Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-14 / 72. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE (Folytatás a 2. oldalról) a korszerű üzemek egész sorát építettük fel. Ennek ellenére a termelési programok tisztázatlansága miatt főként a gépipari vállalatokban nem használjuk ki megfelelően a meglévő termelési kapacitásokat, A Központi Bizottság azon a nézeten van, hogy a népgazdasági terv előkészületei során belátható időn belül nagyon tüzetesen felül kell vizsgálni a műszakok számát és lényeges növelésük lehetőségeit Egyszerű elemzéssel arra a következtetésre jutunk, hogy például csupán a teljes .két műszak bevezetésével gépiparunkban körülbelül évi 900 millió koronával növelhetnénk Szlovákiában a nyerstermelés terjedelmét. A netto-termelés növekedésével kapcsolatban népgazdaságunkban a legutóbbi tíz év folyamán a nemzeti jövedelemnek a társadalmi munkatermelékenység következtében elért növekedését a nagyfokú termelési fogyasztás jelentős mértékben csökkentette. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vállalatainkban és üzemeinkben túlléptük az egy termékegységre eső nyersanyag- és anyagszükséglet! normákat. Példákat hozok fel erre: A munkatermelékenység fokozásának eredményeképpen az ipari termelés a legutóbbi tíz év folyamán körülbelül 74 százalékra növekedett. Társadalmi haszna azonban körülbelül 18 százalékkal nagyobb lehetne, ha nem léptük volna túl a termékegységre eső költségeket, ha az adott feltételek közepette minden munkahelyen betartottuk volna a szigorú gazdaságossági rendszert. Az utóbbi években építészetünkben is hasonló volt a fejlődés. Az építészeti termelés általános növekedését 66 százalékban a munka termelékenységének fokozása biztosította. Legalább 20 százalékkal többet érhettünk volffia el, ám az építkezéseken még mindig megnyilvánuló pazarlás érzékenyen lerontja a jó építőkollektívák eredményeit. Ez azt jelenti, hogy a feltételezett takarékosság elérése esetében Iförülbelül egy milliárd 720 millió koronával gazdagíthattuk volna nemzeti jövedelmünket. Ezen a pénzen több mint 20 ezer modern lakásegységet építhettünk volna. A legutöbbl tíz év folyamán helyesen alakult a nemzeti jövedelem összetétele, valamint elosztása. Rá szeretnék azonban mutatni arra. hogy a termelés növekedésének nagy üteme mellett is előadódhatnak bizonyos negatív jelenségek, melyek a társadalom által kitermelt nemzeti jövedelem lényegesebb semlegesítésére vezethetnek. Igy például Szlovákia Iparában a tervfeladatok 3,6 százalékkal való túlteljesítése következtében 80* millió koronával növekedett a nyerstermelés, másrészt azonban az üzleti készletek egy milliárd koronával nagyobbodtak. A Kereskedelemügyi Megbízotti Hivatal magyarázatot adhatna, miért kerül sor a kitermelt értékeknek ily módon való semlegesítésére, milyen e készletek összetétele és hogy a termelési megrendelések összhangban állnak-e a fogyasztók kereslete kutatásának eredményeivel. Milyen álláspontra helyezkednek ezzel kapcsolatban ügynevezett áruszakértőink? Elég rugalmasan vannak-e kihasználva az átvevőiszállítói kapcsolatok az üzlet és a termelés között az irán.vitás űj feltételei közepette stb. Nem nézhetjük tétlenül a munka társadalmi termelékenysége hatékonyságának e komoly problémák rugalmatlan megoldása következtében történő csökkenését. Természetesen kerületi s járási nemzeti bizottságaink is nagy feladat élött állanak e téren. A termelési vagy kereskedelmi egységek jó, rendszeres ellenőrzése ennek lényegesen elejét veheti. Ezzel kapcsolatban gondolnunk