Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)
1959-04-20 / 108. szám, hétfő
A ČTK tudósítójának beszélgetése a Lidice fiajó legénységével Francia kalózok tüzeltek hajónkra Kairó (ČIK) - A Lidice nevű csehszlovák hajó április ÍS-án Port Said egyiptomi kikötőbe érkezett. Mint ismeretes, a Lidice néhány nappal ezelőtt áldozatul esett francia hadihajók durva provokációjának és kalóztámadásának az Atlanti-óceán nemzetközi vizein. A ČTK tudósítója a hajó parancsnokával, tisztjeivel és a legénység többi tagjával folytatott beszélgetés során a Lidice hajónak a francia hadihajók által történt erőszakos elhurcolásáról a következő részleteket tudta meg: Április 7-én reggel 6 óra 15 perckor mintegy 20 mérföldnyire Casablanca kikötőjétől a hajón szolgálatot egész legénysége, amely megfogadja, hogy védelmezni fogja a hajót és szállítmányát. Ezután egy egész napon és éjszakán át a Lidice akarata ellenére a francia hadihajók nyomására a Földközi-tengeren hajózik és április 8-án délelőtt 11 órakor horgonyt vet az Oran melletti Wers el-Kebir kikötőben, ahol már várják. Itt már kételjesítő tengerészek a francia hadi- I szenlétben állanak a fotoriporterek. tengerészet F-775 és F-773 jelzésű j filmesek és újságírók s a Lidice fenagy gyorsasággál közeledő két hajó- ' 1 - * •—•••<•— jára lettek figyelmesek. E hajókat francia repülőgépek kísérték. Mindkét hajó megközelítette Lidicét és „megálljt" jelzett. Még mielőtt a Lidice lelassíthatta volna gépeit és megállhatott volna, az egyik francia hajó ágyúlövést adott le a csehszlovák hajóra. A Lidice megállt és a legénység valamennyi tagja a fedélzetre sietett. E közben az egyik francia hadihajó egészen megközelíti a Lidicét, csónakot bocsát le, amely a következő pillanatokban a csehszlovák hajó oldalához ér. A Lidice fedélzetére tíz fegyveres tengerész rohan fel két francia tiszt vezetésével, akik elrendelik a parancsnoknak, hogy kövesse a francia hajót Oránba. A hajó kapitánya visszautasítja a betolakodók követelését és kijelenti: „Szabad vizeken vagyunk, okmányaink és szállítmányunk teljes rendben van. Csak Casablancába vagy Port Saidba megyünk és sehová máshová nem vagyunk hajlandók menni." Ebben a pillanatban azonban a francia tengerészek már szétszóródnak a hajóhídon, megszállják a Lidice rádióállomását. A csehszlovák hajó távösszeköttetését megszakítják és hajónk legénységének lehetetlenné teszik, hogy érintkezésbe lépjen hazájával és tájékoztassa a csehszlovák kormányt a francia hatóságok eme törvénytelen eljárásáról a védtelen csehszlovák kereskedelmi hajóval szemben. A tisztek elrendelik, hogy a hajó irányt változtasson. Balról és jobbról közrefogják a csehszlovák kereskedelmi hajót, a francia kalózok fegyveres hadihajói és arra kényszerítik, hogy idegen kikötőbe menjen. Mihelyt a csehszlovák hajó újból megindult, azonnal egybehívták a hajótanácsot, a helyzet megtárgyalására. „A legénység csehszlovák és lengyel agjai egy emberként elszántan készek arra, hogy a legdurvább terrorral sem hagyják magukat megfélemlíteni", — ezt határozta el a hajó délzetére azonnal a francia haditengerészet, az idegen légió és a francia titkos rendőrség mintegy 30 tisztje siet. akiket a fedélzeten gyűlöletteljes pillantásokkal, ökölbeszorított kézzel fogad a csehszlovák legénység valamennyi tagja. A hajó átkutatása után a francia rendőrség elkobozta a legénységtől filmfelvételeit is, arra törekedve, hogy megsemmisítse saját gaztetteinek bármilyen bizonyítékát. Ezzel azonban a csehszlovák tengerészek már előre számoltak és a filmanyagot jól elrejtették, sőt rejtekhelyről titokban további felvételeket készítettek, hogy a csehszlovák és világközvéleménvnek lehetősége nyíljék bizonyítékot látni a francia hatóságok újkori kalózságáról. A franciák ezután felnyitották a hajó raktárhelyiségét