Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-17 / 105. szám, péntek

Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs — — 6j éves ——~—N

yikita Szergejevics Hruscsov, a kiváló szovjet politikus és államférfi, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára 1894. április 17-én született a Kurszkij terület (az európai Oroszország közepe) Kalinovka falujában. Hruscsov elvtárs családja a falusi lakosság legszegényebb rétegeihez tartozott. Apja ifjú kora óta bányász volt a Donyec-medencében. Hruscsov elvtárs nagyon korán kezdett dolgozni, bojtárgyerek volt Kalinovkában és a környékbeli falvakban. Később apja után ment a Donyec-medence vidékére és munkába lépett a Bosszet Gépgyárban mint géplakatosinas. Később mint géplakatos a bányaberendezés karbantartásával foglalkozott. „Amikor Zola Germinalját olvastam, azt gondoltam, hogy nem Franciaországról, hanem arról a bányáról írta, melyben én és apám dolgoztunk - meselte később. A munkássors egyforma Franciaországban és Oroszországban. Amikor később politikai-gazadságtani előadást hallgattam, melynek keretében az előadó a kapitalista bérrendszerről és a munkások kizsákmányolásáról beszélt, úgy tűnt nekem, mintha Marx éppen arra a bányára gondolt volna, melyben apámmal együtt dolgoztam". A donyeci bányászok és kohászok az idő tájt Ukrajna és egész Oroszország forradalmi munkásosztályának egyik élenjáró osztagát képezték. Az éles eszű, vizsgálódó fiú gyorsan beleélte magát a munkáskörnyezetbe, ismerte érdekeit és szükségleteit, a proletariátus szabadságtörekvéseit. Nyikita Hruscsov 1918-ban belépett a kommunista pártba. A polgárháború idején a déli fronton küzdött a Vörös Hadsereg soraiban. A polgárháború befejeződése után újra hazatért a Donyec-medencébe, a bányába. Az egyik ércbánya igazgatóhelyettesi tisztségét töltötte be. Később beiratkozott a donyeci műszaki főiskola munkásfakultására, amelynek elvégzése után az egyik járási pártbizottság titkárává választották. A bányamunka kérdéseivel és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Hruscsov elvtárs később a Juzovi körzeti" pártbizottság szervezési osztályának vezetője volt, majd fontos pártfunkcióval bízták meg Kijevben. 1929-ben tanulmányokat folytat az ipari akadémián, Moszkvában, ahol a pártbizottság titkárává választották. 1931 januárja óta Hruscsov elvtárs Moszkva Baumani, később pedig a Krasznopresznyenszki város kerületi pártbizottságának titkári tisztségét látta el. Hruscsov elvtársat később egyre felelősebb pártfunkciókba választották be. 1934-ben megválasztották az SZKP KB tagjának, 1935-ben a moszkvai területi és városi pártbizottság első titkárának, 1938-ban Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, 1939-ben az SZKP KB politikai irodája tagjának. A politikai irodát 1952-ben az SZKP KB elnökségére változtatták. A Nagy Honvédő Háború idején az 1941 — 1945. években Hruscsov elvtárs a hadseregben több frontszakasz haditanácsának tagjaként működött. Tevékenyen részt vesz Sztálingrád védelmében és a hitlerista csapatok sztálingrádi vereségének előkészítésében. Hruscsov elvtárs nagyon sokat tett az ukrajnai partizánmozgalom megszervezésében. 1949-ben Hruscsov elvtársat a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárává és a moszkvai területi pártbizottság első titkárává, 1953-ban pedig az SZKP KB első titkárává választották. 1952 óta az SZKP KB elnökségi tagja. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Hruscsov elvtársat 1958 márciusában a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé nevezte ki. Hruscsov elvtársat röviden lenini típusú dolgozóként jellemezhetjük. Jellemének és munkastílusának legjellemzőbb vonása az emberekhez való viszonya. Nagyon szoros kapcsolatok fűzik a dolgozók tömegeihez. Gyakran ellátogat a gyárakba, építkezésekre, kolhozokba, felszólal gyűléseken és elbeszélget egyszerű emberekkel. A szovjet kormány elnöke személyesen ismer sok ezer munkást, kolhozparszatot, mérnököt és a beláthatatlan szovjetország különféle részeinek más dolgozóit. Szoros kapcsolata a tömegekkel lehetővé teszi, hogy alaposan ismerje az életet és felülvizsgálja a kormányintézkedések hatékonységát. Közvetlenül a munkahelyeken tanácsot kér az emberektől komoly államügyekben és támogatja az alulról jövő kezdeményezést. Jellegzetes példát említhetünk. Mint ismeretes, a Szovjetunió állattenyésztésének növelésében nagy jelentőségű a következő felhívás: „Érjük utol az elkövetkező években az USÄ-t hús-, tej- és vajtermelésben". Ez az eszme a kolhozparasztokkal és a szovhozok alkalmazottaival folytatott beszélgetés után született meg Hruscsov elvtársban, miután megismerkedett felajánlásaikkal, melyek az állattenyésztési termelés jelentős növekedésével kecsegtettek. Sok ilyen példát említhetnénk. A kommunizmusba, a népbe vetett mély hite teszi lehetővé, hogy Hruscsov elvtárs teljesen őszinte legyen a tömegekhez, még a legbonyolultabb politikai kérdésekben is. Ezzel kapcsolatban elég megemlíteni Sztálin személyi kultuszának kérdésével kapcsolatban elhangzott beszédei, a mezőgazdaság irányításában a múltban előfordult komoly fogyatékosságokról tartott beszédeit. * * * 1953 óta az utóbbi időben Hruscsov elvtárs kezdeményezésére a kommunista országépítés jelenlegi szakaszának megfelelő fontos gazdasági és szociális intézkedéseket hajtottak végre a Szovjetunióban. Megvalósult az ipar és az építészet irányításának átszervezése. Az üzemeket és építkezéseket egy központból, Moszkvából irányító szektorminisztériumok rendszeréről a közvetlenül a területeken létesült népgazdasági tanácsok rendszerére való áttérés jelentősen meggyorsította a Szovjetunió népgazdaságának fejlődését. Hruscsov elvtárs kezdeményezte és aktívan szervezte a szovjet mezőgazdaság valamennyi ágának gyors fellendülését elősegítő intézkedéseket. A fő intézkedések közé tartozik: a szűzföldek nagyszabású megművelése (1954 óta 30 millió hektárt műveltek meg); az állami pénzellátás erősítése; a mezőgazdaság további gépesítése és villamosítása ütemének meggyorsítása; a mezőgazdasági termelés decentralizált tervezésének bevezetése; a GTÄ-k átszervezése és a gépek átadása a kolhozok tulajdonába; a kolhoztermékek új állami felvásárlási rendszerének bevezetése és új feltételeinek megszabása. Az új intézkedések alapján a legutóbbi öt év folyamán jelentős sikereket értek el a szovjet mezőgazdaság valamennyi ágában, ami kedvezően visszatükröződött az ország általános népgazdasági fejlődésében, a nép életszínvonalának emelkedésében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemrégen törvényt hozott az iskola- és az élet kapcsolatának megszilárdításáról, a népiskolai oktatás továbbfejlesztéséről. Az iskola új szerkezete az oktatás és a termelőmunka egybekapcsolásának elvéből ^ abból a nézetből indul ki, hogy a középiskolákon egybe kell kapcsolni a politechnikai-, általános és szakoktatást. A középiskolai oktatás rendszere is a termelés és a gyakorlat egymáshoz közeledésének elvéből indul ki. Hruscsov elvtárs kezdeményezte ezt a fontos reformot is, melyben a szovjet nép ifjú nemzedékeinek összhangban levő fejlődéséről, az új társadalom sokoldalúan képzett építőinek neveléséről való gondoskodás tükröződik viszsza. A legutóbbi években a Szovjetunióban a szocialista gazdaság növekedésének alapján tovább javultak a néptömegek életkörülményei Lényegesen emelkedett a munkások reálbére és a kolhozparasztok reáljövedelme, megrövidült a munkaidő, felemelték a nyugdíjakat