Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-25 / 113. szám, szombat

A CSKP vezetésével a Nemzeti Frontba tömörülve befejezzük a szocializmus építését hazánkban Antonín Novotny elvtárs a Nemzeti Front konferenciáján Elvtársak, barátaim! A Nemzeti Front konferenciá­ja abban az időben ült össze, amikor hazánk dolgozó népe áldozat­készen és kezdeményezően munkál­kodik a Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa által kitű­zött merész feladatok, a szocialista építés feladatainak megvalósításán. Ez a legmeggyőzőbb bizonyítéka an­nak, hogy kommunista pártunk he­lyesen tűzte ki a szocialista építés befejezésének programját, hogy a Nemzeti Front és valamennyi dol­gozó e programot magáévá tette s annak megvalósításán dolgozik. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának irányvonala ki­fejezi a szocialista célkitűzések és a nép érdekeinek egységét, teljes mértékben a belső és a nemzetközi feltételekből indul ki, a Szovjetunió vezette szocialista országok testvéri együttműködésének szilárd alapjára támaszkodik. Dolgozóink a szocializmus építése befejezésének feladatát nemcsak a szocialista társadalom felépítésére irányuló törekvések csúcsszakasza­ként értelmezik. Helyesen fogják fel azt, hogy a kongresszusi határoza­tok azon feladatok összességét jelen­tik, amelyekből egyesek összefügg­nek a szocialista társadalom felépíté­sével, a többi feladat pedig feltétele­zi olyan fejlett szocialista társadalom létezését, amely erőt gyűjt, anyagi és kulturális forrásokat teremt a ma­gasabb szakaszba, a kommunizmusba való fokozatos átmenetre. Az ily módon kitűzött elvi fel­adataink teljes helyességét megerő­sítette a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának tár­gyalása is, amely új szakaszt nyitott a Szovjetunióban, a kibontakozó kommunista építés szakaszát. Ugyan­akk.or gazdagította az egész nemzet­közi forradalmi mozgalmat főképp a kommunista társadaiom két fázisa kérdéseinek kidolgozásával. Mi is új szakaszt kezdtünk meg — a szocialista építés befejezésének szakaszát. A kommunista párt még nagyobb biztonsággal és távlatokkal dolgozik. És éppen ezen elvi fel­adatok és távlatok szempontjából kell mindenütt megkezdenünk napi feladataink teljesítését s országépíté­sünk problémáinak megoldását. Nézzük ebből a szemszögből, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa óta milyen haladást tet­tünk a szocialista építés befejezése programjának feldolgozásában, gya­korlati megoldásában és megvalósí­tásában. A kommunista párt, a Nemzeti , Front és valamennyi dolgozó fő fi­gyelme a népgazdaság fejlesztésére összpontosult és összpontosul, mert a szocializmus végleges győzelme szempontjából döntő fontosságú a szocialista termelési viszonyok szün­telen mélyítése és szilárdítása, va­lamint az ország termelőerőinek szakadatlan fejlesztése. Hogy hazánk­ban az emberek teljesen szocialista módon éljenek és dolgozzanak, ez elsősorban a termelés területén dől el. Itt teremtik meg a szocialista tár­sadalom fejlesztésének anyagi felté­teleit s elsősorban itt alakul ki a munkásosztály vezetése alatt az em­berek szocialista jelleme és öntudata is. Az iparban a szocialista viszonyok további szilárdítása szempontjából nagy jelentősége van a népgazdaság irányítása, szervezése és pénzellátá­sa új módszere megvalósításának, amely egyre nagyobb mértékben ér­vényesül a gyakorlatban. A falu szo­cialista alapokon való szövetkezetesí­tésének