Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-08 / 66. szám, vasárnap

(Folytatás a 7. oldalról) lamint a vállalat alkalmazottai ingyenes önsegély kretében végzett munkájának értékét. Kiegészítő forrásként felhasználhatják azt a különhitelt, amelyet az Állami Bank folyósít a vállalatoknak a költségvetésben feltüntetett építkezési költség 20 szá zalékát kitevő összegben. Egyetérthetünk egyes polgártársaink azon javaslataival, hogy a vállalati lakások jövőbeni tulajdonosai önként adjanak kölcsönt a vállalatnak pénzeszközöket, melyet a vállalat viszszaszármaztatna, avagy a lakbérekből leszámítana. Mind a vállalati, mind a szövetkezeti építkezéseket a kerületek számára összefoglalóan fogják megállapítani és a kerületek kezdeményezésének megfelelően határozzák majd meg az egyik vagy másik építkezési formát és azok fejlesztését. A megállapított teljes számú lakásra biztosítani fogják a teljes anyagszükségletet és meg fogják állapítani az állam által folyósítandó segélyt, valamint a hitel összegének nagyságát. A kerületeknek ezzel lehetőségük nyílik arra, hogy jobban kihasználják a helyi feltételeket és lehetőségeket az egy lakásegységre eső költségek csökkentésénél és a rendelkezésre bocsátott eszközökből több lakást építsenek fel. 4. Az EFSZ-ek lakásépítkezéseit hasonlóképpen fogják megszervezni, mint a vállalati építkezéseket Az EFSZ a lakásépítkezéseket önsegély alapján avagy vállalkozási alapon az állami építkezésekre érvényes árakon, avagy mind a két mód kombinálásával valósithatja meg. Az EFSZ a szükséges anyagot nagykereskedelmi áron kapja. Az épületanyagot, különösen a falak felhúzásához szükséges anyagot főleg a helyi nyersanyagforrásokból fogják nyerni. E célból a járásban néhány EFSZ társíthatja eszközeit az említett anyagok közös termelése érdekében. Az EFSZ-eknek műszaki segítséget a járási nemzeti bizottság, a járási építészeti válla:at, avagy más vállalat nyújt a védnökségi segélynyújtás keretében. Az EFSZ-ek lakásépítkezéseire a pénzt a szövetkezetek saját pénzügyi eszközeikből, az EFSZj tagok eszközeiből, valamint azokból az eszközökből biztosítják, melyeket az Álllami Bank hitel formájában folyósít az EFSZ-eknek az építkezési költségek 20 százalékát kitevő összegig. Nem érthetünk egyet azzal a javaslattal, hogy az állam folyósítson segélyt az EFSZ-eknek, vagy pedig az EFSZ-ek oszthatatlan alapját használják fel építkezési célokra. Kivételt fognak képezni a haLármenti járásokban levő EFSZ-ek. ahol meg kell valósítanunk a községek komplex betelepítését. Az állam ezeknek az EFSZeknek az építkezési költségek 30 százalékát kitevő összegben nyújt segélyt és az Állami Bank a lakásegységre vonatkozó költségvetés 60 százaiékáig kitevő összeget folyósít hitelként. 5. A magánlakások építkezését a nemzeti bizottságok fogják szervezni és ezen építkezéseket önsegéllyel, vállalkozási alapon avagy az említett két mód kombinálásával fogják megvalósítani. Az építést akkor engedélyezik, ha a magánépítő rendelkezik a szükséges telekkel, pénzügyi eszközökkel, építőanyaggal és az építési tervvel. A vállalatok alkalmazottainak kölcsön folyósítható a dolgozók vállalati alapjából és az EFSZ-tagoknak az EFSZ-ek szociális alapjáiból. esetleg segítségben részesülhetnek azzal, hogy az állami takarékpénztár hitelt folyósít számukra. A nemzeti bizottságok feladata, hogy a magánépítőket az építkezések gyorsabb ütemű befejezésére, a telkek ! jobb