Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-20 / 108. szám, hétfő

SEIFERT MÓDSZERE S MI ÜZEMEINKBEN IS SEGÍT CSÖKKENTENI A VESZTESÉGIDŐKET A kommunista erkölcs alapjai Terjesszük a szocialista munkaverseny új » Ki Erik Seifert? • Ismerjük meg a szocialista építőmunka előharcosait • A strakonicei motorkerékpár-üzem példája (v. g.) — Üzemeinkben mind gyakrabban emlegetik Erik Seifert nevét. Munkamódszerével először a strakonicei Cseh Motorkerékpárüzem dolgozói ismerkedtek meg. Ebben az üzemben éppen Seifert módszerének alkalmazása tette lehetővé olyan munkaverseny megindítását, melynek segítségével a dolgozók legszélesebb rétegeit kapcsolták be a munka normázásának megjavításáért folyó mozgalomba. Mint ismeretes, a helyes normázás a legfontosabb előfeltétele az új munkabérrendszer bevezetésének, a „Szocialista munkabrigád" cím elnyeréséért folyó verseny sikerének egyaránt. A teljesítménynormák körüli fogyatékosságok kiküszöbölésében Seifert módszere minden bizonnyal nagy segítséget nyújt mindazon üzemeknek, amelyek követik a strakoniceiek példáját. lyamatokat. Fokozatosan megállapítják. hogy az új szervezéssel melyik munkamenet számára mennyi idő szükséges. Mi az új módszer lényege? Először is ismerkedjünk meg Erik Seiferttel. Seifert az NDK Birodalmi Vasútainak Kari Marx-Stadt-i mozdonyjavitójában dolgozik. A szocialista munka hőse megtisztelő cím viselője. Munkájánál észrevette, hogy rajta kívül álló

#okokból munkaidejét nem képes jól kihasználni. Legtöbbször az anyagra, a tervekre, a darura kellett várnia. 480 perces munkaidejének 120 perce veszteségidő volt, s ez visszatükröződött teljesítménynormáiban is. Erik Seifert ezért figyelni kezdte a veszteségidők okait, jegyzeteket készített, feljegyezte pontosan mikor, miért kellett állnia. A veszteségidők okainak listájával azután ostromolni kezdte az üzem vezetőségét, követelte a munkaszervezés megjavítását. Ezzel elérte a munkaidő jobb kihasználását, s megnövekedett munkájának termelékenysége. Többet és olcsóbban termelt. A tartalékok feltárása tehát Seifert módszerének lényege. A kívánt eredményt azonban csak akkor hozza meg, ha nem marad elszigetelten, egynéhány dolgozó ügye, hanem tömegmozgalommá válik. A módszer szerint a munkások maguk kísérik figyelemmel a veszteségidőket és egyúttal javaslatokat tesznek a munkaszervezés olyan megjavítására, amely kiküszöbölné azokat. A döntő kérdés az, hogyan váltják valóra a munkások javaslatait. Ezt szintén a dolgozók ellenőrzik, mégpedig a szakszervezeti műhelybizottságok útján, a termelési értekezleteken. A veszteségidők okainak megállapítása után meghatározzák a helyes munkameneteket, technológiai foMENETDÍJ-KEDVEZMÉNYEK A MÁJUSI ÜNNEPSÉGEK RÉSZTVEVŐI SZAMÁRA (ČI K) — A májusi ünnepségek résztvevői, akik vasúti munkás- vagy diákigazolványával rendelkeznek, május 1-én ugyanúgy, mint más munkanapon, használhatják munkás- vagy diákigazolványukat. A többi résztvevők kedvezményben részesülnek, hogyha a rendszeres vonatokon a Nemzeti Front valamelyik tömegszervezetének rendezésében vesznek részt a társas utazáson. Tizenkét menetjegy vételénél a kedvezmény kb. 20 százalékot, legalább 50 menetjegy vételenél kb. 25 százalékot és száz menetjegy vételénél mintegy 30 százalékot tesz ki. A Közlekedésügyi Minisztérium a május 1-i ünnepségek résztvevői számára az autóbuszközlekedésben a kővetkező