kell egy további komoly problémára is, amely gyakran összefügg a termelő vagy üzleti szerveknek a könnyű felhalmozásszerzés érdekében az árpolitikában történő önkényes beavatkozásaival. Ez ellentmond pártunk ama törekvésének, mellyel a rendszeres árleszállítás politikáját folytatja. Ez Irányban felülről lefelé s megfordítva meg kell szigorítanunk az ellenőrzést. A termelés növelésének tervezett nagy üteme azt a célt követi, hogy állandóan fokozódjék az árúfogyasztás, persze azzal a feltétellel, hogy az árúk minőségükkel, összetételükkel és kivitelükkel megfelelnek dolgozó népünk követelményeinek. A termelés-gazdasági egységeken kivüi szocialista kereskedelmünknek, az állami vagy a szövetkezeti kereskedelemnek nagyon aktív szerepet kell játszania e feladat biztosításában. Nyíltan meg kell továbbá mondanom, hogy a mezőgazdasági termelés egyes jelentős sikerek ellenére még mindig gyenge pontja népgazdaságunknak, különösen Szlovákiában. Az elért eredmények elemzése rámutat arra. hogy mezőgazdasági termelésünk rendszeresen lemarad a tervfeladatok mögött, noha a munkásosztály évente nagy anyagi és pénzeszközöket bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. Ily módon a legutóbbi tíz év folyamán csak a költségvetésből 11 milliárd koronát fordítottunk Szlovákia mezőgazdaságára. Ebből a mezőgazdasági beruházások csak a legutóbbi három év folyamán 4 milliárd 478 koronát tes ek ki. .Az említett időszakban a mezőgazdasági termelés az állandó árakban nem egészen 3 miltiárd koronával növekedett, tehát körülbelül 40 százalékkal. Ám a fogyasztás aránytalanul gyorsabban nő. Ily módon komoly aránytalanságok adódnak. Nem folytathatjuk tovább ezt az utat és egész pártunknak határozott küzdelembe kell lendülnie a mezőgazdasági termelés növeléséért, mert jelentős mértékben ettől függ népünk életszínvonalának további emelése, tehát pártunk XI. kongresszusa határozatainak teljesítése. Mint láthatjuk, mindazon jelentős intézkedések megvalósítása a dolgozók életszínvonala további emelésének terén, melyeket pártunk Központi Bizottsága a CSKP XI. kongresszusa határozatainak teljesítésésorán foganatosított, rendkívül nagy igényeket támasztanak a társadalmi termékek és a nemzeti jövedelem állandó növelésével szemben. Ugyanj akkor tudatosítjuk, hogy gazdaságunk képződésének fő forrása népgazdaságunk belső értékfelhalmozása. mely a bővített szocialista újratermelés állandó növekedését eredményezi s a munka társadalmi termelékenysége állandó fokozásának fő útját képezi. Ezért a párt és a dolgozó nép előtti nagy felelősségünk tudatában, hazánk szocialista építésének befejezésével kapcsolatos feladataink teljesítésében pártszerveinket és szervezeteinket s az egész államapparátust és vezetésükkel egész népünket erőnk teljes latbavetésével a következő fő feladatok sikeres teljesítésére fogjuk serkenteni: 1. Küzdjünk teljes erővel a népgazdaság hatékonyságának a munkatermelékenység állandó fokozódása, az önköltségek csökkentése és a tartalékok feltárása útján való növeléséért, 2. biztosítsuk következetesen a munkások bérrendszereinek folyamatos átépítését, 3. küzdjUnk a CSKP KB határozatainak teljesítéséért a népgazdaság valamennyi ágában, különös tekintettel a mezőgazdaság és az építészet feladatainak teljesítésére. 4. biztosítsuk a mezőgazdaság szövetkezetesítésének további fejlődését, a mezőgazdasági termelés további növekedését az EFSZ-ek gazdasági megszilárdulása irányában kifejtett fokozott gondoskodás mellett, biztosítsuk a földalap gyarapodását, a beruházások célszerű, hatékony felhasználását és ily módon lényeges fordulat elérését a növénytermesztésben és állattenyésztésben. 