kihasználására, valamint soros j beépítésre késztessék, ami az egész közösség beruházásaiban megtakarításokat eredményez és ezenkívül műszaki segítséget fognak nyújtani a magánépítkezőknek. Az országos feladat teljesítésének feltételei A komplex lakásépítkezésért a kerületi nemzeti bizottságok felelnek. A lakásépítkezés kerületi tervének összhangba kell hoznia az építkezés egyes formáit, a járások és az egész kerület tervezett építkezéseit. A kerületi nemzeti bizottságok jogkörébe tartoznak a föberuházó alakulatok, a tervszervezetek, az építkezési vállalatok és az építkezési anyagokat termelő vállalatok. Ez megteremti annak szükséges feltételeit, hogy az egyes kerületekben sikeresen megoldjuk a lakásproblémát. A lakásépítkezést mint egészet kell felfognunk. Ezzel összhangban kell állnia a megfelelő lakáskultúrának, beleértve a lakások nagyságát és berendezését. A lakáskultúra tekintetében a külföldhöz viszonyítva az elsők között állunk az egész világon. Mind több háromszobás lakást építünk, és így országos átlagban a lakások nagysága elérte a 39 négyzetmétert. Ä többemeletes házaknál ez az átlag 37 m

2, a családi házaknál 45 m

2-t tesz ki. (Csak a lakóhelyiségekről van szó, a konyha területének csupán 12 m

2 feletti részét számoljuk bele ebbe az átlagba.) Ez jelenleg összhangban áll eszközeinkkel és szükségleteinkkel. A határozati tervezet ezért a harmadik ötéves tervben is ilyen lakáskultúrát vesz számításba, amely a lakásépítkezés helye és az épületektípusa szerint lényegesen magasabb lesz a többgyermekes családok számára készülő lakások esetében, mint a garzonlakások és a kéttagú családok számára készült lakások esetében. Egyes tervezők a vita során az országos átlag növelését szorgalmazták minden bizonnyal azért, hogy a tervezésben jobban érvényre juttathassák „alkotó" képességeiket. Ezek a nézetek egyéni felfogásból erednek, amely nem veszi tekintetbe az országos lehetőségeket és szükségleteket. Nagyon hasznos lesz, ha az építészek és a tervezők igyekezetüket a lakóterület lényeges javítására és célszerű felhasználására, valamint arra összpontosítják, hogy a különféle lakásfajták tervezésével a lakosság szükségleteinek megfelelően gondoskodnak a lakások jobb kihasználásáról. megfelelő típusú lakásokat terveznek az egyedülállók, az öreg emberek, a fiatal házasok, a földművesek számára. Elvárjuk, hogy építészeink és tervezőink felelősségteljes munkájukban az esztétikai, takarékossági szempontok, valamint a műszaki haladás figyelembevételével tekintetbe veszik a családok életében lezajló és a jövőben is bekövetkező változásokat is. Például újtípusú lakásokkal kell megoldanunk a bútor kérdését is. a nagy. nehezen szállítható bútordarabok helyett előnybe kell részesíteni a beépített és az apró tipizált elemekből a szükségleteknek megfelelően összeállítható és fokozatosan megvásárolható bútort. A lakáskultúrához tartozik az is, hogy a lakóházak vörnvékén a lakók életét meqkönnvítő és kényelmesebbé tevő szolgálatokról is qondoskodni kell. Elsősorban arról van szó, hogy a lakónegyedekben üzleteket, közös étkezdéket, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, játszótereket, a közszolgáltatás egyes gyűjtő és javító központjait, egészségügyi és kulturális intézményeket, stb. iétesítsünk. A lakáskultúra és a lakosok megelégedettsége szempontjából nagy jelentősége van a közlekedési vonalaknak, a közúti világításnak a lakóházak körüli parkosításnak és