Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-14 / 72. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE (Folytatás a 2. oldalról) a korszerű üzemek egész sorát épí­tettük fel. Ennek ellenére a termelési programok tisztázatlansága miatt fő­ként a gépipari vállalatokban nem használjuk ki megfelelően a meglévő termelési kapacitásokat, A Központi Bizottság azon a nézeten van, hogy a népgazdasági terv előkészületei során belátható időn belül nagyon tüzetesen felül kell vizsgálni a mű­szakok számát és lényeges növelésük lehetőségeit Egyszerű elemzéssel arra a kö­vetkeztetésre jutunk, hogy például csupán a teljes .két műszak beve­zetésével gépiparunkban körülbelül évi 900 millió koronával növelhet­nénk Szlovákiában a nyerstermelés terjedelmét. A netto-termelés növekedésével kapcsolatban népgazdaságunkban a legutóbbi tíz év folyamán a nem­zeti jövedelemnek a társadalmi munkatermelékenység következtében elért növekedését a nagyfokú ter­melési fogyasztás jelentős mérték­ben csökkentette. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vállalatainkban és üzemeinkben túlléptük az egy termékegységre eső nyersanyag- és anyagszükséglet! normákat. Példákat hozok fel erre: A munkatermelékenység fokozá­sának eredményeképpen az ipari termelés a legutóbbi tíz év folya­mán körülbelül 74 százalékra növe­kedett. Társadalmi haszna azonban körülbelül 18 százalékkal nagyobb lehetne, ha nem léptük volna túl a termékegységre eső költségeket, ha az adott feltételek közepette min­den munkahelyen betartottuk volna a szigorú gazdaságossági rendszert. Az utóbbi években építészetünkben is hasonló volt a fejlődés. Az épí­tészeti termelés általános növeke­dését 66 százalékban a munka ter­melékenységének fokozása biztosí­totta. Legalább 20 százalékkal töb­bet érhettünk volffia el, ám az épít­kezéseken még mindig megnyilvá­nuló pazarlás érzékenyen lerontja a jó építőkollektívák eredményeit. Ez azt jelenti, hogy a feltételezett ta­karékosság elérése esetében Iförül­belül egy milliárd 720 millió koro­nával gazdagíthattuk volna nemzeti jövedelmünket. Ezen a pénzen több mint 20 ezer modern lakásegységet építhettünk volna. A legutöbbl tíz év folyamán helyesen alakult a nemzeti jövedelem összetétele, valamint elosztása. Rá szeretnék azonban mutatni arra. hogy a termelés növekedé­sének nagy üteme mellett is előadódhat­nak bizonyos negatív jelenségek, melyek a társadalom által kitermelt nemzeti jöve­delem lényegesebb semlegesítésére vezet­hetnek. Igy például Szlovákia Iparában a tervfeladatok 3,6 százalékkal való túltel­jesítése következtében 80* millió koro­nával növekedett a nyerstermelés, más­részt azonban az üzleti készletek egy mil­liárd koronával nagyobbodtak. A Keres­kedelemügyi Megbízotti Hivatal magyará­zatot adhatna, miért kerül sor a kitermelt értékeknek ily módon való semlegesítésé­re, milyen e készletek összetétele és hogy a termelési megrendelések össz­hangban állnak-e a fogyasztók kereslete kutatásának eredményeivel. Milyen állás­pontra helyezkednek ezzel kapcsolatban ügynevezett áruszakértőink? Elég rugal­masan vannak-e kihasználva az átvevői­szállítói kapcsolatok az üzlet és a terme­lés között az irán.vitás űj feltételei köze­pette stb. Nem nézhetjük tétlenül a munka társadalmi termelékenysége haté­konyságának e komoly problémák rugal­matlan megoldása következtében történő csökkenését. Természetesen kerületi s já­rási nemzeti bizottságaink is nagy feladat élött állanak e téren. A termelési vagy kereskedelmi egységek jó, rendszeres ellenőrzése ennek lényegesen elejét ve­heti. Ezzel kapcsolatban