5. biztosítsuk a mezőgazdasági termékek egyenletes, tervszerű begyűjtését valamennyi kerületben, járásban és faluban, 6. gondoskodjunk rendszeresen az építési termelés magas műszaki és szervezési színvonaláról úgy, hogy egyenletesen teljesítse az építési tervet a népgazdaság valamennyi ágában, valamint a tervezett lakásépítést is, felelősségteljesen számoljuk fel az építőanyaggyártásban mutatkozó fogyatékosságokat és bátrabban fejlesszük a könnyű építőanyaggyártást, 7. pártunk alapszervezeteit vezessük arra, hogy politikai szervezőmunkájukkal rendszeresen hassanak a termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő fejlesztésére. E téren abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy derék, tehetséges és munkaszerető népünk kellő erővel és képességgel rendelkezik ahhoz, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának és lenini Központi Bizottságának vezetésével a kitűzött nagy és ugyanakkor bennünket büszkeséggel és lelkesedéssel eltöltő feladatokat sikerrel teljesítse. Továbbra is a szovjet emberek ragyogó példaképe és a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának XXI. kongresszusán kitűzött gyönyörű távlatok fognak ösztönözni erre. František Dvorský elvtárs beszéde Elvtársak! Ez év március 4-én és 5-én a CSKP Központi Bizottsága nagy jelentőségű ülést tartott, amelyen több fontos problémán kívül tárgyalták a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés továbbfejlesztésének kérdését is. Míg a CSKP Központi Bizottsága megállapíthatta, hogy a dolgozók életszínvonala további emelését az ipari termelés növekedésének eredményeképpen valósíthattuk meg, a mezőgazdasági termelés lemaradását újból komoly bírálat alá vettük. Ebből a tényből a mezőgazdasági dolgozók számára komoly kötelesség és kötelezettség származik — minél gyorsabban meg kell szüntetni a mezőgazdasági termelés lemaradását és elsősorban a földművelés belterjességének fokozásával és a termelés általános emelésével hozzá kell járulni a lakosság életszínvonala emelése feltételeinek megteremtéséhez. Az utóbbi időszakban két jelentős politikai akció folyt le, amelyek során széles mértékben megnyilvánult dolgozó népünk kezdeményezése a mezőgazdaság terén is. így volt ez a CSKP Központi Bizottságának a dolgozók életszínvonala további emelésének útjairól szóló levelével kapcsolatos vita során, valamint az EFSZ-ek IV. kongresszusát megelőző vitában, amikor a termelés növelésének a falu gazdasági megszilárdításának és kulturális színvonal emelésének kérdéseiről volt szó. Az SZLKP Központi Bizottsága mai plénumára íiárul a feladat, hogy rámutasson a CSKP KB új intézkedéseinek nagy politikai és gazdasági horderejére, amelyek jelentós segítséget nyújtanak a CSKP XI. kongresszusa irányelveinek teljesítésében Szlovákiában. Az a feladat hárul rá továbbá, hogy ellenőrizze mit tettünk a mezőgazdasági feladatok teljesítéséért a legutóbbi ülés óta és elhatározza, hogyan kell ezeket az intézkedéseket gyors ütemben életbe léptetnünk. Fejezzük be a mezögadaság szövetkezetesítését A mezőgazdasági termelés növelésének egyik alapfeltétele mezőgazdaságunk szövetkezetesítésének befejezése. Az SZLKP KB októberi ülése óta március 10-ig 125 egységes földművesszövetkezet alakult és a szövetkezeti gazdálkodásnak 17 957 parasztot nyertünk meg 90 761 hektár mezőgazdasági földdel. A szövetkezetesítés befejezésével egyidejűleg azonban tovább kell folynia az