a levegő tisztaságának is. Minderről nem szabad megfeledkeznünk a lakásépítkezés során, annál kevésbé, mivel számos ehhez hasonló intézmény létesítésében pl. utak, parkok rendezésében, fák és virágok ültetésében, gyermekjátszóterek létesítésiében, stb. segítséget nyújthat a lakosság is. Tekintettel arra, hogy a szocialista ember életében és nevelésében nagy jelentősége van a lakáskultúrának, a hosszú időtartamra szóló tervezés során szem előtt kell tartanunk azt, hogy a lakásépítkezéssel a kommunista társadalomban élő ember életének egyik feltételét teremtjük meg. A lakásépítkezés nagy feladatait nem tudnánk teljesíteni széles méretű tipizálás nélkül. Az országos és a kerületi típusterveknek lehetővé kell tenniök a lakásépítkezés gyors iparosítását és a technika világszínvonalára kell támaszkodniok. A tömeges lakásépítkezésben a tipizálás, normalizálás és unifikálás széleskörű alkalmazása megteremti a reális feltételeket ahhoz, hogy bevezessük a szerelt elemek és egész lakóházak sorozatgyártását • és így elérjük az építkezés magas műszaki, szervezési és gazdasági színvonalát. Ugyanakkor meg kell akadályoznunk azon nehézségek megismétlődését, amelyek a múltban a típusok qyakori váitoztatása következtében merültek fel. pedig a típusok változása többnyire csak részleges tökéletesítésre épült, ugyanakkor azonban csökkent az új típus gazdaságossága. Ezért 1962-ig a TOB. a BA és a G 58 típusok, valamint kerületi variánsaik képezik a lakásépítkezés változatlan alapját. Ugyanakkor azonban bíráló szemmel kell felmérnünk az említett típusok előnyeit és hátrányait és ennek alapján a kísérleti építkezéseken új típusokat kell kialakítanunk. Lehetetlen azonban az, hogy az alapvető típusokat a sorozatgyártás kifejlesztése után bizonyos ideig változtassuk. Ez csak zavart és veszteséget okozna. Nem gördítünk azonban akadályt annak útjába, hogy az új típusokat esetleg hamarább vesük be a tömeges méretű építkezésben abban az esetben, ha beigazolódik a használt típusoknál magasabb gazdasági hatékonyságuk és célszerűséqük. A párt olyan lakásépítkezési programot hirdet meg, amelyre - terjedelmét tekintve — nemzeteink történelmében nincs példa. A nagy és reális feladatok bizonvára nagyszerű alkalmat nyújtanak építészeinknek, tervezőinknek és kutató intézeteinknek, hogy teljes erőbevetéssel munkálkodjanak tudásuk, tapasztalataik, munkalelkesedésük felhasználásával ezen történelmi mű megvalósításán. El várjuk, hogy építészeink, tervezőink, a kutató és tudományos intézmények dolgozói teljes mértékben bekapcsolódnak ennek az országos feladatnak, 1 millió 200 ezer lakás felépítésének teljesítésébe és munkájukkal a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulnak a lakásépítkezés magas eszmei, művészi és műszaki színvonalának, valamint gazdasági hatékonyságának eléréséhez. Építészetünktől elvárjuk, hogy gyorsabban és bátrabban bevezetik az olyan építkezési anyagok termelését, amelyeknek tömeges méretű alkalmazása lehetővé teszi az építkezési anyagok súlyának és a munkaráfordításnak csökkentését és ezzel a lakásegység árának lényeges leszállítását. Az építkezési anyaqok kutató intézetében és néhány más vállalatban számos javaslatot dolgoztak ki az új építkezési anyagok és az előregyártott elemek termelésével kapcsolatban. Az alábbi példa mutatja, hogy építészetünk szempontjából milyen nagy jelentősége van a könnyű anyagoknak. A .közönséges téglából készülő 1 m