és elrendelték a marokkói hadsereg számára szánt szállítmány kirakását, amelyet a Lidice Casablancába vitt, és amelynek szállítását szabályszerűen elintézték a marokkói kormányhivatalok. A hajó parancsnoka újból tiltakozott e törvényellenes eljárás ellen. A francia H Népi Kína hatalmas sikerei Csou En-laj elvtárs beszámolója az országos népi gyűlésen fFolytatás az 1. oldalról) zsoldosok ezután a Lidice egész le- . több mint 50 évre volt szüksége, génységét a tiszti étterembe terelték 1 hogy évi acéltermelését 1300 000 tonés szigorúan ellenőrizték okmányai- [g nár ő] i 0 miHió tonnára növelje. Kina kat. Sőt a hajó fedélzetére cseh tol- rí viszont ezt hat esztendő alatt elérte, mácsot is vittek - egy árulót az j§ Csou E n.i aj miniszterelnök ezután idegen légió egyenruhájában. | elemezte a nagy ugrás okait. KijeEzután a hajó t^ész legénységét | lentette, a legfontosabb tényező az több órán keresztül fegyveres őrség • volt, hogy „1958 tavaszán összegezőrizte, míg más csoportok a hajó f tük az első ötéves terv végrehajtákülönböző helyiségeiben garázdáikod- ff sában szerzett tapasztalatokat, siketak és fosztogattak. Annak a pa- | rüi t megtalálnunk hazánkban a szorancsnak, hogy a Lidice legénysége | cializmus építésének jobb módszerét, tagjai segédkezzenek a törvényelle- | A lerögzített irányvonal szerint minnesen elkobzott áru kirakodásánál, f denkine k kötelessége, hogy serényen tengerészeink nem engedelmeskedtek, | d oi gozzé k, többr e törekedjék, a szohanem megmentették a szállítmány gj cíalizmus épi tésében egyre nagyobb, hatralevó részét amelyet biztonság-1 QVOrsab b, jobb é s g azdas ág 0sabb Ságokba 3 ta V° lkele t' | eredmények'szülessenek. ° r3: ii_ é n délelőtt 10 órakor al A minlszterelnö k elmondotta, hogy Lidicľ hajócsavarához két búvárt 1 8 Szo vÍ etuni ő űzette szocialista tábocsátottak le, de a legénység közül f bo r.. 'sokoldalú segítséget senkivel sem közölték hogy azok! £ yUÍ t°" a k. Kn a szoc.al.sta epítesémit kerestek ott. S be n- K o«°netet mondott a SzovjetA Marokkó számára szánt elrabf unió és a több i szocialista ország lott szállítmánv kirakása késő este 2 kormányainak és nepeinek e nagy ért véget. Éjfél körül a Lidice cseh- f segitsegért. szlovák hajó útra kelt Oran francia a Csou En-laj elvtárs méltatta a népi kikötőből Port Said irányába. §j kommunákat, a kínai nép társadalmi A csehszlovák tengerészek a ČTK jg szervezkedésének eme nagy vívrnátudósítójának elmondották, hogyan ® nyait. Az ipar és a mezőgazdaság igyekeztek minden este rádiójukkal | nagy fejlődése egyre nagyobb igéfelfogni a Párizsból küldött híreket. B nyeket támaszt. A paraszti tömegek A legénység valamennyi tagja el-1 követelésére Kína-szerte hatalmas mondja, mily nagy felháborodást kel- ® néoi kommunák alakultak, amelyek tett a hajó brutális megtámadása. | egyesítik a mezőgazdasági, kereskeMost a Lidice fedélzetén újból jó f dejmi, művelődésügyi és katonai tevéhangulat lett Posta érkezett házul- | ke nységet és összeegyeztetik a körről, a legénység hozzátartozóinak ^ mányzati ténykedéseket a kommunák kedves sorait olvassa, mások viszont E igazgatásában. A kínai viszonyoknak üdvözleteket írnak haza. ö „„„j.,,„ „ " j_,„ «.,..,„. . , , , . a megfelelően — mondotta a mimszdice P rsľuezte nérSfl ecs eehszlô"l terelnô k " 3 k° mmUna 3 aice szuezDe erKezett es csensz o- u formg k termelőerők szakaJ? a Z ŠÄ-K aeletr°e nna n ^^ fejlődésének előmozdításához E es a szocialista epites utemenek ................................................................................................... g m eggy 0r sitásához, hanem ahhoz is, A már ötrtriik -*- h°9 y Kínäban a vidéken megvalóA mar otoauc g ^ a szocialista s zövetkezeti tueve tartó algéria. | ^ átaIakjtása az éS2 né t u_ veres gyarmati há-g ]a donävä a