rendkívüli kedvezményeket biztosította: A heti munkás- és a havi diákmenetjegyek ugyanúgy érvényesek, mint munkanapokon. Az ünnepségek többi résztvevői számára 50 százalékos az engedmény, az autóbuszközlekedésben a lakóhelyről a legközelebbi járási vagy kerületi városba, amelyekben az ünnepségeket tartják — és vissza. Az utas az ünnepségre utaztában rendes menetjegyet vált teljes menetdíj lefizetése mellet. Ez a jegy azonban érvényes vissza is, hogyha az illető május 1-én legkésőbb 20 óráig megkezdi az utazást. A dolgozók ilyen részvétele a normák megállapításában új mozzanat a normázás terén. A munkások közvetlenül részt vesznek a normák megállapításában a veszteségidők felfedésétől egészen az új norma bevezetéséig. A Német Demokratikus Köztársaság üzemeiben a műszakilag indokolt normák kialakításáért és a veszteségidők ellen folyó harcban jelentősen elterjedt Seifert módszere Hazánkban is — mint már említettük — kezd teret hódítani ez az új módszer. A strakonicei üzemen kívül alkalmazzák már a velešíni Jihostrojban. is. Mindkét üzemben az elvtársak meggyőződtek róla, hogy a módszer alkalmazása igen hatásos segítséget jelent a műszaki normázásban. Egyúttal azonban igen nagy követelménveket állít a pártszervezetek és a szakszervezetek elé. Minél több üzemünkben ismerkednek meg dolgozóink Seifert módszerével, minél több munkahelyen alkalmazzák, annál gyorsabb és nagyobb sikereket érünk . el a műszaki normázásban, s így közvetve az új bérrendszer bevezetésében is. SZÁZIG MÉG VAN MIT TENNI A nyitrai kerületi pártbizottság kétnapos plenáris ülésén értékes elemzésre került sor a kerület mezőgazdasági és lakásépítési szakaszán Tibor Bohdanovský elvtárs, a kerületi pártbizottság vezető titkára a mezőgazdasági helyzetről tartott beszámolóban rámutatott az elért eredményekre és a fogyatékosságokra. — Nagy eredmény — hangsúlyozta —, hogy a kerületben a mezőgazdasági földterület 80 százaléka már a szocialista szektorban van. Tavaly 162 ezer hektárral gyarapodott a szocialista szektor, ez idén már 18 ezer hektárral. A mennyiségi sikerek azonban nem takarhatják el a fogyatékosságokat. A prievidzai járásban 2200 sertés hiányzik, s a közellátásnak is adósak 2000 sertéssel. Pedig a járás állattenyésztési feltételei jók, a föld fele rét és legelő. A prievidzai járásban a mezőgazdaság szocialista átépítése is vontatottan halad. Ezzel kapcsolatban a plenáris ülésen a vitában szó került a mezőgazdasági főiskolásokról, mégpedig olyan értelemben, hogy a főiskolások szülei sem lépnek a szövetkezetbe, mivel a gyerekek sem igyekeznek hatni rájuk. Nem lehet bort inni és vizet prédikálni, a gyermeket szocialista emberré nevelni, otthon meg a szülőket magángazdálkodóknak hagyni. A lagymatagság más vonatkozásban is megmutatkozik. A Zlaté Moravec-i járásban az állatállomány összpontosításakor különös „törvény" született, önkényesen. A belépő szövetkezetesek hagyták jóvá, mit összpontosítsanak, s az is kilóra ment. Itt megint előtérbe kerül a mi feladatunk. Vajon megmagyaráztuk-e eléggé a belépő parasztoknak, ha kevés állatot, vetőmagot stb. adnak be, a szövetkezetnek kell a hiányt pótolnia, meg kell vásárolnia, s ez elsősorban is az ó zsebükre megy. Nagyra kell értékelnünk Tibor Bohdanovský elvtársnak a takarmány termesztéséről mondott szavait, amit egyrészt a felszólalók, másrészt František Dvorský elvtárs, az SZLKP KB