Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-18 / 106. szám, szombat

Renminribao : Mi sem zavarja Kína és India barátságát A Renminribao megfigyelőjének cikkét közölte a kínai indiai kapcsolatokról. A megfigyelő megjegyzi, hogy a tibeti lázadás csődje után az imperializmus működésbe hozta propagandagépezetét és igyekszik ellentéteket szítani Kína és délnyugati szomszédai, különösen India kapcsolataiban. Sajnálatát fejezi ki, hogy Indiában egyesek „a lázadás leverését nyíltan beavatkozásnak és agressziónak minősítik, mintha Tibet nem Kína területe, hanem India része lenne". Különösen a Pradzsa, India jobboldali szocialista párt hangoskodik, amelynek vezető tényezői tüntetést szerveztek „a tibetiek támogatása" címen. Természetesen leszögezendő, hogy csak kevés ember szajkózza Indiában az imperializmus Kína elleni rágalmait és szabotálja Kína és India kapcsolatait. Számos indiai barátunk Kína szerves részének ismeri el Tibetet és megérti, hogy nem lehet beavatkozni a kínai belügyekbe. Hangsúlyozzák a kínai-indiai barátság megőrzésének jelentőségét is. Egyesek azonban nagy „lelkesedést" tanúsítottak Tibet autonómiája iránt, mintha a felkelés azért tört volna ki, mert a kínai kormány aláásta Tibet autonómiáját. A lázadók maroknyi csoportját tévesen az egész tibeti népnek tartják, „rokonszenveznek" a felkeléssel és „aggódnak" Tibet autonómiájának „felszámolása" miatt. A megfigyelő cikke végén hangsúlyozza, hogy „Kína és India baráti kapcsolatai hosszú történelmi hagyományokra tekintenek vissza és a mindkét ország által közösen vallott békés egymás mellett élés öt elvén épülnek. Senki sem zavarhatja meg országaink népének mély barátságát". Strauss további amerikai támogatást szerzett a nyugatnémet fegyverkezésnek Washington (ČTK) - Franz Jozef Strauss bonni hadügyminiszter amerikai tartózkodása során ígéretet kapott további amerikai segítségre a Bundeswehr atom- és rakétafegyverrel való gyors felfegyverzésében. Egy csütörtöki sajtóértekezleten elégedettségét fejezte ki eddigi tárgyalásának eredményével. Szavai szerint tárgyalásai „nem általános megoldást, vagy stratégiai koncepciókat érintettek, hanem konkrét pontokra összpontosultak". A Strauss és McElroy amerikai hadügyminiszter tárgyalásáról kiadott közlemény hangsúlyozza „a közös védelmi képesség megőrzésének" szükségét és ezzel az ürüggyel megígérték Nyugat-Németországnak, hogy a Hawk rakétákon kívül Franciaországgal és Olaszországgal együtt egyéb „többcélú" azaz atomrakétákat is gyárthat. Tehát főként amerikai segítséggel hatálytalanítják a rakéta- és atomfegyverek gyártásának tilalmát Nyugat-'Németországban. Ezzel kapcsolatban jellemző, hogy Strauss Halladayel, a hadügyminisztérium rakétaosztályának vezetőjével is tárgyalt. Kammhuber tábornok, a nyugatnémet légierők felügyelője pedig a DPA jelentése szerint „az amerikai repülőgép- és rakétagyártási programok iránt érdkelődött". Strauss a napokban négy nagy amerikai repülőgépqyárat tekint meg. Strauss továbbá rendkívül nagy érdeklődést tanúsított Amerika tengeri háborús előkészületei iránt és Norfolk közelében részt vett a tengerészgyalogság modelekkel végrehajtott hadgyakorlatain. Adenauer szeptember 13-ig marad hivatalában Bonn (ČTK) - Adenauer kancellár, akit július 1-én fognak szövetségi köztársasági elnökké megválasztani, szeptember 13-ig marad meg hivatalában. A nyugatnémet kormány szóvivője egy csütörtöki bonni sajtóértekezleten bejelentette, hogy a kormány