Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-14 / 72. szám, szombat

SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA! Nemzeti Tanacs KOZPONTI BIZOTTSAGANAK ULESE (elnökségének üléséiől (Folytatás a 3. oldalról) ránk a sertéstenyésztésben. Megfelelő mennyiségű sertéshúst kell termelnünk a piac számára. 1960-ban az 1955-ös évhez viszonyítva 42 százalékkal kell növelnünk a piacra kerülő vágóhídi sertések számát, vagyis 40 700 tonnával több sertéshúst kell termelnünk. A sertéshústermelés feladatainak teljesítése érdekében a következő intézkedéseket kell tennünk: Már 1959. július l-ig el kell érnünk az anyasertések 1959-es évre tervezett állományát, hogy így megteremtsük a feltételeket arra, hogy elérjük a hizlalásra kerülő malacok tervezett számát. Ugyanakkor ennek érdekében gondoskodnunk kell az anyasertések folyamatos egyszeri búgatásáról, úgyhogy egyidőben legalább 30 ezer darabot pároztassunk. A pártszerveknek és a nemzeti bizottságokban, valamint a szövetkezetekben dolgozó kommunistáknak külön figyelmet kell fordítaniok a szövetkezetek közös tenyészeteiben a sertéshizlalásra. Több gondot kell fordítanunk a baromfitenyésztés tovább fejlesztésére. Ezen a téren az elmúlt évben jó eredményeket értünk el, amikoris a baromfiállomány 1 millióval, ebből a tyúkok száma 900 ezerrel növekedett. A baromfitenyésztésben határozottan és gyors ütemben hozzá kell látnunk a mély almozásos nagy üzemi tenyészetek létesítéséhez, hogy így megteremtsük a magasabb és olcsóbb termelés feltételeit. Az állattenyésztési termelés megköveteli az új munkafolyamatok bevezetését a gazdasági állatok tenyésztésében. Gyorsan el kell terjesztenünk a növendékmarhák tenyésztésének nyitott és félig nyitott mély almozású istállókban való új technológiáját és a sertések automatikus hizlalását. Az ilyen új módszerek bevezetése során nyert eddig tapasztalatok pl. Gombán, Szencen és Nyitrán az állatállomány szellős istállóztatása, vagypedig Bajcson, Oponicén a sertések önetetés útján történő hizlalása, illetve Károlyfalun, Bzincén és Királyfán a tojók ketrecekben való tartása során nyert tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy mindezek a módszerek jelentős mértékben hozzájárulnak az állattenyésztési termelés növeléséhez és gazdaságosabbá tételéhez, a munkaerő megtakarításához, a fáradtságos munka kiküszöböléséhez és a beruházási eszközök megtakarításához. A takarmányozásra nagy gondot kell fordítanunk. A mezőgazdasági üzemekben a takarmányadagokat nem dolgozzák fel célszerűen, nem keverik helyesen és nem gazdagítják a megfelelő mennyiségű vitaminnal és ásványi anyagokkal. Ha számításba vesszük azokat a veszteségeket, amelyeket az állami gazdaságokban és szövetkezetekben csupán az 1958-as esztendőben a takarmányadagok elégtelen előkészítése okozott, akkor rádöbbenünk arra, hogy a tápanyagnak legalább a 15 százalékát megtakaríthattuk volna, ami 72 ezer tonna zabot jelent. Az ilyen veszteségeket úgy kerülhetjük el, hogy a takarmányadagokat ipari előkészítés útján helyesen feldolgozzuk, vagyis az EFSZ-ek és az állami gazdaságok számára az egyes járásokban takarmánykeverő telepeket létesítünk a már nem használt malmok, szeszfőzdék stb. épületeinek felhasználásával. Lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítanunk a siló minőségére. Az 1958 —59-es téli időszak eddigi eredményeinek ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy még mindig magas a megromlott, illetve a csekély értékű silótakarmányok százalékaránya. A pártszerveknek és szervezeteknek, valamint minden kommunistának és a mezőgazdaság valamennyi felelős dolgozójának az állattenyésztési termelés magasabb színvonalra való emelése érdekében olyan politikai, szervezési és káderintézkedéseket kell foganatosltaniok, amelyek biztosítják az állattenyésztési termelés lényeges fellendítését. A közös szarvasmarhaistállók a szövetkezetek megszilárdításának nélkülözhetetlen feltételét képezik. Államunk a mezőgazdaságot rendszeresen nagy pénzügyi és anyagi segítségben részesíti. 