Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-12 / 70. szám, csütörtök

M ilyen filmeket láttunk a Banská Bystrica-i filmfesztiválon? cseh és szlovák filmek első fesztiváljának eszmei-esztétikai konferenciáiról, vitáiról már írtunk. Ebben a cikkünkben legalább röviden be szeretnénk mutatni azt a 12 filmet, amely a Banská Bystrica-i Hviezda mozgó közönsége előtt hét nap alatt lepergett. Kezdjük sorjában. A csehszlovák irodalmi életben négy-öt évvel ezelőtt méltán keltett feltűnést Ján Otčenášek, kiváló cseh író Brych polgártárs című regénye. (A regény különben megjelent magyar fordításban is.) Ennek alapján készült az idősebb nemzedékhez tartozó Otakar Vávra rendezésében a hasonló nevű film. A történet az 1948-as februári viharos napokat és a rákövetkező néhány hónapot ádeveníti fel. A cselekmény középpontjában az értelmiségi Brych áll, akinek a történelem fordulópontján két világ között kell választania. Nem tudja megérteni az osztályok összecsapását, valamiféle nemlétező harmadik utat keres, amely összhahgban állna a „teljes" szabadságról, demokráciáról, humanizmusról, benne kialakult hamis elképzeléssel. Kispolgári életfelfogása, környezetének visszahúzó hatása és a forradalmi zajlás egyes részleges visszás jelenségei következtében elhatározza, hogy elhagyja hazáját. A konfliktus feloldására a határ közelében fekvő kalyibában kerül sor, ahol a túloldalra készülő disszidensek díszes társaságában rádöbben: hiszen ezek az urak veszett dühükben háborúra számítanak, csakhogy újra kezükbe kerüljön a gyár, a birtok, az üzlet. És Brych talál magában annyi erőt, hogy hátat fordítson nekik. A film természetesen nem ölelhette fel a regény nagy anyagát. Csak azokra az adatokra szorítkozik, amelyek cselekvése magyarázza és kidomborítja a t'őhös jellemvonásait, eljárásának rugóit. A baj ott kezdődik, hogy egyes figurák múlt nélkül huppanak bele a cselekménybe, nem látjuk őket fejlődésükben és ezért nem mindig értjük viselkedésüket. A felvetett probléma azonban így is rendkívül fontos, ma is időszerű. A film nemcsak hatásos és hű képét adja a februári eseményeknek, hanem egyes hibák ellenére művészi szinten teszi ezt. A "Szent Péter esernyője címú szlovák-magyar kooprodukciós filmről sajnos nem lehet sok jót írni. Olvasóink döntő többsége bizonyára ismeri a Mikszáth-művet vagy magát a filmet, illetve recenziónkat erről a műről, úgyhogy ezúttal elhagyhatom a rövid ismertetést. Nem akarom azt sem ismételni, amit már számos bírálatban mások megírták, például, hogy elhibázott a pap alakja, helyenként szirupos a falu hétköznapjait ünnepi köntösbe bújtatott film stb. Véleményem szerint kiváló mű születhetett volna ebből az irodalmi anyagból. Elvitathatatlan tény, hogy a filmben itt-ott és néha nagyon hatásos formában kivillan az erős vallásellenes mondanivaló és az is biztos, hogy egy-egy kép-sorban érvényesül a helyes irányú humor. De a film egéfezét tekintve ez mégsem Mikszáth. Távol vagyok attól, hogy az irodalmi mű gépies lemásolását helyesnek tarosam. A film sajátos eszközökkel áolgozó művészet, és az Hyen kísérlet az esetek döntő többségében balul ütne ki. Én éppen azon a nézeten vagyok, hogy a film alkotói nem tudták megfogni Mikszáth művének lényegét. nem látták meg benne társadalom-bíráló magvát. Ha ezt a koncepciót követték volna, akkor merészebben formálhatták volna az irodalmi anyagot, esetleg mellőzhetGombamódra szaporodnak a televíziós antennák, a szerelők alig győzik a munkát. (P. Haško felvétele). ték vagy tompíthatták volna azt, ami Mikszáth idején igaz volt, de nem hathat átlagos igazságnak ma, s akkor időszerűbbé tehették volna az egész történetet. Ügy hiszem ezzel szemben egy másik elképzelés érvényésült, amely szinte mindent alárendelt a szórakoztatás, a nevettetés követelményének. Az ifjúságból