Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-21 / 109. szám, kedd

Véget ért a Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság kongresszusa Prágában, április 19-én véget ért a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság II. országos kongresszusa. A vitában számos küldött és külföldi vendég szólalt fel. A CSISZ nevében Vladimír Maisner, a CSISZ Központi Bizottságának titkára üdvözölte a kongresszust. Hangsúlyozta, hogy a társaság működésének hét éve során az ifjúság nevelésében érdemes munkát végzett. A társaság lektorai a CSISZ-szervezetekben 1954 óta 11 ezer előadást tartottak. Ezenkívül 17 ezer előadást rendeztek hadseregünk és a határvidéki alakulatok fiataljai részére. Gustáv Hnilička, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára üdvözlő beszédében a társaság és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom együttműködéséről beszélt. „Hogy együttesen teremtsük meg a népnevelés széleskörű rendszerét — mondotta - azzal a javaslattal fordulunk a társasághoz, hogy a nagy üzemekben megrendezzük a népi egyetem üzemi akadémiáit, amelyek hozzájárulnak majd a dolgozók kulturális és szakképzettségének fejlesztéséhez." Beszámolt a szocialista munkabrigádok mozgalmának fejlesztéséről is. A kongresszus résztvevői nagy figyelemmel hallgatták meg a Német Demokratikus Köztársaságbeli, magyarországi, romániai, bulgáriai testvéri társaságok képviselőinek, valamint Ausztria és Franciaország haladó értelmisége képviselőinek üdvözlő beszédeit. Majd Zdenék Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke szólalt fel. A kongresszus egyhangúlag megválasztotta az űj Központi Bizottságot és jóváhagyta a társaság alapszabályzatának módosítását. Valamennyi küldött és vendég lelkes egyetértése mellett jóváhagyták a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság második kongresszusának a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához intézett levele szövegét. A kongresszus befejező részében jóváhagyták a társaság új feladatait kitűző határozati javaslatot. A társaság működését a következő fő irányokban fogja fejleszteni: a dolgozók politikai, általános és szakképzettségének fokozásában, a tudományos világnézet terjesztésében, a párt politikájának megmagyarázásában és érvényesítésében, a kommunista nevelésben, elsősorban a szocializmus korszaka embere jellemvonásainak fejlesztésében. A társaság külön figyelmet fog szentelni a tudomány legújabb ismeretei, valamint az ifjú ság eszmei és erkölcsi nevelése fejlesztésének, amely ifjúságra nagy feladatok hárulnak a kommunista társadalom építésében. A társaság tevékenységében nagy jelentőségű együttműködése a nemzeti bizottságokkal, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a CSISZ-szel, a Nemzeti Front többi szervezeteivel és a tudományos-műszaki társaságokkal, amely együttműködést, — amint a határozat hangsúlyozza — továbbra is el kell mélyíteni és fejleszteni a CSKP KB-nak a népművelési munka eszmei hatékonysága fejlesztéséről és további elmélyítéséről szóló határozata alapján. IIHHimMWMIIIIIMNIHMmiHnHIHimiMIH A Trhové Svine-i Igla játékgyár 1955 óta száz százalékkal j okozta a termelést. Ez az üzem ma a mechanikai játékok legnagyobb gyára. Az üzem dolgozói az idei idényre újdonságként hajóépítő játékot, különféle mezőgazdasági felszerelést, stb. készítettek elö. (Bedŕich Krejči - ČTK - felvétele) PREŠOVBAN MEGKEZDŐDTEK a pionír-ünnepségek (ČTK) — Prešpvban a Pionírok és az Ifjúság Házában április 19-én megnyitották „A CSISZ pionír-szervezete forradalmi hagyományainak kiáliítását", amellyel a Dukla alatti kerületben ünnepélyesen megkezdődtek a pionír-szervezet megalakítása 10. évfordulójának ünnepségei. A kiállítás felöleli a prešovi kerület pionírszervezeteinek tíz évi időszakát, amely a szocializmus