Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-02 / 90. szám, csütörtök

Túljutottak n ,kap

aszkodón' 1 ifj SZÓ PI

SlA8ÁB|» A nagykeszi HKB munkájáról T\eres bajszú, komoly tekintetű L ember Kétyi István. Néhány evvel ezelőtt még, amikor úgy nyár elején megismerkedtünk, sárgára festett bricskán járta a búcsi szövetkezet határát. A könnyű utazóalkalmatosság előtt vékonybokájú almásderes parádézott. Kellett ez akkor. Nagy a búcsi határ... Az elnöknek pedig mindent látnia kell. Azóta eltűnt a bricska, Kétyi István körül is megváltozott az élet. Ötvenhat őszén a járási vezetők azzal álltak elő: Kisújfalun nem boldogulnak Magának meg már van tapasztalata Kétyi elvtárs ... Rendbe kéne tenni az ő szénájukat is! Mit szól hozzá, István tácsi? — Hát mit szólnék — mondta akkor. — Elmentem — mondja most. Először mint agronómus kezdtem, aztán elnöküknek választottak ... Tapasztalt gazda, jó szervező kellett akkor a kisújfalusi szövetkezetben. Jó szervező, kitartó kommunista ... S ahogy az eltelt évek igazolják, Kétyi István becsülettel helytállt. Több mint két év suhant tova azóta, hogy a sárga bricskán végigzötyögtük a búcsi határt, jobbra-balra tekintve számláltuk a ringó életet. Arca piros volt akkor is, paraszti szívvel érzett, gazdaszemmel fürkészte a határt. S azóta? Akkor a búcsi határért lelkesedett, ma a kisújfalusiak eredményes munkája csal mosolyt deresedő bajusza alá, szikrát gyújt kissé fáradt tekintetében. A kkor a karcsú lábú almásderes repített, most a gondolat szárnyán járjuk a kisújfalusiak „birodalmát". A kisújfalusiakét? A Kétyi Istvánét is ....' — Rossz, hanyag gazda portájára hasonlított akkor a kisújfalusi szövetkezet — int fejével bizonytalan irányba Kétyi István. Se pénzük, se jószáguk, de még egyetértis sem volt. Mélyen elgondolkodik, mintha az el- j múlt évek eseményeit akarná felidézni. | Nagycsalomján egyhónapos meggyőző munka után csaknem minden kis- és középparaszt elhatározta magát a közös gazdálkodásra. Csupán négy gazda, Nagy Ferenc, Nagy Vince, Pölhös József és Vanda József nem írták alá a belépési nyilatkozatot. Nagy Ferenc és Nagy Vince évek óta nemcsak az államnak, hanem a falu becsületes és kötelességtudó parasztjainak is terhére voltak. Az ő elmaradt beadásukat, különösen gabonából, szorgalmas gazdatársaik Hl kommunizmus építésének — az SZKP nemrégen tartott == XXI. kongresszusán kitűzött =E§ hétéves terve olyan távlatokat Hp nyit meg a szovjet ország dol==E gozői előtt, hogy világszerte ==§ csodálatot keltenek és a tőkés ==

; országok dolgozóit is elgon= dolkoztatják. Valaha a tőkés Hp világ uralkodó körei blöffnek, =É taktikai fogásnak tartották a Hü szovjet terveket. Sok csalódá|p suk után taktikát változtattak = és ma azzal vádolják a SzovpL' jetuniót, hogy versenykihívásig sával „gazdaságilag" akarja §H tönkre tenni a Nyugatot. Ez a == propagandahadjárat elsősorban =3

; a kisemberek megtévesztésére §= szolgál. Varga Jenő, a Szovjetunióban élő, nagy szaktekintélynek örvendő neves magyar közgazdász, az SZKP elméleti politikai folyóiratában, a Kommunyisztban az amerikai gazdasági közlönyök adatai és a szovjet gazdasági sikerek és a jövő távlatok összehasonlítása alapján megd'inti zz amerikai propagandának ezt az érvelését. Elsősorban felsorolja mindazokat a nagy történelmi tényezőket, melyek rokonszenvet váltottuk ki világszerte, így Amerikában is, a Císemberek millióiban a Szovjetunió iránt. E tényezők: a burzsoázia uralmának megdöntése és a munkásosztály hatalmának, a proletariátus diktatúrájának megteremtése; a földbirtokosok és egyházak földjének elkobzása és a föld díjtalan átadása a dolgozó parasztságnak; a szocialista társadalom felépítése; a szocialista világrendszer kialakulása; a Föld szovjet