szóló új filmben, három prágai fiú kalandvágyból a bűnözés útjára lép. A háttérben a lépéseiket meghatározó eredendő ok a rossz családi nevelés, a kényeztetés, a meg nem értés, illetve a a durvaság. A következményektől félve el akarják tüntetni a nyomokat s így újabb kihágásokat, bűntetteket követnek el, míg be nem következik a tragédia. És ekkor egyikük megtalálja a visszafelé vezető útat. Tonka, a fiatal vámtisztviselönő győzi meg arról, hogy bűnéért a társadalom felelősségre vonja, de azután még kezdhet új életet. Ez röviden a Még visszatérhetsz című film meséje, amelynek forgatókönyvét a fiatal, de a Szeptemberi éjszakák és az Ilyen nagy szerelem című színműveivel már nagy sikert elért Pavel Kohout írta. A fiatalok életéről, égető problémáiról feltétlenül írni kell. Helyes az egyes visszás jelenségek okainak és következményeinek művészi formában való feltárása, elemzése. És a Václav Krška rendezésében készült film ezt teszi, mégpedig nagyon drámai, érdekes módon. Mégis fenntartásaim vannak. A drasztikusnak mondható történet maroknyi csoportra jellemző lehet, de semmiesetre sem a többségre. A film pedig ezt a többséget csak kulisszaként kezeli, egy-két jelenetben és nagyon szégyenlősen a háttérben mozgatja. A rossz útra tévedőktől senki sem kéri számon tetteiket, sem az üzem, sem az ifjúsági szervezet, egyszóval a társadalom süket és vak marad. Pedig olyan folyamatról van szó, amelynek egyes szignalizáló jelenségeit észre kellett volna vennie és közbe kellett volna lépnie. A társadalmat csak Tonka és a rendőrség képviseli, de már csak a bűntett elkövetése után. Ezzel kapcsolatban akaratlan felmerül a kérdés, miért nem születik meg már végre sz a film, amely ifjúságunk életét,' problémáit, fejlődését' a pozitív oldaláról mutatná be? Talán ebben a vonatkozásban nincs elég konfliktus? II Élgyhiszem, ifjúságunknak töbllel bet mond egy másik fiim, a színes, szélesvásznú Halál a nyeregben, annak ellenére, hogy feldolgozása — eltekintve R. Milič nagyszerű felvételeitől — nem olyan igényes, mint az előző filmé. Ez a mű egy állami méntelepen lejátszódó történet keretében a ponyvairodalom még ma is érezhető hatása ellen harcol fiatalt, öreget szórakoztató, izgalmas formában. Az előadás után rendezett vita is igazolta azt, hogy sokkal több ilyen filmet kell forgatnunk, amely kielégíti és megfelelő irányba tereli az ifjúság természetes kalandvágyát. A legifjabb nemzedékhez, a gyerekekhez akar szólni Milán Vomšík, a nagytehetségű fiatal rendező filmje, a Játék és álom, amelynek forgatókönyvírója Ludvik Aškenázy, a kiváló cseh író, Tulajdonképpen két novella filmváltozatáról van szó. A film újra meggyőz minket Aškenázy nagy gyerekszeretetéről és arról, hogy behatóan ismeri a gyerekek világát. Kedves, szellemes és művészileg meggyőző alkotás ez, amelynek gyerekszereplőit, főleg a kis Miša Staninecet azonnal a szivünkbe zárjuk. Mégis az a meggyőződésem, hogy ez a mű sokkal többet mond a felnőtteknek a gyerekekről, mint amennyit a gyerekeknek mondhat. A fesztiválon a háborús tematikát az Akkor karácsonykor című film képviselte. Erénye, hogy története figyelmeztető mementó: az ellenséggel szemben legyünk mindig éberek. Alkotói jól ismerik a katonai környezetet és a film alakjaiból élő, hús-vér embereket formának. A film harci jelenetei technikai szempontból elsőrendűek. Mégis a drámai alapkonfliktus az, hogy a második világháború végefelé egy területünkön harcoló csehszlovák katonai egység nagy árat fizet ébersége csökkenéséért, amikor a katonai felelősség és kötelességérzet ellentétbe kerül egy nyugodt karácsony-este utáni vággyal — helyenként nem hat minden vonatkozásban meggyőzően és hitelesen. A Banská Bystrica-i filmfesztiválon még három vígjátékot láttunk. Ojra meggyőződhettünk arról, hogy közönségünk