Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-19 / 107. szám, vasárnap

A hagyományokhoz híven frezno és Podbrezová között, a Garam felső folyásánál fek­szik a Piesoki Gépgyár. Körülötte minden oldalról erdős hegyek látha­tók, a szép sudár fák csak nemrég zöldeltek ki. A köveken átbukdácso­ló Garam úgy siet el a gyár mellett, irintha haragosa le'ine. 15 éve lesz nemsokára annak, hogy e völgy lakói, a gyár munká­sai átkeltek a gyors vizű folyón s az elsők között vettek részt a Szlo­vák Nemzeti Felkelésben, szabadsá­gunk kivívásában. A siető folyó ak­kor egészen a felkelők központjáig, Banská Bystricáig kísérte el a Ga­ram menti munkásokat. Innen indul­tak aztán harcba az állig felfegyver­zett betolakodók ellen. Útjuk a fel­kelés leverése után újra visszaveze­tett a Garam völgyébe. De a fasisz­ták óriási túlereje sem- tudta gúzs­ba kötni az itteni lakosság szabad­ságszeretetét. Inkább bevetették ma­gukat Közép-Szlovákia végtelen er­deibe, hogy sok nehézség közepet­te, éhezve, fázva csapjanak ki az aljas betolakodókra. Hős múltra te­kint vissza ez a vidék, ahol ma, 15 év elmúltával olyan csendesen és bé­késen folyik az élet a maga megszo­kott medrében, mintha mindig így lett volna. 15 év takarja el a felkelés fátyo­léval a szabadságáért harcoló és éle­tüket feláldozó hősök tetteit. De egy dolgot még a 15 év elmúlása sem tudott elmosni az Itteni nép életé­ből — a hazaszeretetet. Megtalálhat­juk ezt a mindent átható érzést az ifjúság munkalelkesedésében, merész vállalkozásaiban, a munkaversenyek­ben, a gépek zúgásában, mert ez az érzés, melyet a -Szlovák Nemzeti Fel­kelés oly mélyen plántált a Garam mentiek szívébe, sohasem téphető ki. Ha meglátogatjuk a Breznói Hídgyá­rat, a Podbrezovai Šverma Vasműve­ket, vagy a többi üzemet, mindenütt azt tapasztalhatjuk, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyománya ma is élénken él a dolgozók gondolatvilágá­ban. |ézzünk be például a Piesoki Gépgyár 115-ös számú mű­helyébe. 24 CSISZ-tag és egynéhány idősebb elvtárs dolgozik az eszter­gapadok, a maró- és fúrógépek mel­lett. Az első pillanatban semmi kü­lönöset sem láthat az idegen rajtuk. Sok idő kellene ahhoz, hogy észre­vegyék: nem minden megy itt a megszökött módon. Csak a szakem­ber és az itt dolgozó veszi észre, hogý a mozdulatokban, a "tekintetek­ben valami különös törekvés, tenni akarás él, amit nehéz leírni. 24 CSISZ-tag harcol itt vállvetve napon­ta a többi elvtárssal karöltve a terv teljesítéséért, ugyanolyan odaadás­sal, mint 15 évvel ezelőtt idősebb testvéreik a Szlovák Nemzeti Fel­kelésben. Ezt a lelkesedést az ered­mények mutatják meg a legjobban. A műhely kollektívája, mely a kö­zeli napokban már elnyeri a „Szo­cialista munkabrigád" címet, most újabb kezdeményezéssel és felhívás­sal fordul Szlovákia munkásaihoz. E napokban megindítják, a versenyt a „Szocialista élmunkás" cíqn elnye­réséért, amelyet kiváló dolgozóknak, akik önállóan dolgoznak gépeken, ki­magasló munkaeredményeikért akar­ják — először Szlovákiában — ebben az üzemben odaítélni. Nincs kétség afelől, hogy ez a kezdeményezés, mely a szovjet hazafiak példája nyo­mán született, nemcsak Szlovákiában, de hazánkban mindenütt csakhamar követőkre talál, mint ahogy már szé­les vonalon elterjedt üzemeinkben a Szocialista munkabrigád cím elnyeré­séért indított verseny. i jogosítja fe' a piesoki