Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-17 / 105. szám, péntek

Francia álláspont a Kelet—Nyugat közötti tárgyalással kapcsolatban Párizs (ČTK). - Debré francia miniszterelnök szerdai beszédében, melyet a francia sajtó politikai megfigyelői szövetségének párizsi díszebédjén mondott, ismét megerősítette a francia kormány hűségét az Északatlanti Tömbhöz és felszólított e tömb szilárdítására, valamint az atlanti szolidaritás megerősítésére, hogy megőrizzék Kelet- és Nyugat „erőinek úgynevezett egyensúlyát." E kérdéssel kapcsolatban Debré beismerte, hogy szükséges a két ellentétes társadalmi és gazdasági rendszer egymás mellett élése és fontos az is, hogy Kelet és Nyugat képviselői „egyes problémákat" együttesen megtárgyaljanak. A május 11-én kezdődő genfi külügyminiszteri értekezlet kérdésével kapcsolatban Debré kijelentette, hogy a francia kormány nézete szerint az értekezlet napirendjének magában kellene foglalnia „Németország és az európai biztonság problémáit". Debré kijelentette: „Szó van arról, hogy megtárgyalják Németország egyesítésének kérdését, vagy végső esetben Kelet-Németország és Nyugat-Németország kapcsolatainak megszervezését". A miniszterelnök így folytatta: „A francia diplomácia a küszöbön álló értekezAngol képviselők magyarázatot követelnek az angol-nyugatnémet kapcsolatokról • London — Néhány angol képviselő választ kért az angol miniszterelnöktől és külügyminisztertől az angol-német viszonyra vonatkozó néhány kérdésre. Healey munkáspárti képviselő arra kéri Macmillant, hozza nyilvánosságra a közelmúltban Adenauerrel váltott leveleinek tartalmát. Yates, szintén munkáspárti képviselő tudni akarja, válaszolt-e Macmillan azokra az okmányokra, melyeket a szövetségi kancellár az angol-német viszony megjavításának szükségességével, valamint azzal kapcsolatban küldött neki hivatalosan, milyen akciókat javasol a két ország előtt álló közös problémákról való jobb megegyezés érdekében. Hynd képviselő felteszi a kérdést, milyen választ adottl Macmillan Adenauernak „Nagy Britannia terjedő és fokozódó németellenes magatartására" vonatkozó állítására. Henderson munkáspárti vezető kérdést intéz a miniszterelnökhöz, mennyiben marad továbbra is a brit kormány politikája „a német nép szabad egyesülése, az angol és német nép közötti barátság és megértés ápolása, a szabad Németországnak egyenjogú tagként az ENSZ-be való bevonása érdekében való munkálkodás". Bellenger képviselő kormánynyilakozatot követel az angol-német kapcsolatokról. Swingler kérdést intéz a külügyminiszterhez, mikor és milyen formában tett az angol kormány a többi NATO-tagállamnak javaslatokat a közép-európai csapatok létszámának csökkentésére. Ollenhauer bírálja Bonn politikáját Ollenhauer, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke szerdán a bajor rádióban mondott beszéde során élesen bírálta a bonni kormány politikáját. Kijelentette, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdésében elfoglalt merev álláspontja miatt szövetségesei egyre inkább azzal vádolják Nyugat-Németországot, hogy akadályozza a Nyugat- és Kelet közötti ellentétek békés megoldásának útját. Ezzel kapcsolatban Ollenhauer óva intett attól, hogy a bonni jobboldali körök Csang Kaj-seket és Li Szin Mant utánozzák, akik a nemzetközi feszültség bárminő enyhítését ellenzik. AdeHauer ama szándékával kapcsolatban, hogy a köztársasági elnök tisztségében is folytatni akarja eddigi külpolitikai irányvonalát, Ollenhauer kijelentette, hogy a szociáldemokrácia mindenkor szembe helyezkedik azokkal a törekvésékkel, melyek de Gaulle mintájára meg akarják változtatni a nyugatnémet alkotmánynak a köztársasági elnöki funkcióra vonatkozó cikkelyeit. Konkordátumot köt-e a francia kormány a Vatikánnal? Párizs (ČTK) — A Paris Journal szerdai számában cikket közöl de Gaulle elnök küszöbön álló római látogatásáról, melynek június 20-án kell megvalósulnia. Ezzel kapcsolatban foglalkozik Franciaország és a Vatikán közötti új konkordátum vagy hasonló jellegű megállapodás megkötésének lehetőségével. Közismert tény, hogy a Vatikán nagy befolyással van de Gaulle