mennyire szereti az ilyen filmeket. És mivel igazán kevés van belőlük, néni csoda, hogy a mozilátogató közönségnek elég jelentős része örömmel fogadja a gyengébb, sőt néha a semmitmondó vígjátékokat is. Sajnos vígjátékaink közül egy sem remekelt. Még talán a legjobb a Karel Capek három rövid írása alapján készült Természetfölötti dolgokról című film, főleg az első és a harmadik elbeszélés. Capek itt nevettető, ironizáló formában rámutat lényegében arra, hogy a kapitalista társadalomban jót tenni nem igen „kifizetődő" dolog. A film alkotói azonban véleményem szerint nem mérték fel elég gondosan, hogy Čapek nemcsak szórakoztatni akart és ezért nem emelik ki mindenütt eléggé kifejezően a novellák szatirikus társadaionybírálatát, s helyenként célt tévesztenek. A Főnyeremény című film mulatságos történet arról, hogy milyen nehézségeket, bonyodalmakat okozhat egy Spartak elnyerése a sorsjátékben. Sajnos ebben a filmben szinte az egész világ a Spartak körül forog és úgy tűnik, mintha alkotói is elnéző és megértő szemmel néznék mindazt, ami a cselekményben lejátszódik s ami már feltétlenül elítélendő. A Vasárnap köszönt be a szerencse című szlovák filmvígjáték nem sokkal szerencsésebb alkotás. Itt ugyan a Sportkáról van szó, viszont a színvonal tekintetében különbséget nem igen találunk. égére hagytunk még három filmet, amelyek a tavalyi termés igazán színvonalas alkotásai közé tartoznak. A Menekülés az árnyékból, ez a pszichológiai dráma szintén fiatal rendező, J. Sequens műve, aki Moszkvában Szergej Geraszimov, a híres szovjet rendező tanítványa volt. Egy boldognak induló házasságra ráborul a múlt kísértő árnya. A polgá® világot eszményítő maradi gyógyszerész az öngyilkosságba kergeti lányát, aki férjhez ment egy „közönséges" rajzolóhoz. Ez a film központi problémája, de ezenkívül számos más égető kérdést érint, amelyek bonyodalmakat okoznak a mai fiatalok életében. A film időszerű, nem marad a felszínen, hanem kutatja az okokat. A. családi . élet problematikájából nierit a J. Spitzer forgatókönyve álapján, F. Kudlác" rendezésében készült Utolsó hazatérés című film is, amely a szlovák filmgyártás egyik sikerének könyvelhető el. A történet napjainkban játszódik le. Péter és Lena házassága kis híján felbomlik, mert az asszony, mint a Faluszínház színésznője havonta csak egy hetet tartózkodott odahaza és fiatal újságíró férje, akire egyetlen gyerekük nevelése hárul, szerelmes lesz a rokonszenve^ Évába, kollégája barátnőjébe. S ha mégsem következik be a házasság felbomlása, ez annak köszönhető, hogy Péter, és Éva is felismerik: most, amikor a gyerek látná kárát minden ilyen lépésnek, már késő, vállalni kell azt, ami a legnehezebb — a lemondást. A film javára szól az, hogy lényegében a szocialista erkölcs mellett síkraszállva nem igyekszik kész receptet adni a hasonló problémák megoldására, hanem további gondolkozásra serkent. A filmfesztiválon bemutatott müvek és egyben a tavalyi filmtermés egyik legtökéletesebb alkotása a Vágy. Kinematográfiánkban egy új tehetség, Vojtech Jasný rendező a Szeptemberi éjszakák után újra igazolja kivételes képességeit. A Vágy olyan, mint a legszebb költemény. Jasný négy lírai történet keretében tulajdonképpen néha derűs, néha borús poézist visz vászonra, elgondolkoztatva az élet értelméről. Négy évszak elevenedik meg a filmben és ennek megfelelően a gyerekkor, az ifjúság, az emberi delelő és az élet utolsó évei. Jasný párhuzamot vonó filozófiája vitatható, de kétségtelen az, hogy ez a művészi kísérlet, amely eszközeiben emlékeztet a Szállnak a darvakra, gyümölcsözően felhasználható a hazai filmművészet továbbfejlesztésében. Legtökéletesebb része az Andéla című elbeszélés. amely nemcsak filmszerű, hanem van dráma konfliktusa is. izénkét filmet láttunk. Eszmei és művészi színvonaluk