Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-27 / 85. szám, péntek

Az új bérrendszer nagyobb jövedelmet és fokozott munkatermelékenységet jelent A nagyrőcei Kis és Nagy Kakas hegy aljában már tizenkétszer kirügyezett a tavasz azóta, amióta a széles völgyben ünnepélyes keretek között lerakták az új lenfeldolgozó üzem alapkövét. A kis városkával egyidejűleg épült, szépült az új üzem is. Hosszú, világos csarnokai mellé előbb internátust építettek, amelynek keleti szárnya épp most bővül egy korszerű étteremmel. Az új üzem munkatársainak életében minden év hozott valami újat, valami változást. Amíg más régebbi üzemekben nehezen tört utat az új munkamódszer, itt a munkások a tervteljesítés növelésének érdekében maguk javasolták a szovjet munkamódszerek alkalmazását. Ha figyelembe vesszük, hogy az üzem munkásainak átlagos életkora mindössze húsz év, úgy nem is csodálkozunk ezen. A fiatalok mindig szívvel-lélekkel küzdenek az újért. Tavaly ezt az üzemet kísérletképpen kijelölték az új munkabérrendszer bevezetésére, amit január 1-töl meg is valósítottak. - Őszintén megmondom, egy kicsit féltem az új bérrendszer bevezetésétől - mondja az igazgató beszélgetésünk közben. El is hisszük neki, mert ez nem puszta adminisztratív intézkedés, hanem többhónapos alapos oolitikai és gazdasági előkészítő munkát jelent. Az üzem vezetősége, a pártbizottság, a szakszervezet tervet dolgoztak ki az új bérrendszer bevezetésére. Az előkészületet három szakaszra osztották. Az erre a célra kijelölt bizottság, amely gazdasági vezetőkön kívül a párt- és szakszervezet és a CSISZ funkcionáriusaiból tevődött össze, aktívákat szervezett, a dolgozóknak egyenesen a munkahelyen magyarázták meg az átszervezés célját, módját, előnyeit, a régi bérrendszerrel szemben. Az új bérrendszer propagálásában a kommunisták jártak elől. Ilyen politikai felkészülés után láttak hozzá az átszervezés gazdasági és adminisztratív részéhez. — Csakneip egy egész éveh át foglalkoztunk a teljesítménynormák, a munkamenet technológiájának átszervezésével — mondja Soltész elvtárs, a személyzeti osztály vezetője, majd így folytatja: Négy normázó többször végzett minden munkafolyamatnál munkaidő felvételt, hogy ennek alapján és az új technológia alkalmazásával mindenütt bevezethessük a műszakilag injjokolt normákat. Hallatszottak ügyan elvétve hangok, hogy nálunk ez nem válik be, csak a munka lesz több, de a bér kevesebb. Ezt főleg azok hangoztatták, akiknél a normát annak idején csak felületes becslés szerint állapították meg. A fiatal munkások túlnyomó része helyeselte a normák felülvizsgálását és egyúttal javasolták a munkafolyamat technológiájának korszerűsítését is. A normázók többnapos munkájának eredményeként január 1-től üzemükben 70 százalék a műszakilag indokolt normák aránya és csak 30 százalék az "üzemi norma. Az üzemi normákat is úgy dolgoztuk ki, hogy az állami bérbizottság jóváhagyása után szintén műszakilag indokolt normákká minősíthessük őket. Az üzemben tehát valamennyi norma helyesen van megállapítva. A teljesítménynormák 95 százalékos teljesítésével az üzemünk 100 százalékos tervteljesítést ér el. Az alapbérhez átlagosan 22 százalékos prémiumot állapítottak meg a terv túlteljesítése esetén — fejezi be Soltész elvtárs. Az előkészület harmadik szakaszában a bérrendező bizottság valamenynyi munkást beosztott szakképzettségének megfelelő bérosztályba. Az üzem munkásainak 70 százalékánál emelkedett a bér és csak 24 százaléknál csökkent. Az új bérrendszer bevezetésével az üzemben 350 ezer koronával növekedett a béralap. Nézzük meg, mit jelentett az új bérrendszer egyes átlagosan dolgozó munkások bérezésénél. Az előfonóban Hegedűs Ilona a régi bérrendszer alapján januárban 931 koronát keresett volna. Az új bérrendszer szerint azonban havi bére Í310.70 korona. Trnavská Máriánál a régi szerint 1119 korona, az új szerint 1328.90 korona a bére. Helena Slivková a régi szerint 1056, az új szerint 1233.80 koronát, Antal Erzsébet a régi szerint 1007, az új szerint 1117, Matyej