tábornokra, akit jezsuiták neveltek. A katolikus egyház ezért buzgón támogatja a jelenlegi francia elnök politikáját. Amikor de Gaulle tavaly miniszterelnök lett, első tette az volt, hogy levelet írt az akkori pápának, XII. Piusnak és támogatását kérte. A francia államapparátus fontos helyeit is klerikálisokkal töltötte be. Jól értesült körökből származó hírek szerint titkos tárgyalások folytak a Vatikán és a francia kormány kapcsolatainak rendezéséről. A Vatikán a francia politikai életre gyakorolt befolyásának biztosítására és megerősítésére s az amerikai és nyugat-európai monopóliumoknak megfelelő irányvonal érvényesítésére törekedett. E tárgyalások alkalmával de Gaulle állítólag kérte, hogy a nyilvános megállapodás aláírását taktikai okokból halasszák el a választások utáni későbbi időre, ha majd állam, fő lesz. Feltétele most teljesült. MONTGOMERY ELUTASÍTJA moszkvai útjának bírálatát London (ČTK). — Montgomery marsali londoni újságírók előtt kijelentette, nem lát okot, mely megakadályozná moszkvai látogatását, hogy tárgyalóasztal mellé üljön a szovjet fegyveres erők legmagasabb rangú képviselőivel és letárgyalja velük a jelenlegi nemzetközi feszültség katonai részét. Montgomery, az angol fegyveres erők volt vezérkari főnöke és a NATO főparancsnokának helyettese elutasította a bíráló hangokat. „Szememre vetik, hogy nincs elég politikai érzékem. Nem tagadom. Másrészt azonban sokan vannak nálunk, akikben túlteng a politikai érzék és mégis úgy tűnik, hogy nemigen érvényesítik. Nézzék csak, milyen felfordulásba jutottunk két világháború és a béke 14 éve után. Nyugaton még egyetlen vezető katonai tényező sem akadt, aki egy asztalhoz ült volna a szovjet fegyveres erők tényezőivel és azt mondotta volna, vizsgáljuk felül a jelenlegi világfeszültség katonai részét. Ez nem is történhetett meg, mert a Pentagon egyetlen tábornokát sem látták volna szívesen Moszkvában. A helyzet az, hogy elutazhatok oda és kijelentették, hogy szívesen látnak. Ügy vélem, a jelenlegi feszültség nem tarthat tovább. Meggyőződésem, hogy az egyszerű angol emberek már torkig vannak vele. Valamit tenni kell. A védelemre kiadott, évről évre növekvő rendkívül nagy pénzösszegeket sokkal jobban felhasználhatnák más célra, mindkét fél lakosságának javára". A magyar ipar 100 százalékra dolgozik Budapest (ČTK) — A Magyar Állami Statisztikai Hivatal előzetes jelentése szerint Magyarország állami ipara 100 százalékra teljesítette az idei első negyedévi tervet. Múlt év azonos időszakához hasonlítva 5 százalékkal több terméket gyártott. A munkatermelékenység ugyanakkor 1 százalékkal fokozódott, a foglalkoztatott személyek száma 4 százalékkal volt több. leteken a következő két irányelvet tartja szem előtt: Törekedni fog a megegyezésre, nem vonakodik felülvizsgálni, mit lehet tenni, hogy jobb vagy normálisabb helyzet alakuljon ki. Törekedni fog arra is, hogy a hozott határozatok megfeleljenek az európai biztonság követelményeinek s ne idézzék elő az Atlanti Tömb gyengülését. Ogy fog eljárni, hogy Nyugat-Németország ne hagyja el ezt a tömböt". Debré arra a kérdésre adott válaszában, vajon a Londonban nemrégen folytatott angol —francia megbeszélések a két ország közötti ellentétek kiküszöbölését eredményezték-e, kijelentette, hogy Franciaország és Anglia nézeteltérései csak a problémák „sorrendjére és kezelésükre" terjednek ki, de nem a lényegre. Am semmiképpen sem tagadta azt a téhyt, hogy vannak ellentétek. „Ha nem volnának nézetellentétek, nem kellene tárgyalnunk és vitatkoznunk". Ülésezik a Kínai Népköztársaság legfelső államértekezlete Az Oj Kína sajtóiroda jelentése szerint április 15-én megkezdődött a Kínai Népköztársaság legfelső államértekezletének XVI. bővített ülésszaka, melyet Mao Ce-tung elnök hívott össze. Az értekezlet többek között megtárgyalta az állami szervekben vezető helyekre jelöltek névsorát, melyet a Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlése elé terjesztenek, továbbá a kínai népi politikai tanácsadó gyűlés országos bizottságának vezető tisztségeire jelöltek névsorát. Az értekezleten Mao Ce-tung elnök beszédet