sikeres előrehaladása új helyzetet teremtett a mezőgazdaság­ban is. Mezőgazdaságunk szövetkeze­tesítésének befejezését szüntelenül szem előtt tartya teljes figyelmet fordítunk a mezőgazdasági termelés lényeges növelésére, melyre az új szövetkezeti ökonómia a legkedve­zőbb feltételeket teremti. Tanúi voltunk az ipari termelés to­vábbi növekedésének, amelynek 11,3 százalékos emelkedése 1958-ban az utóbbi hat év legkedvezőbb ered­ménye volt. J61 teljesítettük a nép­gazdasági tervet nemcsak a múlt év­ben, hanem az idei év első negye­dében is. Fokozatosan egyre javul a terv minőségi mutatóinak teljesítése főképp a munkatermelékenységben, az önköltség csökkentésében, vala­mint'_ a termékek minőségének javí­tásában. Ezekből az eredményekből fogunk kiindulni a harmadik ötéves ÜJ SZÓ 166 * 1959. április 24. terv irányelveinek előkészítésénél, amelyeket a dolgozók elé terjesztünk megítélés végett, hogy a jövőben is biztosítsuk a népgazdaság fejleszté­sének növekvő ütemét, teljesen ki­használjuk minden lehetőségünket. Különösen kiemelkedik az ipari termelés tervezett növelése, amely­nek 1965-ig az 1957-es évhez viszo­nyítva 90-95 százalékkal kell emel­kednie s emellett elsősorban a nyers­anyag- és anyagféleségek fejleszté­séről van szó. Sok figyelmet követel meg a munka társadalmi termelé­kenysége szüntelen fokozásának biz­tosítása, amelyet az iparban a követ­kező hét évben általában három­negyedével kell növelnünk, az építő­iparban pedig fedezni kell a termelés feltételezett gyarapodását és a me­zőgazdaságban legalább kétharmadá­val kell növekednie. Ezek nagy fel­adatok, de reálisak, amelyeket tel­jesíteni kell szocialista országépíté­sünk befejezésének útján, valamint a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának további emelése érdeké­ben. Az egész népgazdaság továbbfej­lesztésének egyik kulcskérdése a me­zőgazdasági termelés lényeges fel­lendítése. Jelenleg a szocialista me­zőgazdasági üzemek a mezőgazdasá­gi földeknek csaknem 80 százalékán gazdálkodnak. Ez történelmi jelentő­ségű forradalmi fordulat falvaink életében, amely alapjaiban megvál­toztatja a parasztok életmódját és gondolkodását. Az egységes földmű­vesszövetkezetek növekedésével, bő­vülésével és megszilárdulásával egy­idejűleg kialakul a szövetkezeti pa­rasztság új szocialista osztálya. Mindez azzal a növekvő politikai és anyagi segítséggel együtt, ame­lyet rendszerünk a mezőgazdaságnak nyújt, egyre jobban erősíti és szi­lárdítja a munkás-paraszt szövetsé­get. A mezőgazdaságban abba az idő­szakba léptünk, amikor e kedvező feltételeket a falun teljesen fel kell használnunk a mezőgazdasági terme­lés hazánkban eddig még nem ta­pasztalt további növelésének biztosí­tására. 1965-ig a mezőgazdasági ter­melés gyarapításával teljes mérték­ben fedezni akarjuk a lakosságnak a fő élelmiszerekkel való ellátása fo­kozódását és nagyobb mértékben akarjuk kielégíteni könnyű- és élel­miszeriparunk mezőgazdasági nyers­anyagszükségletét. Az 1957-es évhez viszonyítva ez a növényi termelés terjedelmének 47 százalékkal, az ál­lattenyésztési termelés terjedelmé­nek 32 százalékkal, vagyis az egész mezőgazdasági termelésnek általában 40 százalékkal való növelését tétele­zi fel. Már most gondot kell for­dítanunk e tervezett növekedés biz­tosítására. Elsősorban arról van sző, hogy következetesen mindenütt tel­jes mértékben rendet teremtsünk az olyan nézetek terén, hogy a mező­gazdaságban