fiatal építőinek csaknek 45 ezres szervezetévé nőtt. A szervezetek tevékenységéről Ján Tomčák, a CSISZ kerületi titkára mondott beszédet. Jól sikerült CSISZ-délután Bratislavában A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség bratislavai 1. körzeti bizottsága a bécsi VII. Világifjúsági Találkozó tiszteletére vasárnap CSISZ-délutánt rendezett a Pihenés és Kultúra Parkja esztrádtermében. A CSISZ-délutánon részt vettek Milán Rázus, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, Jaroslav Strnad, a VIT előkészítő bizottságának tagja, számos párt és CSISZ funkcionárius. Jaroslav Strnad elvtárs ismertette a VIT-előkészítő bizottság és a világ békeszerető ifjúságának erőfeszítéseit a VIT sikerének biztosítására. Beszámolt arról, hogy a béketábor országainak ifjúsági szervezetein kívül az előkészítő bizottságnak nagy segítséget nyújt az osztrák, német, olasz, argentin, japán és más nemzetek haladó ifjúsága. A reakciós erők viszont mindent elkövetnek, hogy megzavarják a VIT békemanifesztácíóját. Az Osztrák Katolikus Ifjúsági Szervezet például fesztiválellenes plakátot adott ki. Az osztrák kormány nem támogatja úgy az előkészítő bizottság munkáját, mint a béketábor országai tették, ennek ellenére 17 ezer ifjú jelentette be részvételét a világ minden részéről. Š. Pevný elvtárs, á CSISZ bratislavai körzeti titkára az első körzet ifjúságának eddigi munkáját értékelve, vázolta a legközelebbi feladatokat. Az Ó-város ifjúsága brigádmunkával megépíti a Stavinhoz, a szovjet hősök tömegsírjához — vezető fasorral és művészi szobrokkal díszített ifjúsági műutat. A körzet legjobb CSISZ-szervezete és a legjobban dolgozó CSISZ-tagok (köztük két koreai diák is) kitüntetése után több ifjúsági csoport kötelezettségvállalást jelentett be, majd Milan Rázus, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke tolmácsolta a CSISZ SZKB üdvözletét. Felkérte Strnad elvtársat, üdvözölje a CSISZ nevében a bécsi előkészítő bizottságot, majd hangsúlyozta „az urak nyilván attól félnek, ha a Kelet és Nyugat ifjúsága találkozik, megtudja az igazat, azért fékezik az előkészületeket. Mi azonban, mint jó szomszédok, a tStünk telhető segítséget megadjuk az osztrák ifjaknak. A fesztivál költségeinek fedezéséhez három millió koronával járulunk hozzá. Meggyőződésünk, hogy az osztrák ifjak összefognak a béke ellenségei ellen és a VII. VIT sikeresen teljesíti feladatát." A CSISZ-délután második részében az Ifjúsági Alkotó Versenyen győztes együttesek léptek fel. Száraz József. AZ ÚJ SZÓ Az udvardi fiatalok kötelezettségvállalása A közelmúltban községünk dälSZ-vezetősége, a helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság, valamint az EFSZ vezetősége az iskolák igazgatóságával karöltve megrendezte az ifjúsággal való beszélgetés estjét. A CSISZ helyi vezetősége szervező munkájának eredményeképpen mintegy 100 fiatal jelent meg a beszélgetésen. A vita keretében Muk elvtárs, az EFSZ elnöke megvilágította azokat a távlatokat, melyek a szövetkezetben dolgozó fiatalokra várnak. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti mozgalom nemcsak a szocialista mezőgazdaság építője, hanem a szocialista kultúra támogatója és építője és hogy a szövetkezetben megvan az alapja a gazdag kulturális életnek is. A szövetkezetnek évenként több ezer korona ál! rendelkezésére a kulturális alapból, melyet a kultúrház bővítésére, szakkörök szervezésére, zenekar és egyéb kultúrcsoport támogatására fordíthat. Ezeket a lehetőségeket azonban a fiataloknak kell kihasználniok azzal, hogy részt vesznek a kulturális életben. A vitaesten egyhangúlag az a nézet alakult ki a fiatalok körében, tévesen gondolkoznak azok, akik azt hiszik, hogy a szövetkezetben nem találják meg számításukat. Példaként említették Bôrik Béla fiatal szövetkezeti