gondolnunk kell egy további komoly problémára is, amely gyakran összefügg a termelő vagy üzleti szerveknek a könnyű felhalmozásszerzés érdekében az árpolitikában történő ön­kényes beavatkozásaival. Ez ellentmond pártunk ama törekvésének, mellyel a rendszeres árleszállítás politikáját foly­tatja. Ez Irányban felülről lefelé s meg­fordítva meg kell szigorítanunk az ellen­őrzést. A termelés növelésének tervezett nagy üteme azt a célt követi, hogy állandóan fokozódjék az árúfogyasztás, persze azzal a feltétellel, hogy az árúk minőségükkel, összetételükkel és kivitelükkel megfelel­nek dolgozó népünk követelményeinek. A termelés-gazdasági egységeken kivüi szocialista kereskedelmünknek, az állami vagy a szövetkezeti kereskedelemnek nagyon aktív szerepet kell játszania e feladat biztosításában. Nyíltan meg kell továbbá mondanom, hogy a mezőgazdasági termelés egyes je­lentős sikerek ellenére még mindig gyen­ge pontja népgazdaságunknak, különösen Szlovákiában. Az elért eredmények elem­zése rámutat arra. hogy mezőgazdasági termelésünk rendszeresen lemarad a tervfeladatok mögött, noha a munkásosz­tály évente nagy anyagi és pénzeszközö­ket bocsát a mezőgazdaság rendelkezé­sére. Ily módon a legutóbbi tíz év fo­lyamán csak a költségvetésből 11 milliárd koronát fordítottunk Szlová­kia mezőgazdaságára. Ebből a me­zőgazdasági beruházások csak a leg­utóbbi három év folyamán 4 milliárd 478 koronát tes ek ki. .Az említett időszakban a mező­gazdasági termelés az állandó árak­ban nem egészen 3 miltiárd koro­nával növekedett, tehát körülbelül 40 százalékkal. Ám a fogyasztás aránytalanul gyorsabban nő. Ily mó­don komoly aránytalanságok adód­nak. Nem folytathatjuk tovább ezt az utat és egész pártunknak hatá­rozott küzdelembe kell lendülnie a mezőgazdasági termelés növeléséért, mert jelentős mértékben ettől függ népünk életszínvonalának további emelése, tehát pártunk XI. kong­resszusa határozatainak teljesítése. Mint láthatjuk, mindazon jelentős intézkedések megvalósítása a dol­gozók életszínvonala további emelé­sének terén, melyeket pártunk Köz­ponti Bizottsága a CSKP XI. kong­resszusa határozatainak teljesítésé­során foganatosított, rendkívül nagy igényeket támasztanak a társadal­mi termékek és a nemzeti jövedelem állandó növelésével szemben. Ugyan­j akkor tudatosítjuk, hogy gazdasá­gunk képződésének fő forrása nép­gazdaságunk belső értékfelhalmo­zása. mely a bővített szocialista új­ratermelés állandó növekedését eredményezi s a munka társadalmi termelékenysége állandó fokozásá­nak fő útját képezi. Ezért a párt és a dolgozó nép előtti nagy felelősségünk tudatában, hazánk szocialista építésének befe­jezésével kapcsolatos feladataink teljesítésében pártszerveinket és szervezeteinket s az egész államappa­rátust és vezetésükkel egész né­pünket erőnk teljes latbavetésével a következő fő feladatok sikeres tel­jesítésére fogjuk serkenteni: 1. Küzdjünk teljes erővel a nép­gazdaság hatékonyságának a munka­termelékenység állandó fokozódása, az önköltségek csökkentése és a tartalékok feltárása útján való nö­veléséért, 2. biztosítsuk következetesen a munkások bérrendszereinek folyama­tos átépítését, 3. küzdjUnk a CSKP KB határo­zatainak teljesítéséért a népgazda­ság valamennyi ágában, különös te­kintettel a mezőgazdaság és az épí­tészet feladatainak teljesítésére. 4. biztosítsuk a mezőgazdaság szö­vetkezetesítésének további fejlődé­sét, a mezőgazdasági termelés to­vábbi növekedését az EFSZ-ek gaz­dasági megszilárdulása irányában kifejtett fokozott gondoskodás mel­lett, biztosítsuk a földalap gyara­podását, a beruházások célszerű, ha­tékony felhasználását és ily módon lényeges fordulat elérését a nö­vénytermesztésben és állattenyész­tésben. 