Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)
1959-03-08 / 66. szám, vasárnap
Vildg Proletárjai, egyesülj etek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. március 8. vasárnap 30 fillér XII. évfolyam, 66. szám r Ugy élünk, ahogy dolgozunk Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy tegnap az emberek városban és falun, még a legeldugottabb helyen is szinte szétkapkodták az újságokat. Elfogyott minden lap, annak ellenére, hogy például az Üj Szóból is a szokásos példányszámnak majdnem a kétszerese jelent meg. Ám nemcsak ez történt, hanem az is, hogy a tegnapi lapot az olyan emberek is mohó érdeklődéssel és a legnagyobb figyelemmel olvasták, sőt tanulmányozták, akik egyébként nem nagyon törődnek az ország, meg a világ dolgaival, akik kezébe egyébként ritkán kerül újság. Mi volt e nagy érdeklődés titka, mi volt az, ami ennyire magára vonta az emberek tíz- és százezreinek, millióinak figyelmét? Erre a kérdésre nem nehéz választ adni. Az emberek érdeklődésének középpontjában azok az intézkedések állanak, amelyeket pártunk Központi Bizottsága foganatosított az életszínvonal emelésére. Az egyes élelmiszer és iparcikkek kiskereskedelmi árának leszállításáról szóló közlemény, a Központi Bizottságnak a gyermekpótlék emeléséről szóló határozata, az öregségi járadékról, valamint a nyugdíjak emeléséről hozott intézkedés, valamint az ezzel kapcsolatos, a Központi Bizottság ülésén elhangzott beszámolók. Tehát olyan intézkedésekről és határozatokról van szó, amelyek lényegében hazánk minden dolgozóját érzékenyen érintik. Hogyne örülnének az emberek az árleszállításnak, — olcsóbb lett a zsír, meg a cukor, a vaj, meg a gyermekruha, az ágyhuzatnak való és a munkaruha, a szappan és a szilonharisnya. Nagy gond és munka a gyerekek eltartása és felnevelése; ám április 1-től felemeljük a gyermekpótlékot s éppen ott és azoknál emelkedik a legjobban, ahol a legnagyobb szükség van rá: a több gyermekes és a kisebb jövedelmű családoknál. Mily hatalmas változást jelent az öregek életében: pártunk a legalacsonyabb rokkantsági és aggkori segélyt, illetve nyugdíjat a havi 400 koronában állapította meg. Lehetetlen dolog volna most arra vállalkozni, hogy egy rövidre szabott vezércikk keretében kellő módon méltassuk és értékeljük pártunk Központi Bizottságának az életszínvonal emelésére tett intézkedéseit és határozatait. Ám feltétlenül szükséges, ha csak röviden is, de rámutassunk egyrészt azokra a tényezőkre, amelyek ezeket az intézkedéseket lehetővé tették, másrészt ezen intézkedések néhány igen fontos és szembetűnő vonására. Ha arra a kérdésre keressük a választ, mi tette lehetővé ezen súlyos milliókat, sőt milliárdokat jelentő intézkedéseket, akkor pártunk Központi Bizottságának múlt év novemberi, az életszínvonal emeléséről szóló, s hazánk dolgozóihoz intézett leveléből kell kiindulnunk, amely megállapította, hogy a hazánk gazdasági fejlődésében elért eredmények, az ipari termelés s a munkatermelékenység növelése tervének túlteljesítése megteremtették a feltételeket az életszínvonal emelésével kapcsolatos kérdések megoldására., S ami a legdöntőbb: a Központi Bizottság levele fölött lefolytatott országos vitában az emberek megértették és tudatosították, hogy az életszínvonal emelését nem elég csupán óhajtani, hogy a vitában nemcsak észrevételek és javaslatok hangzottak el az életszínvonal emelését illetően, hanem a szót tettek követték, az észrevételeket és javaslatokat milliók munkájának eredményei támasztották alá. Az emberek millióiban már gyökeret vert annak tudata, hogy sorsunk alakulása, az életszínvonal emelésének