dolgozót, aki mióta az iskolából kikerült, állandóan a szövetkezet állattenyésztési csoportjában dolgozik és ma több mint 10 ezer korona megtakarított pénze van. És ilyen eset több is van a faluban. Célunk az, hogy a helyi ifjúságon keresztül kiszélesítsük a kulturális munkát. Erre megvan a lehetőség, mert a CSISZ udvardi vezetősége aktív, ezenkívül sok fiatal tanító van a faluban, akik a CSISZnek mindenben segítségére vannak. A beszélgetés méltó befejezéseképpen a fiatalok szép kötelezettséget vállaltak. k faluszépítési akció keretében, valamint a kultúrház kiszélesítésénél 12 500 korona értékű munkát végeznek el. Sáfi Arpád, Udvard kCed oes veviaegeivi elegeink coliak A Tatranská Kotlina-i gyermeküdülőben ismét nagyon kedves vendégek voltak: már másodszor töltöttek nálunk két felejthetetlen hetet magyorországl gyermekek. Nagyobb részük árva. Voltak itt fiúk, lányok az ország minden tájáról, a Hortobágyról, a Kunságon át egész a Dunántúlig. Az 50 tagú gyermekcsoport pihent, szórakozott és gyönyörködött a Tátra hófedte csúcsaiban. Vasárnap búcsúztak a Tátrától. A múlt hét szerdáján nagy napjuk volt 4 kedves vendégeknek. Ellátogattak Poprádra, ahol ismeretséget kötöttek az ottani nyolcéves középiskola diákjaival. Megnézték a tátrai múzeumot, a sörgyárat, majd átutaztak a ősrégi szomszéd szepességi városba, Kežmarokra, ahol megtekintették a Tököly várat és a város más történelmi nevezetességeit. A Hajdú-Böszörményi Gyermekvédelmi Tanács és a debreceni iskolaügyi osztály egyezséget kötött a Tatranská Kotlina-i üdülőteleppel, hogy az év végéig további négy gyermekcsoport jön üdülni Magyarországról. BARTÓK JÁNOS SZÉP EREDMÉNYEK Alakulatunknál az utóbbi napokban összegeztük a gépkocsivezetők anyagmegtakaritási versenyének eredményeit. A verseny meghozta a kívánt eredményt. A győztes csoport nem egészen három hét alatt több mint 300 liter üzemanyagot takarított meg és a csoport tagjai példás rendben tartották gépkocsijaikat. Különösen Vengrinovics közkatona érdemel dicséretet, aki egymaga 105 liter üzemanyagot takarított meg és kocsiját a gyakorlatokon egyetlen esetben sem kellett javítani. A győztes csoport tagjai különféle ajándéktárgyakat és szóbeli elismerést kaptak az anyaggal való takarékoskodásban elért szép eredményekért. Hegedűs József Jö MUNKÁT VEGEZNEK A FIATALOK X leleszi mezőgazdasági műszaki iskola CSISZ-szervezete műszakot szervezett, melynek feladata a környezet szebbé és kellemesebbé tétele volt. Szombaton az iskola környékét tették rendbe, vasárnap pedig a leleszi stadion építésének munkálatainál segédkeztek a CSISZ-tagok. , A jó munkaeredmények elérése elsősorban a CSISZ szervező képességének köszönhető. A továbbiakban a CSISZ-tagok a szocialista mezőgazdaság színvonalának emelése érdekében vállalnak kötelezettséget. Magyarics János, Lejesz Bussán új iskola épült Ha valaki Bussáről Kékkő felé utazik, a falu végén egy hatalmas téglaépületet Iát, amely a napokban került tető alá. A 8 tantermes, kabinetekkel ellátott, központi fűtéses iskola a helybeli magyar és szlovák iskola közel 300 tanulójának Igényeit elégíti ki, akik a jövő iskolaévet már az új tantermekben kezdik meg. Az építkezést az elmúlt év őszén kezdték meg és az új iskolát a terv szerint a gusztus végén adják át 'rendeltetésének. Ez a tény is. fényes bizonyítéka annak, hogy pártunk és kormányunk vezetésével teljesítjük feladatainkat és boldog életet teremtünk dolgozóink számára. Budai János, Mulyad iiäiääiiäiiiiäišSniiiä MIRE TANÍT LENIN Napjainkban sokkal gyakrabban tudatosítjuk az 1917. évi oroszországi történelmi események nagy kihatását a nemzetközi munkásmozgalom és így Csehszlovákia népei sorsának alakulására is. Az oroszországi dolgozók győzelme visszhangjával közvetlenül befolyásolta a csehszlovákiai forradalmi mozgalmat. Az