különböző volt. Egybevetve mégis arról tanúskodnak, hogy a csehszlovák film hibái ellenére új felvirágzásának korszakába lépett. A világ legjelentősebb filmfesztiváljain tavaly elért nagy sikerek nem a véletlennek köszönhetők, hanem egy felfelé ívelő örvendetes fejlődés törvényszerű velejárói és kimagasló csúcsai. Gály Iván FILMJEI Imiin iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimimiiimmiiiiiiiii Nagy sikernek örvendő és a nemzetközi filmfesztiválokon elismerést érdemelt alkotások szerepelnek a hét műsorán. A hűbériséghez erős kötelékekkel fűződő nemesi földbirtokos osztály bomlását, erkölcsi felőrlódését vitte erős korszakábrázoló alkotásban vászonra Marius Teodorescu román rendező a CSALÁDI ÉKSZEREK-BEN. A film forgatókönyve Petru Dumitriu elbeszélése alapján készült, s a maga idején nagy sikert aratott a legutóbbi Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Mit mutat be a film meggyőző erővel? A nép nyakán élősködő földesurak családi és társadalmi életének erkölcsi bomlását, az úgynevezett jó családok elindulását a lejtőn, az orosz proletarfátus forradalmának hatására és utórezgéseként 1907-ben kitört ösztönszerű parasztlázadások hátterét. Egy bojárcsalád tagjai a történet főszereplői, de a család életén keresztül bepillantunk az egész bojárság léha életébe. Az elbutított parasztokból kipréselt pénz itt az úr. Lop az intéző, lopnak a rokonok, mindegyik meglopja a másikat, és azt hiszik, hogy az nem veszi észre. Ugyanakkor két jellemtipus domborodik ki a bojárcsaládban: az ősi „jusshoz" még életveszélyben is görcsösen ragaszkodó vénleány Leonora, ki a család uralkodó matrónájának tartja magát, akit az ősi föld „rabsága" megfosztott a nagyvilági élet örömétől, a másik oldalon pedig húga, a világot járt delnő, ki a művelt szélhámosok minden fogását eltanulta, s férjétől elhagyatva tér haza a szülőházba, hogy javítson sorsán: kivárja Leonora halálát, hogy örököljön. A vénlány vagyona a mozgatója Elena minden cselekedetének és ezért lesz testvérének gyilkosa Ifjú költőink bratislavai bemutatkozása A Csemadok bratislavai helyi csoportjának irodalmi köre március 9-én este, a pedagógiai iskola termében megrendezte a „Szlovákiai fiatal magyar költök szerzői estjét". Az érdeklődök zsúfolásig megtöltötték a helyiséget, ami örvendetes bizonyítéka annak, hogy a vidék után végre fővárosunk magyar olvasói is szeretettel fogadták a szlovákiai költögárda ifjú képviselőit. Kár csupán, hogy a célnak megfelelőbb helyiség nem akadt. A dr. Turczel Lajos szerkesztésében megjelent és sokat vitatott költői antológiájából már népszerűségnek örvendő Cselényi László, Fecsó Pál, Gyüre Lajos, Kulcsár Tibor, Nagy Lajos, Petrik József, Simko Tibor és Tőzsér Árpád mutatkoztak be a közönségnek. A Csemadok kezdeményezése feltétlenül dicséretet érdemel. A fiatal költök alkotásait, Uács József megnyitó beszéde után, Kopasz Csilla, Nagy Katalin, Dráfi Mátyás, Vaszily János, Vass Ottó lelkesen és gyakran figyelemreméltó drámai készséggel tolmácsolták. Matheizer Mária, Mališek Bedrich, Szaturi György és Dagmár Komová nívós zeneszámaikkal járultak hozzá az est sikeréhez. Ki kell emelnünk Tóth András tehetséges előadásában Németh László két nagyon szépen megzenésített Puskin költeményét. Monoszlói Éva előadóművészeiét nem kellett újra felfedezni. Csak köszönet illeti őt azért a négy költeményért, melyet az ügyhöz méltó szeretettel előadott. A fejlődőképes főiskolai előadóknak, akikkel ilyen estéken még gyakran kívánunk találkozni, előadása különösen értékes volt. . Az irodalmi estét a jelenlevő költők egy-egy kedvenc versük elmondásával fejezték be. A közönség őszinte tetszésnyilvánítása mellett zárult ez az irodalmi est, melynek megrendezésében Monoszlói Éva és dr. Csanda Sándor szereztek érdemeket. Kívánatosnak tartanánk