EFSZ-ek politikai és gazdasági megszilárdulásának. Szlovákiában a 2477 EFSZ közül mintegy 400 a lemaradó szövetkezet. A CSKP KB politikai irodája és a kormány a politikai szervezési intézkedések egész sorát tették és könnyítéseket nyújtottak a szövetkezeteknek. Szükséges, hogy ezen intézkedések helyes érvényesítésével rövid időn belül lényeges fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelés növelésében valamennyi lemaradó szövetkezetben. A legsúlyosabb fogyatékosság az, hogy a nemzeti bizottságok nem szentelnek kellő figyelmet a lemaradó EFSZ-ek káderbeli megerősítésének, jóllehet a CSKP KB politikai irodája ezt a kérdést az egyik döntő kérdésnek tartja. A lemaradó szövetkezetekbe mielőbb a legjobb párt- és szakszervezeti dolgozókat kell küldeni a pártszervekből, a nemzeti bizottságokból, a jó EFSZekből és állami gazdaságokból, olyan embereket, akik helyes irányítással ezeket a szövetkezeteket az élenjáró EFSZ-ek szintjére tudják emelni. ' Külön figyelmet kell továbbra is szentelni az új és lényegesen bővült EFSZ-ek megszilárdításának. Szükséges, hogy valamennyi kerületi és járási pártbizottság újból felülvizsgálja, hogyan teljesítik a CSKP KB politikai irodájának a lemaradó EFSZ-ek megerősítéséről hozott határozatait és ezeket az intézkedéseket hogyan konkretizálták az EFSZ-ek 1959. évi termelési terveikben. Pártunk rendkívüli nagy figyelmet szentel — aminek a CSKP legutóbbi plénuma is bizonyítéka — szocialista mezőgazdasági termelésünk műszaki ellátásának. Falunkon bekövetkezett új feltételek alapján megkezdtük a gépek eladását a GTÁ-kból az EFSZ-ek számára, valamint a GTÁ-k és az EFSZ-ek közötti kapcsolatok rendezését. Az eladást olyan módon fogjuk folytatni, hogy gépeket adunk el mindazoknak a szövetkezeteknek, ahol erre megvannak a fetételek. Szükséges azonban, hogy az EFSZ-ek a gépek vásárlásával egyidejűleg a szövetkezetben végzendő munkákra megnyerjük a legjobb traktorosokat és más szakembereket — gépesítőket — hogy segítségükkel gondoskodjanak valamennyi gép teljes kihasználásáról. A pártszervezeteknek, nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági igazgatásnak nagyobb segítségeket kell nyújtania az EFSZ-ek számára a munka helyes megszervezésében oly módon, hogy minden termelőeszközt teljesen kihasználjanak a termelés növelése érdekében. A gép- és traktorállomások azonban továbbra is fontos láncszemét képezik a mezőgazdasági szocialista nagyüzemi termelés fejlesztésének. Teljesítsük a mezőgazdasági termelés feladatait A CSKP Központi Bizottsága nagy figyelmet fordított hazánk mezőgazdasági termelése alapvető koncepciójának meghatározására. Rámutatott arra, hogy fokozott mértékben kell törődnünk a földalappal, a növénytermelés, főleg a takarmányalap és az ipari növények gyarapításával, az állattenyésztési termelés és a beruházási építkezés hatékonyságának növelésével. Annak ellenére, hógy Szlovákiában részleges sikereket értünk el a szántóföld területének és minőségének gyarapításában. általában véve a tervféladatokat nem teljesítettük. A szántóföld javítása érdekében fe! kell használnunk egyes tavalyi helyi tapasztalatokat, így pl. az ifjúság mozgalmát a több komposzt elérése, a városok, valamint a gyárak hulladékanyagának trágya formájában való felhasználása, az istállótrágya mennyiségének növelése, a zöldtrágyázás kifejlesztése érdekében, stb. A pártszerveknek és szervezeteknek fejleszteniök és támogatniok kell minden olyan kezdeményezést; amely hozzájárul a föld minőségének megjavításához. Az utóbbi időben nagyobb