Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-13 / 71. szám, péntek

A Lengyel Egyesült Munkáspárt 111. kongresszusa A kongresszus tárgyalásainak második és harmadik napja A Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresszusa tárgyalásainak második napján elsősorban vita folyt a LEMP KB beszámolójáról, amelyet az előző napon W. Gomulka elvtárs, a LEMP KB 'fclsó titkára adott elő Poznan, Lubiin, Lodzs, Krakkó és más kerületek küldöttei felszólalásaikban támutattak a párt egységére a szocializmusért vívott harcban, a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatainak megszilárdítására. Ugyanakkor felsorolták a kongresszus előtti vita konkrét gazdasági és politikai eredményeit. Ebben a vitában a párttagok százrei és a dolgozók tömegei vettek részt. Hosszantartó taps kísérte a küldöttek beszédeinek minden egyes mondatát, amikor arról beszéltek, hogy mennyire létfontosságú tovább szilárdítani a népi demokratikus ország szövetségét a Szovjetunióval s a szocialista tábor többi országával. A proletár nemzetköziség viharos manifesztációjává és a népi demokratikus Lengyelországnak az egész szocialista táborral való megbonthatatlan egységének manifesztációjává vált a kongresszus, amikor a LEMP III. kongresszusát a Szovjetunió Kommunista Pártja, Kína Kommunista Pártja, a CSKP és az NSZEP képviselői üdvözölték. E. Géreknek, a katowicei vajdasági pártbizottság titkárának elnökletével tartott délelőtti ülésen elsőként M. Spyshalski nemzetvédelmi miniszter szólalt fel. A vitában továbbá felszólalt W. Jarosiňski, a párt KB titkára és a varsói pártbizottság vezető titkára, M. Renke a Szocialista Ifjúsági Szövetség KB titkára és I. Szparniak a Lenin kohóművek dolgozóinak küldötte. Luigi Longo, az Olasz Kommuista Párt KB főtitkárának helyettese üdvözölte a kongresszust. A LEMP KB beszámolójáról folyó vitába csütörtökön még további négy szónok jelentkezett. N. G. Ignatov elvtárs beszéde N. G. Ignatov a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusát az SZKP Központi Bizottsága nevében üdvözölte és a küldötteknek tolmácsolta N. Sz. Hruscsov üdvözletét A LEMP III. kongresszusát nemcsak a lengyel nép, hanem valamennyi szocialista állam szempontjából nagy jelentőségű eseménynek minősítette, mert Lengyelország minden újabb lépése a szocialiimushoz vezető úton egyúttal hozzájárult a szocialista világrendszer további megszilárdításához. Emlékeztette arra a szégyenteljes csődre, amelyet az imperialisták és kiszolgálóik, a revizionisták összes tervei szenvedtek, akik abban az illúzióban ringatták magukat, hogy Lengyelországot sikerül elszakítaniok a szocialista államokkal, a Szovjetunióval való testvéri együttműködéstől. Az SZKP küldöttségének vezetője -ezután részletesen taglalta az SZKP XXI. kongresszusának eredményeit és a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Emlékeztetett arra, mily nagy jelentőségű a béketábor és az európai biztonság szempontjából a német kérdés és elemezte e probléma megoldására tett legutóbbi szovjet javaslatokat. A bonni kormánynak az Odera-Neisse lengyel határ elismeréséhez elfoglalt negatív álláspontjáról a következőket mondotta: — Már régen itt az ideje, hogy megértsék, az odera-neissei határ az egyedüli törvényes és igazságos határ Lengyelország és Németország között, olyan határ, amelyet a Szovjetunió érinthetetlennek tart. Nemegyszer rámutattunk, hogy mindenki, aki megkísérelné a lengyel állam vagy bármely más szocialista állam határainak megsértését, annak a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés összes résztvevőivel gyűlik meg a baja. Nem titkoljuk, minden eszközünk megvan ahhoz, hogy észretérítsük a támadókat. A kommunista és munkáspártoknak a revizionizmus ellen folytatott harcával kapcsolatban N. G. Ignatov hangsúlyozta, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és annak Gomulka elvtárs által vezetett Központi Bizottsága visszaverte a revizionisták kísérleteit a lengyelországi