2-nyi fal emeléséhez 5.96 munkaórára van szükség, míg az új építkezési anyagoknál csak 2,69 órára. Egymillió négyzetméternyi fal emelésénél körülbelül 1600 kőműves egyévi munkáját takaríthatjuk meg', márpedig mi sok millió négyzetméternyi falat emelünk, vagyis óriási mennyiségű élő munkát takaríthatunk meg. Az építkezés technológiájában és módszereiben is gyors ütemben át kel! térni a hagyományos anyagokról az építkezési tömbökhöz és panelekhez. amelyek progresszív anyagokból készülnek, az építkezés régi módszereiről áttérünk a folyamatos építkezési módszerre. Míg 1958-ban az építkezések majdnem 75°/o-át tette ki a hagyományos módszer és ebből az építkezések 28°/ó-a készült el folyamatos módszerrel, addig a Központi Bizottság határozattervezete kitűzi azt a feladatot, hogy 1965-ig 25%-ra kell leszállítani a hagyományos építkezési módot és ebből kb. szintén 25% készül majd folyamatos módszerrel. Ez annyit jelent, hogy hét év leforgása alatt az építkezések 75%-án használnak majd új építkezési anyagokat és előregyártott elemeket és teljes mértékben az építés folyamatos módszerét. Az építkezésben gyors ütemben át kell térni a panelekből és tömbökből, valamint üzemekben előregyártott elemekből készült építkezésé. Hazánk nagyon gazdag helyi nyersanyag forrásokkal rendelkezik és ipari vállalatainkban sokféle hulladék használható fel. Minden kerületben nagy mennyiségben található salak, paía, vályog, tufa, kvarchomok, agyag, márga és más nyersanyag. Á könnyű építkezési anyagok fizikai tulajdonságai lehetővé teszik a könynyebb súlyú és ugyanakkor nagyobb szerkezetek, panelek, épülettömbök gyártását és ezzel az építkezéseknél a szerelő munkálatok meggyorsítását. A lakásépítkezés hatalmas felllendülése ezért megköveteli, hogy a CSKP KB határozatával összhangban gyors ütemben lássanak hozzá a lakásépítkezés iparosítását biztosító ! anyagi alap megteremtéséhez. A párt Központi Bizottságának a lakásprobléma megoldásával foglalkozó, határozata, az építészet és a kerületi nemzeti bizottságok feladatául tűzi ki az építkezési anyagok és előre gyártott elemek termelését biztosító új üzemek építését. Ugyanakkor maximális mértékben ki kell használni a jelenlegi termelési alapot, a meglévő kapacitások felhasználásával növelni kell az építkezési anyagok termelését, magasfokú gazdaságosságot kell betartani az építkezési anyagok szállítása és feldolgozása közben s az építkezéseken tökéletesíteni kell a szervezés és a technológia irányítását. A lakásépítkezési program teljesítése és túlszárnyalása szempontjából rendkívül nagy jelentőségű az építkezési anyagokkal való gondos gazdálkodás közvetlenül az építkezéseken. A beton termelési technológiájának be nem tartása és az anyagpazarlás következtében okozott veszteségek nálunk a fogyasztásnak aránylag nagy részét teszik ki. Az Építészeti Minisztérium szervezetei csupán a tavalyi év folyamán 108 ezer tonnával lépték túl a cementfogyasztás normáját. Ez a cementmennyiség elegendő lenne tízezer lakás felépítéséhez. A fafogyasztás normáját 58 ezer köbméterrel lépték túl és ez a famennyiség kb. 7 ezer lakáshoz lett volna elegendő. Minden dolgozó érdeke harcolni az ilyen pazarlás ellen. Ha az építkezési anyagokkal, különösen a cementtel. téglával, fával és a fémekkel sokkal jobban fogunk gazdálkodni, akkor jelentősen javul a helyzet az építkezési anyagokkal való ellátásban. és ez hozzájárul az építkezés olcsóbbá tételéhez. Áz építészeti