orosz dolgozók harca követendő példa volt dolgozóink számára. Az első szocialista állam megalakulása és fennállása közvetve is kihatott forradalmi mozgalmunkra. A bolsevik párt sok elméleti ismeretet és tapasztalatot gyűjtött öszsze és gazdagította velük a kommunista pártok, tehát a mi pártunk elméleti ismereteit is. Befejeződött a Lenin-müvek szlovák és magyar nyelvű kiadása. A köteteket a negyedik orosz nyelvű kiadásból fordították. Ebből a 35 kötetes kiadásból tanulmányozhatják olvasóink magyar és szlovák nyelven Lenin műveit. A kiadott 35 kötetet továbbiak követik. A negyedik orosz nyelvű kiadás pótköteteiként jelennek meg az SZKP KB mellett működő moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet kiadásában. A 36. kötet a negyeílik kiadásban nem szereplő cikkek és okmányok egész sorát tartalmazza. Ezenkívül néhány, könyvalakban első ízben közölt Lenin-művet tartalmaz a kötet. A 37. kötetben a „Levelek a rokonokhoz" látnak napvilágot. A 38. kötet a ,.Füzetek az imperializmusról" című írást tartalmazza. Lenin vázlatai és jegyzetei képezik e füzetek tartalmát. „Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" című művel kapcsolatban keletkeztek. A 39. kötet Lenin „Filozófiai füzetek" című tanulmányát, a 40. pedig „Füzet az agrárkérdésről" című írását tartalmazza. Sajtó alatt áll a Lenin-művek kétkötetes tárgyés névmutatójának fordítása, hogy az olvasók könnyebben eligazodhassanak Lenin műveiben. A Lenin-művek gyűjteményes kiadása haladószellemű közönségünk számára nagy és jelentős kulturális esemény. Lehetővé teszi a fejlett munkások, a párt-, állami és gazdasági dolgozók széles körének és értelmiségünknek, hogy Lenin mély és határtalanul bölcs eszméinek gazdag forrásából tanuljanak. Lehetővé teszi, hogy mélyebbre hatoljunk a marxizmus-leninizmus lényegébe, tüzetesebben megismerjük a marxizmust, elsajátítsuk, és ily módon jobban teljesítsük a szocialista építés befejezésének nagy feladatait. Lenin irodalmi műve nagyon gazdag és sokoldalú. Műveiben a politikai gazdaságtan, filozófia, jogtudomány, történelem kérdéseit fejtegette és fejtette ki. Álláspontot foglalt el az oroszországi és nemzetközi munkásmozgalom jóformán minden kérdésében, kidolgozta a proletariátus pártjáról, a szocialista forradalomról, a forradalmi mozgalom taktikájáról és stratégiájáról szóló tanítást. Behatóan elemezte a kapitalizmus imperialista stádiumát, gazdagította a proletárdiktatúráról szóló tanítást, felvázolta a szocializmus építésének tervét, a szocialista állam külpolitikájának elveit, foglalkozott a kultúra és a művészet kérdéseivel, röviden: müveiben a politikai élet által felvetett minden kérdést taglalt. Míg Marx és Engels az utópiából tudománnyá fejlesztették a szocializmust és megvilágították a proletariátus történelmi szerepét: a tőkés szolgaság megszüntetését és az új, szocialista társadalom felépítését, Lenin új történelmi helyzetben tovább fejlesztette és valóra váltotta ezeket az eszméket. Nemcsak védelmezte a marxizmust az opportunistákkal és reformistákkal szemben, hanem tovább fejlesztette, kiegészítette, Lenin kiépítette az új típusú forradalmi munkáspártot és ezt következetes forradalmi elmélettel fegyverezte fel. Lenin lelkes forradalmár, kiváló politikai vezér és szervező, kitűnő hadvezér és ugyanakkor nagy teoretikus,. Olyan teoretikus, aki forradami elméletét mindenkor összekötötte a forradalmi politikai gyakorlattal. Lenin tanítása — a leninizmus az imperializmus és a proletárforradalmak korszakának marxizmusa, a leninizmus a szocializmus győzelme időszakának a marxizmusa. Lenin politikai tevékenységén és irodalmi művén keresztül vörös fonálként húzódik a marxizmus megnyirbálására és felülvizsgálására irányuló összes kísérletek ellen folytatott következetes harca. A nemzetközi