fiata­lokat, hogy épp ők legyenek ennek kezdeményezői? Erre a kol­lektíva kötelezettségvállalása ad vá­lásét, melynek teljesítése konkrét eredményekben tükröződik vissza. Amikor a „Szocialista munkabrigád" cím elnyeréséért megindították a versenyt, a 115-ös műhely fiataljai azt ígérték, hogy a munkatermelé­kenység tervét 1 százalékkal növelik. Az eddigi növekedés azonban már 5 százalék. Hogy miért? Azért, mert az egész műhely műszakilag indokolt normák alapján dolgozik s ez a leg­fontosabb tényező a munkatermelé­kenység növelésében. Elhatározásuk, teljesen áttérni a műszakilag indo­kolt normákra, tetté vált és a tettet siker követte. A fiatal munkások ezenkívül 3 hónap alatt 7850 korona anyagmegtakarítást értek el „Az if­júsági milliók" akció keretében. Va­lamennyien bekapcsolódtak a gazda­ságossági versenybe, amelynek fő célja a termelés hatékonyságának nö­velése. Egytől-egyig bekapcsolódtak a „Mindenki új munkamódszerekkel" jelszó jegyében megszervezett ak­cióba is, amelynek célja elsajátítani a kiváló mesterek, élmunkások jó) bevált munkamódszereit, tapasztala­tait. Olyan mester, akitől sokat le­het tanulni, van a piesoki gyárban elég. A műhely egyes CSISZ-tagjai szorgalmasan látogatják a pártisko­lát is, a többiek pedig a CSISZ poli­tikai oktatásán vesznek részt. Az üzemben ők dolgoztak elsőkként egy­egy órát a VII. Világifjúsági Talál­kozó szolidaritási alapjára. Ilyenek ezek.a fiatalok. Ilyen a ve­zetőjük is, Hulanovg Terézia munkás­nő és' Józ.;!' 'Kraiiulec elvtárs, a CSISZ-bizottság elnöke. Nyugtalanok, állandóan valami újat, valami lelke­sítőt keresők. Ez a lelkesedés már másokra is átragadt. A 116-os számú műhely 13-tagú csoportja, Ján Le­r.árttal az élén, szintén egyidöben kezdte meg a „Szocialista munkabri­gád" cím elnyeréséért indított ver­senyt. De a 115-ös műhely megelőz­te őket. A cím elnyerése már csak napok kérdése. És ez az új kezde­ményezés, a „Szocialista élmunkás" cím megszerzéséért szintén az ő ér­demük. öviden még visszatérünk az ez idei Győzelmes Február év­fordulójához, melynek tiszteletére az üzem dolgozói többek között ilyen kötelezettségvállalást tettek: 1. Az egy munkásra eső munkater­melékenység tervet az 1958-as évhez viszonyítva 13,2 százalékkal növelik. Ezt a megnövekedett tervet 100,6 százalékra ígérik teljesíteni." (Az el­ső negyedév eredménye 101.1 szá­zalék.) 2. A tavalyihoz viszonyítva az idei termelési önköltségek terve 5 100 000 koronával lett kisebb. Ezt a számot további 800 000 koronával az első ne­gyedévben 150 000 koronával ígérik csökkenteni. (Az első negyedévben 290 000 koronával csökkent az ön­költség.) Azt is megígérték, hogy az első negyedévben úgy dolgoznak, hogy ne legyen reklamáció. Ebben a pontban is betartották szavukat. így folytat­hatnánk tovább pontról-pontra, de röviden csak ennyit: — becsülettel betartották szavukat és ezért elisme­rés és köszönet jár az üzem vala­mennyi dolgozójának. Munkájukkal bizonyították be, hogy él bennük a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyomá­nya, az a lelkesedés, mely 15 évvel ezelőtt bátor fellépésre, szabadsá­guk védelmére késztette a Garam menti munkásokat. Bebizonyították, hogy a békés munkában méltó utód­jaikká váltak a Szlovák Nemzeti Fel­kelés hős harcosainak. Horváth Sándor ÚJ MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBEREK A mezőgazdasági nagyüzemi termelés a presoví kerületben is megnövekedett kö­vetelményeket tűz a mezőgazdasági dolgo­zók elé. 1965-ig a kerületben 920 főiskolás és több mint 3500 középiskolás fog dol­gozni a mezőgazdaságban. Már ez idén 69 főiskolát végzett szakember megy a mező­gazdaságba, 193 a középiskolából és 70 a mezőgazdasági mesteriskolából fog dol­gozni a mezőgazdasági termelésben. 