szervezetek feladata , ugyanakkor az is, hogy a munkaszervezés, a technológia és a tervek tökéletesítésével összhangban szilárdítsák a szükségleti normákat. Jelentős kezdeményezést tanúsítottak a vítkovicei építkezések dolgozói, akik ebben az évben 24 lakásegyséqet építenek fel megtakarított anyagból. A plzeňi építkezési dolgozók ebben az évben 68 lakást, az olomouciak oedig 24 lakást építenek fel megtakarított anyagból. Az építkezési dolgozók ilyen hazafias példamutatását az egész köztársaság területén népszerűsítenünk kell. A lakásépítkezés anyagi alapját azonban nem hozhatjuk létre csak az építészet szakaszán. Más ipari ágazatoknak is segítséget kell nyújtaniok az anyag- és a berendezés sorozatgyártásában pl. olyan új anyagok felhasználásával, amelyeknek mi! nősége jobb mint az eddigi szűk ke' resztmetszetű anyagokból, acélból, fából, öntvényékből. stb. készülő termékeké. Az általános gépipar, a vegyi-, a közszükségleti cikkek ipara és az építészet dolgozóinak gondoskodniok kell a lakásépítkezés számára olyan anyagok, termékek, gépek és berendezések gyártásáról és folyamatos szállításáról, amelyek lehetővé teszik a speciális és a befejező munkálatok iparosítását és ezzel a lakásegvségekre eső szükséges munkaidő, valamint az önköltség csökkentését. Még mindig maqas az egy lakásegységre eső önköltség. Ugyanakkor a lakásépítkezés formáinak egyidejű bővítése mellett, mivel szövetkezeti és vállalati lakásépítkezés is folyik, az egy lakáseqvségre eső költség nagy jelentőségű abból a szempontból, hogy növeljük a lakosság érdeklődését az építkezésben való részvétel iránt. Különösen az anyagköltségeket kellene gyorsan csökkentenünk, hogy az 1958-ban érvényes árakban kifejezve egy lakáse.q.vség a harmadik ötéves tervben ne kerüljön többe mint 63 ezer koronába. Az illetékes minisztériumoknak ezért elemezniök kell az anyagköltség szerkezetét és meg kell határozniok hogyan csökkentik ezt a költséget az előkészítő munkálatok során és a termelésben. Ugyanakkor ellenőrizniük kellene saját árpolitikájukat is, hogy a lakásépítkezést és a hozzá szükséges gyártmányokat megszabadítsák a magas akkumulációtól. Különösen azoknál az anyagoknál és termékeknél fontos ez, amelyeknek alkalmazásával lényegesen meggyorsíthatjuk a lakásépítkezés ütemét és hozzájárulhatunk iparosításához. A vállalatokban már ma ki kell dolgozni a lakásépítkezésre szolgáló anyagok és berendezések megtakarításból és hulladékanyagbó! való gyártásának növelésére irányuló merész terveket. Ez annyit jelent, hogy teljes mértékben ki kell használnunk és fejlesztenünk keh a helyi kezdeményezést, merészen és ugyanakkor megfontoltán kell eljárnunk, mindig szem előtt tartva az országos érdekeket. Példaadó a kohászati üzemek, pártés szakszervezeteinek, valamint dolgozóinak kezdeményezése. Ezekben az üzemekben munkaversenyt indítottak, amelynek célja az anyag, a nyersanyag és a lakásépítkezést szolgáló más berendezés termelésének növelése. így pl. a Klement Gottwald Uj Kohó-ban salakból és betonból készült épülettömböket gyártanak az egyik üzemrészlegen, amelynek kapacitása évi 8—11 ezer köbméter. Ez 240 lakásegység felépítéséhez elegendő. Ugyanakkor a villanymüvek hulladékanyagából téglákat és paneleket gyártanak olyan mennyiségben, amely kb. 1600 lakásegységhez elegendő. A trineci vasmüvekben évi 5 ezer tonnányi építkezési anyagot gyártanak, ami 100 lakásegység felépítéséhez elegendő. A chomutovi