szocialist a a tár sJ aIo m ború nagy áldoza- | átalakuIasa kommunist a társadalomtokat követel. A ^ képen szüleiket ele A miniszte reinök hangoztatta: Az avermekek eso R 195 8ba n elért nagy győzelmek alapport^ a tuniszi éš I ján Kínának tovább kel1 haladnia a marokkói határok ® megkezdett úton és idén minden erőmaroKkOi natarok ü, yel mg nagyobb gyöz eimek kivívására kell törekednie. mentén elhelyezett táborban, ahol csak a legszükségesebbet kapják meg és nélkülözik a legelemibb taneszközöket, me TÜNTETÉS • i Az Izvesztyija az atomfegyver-kísérletek 1 faji megkülönböztetés ellen . .. . .. , t , . • .. ., i xi ® azUSÁ-ban beszunteteserol folytatott targyalasokról i Washington (ČTK) - Az Egyesült Államok fővárosában szombaton délután húszezer néger és fehér diák, valamint több ezer néger polgár hatalmas tiltakozó menetben vonult fel a fiatal amerikai négerek faji üldözése ellen. A menet résztvevői 32 amerikai államból érkeztek Washingtonba, felvonultak a nemzeti emlékműhöz, ahol a tüntetőülést tartották, amelyen részt vettek több szakszervezeti szövetség képviselői is. A tüntető diákok elsősorban azt követelték, hogy valamennyi amerikai iskola kapuit nyissák meg a fiatal négerek előtt. A szovjet balett nagy sikere New Yorkban A New York-i Metropolitan Opera túlzsúfolt termében kezdte meg kéthónapos amerikai és kanadai vendégkörútját a Szovjetunió Nagyszínházának balettegyüttese Prokofjev Romeo és Júlia című balettjének előadásával. Háromezerhétszáz néző gyakran felzúgó tapssal jutalmazta a világ legjobb balettegyüttesének és Galina Liljanova és Jurij Zsdanov szólistáknak művészi teljesítményét. A tapsvihar a Reuter hírügynökség tudósítójának nyilatkozata szerint a lelkes publikum fülsiketítő lelkes újjongásába csapott át. A nézők között volt Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára is. S. Hurok, a szovjet balett vendégszereplésének rendezője kijelentette, hogy eddig 900 ezer kérvényt kapott jegyek iránt. A .Tunge Aktion nyugatnémet Ifjúsági szervezet tagjai Hamburgban szombaton folytatták röplapakeifiikat a Bundeswehr atomfelfegyverzése ellen. (ČTK) Moszkva (ČTK) - Az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlet munkájának megújításával kapcsolatban az Izvesztyija a következőket írja: „Most, amikor újabb erőfeszítést kellene Az amerikai kormány helyesli a berlini légiprovokációkat Washington (ČTK) — Az amerikai külügyminisztérium pénteken este hangsúlyozta, hogy ,az amerikai kormány teljesen helyeselte lökhajtásos repülőgépeknek 3000 méteren felüli magasságban való repülését NyugatBerlinbe. A minisztérium szükségesnek tartotta, hogy az amerikai kormány teljes súlyával állást foglaljon a Nyugat-Berlini légiforgalom szabályainak kihívó megszegése mellett, amit a brit sajtó nyíltan az amerikai hadügyminisztérium „nyílt" provokációjának minősített. Az 1959. évi gazdasági terv szintén nagy ugrást irányoz elő: tizennyolfcmillió tonna acél, 380 millió tonna szén, 525 millió tonna gabona és öt millió tonna gyapot termelélyek segítségével | sét tüzi ki célu 1megtanulnának ír- B Ami a kultúrát és művelődést ilni és olvasni. H leti, Csou En-laj miniszterelnök meg(MTI-felvétel.) ríi állapította: Valóra váltottuk politi® kánkat, hogy a művelődés a mund) kásosztályt szolgálja, a művelődést Ej egyesítettük a termelőmunkával és - ezzel művelődési téren nagy és mélyül reható forradalmat indítottunk meg. g Hazánkban nagyot fejlődött a népi E demokratikus rendszer — mondotta a miniszterelnök — kiváltképp a hitenni e szerződés mielőbbi megköté- S b aj av i"> mozgalom elmélyítésével és sére, az USA-ban kampány indult 1 azo n P o l't>ka következetes megvalómeg, amelyet nem lehet másnak mi-® sitásának eredményeként, amelyet nősíteni, mint az értekezlet meg- | Ma o Ce-tung • elnök hiúsítására