mondott, melyben a kül- és belpolitikai helyzettel s Tibettel foglalkozott. Nehru fogadta az NDK parlamenti küldöttségét Az NDK parlamenti küldöttsége, mely Dieckmann-nak, a népi kamara elnökének vezetésével az Indiai Köztársaságba látogatott, találkozott Nehru miniszterelnökkel, Radhakrisnan alelnökkel, Menőn honvédelmi miniszterrel s az indiai politikai pártok és közélet tényezőivel. Kedden Delhi lakossága üdvözölte az NDK képviselőinek küldöttségét. Delhi lakosainak üdvözlő levelében azt olvassuk, hogy akkor, amikor a német kérdés a világ közvéleményének központjában áll, fontos szerepet játszik „India és az NDK népei barátságának és kölcsönös megértésének szilárdítása". Johannes Dieckmann beszédében azt a meggyőződését fejezte ki, hogy India népe továbbra is támogatni fogja a német nép törekvését Németország békés és demokratikus egyesítésére, az imperializmus feltámasztása ellen, az európai béke megszilárdításáért. Az NDK parlamenti küldöttsége szerdán Bombayba utazott s innen Bandanaraike ceyloni miniszterelnök meghívására Ceylonba látogat. A marokkói király és de Gaulle készülő találkozójáról Párizs (ČTK) - V. Mohammed marokkói király és de Gaulle francia köztársasági elnök készülő találkozóját a párizsi burzsoá körök kísérletnek tartják a teljesen holtpontra jutott algériai probléma megoldására. Időpontját még nem tűzték ki. A Mudzsahid című lapban megjelent legutóbbi cikk nagy érdeklődést keltett. A laf\ azt írta, hogy V. Mohammed a találkozón a marokkóiak, tunisziak és algériaiak nevében fog beszélni és megmagyarázza a francia elnöknek, hogy „Magreb lakói elszántan folytat ják a harcot az imperializmus bék lyőitől való kiszabadulásukért és oszthatatlan szuverenitásuk elnyeréséért". Az a kérdés - teszi fel a lap — vajon megragadja-e a francia kormány az alkalmat, melyet V. Mohammed nyújt. Ha Franciaország ismét megtagadja a béketárgyalás politikai útjának követését, az északafrikai helyzet rosszabbodása várható, ami a lap szerint beláthatatlan következményekkel járhat. A Német Demokratikus Köztársaságban a szövetkezeti lakásépítés keretében öt év folyamán a drezdai dolgozók számára 250D korszerű lakás épült. Képünkön a Drezda—Strlesen-I Borsbergstraussen levő új lakótömbök. (Foto: Zentralbíd) A szerdai ülés volt a legrövidebb Genfben A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi háromhatalmi értekezlet szerdai ülése a nyugati sajtóügynökségek jelentése szerint a legrövidebb volt eddig, csupán 28 jíercig tartott. Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője kifejtette a szovjet kormány álláspontját az idegen államok területén elhelyezendő ellenőrző-állomások betöltésére tett javaslatokkal kapcsolatban. A nyugati küldöttségek megígérték, hogy tüzetesen felülvizsgálják a szovjet álláspontot. Ezután Wadsworths amerikai küldött, az ülés elnöke április 16-ra elnapolta a tárgyalást. A marxista tudomány kútforrása A nemzetközi munkásmozgalomnak, a kommunista pártok elméleti és gyakorlati tevékenységének kiapadhatatlan kútforrását képezik évtizedek óta Leninnek, a marxizmus nagy továbbfejlesztőjének művei. Ennek jelentőségét különösebben bizonyítanunk nem szükséges, hisz napjaink eseményei, — a Szovjetunió kommunista és a népi demokráciák szocialista építése - teljes mértékben igazolják a lenini tanok nagy erejét és érvényességét minden időben. Mindenütt, a könyvtárakban és a könyvesboltok kirakataiban közismertekké váltak a barnaszínű kötetek — a Lenin-művek negyedik kiadásának példányai. Lenin műveinek negyedik kiadása a nagy forradalmi géniusz több mint háromezer írását tartalmazza. Lenin műveinek gyűjteményes kiadása — egyes művek külön kiadásával együtt — a szovjet hatalom fennállása óta meghaladta a 300 millió példányszámot. Világviszonylatban a Lenin-művek különféle nyelven napvilágot látott kiadásai példányszámaikkal már felülmúlták az eddig legelterjedtebb könyvet — a bibliát. A moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet most megjelenteti Lenin műveinek ötödik teljes kiadását. Az 55 kötetből álló kiadás felöleli Lenin egész irodalmi hagyatékát, számos eddig nyomtatásban