szocialista forradalom aláásására és sikereinek meggyengítésére. A lengyel dolgozóknak a párt iránti korlátlan bizalma azt tanúsítja, hogy a LEMP helyes úton halad, hogy igazi harcosa a dolgozók életérdekeinek, hogy a nép javát szolgáló bel- és külpolitikát folytat. N. G. Ignatov beszédét gyakran félbeszakította a viharos taps. Lelkes ünnepléssel fogadták az SZKP Központi Bizottságának üdvözlő levelét, amelyet N. G. Ignatov beszéde végén olvasott fel. R. Barák elvtárs beszéde Beszéde bevezető részében üdvözölte a Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresszusának küldötteit, tolmácsolta Csehszlovákia Kommunista Pártja és dolgozó népe elvtársi üdvözleteit. Mi Csehszlovákiában őszintén örülünk Lengyelország szocialista építése sikereinek. Bennük a szocialista tábor országai fokozódó együttműködésének bizonyítékát látjuk. A szovjet hétéves terv nemcsak a Szovjetunió óriási fejlődését bizonyítja a kommunista építés kibontakozásának időszakában, hanem egyben a legjobb feltételeket teremti valamennyi szocialista ország még szorosabb és sokoldalú együttműködéséhez. Mindkét ország, Csehszlovákia és Lengyelország, amint az egész háború utáni időszak mutatja, sikereit éppen a Szovjetunió segítségének és együttműködésének köszönheti. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa feladatul tűzte népünk elé a szocializmus építése merész céljának teljesítését. Amikor országaink békés szocialista építésére összpontosítjuk figyelmünket, nem feledkezünk meg, nem szabad megfeledkeznünk nemzeteink biztonságáról, hogy megvédelmezzük a nép építőmunkájának eredményeit. Mindenekelőtt Nyugat-Németország jelenlegi helyzete az, amely a legnagyobb éberségre késztet bennünket, mert mind Csehszlovákia, mind pedig Lengyelország nemzetei keserű tapasztalatokat szereztek a német imperializmussal és militarizmussal kapcsolatban. Épp e napokban emlékezünk meg Csehszlovákia területeinek fasiszta megszállása 20. évfordulójáró!, amikor is Csehszlovákiát München idején mint egységes államot szétzúzták, mégpedig a nyugati imperialisták támogatásával. E történelmi tapasztalatokból nemzeteink levonták a tanulságot Ezért határozottan harcolunk az újkori hitlerek garázdálkodása ellen Nyugat-Németországban, akik az amerikai imperializmus agresszív irányvonalában bízva, tovább fejlesztik ezt az irányzatot, amint erről Nyugat-Németország atomfelfegyverzése és az uszító revansiszta propaganda tanúskodik. Másrészt teljesen támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaságot, az első német munkásparaszt államot, amelynek példája utat mutat az egész német népnek. A Lengyel Népköztársaság kezdeményező javaslatokat tett a középeurópai feszültség enyhítésére, atomfegyvermentes övezet létesítésére. Ezek a helyes és reális javaslatok pozitív visszhangra találtak a világ békés erőiben és azokat teljesen támogatja Csehszlovák Köztársaságunk, épp úgy, mint a többi szocialista ország. Az európai és a világbéke szempontjából elvi jelentőségű a Szovjetuniónak rendíthetetlen békepolitikája, amely arra összpontosítja a figyelmet, hogy mindkét német állam részvételéve! megkössék a német békeszerződést és hogy Nyugat-Berlint a feszültség és a háború tűzfészkéből szabad, békeszerető várossá változtassák. A Szovjetunió legnagyobb mértékben igazságos javaslatai egyforma meleg támogatásra találnak mind Csehszlovákia, mind pedig a lengyel nép részéről. A béke és a nemzetek boldog élete érdekében legnagyobb kötelességünknek tartjuk megszilárdítani a szocialista tábor országait és az egész nemzetközi kommunista mozgalom egységét a proletár nemzetköziség elvei és a marxizmus-leninizmus győzelmes tanítása alapján. Ezen az egységen megtörik az Imperialisták minden merénylete a béke és a nemzetek i biztonsága ellen, a szocializmus és ! kommunizmus új győzelmei felé való 1 haladás ellen. A járás további előrehaladása érdekében A vágsellyei járási pártkonferencián sok szó esett a kultúrforradalomről, mivel