1950-től 1958 véqéig a szövetkezetekbe 3 milliárd 417 millió koronát ruháztak be, ebből tavaly 1 milliárd 167 millió koronát, ami az elmúlt 8 esztendőben nyújtott beruházási eszközök egyharmadát jelenti. A szövetkezetek a múltban nem használták fel gazdaságosan a beruházási eszközöket. Az utóbbi két évben, különösen 1958-ban bizonyos javulás volt tapasztalható Tavaly a megelőző esztendőhöz viszonyítva 70 ezerrel több szarvasmarhát és 102 ezerrel több sertést befogadó istállót és ólat építettünk. A járások és kerületek egy része azonban nem teljesítette tervfeladatatait. A szövetkezetek 1958-ban az oszthatatlan alapból 7,6 százalékot fordítottak a beruházási építkezésre, és a szövetkezetek más pénzügyi eszközökkel való munkarészvétele 34,2 százalékot tesz ki. Az SZLKP KB 1958 októberi ülésén határozatot fogadott el, hogy f. év október 31-ig be kell fejezni és át kell adni a terv szerinti építkezéseket, hogy így még a tél beállta előtt elhelyezhessék a szarvasmarhaállományt. Az építkezési idő lerövidítése következtében nagy feladatok hárulnak a szövetkezetek beruházási építkezésére, különösen azért, mivel 1959ben 14,3 százalékkal többet építünk, a szarvasmarhaistállők építése 50,9 százalékkal, a sertésólak építése pedig 68,3 százalékkal emelkedik és ugyanakkor a szövetkezeteknek 19 százalékkal több munkát kell kifejteniük ezeken az építkezéseken. Nagyon időszerű kérdés, hogy főleg könnyű és olcsó típusokat kell építenünk. Elsősorban a tervezőktől, az építkezési vállalatoktól és szervezetektől, valamint a szövetkezetektől és szövetkezeti tagoktól függ, hogy elsősorban ilyfajta épületeket építenek. A mezőgazdasági termelés tervezett növekedése következtében ebben az esztendőben nagyobb lesz a mezőgazdasági termények begyűjtése is. A begyűjtési feladatok teljesítése megköveteli, hogy mindjárt az év elejétől kezdve minden egyes mezőgazdasági üzem, község, járás és kerület egyenletesen teljesítse az egyes termények, főleg az állattenyésztési termékek begyűjtésének tervét. A begyűjtés megszervezésében fogyatékosságaink vannak. A begyűjtés feladatainak teljesítésében még mindig csak csekély mértékben vonjuk be a helyi nemzeti bizottságokat, nem igen keressük fel a termelőket és keveset beszélünk velük a termelési feladatok teljesítésének kérdéseiről. Sem a parasztoknál, sem a szövetkezetekben nem biztosítjuk politikailag megfelelőképpen a begyűjtést. A gazdasági állatállomány utolsó összeírásának hiányosságaiból okulva következetesen fel kell készülnünk az április 1-i összeírásra és ennek alapján a pártszervekben és szervezetekben, a nemzeti bizottságokon és a mezőgazdasági igazgatásban, a szövetkezetekben és az állami gazdaságon azonnal olyan intézkedéseket kell foganatosítanunk, amelyek biztosítják az 1959. évi termelési terv teljesítését és megteremtik az 1960-as év termelési feladatai megvalósításának alapjait is. A pártszerveknek, valamint a falusi szervezeteknek is rendszeresen ellenőrizniük kell a begyűjtési feladatok teljesítését. Minden egyes községben ki kell dolgozni az állattenyésztési