350 CSISZ-tagot nyernek meg az EFSZ-eknek A krupinai járásban jelenleg több mint 700 fiatal dolgozik a mezőgaz­daságban. Azon kötelezettségválla­lás alapján, amelyet a krupinai ifjú­ság a VII. VIT tiszteletére tett, ezek száma 350-nel emelkedik. A fiatal mezőgazdák egyúttal el­határozták, hogy a babinái szövet­kezeti község mintájára a további községekben is létesítenek ifjúsági klubokat. M ŰiSZÓ Az életszínvonal további emeléséért A napokban a falusi pártszervezet meg­vitatta az SZLKP KB-nak a mezőgazdasági termékek begyűjtésével kapcsolatban ki­adott levelét. A levél tartalmának ismertetése után élénk vita alakult ki. A bélyi EFSZ kö­SAJÁT EREJÜKBŐL A bolyi szövetkezetesek elhatároz­ták, hogy a szövetkezet határában lé­vő e célra nagyon is alkalmas dom­bokon 8 hektár szőlőt telepítenek. Ebből ez évben 2 hektárt beültetnek, szőlővesszők hiánya miatt a szö­vetkezeti tagok kis szőlőgazdaságai­ból szerzik be a szükséges vesszőket. A munkálatok nagyon szépen halad­nak. Palágyi Lajos, Ipoly Takarmánynak is vetettek cukorrépát A kassai kerület szövetkezetesei ez idén elegendő takarmányalapot bizto­sítanak az állatállománynak, Más ta­karmányok mellett ez idén cukorré­pát is vetnek takarmányozás céljára. Már több mint 85 százalékra elve­tették a cukorrépamagot. A király­helmeci járásban 63 hektárt, a se­čovcei járásban 28 hektárt, a rozs­nyói járásban pedig 10 hektárt vetet­tek takarmányozásra. B. N„ Kassa telezettséget vállalt, hogy terven felül 500 kiló sertéshúst, 500 kiló marhahúst és 2000 tojást ad be. A község 500 tojást^ ad be terven felül, s ezt a nőbizottság mijus elseje tiszteletére tett kötelezettség-vál­lalása alapján íprilis 30-:g összegy::jti. A tanitóság a begyűjtést és a terven felüli begyűjtést agitációs munkával fogja támogatni. Egy erre a célra szolgáló táblát szerkesztenek az iskolában, amelyen a be­adást példásan teljesítő szülök nevei sze­repelnek. így a gyerekek majd odahatnak, hogy szüléiket versenyre buzdítsák az első­ségért. TÓTH ISTVÁN, Bély Befejezték a tavaszi munkálatokat A dunakisfaludi szövetkezet már befejezte a tavaszi munkálatokat. Az állatállomány takarmányellátásának biztosítására az árpa közé egy hektá­ron murokrépát vetettek. Elvetettek továbbá 2 hektár cukorrépát takarmá­nyozás céljára, 5 hektár silókukori­cát, 1 hektár takarmánykáposztát, 5 hektár lent és 5 hektár napraforgót. Elültettek 8 hektár burgonyát. A szövetkezetnek 6 hektár kerté­szete is van, ahol a korai palántákat már kiültették. A szövetkezet tavaly 33 ezer koronát vett be a zöldségfé­lékből. Az idén még nagyobb haszon­nal számolnak. I K. E„ Dunaszerdahely MEGJELENT A PÁRTÉLET LEGÚJABB SZÁMA A Pártélet 7. számának vezércikke a mezőgazdasági termelés növelésé­vel kapcsolatos feladatokat részlete­zi. A'továbbiakban a lap a haladó tapasztalatok általánosításáról közli J. Fučík írását. A CSISZ pionír­szervezete alapításának 10. évfordu­lójáról Alois Poledfiák, a CSISZ Köz­ponti Bizottságának titkára írt cik­ket. Stanislav