5. biztosítsuk a mezőgazdasági termékek egyenletes, tervszerű be­gyűjtését valamennyi kerületben, járásban és faluban, 6. gondoskodjunk rendszeresen az építési termelés magas műszaki és szervezési színvonaláról úgy, hogy egyenletesen teljesítse az építési tervet a népgazdaság valamennyi ágában, valamint a tervezett lakás­építést is, felelősségteljesen számol­juk fel az építőanyaggyártásban mu­tatkozó fogyatékosságokat és bátrab­ban fejlesszük a könnyű építőanyag­gyártást, 7. pártunk alapszervezeteit vezes­sük arra, hogy politikai szervező­munkájukkal rendszeresen hassanak a termelésnek a legfejlettebb tech­nika alapján történő fejlesztésére. E téren abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy derék, tehetséges és munkaszerető népünk kellő erővel és képességgel rendelkezik ahhoz, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának és lenini Központi Bizott­ságának vezetésével a kitűzött nagy és ugyanakkor bennünket büszkeség­gel és lelkesedéssel eltöltő felada­tokat sikerrel teljesítse. Továbbra is a szovjet emberek ragyogó példa­képe és a Szovjetunió dicső Kom­munista Pártjának XXI. kongresszu­sán kitűzött gyönyörű távlatok fog­nak ösztönözni erre. František Dvorský elvtárs beszéde Elvtársak! Ez év március 4-én és 5-én a CSKP Központi Bizottsága nagy je­lentőségű ülést tartott, amelyen több fontos problémán kívül tárgyal­ták a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés továbbfejleszté­sének kérdését is. Míg a CSKP Köz­ponti Bizottsága megállapíthatta, hogy a dolgozók életszínvonala to­vábbi emelését az ipari termelés nö­vekedésének eredményeképpen való­síthattuk meg, a mezőgazdasági termelés lemaradását újból komoly bírálat alá vettük. Ebből a tényből a mezőgazdasági dolgozók számára komoly kötelesség és kötelezettség származik — minél gyorsabban meg kell szüntetni a mezőgazdasági ter­melés lemaradását és elsősorban a földművelés belterjességének foko­zásával és a termelés általános eme­lésével hozzá kell járulni a lakosság életszínvonala emelése feltételeinek megteremtéséhez. Az utóbbi időszakban két jelentős politikai akció folyt le, amelyek so­rán széles mértékben megnyilvánult dolgozó népünk kezdeményezése a mezőgazdaság terén is. így volt ez a CSKP Központi Bizottságának a dolgozók életszínvonala további eme­lésének útjairól szóló levelével kap­csolatos vita során, valamint az EFSZ-ek IV. kongresszusát megelő­ző vitában, amikor a termelés nö­velésének a falu gazdasági megszi­lárdításának és kulturális színvonal emelésének kérdéseiről volt szó. Az SZLKP Központi Bizottsága mai plénumára íiárul a feladat, hogy rá­mutasson a CSKP KB új intézkedé­seinek nagy politikai és gazdasági horderejére, amelyek jelentós segít­séget nyújtanak a CSKP XI. kong­resszusa irányelveinek teljesítésében Szlovákiában. Az a feladat hárul rá továbbá, hogy ellenőrizze mit tet­tünk a mezőgazdasági feladatok tel­jesítéséért a legutóbbi ülés óta és elhatározza, hogyan kell ezeket az intézkedéseket gyors ütemben élet­be léptetnünk. Fejezzük be a mezö­gadaság szövetkezetesítését A mezőgazdasági termelés növe­lésének egyik alapfeltétele mezőgaz­daságunk szövetkezetesítésének be­fejezése. Az SZLKP KB októberi ülése óta március 10-ig 125 egységes földmű­vesszövetkezet alakult és a szövet­kezeti gazdálkodásnak 17 957 parasz­tot nyertünk meg 90 761 hektár me­zőgazdasági földdel. A szövetkezetesítés befejezésével egyidejűleg azonban tovább kell folynia az EFSZ-ek politikai