nem lehet teljesíteni a tervfeladatokat. Teljesítésükre fel kell lelkesíteni minden mezőgazdasá­gi dolgozót és e lelkesedést rendsze­res gyakorlati szervező munkával kell alátámasztani. Éppen az idei és a jövő év mér­hetetlenül fontos abból a szempont­ból. teljesítjük-e a mezőgazdasági termelés feladatait. Nagyon kedvező feltételeink vannak az idei tavaszi időjárás következtében, amely lehe­tővé teszi, hogy jó termést érjünk el, gazdag takarmányalapról gondos­kodjunk és fontos lépést tegyünk a nagy feladatok teljesítésére az ál­lattenyésztési termelésben. Amint Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága márciusi plé­numának határozataiból következik, gondoskodni fogunk mezőgazdasá­gunk anyagi alapjának lényeges bő­vítéséről és minőségének javításáról, az anyagi érdekeltség alapelvének helyes érvényesítéséről, hogy meg­szüntessük a szocialista termelési vi­szonyok gyors fejlődése és a mező­gazdasági termelőerők aránylag ala­csony színvonalú fejlődése között fennálló eddigi ellentéteket. Äz a nagy gondoskodás, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja az ország termelőerőinek fejlesztésé­re fordít, abból a felismerésből kö­vetkezik, hogy a szocializmus akkor győz a kapitalizmus felett, ha tel­jesen biztosítani tudja a dolgozók minden szükségletének kielégítését. A termelőerők hallatlan fejlődése, ami alapja a nép életszínvonala emel­kedésének. szemléletesen megmutat­ja s kell, hogy a jövőben még meg­győzőbben megmutassa, hogy egyedül a szocializmus biztosítja a dolgozó ember valamennyi élet-, kulturális és társadalmi szükségletének kielégíté­sét. Ez a mi legnagyobb hozzájárulá­sunk a szocializmus és a kapitalizmus közötti békés versenyhez; e verseny abba a szakaszba lépett, amelyben eldől, vajon a szocializmus minden téren túlszárnyalja-e az életszínvo­nal terén a legfejletteb tőkés or­szágokat és amikor a szocializmus fölénye a döntő tényező abban, hogy a háborúkat kiküszöböljük a nemze­tek életéből. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága állandó fi­gyelmet szentel a dolgozók életszín­vonala emelése kérdéseinek. Ezeket­a kérdéseket is a dolgozók széleskö­rű tevékeny részvételével oldjuk meg. Ez különösképpen az életszínvonal emelésére hozott legutóbbi intézkedé­sekből látható, amelyeket Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának márciusi plénuma ha­gyott jóvá. A kiskereskedelmi árak leszállításával emeltük valamennyi dolgozó életszínvonalát, az intézkedé­sek egész komplexumával — beleért­ve a gyermekpótlék emelését - ki­fejezésteljesen emeltük a többgyer­mekes családok életszínvonalát s emeltük az alacsony járadékokat is. Mindezek az intézkedések ez idén az életszínvonal emeléséhez összesen 3 milliárd koronával járulnak hozzá. Az életszínvonal emelkedését — be­leértve a bérek növekedését — 1959­ben a lakosság reáljövedelmének emelkedése jellemzi; éz a növekedés eléri a 7 százalékot. Az életszínvonal emelésére tett in­tézkedések nem elszigeteltek, szo­rosan összefüggnek a termelés ered­ményeivel, a munkatermelékenyseg fokozásával az iparban és a mezőgaz­daságban. A dolgozók tudatában van­nak ennek az igazságnak, nagy ré­szük helyesen megérti ezt s céltuda­tos munkával és kezdeményezéssel hozzájárul a kitűzött tervek teljesí­téséhez. Ezzel számolunk azon továb­bi intézkedések megvalósításánál, amelyekről a márciusi plénumon tár­gyaltunk és amelyektől elsősorban függ az életszínvonal