mesterséges bolygóinak megszerkesztése. — Nem volt könnyű. Ne higgye, hogy ezt panaszként mondom! A munka nehéz, de szép: emberi. Már túljutottunk a kapaszkodón. Túljutottak a „kapaszkodón". Mily nagyszerű, mily szép ezt így egy egyszerű, munkával eltöltött, élete alkonyán járó ember szájából hallani... — Túljutottunk a kapaszkodón. Nehéz, meredek út állt a szövetkezet előtt. Sokan már nem is bíztak benne, hogy szövetkezetük szekere kijut a kátyúból. És mégis sikerült. özös erővel, feszülő inakkal láttak munkához. A rudat Kétyi István vaskeze tartotta. Es túljutottak a kapaszkodón, az út legnehezebbikén. Az út nem meredek már előttük, egyenletesen emelkedik s a szövetkezet szekere egyenletesen poroszkál egyre tovább, előre, mint néhány évvel ezelőtt a sárga bricska, amelyet a karcsú lábú almásderes oly könnyedén repített a búcsi határban. — Ötvenhatban a beadást sem tudtuk teljesíteni. Nem volt pénz, nem jutott a munkaegységekre. Talán nem is boldogulunk, ha Kisújfalun nincsenek olyan emberek, akik nem vesztik el könnyen a bizalmukat. Felsorakoztunk, csatasorba álltunk, s ment a dolog. Igazi harc volt. Sokat, igen sokat tanultam ... Figyeljen ide! Elmondok egy kis történetet. Meg is írhatja. Az illető sem haragszik meg érte. A határt jártam éppen. Megálltam a cukorrépa-egyelőknél. Látom, hogy Petrás Géza — pár évvel nálam is idősebb — igen furcsán egyel. Rászóltam, hogy nincs ám ez így jól. Vagy végezzen tisztességes munkát, vagy inkább hagyja abba. Sokan voltak a répaföldön, sokan hallották. S az öregember szinte elsüllyedt a szégyentől. Szája reszketett, arca hol elfehéredett, hol meg pulykavörössé vált. Otthagytam, s hazafelé menve arra gondoltam: j jól megmondtam neki. Még mindig I paprikás kedvemben voltam. adták be. Nagyon jól ismerem ott az embereket. Nagy Ferencnek nem kell a szövetkezeti gazdálkodás, hiszen veje. Kis István, akivel egy háztartásban él, már anynyira meggazdagodott, hogy egy „Volga" autót fog venni. A garázst már el is készítette. Ezek az emberek az állam nyújtotta előnyöket szívesen veszik, de kötelességet az állammal szemben nem ismernek. Nagy Pál, Ipolykeszi A dolgozók világszerte a szovjet népgazdaság fejlesztése új hétéves tervének is épp olyan jelentőséget tulajdonítanak, mint az említett történelmi tényeknek. Varga azt az állítását, hogy megvalósulnak a hétéves terv irányszámai és a Szovjetunió gazdaságilag utoléri az USA-t, az USA termelésének növekedéséről kiadott hivatalos adatokkal támasztja alá. Az USA ipari termelésének indexe 1953 1954 1955 1956 1957 1958 100 93 104 107 107 98 A fenti statisztikai adatok alapján elmondhatjuk, hogy az USA termelése a legutóbbi öt év alatt úgyszólván egy helyben topogott. Viszont a Szovjetunió óriási ütemben fejlődött, s a háború utáni 11 év alatt évente átlagosan 16.2 százalékkal növelte ipari termelését. Ilyen arányt egyetlen tőkés ország sem volt képes elérni. A tőkés országok munkásosztálya megérti a hétéves terv fő célkitűzéseit. Hét év alatt fokozódnia kell a szovjet dolgozók általános jólétének, különösen a kisfizetésű dolgozók 'jólétének. A szovjet dolgozók legalacsonyabb fizetési kategóriájának hamarosan nagyobb lesz a keresete, mint a leggazdagabb tőkés ország — az USA dolgozói azonos kategóriájának. A jövedelem megosztásával összefüggésben Varga leleplez egy további fontos tényt. * * * Az amerikai propaganda azzal érvel, hogy a legközelebbi 10 éven belül csökkenni fog az évi 1000 dollárnál kisebb jövedelmű személyek száma, s ezt az 1944-1955-ös évek Másnapra már el is felejtettem az esetet. Épp az irodában csináltam valamit, amikor Petrás Géza furcsán meghajolva berontott. Szeme vérbeborultan forgott. S egyenesen nekem. Kezében magasra emelkedett a rövidnyelű kapa: „Megszégyenítettél, tönkretettél az anyád..." s a lesújtó kapa a karomat érte. Szétszedtek bennünket. Il/lásnap már nem haragudtam rá. ''* El sem futottam a szövetkezetből, mint ahogyan azt egyesek jósolták. Petrás bocsánatot kért. Igaz, őszinte volt a szava. Megbocsátottam neki és megtanultam egyet: ismerni kell az embereket. Nagyon fájt neki, hogy idős ember létére sokak előtt rápírítottam. A szívét, a lelkét sértettem meg. Ma már csak mosolygunk az eseten. Petrás barátom a szövetkezet legkiválóbb jószággondozója. A növendékmarháknál 130—150 dekás napi súlygyarapodást ért el. Míg ezeket mesélte, tekintetében különös tűz égett. — Ismerni kell az embereket, anélkül nem megy. Kisújfalun ma már új élet van kibontakozóban. Ha szimbolikusan akarnánk kifejezni az előbbi mondatot, egy rügyező fához hasonlíthatnánk; ma még rügy, holnap már virág, élet. Két évvel ezelőtt még csontvázhoz hasonlított a jószág, a beadást nem tudták teljesíteni, ma meg ... — Nem rosszabb itt sem a föld, mint a búcsi határban. Az idén már 400 hízódisznót és 80 hízóbikát adnak be terven felül. A cukorrépaföld is hálás a szorgalomért. Két évvel ezelőtt még csak 66 mázsát termett egy-egy hektár répaföld, tavaly már 341 mázsát. Két-három literes volt a napi fejési átlag, ma már 9— 10 liter. Tavaly annyi volt a silótakarmányuk, hogy már más szövetkezeteket is ki tudtak segíteni. És a tó? A kisújfalusiak tava? Százezreket hoz a szövetkezetnek. Viziszárnyasokat tenyészt rajta a szövetkezet. A nád is drága pénz ... — Hogy mennyire jutunk, az valamennyiünktől függ nyomja meg a szót Kétyi István. Ezt mondom én s ezt hiszi a szövetkezet többi tagja is. , J assan baktatunk az út porában, s nézegetjük a szövetkezet határát, akárcsak hajdan a sárga bricskáról. Az élet zöldje takarja már a szikkadt földet. Ujjnyi magas a borsó, az árpa. Az elnök tekintete végigsimogatja a rónát egészen a domboldalig, ahol tépett gúnyájú szőlőkarók állnak katonás sorban. Nehéz évek voltak, de már túljutottak a kapaszkodón, s már a sarkát tapossák a párkányi járás élen nyargaló szövetkezeteinek. Szarka István fejlődésének eredményeivel bizonygatják. Tényleg, az évi 1000 dollárnál kisebb jövedelemmel rendelkező családok és egyének száma 1944-ben 4 millió 400 ezer volt, s 11 év alatt 1 millió 100 ezerrel, tehát a negyedével csökkent. Ez alátámasztani látszik az amerikai propagandát, de nézzük meg az érem másik oldalát is. A kutya ott van elásva, hogy 11 év alatt a dollár vásárlóereje nagyobb mértékben csökkent, mint a minimális jövedelmű személyek száma. Ezt mutatja a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árának hivatalos indexe (1947-1949 = 100:) 1944 1954 Növekedés százalékban 75,2 114,8 53 Amíg tehát a kiskeresetű dolgozók száma negyedével, 25 százalékkal csökkent Amerikában, ugyanazon idő alatt valamennyi dolgozó reálbére a felével, pontosan 53 százalékkal csökkent. Ez annyit jelent, hogy akinek 1954-ben 1500 dollár keresete volt, azért csak annyit vehetett, mint 1944-ben 750 dollárért! * * * A cikkíró tanulmányában felvet még egy igen érdekes és az ellenséges propaganda érvelésében gyakran felmerülő problémát. A kapitalizmus védelmezői ugyanis állandóan kérkednek, hogy országaikban árubőség van és tetszés szerint kapható minden, viszont a Szovjetunióban e^ámos árucikkből gyakran hiány van. Nos, ez az érvelésük sem helytálló. Miért kaphatók a kapitalizmusban a keresett árucikkek? Csak azért, mert a tőkés országok dolgozóinak nagy tömegei nem rendelkeznek olyan jövedelemmel, hogy megvásárolhassák a tőkések profitA nagykeszi HNB épületét könnyű megtalálni. A falu közepén emeletes, szép kastélyban van elhelyezve a szövetkezet irodájával és az orvosi rendelővel együtt, abban a kastélyban, mely valamikor