termékek begyűjtési tervteljesltésének módját. A begyűjtési szervek dolgozóinak és a nemzeti bizottságoknak a pártszervek vezetésével gondoskodniok kell a begyűjtési hátrálék kiegyenlítéséről és arról, hogy a begyűjtési feladatokat egyenletesen teljesítsék. A CSKP Központi Bizottsága megvitatta a begyűjtés új rendszerének kérdését és az illetékes párt, valamint állami szerveknek feladatul tűzte ki, hogy teremtsék meg a feltételeket e rendszer megvalósítására. A begyűjtési rendszer milyen változásairól van sző? Megszűnik a kötelező beadások és az állami felvásárlás begyűjtési és felvásárlási árakra épülő eddigi rendszere és az egész ország területen bevezetjük a mezőgazdasági termékek egységes árakon történő felvásárlását. Az új felvásárlási rendszer a falu új feltételeiből Indul ld, fellendíti a mezőgazdasági termelést, a munkatermelékenység növekedését és kihat a mezőgazdasági termékek önköltségének csökkenésére. Széleskörűen kibontakoztatja a mezőgazdaság dolgozóinak kezdeményezését. A CSKP Központi Bizottsága Szlovákiával kapcsolatosan különösképpen hangsúlyozta, hogy fordítsunk rendkívül nagy gondot az új begyűjtési rendszer előkészítésére. Elsősorban minden egyes szövetkezetben és állami gazdaságban azonnal hozzá kell látni a termelés és növelése minden lehetőségének és így a piaci termelés lehetőségeinek is kiaknázására, különösen azért, mivel a szlovákiai mezőgazdasági üzemek eddig az alacsonyabb begyűjtési normák következtében előnyösebb helyzetben voltak. Az új felvásárlási rendszer bevezetése azonban megköveteli, hogy már most minden mezőgazdasági üzemet beadási kötelezettségeinek teljesítésére ösztönözzünk. Az új felvásárlási rendszer bevezetésének rendkívül fontos feltétele az, hogy 1959ben a mezőgazdaság minden kötelezettségét teljesítse. Tökéletesítsük a mezőgazdaság irányítását és lássuk el szakképzett káderekkel A CSKP Központi Bizottsága által ez év március 4-én és 5-én jóváhagyott intézkedések, valamint a mezőgazdasági termelés megszervezésében végrehajtott változások nagy igényeket támasztanak a mezőgazdaság irányítása, tervezése és feladatai teljesítésének ellenőrzésével szemben. A mezőgazdasági termelés tervszerinti növekedésének elérése megkívánja, hogy a mezőgazdaság Irányításának rendszere ne csak a termelés színvonalával álljon összhangban, hanem megfeleljen a termelés tervszerű továbbfejlesztése szükségleteinek is, A mezőgazdaság irányításában és tervezésében az utóbbi esztendőkben több decentralizáló intézkedést tettünk. Ezek az intézkedések, valamint a párt jobb politikai és szervező munkája lehetővé tették a szövetkezeti tagok, a GTÁ-k és az állami gazdaságok dolgozói kezdeményezésének kibontakoztatását. A második ötéves terv első három éve alatt azonban a termelés nem érte el a tervezett szdntet és ez annak szükségére figyelmeztet minket, hogy a mezőgazdaság valamennyi dolgozójának az egyes problémákat pártos szemszögből megítélve kell megoldania. Elsősorban meg kell erősítenünk, tökéletesítenünk és javítanunk kell a mezőgazdaság párt által történő irányítását, tovább kell szilárdítanunk minden egyes munkahelyen a párt vezető szerepét, a párt és az állami fegyelmet. A mezőgazdaságban 1960-ig és 1965-ig Szlovákiában előttünk álló feladatok arra köteleznek minket, hogy az eddiginél nagyobb mértékben tegyük felelőssé a párt és a gazdasági funkcionáriusokat a feladatok határidőben való teljesítéséért. Ez megköveteli, hogy továbbfejlesszük a decentralizálást, szilárdítsuk a termeljst közvetlenül irányító és annak kérdéseit