és megszüntettek egyes adókat. Rendkívül nagy méretben megindult a lakásépítés. A szovjet emberek mindezt méltán hozzák kapcsolatba Hruscsov elvtárs nevével. Hruscsov elvtárs kezdeményezésére lépett életbe a nép életszínvonalának emelését elősegítő számos intézkedés. A kommunista társadalom építése jelenlegi szakaszának törvényszerűségéből kiindulva Hruscsov elvtárs kifejtette a Szovjetunió népgazdasági tervezése öt évesnél hosszabb távlati időszakának elvét. A Szovjetunió népgazdaságfejlesztési távlati tervének az elkövetkező 15 évre vonatkozó fő irányzatait és feladatait Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából tartott ülésén mondott beszámolójában foglalta össze. Az SZKP XXI. kongresszusa a 15. éves távlati terv alapján jóváhagyta az ország 1959 — 1965. évi hétéves fejlesztési tervének irányszámait. A terv gazdasági téren feltételezi az ország termelőerőinek általános fejlődését éj a termelés olyan növekedését a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján a gazdaság valamennyi ágában, hogy ez lehetővé tegye a döntő lépés megtételét a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának felépítésére, s biztosítsa a Szovjetunió győzelmét a tőkés országokkal folytatott békés gazdasági versenyben, mégpedig történelmileg legrövidebb időn belül. A Szovjetunió gazdasági erejének a hétéves tervben elérendő növekedése lehetővé teszi a nép életszínvonalának lényeges emelkedését. * * * „A szocialista államiság fejlődésének fő irányzata: a demokrácia általános kibontakozása, a lakosság legszélesebb rétegeinek bevonása sz ország ügyeinek intézésébe, valamennyi állampolgár bekapcsolása a gazdasági és kulturális építés irányításába", — mondotta Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán. Ez az irányzat. következetesen megvalósul a Szovjetunió politikai- és közéletében. A nagyon fontos intézkedések egész sorát hajtották végre a szövetségi köztársaságok, a helyi tanácsok és a kolhozok jogkörének bővítésére. Biztosították a törvényesség szigorú tiszteletbentartását, s az államszervek által régebben betöltött egyes fontos funkciókat a társadalmi szervezetekre ruházták. Az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány Hruscsov elvtárs vezetésével minden országos fontosságú kérdést megvitatás végett a nép elé terjeszt. Említsünk példát. Az SZKP XXI. kongreszszusa előtt országos vitára bocsátották a hétéves terv irányszámainak téziseit. A Szovjetunióban több mint 968 ezer gyűlést tartottak, több mint hétmillió dolgozó részvételével. Ezeken a gyűléseken 4 672 000-en fűztek megjegyzéseket és kiegészítő javaslatokat a tézisekhez. Ezenkívül 660 ezer levelet küldtek különféle szervezeteknek és lapszerkesztóségeknek. Az irányszámokról folytatott vita nagyon gazdag anyagot szolgáltatott a hétéves terv egyes pontjainak rögzítésére és a szovjet gazdaság további távlati-fejlesztési terveinek kidolgozására A szovjet demokrácia tökéletesítésének és fejlesztésének Hruscsov elvtárs aktív részvételével megvalósult irányzata nagyon kedvező eredményekkel járt. Az SZKP XX. kongresszusa utáni időszakot a Szovjetunió népeinek még szorosabb felzárkózása a kommunista párt köré és a tömegeknek a kommunista építésben fokozódó alkotó aktivitása jellemzi. Hruscsov elvtárs személyes szerepe a szocialista demokrácia elveinek gyakorlati érvényesítésében rendkívül nagy. A párt Központi Bizottsága első titkárának és a minisztertanács elnökének felelősségteljes tisztségeiben Hruscsov elvtárs következetesen és a legszigorúbban tiszteletben tartja a kolftktív vezetés elvét és a pártélet lenini normái betartásának aktív harcosa. A tények világosan igazolják ezt. 1953. után kétszer hívták össze az SZKP legfelső szervét, a kongresszust. Rendszeresen összehívják a kongresszusok közötti időszak legfelső vezető pártszervének, a Központi Bizottságnak teljes üléseit. 