munkásmozgalom történelmében hemzsegnek a revizionizmus különféle megnyilvánulásai. Közös nevezőjük azonban a marxizmus lényeges részei ellen, a proletárdiktatúra elve, a proletár nemzetköziség és a következetes forradalmi, a munkásosztályt vezető munkáspárt léte elleni küzdelem. A revizionisták a marxizmusnak éppen ezeket a leglényegesebb részeit revidálták. Ezzel megnyirbálják a marxizmust, igyekszenek gyengíteni a forradalmi munkásmozgalmat és így tudatosan segítik a burzsoáziát. Lenin műveiben feltárta a revizionizmus gazdasági és szociális gyökereit. Bebizonyította, hogy a revizionizmus nemzetközi jellegű, hogy különböző országokban és különböző történelmi viszonyok közepette különböző módon nyilvánul meg. A revizionizmust a proletariátusra gyakorolt burzsoá befolyás egyik formájaként jellemezte. Ez akkor nyilvánul meg, amikor a marxista tanítás a munkásmozgalomban már megfogant és a burzsoázia már nem tud nyíltan harcolni a marxizmus ellen. Lénin hangsúlyozta, hogy a történelem dialektikája olyan, hogy a marxizmus elméleti győzelme arra készteti az ellenséget, marxistának álcázza magát. Lenin már a XIX. század végén leleplezte a revizionizmus veszélyét és élesen bírálta Bernstein nézeteit. Lenin „Az oroszországi szociáldemokraták tiltakozása", „Marxizmus és revizionizmus", „Marxizmus- és reformizmus" cígiű műveiben bebizonyítja, hogy a revizionizmus nem véletlen jelenség, hogy a tőkés társadalomban uralkodó alapvető ellentétek következtében keletkezett az által, hogy a burzsoázia a marxizmus elleni harc egyik leplezett módszeréről kénytelen egy másikra áttérni. Az Októberi Forradalom győzelme után a revizionizmus elleni küzdelem szorosan összefüggött a szocialista állam védelmével. „A proletárforradalom és a renegát Kautsky", „Levél Európa és Amerika munkásaihoz" és más Lenin-művek megcáfolják a revizionista jelszavakat és nézeteket. Lenin bebizonyítja, hogy a revizionisták a munkásosztály árulóivá váltak. i A revizionizmus elleni harccal kapcsolatban, akkor, amikor már fennállott a szocialista állam, Lenin megvilágította a proletárdiktatúrának ebben az államban betöltött nagy jelentőségét, és bebizonyította, hogy teljesen hamisak a revizionista „teoretikusok" különféle érvelései, hogy lehetetlen a szocializmus felépítése ebben az országban. A jelenkori revizionisták is lényegében ugyanazokkal az „érvekkel" hozakodnak elő, mint a múltbeliek. Éppen úgy, mint a múltban most is különféle mesékkel védelmezik és szépítgetik a jelenkori kapitalizmust, amely most már egyre „népibb". Azt állítják, hogy a jelenkori kapitalizmus megszűnik imperialista lenni és fokozatosan szocializmussá alakul át. Épp úgy, mint a múltban, most is azt állítják, hogy a proletariátusnak nincs szüksége új típusú forradalmi pártra, s épp úgy. mint a múltban, tagadják a proletár nemzetköziség elvét és a rothadt burzsoá nacionalizmust élesztgetik, melyet ma „nemzeti kommunizmusnak" neveznek. Különféle álelméletekkel küzdenek a proletárdiktatúra és a szocialista forradalom szükségességéről szóló tétel ellen. Mint a múltban, most is meg akarnák fosztani a proletariátust forradalmi tanításától, szét akarnák zúzni a forradalmi proletárpártot és ily módop meg akarják fosztani a szocialista országok dolgozóit vívmányaiktól. Leninnek a proletariátus új forradalmi pártjáért vívott küzdelme is szervesen összefügg revizionizmus elleni harcával. Lenin létrehozta az új típusú pártot és tömör tanítást dolgozott ki a munkásosztály forradalmi pártjáról. Müveinek hetedik kötetében közölt „Egy lépés előre, két lépés hátra" című írásában vázolta a pártépítés elveit. Lenin műveiben kidolgozta a párt stratégiáját és taktikáját. A proletárpártot tartotta egyedüli erőnek, mely képes a legszélesebb tömegek szervezéséÜJ SZÓ 136 * 1959. április 24.