csőhengcrdében salakbetonból épülettömböket gyártanak évi 300 lakásegység felépítéséhez elegendő menynyisé.qben. A kladnói Egyesült Acélművekben salakcementből, valamint porozus betonból évente 3 millió 600 ezer téglát gyártanak, ami eleinte 100, később pedig 300 lakásegységet jelentett. A kohászati válialatokban verseny indult a különféle fajtájú építkezési anyagok és berendezések terven felüli gyártásának növelésére is. így pl. terven fetti! gyártanak a villanyszereléshez szükséges anyagot, a paneleket gyártó művek számára bádogformákat, csöveket és csőállványzatot, gáz- és vízvezeték-csöveket, a panelművek technológiai berendezéseit, beleértve a kazánházak különféle berendezését, stb. Minden a szervező és irányító munkától függ Elvtársak! Csak néhány kötelezettségvállalást említettem, amelvek dolgozóink visszhangját és állásfoglalását jellemzik a párt által hirdetett lakásépítkezési programra. A dolgozók az egymillió kétszáz ezer lakásegység felépítésének feladatában pártunk felbecsülhetetlen értékű gondoskodását látják, amellyel népünk életszínvonalának állandó emelésével törődik. A lakásépítkezés programja a szocialista rendszer előnyeinek új nagyszerű bizonyítéka. A XI. kongresszus lakásépítkezési feladatainak sikeres teljesítése megköveteli, hogy a párt ezen irányelve által kii váltott lelkesedést valamennyi központi , hivatal és minisztérium széleskörű segít• s éggel és szervező tevékenységgel támoI gassa. Feladatunk most az, hogy a dol! gozó nép kezdeményezését céltudatosan 1 továbbfejlesszük és minden kerületben, járásban és községben magasszínvonalú szervező munka segítségével szilárdan irányítsuk ezt a kezdeményezést, ne engedjük, hogy tért hódítson az ösztönfaség. Mindenki megérti, egyszerre nem építhetünk minden üzemben, városban, vagy községben. Nem engedhetjük meg magunknak azt. hogy túl sok építkezés álljon befejezetlenül, és azután anyaghiány következtében elnyúljon az építkezés ideje. Elsősorban a nen'zeti bizottságok feladata az, hogy a lakásépítkezés pontosan kidolgozott komplex terve alapján Irányítsák a munkát. Most már minden kerület tudni fogja. milyen eszközökkel rendelkezik és milyenek a szükségletei 1965ig, valamint 1970-ig. A kerületeknek és a járásoknak ebből kiindulva kell meghatározniok a szükséglet és a rendelkezésre álló eszközök közötti különbséget és be kell sorolniok mindazt a tervbe, amit a helyi vállalatok, üzemek, szövetkezetek, az egész lakosság kezdeményezése segítségével, a helyi források felhasználásával fel lehet építeni. A rendelkezésre álló eszközök és források felmérése alapján a feladatokat az egyes helyekre és évekre kell szétosztani, az eszközöket nem szabad szétforgácsolni, meg keli határozni a terv megvalósításának folyamatos módját, az építkezés formáit és gondoskodni kell az építkezési termelés ellátásáról. Ugyanakkor szem előtt kell tartani az egyes építkezések egy helyre és egy időben való összpontosításának követelményét, a pénzügyi és anyagi lehetőségeket, az építkezés haladó módszereinek alkalmazását, az építkezés helyének helyes megválasztását, az eddigi közlekedési vonalak és műszaki berendezés elhelyezését, a községek architektonika! arculatát és számos más ' tényezőt, amelyek segítségével meggyorsíthatjuk és olcsóbbá tehetjük a lakásépítkezést. Mindezt az előkészületi munkálatok során éppúgy, mint a megvalósítás idején a lakosság teljes részvételével kell végrehajtanunk. Most minden