eldöntő elvtársak és szervek jogkörét és felelősségét. A szocialista nagyüzemi termelés továbbfejlesztése megkívánja, hogy teljes egészében megváltozzék a mezőgazdasági Igazgatás és a nemzeti bizottságok munkájának. Irányításának és a szövetkezeteknek nyújtott segítség tartalma és formája. A megbízotti hivatalok, a különféle mezőgazdasági intézetek és intézmények, valamint a nemzeti bizottságok és apparátusok munkájában azonnal és határozottan ki kell küszöbölnünk az adminisztratív munka- és irányítási formákat, és dolgozóink Jelentős részét szabaddá kell tennünk annak érdekében, hogy konkrét kapcsolatban álljanak a mezőgazdasági termeléssel. Többször beszéltünk már azokról a sikerekről, amelyeket a somorjai járásban dolgozó elvtársak értek el. A párt járási szervezetének rendszeres munkáján kívül a sikerek elérését az is lehetővé tette, hogy a járás szövetkezetei már 1955-ben 36 szakembert kaptak és azóta minden esztendőben további szakemberekkel erősítik meg a szövetkezeteket. A feladatok megkívánják, hogy a zootechnikusok, agronómusok, közgazdászok és szervezők ne a hivatali helyiségekben, hai, m a földeken és az istállókban dolgozzanak. Helyes lesz, ha különösen agronómusaink és zootechnikusaink, a párttagok és a pártonkívüliek egyaránt felismerik annak szükséges voltát, hpgy közvetlenül a szövetkezetben nyújtsanak segítséget. Így teljesítik a legjobban hazafias kötelezettségüket, így járulnak hozzá legjobban népünk azon igyekezetéhez, amelynek célja a mezőgazdasági termelés növelése. A szakemberek, a műszaki kádereket a termelésben úgy kell elhelyezni, hogy a mezőgazdasági iskolákból a gyakorlatba lépő fiatal szakemberek elsajátíthassák a termelési-szervezési tapasztalatokat és hatékony segítséget nyújthassanak a szövetkezeteknek. Az elkövetkezendő években a fő- és középfokú Iskolák végzettjelnek jelentős része közvetlenül a szövetkezetekbe kerül. A szocialista munkaverseny fejlesztésére és népszerűsítésére fordított állandó gondoskodás kell, hogy a mezőgazdaságban is a tervfeladatok teljesítésének elválaszthatatlan részét és eszközét képezze. A szocialista munkaverseny tömeges méretű elterjesztéséhez megvan minden feltételünk. Szövetkezeti tagjaink termelési eredményei és törekvései igazolják ezt a legjobban. Ezen a téren példát mutatnak azok a szövetkezeti tagok, akik a szocialista munkaverseny alapján nagyszerű sikereket érnek el. A mezőgazdaságban is megalakulnak a szocialista munkabrigádok. így pl. a szenei járás igrami szövetkezetében a fiatal dolgozók 21 tagú csoportja, amelyet Danis Teréz elvtársnő, a párt tagjelöltje vezet eddig 150 %-ra teljesítette a tojós tyúkok tenyésztésének tervét és ugyanakkor egy-egy tyúk átlagban 133 tojást tojik évente. A növendékmarhaállománynál a legelös nevelés módszerének követésével 75 %-ról 7 %-ra csökkentették a tbcs állatok számét és az 1 kg. húsra eső termelési költséget 50 %-kal csökkentették. Ez a csoport kötelezettséget vállalt, hogy a tyúkok ketreces tenyésztése segítségével egy tojóra számítva 200 tojást ér el évi átlagban, terven felül több mint 2 ezer kg. húst és tovább csökkerti a hústermelés költségeit, a szarvasmarhaállományt pedig 100 hektáronként számítva 55 állatról 75-re gyarapítja. A tojásbeadást már május 9-ig teljesítik. Ezen ifjúsági munkacsoport kötelezettségvállalásának értéke 210 ezer korona. A szocialista munkaversenynek annak érdekében, hogy hatékonyan elősegítse a mezőgazdasági termelés fellendítését, a kulcsfontosságú problémákra kell irányulnia, elsősorban arra, hogy területi . „, ,.

