Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-28 / 86. szám, szombat

Egy falusi könyvtárban iHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiii „Az írót művén keresztül ismerjük meg igazán." Ez a jelszó világit szlo­vák és magyar nyelven az oroszkai községi könyvtár faláról, mellette pedig „Űk a mieink" felírás alatt Ady Endre, Peter Bézruč és P. O. Hviezdoslav keretnélküli fényképei sorakoznak egymás mellett. A jelsza­vak és a képek kiválogatása és el­rendezése gondos kézre vall. A sze­gényes könyvtárhelyiséget nemcsak ízlésesen feldíszítette, hanem meg­teremtette író és olvasó közt azt az értékes kapcsolatot, amely felkelti az olvasó érdeklődését a klasszikus költők müvei iránt. Persze, a kép­sorozat távolról sem teljes, ott le­hetne József Attila és Fraňo Kráľ képe is, dehát ilyesmin mem akadha­tunk meg ... bizonyos, legközelebb, ha meglátogatjuk az oroszkai könyv­tárat. még több szlovák és magyar író és költő arcképe fogja felhívni az olvasók figyelmét művük megis­merésére. Ezt azért is állíthatjuk, mert a könyvtár igen jó kezekben van. Ve­zetője: Hegedűs Ferenc kitüntetett 44 esztendős könyvtáros. A könyvtá­rat 1950-ben vette át. Akkor mind­össze 43 kötetet tett ki a könyv­állomány, ma viszont 1684 szlovák és magyar könyv áll az oroszkai olvasók rendelkezésére. Persze Hegedűsnek ennyi könyv nem elég. Az a nézete, hogy több könyv lehetne a könyv­tárban, ha a község több gondot for­dítana a könyvtár gyarapítására. Az a nézete továbbá, hogy egy 1620 lel­ket számláló községben ennyi könyv nem lehet elég, mert egy lakosra mindössze egy könyv esik. Szóval He­gedűs türelmetlen... . azt mondja, hogy a könyvtárat eddig csak abból a pénzből tudta felfrissíteni, amit a járási nemzeti biztJltságtól kapott. Tavaly 3000 koronát, ez idén pedig az első negyedévre 500 koronát kapott új könyvek vásárlására. Itt-ott látni is a könyvszekrényben egy-egy újon­nan megjelent könyvet. Hegedűs ki­számítja, ha a község minden lakója évente mindössze egy koronával já­rulna hozzá a könyvtár feljesztésé­hez, évente 1620 koronáért vásá­rolhatna új könyveket. A lakosság tudásban, műveltségben kamatostul kapná vissza ezt az egy koronát, mert az olvasók körében sokkal na­gyobb volna az érdeklődés, ha több könyvújdonsághoz jutnának. Hegedűsnek igaza van! Ama em­berek közé tartozik, akik tudásu­kat a könyvnek köszönhetik és ezért a könyvet szenvedéllyel olvassák, vásárolják. Hegedűsről távolról sem lehet azt mondani, hogy kiváló, kép­zett könyvtáros. Országos viszonylat­ban sok falusi könyvtárosra lehetne akadni, aki nálánál jobban ért a könyvekhez, és sokkal jobban ismeri az írókat, de igen kevés falusi könyvtárosra találnánk, aki nálánál jobban szereti a betűt, a könyvet. Hegedűs tipikus példája ama dol­gozóknak, akiknek fejlődésével a ka­pitalizmusban senki sem törődött, a könyv iránti vonzalmuk tehertételnek számított és a könyvhöz csak nehe­zen jutottak. Nem tartjuk kizártnak, hogy ha Hegedűs az életében olyan helyzetbe került volna, hogy válasz­tania kellett volna a kenyér vagy a könyv között, akkor ^izonyára az utóbbi felé nyúlt volna. Azt azon­ban tudjuk, hogy iskolás korában, amikor pár fillért kapott apjától ebédre, a pénzt egy félpengős' pony­varegényre adta ki és ebéd helyett úgy habzsolta a ponyva nyomtatott betűjét, mint szomjas ember a patak vízét. Ez volt az első könyvvásár­lása ... Persze, amikor apja tudo­mást szerzett e könnyelműségéről, alaposan ellátta a baját... Mindez azonban nem használt, már nős volt, katona és pár filléres zsoldját meg­takarította, hogy megvásárolja Sha­kespeare drámáját. így esett egyik végletből a másikba, hisz nem volt, aki irányítsa, aki törődjék vele és a nagy világégés és nyomor köze pette känyvekkel megrakodva, Sha­kespeare-rel és egy csomó útleírás­sal érkezett haza. Könyy volt a vi­gasza, kárpótlása mindazért a nél külözésért, amit az életben el kellett szenvednie. Hegedűs a községi könyvtár kul­csát úgy őrzi, mint a szeme fényét. A könyvvtár küszöbét csakis az ő jelenlétében lépheti át az olvasó vagy a látogató. Szerető féltéssel őrzi a könyveket. Ma is, ha valahová meg­hívják, konferenciára vagy gyűlésre — könyvtárosi teendője mellett a népművelési otthont vezeti — a napi diétáért könyveket vásárol. Azért tartjuk ezt fontosnak kiemelni, mert részéről, enyhén szólva, ez könnyel­műséget jelent, egyrészt, mert beteg ember és több gondot kéne fordítania magára, másrészt, mer.t nyolc fiatal gyermek apja. De mindezek ellené­re a könyvvásárlás szenvedélyétől nem tud szabadulni. öt fia és három lánykája van. A 19 éves Károly, a legidősebb fiú most fejezte be Handlován a bánya­tanonciskolát és már ki is nevezték bányamesternek. A 17 éves Ferenc Zselízen sajátítja el az ácsmestersé­get. a 16 esztendős Sándor pedig szobafestőnek tanul. A többi öt gyer­mek közül három iskolaköteles, kettő pedig 4 és 3 éves. Hegedűs eredetileg vasúti pálya­munkás volt. azután részt vett fa­irtási munkálatokban és ott annyira meghűlt, hogy tüdőbajt szerzett. Az­óta nyugdíjazták... Mondanunk sem kell, a legújabb párt- és kormány­határozat a gyerekpótlék emeléséről, termékeny tavaszi fuvallatként hatott Hegedűs családjára. Hisz máig is ko­moly gondoskodás történt a Hegedűs család megélhetéséről és egészség­ügyi gondozásáról, — havonta ellen­őrző orvosi vizsgálaton megy keresz­tül az egész család, négy gyermek volt már üdülőben, egy pedig sza­natóriumi kezelésben részesült —, most azonban a család jövedelme jó­val fog növekedni. A határozat sze­rint nemcsak a gyermekpótlék, ha­nem a nyugdíj összege is megnő. Hegedűs örömmel vegyes izgalommal Hegedűs Ferenc várja a nemzeti bizottság döntését. Ehhez az örömhöz azonban enyhe panasz is szegődik. Fájlalja, hogy egy hónappal ezelőtt mosógépet vásárolt, amilyet a mai árakhoz viszonyítva 170 koronával túlfizetett. A könyvvásárlás mellett ez volt Hegedűs második „könnyelműsége". Az esti órákban látogattuk meg ott­honában. Az asszony a gyermekekkel már lefeküdt. Ebben az otthonban a bútorzat többnyire ágy, ott nyug­szanak a szőke gyerekfejecskék a párnákon, az álom már ott pihen sí­ma, szép homlokukon. Lábujjhegyen távozunk a szobából, nehogy valame­lyiküket felkeltsük. Most nyílik az ajtó, a 17 éves Ferenc, az ácstanonc jött haza. A Csemadok-próbáról ér­kezett. Most tanulják be Csiky Ger­gely Kaviár című színművét. Nagy, erős, hatalmas legény, egyenesen a tűzhelyhez lép és levest merít a tányérjába. Széles mozdulattal szel magának a barnára sült ízes kenyér­ből és jó étvággyal kezd enni. Ko­pottak a konyhában a bútorok. A va­donatúj, zománcozott, fényes mosó­gép úgy áll ott, mint egy pihenő, csendes zenélő óra. Noha egy hangot sem ad most, mégis úgy tűnik, mint­ha tisztán jelenlétével dalolna. Mel­lette ott sorakozik az üvegszekrény­ben Hegedűs mintegy 200 könyve. A mosógép, a 200 könyv, az 54 olva­só, akik most, 1959 első negyedévé­ben 259 könyvet kölcsönöztek ki. Hegedűs gondja, hogy ez idén telje­sítse vállalását és 1600 könyvkölcsön­zést bonyolítson le ... mindez együtt valahogy a meghitt keringésben el­rendeződik és abban csúcsosodik ki, hogy írót a múvén, embert az éle­tén, munkáján keresztül ismerik meg igazán. Szabó Béla Munkás békegyűlés Gyűlésre visznek, kisfiam. Körülötted komoly, nehéz szavak tömbjei hullnak. Lásd, érted harcolnák ök, hogy boldog légy s szabad, zúgó gyárakba visznek, falvakba visznek, kisfiam. Mezőknek és halakban bő folyóknak felmutatnak, eres karok egymásnak adnak, gyenge, gyenge gyermek, hogy bizton növekedj és éber ésszel élj, apád s anyád kitáruló jövő felé vezessen. Mert mit tehetne félénk anyád, a rebbenő szemii, hogy gyermekét az idők viharától ója? A munkásoknak szól és a politikusoknak, parasztokhoz könyörög és tollforgató baráti emberekhez: Óvjátok gyermekemet, vigyétek magatokkal, nyissátok fel értelmes szemeit, oktassátok nyelvét tiszta szavakra, dajkáljátok gabonával, posztóval, acéllal, szeretettel. S az anyák vérét szívó vad háború réme meneküljön zengő szavatokra! Ne félj, sose félj, én gyermekem! A munkások keze véd! Lator László fordítása LEOPOLD LEWIN: Á BEKE CSILLAGA A téren karácsonyfa van, e fenyőfa a béke. Vígan kacag föl kisfiam, e kacagás a béke. Picasso tollas madara, ez a galamb a béke. A fény lenyugszik éjszaka, de felkél - ez a béke. A pekingi Népi Irodalmi Kiadó ez­idén megjelenteti Mao Ce-tung mű­vészetről és irodalomról szóló cik­keinek gyűjteményét. A nagycsalomai színjátszók az el­múlt napokban Timrava: A büszke páva című színmüvét mutatták be nagy sikerrel. (V. L.) * * * A Szovjetunióban megjelentetik a német irodalom történetét ismertető öt kötetes müvet. (ČTK) * * * Ebben az esztendőben Moszkvában több mint 100 művész-kiállíttást ren­deznek, vagyis hetente két kiállítás nyílik. (ČTK) * * * Anna Frank naplóját filmre vitte a DEFA is, miután ezt a témát az előző évben az amerikai filmesek is feldol­gozták. A német film a naplón túl­menően azt is bemutatja, mi lett a sorsa az ártatlan emberek hóhérai­nak. (-) A brnói rádió népi zenekara a napokban nagy a bratislavai P. O. Hviezdoslav-Színházban, sikerrel vendégszerepelt (J. Herec felvétele) Heinrich Heino száz év óta elkalló­dottnak hitt kéziratai kerültek elő egy párizsi magángyűjteményből; a kéziratokat elárverezik. A Csemadok vilkei csoportjának színjátszói nagy sikerrel mutatták be Sagády József: Lakásszentelő című vígjátékát. (S. B.) * * * „Prágáról-törökül" címmel két nyelvű, cseh-török kiadásban jelenik meg Nazim Hikmet Prágáról írt ver­seinek gyűjteménye. * * * A rozsnyói pedagógiai iskola nö­vendékei esztrádmüsorral léptek fel ftagykaposon. Az előadás sikeréért dicséret illeti mind a szereplőket, mind a rendezőket. (L. S.) * * * A Csemadok varsányi helyi cso­portja a napokban nagy sikerrel mu­tatta be Lovicsek Béla Húsz év után című színmüvét, (h. 1.) * * * Werner Hess, a nyugatnémet evan­gélikus egyház lelkésze egy frank­furti sajtóértekezleten bírálta a nyu­gatnémet filmeket, amelyek vélemé­nye szerint demoralizálják a lakos­ságot. (ČTK) *. * * Idézetlexikon jelent nieg Párizsban az Éditzőns de Trévise kiadásában. A könyv csaknem 10 000 idézetet tar­talmaz 25 különböző nyelvből fordítva, az ókori klasszikus szerzők műveitől egészen a legmodernebb írókig. A le­xikont közmondásgyűjtemény egészíti ki. * * * Az UNESCO hivatalos lapja jelenti, hogy a görög kultuszminiszter elren­delte az Akropolisz újjáépítését, a műkincsek restaurálását. # * * Lenin svájci tartózkodása címmel a moszkvai Külföldi Irodalmi Kiadó gon­dozásában könyv jelent meg, mely Lenin svájci forradalmi tevékenysé­géről, valamint a svájci munkásmoz­galom harcosaival való találkozásáról szól. A kremli tornyon csillagunk, e csillag fenn a béke, — fényében úszunk, szárnyalunk a béke szép ölébe. Hegedűs Géza ford t ŕ Stanislaw Dobrowolski: Költészetünk ismét kivirágzik Költészetünk ismét kivirágzik, mint a nárcisz, mint a kankalin; fényben fürdik, lágy esőben ázik Varsó május — fényes parkjain. Nyugalmunkat nem évszázadoknak síri csendje teremtette meg. Himnusz árad, dala szívnek, jognak, — éneklik a boldog emberek. Mint a szirma zsenge gyöngyvirágnak mint a jázmin - nyilj ki költemény, énekelj a kémény — sokaságnak, dalold városunk dalát — remény! Ünnepeljék csak a régi múzsák a suttogó, csendes topolyát: már a mi költészetünk a munkát hordja szárnyán — Varsó hős korát! Vészi Endre fordítása. Stanislaw /"I Wygodzki: /—-7 evi anyaim Anyám hajában ősz szál nem fehérlett és ránc se volt anyámnak homlokán. Táborba vitték zord nap alkonyán s izzón kigyúltak apró esti fények. Az én anyám, szegény lehullt a porba, szép homlokán kék foltok, vércstkok. Csak egy órája, hogy virág nyitott s ott állt anyám, apámat átkarolva. A fájdalom még jajgatott az éjben, s pírját az új nap nem hintette szét s Auschwitzban anyám megszakadt szívét néhány fűszál ölelte át a réten. Keszthelyi Zoltán fordítása ANNA KAMIENSKÁ * legfiatalabb költónemzedek tagia. Verseiben társadalmi valóság jelentkezik. A szocializmus építéséről enekel. a mai lcng> el r-EOPOLD LEWIN 1910-ben született. Több versgyűjteménye ielent meg. Goethe. Š Heine es mások müveit fordítja. A felszabadulás óta oroszból is sokat fordít. STANISLAW DOBROWOLSKI szintén 1907-ben született. A háború alatt két ^ dramat irt. Publicisztikai munkái is jelentősek. Irodalmi munkásságát a Varsó város & irodalmi díjjal jutalmazták. Már a háború előtt munkatársa Lengyel írószövetség díjat kapta i STANISLAW WYGODZKI 1907-ben született. $ volt a baloldali lapoknak. 1948-ban verseiért i i meg. ÜJ SZÖ 6 * 1959. március 2fl.

Next

/
Thumbnails
Contents