titkárának felszólalása is igazolt. Már több éve, hogy elhangzott az egyik kerületi értekezleten, miszerint a kerületben a takarmányt a földterület egyharmadán kellene termeszteni. A legutóbbi intézkedések arra vallanak, hogy jövőre már nem kell sok százezer korona értékű takarmányfélét behozni a kerületbe. Mert behozott, vásárolt takarmánynyal, kezdetleges termelési technolóMelyen idö várható? Szlovákiában az elmúlt héten többé-kevésbé áprilisi jellegű volt az Időjárás. A hét első napjaiban nedves, tengeri levegő nyomult a szárazföld felé, minek következtében az égbolt borús volt és helyenként csapadék Is hullott. A továbbiakban ez a nedves párás légnyomás tovább terjedt a Balkán-félsziget felé, ami nálunk az időjárás javulását, a levegő felmelegedését eredményezte. A2 alacsonyabb fekvésű helyeken 15 C fokot, míg a völgyekben és főként Szlovákia délnyugati és nyugati részein 20 C fokot Is mértek. Ugyanakkor, amikor nálunk megjavult az idő, az Atlanti-óceán fölött erős légnyomászavarok keletkeztek, melyek hatása a tenger felől fokozatosan átterjedt a szárazföldre is. Ennek következtében a hét vége felé Közép-Európába ismét nedves, tengeri levegő áramlott. Hatására nálunk is felhős volt az idő és helyenként esett, a hőmérséklet pedig fokozatosan csökkent. MILYEN IDÖ VÁRHATÓ A JÖVŐ HÉTEN? A hét első napjaiban nedves, aránylag hűvös tengeri levegő áramlik KözépEurópába, ami felhős időjárást és helyenként esőt hoz magával. A nappali hőmérséklet 12—15 C fok körül mozog Később a magas légnyomás hatására az időjárás javulása és a levegő felmelegedése várható. Szükséges, hogy a szőlőkben továbbra is figyelemmel kövessék a rádió időjárásjelentéseit, mert az éjszakai hőmérsrklet átmenetileg esetleg a 0 fok alá is süllyedhet. P. F. giával olcsó húst termelni nehezen lehet. Nagyra kell értékelni a plenáris ülés beszámolóját, mivel elég jó képet nyújtott a gazdálkodás egyes közgazdasági problémáiról. Megtalálta a „gyenge" pontokat. Például a sertésállomány terén. A kerületben a föld 80 százalékát közösen művelik, a szövetkezetekben 200 ezer sertés van, a magángazdálkodóknál.260 ezer. És a kerületben több mint 2500 koca hiányzik a szövetkezeti gazdaságokban. Kár, hogy a járási pártbizottságok titkárai, a járási nemzeti bizottságok elnökei, a résztvevők — eltekintve egy-két felszólalótól - nem elemezték mélyebben járásuk gazdasági > helyzetét. A fogyatékosságot leplezni hiba. Azzal kezdtem, hogy százig van még mit tenni. A mezőgazdaság százszázalékos szocialista átformálása, a falu szocialista átépítése lassan a befejezés felé közeleg. A sikert a türelmesen, becsületesen dolgoz.ó párttagság, a pártonkívüliek széles tömege nemsokára üdvözölni fogja, (p—) az erkölcs? Mi az erkölcs lényege? Hogyan keletkezik az erkölcs és hogyan változik? A vallás és az idealista filozófia az erkölcsi eszméket az „isteni parancsolatokból", az „abszolút eszmékből", az „örök emberi természetből" stb. származtatja, s az erkölcsi szabályokat az időtől, a helytől és a viszonyoktól független törvényeknek tekinti. Eszerint a jó és a rossz, a becsület és a becstelenség, az igazságosság és az igazságtalanság fogalma mindig ugyanaz, amióta ember él a földön és a jövőben sem lehet más. A marxizmus-leninizmus viszont az erkölcsöt a reális társadalmi viszonyokból vezeti le, s világosan kimutatja, hogy nincs örök, változhatatlan erkölcsi