u

u s (ČTK) - A Szlovák Nemzeti Taegységre sz'mftva minél tobb f ^ $ nács március 13-1 ülésén Rudolf után^minél többet Äľ B

Ä Strechajnak, a Megbízottak Testüle helyes lesz. ha az elkövetkezendő évek- ^ te elnökének, valamint a Szlovák ben a szovjet példára az egyének és i Nemzeti Front Központi Bizottsága a kollektívák felajánlásaikból kiindulva § elnökségének javaslatára egyes válkihirdetlk a szövetkezet, a járás és a ^ tozásokat eszközölt a Megbízottak kerület közös kötelezettségvállalásét is. ^ Testületének összetételében. Elvtársak

1 Š Ján Markot, a Megbízottak TestüS letének alelnökét felmentette a pénzA CSKP KB legutolsó ülése újra § ügyi me

gbtzott funkciója alól, Ján részletesen rámutatott arra. hogy a ^ Marcellv megbízottat felmentette az mezőgazdasági feladatok sikeres tel- ^ élelmiszeripari és mezőgazdasági terjesítése teljes mértékben függ az ^ mé

nybegyűjtési megbízott funkciója egész párt, de főleg a járási bizott- i alől é

s egyben megbízta á Pénzügyi ságok és az alapszervezetek munká- s Me

gbízotti Hivatal vezetésével. Jozef jától. Törekvéseinket ezért ósszpon- s Gajdošik megbízottat megbízta az tosítanunk kell arra, hogy tovább nö- ^ Élelmiszeripari és Mezőgazdasági véljük a párt befolyását minden § Terménybegyűjtési Megbízotti Hivatal munkahelyen, az irányitó szervektől ^ vezetésével. kezdve egészen az alapszervezetekig. ^ A S

zi

ov

ak Nemzeti Tanács elnökAz irányító szervekben dolgozó ^ sége továbbá felmentette dr. Mikulás kommunisták munkájában több pár- ^ Kapusňákot az igazságügyi megbítosságot, konkrét irányítási módszert fc z