elutasítja az ellenzék követelését, hogy Adenauer mihelyst elfogadja az elnöki tisztséget, tegye le eddigi tisztségét. Az ellenzéki pártok és a nyugatnémet közvélemény a nyugatnémet alkotmányra hivatkoztak, mely szerint a szövetségi köztársasági elnök megválasztása után nem tölthet be más köztisztséget. Az ellenzék kívánságát az az aggodalom indokolta, hogy Adenauer mint szövetségi kancellár, mint már többször történt, ne éljen vissza hivatalának súlyával és ne hiúsítsa meg a kormányfői értekezleten elérhető megegyezést. A kormány döntésében az alkotmány más rendelkezésére támaszkodik, mely szerint az új köztársasági elnök a letelt hivatalos időszak befejezése után, tehát szeptember 13-án lép hivatalába, Bonnban nem vonják kétségbe, hogy a kormánytöbbség annak ellenére, hogy egyre hangosabban követeli Adenauer mielőbbi távozását az aktív politikából, érvényre juttatja az alkotmány rendelkezésének ezt a magyarázatát. Egymillió olasz munká

s sztrájkol A Novoszibirszk-i vegyiüzemben üzembe helyeztek egy hatalmas kábelplasztikai részleget. A részleg a hétéves terv programja szerint Novoszibirszkben létesített első ipari objektumok egyike. Képünkön: az új üzemrészleg, amely fény és hőálló szigetelő és gumicsőanyagot gyárt. (Foto V. Lepcsinszkij TASZSZ) Nixon alelnök Moszkvába megy Washington (ČTK) — Nixon amerikai alelnök júliusban Moszkvába látogat. A Reuter sajtóügynökség jelentése szerint Eisenhower elnök ezt csütörtökön este augustai vidéki lakában jelentette be. Eisenhower közölte, hogy Nixon megnyitja a moszkvai amerikai ipari kiállítást, melynek célja szerinte „hozzájárulni az amerikai és szovjet nép mélyebb kölcsönös megértéséhez". Az elnök hangsúlyozta, hogy a kölcsönös megértéstől függ békés jövőnk". Hozzáfűzte i még, hogy „szíve mélyéből óhajtja ezt a fejlődést". Roma (ČTK) — Csütörtökön Olaszország-szerte sikeres 24 órás sztrájkot tartottak a nehézipari alkalmazottak. Egymillió alkalmazott sztrájkolt, tehát az utóbbi évek legnagyobb sztrájkjáról van sző. Az ipari vállalatok üzemeinek jelentős része megbénult, különösen északon, ahol az ipar nagy része összpontosul. A sztrájkfelhívást az olasz szakszervezetek együttesen adták ki. A harc élén az Olasz Altalános Szakszervezeti Szövetség, a CG1L áll. A szakszervezetek 14 százalékos béremelést, a férfiak és nők egyenlő díjazását követelik, utalva arra, hogy az 1956-ban végrehajtott legutóbbi 4 százalékos béremelés a létfenntartási költségek növekedése miatt teljesen elégtelen. Az olasz szenátus rakétatámaszpontok létesítéséről tárgyalt Róma (ČTK) - Az olasz szenátus csütörtökön befejezte a rakétatámaszpontok létesítéséről folytatott kétnapos vitát. A kommunisták és szocialisták közös javaslatban elítélték a kormány eljárását a támaszpontok létesítéséről az USÁ-val történt megállapodás megkötésekor. Rámutatnak arra az óriási veszélyre, amellyel a támaszpontok létesítése az olasz népet fenyegeti. Hangsúlyozzák, hogy a kormány az egyezmény aláírásával túllépte jogkörét, mivel ehhez a parlament különleges hozzájárulása szükséges. McElroy további provokációra készül Washington (ČTK) - McElroy amerikai hadügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy amerikai repülőgépek nagy magasságban bármikor berepülnek Nyugat-Berlin légiterébe, „ha ezt az amerikai érdek megkívánja". Ezzel az amerikai kormány szóvivője tulajdonképpen további provokációkat jelentett be, hivatalosan a nyugat-berlini légi folyosóban. Az elmúlt három év