Dújka, a České Bude­jovice-i járási pártbizottság vezető titkára az SZKP XXI. kongresszusából merített tanulságokról számol be éá arról, hogyan érvényesítették ezeket munkájukban. Az „Érjünk el döntő fordulatot a mezőgazdasági terme­lésben" c. rovat a következő íráso­kat közli: „Sok függ a falusi párt­szervezetek munkájának színvonalá­tól", „Mi hasznos és mi káros a szö­vetkezet számára?", „Fontos felada­tunk, hogy szövetkezeti tagokat ve­gyünk fel a pártba", „Önsegéllyel ol­csóbbá tesszük az építkezést" és „Á propagandát és az agitációt a gyakorlati feladatoknak kell aláren­delni a mezőgazdaságban". A soron levő feladatokról a Párt­élet írásokat közöl a kivitelre gyár­tott termékek minőségének javítá­sáról és a választékok bővítéséről, valamint a 9 éves kötelező iskolalá­togatásra való áttéréssel kapcsolatos feladatokról. A propagandisták és népnevelők segítségére a Pártélet beszámol a német kérdés békés megoldásának lehetőségéről és az ál­lam feladataitól és fejlődéséről a szocializmus, valamint a kommuniz­mus építésének időszakában^ Az idő­szerű elméleti, politikai és gazdasági kérdésekkel kapcsolatban Jozef Flek az EFSZ-ek jövedelmei elosztásának néhány kérdéséről ír. Az SZKP ta­pasztalataiból a Pártélet folytatja a 6. számban közölt írást a Szovjetunió mezőgazdasági termelésének fejlesz­tése érdekében kifejtett pártmun­káról. hogy az emberiség teljesen megsza­baduljon mindattól, ami kezét és agyát bilincsbe veri". A fentiekből következik, hogy a gyermeket a családban mindentekelőtt meg kell óvni a vallásos hiedelmek és előítéletek esetleges befolyásától. Hiszen gyakran előfordul, hogy az anya, de még inkább a nagymama ma­gával viszi a gyermekeket is, amikor elmegy a templomba húsvéti kalácsot „szenteltetni". Egyes hívő szülők arra buzdítják gyermekeiket, hogy keresz­tet viseljenek, istentiszteletekre jár­janak és imádkozzanak. Gyermekeik­kel beszélgetve teletömik a fejüket a „túlvilági életről", az „utolsó ítélet­ről" stb. szóló fantasztikus elképze­lésekkel. A templomban az istentisz­telet ünnepélyessége, a kórus éneke, az egész emelkedett templomi hangú­iét hatással van a gyermekre. Ezt a benyomást a szertartások szokatlan­sága és titokzatossága még fokozza. Egyes családokban még olyan em­berek is akadnak, akik kísértetekről, feltámadó halottakról, különféle ti­tokzatos szellemekről beszélnek a gyermekek előtt (olykor egyenesen a gyermekeknek). Egyes szülők néha a „rsákos emberrel", a „manóval" stb. rémítgetik a gyerekeket, hogy enge­delmességre bírják őket. Ha a gyer­mek látja, hogy felnőttek kártyából vagy a kéz vonalaiból jósolnak, hall­ja, hogy „szerencsés" vagy „szeren­csétlen" csillagzat alatt született emberekről folyik a szó, ezzel a leg­különbözőbb utakon és módokon be­hálózzák a lelkét a vallásos babonák Ezt csak úgy lehet elkerülni, ha a családban egységes, összehangolt né­zetek alakulnak ki az ateista nevelés­ről. Gondolnunk kell arra, hogy az ateista családban nevelkedő gyerme­ket vallásos »irányban befolyásolhat­ják más családok tagjai is. akikkel a gyermek érintkezik. így például M. mérnök nagyon meglepődött, ami­kor Lida nevű ötödikes leányának osztályfőnöke közölte vele: a kislány hisz istenben, és ilyen értelmű be­szélgetéseket folytat barátnőivel. „Ez lehetetlen — mondta az apa. — Feleségemmel együtt sokat törődünk Lida nevelésével... Igaz, hogy