ott funkciója alól és Ladislav Gekell érvényesíteni, hogy világosan & g

0t, a szlovákiai főügyész helyettesét lássák a termelés fejlesztésének és Š megbízottá nevezte ki s megbízta az a szocialista gazdaságnak távlatait. ^ igazságügyi Megbízotti Hivatal vezeA pártszervezeteknek el kell ér- § tésével. niök azt, hogy minden feladat telje- S Dr. Ladislav Gešo, az új megbízott sítésében a kommunisták álljanak a § azután a Szlovák Nemzeti Tanács elszocialista munkaverseny élén, épp- ^ nökségi tagjainak és Rudolf Streúgy az új technológia bevezetésében, § chajnak, a Megbízottak Testülete elvalamint a munka helyes megszerve- & nőkének jelenlétében letette az alzéséért, a helyes jutalmazásért, a jó i kotmányban előírt esküt Ludovit Bemunkaerkölcsért folytatott harcban. S nada, a Szlovák Nemzeti Tanács elA kommunistáknak jó eredmények i nöke kezébe. elérésével kell példát mutatniok a $ ——i többi dolgozóknak. Annak érdekében,^ w , , hogy a párt befolyása növekedjék ^ BŐVÍtjUK minden munkahelyen, tovább kell ^ ' gyarapítanunk a párttagok sorait. ^ |(ereS^edellIlÍ kapCSOlatamkat különösen az állami gazdaságok leg- fc r , t jobb munkásainak, a szövetkezetek S j| Kínai NépRÖZtáTSaSaggal legjobb tagjainak bevonásával és S ugyanakkor különös figyelmet kell $ (CTK) - Csütörtökön Prágaban fordítanunk a párt tagjelöltjeinek, fc egyezményt írtak alá a Csehszlovák az ifjúság és a nők soraiból való S Köztársaság és a Kínai Népköztárfelvételére. í saság között 1959-ben megvalósítanA pártszervek és szervezetek előtt | dó árucseréről és fizetésekről. Az jelentős feladatok állnak, amelyeknek fc egyezményt Csehszlovákia képviseleteljesitése konkrét forradalmi intéz- S tében Fr. Krajčír külkereskedelmi kedéseket és minden egyes lakos $ miniszter, a Kínai Népköztársaság mozgósítását követeli meg. Ezen fel- ^ képviseletében Li Csiang, a külkeadatok teljesítése érdekében végzett ^ reskedelmi miniszter helyettese irányító munka megkívánja valósítás útjának és ismerését, a gazdaságtan, nika és technológia elsajátítását. S Az egyezmény szerint a kölcsönös Előtérbe kell kerülnie a párttagok § áruszállítások terjedelme mintegy 12 politikai és gazdasági kérdésekkel ^ százalékkal nagyobb lesz, mint a kapcsolatos oktatásának is. Az okta- ^ m

(ji

t évben. A Kínai Népköztársaság tás eddigi bevált formáin kívül úja- ^ 1959-ben több rizst, gyapotot, takarkat is kell keresnünk, hogy hathas- ^ mányféléket, molibdén ércet és hisunk a mezőgazdaság valamennyi ^ ga

ny

t

> ezenkívül első esetben búdolgozójára. A falun végzett politikai i zát ls szälIít A Kína

i Népköztármunkában érvekkel kell hatnunk, s sasag

ból továbbá nyersvasat, vasérA földműves gyakorlati ember, keve- s cet w

oif

ra

m-koncentrátot, ónt, szóset ad az általanos beszedre, az uj- s jababot oIajat olajos magv

akat, bődonságot elfogadja, de be kell bizo- k röket jút s

elymet, dohányt, nyitanunk előtte annak előnyös vol- | külö

n'

£él

e^ élelmiszereket és egyéb tát. A pártszervezeteknek gyorsan i ärucikkeket kaDun

k meg kell tanulniok úgy dolgozni. | a

r"

c,

k**

ke

t („^ termékeket elsőhogy minden feladat teljesítését $ "V

1 I

ö'

e?. 'P

a

n termekeket, eiso megfelelő emberre bízzák, meg kell | s

o";

ba

n teljes beruházás, berendezetanulniok a párt tagjainak a szükség- Š seket s, eze

k kozott tulnyomoreszt letek és a munkahelyek feltételei sze- | energetikai berendezeseket szallirint való helyes széthelyezését. A párt- $ tunk Kínának. Lenyegesen nagyobb tagokra konkrét feladatokat kell biz- $ lesz a nehe

z megmunkáló gepek, ni, teljesítésüket ellenőrizni kell és $ valamint a falvak számára alkalmas így kell növelnünk minden egyes § kis vízi villanytelep-berendezések párttagban a személyes felelősség ér- fc kivitele. Kínába szállítunk továbbá zetét. Ebből a példából tanulnak i kovácsoló és sajtoló berendezéseket, majd a mezőgazdaság többi dolgozói ^ Diesel- és villamos motorokat, duzis. ^ zasztó berendezéseket, traktorokat, A falusi pártszervezetek munkája | különféle műszereket, vegyiszereket, szempontjából nagy jelentőségű a ^ s

tb. CSKP KB politikai irodájának hatá- § — _ , 3 ...... , J l_ a Bontakoztassuk ki dát találhatunk, a határozat teijesi-1 széleskörűen a munkaversenyt tésével általában azonban nem lehe- i . _ , . _ „ tünk elégedettek. Habár ez a doku- S r,