folyamán az amerikai repülőgépek többször megszegték az NDK területén keresztül Nyugat-Berlinbe vezető légifolyosókon lebonyolítandó légiforgalom eddigi szabályait. Az illetékes bizottságban elhangzott szovjet figyelmeztetés ellenére az amerikai gépek több mint 1000 m magasságban repültek, noha a szabályok szerint csak 3050 m magasságba emelkedhetnek. Határozat a magyar földműves termelőszövetkezetekről Budapest (ČTK) — A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa csütörtöki ülésén intézkedéseket tett a földműves termelőszövetkezetek megszilárdítására. A kormány fő feladatának tekinti az év eleje óta elért fejlődés eredményeinek szilárdítását és az újonnan létrejött szövetkezetek hatékony támogatását. A határozat rámutat a szövetkezetek szilárdításának kedvező feltételeire és a helyi államszervek pontos feladatává teszi a helyi nyersanyagforrások alapos kihasználását. A francia tüzérség tűz alá vett egy tuniszi falut Párizs (ČTK) - A tuniszi tájékoztatásügyi minisztérium közölte, hogy az algériai francia tüzérség szerdán négy órán át tűz alatt tartotta Boujabeur- tuniszi határmenti községet. A falu úgyszólván rombadőlt. Szadek Makkadem tuniszi külügyminiszter a tuniszi francia nagykövetnél élesen I tiltakozott, hogy a francia hadsereg ismételten megsértette Tunisz szuverenitását. Ezt a határozati javaslatot 133 szavazattal 87 ellenében elutasították, A kommunista és szocialista szenátorok a javaslat ellen szavaztak és a szociáldemokraták tartózkodtak a szavazástól. A kereszténydemokrata kormánypárt képviselői csak úgy szerezték meg a szükséges többséget, hogy a monarchisták és neofasiszták velük együtt szavaztak. A bolgár sajtóiroda nyilatkozata Szófia (ČTK) - Rómában és Washingtonban nemrégen közölték, hogy Olaszország és az USA egyezményt kötött közepes hatósugarú rakétakilövő támaszpontok olasz területen történő építéséről. A bolgár sajtóiroda ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, amelyben utal a bolgár kormány 1958. júliusi jegyzékére, s ebben figyelmeztetett arra a veszélyre, amely a Balkán és Európa békéjét fenyegeti abban az esetben, ha Olaszországban rakétatámaszpontokat létesítenek. jMhany s

orbwT/ Pénteken 400 textilipari alkalmazott, többnyire nő sztrájkba lépett a Lüttich melletti Sclesin belga városban. (ČTK) Lemnitzer altábornagy, az USA szárazföldi csapatainak helyettes vezérkari főnöke Tajvanon a katonai együttműködés kérdéseiről tárgyal Csang Kaj-sekkel. (ČTK) Djuanda, Indonézia miniszterelnöke ötnapos hivatalos látogatásának végén pénteken barátsági szerződést írt alá Kualalumpurban Indonézia és Malájföld között. (ČTK) Az Air Francé repülőtársaság vállalataiban megtartott szakszervezeti választásokon a CGT a szavazatok 62,4 százalékát nyerte. (ČTK) Mihail Solohov szovjet író franciaországi látogatása során csütörtökön francia írókkal találkozott. A találkozót a Francia írók Országos Bizottsága szervezte. A találkozón részt vettek Louis Aragon, Elsa Triolet, Piere Gamara, Renaude de Jouvenel, Jacques Madaulle és mások. (ČTK) Csütörtökön hivatalosan közölték, hogy Rórri^ lakossága meghaladta a kétmilliót. A valóságban azonban több. mivel a város nyomortelepein élö többezer bevándoroltat nem tartják nyilván. (ČTK) IÄ Tibeti Autonóm Terület előirt készítő bizottságának ülése után Erdeni pancsen láma és a többi tibeti vezető tényező Pekingbe utazott. A Kínai Népköztársaság fővárosában Csou En-laj és a központi kormány vezető tényezői jelentek meg fogadásukra. Ezalatt Tibetben dicstelen és elkerülhetetlen végéhez közeledik a felső hűbéri rétegek tagjainak reakciós klikkje által szőtt külföldről szított és támogatott lázadás. 