törvény, hogy az erkölcs az időtől, a helytől és a viszonyoktól függően változik, hogy a barlanglakó ősember másképpen ítélte meg, mi a jó és mi a rossz, mint pl. a XX. században egy tőkés vagy egy munkás. De hogyan és mivel magyarázza a marxizmus-leninizmus az erkölcs változását? Hogyan jut el az ember az ősközösség, a rabszolgatársadalom, a hűbéri-jobbágyi viszonyok, a kapitalizmus erkölcsén át a kommunista erkölcsig ? Aki a dialektikus materializmus alapján akar választ adni ezekre a kérdésekre, annak nyomon kell követnie az erkölcs fejlődését, figyelembevéve, hogy az antagonisztikus osztáiytársadalmakban kétféle erkölcs van: más a rabszolgatartó erkölcsi felfogása, mint a rabszolgáé; más a hübérúré, mint a jobbágyé; másképpen ítéli meg a jót és a roszszat a burzsoá és másképpen a proletár. z erkölcs - a többi tudatformához hasonlóan — a társadalom anyagi életének változása nyomán változik. A kommunista erkölcs tudományos alapja a marxista-leninista világnéztet. A kommunista erkölcsnek szerepe van a proletariátus osztályharcában. , A marxizmus kezdettől fogva szembenállt azzal a kispolgári utópista elképzeléssel, hogy a szocializmust csupán erkölcsileg tökéletes emberekkel lehet felépíteni. Lenin azt tanította, hogy a szocializmust a meglevő emberekkel kell építeni, vagyis olyan emberekkel, akikre hatással volt a kizsákmányolás évszázados, évezredes uralma. A kommunista erkölcsre, tehát nevelni kell az embereket, és ez a nevelés a szocialista társadalomban a fokozatos meggyőzés révén történik. Ezer és ezer módja van ennek. De szükséges, mert az emberek gondolkodásában élő és magatartásában megnyilvánuló visszahúzó hagyományok leküzdése és az új jellemvonások kifejlesztése rendkívül nehéz, bonyolult feladat, hiszen a régi világ ezen a területen különösen szívós ellenállást fejt ki az újjal szemben. A kommunista erkölcs elveinek' érvényesülnie kell a kollektivizmus, a hazafiasság, a nemzetköziség, a szocialista humanizmus területén. Erkölcsi alapon nyugszik a barátság, a házasság és a család. A kommunista erkölcs egyre inkább helyet kap a termelésben. A szocialista munka brigádjai, a szocialista munka úttörői megannyi friss hajtása a kommunista erkölcs egyre terebélyesedő fájának. társadalmi életben tanúsított erkölcsi magatartás megfelelő magatartást kíván a magánéletben is. A házasság és a család nem csupán magánügy. A szocialista társadalom az első olyan társadalom, amelyben a házasság erkölcsi alapja a szerelem, minthogy fokozatosan eltűntek azok a gazdasági szempontok, amelyek a burzsoá társadalomban döntő befolyással vannak a házasságra. A kommunista erkölcs elítéli az olyan házasságot, amely nem a szerelmen épül, de elítéli az olyan emberek magatartását is, akiknek minduntalan új szerelmi kalandra van szükségük. Engels szerint az ilyen természetet meg kel) fékezni, nehogy végnélküli tragikus konfliktusokba keverje önmagát és másokat. A kommunista erkölcs a pártban ölt testet. A párt alapszabályzatában kifejezésre Jutnak a kommunista erkölcs legfőbb követelményei. A párt neveltjei azok a tekintélyes, befolyásos, tapasztalt és népszerű vezetők, akikben a nép legjobb szellemi és erkölcsi vonásai öltenek testet. Minden kommunista számára a legszebb példa Lenin szavainak és tetteinek csodálatos harmóniája. A lenini eszmény eléréséért, a kommunista erkölcs valóraváltásáért folytatott