ez, mint ahogy arra a CSKP XI. kongresszusa rámutatott, szorosan összefügg a szocialista társadalmi rendszer felépítésével hazánkban. A szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén nagy sikereket értek el a járásban. Egy év alatt 789 kisés középparaszt 6070 hektár földdel lépett a földművesszövétkezetekbe. Az eredmények meghaladják a tavalyi járási pártkonferencián tett célkitűzéseket és ezért nem kétséges, hogy megvalósul az újabb határozat is, amely szerint a vágsellyei járásban az év végéig teljesen befejezik a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérést. Nagy siker lesz ez, de korántsem jelenti azt, hogy ezzel már minden feladat megoldódik. A falusi dolgozóktól, politikai, szakmai és kulturális fejlettségüktől függ, hogy bebizonyítsák a nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan fölényét a magángazdálkodással szemben. Nagy jelentőségű esemény lesz a járás életében a hatalmas vegyiüzem felépítése, mely köztársaságunk műtrágya-szükségletének jelentős részét fogja gyártani. Az eddig csaknem teljesen mezőgazdasági járásban erősödik a munkásosztály. Népgazdaságunk feladatainak teljesítésével kapcsolatban nagy feladatok várnak rájuk. Ezért elkerülhetetlenül fontos nagyobb gondot fordítani a dolgozók és főleg az ifjúság nevelésére. A járási pártbizottság beszámolója és a küldöttek felszólalásai a vitában hangsúlyozták az iskola fontos szerepét a kultúrforradalomban. Igen tanulságos volt a sókszelőcei iskolaigazgató felszólalása, aki a tanulók politechnikai neveléséről beszélt. Elmondotta, hogy a sókszelőce tanulók harminc ár kísérleti földterületen fűsszerpaprika termesztésével végeznek kísérleteket. Nem véletlen, hogy éppen paprikával kísérleteznek. Községük földművesszövetkezete jövedelmének csaknem egytized részét a paprikatermesztésből nyeri. Az iskolások összehasonlítják saját eredményeiket a szövetkezetével és megállapítják, melyik paprikafajta a legjobb. Sókszelőcén a földművesszövetkezet jó feltételeket biztosít a tanulók politechnikai neveléséhez. Az egységes földművesszövetkezet legjobb, és az iskolához közel eső földjéből bekerítette a tanulóknak használatra adott telket és a talaj gondozását díjtalanul végzi. Több küldött felvetette, hogy a fiatalság főleg azért távozik el a falvakról, mert nincs lehe'tősége szórakozásra. Az ifjúság gyakran még kultúrhelyiséggel sem rendelkezik, ugyanakkor egyes falvakban két, három kocsma is van. S mivel ezekben növelni akarják a bevételeket, televíziós készülékekkel láttak el több kocsmát. Ezzel is vonzzák a fiatalságot. Az ilyen „kultúrközpontokban" iszákosságot, kártyázást tanulnak a fiatalok. De a meglevő kultúrházak sincsenek kihasználva. Bár Farkasdon a kultúrházban színdarabot tanulnak és hetenként kétszer közel 60 fiatal készül a spartakiádra, a legtöbb esetben a kultúrház zárva van mert nem gondoskodnak tüzelőről. Pedig fontos, hogy a fiatalságnak minél jobb feltételeket biztosítsunk a kulturális munkához. Éppen ezért törődni kell a meglevő kultúrházak minél jo6b Kihasználásáról. A járási konferencia szükségesnek tartja még a népművészeti alkotóversenyek együtteseiről való nagyobb gondoskodást. A határozat szerint Farkasdon példás táncegyüttest és Sókszelőcén magas színvonalú énekegyüttest kell szervezni. A konferencián sok szó esett a burzusá csökevények, főleg a burzsoá nacionalizmus elleni harcról. A hoszszúfalusi küldött a tanítók és szülök ebből eredő felelősségéről beszélt. Szerinte a dolgozóknak többet kell beszélniük a fiataloknak a tőkések elleni harcban kialakult egységről. Hisz a mai szlovák-magyar barátság gyökerei a múltból erednek. Azonban nemcsak megértésre kell törekednünk a különböző nemzetiségű dolgozók között, hanem igazi elvtársias viszonyra, összefogásra — mindenben és mindenütt. A földművesszövetkezetekben éppen úgy, mint a társadalmi munkában. Ami a magyar dolgozók politikai életbe való bekapcsolódását illeti, hiányosságra mutattak rá az elvtársak. Több