1951 májusában, amikor Pekingben a kínai központi népi kormány és a helyi tibeti kormány képviselői aláírták az egyezményt Tibet békés felszabadításáról teendő intézkedésekről, „a világ tetejének" nevezett országrészben mély hűbéri állapotok voltak a rabszolgarendszer maradványaival és olyan kormányzati rendszerrel, melyben szorosan egybeolvadtak a legnagyobb hűbérurak és a nagy lámák maroknyi csoportjának érdekei a lámaizmussal. A szöciájis létrafok 1300 000 jobbágyparaszttól 120 ezer szerzetesen és apácán keresztül a volt helyi kormány fő alapját képező 33 leggazdagabb nemesi családig vezetett. A múlt század vége óta idegen elem — az imperializmus igyekezett kereskedelemmel, katonai expedíciókkal, ügynökökkel kívülről befurakodni. A kínai kormány nemzetiségi politikája Az 1951-ben kötött egyezmény 17 cikkelye közül az első ezért kihirdeti: „Tibet népe egyesül és kiűzi az imperialista agresszív erőket Tibetből és visszatér a haza, a Kínai Népköztársaság • nemzeteinek nagy családjába". Ez volt az egyezmény első A tibeti események margójára és legfontosabb célja, az első lépcsőfok az új Tibet felé. Erre kötelezte magát a helyi tibeti kormány. A központi népi kormány következetesen szem előtt tartva Kína Kommunista Pártjának elvszerű nemzetiségi politikáját, kedvezően járt el, -hogy a maga részéről biztosítsa a legfontosabb cél elérését. Érdekeik tekintetbe vételével hangsúlyozta, hogy minden reformot a nép követelésére és a vezető tibeti tényezőkkel meg tanácskozva kell végrehajtani. A volt tibeti kormány képviselői a többiekkel együtt ezt a cikkelyt is aláírták és ebben az értelemben kötelezték magukat a reformok végrehajtására. A központi népi kormány és a néphadsereg pontosan és az utolsó betűig betartotta az egyezményt az eltelt nyolc év folyamán. Eljárásukat mindenkor a legmesszebbmenő tapintat és türelem jellemezte, mellyel várták, mikor tekintenek körül azok, akiknek döntő szavuk volt a helyi kormányban, és győződnek meg az egyezmény 17 pontjában kitűzött út helyességéről. A központi kínai kormány képviselői az eltelt nyolc év alatt egy ujjal sem nyúltak a tibeti szociális rendszerhez, — s érthető, hogy annál kevésbé a valláshoz. Nem szorgalmazták az egyezményben feltételezett változások keresztülvitelét sem. A Lhasszában március 10-én bekövetkezett első robbanás után sem fogott mindjárt fegyvert a néphadsereg. Nem adott találó választ a lázadók orvtámadásaira és durva kihívására. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a lázadás nem volt meglepetés a központi kormány tibeti képviselőire. Ennek ellenére a március 10. és 19-e közötti döntő időszakban a kínai felszabadító hadsereg csapatai teljesen tartózkodtak és türelmesen várakoztak. A további sors a reakciósok kezében volt. Nemcsak Tibet sorsa, hanem saját sorsuk is. ők parancsot adtak 20 ezer fegyveresüknek a vérontásra, még- saját nemzetiségük tagjai vérének kiontására is, amivel saját kizsákmányoló céljaikat és külföldi cinkosaik céljait követték, s ezzel megpecsételték sorsukat. A baladás és a maradiság harca A Tibet békés felszabadítására kötött egyezmény alapelvei és céljai érvényben. maradnak és a jövö útját mutatják. Ez az okmány éles fényt vet a lázadásra és jellegére. Megmutatja, miről van ma szó Tibetben, hogy