irányuló kísérletnek. Az | n éP en beIul1 amerikai tájékoztató szolgálat az ~ Atomenergiaügyi Bizottság és a hadügyminisztérium felelős személyisé- | gei felhívást tesznek arra, hogy ne ] vessenek véget az atomrobbantásoknak, hanem a genfi tárgyalásokat szüntessék be. fektetett le a ellentmondások helyes i alkalmazásáról. • „A kommunista párt vezető szereJ pének elismerése alapján gyümölcsö] ző a kommunista párt együttműkö} dése a különféle demokratikus pári tokkal és csoportokkal". A miniszterelnök ezután utalt arra, A lap rámutat, hogy a múlt na- S hogy az amerikai imperializmus a pókban az amerikai küldött új ja- jg Csendes-óceán nyugati részében sok vaslatot terjesztett az értekezlet elé a helyütt megvetette a lábát - a mi a kísérletek ún. fokozatos beszünte- jg Tajvanunkon is - és szüntelenül fetésére. Az USA azt javasolja, hogy B nyeget bennünket. Ezért meg kell a tilalom csupán a föld felszínén és | erősítenünk védelmünket, hogy biz Az Afrikai Népek Értekezletének felhívása Conakry (ČTK) - A Guineai Köztársaság fővárosában három napig ülésezett az Afrikai Népek Értekezletének irányító bizottsága. Tárgyalásai végén felhívással fordult Afrika és Ázsia népéhez — a világ vallásfelekezeteinek és egyházvezetőinek vezetőihez, hogy ítéljék el a Középafrikai Államszövetség, főként Nyaszaföld és Belga-Kongó lakosságán elkövetett brutális tetteket. A nyilatkozat elítéli azokat, akik bármilyen formában rá akarnátc kényszeríteni az afrikai világrészre London, Párizs. Brüsszel, Lisszabon vagy Madrid uralmát. a nyílt tenger felett folytatott kísérletekre szorítkozzék, de folytassák tovább a nagy magasságban és a föld alatt végzett kísérleteket. Ez a javaslat nem tanúskodik arról, hogy az USA komolyan törekednék a probléma megoldására. népünk békés építő Indonézia Kommunista Pártjának országos konferenciája tosíthassuk munkáját. A miniszterelnök beszámolt azokról a nagy sikerekről is, amelyek a _ nemzeti autonóm területek fejleszH tésében születtek az ország egysége ® és a nemzeti egyenlőség biztosításájfj nak elve alapján. ® A nemzeti kisebbségek lakta terüB leteken is hatalmas gazdasági és j| kulturális fejlődés tapasztalható. B Sok nemzeti kisebbség tegnap még a j| feudális, sőt a rabszolgatartó rendDzsakaŕta (ČTK) - Dzsakartában B szer béklyóiban sínylődött, ma pedig megkezdődött Indonézia Kommunista j| a szocializmus ragyogó útján jár. Pártjának országos konferenciája, ü Csou En-laj miniszterelnök megmelyen a nagy szigetek és az or- j| állapította: szág minden részéből részt veszpek a Tibetben a rekciós körök maroknyi a parasztok és halászok küldöuei. ® csoportjának lázadása dicstelen veA konferencia szerves része a kü- ® reségbe fulladt, szöbönálló VI. pártkongresszus elő- Š A kormány elrendelte a volt tibeti készületének. A kongresszuson a jfj helyi kormány feloszlatását és a Tipártmunkának halászok és parasztok ® beti Autonóm Terület előkészítő bikörében való fokozása kérdéseit, ag- ® zottságát bízta meg a helyi kormány rár kérdéseket és főként a szövet- X funkcióinak és hatalmának qyakorlákezeti mozgalom kérdéseit tárgyal- \ sával. így gyorsan meg lehet valóják meg. A konferencián Njodo, a « sítani a területi nemzeti autonómiát párt főtitkárának helyettese tartott j= és fokozatosan demokratikus reforbeszámolót e kérdésekről. E mokat lehet bevezetni Tibetben. Ezt az intézkedést Tibet hazafias lakosságának nagy tömegei - vallási és világi személyek egyaránt - melegen üdvözölték. Ez nemzeti egységpolitikánk nagy győzelme — mondotta. Csou En-laj. A tibeti lázadást, valamint a dalai láma elrablását követően Nehru, hatalmas baráti szomszédunknak, India miniszterelnöke, egymásután több nyilatkozatban jelentette ki, hogy nem kíván beavatkozni Kína belügyeibe, s síkraszállt Kína és India baráti kapcsolatainak