, barátaim! A Nemzeti Front konferenciája abban az időben ült össze, amikor hazánk dolgozó népe áldozatkészen és kezdeményezően munkálkodik a Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa által kitűzött merész feladatok, a szocialista építés feladatainak megvalósításán. Ez a legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy kommunista pártunk helyesen tűzte ki a szocialista építés befejezésének programját, hogy a Nemzeti Front és valamennyi dolgozó e programot magáévá tette s annak megvalósításán dolgozik. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának irányvonala kifejezi a szocialista célkitűzések és a nép érdekeinek egységét, teljes mértékben a belső és a nemzetközi feltételekből indul ki, a Szovjetunió vezette szocialista országok testvéri együttműködésének szilárd alapjára támaszkodik. Dolgozóink a szocializmus építése befejezésének feladatát nemcsak a szocialista társadalom felépítésére irányuló törekvések csúcsszakaszaként értelmezik. Helyesen fogják fel azt, hogy a kongresszusi határozatok azon feladatok összességét jelentik, amelyekből egyesek összefüggnek a szocialista társadalom felépítésével, a többi feladat pedig feltételezi olyan fejlett szocialista társadalom létezését, amely erőt gyűjt, anyagi és kulturális forrásokat teremt a magasabb szakaszba, a kommunizmusba való fokozatos átmenetre. Az ily módon kitűzött elvi feladataink teljes helyességét megerősítette a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának tárgyalása is, amely új szakaszt nyitott a Szovjetunióban, a kibontakozó kommunista építés szakaszát. Ugyanakk.or gazdagította az egész nemzetközi forradalmi mozgalmat főképp a kommunista társadaiom két fázisa kérdéseinek kidolgozásával. Mi is új szakaszt kezdtünk meg — a szocialista építés befejezésének szakaszát. A kommunista párt még nagyobb biztonsággal és távlatokkal dolgozik. És éppen ezen elvi feladatok és távlatok szempontjából kell mindenütt megkezdenünk napi feladataink teljesítését s országépítésünk problémáinak megoldását. Nézzük ebből a szemszögből, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa óta milyen haladást tettünk a szocialista építés befejezése programjának feldolgozásában, gyakorlati megoldásában és megvalósításában. A kommunista párt, a Nemzeti , Front és valamennyi dolgozó fő figyelme a népgazdaság fejlesztésére összpontosult és összpontosul, mert a szocializmus végleges győzelme szempontjából döntő fontosságú a szocialista termelési viszonyok szüntelen mélyítése és szilárdítása, valamint az ország termelőerőinek szakadatlan fejlesztése. Hogy hazánkban az emberek teljesen szocialista módon éljenek és dolgozzanak, ez elsősorban a termelés területén dől el. Itt teremtik meg a szocialista társadalom fejlesztésének anyagi feltételeit s elsősorban itt alakul ki a munkásosztály vezetése alatt az emberek szocialista jelleme és öntudata is. Az iparban a szocialista viszonyok további szilárdítása szempontjából nagy jelentősége van a népgazdaság irányítása, szervezése és pénzellátása új módszere megvalósításának, amely egyre nagyobb mértékben érvényesül a gyakorlatban. A falu szocialista alapokon való szövetkezetesítésének sikeres előrehaladása új helyzetet teremtett a mezőgazdaságban is. Mezőgazdaságunk szövetkezetesítésének befejezését szüntelenül szem előtt tartya teljes figyelmet fordítunk a mezőgazdasági termelés lényeges növelésére, melyre az új szövetkezeti ökonómia a legkedvezőbb feltételeket teremti. Tanúi voltunk az ipari termelés további növekedésének, amelynek 11,3 százalékos emelkedése 1958-ban az utóbbi hat év legkedvezőbb eredménye volt. J61 teljesítettük a népgazdasági tervet nemcsak a múlt évben, hanem az idei év első negyedében is. Fokozatosan egyre javul a terv minőségi mutatóinak teljesítése főképp a munkatermelékenységben, az önköltség csökkentésében, valamint'_ a termékek minőségének javításában. Ezekből az eredményekből fogunk kiindulni a harmadik ötéves ÜJ SZÓ 166 * 1959. április 24. terv