községben, mint például Deákin, Pereden és Negyeden a magyar ifjúság, bár teljesen hasonló érdekeik, kötelességeik és jogaik vannak, mint a szlovák fiataloknak, és a szervezeti élet csak javukat szolgálná, mégis tartózkodnak a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségbe való belépéstől. Részben ez az oka, hogy a vágsellyei járásban 6000 fiatal közül csak 1150 a CSISZ-tag. De egyes falusi pártszervezetekben is — a konferencián Deákit és Negyedet említették — aránylag kevés a magyar nemzetiségű párttag. A járási konferencia határozata e hiányosság pótlására komoly célkitűzéseket tett. A kultúrforradalommal összefüggésben a járás különböző falvairól egybegyűlt kommunisták a szocialista hazafiság szellemében való nevelésről, az ateista propagandáról, a munkához és a szocialista tulajdonhoz valő helyes viszonyról, valamint a pártszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól beszéltek. Az ideológiai munkában nagyobb gondot fordítanak a pártiskolázásra, az előadásos propagandára és valózsínűleg — bár erről a konferencián nem beszéltek - a pártsajtó terjesztésére is. DRÄBEK VIKTOR AZ ti J SZQ F08TÁ1ÁBÚ Szép eredmények Községünkben, Nagygéresen már 1949 őszén megalakult a szövetkezet. A vezetőség bevált, a tagság megelégedett. A község környékén lankás területek vannak, melyeken már több évszázad óta folyik a szőlőtermelés. Szövetkezetünk tagjai négy évvel ezelőtt szintén telepítettek szőlőt. A jó anyagi körülmények között élő lakosság szereti a kulturális életet. Tavaly ősszel lerakták egy új kultúrház alapjait s az építkezés ez idén is fotyik. A HNB tudatában van annak, milyen kedvező fordulatot vesz a község fiatalságának élete, ha felépül a kultúrotthon. Az építkezéshez minden szervezet brigádmunkával járul hozzá. A helyi Csemadok-csoport 10 ezer korona értékben ajánlott fel segítséget az építkezéshez. Tervbe vették és már lerakták alapjait egy magyar tannyelvű nyolcéves iskola építésének is. A nyolcéves iskola politechnikai műhellyel is rendelkezik. E műhely társadalmi úton jött létre. Az EFSZ épületanyagot, a HNB pénzbeli segítséget nyújtott az iskolának, hogy a politechnikai nevelés megindulhasson. Ma már egészségügyi téren is kiemelkedő eredményeket érünk el a lakosság széleskörű bekapcsolódásával. A közeljövőben új egészségház felépítését veszi tervbe a HNB. Az alföldi vidékek átka, a tuberkulózis lassan már a múlt emléke lesz csak. A községben az építőmunka terén minden a kölcsönösség elvén nyugszik. Ahol hiányosságok észlelhetők, ott egymást segítik a szervezetek. Az iskolák mellett szép, higiénikus szempontból kifogástalan napközi otthon működik, amely ellátja a mezőgazdaságban dolgozó anyák gyermekeinek gondozását. Rövid időn belül kiszélesítik a sportpályát, röplabda és teniszpálya készül a sportkedvelő ifjúság számára. A sportpálya mellett szép fásított sétány létesült. KISS ILONA tanítónő, Nagygéres Kultúrházat építenek Perbetén Perbetén a falu közepén áll egy 200 éves épület, amely a postakocsik korában fogadó volt. A Bécsből Budapestre igyekvő kereskedők útjukat félbeszakítva itt pihentek meg. Az épületet mai célokra felhasználni nem lehetett, s miután nem volt olyan állapotban, hogy az utókor számára műemléknek megőrizhessék, a HNB úgy határozott, hogy az épületet lebontják és az anyagot egy új, korszerű kultúrház felépítésére használják fel. Az elhatározást tett követte: még e télen Magunk s egész társadalmunk érdekében Valamikor nagy gondot jelentett a munkaszerzés. Bár a felszabadulás után 700 személlyel növeketett Bodrogszerdahely lakólnak száma és sok nehéz munkát a gépek helyettesítenek, ma mégis mindenkinek van munkája. A régi rendszerben a báró birtokán könyörögtek munkáért a falu dolgozói. Ma hatalmas szőlőtelepünk, 22 község kenyérellátását biztosító pékségünk és helyi ipari üzemeink vannak. Nemrég épült fel és már üzembe is helyezték a kvádergyárat. A csernől traktorállomáson ls sokan dolgoznak. Ma senkinek