harc a szocializmus építésének, betetőzésének egyik központi kérdése, mert az építés sikere, gazdasági és kulturális eredményeink is jórészt attól függnek, milyen mértékben tudjuk leküzdeni erkölcsi téren a múlt káros örökségét, milyen" mértékben tudjuk kifejleszteni a kommunista jellemvonásokat, mindenekelőtt a munkához, a társadalmi tulajdonhoz való szocialista viszonyt, az elvtársak, a világ dolgozói iránti szeretetet. Az erkölcs kérdésének tisztázása, felvetése — időszerű, gyakorlati feladataink megoldásában nagy segítséget nyújt. Szily Imre A tőkés válsáq a tények tükrében Lehet, elvétve akadnak még olyanok, akik a „régi jó világ" után áhítoznak. Ezek rendszerint olyanok, akik valamikor kizsákmányolásból éltek, vagy az uralkodó osztály kiváltságosai voltak. További részt az ifjúság egy töredéke képezi, amelyet elkápráztatott az ellenséges propaganda, mert fogalma sincs arról, milyen volt a helyzet az egykori burzsoá, ún. „demokratikus és hamánus" köztársaságban. A valóságban a Csehszlovák Köztársaságban 1918-tól 1938-ig, tehát 20 éves fennállása alatt a tőkések és a nagybirtokosok diktatúrája uralkodott, Milyen volt ez a burzsoá demokrácia? Anatole Francé, a híres haladó francia író a hamis demokráciát, a törvények előtti hamis egyenlőséget így jellemezte: „A burzsoá törvény egyformán megtiltja gazdagnak és szegénynek, hogy a híd alatt aludjon, az utcán kolduljon és kenyeret lopjon". 1929-ben addig ismeretlen erősségű válság tört ki a kapitalista államokban, mely tovább tartott és mélyebb volt, mint az előzőek. Az ipari válság egybefonódott a mezőgazdasági válsággal. A munkanélküliség hatalmas mértékben megnövekedett, s a dolgozók életszínvonala katasztrofális mértékben süllyedt. A válság a kapitalizmus fellegvárát, az Egyesült Államokat sújtotta először, de kiterjedt a föld többi államára is. Természetesen Csehszlovákiát sem kerülte el, melynek gazdasági élete ezer szállal fűződött a nyugati imperialista államokhoz, és nagymértékben függött ezektől a hatalmaktól. A csehszlovák munkásosztály és szegényparasztság elnyomorodása még jobban fokozódott. Az uralkodó osztály a válság terhét a dolgozó tömegek vállára akarta rakni. A katasztrofális munkanélküliség az életszínvonal ol.yan süllyedéséhez vezetett, hogy a/ éhínség és a hiányos táplálkozásból eredő betegségek az annyira feldicsért demokratikus köztársaságban a kapitalista rendszer állandó, szerves kísérő jelenségeivé váltak. 1833 februárjában 920 000 munkanélküli volt Csehszlovákiában. Az ipari válság kiterjedt minden iparágra. 1929-ben kezdődött elsősorban a textil- és üvegiparban, majd az építőiparban. Az ipari termelés 1933 márciusában jutott mélypontra, az 1929. évi színvonalnak csupán 60,2 százalékára. Ezen belül például a nyersvastermelés 30,3 százalékra, az acéltermelés 33,7 százalékra csökkent. A válság a termelőeszközök termelését sújtotta jobban. Az üvegiparban az index 48,6 százalékra, a textiliparban 63,3 százalékra esett. A nagy válságot követő években egy keveset magához tért az ipar, azonban a válság előtti színvonalát sohasem tudta elérni. Azokban az ágazatokban, amelyeknek részük volt a háborús konjunktúrában, előbb került sor kisebbfajta javulásra, majd 1937-ben. új válság kezdete mutatkozott. Különösen hosszan tartó volt az építőipar visszaesése, mely 1935-ig tartott és csak 1936-ban került sor némi javulásra. Ez