irányelveinek előkészítésénél, amelyeket a dolgozók elé terjesztünk megítélés végett, hogy a jövőben is biztosítsuk a népgazdaság fejlesztésének növekvő ütemét, teljesen kihasználjuk minden lehetőségünket. Különösen kiemelkedik az ipari termelés tervezett növelése, amelynek 1965-ig az 1957-es évhez viszonyítva 90-95 százalékkal kell emelkednie s emellett elsősorban a nyersanyag- és anyagféleségek fejlesztéséről van szó. Sok figyelmet követel meg a munka társadalmi termelékenysége szüntelen fokozásának biztosítása, amelyet az iparban a következő hét évben általában háromnegyedével kell növelnünk, az építőiparban pedig fedezni kell a termelés feltételezett gyarapodását és a mezőgazdaságban legalább kétharmadával kell növekednie. Ezek nagy feladatok, de reálisak, amelyeket teljesíteni kell szocialista országépítésünk befejezésének útján, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emelése érdekében. Az egész népgazdaság továbbfejlesztésének egyik kulcskérdése a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítése. Jelenleg a szocialista mezőgazdasági üzemek a mezőgazdasági földeknek csaknem 80 százalékán gazdálkodnak. Ez történelmi jelentőségű forradalmi fordulat falvaink életében, amely alapjaiban megváltoztatja a parasztok életmódját és gondolkodását. Az egységes földművesszövetkezetek növekedésével, bővülésével és megszilárdulásával egyidejűleg kialakul a szövetkezeti parasztság új szocialista osztálya. Mindez azzal a növekvő politikai és anyagi segítséggel együtt, amelyet rendszerünk a mezőgazdaságnak nyújt, egyre jobban erősíti és szilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. A mezőgazdaságban abba az időszakba léptünk, amikor e kedvező feltételeket a falun teljesen fel kell használnunk a mezőgazdasági termelés hazánkban eddig még nem tapasztalt további növelésének biztosítására. 1965-ig a mezőgazdasági termelés gyarapításával teljes mértékben fedezni akarjuk a lakosságnak a fő élelmiszerekkel való ellátása fokozódását és nagyobb mértékben akarjuk kielégíteni könnyű- és élelmiszeriparunk mezőgazdasági nyersanyagszükségletét. Az 1957-es évhez viszonyítva ez a növényi termelés terjedelmének 47 százalékkal, az állattenyésztési termelés terjedelmének 32 százalékkal, vagyis az egész mezőgazdasági termelésnek általában 40 százalékkal való növelését tételezi fel. Már most gondot kell fordítanunk e tervezett növekedés biztosítására. Elsősorban arról van sző, hogy következetesen mindenütt teljes mértékben rendet teremtsünk az olyan nézetek terén, hogy a mezőgazdaságban nem lehet teljesíteni a tervfeladatokat. Teljesítésükre fel kell lelkesíteni minden mezőgazdasági dolgozót és e lelkesedést rendszeres gyakorlati szervező munkával kell alátámasztani. Éppen az idei és a jövő év mérhetetlenül fontos abból a szempontból. teljesítjük-e a mezőgazdasági termelés feladatait. Nagyon kedvező feltételeink vannak az idei tavaszi időjárás következtében, amely lehetővé teszi, hogy jó termést érjünk el, gazdag takarmányalapról gondoskodjunk és fontos lépést tegyünk a nagy feladatok teljesítésére az állattenyésztési termelésben. Amint Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága márciusi plénumának határozataiból következik, gondoskodni fogunk mezőgazdaságunk anyagi alapjának lényeges bővítéséről és minőségének javításáról, az anyagi érdekeltség alapelvének helyes érvényesítéséről, hogy megszüntessük a szocialista termelési viszonyok gyors fejlődése és a mezőgazdasági termelőerők aránylag alacsony színvonalú fejlődése között fennálló eddigi ellentéteket. Äz a nagy gondoskodás, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja az ország termelőerőinek fejlesztésére fordít, abból a felismerésből következik, hogy a szocializmus akkor győz a kapitalizmus felett, ha teljesen biztosítani tudja a dolgozók minden szükségletének kielégítését. A termelőerők hallatlan fejlődése, ami alapja a nép életszínvonala emelkedésének. szemléletesen megmutatja s kell, hogy a jövőben még meggyőzőbben megmutassa, hogy egyedül a szocializmus biztosítja a dolgozó ember valamennyi élet-, kulturális és társadalmi szükségletének kielégítését. Ez a mi legnagyobb hozzájárulásunk a szocializmus és a kapitalizmus közötti békés versenyhez; e verseny abba a szakaszba lépett, amelyben eldől, vajon a szocializmus minden téren túlszárnyalja-e az életszínvonal terén a legfejletteb tőkés országokat és amikor a szocializmus fölénye a döntő tényező abban, hogy a háborúkat kiküszöböljük a nemzetek életéből. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága állandó figyelmet szentel a dolgozók életszínvonala emelése kérdéseinek. Ezeketa kérdéseket is a dolgozók széleskörű tevékeny részvételével oldjuk meg. Ez különösképpen az életszínvonal emelésére hozott legutóbbi intézkedésekből látható, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának márciusi plénuma hagyott jóvá. A kiskereskedelmi árak leszállításával emeltük valamennyi dolgozó életszínvonalát, az intézkedések egész komplexumával — beleértve a gyermekpótlék emelését - kifejezésteljesen emeltük a többgyermekes családok életszínvonalát s emeltük az alacsony járadékokat is. Mindezek az intézkedések ez idén az életszínvonal emeléséhez összesen 3 milliárd koronával járulnak hozzá. Az életszínvonal emelkedését — beleértve a bérek növekedését — 1959ben a lakosság reáljövedelmének emelkedése jellemzi; éz a növekedés eléri a 7 százalékot. Az életszínvonal emelésére tett intézkedések nem elszigeteltek, szorosan összefüggnek a termelés eredményeivel, a munkatermelékenyseg fokozásával az iparban és a mezőgazdaságban. A dolgozók tudatában vannak ennek az igazságnak, nagy részük helyesen megérti ezt s céltudatos munkával és kezdeményezéssel hozzájárul a kitűzött tervek teljesítéséhez. Ezzel számolunk azon további intézkedések megvalósításánál, amelyekről a márciusi plénumon tárgyaltunk és amelyektől elsősorban függ az életszínvonal további emelkedése. Ez főképp arra a feladatra vonatkozik, hogy lényegesen növeljük a mezőgazdasági termelést, amiről már beszéltem, mert mezőgazdasági termelésünk még mindig nem járult hozzá eléggé kielégítően a nép életszínvonalának emeléséhez. Ez vonatkozik arra a feladatra is, hogy 1970ig 1 millió 200 ezer lakást kell építeni. Egyúttal arról van szó. hogy legkésőbbb a jövő év végéig megvalósítsuk a munkásbbérrendszerek átszervezését. Mindez fontos lépést jelent hazánkban az életszínvonal további emelésének útján. Egymillió kétszázezer lakás építése páratlan politikai jelentőségű és gazdasági horderejű feladat Ezt is a dolgozók részvételével oldjuk meg, mert e feladat idejében és jó minőségben való teljesítése a dolgozók legsajátabb érdeke. Ez lehetővé teszi, hogy a lakásépítés az egész nemzet ügyévé, az egész Nemzeti Front ügyévé, a nemzeti bizottságok napi feladatává váljék és elsősorban — hogy jól gondoskodjanak róla az építőipari szervezetek. Emellett nemcsak magáról a lakásépítésről van szó, hanem társadalmi létesítmények építéséről is, főleg az iskolákról, valamint a kezdeményezés legszélesebb körű kibontakoztatásáról az építőanyag nyerése terén. Itt a tevékenység széles tere nyílik az egész Nemzeti Front előtt. A lakásépítés megoldása jelentősen hozzájárul nemcsak az életszínvonalnak emeléséhez és a lakosság elégedettségének növeléséhez, hanem nagyon fontos a család megszilárdítása szempontjából is. Meggyőződésünk, hogy a lakásépítés hatással lesz a szocialista erkölcs szilárdítására is társadalmunkban. Ezen a téren nagy feladatot vállaltunk és ennek teljesítését dolgozóink bizonyára nagy örömmel fogadják majd. Tegyünk meg ezért mindent annak érdekében, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának e fontos határozatát az utolsó betűig teljesítsük. A népgazdaság továbbfejlesztése szempontjából, a munkatermelékenység növelése szempontjából — s ettől függ elsősorban az életszínvonal emelkedése — politikailag és gazdaságilag nagy horderejű a munkásbérrendszerek átszervezése. Ennek értelme az, hogy megerősítsük és