és gaz­dasági megszilárdulásának. Szlová­kiában a 2477 EFSZ közül mintegy 400 a lemaradó szövetkezet. A CSKP KB politikai irodája és a kormány a politikai szervezési intézkedések egész sorát tették és könnyítése­ket nyújtottak a szövetkezeteknek. Szükséges, hogy ezen intézkedések helyes érvényesítésével rövid időn belül lényeges fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelés növelésé­ben valamennyi lemaradó szövetke­zetben. A legsúlyosabb fogyatékos­ság az, hogy a nemzeti bizottságok nem szentelnek kellő figyelmet a lemaradó EFSZ-ek káderbeli meg­erősítésének, jóllehet a CSKP KB po­litikai irodája ezt a kérdést az egyik döntő kérdésnek tartja. A lemaradó szövetkezetekbe mielőbb a legjobb párt- és szakszervezeti dolgozókat kell küldeni a pártszervekből, a nemzeti bizottságokból, a jó EFSZ­ekből és állami gazdaságokból, olyan embereket, akik helyes irányítással ezeket a szövetkezeteket az élenjá­ró EFSZ-ek szintjére tudják emel­ni. ' Külön figyelmet kell továbbra is szentelni az új és lényegesen bő­vült EFSZ-ek megszilárdításának. Szükséges, hogy valamennyi ke­rületi és járási pártbizottság újból felülvizsgálja, hogyan teljesítik a CSKP KB politikai irodájának a le­maradó EFSZ-ek megerősítéséről hozott határozatait és ezeket az in­tézkedéseket hogyan konkretizálták az EFSZ-ek 1959. évi termelési ter­veikben. Pártunk rendkívüli nagy figyelmet szentel — aminek a CSKP legutóbbi plé­numa is bizonyítéka — szocialista me­zőgazdasági termelésünk műszaki ellátá­sának. Falunkon bekövetkezett új feltételek alapján megkezdtük a gépek eladását a GTÁ-kból az EFSZ-ek számára, valamint a GTÁ-k és az EFSZ-ek közötti kapcso­latok rendezését. Az eladást olyan módon fogjuk foly­tatni, hogy gépeket adunk el mindazok­nak a szövetkezeteknek, ahol erre meg­vannak a fetételek. Szükséges azonban, hogy az EFSZ-ek a gépek vásárlásával egyidejűleg a szövetkezetben végzendő munkákra megnyerjük a legjobb trakto­rosokat és más szakembereket — gépe­sítőket — hogy segítségükkel gondoskod­janak valamennyi gép teljes kihaszná­lásáról. A pártszervezeteknek, nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági igaz­gatásnak nagyobb segítségeket kell nyúj­tania az EFSZ-ek számára a munka he­lyes megszervezésében oly módon, hogy minden termelőeszközt teljesen kihasz­náljanak a termelés növelése érdekében. A gép- és traktorállomások azonban továbbra is fontos láncszemét képezik a mezőgazdasági szocialista nagyüzemi ter­melés fejlesztésének. Teljesítsük a mező­gazdasági termelés feladatait A CSKP Központi Bizottsága nagy fi­gyelmet fordított hazánk mezőgazdasági termelése alapvető koncepciójának meg­határozására. Rámutatott arra, hogy fo­kozott mértékben kell törődnünk a föld­alappal, a növénytermelés, főleg a takar­mányalap és az ipari növények gyara­pításával, az állattenyésztési termelés és a beruházási építkezés hatékonyságának növelésével. Annak ellenére, hógy Szlovákiában részleges sikereket értünk el a szán­tóföld területének és minőségének gya­rapításában. általában véve a tervfélada­tokat nem teljesítettük. A szántóföld javítása érdekében fe! kell használnunk egyes tavalyi helyi ta­pasztalatokat, így pl. az ifjúság mozgal­mát a több komposzt elérése, a városok, valamint a gyárak hulladékanyagának trágya formájában való felhasználása, az istállótrágya mennyiségének növelése, a zöldtrágyázás kifejlesztése érdekében, stb. A pártszerveknek és szervezeteknek fejleszteniök és támogatniok kell min­den olyan kezdeményezést; amely hoz­zájárul a föld minőségének megjavítá­sához. Az utóbbi időben nagyobb gondot