további emelke­dése. Ez főképp arra a feladatra vo­natkozik, hogy lényegesen növeljük a mezőgazdasági termelést, amiről már beszéltem, mert mezőgazdasági ter­melésünk még mindig nem járult hozzá eléggé kielégítően a nép élet­színvonalának emeléséhez. Ez vonat­kozik arra a feladatra is, hogy 1970­ig 1 millió 200 ezer lakást kell épí­teni. Egyúttal arról van szó. hogy legkésőbbb a jövő év végéig megva­lósítsuk a munkásbbérrendszerek át­szervezését. Mindez fontos lépést je­lent hazánkban az életszínvonal to­vábbi emelésének útján. Egymillió kétszázezer lakás építése páratlan politikai jelentőségű és gaz­dasági horderejű feladat Ezt is a dolgozók részvételével oldjuk meg, mert e feladat idejében és jó minő­ségben való teljesítése a dolgozók leg­sajátabb érdeke. Ez lehetővé teszi, hogy a lakásépítés az egész nemzet ügyévé, az egész Nemzeti Front ügyé­vé, a nemzeti bizottságok napi fel­adatává váljék és elsősorban — hogy jól gondoskodjanak róla az építő­ipari szervezetek. Emellett nemcsak magáról a lakásépítésről van szó, ha­nem társadalmi létesítmények építé­séről is, főleg az iskolákról, valamint a kezdeményezés legszélesebb körű kibontakoztatásáról az építőanyag nyerése terén. Itt a tevékenység szé­les tere nyílik az egész Nemzeti Front előtt. A lakásépítés megoldása jelentősen hozzájárul nemcsak az életszínvonal­nak emeléséhez és a lakosság elége­dettségének növeléséhez, hanem na­gyon fontos a család megszilárdítása szempontjából is. Meggyőződésünk, hogy a lakásépítés hatással lesz a szocialista erkölcs szilárdítására is társadalmunkban. Ezen a téren nagy feladatot vállaltunk és ennek teljesí­tését dolgozóink bizonyára nagy örömmel fogadják majd. Tegyünk meg ezért mindent annak érdekében, hogy Csehszlovákia Kommunista Párt­ja XI. kongresszusának e fontos ha­tározatát az utolsó betűig teljesítsük. A népgazdaság továbbfejlesztése szempontjából, a munkatermelékeny­ség növelése szempontjából — s et­től függ elsősorban az életszínvonal emelkedése — politikailag és gazda­ságilag nagy horderejű a munkásbér­rendszerek átszervezése. Ennek értel­me az, hogy megerősítsük és követ­kezetesebben érvényesítsük a végzett munka díjazásának szocialista elveit. Emellett teljes mértékben érvénye­sítjük a munka eredményeiben való anyagi érdekeltség ösztönző erejét mind a kollektíváknál, mind az egyé­neknél is. Erről világosan tanúskod­nak azok a nagy összegek, amelyeket az átszervezésre az egész iparban fordítunk, vlamint egyes üzemek pél­dái és a sorra kerülő átlagos bér­emelkedés. így a gyakorlat szétzúzza a burzsoá propagandának s a köztár­saság egyes „barátainak" minden ha­zugságát arról, hogy nálunk a bé­rek elleni támadásról van szó. Azon üzemekben nyert tapasztala­taink, ahol a munkásbérek átszerve­zését a gyakorlatban vizsgálják felül - pozitívak. Megmutatkozik, hogy a munkásbérrendszerek átszervezése javára válik a munkásosztálynak és a népgazdaságnak, hogy ez a termelés továbbfejlesztésének fő eszköze és a fő út ahhoz, hogy továbbra is biz­tosítsuk a dolgozók életszínvonalának emelését. Ha azonban az átszervezés teljesí­teni akarja azt, amit tőle várunk — rend bevezetését a normázásban, a munkaszervezés megjavítását, az új technika bevezetését, a munkaterme­lékenység növelését és az érdem sze­szerinti díjazást — akkor szükséges, hogy a minisztériumok e téren ne topogjanak egy helyben. Ha nem gon­doskodnak következetesen e feltéte­lek teljesítéséről, a