gondot fordítunk a talaj vízrendezésének kérdéseire. Számos példát mutathatunk fel, hogy ezen probléma megoldása után megkétszereződött a hektárhozam. A talajjavító és öntözési intézkedések gazdasági és politikai jelentőségére való tekintettel a Szlovákiára háruló feladatokat a CSKP KB politikai irodájának határozata szerint részletesen feldolgoztuk és az SZLKP KB irodája ezen feladatok megvalósításával kapcsolatban határozatot fogadott el. Az egységes földművesszövetkezetek a vízgazdálkodási és talajjavító intézkedések megvalósítása során már hozzáláttak erőik és eszközeik közös bevetéséhez. Szlovákiában eddig 18 talajjavltási szövetkezet és 27 előkészítő bizottság alakult. További ilyen szövetkezetek alakulófélben vannak. Tekintettel arra, hogy a vízgazdálkodási intézkedések az egységes föMmüvesszövetk' etek, az állami gazdaságok és a többi mezőgazdasági üzem érdekét szolgálják, elsősorban nekik kellene kezdeményezniök, hogy szélesebb méretekben hozzák létre a talajjavítási szövetkezeteket, amelyek azonnal megkezdenék tevékenységüket. A vízgazdálkodási és talajjavítási intézkedések megvalósításának óriási politikai és gazdasági jelentősége van. Rendkívül nagy befektetésekről van szó, amelyeknek megvalósítása hozzájárul az egész lakosság életszínvonalának emelkedéséhez. A vízgazdálkodási viszonyok rendezése után számos területen, különösen Dél és Kelet-Szlovákiában megjavulnak a társadalmi, egészségügyi és higiéniai viszonyok. Ezért a vízgazdálkodási müvek és berendezések építése, a talajjavltási intézkedések megvalósítása, kell hogy a városok, falvak lakosságának, az üzemek és a mezőgazdaság dolgozóinak, az üzemek, iskolák és falvak ifjúságának ügyévé váljon, hogy így gyorsabban és olcsóbban építsük fel ezeket a müveket és nagyobb hatékonyságot érjünk el. A vízgazdálkodási és talaj javítási intézkedések megvalósítása a következő jelszó jegyében folyik majd: „A szlovákiai vízgazdálkodási és talajjavltási intézkedések megvalósításában való részvétel minden lakos hazafias feladata." Az SZLKP Központi Bizottsága elvárja, hogy dolgozóink a pártszervek és szervezetek vezetésével segítséget nyújtsanak ezen fontos feladat teljesítésében. A szlovákiai mezőgazdasági termelés fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja a takarmányalap lassú növekedése. A takarmánytermelés gazdasági kérdéseinek és szakosításának rendkívül nagy figyelmet kell szentelni, mivel éppen ezen a téren nagyok a veszteségek a szövetkezetekben. Dél-Szlovákiában a föld természetadta feltételeit úgy kell kihasználni, hogy ugyanazon a területen évente két termést takarítsunk be. Szocialista mezőgazdasági üzemeink még mindig nem fordítanak megfelelő gondot, a takarmány tartósításának új technológiájára. A tápanyag • jelentős része elvész a széna földön valő szárítása, a fű késői lekaszálása és a jó'minóségű takarmány hozzá nem értő silózása következtében. A mezőgazdasági termelés lényeges fellendítését kétségtelenül csak a célszerű termelés biztosítja, mégpedig úgy, hogy a takarmányalap maximális mértékben és helyes összetételben fedezze necsak az állattenyésztési termelés tervezett fejlődésének szükségleteit, hanem hogy minden mezőgazdasági üzemben fokozatosan létrehozzanak legalább 15 °oos takarmánytartalékot és így stabilizálják az állattenyésztési termelés fejlődését. Annak ellenére, hogy ismert tény, miszerint a kukorica feltételeink között a viaszos tejes érés idején silózva sok tápanyagot ad. jelentőségét mégsem méltányoljuk eléggé. Ezért szükséges, hogy a legközelebbi