for­dítunk a talaj vízrendezésének kérdései­re. Számos példát mutathatunk fel, hogy ezen probléma megoldása után megkét­szereződött a hektárhozam. A talajjavító és öntözési intézkedések gazdasági és politikai jelentőségére való tekintettel a Szlovákiára háruló felada­tokat a CSKP KB politikai irodájának ha­tározata szerint részletesen feldolgoztuk és az SZLKP KB irodája ezen feladatok megvalósításával kapcsolatban határoza­tot fogadott el. Az egységes földművesszövetkezetek a vízgazdálkodási és talajjavító intézkedé­sek megvalósítása során már hozzálát­tak erőik és eszközeik közös bevetésé­hez. Szlovákiában eddig 18 talajjavltási szövetkezet és 27 előkészítő bizottság alakult. További ilyen szövetkezetek alaku­lófélben vannak. Tekintettel arra, hogy a vízgazdálkodási intézkedések az egységes föMmüvesszövetk' etek, az állami gaz­daságok és a többi mezőgazdasági üzem érdekét szolgálják, elsősorban nekik kel­lene kezdeményezniök, hogy szélesebb méretekben hozzák létre a talajjavítási szövetkezeteket, amelyek azonnal meg­kezdenék tevékenységüket. A vízgazdálkodási és talajjavítási in­tézkedések megvalósításának óriási poli­tikai és gazdasági jelentősége van. Rend­kívül nagy befektetésekről van szó, ame­lyeknek megvalósítása hozzájárul az egész lakosság életszínvonalának emelkedésé­hez. A vízgazdálkodási viszonyok rende­zése után számos területen, különösen Dél és Kelet-Szlovákiában megjavulnak a társadalmi, egészségügyi és higiéniai viszonyok. Ezért a vízgazdálkodási müvek és be­rendezések építése, a talajjavltási in­tézkedések megvalósítása, kell hogy a városok, falvak lakosságának, az üze­mek és a mezőgazdaság dolgozóinak, az üzemek, iskolák és falvak ifjúságának ügyévé váljon, hogy így gyorsabban és olcsóbban építsük fel ezeket a müveket és nagyobb hatékonyságot érjünk el. A vízgazdálkodási és talaj javítási intéz­kedések megvalósítása a következő jel­szó jegyében folyik majd: „A szlovákiai vízgazdálkodási és talajjavltási intézke­dések megvalósításában való részvétel minden lakos hazafias feladata." Az SZLKP Központi Bizottsága elvár­ja, hogy dolgozóink a pártszervek és szervezetek vezetésével segítséget nyújt­sanak ezen fontos feladat teljesítésében. A szlovákiai mezőgazdasági termelés fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja a takarmányalap lassú növekedése. A takarmánytermelés gazdasági kérdé­seinek és szakosításának rendkívül nagy figyelmet kell szentelni, mivel éppen ezen a téren nagyok a veszteségek a szövetkezetekben. Dél-Szlovákiában a föld természetadta feltételeit úgy kell ki­használni, hogy ugyanazon a területen évente két termést takarítsunk be. Szocialista mezőgazdasági üzemeink még mindig nem fordítanak megfelelő gon­dot, a takarmány tartósításának új tech­nológiájára. A tápanyag • jelentős része elvész a széna földön valő szárítása, a fű késői lekaszálása és a jó'minóségű takarmány hozzá nem értő silózása kö­vetkeztében. A mezőgazdasági termelés lényeges fellendítését kétségtelenül csak a cél­szerű termelés biztosítja, mégpedig úgy, hogy a takarmányalap maximális mér­tékben és helyes összetételben fedezze ne­csak az állattenyésztési termelés ter­vezett fejlődésének szükségleteit, hanem hogy minden mezőgazdasági üzemben fokozatosan létrehozzanak legalább 15 °o­os takarmánytartalékot és így stabili­zálják az állattenyésztési termelés fej­lődését. Annak ellenére, hogy ismert tény, mi­szerint a kukorica feltételeink között a viaszos tejes érés idején silózva sok tápanyagot ad. jelentőségét mégsem méltányoljuk eléggé. Ezért szükséges, hogy a legközelebbi Időben