erre a kérdésre nem fordítottunk nagy figyelmet, hiszen egyikünk sem hisz istenben, s ezért természetesnek vet­tük, hogy leányunk is ateistává fej­lődik." Kiderült, hogy a „természe­tesnek vettünk"-ben nem szabad megbízni. A szülők megfigyelték Li­da lányukat, s megtudták, hogy Lida barátnőjének a nagymamája (e csa­ládhoz Lida naponta eljár) vallásos asszony, gyakran beszél a lányoknak istenről, csodákról, s ráveszi őket, hogy imádkozzanak. Sok hasonló pél­dát hozhatnánk fel. A szülőknek eb­ből le kell vonniuk a következtetést: a gyermek mindig legyen, hogy úgy mondjuk, szem előtt, mégpedig nem­csak otthon, hanem a családon kívül is. Ez a következtetés természetesen nem új, de — ki tudja miért — gyakran mégis megfeledkeznek róla, különösen az esetleges vallásos be­folyást illetően. így tehát a családban folyó ateista .nevelés első feladata a megelőzés. Figyelmeztetni kell a szülőket: ne tűrjék, hogy gyermekeiket vallásos irányban befolyásolják. Természete­sen, ezzel még nem érhetjük be. A nevelés valamennyi ágát a szellemi és a fizikai, az esztétikai és a mun­kára való nevelést — fel kell hasz­nálnunk, hogy a gyermeket védetté tegyük a vallásos nézetekkel, előíté­leteikkel, érzelmekkel szemben. A szülők feladata, hogy sok min­dent megmagyarázzanak gyermekeik­nek. Hiszen a gyermek bizonyos kor­tól kezdve egyre gyakrabban teszi fel apjának és anyjának a legkülönfé­lébb „miért"-eket. A szülők vála­szaikban lehetőleg egyszerű és vilá­gos módon elégítsék ki fiuk vagy leányuk kíváncsiságát, ne hivatkoz­zanak semmiféle titokzatos, varázs­latos, természetfölötti, „csodálatos" okokra. Az ilyen magyarázatok a gyarmeket kicsi korától kezdve rá­szoktatják. hogy bármennyire érthe­tetlen is számukra egyik-másik je­lenség, amellyel találkoznak, a tit­kát mindig meg lehet fejteni. Az a gyermek, akit ilyen szellemben ne­veltek, aligha kerül a vallásos né­zetek rabságába. Ugyanilyen jelentőségű a helyes testnevelés is. „Ép testben ép lélek" - tartja a közmondás. Ha a gyermek testileg erőssé fejlődik, nem (vagy csak ritkán) betegeskedik, akkor rendszerint életvidám, teljesen le­kötik őt saját gyermekügyei, s így kevésbé enged a különféle vallásos befolyásoknak. Ha viszont a fiú vagy leány gyenge egészségű, gyakran és sokáig betegeskedik, ez rányomja bé­lyegét a gyermek lelkivilágára, s fi­gyelmét a beteges érzelmek felé te­reli. Ebben az esetben a gyermek (ha ilyen behatások érik) a vallás fogságába kerülhet. Pavlov, a nagy orosz tudós írta: „Az ember a földi természet legma­gasabbrendü terméke. Ahhoz azonban, hogy a természet kincseit felhasz­nálja és élvezze, egészségesnek, erősnek és okosnak kell lennie." Az egészség és az erő alapjait a gyer­mekkorban rakjuk le. A szülők gon­doskodjanak a gyermek helyes ne­veléséről, edzzék szervezetét, óvják a különféle betegségektől. Mindez helyes szellemi neveléssel párosulva kitűnő védettséget biztosít minden­féle vallásos befolyással szemben. Az ateista nevelés terén nagy sze­repe van a munkára való nevelésnek is. A gyermeknek legyenek megha­tározott kötelességei a családban, se­gítsen az idősebbeknek, érezze, hogy hasznos tagja a családi közösség­nek. A serdülő korban levő gyerme­keket meg kell tanítani s rá kell szoktatni a különféle házimunkákra (takarítás, a ruha, cipő stb. rendben­tartása), beléjük kell oltani bizonyos munkakészségeket. E