1

A.,

K?

zP

ont

1.. Szakszervezeti Tanács mentum lehetővé teszi i falusi párt- S Elnökségé csütörtöki ülésén a CSKP szervezeteknek szervezési összetéte- § KB arr

a vonatkozó tárgyalásainak lük kezdeményező elrendezését, ^ eredményeivel foglalkozott, milyen munkájuk tartalmának és formájának fc uta

k vezetnek lakosságunk életszínhelyes megszabását, a tapasztalat azt fc vonalának további emeléséhez és hamutatja, hogy a párt falusi szer- i tározatot hozott, melyben meghagyja vezetei ezt á lehetőséget nemigen fc a szakszervezeteknek, hogy a IV. aknázzák ki. Nem látnak hozzá elég ^ szakszervezeti kongresszus és a konstrutkív módon ahhoz, hogy eze- ^ Nagy Októberi Szocialista Forradaket a lehetőségeket feltételeikre és § lom 42. évfordulója tiszteletére szészükségleteikre alkalmazva felhasz- ^ leskörüen bontakoztassák ki a nálják. Ezen határozat teljesítése ^ munkaversenyt. Ezzel biztosítjuk — nem jelent egyszeri akciót, hanem i mondja a határozat, - hogy az rendszeresen vissza kell térnünk i életszínvonal emelésére irányuló inehhez a problémához. A határozat i tézkedéseket a szüntelenül növekvő tartalmát össze kell hasonlítanunk s munkatermelékenységgel támasztjuk munkánkkal és azt úgy kell töké- § alá. létesítenünk, hogy a párt vezető ^ A

z elnökség megvitatta ezenkívül szerepének érvényesítésében a falun ^ a Központi Szakszervezeti Tanács és állandóan növekedjék az akcióképes- ^ az FDGB (Fr

ei

e

r Deutscher Gewerkx

3 t

eľfkenység és a konkrét ^ schaftsbund) képviselőinek 1959. eljárási mód. ^ január 2

2_

én és 2

3_

án Drezdába

n Az évzáró taggyűlések, valamint a 5 folytatott tárgyalásaira vonatkozó járási konferenciák igazolják, hogy § beszámolót, majd az energetikai műpártunkban és a pártszervezeteken ^ vek építésének biztosításával és azkívül nagyon igényes feladataink tel- | z

a' a kérdéssel foglalkozott, mily jesítésének számos elszánt harcosára i módon kell ez idén gondoskodnunk számíthatunk. Ezen kollektíva ere- § népgazdaságunk villamosárammal vajébe vetett szilárd hittel, harcos § ó f°

,y

a™

to

s ellátásáról. Megtárgyalelszántsággal, egységesen és céltu- $ * Csehszlovák Tudomá, x ? , , , ... , S nyos-Muszaki Társasáq ez év datosan haladunk előre, hogy telje- | á*

rilis 2

2.

én és 2

3án

9 rendezendő sitsuk a CSKP Kozponti Bizottsága | országos konferenciája előkészületeiáltal elénk tűzött feladatokat. N re tett intézkedéseket. rozata. A falusi pártszervezetek > munkájával foglalkozó ezen határozat ^ alkalmazásában már számos jó pél- ^ Af,*- ITITj. A Viat&r-rt — Qt- ^ ÜJ SZŐ 4 •*• 1959. március 14.