azzal függött össze, hogy ez a termelési ágazat, a beruházási tevékenység legfontosabb szakasza, mely minden ciklikus válságban a legnagyobb csökkenést mutatja. Az olyan országban, mint Csehszlovákia. ahol a lakosság egyharmada a mezőgazdaságban dolgozott, a mezőgazdasági válság és az ipari válság összefonódása rendkívül káros következményekkel járt. A mezőgazdasági termékek árcsökkentésére az ún. árolló, azaz a mezőgazdasági és ipari termékek árai közti aránytalan különbség is erősen hatott. A kisparasztok kénytelenek voltak terményeiket közvetlenül az aratás után, sokszor még lábon állva eladni alacsonyabb árakon, míg a nagytermelők kivárhatták a magasabb árakat. A kis- és középparasztokra — akiknek nagy része berelt földeket müveit meg — súlyosan nehezedtek a haszonbérleti összegek, kamatok és adóterhek, úgy, hogy a tiszta hozam átlaga hektáronként 1091 koronáról 1934-ben 295 koronára, azaz annak 27 százalékára esett. — A kormányban levő kapitalisták és földbirtokosok úgy írták elő az adókat a mezőgazdaságban, hogy legjobban a kisparasztokat sújtották. Az 50 hektáron felüli qazdák hektáronként 100 koronát, az 5 hektárig terjedő föld tulajdonosai viszont hektáronként 142 korona évi adót fizettek. Szlovákia dolgozó népének gazdasági elmaradottsága és nyomora még nagyobb volt, mint a cseh országrészeké. A helyzetet kiélezte a cseh finánctőke imperialista politikája, mely Szlovákiát csupán a cseh országrészek mezőgazdasági függelékének tekintette. Az agrárválság közvetlen következménye volt a kis- és középparasztok elnyomorodása és .elproletarizálódása. * * * Egyesek erre azt mondhatnák, hogy a tőkés társadalom a háború után kilábolt a gazdasági válságból. Ez részben igaz is. A termelés a háború utáni mélypontból lassan, majd a koreai háború idején gyorsabban emelkedni kezdett. Megindultak a hadi beruházások, ami átmenetileg növelte a termelést. Néhány év múlva azonban kiderült, hogy sok a termék, nincs vásárlóképes fogyasztás, tgy aztán a tőkés rendszer ismét válságba került. A gazdasági válságot gyakran öszsze szokták téveszteni a kapitalizmus általános válságával. Az általános válság nem rövid, hanem állandó folyamat, történelmi korszak. Az általános válság korszakában válságba jut ugyanis a kapitalizmus gazdasága, politikája, ideológiája, erkölcse és művészete is. Az általános válság csak a kapitalizmus megszűnésével ér véget. A kapitalizmus általános válságának az első szakasza aj első világháborúval kezdődött és a második világháború előtt fejeződött be. A második szakasz, mely a második világháborúval kezdődött, jelenleg is tart és egyre mélyül. Alapvető változás következett be a két tábor erőviszonyaiban. A két világháború' között ugyanis a szocializmus csak egyetlen országban, a Szovjetunióban épült. A második világháború után a szocializmus világrendszerré fejlődött, amely a földkerekség területének negyedét, lakóinak 35 százalékát foglalja magában. Az általános válságban az imperializmus gyarmati rendszere is válságba került. További jellemvonása, hogy a termelési kapacitások kihasználatlanok, és krónikussá válik a munkanélküliség. A tőkés államok gazdasági életének jelenlegi alakulása igazolja a marxlenini válságelmélet helyességét és megdönti a/okat a nézeteket, "hogy a második világháború után a kapitalizmus már válságmentesen fog fpjlődni. fl-k.. ÜJ SZÓ 2 * 1959. április 24.