sem kell könyörögnie, hogy munkát kaphasson. Feladataink, célkitűzéseink valóra váltása érdekében magunknak, s a közösségnek dolgozunk. % Kucik Pál, Bodrogszerdahely. megkezdték a régi épület lebontását. A brigádmunkából kiveszi részét a falu apraja-nagyja. A félévi szünetben a helyi nyolcéves középiskola tanulói ls segítettek a téglákat tisztítani. A falu valamennyi felnőtt lakosa vállalta, hogy 5 napot ledolgozik a kultúrház építésénél. Egyesek már meg is kezdték a munkát és a ledöntött épület tégláinak tízezreit készítik elő a kultúrház számára. Igyekeznek kihasználni az időt még a tavaszi munkák beköszöntése előtt. Már három kőművescsoportot szerveztek. Ács, asztalos, villanyszerelő szintén van a faluban és valamennyien szívesen segítenek a munkában. Kitűzték a célt: az 1959-es esztendőt már az űj kultúrházban akarják búcsúztatni és ott akarják méltóan fogadni az új évet. Misák János, Párkány Ipolybalog fejlődik Bátran mondhatjuk, hogy az 1958-as esztendő a község fejlődésének jelentős határköve volt. Az 1955 őszén megalakult szövetkezet az 1958 év derekán jelentősen kibővült. A község 84 kis- és középparasztja 465 hektár földterülettel gyarapította a közöst, és ma már a község határának 80 százalékán közös gazdálkodás folyik. A szövetkezet fejlődésévei párhuzamosan emelkedik a község lakosságának életszínvonala is. Míg 1930tól 1945-lg csak 16 új ház épült a községben, addig 1945-től 1958-ig 60 család épített magának kellemes családi hajlékot és csaknem 30 épület kapott kisebb-nagyobb javítást. A múltban csak 5 rádiótulajdonos volt a községben, ma már 95öt számolhatunk. A még gyorsabb fejlődés kapuját a villany bevezetése nyitotta meg Ipolybalog lakossága előtt a múlt év közepén. Üzembehelyezés előtt áll a helyi hangszóró is. A múltban a községben nem volt gépjármű, ma már 14 motorkerékpár, 197 kerékpártulajdonos mellett Spartak gépkocsi igénylők is akadnak. Míg 1938-ban csak 3 személy tanult főiskolán, addig 1948-ban 9, és 1958-ban már 29-re emelkedett a főiskolai tanulók száma Községünk lakossága olvas, tanul, művelődik. A felszabadulás előtt az elöregedett dolgozókról senki sem gondoskodott, mí 86 járadékost tartunk nyilván. Márciusban önkiszolgáló boltot nyitnak meg falunkban. Ipolybalog népe biztosan hala< a fejlődés útján. Pártunk XI. kongreszszusának szellemében kitűztük a kulturális élet fellendítését is. A község januárban mozigépet kapott és lelkes brigádosok segítségével a mozihelyiség átala kítását Is megoldottuk. A község lakossaga most egy új kultúrház építését ter vezl. Illés József, Ipolybalofi Baráti látogatás Ostraván Már hírt adtunk olvasóinknak arról, hogy a csernői és ostravai vasútállomás CSISZ-szervezetei baráti szövetséget kötöttek és hogy az ostravai CSISZ-szervezet küldöttei a múlt év decemberében látogatást tettek Csernőn. A csernői CSISZ-szervezet 12 tagú küldöttsége ez év februárjában viszonozta e látogatást. Az ostravai fiatalok már Karvinán várták a vendégeket és bekísérték őket Ostravára. A délután folyamán a vendégek megtekintették az új városnegyedet, ami csodálatukat. váltotta ki. Másnap délelőtt jól szervezett, magas színvonalú CSISZ-taggyülésen vettek részt, ahol megvitatták a CSISZ III. kongresszusán jóváhagyott új alapszabályzatot. Élénk vita alakult ki a VII. VIT problémái körül is. Az ostravf CSISZ-szervezet tagjai felajánlották fize tésük egy százalékát a találkozó napjái bezárólag a kapitalista országok fiatalj; VIT-en való részvételének támogatásán Ezt követően a fiatalok szakmák szerin két csoportra oszlottak és szakmai ta pasztalatcserére Indultak a gépek és a íróasztalok között. A látogatás utolsó napját városnézés sel töltötték a küldöttek, este pedig bú csúesten vettek részt. A csernői ifjúsác küldöttség kellemes emlékekkel tért ha za és azzal az elhatározással, hogy a Ostraván szerzett tapasztalatokat munka helyeiken és a CSISZ-szervezetben í hasznosítani fogják. Tóth István, Bél' JJJ SZÖ 4 * 1959. március 12.