meg nem jelent írását is. Az új kiadásban — részben már a negyedik kiadás pótköteteiben is — napvilágot látnak azok a lenini írások, amelyeket 1954-ben Lengyelországban fedeztek fel (ahol Lenin az első világháború előtt tartózkodott). A LEMP Központi Bizottsága átadta a felfedezett Lenin-műveket az intézetnek. Ez az anyag Lenin széljegyzeteit tartalmazó Iszkra-példányokból, beszédvázlatokból, egyes műveinek vázlatos előkészítéséből stb. áll. Az új kiadás olyan fontos okmányokat fog tartalmazni, mint a X. kongresszuson a szakszervezetekkel kapcsolatosan elhangzott felszólalásának tervezetét, „A párt válsága" című cikke befejező részének vázlatát, melyben rámutat a trockisták és az úgynevezett „munkásellenzék" (Buharin és társai) áruló szerepére, továbbá a nemzetiségi kérdéshez és az autonómia kérdéséhez fűzött megjegyzéseit és a III. Internacionáléval kapcsolatos feljegyzéseit. Az új kiadás első három kötete orosz nyelven már megjelent. Az első kötet Lenin 1893-1894. években megírt műveit tartalmazza tehát forradalmi tevékenységének kezdetét öleli fel. Ez az időszak a kapitalizmus kialakulásának kezdete Oroszországban. Lenin a hazai állapotok politikai-gazdasági elemzése alapján kifejti az új osztály, a munkásosztály szerepét és ugyanakkor élesen szembefordul a fejlődés törvényeit nem ismerő, a marxizmus tételeit mellőző narodnyikokkal, akik a „népbarátok" színében feltűnve azon mesterkedtek, hogy tompítsák a forradalmi harc élét. Az első kötet négy nagy lenini művet tartalmaz: „Újabb gazdasági mozgalmak a paraszti életben", „Az úgynevezett piackérdésről", „Kik azok a népbarátok' és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen?", „A narodnyikság gazdasági tartalma és bírálata Sztruvie úr könyvében". V. J. Posztnyikovnak „A déloroszországi parasztgazdaság" című könyve késztette Lenint első műve megírására. Az új kiadás első kötete Lenin Posztnyikov említett könyvével kap- * csolatos feljegyzéseit, észrevételeit, számításait is nyilvánosságra hozza. A mellékletek első ízben foglalják magukba Lenin 1887-tól 1893-ig írt különféle folyamodványait. Az egyikben Lenin a szimbirszki klasszikus gimnázium igazgatóját kéri, hogy engedje őt érettségi vizsgára, egy másikban felvételét kéri a kazanyi egyetemre, egy továbbiban a belügyminisztertől kér engedélyt külföldi tanulásra, egy másikban, mint magántanuló kéri a jogi vizsga letételének engedélyezését. A Lenin-művek új kiadásának második kötete az oroszországi kapitalizmus gyors felvirágzásának, a munkásosztály gyarapodásának kérdésével foglalkozó lenini műveket tartalmazza. A negyedik kiadás második kötetének művei közül első ízben lát napvilágot a »Közlemény az „öregek nevében", a Munkásosztály felszabadítása harci szövetsége pétervári tagjainak«. A levében Lenin figyelmezteti a tagokat a csendőrök által tartott házkutatásokra és letartóztatásokra, egyes volt tagok besűgására. Lenin óvja a tagokat a bizalmaskodástól. A kötet az előző kiadástól eltérően tartalmazza még „Az orosz szociáldemokraták feladatai" című brosúra második kiadásához írt előszavának vázlatát és ennek egy befejezetlen változatát. A harmadik kötet Lenin két elemző művét: „A kapitalizmus fejlődése Oroszországban", és „Kritikátlan kritika", tartalmazza. E kötet — s ez általában az előző kötetekre is vonatkozik — gazdagabb a negyedik kiadás anyagánál. Több új okmány lát napvilágot. Az anyag egyrészt utal Lenin forrásműveire, melyekre tanulmányában hivatkozik és bővebb életrajzi adatokkal egészíti ki Leninnek a tárgyalt korszakban kifejtett tevékenységét. Ezenkívül gazdagabb a név- és tárgymutató. A Lenin-művek új kiadása kétségtelenül nagy politikai és ideológiai esemény napjaink mozgalmas életében, amikor a szovjet nép a kommunizmus felé vezető hétéves terv feladatainak megvalósításában, népünk pedig a XI. pártkongresszus útmutatása szerint hazánk szocialista építésének mielőbbi befejezésén munkálkodik. Értesülésünk szerint a budapesti Kossuth Könyvkiadó többek között a Lenin-művek V. kiadásának folytatólagos magyar nyelvű kiadását is betervezte. L. L. JUJ SZO 4 * 1959. április 12.