attól függ. hogyan fogjuk irányítani és szervezni ennek a nagy műnek megvalósítását. Jelenleg széles körben elterjedt az anyag-, különösen a fém megtakarítása érdekében indított mozgalom. Az állami terv valamennyi feladatának teljesítése után, az elért megtakarítás egy részét arra kell fordítanunk, hogy az üzemekben, a járásokban és a kerületekben építkezési anyagokat gyártó részlegeket létesítünk. Ebben és az elkövetkezendő esztendőkben minden előkészületet meg kell tennünk annak érdekében, hogy á harmadik ötéves tervben a lehető leggyorsabb legyen az építkezés üteme. Különösen a tervek, az építkezési telkek előkészítéséről, a pénzügyi eszközök összpontosításáról, a paneleket, téglákat, maltert és más anyagokat gyártó részlegek felépítéséről van szó. E feladatok teljesítésében a lehető legnagyobb mértékben a dolgozók segítségére támaszkodjunk. Nagy segítséget és támogatást várunk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomtól és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségtől. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség sokoldalú segítsége minden bizonnyal' megnyilvánul abban, hogy a dolgozók a legszélesebbkörű segítséget nyújtják a lakásprobléma megoldásában, részt vesznek a szövetkezeti és a vállalati építkezésben, brigádokat és munkacsoportokat szerveznek az építkezési anyagok fejtésére és termeléséré, közreműködnek az építkezésben és a szerelésben, a városok és a falvak csinosításában. A lakásépítkezés programja dolgozóink, különösen az ifjabb nemzedék számára örömteli távlatokat nyit meg. Feladatunk most az, hogy munkához lássunk. Dolgozóink, különösen ifjúságunk kétségtelenül teljesíti feladatait. A lakásprobléma megoldásának határideje köztársaságunk valamennyi dolgozójától függ, mivel a lakásépítkezésre fordított eszközök mennyisége közvetlenül az egész népgazdaság fejlődésétől függ. Ez is bizonyítja azt, hogy a lakásépítkezés országos feladat. A kerületekben és az üzemekben már eddig tanúsított kezdeményezés azt jezl, hogy ebben az évben a lakásépítkezés tervét november végéig teljesíthetjük é» a tervet néhány ezer lakásegységgel túlszárnyalhatjuk. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az 1 millió 200 ezer lakásegység felépítésének határidejét lerövidíthetjük, valamivel előbb valósíthatjuk meg, mint 1970-ben. Hogy mennyivel élőbb, ez népgazdaságunk fejlesztésének ütemétől, a lakásépítkezés haladó módszereinek gyors alkalmazásától, a nép kezdeményezésének helyes kibontakoztatásától függ. Elvtársak! A XI. kongresszus lakásépítkezéssel kapcsolatos irányelvei megvalósításában döntő szerepe lesz pártunk, pártszerveink és szervezeteink politikai és szervező munkájának. A párt által kitűzött feladatok sikeres teljesítése és túlszárnyalása megköveteli, hogy » párt vezetésével valamennyi dolgozónk igyekezete, szervezetten azon feladat megvalósítására összpontosuljon, hogy az 1 millió 200 ezer lakásegység felépítése igazán országos feladattá váljon; erre számít pártunk XI. kongresszusa. Hazánk dolgozói, akiket fellelkesített az SZKP dicső XXI. kongresszusa és a kommunista társadalom széleskörű felépítésének távlatai, a CSKP mai központi bizottsági ülésének határozatait úgy fogadják majd, mint előre vezető útunk helyességének újabb bizonyítékát, újabb zálogát annak, hogy pártunk bölcs vezetésével történelmileg rövid időn belül i befejezrük a szocializmus építését hazánkban. ÜJ SZÓ 8 * 1959. március 8.