ilyen esték gyakoribb megismétlését, melyek a szlovákiai magyar költők kapcsolatát a magyar olvasótáborral elméályítenék, kiszélesítenék és megteremtenék a kapcsolatot a csehszlovákiai magyar irodalom ismertebb nevű művelőivel is. Azonkívül bízunk abban, hogy hasonló találkozások, melyek közelebb hozzzák az alkotásokat a közönséghez, az írókra is buzdítólag hatnak és növelik az olvasók táborát. dt. A családi ékszerek című fiim egyik jelenete. a parasztlázadások mozgalmas idején. A sors iróniájának tűnik lányának megszökése egy katonatiszttel, - természetesen a családi ékszerekkel együtt, — s ugyanakkor a tönkre ment világfi férj „tékozló fiúként" való hazatérése. Remek jellemalakításokkal találkozunk a filmben, és elmondhatjuk, hogy erőssége a letűnt úri világ tökéletes ábrázolása. Az 1907-es évek forradalmi megmozdulásai viszont epizódszerúen hatnak és képei egy-két parasztfigura ábrázolásától eltekintve — halványak. A HÁZ A SZIKLA ALATT című magyar filmről, Makk Károly rendező alkotásáról a dicséret felső fokán nyilatkoznak azokban az országokban, ahol bemutatták. Megrázó erős dráma, paraszti tragédia a háború utáni időkből. Elfogulatlanul beszélhetünk a legnagyobb dicsérettel a rendező munkájáról és az élethű színészi alakításokról, a fő cselekmények és epizódok kitűnő tömör összehangoltságáról. A korszak, melyben története lejátszódik, a háború utáni nehézségek korszaka, az új élet építésének útján tett első lépések ideje. Megütköznek egymással a régi és az új világ erői és sokan okozzák maradiságukkal egyéni balsorsukat. Makk Károly filmjében azonban nem érezzük az erők küzdelmét, legfeljebb sejthetjük. Individuális paraszttörténet, pszichológiai dráma ez. Egyéni paraszttrágédia, melynek hátterében érzelmi, lélektani motívumpk nyilvánulnak meg erőteljesen. Ezért szűkebb a társadalmi mondanivalója, viszont pozitívuma, hogy alakjai sematizmustól mentes élő emberek. Művészi szempontból felejthetetlen élmény a családi háromszöget alakító főszereplők: Görbe János, Psota írén és Bara Margit jellemalakítása. l. L. Vetélkedés Léván Gondos előkészületek után az elmúlt hetekben került sor a Csemadok legjobb színjátszó csoportjainak kerületi szemléjére. A kerületi szemlék nyertesei - a kassai és a komáromi színjátszók - március 7-én és 8-án Léván találkoztak. A komáromiak Barta Lajos Szerelem, a kassaiak Csizmarek Mátyás - Vincze Ottó: Boci, boci tarka című színművét mutatták be. A legjobb színjátszó csoportok szemléjének tavalyi nyertese: a lévai színjátszócsoport e hó 22-én Tudor Musatescu román szerző Titanic-keringő című vígjátékával lép a közönség elé. A lévaiak előadása után kerül sor a bíráló bizottság döntésének kihirdetésére és a legjobb színjátszó csoport kitüntetésére. A győztes csoport többek között abban a kitüntetésben is részesül, hogy a Csemadok VII. országos közgyűlésének első napján, április 6-án a több mint 500 főnyi Csemadok-küldött előtt a bratislavai Hviezdoslav Színházban mutathatja be műsorát. A színjátszó csoportok között nagy a vetélkedés. A döntőben mindkét -csoport igyekezettel játszott. Most nagy érdeklődéssel várják a tavalyi győztes bemutatkozását és a bíráló bizottság döntését. _ (b

> Mesegyűjtő pályázat A Szabad Földműves szerkesztősége népmesepályázatot hirdet. A pályázatnak az a célja, hogy az elkallódott eredeti népmesék gyűjtését elősegítse. A pályázat feltételei nagyjában a következők: A pályázók „Mesegyűjtő pályázat „felírással jelöljék meg küldeményeiket. A pályazat" felírással jelöljék meg küldeményeiket. A pályázat beküldési határideje szeptember 30. A beérkezett pályamüveket október 31-ig értékeli ki a bizottság. A pályázók értékes díjakban, könyvjutalmakban részesülnek. Bővebb felvilágosítást a Szabad Földműves szerkesztősége ad. ÜJ SZÖ 9 * 1959. március í*, t