Időben kibővitsük a kukorica vetésterületét, mégpedig az északi területen is, a déli területeken pedig a szántóföldön az eddiginél nagyobb arányban termesszünk silókukoricát. A sertéshizlalás, valamint a szarvasmarha takarmányozás tökéletesítése és intenzívebbé tétele érdekében helyes lesz, ha bevezetjük a cukorrépa takarmányra való termesztését, mivel így több tápanyagot nyerünk, mint a takarmányrépa és a burgonya termesztésével. A takarmány-cukorrépa termesztését különösen a burgonyatermő vidéken kell elterjesztenünk. Ennek feltétele azonban az, hogy először a cukorgyárakat lássuk el megfelelő mennyiségű cukorrépával. A tervezés jelenlegi módszerei a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak teljes mértékben lehetővé teszik a takarmány oly méretű termelését, hogy a takarmányalap összhangba kerüljön az állattenyésztési termelés fejlődésével. A takarmánytermesztés problémáit már számtalanszor megvitattuk. Tekintettel az új intézkedésekre a mezőgazdasági üzemek a jövőben nem számithatnak a takarmánybehozatalra. Ezért már a legközelebbi napokban segítséget kell nyújtanunk a szövetkezeteknek olyan tervek kidolgozásában, amelyek biztosítják a megfelelő mennyiségű takarmányt a rendelkezésre álló valamennyi tartalék maximális kihasználása mellett. A járási nemzeti bizottságoknak segítséget kell nyújtaniok az EFSZ-eknek, hogy ezek a tervek a legnagyobb felelősségtudattal foglalkozzanak a takarmánytermesztés kérdésének megoldásával. A CSKP XI. kongresszusa feladatunkul tűzte ki, hogy Szlovákiában 1965-ig az 1957-es szinthez viszonyítva 350 — 400 ezer állattal gyarapítsuk a szarvasmarhaállományt. A szarvasmarhatenyésztés jelenlegi szlovákiai helyzetét értékelve megállapítjuk, hogy a párt és a gazdasági szervek igyekezete ellenére, csak részleges sikereket értünk el a szarvasmarhaállomány növelésében. A bratislavai kerület helyzete azt bizonyítja, hogy a szarvasmarhaés tehénállományt a terv szerint növelhetjük. Ebben a kerületben az állattenyésztési termelés dolgozói és a nemzeti bizottságok a pártszervek és szervezetek vezetésével az elmúlt évben 16 095-el növelték a szarvasmarhák, 4 013-a! a tehenek számát. A nyitrai kerületben 10 655tel gyarapították a szarvasmarhák és 3 360-al a tehenek számát". Kijelenthetjük, a párt funkcionáriusai és a szövetkezeti tagok ma már tudják, hogy a nagy szarvasmarhaállomány jelentős mennyiségű istállótrágyát jelent, amely a hektárhozamok növelésének alapja. Az állattenyésztési termelés dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy ebben az évben 100 ezerrel gyarapítják a szarvasmarhaállományt. Sokat kell tennünk e feladat teljesítése érdekében. A háztáji gazdaságokban tartott tehenektől, valamint a magánszektor teheneitől származó sok borjú nem szerepel nyilvántartásunkban. Ezért a nemzeti bizottságoknak pontosabban kell vezetniök a gazdaság, állatok nyilvántartását, hogy így megakadályozzák a borjak levágását. A tehenek tejhozama még mindig alacsony. A tejhozamnak elsősorban a szövetkezetek közös tenyészeteiben kell növekednie. Természetesen ez az elegendő mennyiségű takarmánytői, valamint más zootechnikai intézkedésektől függ. Számos olyan szövetkezetünk is van azonban, amely már ma évente tehenenként több mint 2 ezer litert ér el és a szövetkezetek egy része több mint 3 ezer litert. A tapasztalatok azt mutatják, minél magasabb a tejhozam, annál kisebbek az 1 liter tejre eső költségek. Felelősségteljes feladatok várnak (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 3 * 1959. március í*,