további megszilárdításáért. örömmel fogadjuk ezeket a nyilatkozatokat. Kína és India között több mint kétezer éve barátság uralkodik sőt mi több. e két ország a megteremtője a békés egymás mellett élés öt alapelvének. Semmi ok sincs arra, hogy e két ország bármelyike is megengedje, hogy a kölcsönös barátságot és külpolitikája elveit egy maroknyi tibeti lázadó megzavarhassa. Csou En-laj elvtárs hangoztatta: Reméljük, hogy a tibeti lázadás elfojtásával Kína és India közös erőfeszítésével még szilárdabb alapokra helyezhetjük és még virágzóbb fejlődést biztosíthatunk e két hatalmas - összesen egymilliárd lakosú — békeszerető ázsiai ország baráti kapcsolatainak. Közős erőfeszítéseink meg fogják hiúsítani mindazok rossz szándékú provokációit, akik meg akarják rontani Kína és India barátságát. Országunk jó diplomáciai kapcsolatokat fejleszt ki azokkal az ázsiai és afrikai országokkal, amelyek nemrég nyerték el függetlenségüket — folytatta Csou En-laj elvtárs. Ez a barátság nekünk igen értékes és halásak vagyunk azoknak a baráti országoknak, amelyek támogatták hazánkat a nemzetközi vitákban. A Kínai Népköztársaság ezekkel az országokkal meg tudja valósítani, sőt lényegében már meg is valósította az ázsiai békeövezetet. Reméljük, hogy ez a békeövezet örökké fennmarad és kiterjed egész Ázsiára. Érdemes felfigyelni arra, az imperialisták az utóbbi időben mindent elkövettek, hogy a rendelkezésükre álló valamennyi eszközzel aláássák a függetlenségüket újonnan elnyert országok államrendjét, megrontsák egymás közti kapcsolataikat, valamint a köztük és a szocialista országok között fennálló szolidaritást. Az imperialisták célja ezzel nyilvánvalóan az volt, hogy az „oszd meg és uralkodj" elve alapján egymás után legyőzzék ezeket az országokat. Az utóbbi időben bonyolult helyzet alakult ki az arab népek nemzeti függetlenségi mozgalmában. Az Egyesült Arab Köztársaság néhány vezetője támadást intézett az Iraki Köztársaság ellen, sőt megtámadta az arab népek nagy barátját, a Szovjetuniót is Nyilvánvaló, hogy az ilyen tevékenység csak árt az arab népek függetlenségi mozgalmának, és ezért nem is számíthat e népek rokonszenvére Mint az arab népek minden barátja, mi is reméljük, hogy az arab népek nemzeti függetlenségének ügyét jelenleg fenyegető nehéz helyzet megoldódik, az imperialisták bűnös terve pedig meghiúsul. Csou En-laj elvtárs megállapította: Szeretnénk baráti és jó szomszédi kapcsolatokat kötni minden szom>szédunkkal a békés egymás mellett élés öt alapelvének megfelelően. Támogatjuk egy atomfegyvermentes békeövezet létrehozását egész KeletÁzsiában és a Csendes-óceán térségében. A Kínai Népköztársaság nem fenyeget senkit és nem árt senkinek. Arra sem szólít fel senkit, hogy megváltoztassa maga választotta társadalmi és politikai rendszerét. A miniszterelnök elítélte az Egyesült Államok imperialistáinak a német és japán militarizmus felélesztésére irányuló törekvését, továbbá azt, hogy egyre fokozzák agresszív tevékenységüket és háborús előkészületeiket Kelet-Ázsiában. A Kínai Népköztársaság miniszterelnöke a továbbiakban hangsúlyozta: Tajvan elidegenfthetetlenül kínai terület. El vagyunk szánva arra, hogy felszabadítjuk Tajvant, Penghut, Kimojt és Macut. Követeljük, hogy vonják vissza az amerikai fegyveres erőket a tajvani térségből. A kínai nép nem fogja eltúrni olyan terv megvalósítását, amely a kínai terület megnyirbálását, vagy „két Kína" létrehozását célozza. Az amerikai imperialistáknak és csatlósaiknak a „két Kína" megteremtésére irányuló intrikái épp úgy, mint az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság elismerése ellen folytatott politikája zsákutcába vezet. Csou En-laj elvtárs beszámolóját hosszas és viharos helyeslés fogadta. A tanácskozás tovább folyik. UJ S7 C) ľí * 1959. április 2Ä