hogyanja és mikéntje nem mástól, mint csupán saját munkánktól függ. Hogy az életszínvonal emelésére mikor és milyen intézkedést lehet foganatosítani, ennek feltételeit a munkahelyeken, a termelésben teremtjük meg. Nagyon is szemléltető példája ennek az a körülmény, hogy számos további, alapvető élelmiszer árát azért nem csökkenthettük, mert mezőgazdasági termelésünk korántsem teljesíti a rá háruló feladatokat, hogy mezőgazdaságunktól népgazdaságunk nem kapja meg azt, amire szükségünk van: a több mezőgazdasági terméket. Éppen ezért és ebből a körülményből kiindulva a Központi Bizottság ülése nem csupán a már nyilvánosságra hozott intézkedésekkel foglalkozott, hanem mélyreható elemzés alá vette mezőgazdasági termelésünk helyzetét is, s megtett minden intézkedést arra, hogy mezőgazdaságunk teljesítse a rá háruló feladatokat, a termelést a kívánalmaknak megfelelő színvonalra emelje, s így megteremtsük a feltételeit a bőséges élelmiszer-ellátásnak, az élelmiszerárak leszállításának. Elolvasva a Központi Bizottságnak az életszínvonal emeléséről hozott intézkedéseit és határozatait, mi az, ami az első pillantásra is szembetűnő bennük ? Az, hogy bár ezek az intézkedések ilyen vagy olyan vonatkozásban minden embert érintenek, ennek ellenére az intézkedésekkel pártunk ott segít, ott és azoknál emeli a legnagyobb mértékben az életszínvonalat, ahol és akiknél a legnagyobb szükség van rá: a kisebb vagy átlagkeresetű, valamint a többgyermekes családoknál, az öregeknél pedig a legalacsonyabb kategóriájú nyugdíjasoknál. Szembetűnő bizonyítéka ennek a gyerekpótlék rendezéséről szóló határozat, amely a gyerekpótlék nagyságát nemcsak a gyerekek számától teszi függővé, hanem — nagyon helyesen és igazságosan — a családfenntartó keresetétől is. Ámde ugyanez a szociális szempont érvényesült magánál az árleszállításnál is. Azon élelmiszer és ipari cikkek árát szállítottuk le, amelyekből a többgyermekes családoknál a legnagyobb a szükséglet és a fogyasztás. Az élelmiszerek közül a cukrot, a vajat, a zsírt, a péksüteményt, lisztet és a rizst, valamint a lekvárok árát. Az ipari cikkeknél pedig főként a gyermekruhák és lábbelik, a szappan és mosópor, valamint — mily nagy szó ez a többgyermekes családoknál — a mosógépek árát. Nem kétséges, hogy az árleszállításnak ez a jellege igen jelentős mértékben hozzájárul a többgyermekes és az átlagkeresetű családok életének megkönnyítéséhez, szebbé tételéhez. Ha eddig is tudatosítottuk, hogy sorsunk és életkörülményeink alakulása a saját kezünkben van, munkánk eredményeitől függ. most az életszínvonal további emelésére tett intézkedések az eddiginél még sokkal jobban ennek a tudatára ébresztenek minden embert. Mert íme, itt a mindennél jobban beszélő és meggyőzőbb bizonyíték: úgy élünk, ahogy dolgozunk. Pártunk politikája mindenkor a nép javát szolgálja Az egész ország dolgozói őszinte örömmel fogadták pártunknak és kormányunknak az életszínvonal további emeléséről szóló határozatát, mely meggyőző bizonyítéka Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes politikájának, amelyet a CSKP XI. kongresszusán kitűzött irányvonal biztosítása és betartása érdekében folytat. A dolgozók szombaton reggel az üzemekben, szövetkezetekben és más munkahelyeken beszélgetéseket folytattak és gyűléseket tartottak, amelyeken kifejezésre juttatták megelégedésüket és a határozatok feletti örömüket. Dolgozóink a foganatosított intézkedésekben derekas munkájuk eredményeinek, valamint a termelési feladatok sikeres teljesítésének és túlteljesítésének tükröződését látják. Szombat reggel Bratislavában Czombat reggel több helyen