nem a nemzetiségek összecsapása, mint azt egyes helyeken szeretnék beállítani, hanem egy nemzetiségen belül lefolyó osztályharc kérdése, a haladás és a maradiság harca folyik. Hiábavalók azok a kísérletek, hogy a lázadást a tibetiek autonómiaküzdelme színében tüntessék fel. Hisz az egyezmény szilárdan lerögzítette az autonómiát s a lázadók voltak azok, akik az egyezményt megszegték. Ugyanez vonatkozik a „függetlenség" jelszavára is. A reakciós hűbérurak és nemesek saját kiváltságaikat kísérelték megvédeni a lázadással, megkísérelték a nép rabigában tartását, a kizsákmányolás leggonoszabb formájának megőrzését. A „függetlenség" jelszava hamis lobogó, melyet csak azért lobogtatnak, hogy pártfogókat szerezzenek a tengerentúli antikommunista dolgozók közül. Ameriaki védjegyű tervek Az elmúlt napok híranyagában érdekes New York-i hírt olvashattunk. Közölte, hogy az USA-ban nagyon szerény elnevezéssel — „a tibeti menekültek megsegítésére létesült bizottság" - szervezet alakult. Arról, hogy e cégér mögött egészen más rejlik, vezető funkcionáriusainak neve is tanúskodik. Elnöke Lowel Thomas, hírmagyarázó, első alelnöke William Dougias, az USA legfelső bíróságának tagja. Ha csak egy kicsit is visszatekintünk, az imperializmus tibeti hosszú történelmében két Lowell Thomassal is találkozunk, az apával és fiával, akik 1949 közepén sietnek Tibetbe. „Magánútjukat" az USA állami departemantja, Loy Henderson indiai amerikai nagykövet szervezte, útjuk során az amerikai katonai légierők segítettek, és Tibetből jövet a két. úr nem felejtette el tiszteletét tenni MacCarthy tábornoknál Tokióban. A fiatalabbik visszatérése után nemcsak közvetlenül beszámolt Trumannak. hanem könyvet is írt. Thomas könyvében figyelemreméltó kitételek szerepelnek, melyek az apának és fiának a tibeti nép „jóléte" iránti nagv érdeklődéséről tanúskodnak. Tibetnek állítólag könnyű gyalogsági fegyverek, a partizánháború stratégiai és taktikai tanácsadóinak formájában kell segítséget nyújtani. A partizánháborút azért kell a helyi vezetőknek javasolni, mert a két Thomas megállapította, hogy „a szövetséges csapatokat nem túl lelkesen fogadná" Tibet népe. Az imperializmus cselszövései kudarcra vannak ítélve Idézzük fel azokat a komoly szavakat, melyeket figyelmen kívül hagytak a tibeti reakciósok, amelyek azonban szilárdan gyökeret vertek az egyszerű tibetiek lelkében. E szavak nyolc évvel ezelőtt az egyezmény aláírása után hangzottak el, amikor Csu Te elvtárs kijelentette: „A támadó imperialista erők természetesen nem nyugszanak bele vereségükbe. Folytatják ellenállásukat és aknamunkájukat. Hazánk népe és főként a tibetiek legyenek ennek tudatában. Az imperialisták minden összeesküvése és cselszövése a kínai nép - melynek szerves részét képezi Tibet népe is -, határtalanul nagy erejével áll szemben, és bukásra van ítélve." A napokban, amikor Pekingbe érkezik Erdeni pancsen láma, a Tibeti Autonom Terület előkészítő bizottságának ügyvezető elnöke további hírek érkeznek Tibetből és fővárosából. Lhasszában az élet végleg visszatért a rendes medrébe. A diákok iskolába járnak, a lámák pedig a megszokott időben forgatják imamalmaikat. A múlthoz viszonyítva azonban megfigyelhető látszólag egy kis különbség: a volt helvi kormány és a kolostorok hivatalos helyiségeinek homlokfaláról eltűntek a hosszú bőrbotok, a inbbágvok, parasztok és pásztorok fölötti hatalom jelképei és tényleges eszközei. — ztn — ÜJ SZÖ 3 * 1959. április 18.