béralapok indoko­latlan túllépésének veszélye fenye­get, és ha nem javítják meg a mun­kaszervezést, ez árt a népgazdaság fejlődésének s következményeiben valamennyi dolgozónak. A bérrend­szerek átszervezése és a termelés további fellendítése szempontjából kedvezőtlen jelenség, hogy ez az át­szervezés különféle okokból és a mi­nisztériumok egyes vezető dolgozói­nak opportunista magatartása folytán lemarad a gépipari és építőipari ága­zatban. Éppen itt van a népgazdaság további fejlődésének súlypontja és ezért szükséges lesz, hogy ezek az ágazatok az átszervezésben példával járjanak elől és ne fékezzék azt. Most arról van szó, hogy fokozato­san sor kerüljön az új bérrendszerek bevezetésére valamennyi üzemben. Emellett állandóan hangsúlyozzuk, hogy ennek alapvető feltétele min­den szükséges intézkedést megtár­gyalni a dolgozókkal. így elérjük azt, hogy az átszervezés a kitűzött határ­időkön belül valósuljon meg és gya­korlatilag mindenütt befejeződjék 1960 előtt. Ezt a határidőt nem lehet meghosszabbítani, sem pedig az ügye­ket úgy intézni, hogy minden az 1960­as év utolsó negyedévébe zsúfolód­jék. Nemcsak arról van szó, hogy ha minél előbb végrehajtjuk az átszer­vezést, abból annál előbb lesz előnye a dolgozóknak és az egész népgazda­ságnak. Ugyanakkor tudatosítanunk kell, hogy 1961-ben a harmadik ötéves terv első évébe lépünk, amelyben nagy feladatok várnak ránk a népgazdaság fejlesztése terén s ezért, mint mond­ják, tiszta számlával akarjuk kezdeni. Ha a bérrendszerek átszervezését nem valósítanók meg 1960 végéig, ez komoly gazdasági következményekkel járna, mert a népgazdaság fejleszté­sének terve a harmadik ötéves terv­ben abból indul ki, hogy az új bér­rendszert már mindenütt bevezettük. A szocializmus építésének növekvő eredményei a dolgozók fokozott rész­vételéből fakadnak a gazdaság irá­nyításában és az állam igazgatásában, a dolgozók egyre nagyobb és öntuda­tosabb politikai és munkakezdemé­nyezése és aktivitása mellett valósul­nak meg. Semmi sem jellemzi a szo­cialista demokrácia elmélyülését ha­zánkban oly szemléletesen, mint ép­pen ez a tény. Éppen ezért — ellen­tétben a burzsoá és revizionista fel­fogással — számunkra a demokrácia nem homályos elvont fogalom, amely őnáluk elleplezi a dolgok igazi lénye­gét, hanem a mi demokráciánk tel­jesen világos és konkrét tartalmú, kibővítése az emberek legaktívabb tetteiben nyilvánul meg hazájuk épí­tésénél. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók növekvő kezdeményezése, a munkás­osztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség elszánt akarata a szocialista társadalom felépítésére kifejezésre jut főképp a szocialista munkaverseny kibontakozásában, amely egyre szélesebb alapokon fo­lyik és az utóbbi időben színvonala minőségileg magasabb. A szocialista munkaverseny új jellegzetessége, amely a munkához való kommunista viszony előhírnöke, a szocialista mun­kabrigád címének elnyeréséért folyó mozgalom. Ezt a mozgalmat a szocia­lizmus építése befejezésének távlatai befolyásolják és a Szovjetunióban fo­lyó kommunista munkabrigád mozga­lom ösztönzi. A szocialista munka­brigádok címéért versenyző kollektí­vák kötelezettségei arra irányulnak, hogy minél magasabb termelési mu­tatókat érjenek el, főképp a munka­termelékenység növelését s a brigá­dok valamennyi tagja politikai öntu­datosságának és szocialista erkölcsé­nek elmélyítését. A kötelezettségvál­lalások egész sorában