következetesebben érvényesítsük a végzett munka díjazásának szocialista elveit. Emellett teljes mértékben érvényesítjük a munka eredményeiben való anyagi érdekeltség ösztönző erejét mind a kollektíváknál, mind az egyéneknél is. Erről világosan tanúskodnak azok a nagy összegek, amelyeket az átszervezésre az egész iparban fordítunk, vlamint egyes üzemek példái és a sorra kerülő átlagos béremelkedés. így a gyakorlat szétzúzza a burzsoá propagandának s a köztársaság egyes „barátainak" minden hazugságát arról, hogy nálunk a bérek elleni támadásról van szó. Azon üzemekben nyert tapasztalataink, ahol a munkásbérek átszervezését a gyakorlatban vizsgálják felül - pozitívak. Megmutatkozik, hogy a munkásbérrendszerek átszervezése javára válik a munkásosztálynak és a népgazdaságnak, hogy ez a termelés továbbfejlesztésének fő eszköze és a fő út ahhoz, hogy továbbra is biztosítsuk a dolgozók életszínvonalának emelését. Ha azonban az átszervezés teljesíteni akarja azt, amit tőle várunk — rend bevezetését a normázásban, a munkaszervezés megjavítását, az új technika bevezetését, a munkatermelékenység növelését és az érdem szeszerinti díjazást — akkor szükséges, hogy a minisztériumok e téren ne topogjanak egy helyben. Ha nem gondoskodnak következetesen e feltételek teljesítéséről, a béralapok indokolatlan túllépésének veszélye fenyeget, és ha nem javítják meg a munkaszervezést, ez árt a népgazdaság fejlődésének s következményeiben valamennyi dolgozónak. A bérrendszerek átszervezése és a termelés további fellendítése szempontjából kedvezőtlen jelenség, hogy ez az átszervezés különféle okokból és a minisztériumok egyes vezető dolgozóinak opportunista magatartása folytán lemarad a gépipari és építőipari ágazatban. Éppen itt van a népgazdaság további fejlődésének súlypontja és ezért szükséges lesz, hogy ezek az ágazatok az átszervezésben példával járjanak elől és ne fékezzék azt. Most arról van szó, hogy fokozatosan sor kerüljön az új bérrendszerek bevezetésére valamennyi üzemben. Emellett állandóan hangsúlyozzuk, hogy ennek alapvető feltétele minden szükséges intézkedést megtárgyalni a dolgozókkal. így elérjük azt, hogy az átszervezés a kitűzött határidőkön belül valósuljon meg és gyakorlatilag mindenütt befejeződjék 1960 előtt. Ezt a határidőt nem lehet meghosszabbítani, sem pedig az ügyeket úgy intézni, hogy minden az 1960as év utolsó negyedévébe zsúfolódjék. Nemcsak arról van szó, hogy ha minél előbb végrehajtjuk az átszervezést, abból annál előbb lesz előnye a dolgozóknak és az egész népgazdaságnak. Ugyanakkor tudatosítanunk kell, hogy 1961-ben a harmadik ötéves terv első évébe lépünk, amelyben nagy feladatok várnak ránk a népgazdaság fejlesztése terén s ezért, mint mondják, tiszta számlával akarjuk kezdeni. Ha a bérrendszerek átszervezését nem valósítanók meg 1960 végéig, ez komoly gazdasági következményekkel járna, mert a népgazdaság fejlesztésének terve a harmadik ötéves tervben abból indul ki, hogy az új bérrendszert már mindenütt bevezettük. A szocializmus építésének növekvő eredményei a dolgozók fokozott részvételéből fakadnak a gazdaság irányításában és az állam igazgatásában, a dolgozók egyre nagyobb és öntudatosabb politikai és munkakezdeményezése és aktivitása mellett valósulnak meg. Semmi sem jellemzi a szocialista demokrácia elmélyülését hazánkban oly szemléletesen, mint éppen ez a tény. Éppen ezért — ellentétben a burzsoá és revizionista felfogással — számunkra a demokrácia nem homályos elvont fogalom, amely őnáluk elleplezi a dolgok igazi lényegét, hanem a mi demokráciánk teljesen világos és konkrét tartalmú, kibővítése az emberek legaktívabb tetteiben nyilvánul meg hazájuk építésénél. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók növekvő kezdeményezése, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség elszánt akarata a szocialista társadalom felépítésére kifejezésre jut főképp a szocialista munkaverseny kibontakozásában, amely egyre szélesebb alapokon folyik és az utóbbi időben színvonala minőségileg magasabb. A szocialista munkaverseny új jellegzetessége, amely a munkához való kommunista viszony előhírnöke, a szocialista munkabrigád címének elnyeréséért folyó mozgalom. Ezt a mozgalmat a szocializmus építése befejezésének távlatai befolyásolják és a Szovjetunióban folyó kommunista munkabrigád mozgalom ösztönzi. A szocialista munkabrigádok címéért versenyző kollektívák kötelezettségei arra irányulnak, hogy minél magasabb termelési mutatókat érjenek el, főképp a munkatermelékenység növelését s a brigádok valamennyi tagja politikai öntudatosságának és szocialista erkölcsének elmélyítését. A kötelezettségvállalások egész sorában olyan új elemek mutatkoznak, mint pl. az a célkitűzés, hogy műszakilag indokolt normák alapján és selejtmentesen dolgozzanak, fokozzák szakképzettségüket, felhasználják az új módszereket, bevezessék az új technikát és segítsenek ezeket az elveket érvényesíteni a munkahelyeken. Engedjék meg, hogy a Nemzeti Front ezen üléséről szívből üdvözöljem a szocialista munkabrigád büszke címéért folyó verseny részvevőit, akik száma jelenleg több mint 2500. Nagy feladataink teljesítése inkább, .mint valaha az emberektől függ és attól, honyan tudjuk velük a dolgokat megtanácskozni, kezdeményezésükre támaszkodni, hogyan tudjuk felhasználni tapasztalataikat. Ezt elérjük, ha a munkások, parasz-" tok és az értelmiség az eddiginél nagyobb mértékben az állami érdekekkel összhangban fogja megoldani munkahelyének problémáit, ha helyes hozzászólásaikat és ötleteiket még jobban érvényesítjük a gyakorlatban. Politikai életünkben, népgazdaságunkban és a kultúrfronton megvalósított valamennyi intézkedésünk jó értelme valamennyi dolgozó tevékeny részvételének kiszélesítése és elmélyítése a szocialista országépítés problémáinak megoldásában. Ma új feltételek között dolgozunk, amelyeket elsősorban a jogkör bővülése jellemez az üzemekben és munkahelyeken. Emellett megszilárdítottuk a központi irányítást a fő, elvi kérdésekben. Ezen intézkedések összessége nem öncélú. Lehetővé teszi számunkra, hogy jobban és célszerűbben oldjunk meg minden napi problémát és ugyanakkor pontosabban kiemeljük távlati feladatainkat s felkészüljünk megoldásukra. A jogkör bővítése és növelése célja a dolgozóknak az igazgatásban és irányításban való közvetlen részvételével a nép minden erejét és kezdeményezését kibontakoztatni a szocialista országépítés érdekében és ezáltal továbbra is lényegesen elmélyíteni a szocialista demokráciát. Ebből az alapvető szempontból kell megítélnünk, helyesen használják-e ki a fokozott jogkört az üzemek, az egyes kerületek és járások. A fokozott jogkör fokozott felelősséget hoz magával. Jelenleg ezért rendkívül fontossá válik a demokratikus centralizmus elveinek, az aktívával való munkának, a bírálat és önbírálat fejlesztésének nemcsak az egyes funkcionáriusok, hanem a szervek, még pedig valamennyi fokú szerv felelősségének teljes érvényesítése. Most arról van szó, hogy azok az elvek, amelyekről beszéltem, egyre következetesebben megvalósuljanak egész életünkben. Államunk a proletariátus diktatúrájának állama, ami elsősorban annyit jelent, hogy benne semmi olyasmi nem valósulhat meg, ami nem testesíti meg a munkásosztály és a többi dolgozók hatalmát és érdekeit. A munkásosztálynak és a dolgozóknak ezt a hatalmát és érdekeit Csehszlovákia Kommunista Pártja képviseli; pártunk programja és célja határozza meg azt az utat, amelyen haladunk a szocialista és kommunista társadalom megteremtése felé. A mi államunkra is teljes mértékben érvényesek Lenin ama szavai, hogy az államot az teszi erőssé, hogy a tömegek mindenről tudnak és mindenhez öntudatosan fognak hozzá. Munkánk általános megjavulása mellett, amit lépten nyomon érzünk, még mindig találkozunk állami és gazdasági apparátusunk gyakorlatában azzal, hogy a kommunista párt elvi utasításait nem mindenütt tartják tiszteletben, aminek következményei különféle hibákra és nehézségekre vezetnek. Semmilyen segít(Folytatás a 3. oldalon)