sort álltak az emberek. Most azonban nem mozi-, vagy hokijegyért, hanem újságért. Mindenkit érdekelt a várt és kormány nagy jelentőségű határozata az újabb árleszállításról, a gyermekpótlékok és nyugdíjak emeléséről. Reggeli sétánk során a Duna-áruházba látogattunk el. Az üzletben leltároztak. A régi árakat újakkal cserélték jel. így csak a kirakat előtt szemlélődhettünk. Tömegesen jöttek ide is az emberek. Volt, akit csak az új árak érdekeltek, volt, aki már vásárolni is akart. Egy házaspár csalódottan tekint egymásra, mikor meglátják, hogy az üzlet zárva van. — Mi az? Ma nem árulnak? kérdik a körülöttük levőktől. Örö niel fogadták A CSKP KB-nak jelentőségteljes határozata már a kora reggeli órákban ismeretes lett dolgozóink körében. A prágai kerület dolgozói nagv érdeklődéssel fogadták az életszínvonal emeléséről hozott határozatot. Az állomásokon és más közforgalmi helyeken már a kora reggeli órákban élénken vitatkoztak a dolgozók erről a fontos határozatról. Még a vonatokban is nagy volt az élénkség. Az újságárúsítóknál egy-kettőre elfogytak a lapok. A kolíni főpályaudvaron még az élénk zene is tarkította a hangulatot, az autóbuszmegállóknál szintén nagy volt a forgalom. A kolíni vasútállomás dolgozói örömmel fogadták az utóbbi árleszállítást. Kötelezettségvállalást tettek, hogy pártunk eme nagy jelentőségű határozatára megjavítják munkájukat a szállításban. - Árleszállítás van... leltároznak ... Az árakat cserélik - mondták többen. A házaspár a ráďlóból értesült az árleszállításról. Azt nem is figyelték, hogy az új árak 8-án, vasárnap lépnek érvénybe. Ők rögtön reggel kapták magukat, hogy megvegyék, amire már régen vágytak. - Mit akartak vásárolni? - kérdeztük kíváncsian. - Azŕ, amit holnap 300 koronával olcsóbban veszünk, mintha tegnap vettük volna. lyem volt nehéz kitalálni, hogy a * házaspár mosógépet és csavarót készül venni. - E két háztartási felszerelésért mondották később - kereken 300 koronával kell kevesebbet fizetnünk, mint kellett volna az árleszállítás előtt. Ez azt jelenti, hogy vehetünk még egy szép karórát, vagy közel egy fél mázsa cukrot. Kell ehhez magyarázat? (b) VWVWVWWVW WVXAAA Egy járás válaszol A somorjai járás szövetkezetesei a párt és kormány határozatát olvasva, amely az életszínvonal további növekedését biztosítja, elhatározták, minden erejükkel arra törekednek, hogy jövőben az élelmiszerek ára az eddiginél még nagyobb mértékben csökkenjen. Ezt az elhatározásukat azonban csak akkor koronázza siker, ha növelik a termelést, a jószág hasznosságát. Ismert dolog, a somorjai járás mint egész vállalta hogy a második ötéves terv termelési feladatait határidő előtt teljesíti. Hogy adott szavukat becsülettel "be is tarthassák, már most, a tavasz küszöbén minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy amit ígértek, volősággá váljék. A járási pártkonferencia tegnap és ma ülésezik és ezzel egyidőben megjelent pártunk és kormányunk nagy jelentőségű határozata az életszínvonal további emelkedésével kapcsolatban. E két fontos eseményre válaszolva az állami gazdaságok és a szövetkezetek ígéretet tettek, még a konferenciának jelentik, hogy a kora tavasziak vetését befejezték. (i. n.) WVWNA/WWWWWWW „Owu oní leremlellek viekevn... Soltész Mária 35 esztendős munkásnő, két gyermek anyja, a dunaszerdahelyi konzervgyárban dolgozik. Élete körülményei úgy alakultak, hogy férjétől el kellett válnia, azóta gyermekeit egyedül tartja el. — Egyedül? — mondja miközben, komoly tekintete a múltba révedezik. — Túlzás lenne részemről ilyesmit kijelenteni. Az üzem sokat segített nekem Emlékszem, amikor idekerültem, idősebb gyermekem háromesztendős múlt, a máEGY KIS CSALAD SZÁMOL Igen tisztelettudóan csengettem be az Építők utcája III. emeletének 13. sz. lakásába. Meg is kérdeztem, nem zavarok-e. Zavartam. Stahl Zoltánná fiatalasszony éppen számolt a konyhaasztalon kiteregetett újság mellett. Kérésemre megmutatta számításait. Hozzáfűzte: — Azt hittem, csak a kor (gyerek is van) 6,40 korona megtakarítás. Vaj, minden másnap félkilo — 15 korona. Zsír (I.