olyan új ele­mek mutatkoznak, mint pl. az a cél­kitűzés, hogy műszakilag indokolt normák alapján és selejtmentesen dolgozzanak, fokozzák szakképzettsé­güket, felhasználják az új módszere­ket, bevezessék az új technikát és segítsenek ezeket az elveket érvénye­síteni a munkahelyeken. Engedjék meg, hogy a Nemzeti Front ezen üléséről szívből üdvözöl­jem a szocialista munkabrigád büsz­ke címéért folyó verseny részvevőit, akik száma jelenleg több mint 2500. Nagy feladataink teljesítése in­kább, .mint valaha az emberektől függ és attól, honyan tudjuk velük a dolgokat megtanácskozni, kezde­ményezésükre támaszkodni, hogyan tudjuk felhasználni tapasztalataikat. Ezt elérjük, ha a munkások, parasz-" tok és az értelmiség az eddiginél nagyobb mértékben az állami érde­kekkel összhangban fogja megoldani munkahelyének problémáit, ha he­lyes hozzászólásaikat és ötleteiket még jobban érvényesítjük a gyakor­latban. Politikai életünkben, népgazdasá­gunkban és a kultúrfronton megva­lósított valamennyi intézkedésünk jó értelme valamennyi dolgozó tevé­keny részvételének kiszélesítése és elmélyítése a szocialista országépí­tés problémáinak megoldásában. Ma új feltételek között dolgozunk, ame­lyeket elsősorban a jogkör bővülése jellemez az üzemekben és munkahe­lyeken. Emellett megszilárdítottuk a központi irányítást a fő, elvi kérdé­sekben. Ezen intézkedések összes­sége nem öncélú. Lehetővé teszi szá­munkra, hogy jobban és célszerűbben oldjunk meg minden napi problémát és ugyanakkor pontosabban kiemel­jük távlati feladatainkat s felkészül­jünk megoldásukra. A jogkör bővíté­se és növelése célja a dolgozóknak az igazgatásban és irányításban való közvetlen részvételével a nép minden erejét és kezdeményezését kibonta­koztatni a szocialista országépítés érdekében és ezáltal továbbra is lé­nyegesen elmélyíteni a szocialista demokráciát. Ebből az alapvető szempontból kell megítélnünk, he­lyesen használják-e ki a fokozott jogkört az üzemek, az egyes kerüle­tek és járások. A fokozott jogkör fokozott felelős­séget hoz magával. Jelenleg ezért rendkívül fontossá válik a demokra­tikus centralizmus elveinek, az aktí­vával való munkának, a bírálat és önbírálat fejlesztésének nemcsak az egyes funkcionáriusok, hanem a szer­vek, még pedig valamennyi fokú szerv felelősségének teljes érvénye­sítése. Most arról van szó, hogy azok az elvek, amelyekről beszéltem, egyre következetesebben megvalósuljanak egész életünkben. Államunk a pro­letariátus diktatúrájának állama, ami elsősorban annyit jelent, hogy ben­ne semmi olyasmi nem valósulhat meg, ami nem testesíti meg a mun­kásosztály és a többi dolgozók ha­talmát és érdekeit. A munkásosz­tálynak és a dolgozóknak ezt a ha­talmát és érdekeit Csehszlovákia Kommunista Pártja képviseli; pár­tunk programja és célja határozza meg azt az utat, amelyen haladunk a szocialista és kommunista társa­dalom megteremtése felé. A mi ál­lamunkra is teljes mértékben érvé­nyesek Lenin ama szavai, hogy az ál­lamot az teszi erőssé, hogy a tö­megek mindenről tudnak és minden­hez öntudatosan fognak hozzá. Munkánk általános megjavulása mellett, amit lépten nyomon érzünk, még mindig találkozunk állami és gazdasági apparátusunk gyakorlatá­ban azzal, hogy a kommunista párt elvi utasításait nem mindenütt tart­ják tiszteletben, aminek következ­ményei különféle hibákra és nehéz­ségekre vezetnek. Semmilyen segít­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents