Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-08 / 66. szám, vasárnap

á Csehszlovák Köztársaság kormányának válasza a szovjet jegyzékre Csehszlovákia egyetért a Szovjetuniónak a Németországgal kötendő békeszer­ződésre, a nyugat-berlini kérdés megoldására és az európai biztonság további, sürgősen megoldandó kérdéseire vonatkozó javaslataival. Dr. Yntoní n Gregor, a külügyminiszter első helyettese szombaton, március 7-én átadta I. T Grisinnek, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége csehszlovákiai nagykövetének a Csehszlovák Köz­társaság kormányának jegyzékét, mellyel válaszol a Szovjetunió kor­mányának 1959 március 2-i jegyzékére. A jegyzék szövegét ezúttal tudomására hozták az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai­nak. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a Szovjetunió kormányá­hoz a következő szövegű jegyzéket intézte: A jelenlegi feszült nemzetközi helyzet megköveteli, hogy minél ha­marább kezdjék meg az Európa bé­kéjére és biztonságára vonatkozó kérdések megtárgyalását, mely kér­dések megoldása már időszerűvé vált és azt. hogy megtegyék az intézke­déseket a nemzetközi légkör tisztu­lására. A Csehszlovák Köztársaság kormánya ezért örömmel fogadja a Szovjetunió kormányának 1959. már­cius 2-i jegyzékében e kérdések megvitatására vonatkozó javaslatait, különösen a Németországgal kötendő békeszerződésre és a nyugat-berlini kérdések megoldására. Á csehszlovák kormány azonosítja magát ezekkel a javaslatokkal és kijelenti, hogy azo­kat teljes támogatásban részesíti. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a legnagyobb megelégedés érzésével fo­gadta a Szovjetunió kormányának 1959 január 10-i azon javaslatát, mely szerint hívjanak egybe békekonferenciát a Német­országgal való békeszerződés megkötésére és amint ismeretes, egyetértését fejezte ki ezzel a javaslattal. Ez a javaslat világ-, szerte a békeszerető közvélemény rokon­szenvét és megértését váltotta ki, s azt a mai napig kilenc állam kormánya hagyta jóvá. mely államok fegyveres erői aktívan részt vettek a hitleri Németország elleni háborúban. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya sajnálattal állapítja mog. hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kor­mányai a Szovjetunió kormányához intézett 1959. február 16-1 válaszukban a szovjet Javaslatot illetőleg nem helyezkedtek kon­struktív álláspontra és nemcsak hogy nem terjesztettek elő saját javaslatokat a Né­metországgal kötendő békeszerződést Ille­tőleg, hanem ellenkezőleg, arra Igyekeznek, hogy az egész kérdés zsákutcába kerüljön. Németországnak a háború utáni 14 év alatt történt fejlődés? tanúbizonyságát adja annak, hogy a nyugati hatalmak kormányai a Németországgal szemben folytatott poli­tikájukkal "Iteklntettek azoktól a kötele­zettségektől, amelyeket Potsdamban aláírá­sukkal ünnepélyesen vállaltak. A nyugati hatalmak szándékosan nem teremtették meg a feltételeket arra, hogy a német nemzet élete demokratikus, békés alapon fejlődhessék és hogy Németország a jövő­hen már sohase veszélyeztethesse a világ­békét. A nyugati hatalmak, elsősorban az USA ehelyett már elejétől fogva Német­ország szétosztásának és a német Imperia­lizmus, valamint a militarizmus Németor­szág nyugati részében való felújításának politikáját valósította meg. Ezen Irányzat vonalán belül, melyet az a szándék sugallt, hogy Nyugat-Németországot újra felfegy­verezzék és a szocialista országok ellen irányuló agresszív katonai csoportosulások­ba vonják, a nyugati megszállt övezetekből önkényesen a Német Szövetsénl Köztársa­ságot létesítették. E politika következtében jelenleg két német állam létezik. Közismert tény. hogy a fejlődés a ké« német államban az elmúlt évek folyamán teljesen eltérő módon alakult. A Német Demokratikus Köztársaságban, mely végle­gesen felszámolta a múltat és békeszerető politikát folytat, megteremtették a demok­ratikus társadalmi rendszer szilárd alap­jait, valamint a világ valamennyi nemzeté­vel való baráti széleskörű együttműködés feltételeit. Ezzel szemben a Német Szö­vetségi Köztársaság ugyanúgy, mint a hit­leri Németország, gyorsított ütemben építi hatalmas támadó hadseregét és a NATO­ban elfoglalt pozíciójára támaszkodva arra törekszik, hogy hadseregét a legkorszerűbb fegyverekkel, a tömegpusztító fegyvereket is beszámítva, szerelje fel. Revansista po­litikájának szellemében nyíltan agresszív követelményeket juttat kifejezésre. A Né­met Szövetségi Köztársaságban felújított német militarizmus így ismét Európa bé­kéjét és biztonságát veszélyezteti, ami va­lamennyi európai nemzet jogos aggodalmait váltja kl. A Csehszlovák Köztársaság a német agresszióval kapcsolatosan a történelem folyamán keserves tapasztalatokat szerzett. E tapasztalatok arra ösztönzik a csehszlo­vák kormányt és a Csehszlovák Köztársa­ság népét, hogy minden módon járuljon hozzá a Németországgal kötendő békeszer­ződés érdekében kifejtett törekvésekhez, mely békeszerződés megfelelne az európai nemzetek biztonsága érdekének és a német nép nemzeti érdekeinek Is. A csehszlovák kormány megvan róla győződve, hogy a békeszerződés megköté­se Németországgal nagy mértékben meg­könnyítené a két német állam kölcsönös i egymáshoz közeledését és hozzájárulna Németország békés úton történő egyesíté­séhez. A csehszlovák kormánynak az a nézete, hogy jelenleg, amikor ls két függet­len német állam létezik, melyek merőben különböző fejlődésen mentek keresztül, a német nép nemzeti egyesítése csak az e két állam közötti tárgyalások útján va­lósulhat meg. Az egyetlen reális javaslat, mely az adott helyzetben megmutatja a Németország újraegyesítéséhez vezető jár­ható utat, a Német Demokratikus Köztár­saságnak a német államszövetség létesíté­sére irányuló javaslata. A Csehszlovák Köztársaság kormánya más országok kor­mányaival együtt a Német Demokratikus Köztársaság e javaslatát örömmel fogadta s azt teljes támogatásában részesítette Az a tény, hogy a nyugati hatalmak to­vábbra is követelik, miszerint az egyesítés kérdése a négy nagyhatalom tárgya'ásainak tárgyát képezze, a két német állani létezé­sének semmibevevésére, a belügyeikbe va­ló megengedhetetlen beavatkozásokra, va­lamint arra irányuló törekvésekről tanús­kodnak. hogy így megakadályozzák bármi néven nevezendő eredmények elérését a német kérdés megoldásában. Erről tanús­kodik a nyugati hatalmak kormányának ál­lásfoglalása is, melyet a Szovjetunió kor­mányához 1959. február 16-án In'ézett jegyzékükbe foglaltak. A Szovjetunió kormánya által a Német­! országgal kötendő békeszerződésre tett ja­' vaslat elfogadása egyben a nyugat-berlini I kérdés megoldását is jelentené. A nyugati | hatalmak politikája Berlin általuk megszál­l lott övezeteben odavezetett, hogy Nyugat­j Berlin a nyugtalanságok tűzfészkévé és a | nemzetközi feszültség állandó forrásává í vált. Bebizonyított tény, hogy Nyugat­; Uerlin a szocialista országok ellen irányúié i felforgató aknamunka, kémkedés és bom­i lasztó akciók veszedelmes támaszpontja > Az a tény, hogy a nyugati hatalmak eluta­sító magatartást tanúsítanak azon szovjet javaslatokkal szemben, melyek szerint Nyu­gat-Berlint változtassák demilitarizált sza­bad várossá, melynek statútumát a nagy­hatalmak és az ENSZ részéről megbízható nemzetközi kezességekkel biztosítanák, bizo­nyítja, hogy nem hajlandók a provokációk e veszedelmes tűzfészkének felszámolására. Az arra vonatkozó provokatív nyilatkozat, hogy a nyugati hatalmak az esetben, ha a Szovjetunió átruházná ellenőrző funkcióit a Német Demokratikus Köztársaság Szer­veire — azzal a kifogással, hogy ki akarják kényszeríteni az utat Nyugat-Berlinbe, fegyveres erőket alkalmaznának, nem ma­gyarázható másként, mint hogy a nyugati hatalmak szándékosan törekszenek a ber­lini kérdés kiéleződésére. A csehszlovák kormány határozottan elítéli az azon állam ellen irányuló fenyegetéseket, amelyhez a Varsói Szerződés alapján szövetségi köte­lékek fűzik és kijelenti, hogy abban az esetben, ha a Német Demokratikus Köztár­saságot fegyveres támadás érné, teljesíti az e szerződés alapjan rá háruló kötelezett­ségeket. E veszélyes fenyegetések valóra váltása új háborús tűzvészben csúcsosodna kl, melynek, következményei még borzal­masabbak lennének, mint azok, amelyeket a legutóbbi világháború zúdított az embe­riségre. A világ előtt a teljes felelősséget ezért e provokációk kezdeményezői visel­nék. Ebben a komoly helyzetben meg kell tenni mindent az események ver szedelmes fejleményeinek megakadá­dályozása érdekében Ezért minél ha­marább meg kell kezdeni a béke és a biztonság, elsősorban a Németország­gal kötendő békeszerződés valameny­nyi sürgős problémájának, továbbá Nyugat-Berlin kérdésének, amely már megérett a megoldásra - meg­tárgyalását. A csehszlovák kormány azt a nézetet vallja, hogy a legmeg­megfelelőbb és leghivatottabb fórum a kormányfők ülése volna, tekintettel nagy jogkörükre és teljhatalmukra, melyekkel a kormányfőket e konfe­reieia alkalmából felruháznák. A cseh­szlovák kormány ezért örömmel fo­gadta a Szovjetunió kormányának azon javaslatát, hogy hívják egybe a csúcsértekezletet, amely e kérdések­kel foglalkozna. A csehszlovák kormány azonosítja magát a Szovjetunió kormányának azzal a javaslatával, hogy a vezető állami személyiségek e konferencián a Németországgal kötendő békeszer­ződés kérdésén és a berlini kérdésen kívül sikeresen megvitathatnának még egyéb olyan sürgős problémákat is, amelyek Európa biztonságára és a vi­lágbéke megszilárdítására vonatkoz­nak. Ilyen problémák például a kö­zép-európai atomfegyvermentes öve­zet létesítésének, az európai államok területén levő fegyveres erők létszá­ma csökkentésének kérdései, vala­mint a lefegyverzés egyes lényegbe­vágó problémái, például az atom- és hidrogénfegyverek betiltása, a kísér­leti nukleáris robbantásoknak örök időkre valő haladéktalan és feltétlen beszüntetése, továbbá a Varsói Szer­ződés és az Északatlanti Tömb erői egymástői eltávolodása kérdésével összefüggő problémák. A csúcsértekezlet sikeres munkája megfelelne a nemzetek azon jogos óhajának, hogy szilárduljon a béke és hárítsák el a háború veszélyét. A nyugati hatalmon levő körökben gyakran ismétlik azt az állítást, hogý a csúcsértekezlet tárgyalásai nem jár­hatnak sikerrel, amennyiben e tárgya­t lásokat nem készítenék elő a kül ügyminiszterék konferenciáján. I csehszlovák kormány ezzel az állás­ponttal nem értett egyet és az a né zete, hogy már a kormányfők konfe­renciája megvalósításának ténye a nemzetközi helyzet javulásét jelente­né. Amennyiben a konferencia részt­vevői azzal a szilárd elhatározással kezdenék meg a csúcsértekezlet tár­gyalásait. hogy egyezményre jussa­nak a komoly problémák megoldása és a béke mgszilárdítása érdekében úgy ez biztosítja a csúcsértekezlet sike­rét. Nyilvánvaló, hogy kizárólag a kormányfőö hozhatnak hatékony ha­tározatokat, amelyek fordulatot je­lenthetnének a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Amennyiben azonban nyugati és elsősorban az USA kor­mányköreiben elhangzanak a szóban forgó állítások, senki sem szabadul hat attől a benyomástól, hogy szer­zőik célia inkább a nem kívánatos huza-vona és elodázás, mint az előre haladás az Európa békéje és bizton sága érdekében fontos kérdések meg oldásában. A Szovjetunió kormányának jegyzé ke. melyet a Csehszlovák Köztársaság kormányánál 1959. március 2-án kéz­besítettek, ismételt bizonyítéka an­nak. hogy a Szovjetunió kormánya j minden lehetőséget megkeres arra. : hogy tárgyalások útján érje el a vitás j kérdések megoldását. Erről tanúsko­; dik az a tény is, hogy kifejezte arra | való hajlandóságát, miszerint a Né­j metországgal kötendő békeszerződés i kérdését és a berlini kérdés megol­I dását megtárgyalja a külügyminiszte­| rek konferenciáján, amennyiben a l nyugati hatalmak kijelentenék, hogy j egyelőre nem készültek fel a csúcs­' értekezleten való tárgyalásokra. A Csehszlovák Köztársaság mint olyan ország, mely a múltban a náci agresszió egyik első áldozatává vált. és amely szomszédos mind a két né­met állammal, közvetlenül érdekelt Németország békés fejlődésében és az európai biztonságra vonatkozó azon problémák megoldásában, amelyek közvetlenül érintik. A Csehszlovák Köztársaság kormánya ezért egyetért a Szovjetunió javaslataival, melyek szerint képviselői vegyenek részt a csúcsértekezleten, esetleg a külügy­miniszterek konferenciáján. A csehszlovák kormány megvan győződve róla, hogy e konferencián teljes joggal helye van a Lengyel i Népköztársaság kormányának is ! A bonni kormánykörök állásfoglalása arra vonatkozólag, hogy a Csehszlo­vák Köztársaság és a Lengyel Nép köztársaság részt vegyen-e a csúcs­értekezleten, avagy a külügyminisz­terek konferenciáján, újból megerő­síti, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya makacsul szembe­helyezkedik a Németországgal köten dö békeszerződésről, valamint a ber­lini kérdés megoldásáról folytatandó tárgyalások bárminemű eredményei elérésével és azzal is, hogy az Európa békéjének és biztonságának biztosí­tásával kapcsolatos valamennyi égető kérdés megoldást nyerjen. Tekintettel az ügyek reális állási­ra, amikor is Németország területén két önnálló állam létezik, elengedhe­tetlenül szükséges, hogy mind a két konferencián a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői is részt ve­gyenek. A csehszlovák kormány egyetért a szovjet kormány javaslatával, ami a kormányfők konferenciájának, eset­leg a külügyminiszterek konferenciá­jának helyét illeti, mely konferenciá­kat a szovjet javaslatok ertelmében a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britan­nia, Franciaország, Lengyelország, a Csehszlovák Köztársaság részvételé­vel, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek részvéte­lével kell megvalósítani. A csehszlovák kormány a Német­országgal kötendő békeszerződés kér­désének és a berlini kérdésnek gyors megtárgyalása érdekében ellenzi e tárgyalások elodázását és ezért azonosítja magát a Szovjetunió jegy­zékében tartalmazott azon nézettel, hogy a külügyminiszterek esetleges konferenciájának időtartama legfel­jebb 2-3 hónaira korlátozódjék. A csehszlovák kormány a maga részéről megtesz mindent annak ér­dekében, hogy hathatósan hozzájá­ruljon e célkitűzések eléréséhez, amely célok elérése iránt valamennyi békeszerető nemzet tesz erőfeszíté­seket a világ békéjének és bizton­ságának megszilárdítása érdekében. Változások a kormány összetételében Antonín Novotný köztársasági elnök Viliam Široký miniszterelnök javasla tára 1959. március 6-án felmentette Michal Bakuľa mező- és erdőgazda­sági minisztert funkciója alol és Ľu­bomír Štrougalt. a CSKP Központi Bi­zottságának tagját miniszterré ne­vezte ki. akit megbízott a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium irányítá­sával. Egyidejűleg Rudolf Barák bel­ügyminisztert és Otakar Šimúnek mi­nisztert, az Állami Tervhivatal elnö­két miniszterelnökhelyettesekké ne­vezte ki. Továbbá egészségi okokból Josef Tesla minisztert is felmentette miniszteri funkciója alól. * * * Ľubomír Štrougal, az új mező- és erdőgazdasági miniszter 1959 már­cius 6-án V. Široký miniszterelnök je­lenlétében letette az alkotmányban előírt fogadalmat Antonín Novotný köztársasági elnök kezébe. Felhívás a régi járadékélvezökhöz (ČTK) - A CSKP KB-nak az élet­színvonal emelésére vonatkozó intéz­kedéseket tartalmazó határozata köz­zététele után, mely intézkedések egyes rokkantsági, öregségi és özvegyi já­A Szovjetunió bratislavai főKonzula látogatást tett a Szlovák Szakszervezeti Tanácsnál •(ČTK) — Mihail Jakovlevics Kapran, a Szovjetunió bratislavai fokonzula szom­baton látogatást fett a Szlovák Szakszer­vezeti Tanácsnál, ahol Vojtech Daub­nerrel, az SZSZT elnökével, valamint az SZSZI titkárával folytatott eszmecsere során a szovjet szakszervezetek tapasz­talatairól és különösen arról beszélt, hogy miként teljesítik az SZKP XXI. kong­resszusán hozott határozatokat. Érdeklő­dött a szlovákiai szakszervezetek munkája s az iránt, hogy mily mértékben járul­nak hozzá a CSKP XI. kongresszusán ki­tűzött feladatok és a kongresszus hatá­rozatainak teljesítéséhez. A Szlovák Szak­szervezeti Tanácsnak sok sikert kívánt további munkájához. radékok növelésére is vonatkoznak, - 1957. január 1. előtt odaítélt já­radékokról van sző — számos régi járadékélvező kérvényezi a járási (körzeti, városi) nemzeti bizottságok­nál járadékának növelését. Az alkalmazottak alacsony járadé­kainak növelését ez év áprilisától hajtják végre. Figyelmeztetjük a já­radékélvezőket, hogy járadékaikat minden kérvény nélkül a lerögzített elvek értelmében növelni fogják. Ezért ne nyújtsanak be kérvényeket járadékaik "emelése iránt sem a já­rási nemzeti bizottságokhoz, sem pe­dig a Szociális Biztosítás Szlovákiai Hivatalához, mivel a járadékélvezők látogatása és kérvényei elodáznák e jelentős akció végrehajtását. A rok­kantsági és öregségi járadékoknak legalább-havi 400 koronára való eme­lését áprilistól eszközlik. Amennyi­ben a járási nemzeti bizottságok ta­nácsainak szociális biztosítási bizott­ságai később hoznának döntést a já­radék növeléséről, az esedékes ösz­szegeket utólag kifizetik. A járadékélvezők a további rész­letekről fokozatosan tájékoztatva lesznek. Helyreigazítás Lapunk tegnapi számába értelemzavaró számhibák csúsztak be. A harmadik ol­dalon a „II. A gyermekpótíékok emelése és módósltása" c. alcím alatt közölt rész utolsó előtti bekezdése helyesen így hangzik: „Azoknak az egygyermekes családok­nak. melyeknél a családfenntartó bruttó fizetése túlhaladja a 3000 koronát, nem folyósítanak tovább gyermekpótlékot A 3000 koronánál nagyobb jövedelemmel rendelkező kétgyermekes családoknak csak a második gyermekre folyósítanak 100 korona összegű gyermekpótlékot. A 3800 koronánál nagyobb jövedelmű családoknak első és második gyermeké­re nem folyósítanak gyermekpótlékot. Azoknál a három- és többgyermekes családoknál, melyeknél a családfenntartó bruttó fizetése túlhaladja a 3800 koronát, a gyermekpótlékok nem változnak." Ugyancsak a harmadik oidalon „A CSKP Központi Bizottságának határozata a gyermekpótlék emeléséről" cím alatt kö­zölt rész második pontja helyesen így hangzik: „2. Az eddigi állapottal szemben a kö­vetkezőképpen kell emelni azon alkalma­zottak gyermekpótlékát, akik havonta 1400—2200 koronát keresnek: — a harmadik gyereknél 90 koroná­val, úgyhogy a háromgyerekes családok gyermekpótíékának összege havonta 400 korona lesz, vagyis 90 koronával többet mint eddig; — a negyedik gyereknél 60 koronával, úgyhogy négygyerekes családoknál a gyer­mekpótíék összege havi 640 koronát tesz kl, vagyis 150 koronával többet, mint eddig; — az ötödik és minden további gye­reknél 20 koronával, úgyhogy az ötgye­rekes családoknál a gyermekpótlék össze­ge 880 koronát tesz majd ki, vagyis 170­nel többet, mint eddig. A hatgyermekes családoknál a gyermekpótlék összege 5120 korona lesz, vagyis 190 koronával több, mint eddig stb. Milyen időjárás várható? Az időjárás Szlovákiában a múlt hét első felében a Közép-Európa feletti légi­térben kiterjedő légnyomás hatása alatt állt. Szlovákiában ezzel kapcsolatosan — a reggeli ködöktől eltekintve — túlnyo­mórészt napcs volt az Idő. Emellett az alacsonyabb fekvésű helyeken a dél­utáni hőmérséklet 12—17 C fokra emel­kedett. A magas légnyomás a hét második felében csökkent és kelet felé vett irányt. Ezzel egyidejűleg az Atlanti-óceán mér­sékelt szélességi fokainak térségéből a szárazföld frányába hideg tengeri levegő kezdett áramlanl, ami nálunk is nagy felhőzetet és helyenként, különösen Szlo­vákia keleti részén gyenge, szemerkélő esőt hozott magával. A hőmérséklet emel­lett Szlovákia egész területén fokozatosan csökkent. A hét vége felé hó már csak a hegyek magasabb fekvésű helyein volt. Szombaton reggel a Chopokró! és a Lom­nici-csúcsról érkezett jelentések szerint 72 cm-es volt a hótakaró. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A JÖVŐ HÉ­TEN? Nyugatról, az Atlanti-óceán térsé­géből nedves tengeri levegő kíséretében légnyomászavarok nyomulnak a szárazföld irányába. E zavarok később elérik 8 kö­zép-európai térséget is. Feltételezhető, hogy Szlovákiában általában felhős, időn­ként esős lesz az időjárás és helyenként futó esők várhatók. A nappali hőmérsék­let az alacsonyabb fekvésű helyeken többnyire 6—10 C fok lesz. P. F. A LEGÚJABB SPORT Csehszlovákia-Kanada 2:7 (0:1, 0:6, 2:0) A bratislavai A-csoport selejtezői során tegnap került, sor a két legerősebb együt­tes összecsapására, Csehszlovákia és Kanada találkozójára. A mérkőzés kimenetele ugyan nem volt lényeges, mert hiszen a prágai döntőben újra találkozik a két csapat, azért mégis sokat jelentő volt ez a találkozó, mert kis ízelítőt adott a két csapat tudásából. A mérkőzést 13 000 néző szurkolta végig, akik az első pillanattól kezdve lelkesen buzdították a hazai együttest. Az első harmad első percei tapogatózá­sokkal teltek el. Mindkét fél ki akarta ismerni ellenfele gyenge pontját. Gólra azonban nem került sor. Az 5. percben Mc Lellan került két percre a szégyen­padra. Nem kis időre rá a 8. percben a kanadaiak hírhedt hátvédje, Dewsburry szabályelleneskedik s ezért a nyugatnémet játékvezető 10 percre kizárja. Egy össze­csapás következtében Jiŕik ájultan esett a jégre. Csapatunk azonban nem hagyja magát hasonló cselekedetekre ragadtatni, hanem jó támadásokkal folytatják a játé­kot. A kanadaiak a 14. perpben gyors tá­madást intéztek válogatottunk ellen, s Hil­debrand jó beadását Conacher értékesíti, s Kanada szerzi meg a vezetést 1:0. A ka­nadaiak sportszerűtlen viselkedése tovább tart. Együttesünk a harmad végéig több erélyes támadást vezetett, de gól nem esett. A mérkőzés második harmadát a ka­nadaiak erős irammal kezdték. A 2. percben Conacher a tengerentúliak má­sodik gólját üti. Válogatottunk erélye­sen védekezik, majd támad, aztán újra Dewsburry közbelépés következik, a ka­nadaiak hátvédje fenyegetődzik. tobzó­dik, nem akarja elhagyni a pályát. A mér­kőzés több percre megszakad, a játékve­zetők hasztalan szólítják fel őt távozás­ra, csak hosszas rábeszélésre hajlandó ennek engedni. Ezzel a fellépéssel a sport­szerűtlenség eddig még ritkán tapasztalt példáját adta Dewsburry, amely párját ritkítja a jégkorongozás történetében. A 10. percben kitör Conacher és 3:0-ra állítja az eredményt. Coslen a 11. perc­ben üt gólt 4:0. Válogatottunk fiatal já­tékosai még nem tudnak teljes mértékben ellenszert találni a gyors, pontos és biz­tos kanadaiak támadásokkal szemben. Payette a 16. percben 5:0-ra, majd ugyan­csak ö a 18. percben 6:0-ra növeli a tengerentúliak előnyét. A másodig har­mad vége előtt egy perccel Coslen üti a hetedik gólt. Az utolsó harmadban csapatunk magára talált és sokat támadva két gólt ütött, így 7:2 arányban végződött a mérkőzés. SZOVJETUNIÓ—USA 5:3 A szovjetunió együttese megérdemel­ten győzött. A Svédország—NSZK mérkőzés az utol­só harmad közepén a svédek 5:l-re ve­zettek. ÚJ SZÓ 2 * 1959. március 8.

Next

/
Thumbnails
Contents