1955. óta 19-szer jött össze a KB teljes ülése. Az elnökség, az SZKP KB végrehajtó szerve legalább hetente egyszer rendszeresen ülésezik. Hruscsov elvtárs aktív közreműködésével következetesen és teljes mértékben érvényesül a kollektív vezetés elve a szovjet államrendszer terén is, a Szovjetunió Legfelső Tanácsától és a Szovjetunió Minisztertanácsától kezdve. Hruscsov elvtárs jelentősen hozzájárult a marxilenini elmélet fejlesztéséhez a kommunista párt és a szovjet kormány által mind az építésben, mind a külpolitika terén eszközölt jelentős intézkedések tudományos megindokolásához. Az SZKP XX. kongresszusán mondott beszámolójában a komoly elméleti tételek egész sorát fejtette ki a kommunista építés kérdéseivel és a nemzetközi élet alapvető időszerű problémáival kapcsolatban. A két rendszer békés egymás mellett élésének lehetőségéről, a háború elhárításának jelenlegi lehetőségéről, az általános érvér.„ j törvényszerűségekről és egyes országok szo — uiusba való áttérése formáinak különbözésé szóló Hruscsov elvtárs által akkor kifejtett tézisek rendkívül progresszív jelentőségűek voltak, s az élet egyöntetűen igazolta helyességüket. Hruscsov elvtársnak az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott beszámolója a marti-lenini elmélet alkotó módon való fejlesztésének példája volt, melyet a Szovjetunió kommunista társadalmi építésének gyakorlatával és a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének jelenlegi szakaszával megbonthatatlan kapcsolatban oldott meg. Ebben az elvi jelentőségű okmányban, mely öt terjedelmes részből áll, lényegében korunk összes társadalmi problémáit tüzetesen tudományosan elemezte, s kitűzte az elkövetkező időszak fejlődési irányzatát. Említsük meg legalább globálisan azokat a problémákat, melyekkel kapcsolatban a beszámoló elvi elméleti értékelést ad: A Szovjetunió hétéves tervének lényege és sajátosságai; a kommunista társadalom két fázisának kérdése; a Szovjetuniónak a szocializmusból kommunizmusba való áttérésének törvényszerűségei; a szocialista rendszer országaiban a szocializmusból a kommunizmusba való áttérés törvényszerűségei; a munkásmozgalom nemzetközi egysége, és a revizlonizmus végső csődjének elkerülhetetlensége; a két rendszer békés gazdasági versenye; a háború kizárásának lehetősége az emberiség életéből? mint az elkövetkező évek reális távlata. Hruscsov elméleti fejtegetéseinek sajátossága szerves kapcsolatukkal az élettel, a távlati-fejlődési irányzatokkal. A marxizmus-leninizmus rendíthetetlen elvein épülő beszédei tekintetbe veszik a jelenségek sajátosságát, az objektív és szubjektív tényezőket. Hruscsov elméleti megfogalmazásai épp oly világosak, mint többi beszédei. Nehéz felbecsülni Hruscsov utóbbi években történt hozzájárulását a világbéke biztosításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a „hidegháború" felszámolásáért vívott harchoz. Hruscsov elvtárs felhasznál minden módot és eszközt a béke erősítésére, a népek kölcsönös megértésének egyengetésére. Sok külországban járt látogatóban. töbhek között a Kínai Népköztársaságban, Nagy-Britanniában, Burmában. Afganisztánban, Jugoszláviában. Finnországban, Bulgáriában. Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon és a Német Demokratikus Köztársaságban Látogatásaival és felelős államférfiakkal, többek között Eisenhower elnökkel (Genf 1955) és Nehru miniszterelnökkel fenntartott személyes kapcsolatával, részvételével sok fontos nemzetközi tárgyaláson hatékonyan hozzájárult a feszültség enyhítéséhez és a vitás kérdések elsimításához. Annak ellenére, hogy Hruscsov elvtársat nagvon lekötik párt- és államügvei, sok külföldivel, többek között nem szocialista országokból való külföldivel is elbeszélget. Beszélgetései során egyetlen fontos kérdést sem kerül meg, nyíltan és közvetlenül beszél, a béke szenvedélyes propagálója. Amikor a külföldiek a népek békés kapcsolatainak távlatai felől kérdezésködnek Hruscsov elvtárstól. mindig azt válaszolja: „Optimista vagyok". óriási jelentőségű Hruscsov elvtársnak a XXI. pártkongresszuson elhangzott beszámolója történelmi jelentőségű következtetése arról, hogy már a közeljövőben, a Szovjetunió hétéves tervének és a szocialista tábor országai gazdasági terveinek teljesítése után, még a szocializmus teljes világgyőzelme előtt akkor, amikor a világ egy részében még megmarad a kapitalizmus, „reális lehetőség nyílik arra, hogy a társadalom életébél kiküszöböljük a világháborút". * * * „Mi volt ön számára életében a kommunista párt és mi ma, ami egyéni érzelmeit illeti?" — kérdezte egy külföldi újságíró 1957-ben Hruscsovot. „A kommunista párt azért drága számomra, mert kifejezi a munkásosztály, a nép érdekeit, álmaimat és egy új társadalom felépítése utáni vágyamat. Örülök, hogy e pártban évek hosszú során kifejtett tevékenységem után megállapíthatom, Lenin útján haladó kommunista pártunk biztosította hazánk rendkívül nagy haladását, és népünk egyengette azt az utat, melyen más országok számos népe halad", — válaszolta Hruscsov elvtárs. „Mint minden kommunista, én is arra vágyom, hogy minden ember boldogan éljen, hogy minden ember tekintet nélkül nemzetiségére, vallásfelekezetére és bőrének színére teljes mértékben élvezze munkája gyümölcseit. Azért küzdünk, hogy oly menyiségű anyagi értéket halmozzunk fel, amennyire minden ember bőséges életéhez szükség van. Hisszük, hogy az emberiség ezt eléri. Mikor lesz ez, — nem tudjuk pontosan megmondani, de világos, hogy az emberiség ezen az úton halad. Ez örömmel tölt el és ezért mindenképpen arra törekszem, hogy segítsem e mozgalmat". E szavakban tükröződik vissza a népből származó kiváló férfiú egész életprogramja, azé a férfiúé, .aki minden erejét a nép boldogságáért vívott harcnak szenteli. * * * A Szovjetunió és Csehszlovákia népe közötti testvéri együttműködés kapcsolatainak további elmélyülése is Hruscsov elvtárs személyéhez fűződik. Nyikita Szergejevics Hruscsov a Nagy Honvédő Háború idején is gyakran találkozott katonáinkkal, akik a dicső szovjet hadsereggel együtt részt vettek a felszabadító harcokban. Amikor az SZKP Központi Bizottsága küldöttségének vezetőjeként első ízben látogatott el Csehszlovákiába a CSKP 1954 júniusában tartott X. kongresszusa alkalmából, elismeréssel nyilatkozott a csehszlovák katonák hősiességéről. „Különösen szívesen emlékezem vissza, milyen önfeláldozóan küzdöttek Csehszlovákia népének fiai a voronyezsi, majd az első ukrán arcvonal -, ahol pártunk megbízásából a haditanács tagja voltam - szerves részét képező csehszlovák brigádok, később a csehszlovák hadtest keretében a fasiszták ellen. Nem egyszer láttam a csehszlovák alakulatokat harcolni és jól tudom, hogy derekasan küzdöttek" - mondotta Hruscsov elvtárs. Nyikita Hruscsov gyakran és nagy elismeréssel nyilatkozott a csehszlovák partizánok hősi küzdelméről. Hónapokon át súlyos csapásokat mértek a hitlerista megszállókra Ukrajnában és különösen a szlovákiai hegyekben. A Szovjetunió Hruscsov elvtárs vezette párt- és kormányküldöttségének 1957-ben hazánkban tett látogatása Csehszlovákia és a Szovjetunió népének mély barátságát fejezté ki. Hazánk földjén tett első lépésétől - Agcsernyőtől, Kassán és Žilinán keresztül egészen Csehországig a forró szeretet megnyilatkozásai kísérték Hruscsov elvtársat. A Csehszlovák Köztársaság fővárosa lakosságának százezrei