-es) havi 12 korona, mert három kilő kell. Kifli naponta 5 db, havi 7,50 korona megtakarítás. Minden első nap a gyereknek mézeskalács, 10 deka, az 4,25, minden másnap 10 deka keksz, az 7,50 korona megtakarítás havonvonta. Az élelmiszeren való megtakarítás 70 korona és 40 fillért jelent. — Ebben a hónapban veszek a gyereknek — kétéves — egy ruhácskát, magamnak egy szllonharlsňyát, férjemnek egy munkacipőt. Ezenkívül kell mosópor szappan. Ezek a dolgok ebben a hónapban összesen 48,30 koronával lesznek olcsóbbak. Áprinagy családoknak jelent ta. Vasárnap egy csomag lisig tehát 118 korona és előnyt ez az árleszállítás. Nézze, mit hoz nekünk, pedig csak hárman vagyunk. Ugyanezekkel a szavakkal adom át most ezt a számítást az olvasónak. Tessék: Egy hónapban 4 kg cuArasidkeksz, ez havonta 70 fillérrel kevesebbet 3 korona megtakarítást költök, mint a múlt hójelent. Liszt, kell 6 kiló, napban. az 3,60 koronát jelent. — És mit vesz a 118 Gyerekdara, levestészta és koronán? rizs, az összesen 3.50. — Juj, hát lehet ilyesEperdzsem havi 3 üveg mit egy asszonytól kér— „mert nem főztünk dezni? be" — 7,65 korona ha- V. G. sodikkal pedig állapotos voltam. Elképzelhető, egy kapitalista államban hová jutottam volna. Népi demokratikus rendszerünk azonban mellém állt. Az üzemben nyomban alkalmaztak, mihelyt megszültem második gyermekemet, akit anyaszabadságom letelte után a csecsemőotthonba adtam, idősebb gyermekem pedig az óvodában kapott elhelyezést. Ma, amikor államunk a hetedik árcsökkenést hajtotta végre, őszinte hálát érzek pártunk és munkásosztályunk iránt. De különösen a többgyermekes anyák gyermekpótléka növelésének örülök. Én tudom, ml az anyának lenni és teljes jelentőségében fel tudom mérni ezt az óriási segítséget. Ami az árleszállítást illeti, őszintén szólva még nem számítottam ki, hogy mennyi megtakarítást jelent ez havi költségvetésemben, de azt hiszem több mint 100 koronát tesz ki, ha nem többet. Jó ez így — mondja elérzékenyülten —, van ebben a gondoskodásban valami mélyen megnyugtató, valami a békeharc eredményeiből, amit hazánk minden dolgozója lankadatlanul folytat a Szovjetunió oldalán. Ekkor derült ki, hogy Soltész Mária a szovjet barátok vezetőségének a tagja, ezenkívül az üzemi bizottság szakaszbizalmlja és az üzemi könyvtár vezetője. — Szívesen végzem ezeket a tisztségeket — mondja — és szívesen tennék még többet is, mert az üzem dolgozói is sokat tettek értem. Nemcsak megélhetésemet biztosították, hanem otthont teremtettek nekem... Sz. b. Az idei nemzetközi nőnap ünnepségeinek alkalmából Bratislavában március 6-án délelőtt ünnepélyes keretek között átadták a többgyermekes anyáknak az „Anyaság" I. fokú megtisztelő jelvényét. Az Óvárosháza tükörtermében ez alkalomból 45 többgyermekes anya jött össze, olyanok, akiknek tíz, vagy több gyermekük van. Jobb oldalt: Ján Šebik, a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság elnöke átadja a jelenlevő többgyermekes anyáknak az „Anyaság" I. fokozatú megtisztelő jelvényét, és szerencsekívánatait fejezi ki a többgyermekes anyáknak. Baloldalt: A kitüntetettek között volt Matilda Osvaldová 18 gyermekes anya, aki most 75 éves.