grófok és bárók találkozóhelye volt. A HNB irodájában Lukács Ferenc titkárral beszélgetünk a nemzeti bizottság munkájáról. Lukács elvtárs ma már ötödik éve tölti be funkcióját. Elmondja, hogy a falu 18 választási körzetre van osztva. A tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése érdekében politikai és szervezési tervet dolgoztak ki, melyet a tanácson kívül a HNB ülésén is megtárgyaltak. A HNB biztosítja az egyes körzetekben a néppel való beszélgetés rendszeres megtartását is. Sajnos, a beszélgetéseken még mindig gondot kell fordítani ezek előkészítésére és lefolytatására. A szövetkezet fejlesztésében jelentős szerepet tojt be a helyi nemzeti bizottság. Politikai és szervező munkájával nagyban hozzájárult, hogy Nagykeszi szövetkezeti község lett. A HNB tanácsa minden két hétben közös gyűlést tart az EFSZ veHa valaki hazánk bármely részéből Feledre utazik, megállapítja, hogy a rimaszombati járás ezen 1400 lakost számláló községe is a gyors fejlődés útjára lépett. Azóta, hogy a falu kis- és középparasztjainak többsége EFSZ-be tömörült, sokat fejlődött Feled. Pár évvel ezelőtt az állatok számára gyógyintézetet létesítettek és nemrég fejezték be egy korszerű gabonaraktár építését. Már tető alá került az új kenyérgyár is, ahol többféle kenyeret és péksüteményt állítanak majd elő. Ez a kenyérgyár az egész járás lakosságának fogyasztását biztosítja. A községnek állandó mozija, vezetékes rádiója, óvodája, BOJTOS GYULA, a dobfeneki szövetkezet elnöke már nem egy Ízben megmutatta, hogy a fiatal szövetkezet élén szervező képességével szép eredményeket tud elérni. Ennek is köszönhető, hogy a dobfenekiek az idén is élenjárnak a tavaszi vetésben. MOGÉCZ JÁNOS, az ajnácsköi szövetkezet agronőmusa elégedett az EFSZ munkalendületével. A múlt héten két traktoros. Kovács Barnabás és Szíjgyártó János végezte az elmaradt szántást, igen nehéz terepen. A szövetkezetesek közben szorgalmasan építkeznek, rövidesen felhajszájában állandóan piacra dobott áruk tömkelegét. „Egyszerűbben — írja Varga — a tőkés országok árubősége annak a következménye, hogy a munkásoknak nincs pénzük az árucikkek megvásárlására". Varga a tőkés propaganda érvelésének további megcáfolásában megállapítja, hogy egyes árucikkek hiánya a Szovjetunióban átmeneti jelenség. „Népgazdaságunk hétéves fejlesztési tervének teljesítése után, amikor hazánkban a közszükségleti cikkek egy lakosra eső termelése többé-kevésbé utoléri az amerikai színvonalát, az áruhiány ritka kivétel lesz, majd végleg megszűnik". * * * Varga a munkatermelékenység fokozásának kérdését is felveti. A szovjet és az amerikai ipari vállalatokat összehasonlítva megállapította, hogy a szoros értelemben vett munkatermelékenységük, azaz a műszaki berendezésük nagyjából megegyezik. Az USA-ban nagyobb a munka intenzitása, de a munkások egész teljesítménye körülbelül egyenlő a szovjet munkásokéval. Viszont a Szovjetunióban a munka általános termelékenysége, az egy lakosra eső átlagos termékmennyiség egy év alatt sokkal gyorsabban növekszik, mint a kapitalizmusban, és rövid időn belül felülmúlja bármelyik tőkés ország munkatermelékenységét. Ugyanakkor a kapitalista piac korlátozott terjedelme akadályozza a termelés növekedését, s így a termelőberendezésekknek néha 20 — 50 százaléka kihasználatlanul vesztegel, a munkások egy része állandó munkanélküli és az elkerülhetetkm túltermelési válságok időszakonként évekre visszavetik a termelést. A kapitalizmusban a termelés arányát a tőkések szabják meg, akiket kizáróan a munkásoknak bérként ki- ! fizetett, egy termékenységre eső | zetőségével, melyeken megtárgyalják a felmerülő problémák megoldásának módját. A múlt évben a nemzeti bizottság szervezésével 1100 méter hosszú járda betonozását