feladatok meg­oldása szempontjából rendkívül fon­tos az apa, az anya, az idősebb test­vérek stb. példamutatása. Az erő­teljes, alkotó munkához hozzászokott emberek, egyébként azonos körül­mények között, a vallásos befolyás iránt kevésbé fogékonyak. Ezért a helyes munkáranevelés és az időseb­bek személyes példaadása jelentős segítséget nyújt ahhoz, hogy a gyer­mekből meggyőződéses ateistát ne­velhessünk. Ha viszont a gyermeket a családban mindenféleképpen „óv­ják" a munkától, ha mentesítik az erejéhez mért házi kötelességek tel­jesítése alól, akkor lassanként ön­zővé, lustává, fegyelmezetlenné, el­kényeztetett puhánnyá válik Az ilyen gyermek könnyen kerül a vallásos hangulatok befolyása alá. A nevelőmunka nélkülözhetetlen eleme az esztétikai nevelés. A gyer­meknek a művészettel való kapcso­lata elősegíti egyéniségének sokol­dalú fejlődését, kialakítja lelkivilá­gának és jellemének érzelmi olda­lát. Ha a gyermek a jól összehangolt szellemi, fizikai és munkára való ne­velés közepette megismerkedik a költők, írók, festők, zeneszerzők stb. müveivel, ha rajzzal, zenével, mintá­zással foglalkozik, akkor már nem jut hely a vallásos érzelmeknek. Ennélfogva a gyermek megóvása a vallásos befolyásoktól és a csa­ládon belül helyesen megszervezett nevelés lehetővé teszi, hogy az ifjú nemzedék ateista szellemben növe­kedjék. Mitévők legyünk azonban ak­kor, ha a gyermek már a vallás be­folyása alá került? Erre természe­tesen nem adhatunk semmiféle kész receptet. Még az is nehéz, bonyo­lult, a konkrét helyzet minden olda­lának mérlegelését igénylő feladat, hogy felnőtt embert megszabadítsunk a vallásos nézetektől. Még inkább áll ez a gyermekre, akinek tudata és jelleme kialakulóban van, s ezért in­gatag, lelke'pedig könnyen sebezhe­tő. Egy dologról sose feledkezzünk meg: a gyermeket nagyon óvatosan, fokozatosan, nyugodtan, rendszeresen kell elvonni a vallástól. Ha a gyermek a vallásos nézetek­kel, legendákkal, szertartásokkal kapcsolatos konkrét kérdéseket tesz fel, mindig adjunk neki egyszerű, érthető, ateista szellemű választ. Ugyanakkor beszélgessünk is a gyer­mekkej ezekről a témákról, anélkül, hogy " megvárnánk kérdéseiket. A gyermek így megérti és érezni fogja, hogy a vallásos mesék szük­ségtelenek és értelmetlenek. S ami a legfőbb: vonjuk el a gyermeket a vallástól. Kössük le érdeklődését munkával, valamilyen lebilincselő el­foglaltsággal, amelyben egész lénye feloldódik, s ami többet jelent szá­mára, mint a vallás által korábban beléoltott törekvések. Nagyon hasznos, ha helyesen válo­gatjuk meg a gyermek olvasmányait, ha megismertetjük vele az ateista szellemű irodalmi műveket, amelyek­ről családi körben beszélgethetünk is. * A családnak, az iskolához hason­lóan, az a hivatása, hogy életerős, magas eszmei és erkölcsi színvonalú, művelt, nagyszerű munkahőstettekre és alkotásokra képes embereket ne­veljen, olyan embereket, akik alkalmasak lesznek a kommunizmus építésének nagy munkájára. Ennek érdekében ifjúságunknak mentesnek kell lennie a múlt maradványaitól, / mindenekelőtt a vallási csökevé­nyektől, amelyek béklyóba verik az embert, megakadályozzák alkotó ké­pességeinek és kezdeményező kész­ségének kibontakoztatását. Ezért minden szülő, egész társadalmunk fordítson nagy figyelmet a családi nevelés ateista vonatkozásaira. 0-7 SZÓ 5 * 1950. április 22.

Next

/
Thumbnails
Contents