kibővitsük a kukorica vetésterületét, mégpedig az északi területen is, a déli területeken pedig a szántóföldön az eddiginél na­gyobb arányban termesszünk silókuko­ricát. A sertéshizlalás, valamint a szarvas­marha takarmányozás tökéletesítése és intenzívebbé tétele érdekében helyes lesz, ha bevezetjük a cukorrépa takarmányra való termesztését, mivel így több táp­anyagot nyerünk, mint a takarmányrépa és a burgonya termesztésével. A takar­mány-cukorrépa termesztését különösen a burgonyatermő vidéken kell elterjesz­tenünk. Ennek feltétele azonban az, hogy először a cukorgyárakat lássuk el meg­felelő mennyiségű cukorrépával. A tervezés jelenlegi módszerei a szövetkezeteknek és az állami gaz­daságoknak teljes mértékben lehe­tővé teszik a takarmány oly méretű termelését, hogy a takarmányalap összhangba kerüljön az állattenyész­tési termelés fejlődésével. A takarmánytermesztés problémáit már számtalanszor megvitattuk. Te­kintettel az új intézkedésekre a mezőgazdasági üzemek a jövőben nem számithatnak a takarmánybe­hozatalra. Ezért már a legközelebbi napokban segítséget kell nyújtanunk a szövetkezeteknek olyan tervek ki­dolgozásában, amelyek biztosítják a megfelelő mennyiségű takarmányt a rendelkezésre álló valamennyi tar­talék maximális kihasználása mel­lett. A járási nemzeti bizottságok­nak segítséget kell nyújtaniok az EFSZ-eknek, hogy ezek a tervek a legnagyobb felelősségtudattal foglal­kozzanak a takarmánytermesztés kérdésének megoldásával. A CSKP XI. kongresszusa felada­tunkul tűzte ki, hogy Szlovákiában 1965-ig az 1957-es szinthez viszo­nyítva 350 — 400 ezer állattal gyara­pítsuk a szarvasmarhaállományt. A szarvasmarhatenyésztés jelen­legi szlovákiai helyzetét értékelve megállapítjuk, hogy a párt és a gazdasági szervek igyekezete elle­nére, csak részleges sikereket ér­tünk el a szarvasmarhaállomány nö­velésében. A bratislavai kerület helyzete azt bizonyítja, hogy a szarvasmarha­és tehénállományt a terv szerint nö­velhetjük. Ebben a kerületben az ál­lattenyésztési termelés dolgozói és a nemzeti bizottságok a pártszer­vek és szervezetek vezetésével az elmúlt évben 16 095-el növelték a szarvasmarhák, 4 013-a! a tehenek számát. A nyitrai kerületben 10 655­tel gyarapították a szarvasmarhák és 3 360-al a tehenek számát". Kijelenthetjük, a párt funkcioná­riusai és a szövetkezeti tagok ma már tudják, hogy a nagy szarvas­marhaállomány jelentős mennyiségű istállótrágyát jelent, amely a hek­tárhozamok növelésének alapja. Az állattenyésztési termelés dol­gozói kötelezettséget vállaltak, hogy ebben az évben 100 ezerrel gyara­pítják a szarvasmarhaállományt. So­kat kell tennünk e feladat teljesí­tése érdekében. A háztáji gazdasá­gokban tartott tehenektől, valamint a magánszektor teheneitől szárma­zó sok borjú nem szerepel nyilván­tartásunkban. Ezért a nemzeti bi­zottságoknak pontosabban kell ve­zetniök a gazdaság, állatok nyilván­tartását, hogy így megakadályozzák a borjak levágását. A tehenek tejhozama még mindig alacsony. A tejhozamnak elsősorban a szövetkezetek közös tenyészetei­ben kell növekednie. Természetesen ez az elegendő mennyiségű takar­mánytői, valamint más zootechnikai intézkedésektől függ. Számos olyan szövetkezetünk is van azonban, amely már ma évente tehenenként több mint 2 ezer litert ér el és a szövetkezetek egy része több mint 3 ezer litert. A tapasztalatok azt mu­tatják, minél magasabb a tejhozam, annál kisebbek az 1 liter tejre eső költségek. Felelősségteljes feladatok várnak (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 3 * 1959. március í*,

Next

/
Thumbnails
Contents