végezték el a falu lakosai. Az idén már további járd£-> kat hoztak rendbe és több utca teljes kikövezését is tervezik. A HNB az idei költségvetésben 130 ezer koronát kapott, melyet az ej W*úrház építésére fognak fordítani. A falu lakosai az ezzel kapcsolatban tartott gyűlésen elhatározták, hogy az építésnél társadalmi munkában fejenként 16 órát fognak ledolgozni. A HNB tagjainak helyes kezdeményezése volt a téglaégető üzembe helyezése, mely a múlt évben valósult meg. Ezzel nagyban hozzájárulnak a községben a lakásépítés meggyorsításához. Tavaly több mint 52 ezer téglát állítottak elő a téglaégetőben, s ez idén ennek a menynyiségnek dupláját akarják előállítani. Az így nyert jövedelem jelentősen hozzájárul a HNB költségvetésének gyarapításához. Czlta Béla, Komárom valamint szlovák és magyar nyolcosztályos iskolája van. Ez évben 1 millió 500 ezer koronás költséggel megkezdik egy új kulturház építését, melynek munkálataihoz brigádmunkával járulnak hozzá a falu lakói. Az utóbbi években felépített 20 családi ház is a lakáskultúra fejlődését és a lakosság életszínvonalának emelkedését mutatja. Feled forgalmasabb utcái és gyalogjárói kövezettek és rövidesen megkezdik a mellékutcák kövezését is. Most építik újjá a menekülő fasiszták által 1944 decemberében felrobbantott Rima-hidat, melynek hatalmas vasbeton tartópillérei már elkészültek. Réthy István, Rimaszombat. épül a 400 férőhelyes sertéshizlalda is. Gondot fordítanak a rétek és legelők javítására és meszezésére is. AGÖCS GÉZA, a GTÁ körzeti agronőmusa dtcsérőteg nyilatkozott az almágyi szövetkezetesekről. E fiatal szövetkezet tagsága példásan összetart. Jó eredményeket érnek el az építkezésekben is. Elvégeztek mintegy 65 hektárnyi elma*radt szántást. Az őszi vetéseket is gondozzák, 5 hektár rozson, 10 hektár őszi búzán elvégezték a fej trágyázást. (Levelezőnktől) összeg érdekel. A munka intenzitása fokozásának és műszaki ésszerűsítésének útján igyekszenek a munkások teljesítményét a konkurrens vállalatok színvonalánál magasabbra növelni. A munka termelékenységének országos színvonala őket nem igen érdekli. A szocializmusban a tőkés rendszerhez viszonyítva merőben eltérő a munkások viszonya a munka termelékenységének fokozásához. Nemcsak a teljesítménybérben részesülő munkások érdekeltek a termelékenység fokozásában, hanem a többi munkások is, mivel nem a gyűlölt tőkésekre dolgoznak, hanem saját maguk, az egész nép érdekében. Ezért a szocialista országokban sok formája van a mnnkatermelékenység önkéntes fokozásának, úgymint a szocialista munkaverseny, a tapasztalatok átadása, az újítómozgalom, a kutatók és feltalálók mozgalma stb. Varga akadémikus a tőkés országok gazdaságának tüzetes ismerete alapján cáfolja meg a nyugati gazdasági propaganda hírverését és saját érveikkel üti ki a fegyvert a kapitalizmus újkori „bajnokainak" kezéből, rámutatván, hogy a konkrét adatokra épített fejtegetés alapján teljesen érthető és logikus, hogy a Szovjetunió termelőerőinek nagyszabású növelésével valóban a kitűzött határidőn belül felülmúlja az USA-t. Rámutat még arra, hogy a szovjetország virágzása lehetővé teszi, hogy még nagyobb segítséget nyújtson a népi demokratikus országok szocialista építésének, hasonlóképpen elősegítse a gyarmati uralom alól nemrégen felszabadult gazdaságilag fejletlen országok talpraállását, majd leszögezi: „Végül a hétéves terv az egész világ dolgozói előtt igazoija a Szovjetunió békepolitikáját: csak békét óhajtó ország tűzheti ki gazdasága grandiózis fellendítésének programját hét évre előre." L. L. Nagycsalomjáa is megértették az itfők szavát A SZ0VJETUNI0 HETEVES TERVE és a tőkés országok dolgozói A GYORS FEJLŐDÉS ÚTJÁN Tavaszi jelentés a füleki járásból ÜJ SZÓ 5 * 1959. április 2.