lelkesen üdvözölték Nyikita Hruscsovot. Mély emléket hagytak népünk szívében Hruscsov elvtársnak a dolgozókkal történt találkozásai, akár a prágai CKD Stalingrad Üzem fémmunkásai és alkalmazottai, vagy a chýnéi szövetkezeti tagok, akár Szlovákia fővárosának, Bratislavának lakossága körében járt, vagy köztáraságunk acélszívébe — Ostrava vidékére látogatott el. A virág- és zöld díszbe borult fekete Ostrava 1957. július 13-nak^emlékezetes napján valóban diadalmas fogadtatásban részesítette Hruscsov elvtársat — nemcsak, mint a szovjet nép vezető tényezőjét, hanem mint a mi legdrágább barátunkat. A bányászok, kohászok ezrei, akik a kora reggeli óráktól kezdve várták családjaikkal és barátaikkal együtt a hrabuvkai repülőtéren Hruscsov elvtárs érkezését, máig sem felejtik el. „Igyekszünk szeretetünkkel leróni jóságát. Azzal a szeretettel, melyet munkásaink, parasztjaink és értelmiségünk becsületes munkája támaszt alá. Tudjuk, hogy a mi érdekünket szolgálja ez a munka és a világ haladó és békeszerető erőinek is javára válik." E szavakkal köszöntötték az ostravaiak becses vendégüket. És mit válaszolt Hruscsov elvtárs: „Mindent elkövetünk, hogy biztosítsuk a népek békés munkáját. Kitartóan fogunk küzdeni a békéért". Amikor Hruscsov elvtárs visszaérkezése után Moszkvában moszkvaiak ezrei tüntettek a Csehszlovákia népével való örök szövetség és barátság mellett, Hruscsov elvtárs kijelentette: „A háború után új időszak kezdődött a barátságnak igazi testvéri kapcsolatokká fejlődésében. Csehszlovákia dolgozói uralomra juttatták hazájukban a népi demokratikus rendszert és a szocializmus útjára léptek. Ezen az úton a leghívebb, legmegbízhatóbb és önzetlen barátra találtak a Szovjetunióban. A közös érdekek, a végső célok most még jobban összekapcsolnak minket. Kölcsönös kapcsolataink most olyanok, amilyenek csak egy nagyon példás családban lehetnek". Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, köztársasági elnökünknek 1958 júliusában a Szovjetunióban tett baráti látogatása ezt nem kevésbé igazolta. Nyikita Szergejevics Hruscsov akkor Csehszlovákiának nemcsak a világbékeharchoz való őriási hozr zájárulésát hangsúlyozta, hanem egyben bennünket lekötelező szavakat mondott: „Hazánk minden részében, még a legtávolabb fekvő szegletében is úgy ismerik Csehszlovákiát, mint a hozzánk legközelebb álló és legbarátibb országok egyikét, mint a szocialista tábor szilárd részét. Mi szovjet emberek büszkék vagyunk Csehszlovákia népeivel ápolt barátságunkra, őszintén nagyra becsüljük ezt a barátságot és mindenkor mindent elkövetünk elmélyítéséért és fejlesztéséért. Nyikita Szergejevics Hruscsov, mint a szovjet kormány vezető tényezője minden erejét a szovjet nép és a szocialista tábor országai népének jobb és boldogabb életéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a népek kölcsönös megértéséért vívott harcnak szenteli. A világ békeszerető népei örömmel fogadják a szovjet kormánynak a legégetőbb külpolitikai kérdések megoldására tett javaslatait. A legnehezebb kérdések egyike éppen a német kérdés, mely közvetlenül érinti Németország szomszédait, tehát Csehszlovákiát is. Elsősorban Hruscsov elvtárs érdeme, hogy a világközvélemény egyre fokozottabban támogatja a német kérdés békés megoldására tett szovjet javaslatokat. Az a tény, hogy Hruscsov elvtárs állandóan arra törekszik, hogy a német kérdésről folytatandó komoly tárgyaláson elsősorban azok az államok vegyenek részt, melyek számára e probléma megoldása létérdek, tehát Csehszlovákia is, csupán annak további bizonyítéka, hogy népünk Hruscsov elvtárs személyében olyan barátra talált, aki életét a világ népei, dolgozói békés és igazságos fejlődéséért vívott harcnak szentelte. JUJ SZO 3 * 1959. április 12.