Margit a régi szerint 1217, az új szerint 1423 korona havibért kapott. A bérelszámoló osztály minden hónapban kimutatja a régi és az űj bérezés listáját, hogy pontosan megállapíthassák a különbözetet. Példaadó a nagyrőceieknél az, (és ezt más üzemek is követhetnék), hogy minden műhely előtt szembetűnő táblákon megtalálható a teljesítménynormákért járó bér kimutatása. Ennek alapján minden munkás naponta kiszámíthatja, hogy mennyi bér és mennyi prémium jár a terv teljesítéséért. A táblákon feltüntették, hány kilogramm, milyen minőségű fonalat kell készíteni a norma 95 százalékos teljesítéséhez. És ezen felül mennyi a bér és a prémium. A munkásnők műszak után pontosan ellenőrizhetik napi bérüket. Kitűnően bevált ez a szemléletes módszer, mert nagyobb teljesítményre, jobb munkára ösztönzi az üzem dolgozóit. A jobb munkaszervezés alapján, amit az új bérrendszer feltétlenül megkövetel, növekedett a terv, de főleg a minőségi mutatószámok teljesítése. Januárban a havi tervet 103,9 százalékra, a munkatermelékenység tervét 103,5 százalékra teljesítették, de a béralapból csak 99,9 százalékot merítettek. Az első két hónapban a havi átlagbér 1108 koronát, míg tavaly a havi bér csak 1050 koronát tett ki. Az üzem dolgozói a teljesítménynormákat a tervezett 95 százalék helyett 96,8 százalékra teljesítették, vagyis az üzem valamennyi részlege túlteljesítette a termelési tervet. Chrenko Alfonz normázó és Ragan Emil, a bérbizottság elnöke, elmondják, hogy a gépek fordulatszámának növelésével lényegesen növekedett a teljesítmény. Azelőtt a gépek jobb kihasználásáért különjutalom nem járt. Tavaly az egyik üzemrészlegen egy műszak alatt csak nehezen orsóztak fel 9 hüvelyt, míg ma a gép és a munkaidő jobb kihasználásának 11 orsónál is több az egy műszak eredménye. Igy van valamennyi üzemrészlegen. A munkások most arra is joggal ráZ&rmM iitf/i nxu<. ' H % fll Mm mm i Fekete Erzsébet munkásnö Július Zuzindlák mesterrel a bérkimutatö táblázatot tanulmányozzák. mutatnak, mennyi tartalék van még a közlekedés megjavítása terén. Hisz az üzem csak az autóbuszok és vonatok gyakori késése miatt hetenkint több száz munkaórát veszít. Az új bérrendszer bevezetése után a szakképzettség növelése iránti érdeklődés is fokozódott. Különösen azok a munkások kapcsolódtak be az üzemi munkaiskolába, akiknél csökkent a munkabér. Ma az üzemi iskolát 90 munkás látogatja, és a pártoktatás iránt is sokkal nagyobb az érdeklődés. A szakképzettség növelése a terv teljesítésében tükröződik vissza. A jobb teljesítmények a gépek, a munkaidő ésszerű kihasználása, az idén beadott újítási javaslatok száma mind azt bizonyítják, hogy az új bérrendszer a gyakorlatban nagyon jól bevált. Ezért is sikerült már az év elején 35 munkás munkáját megtakarítani és más műhelyekbe áthelyezni a termelés bővítése érdekében. A kezdeti sikerekhez, amelyeket a fiatal munkások lelkesedése a jövőben még inkább megsokszoroz, még hozzájárul a februári győzelem évfordulójának és a negyedik országos szakszervezeti kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalás. „Az első félévben egy százalékkal lépjük túl a tervet és 360 ezer korona értékű árut termelünk terven felül. Félévig 55 százalékra teljesítjük az export-tervet. Munkásaink szakképzettségének növelésével a javítási költségeken százezer koronát takarítunk meg. Üzemünk gazdasági eredményét további százezer koronával javítjuk." Ez áll a papíron. De az egész vállalat kötelezettségvállalása még ennél is nagyobb. A bejárat előtti nagy táblán a vállalat dolgozói 650 ezer korona értékben ígérik a terv túlteljesítését. — Szolgáljanak tanulságul másoknak a mi hibáink, amelyeket a bérrendezésnél elkövettünk — mondja végezetül Mária Nezhybová, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke, majd folytatja: „Az egyik műhelyben tavaly porszívó berendezést szereltünk fel, de a 80 koronás pótlékot, amit a munkások a poros környezetért kaptak, meghagytuk. Megváltozott tehát a térmelés technológiája, de egyszinten maradt a bér. Erre a mulasztásra a bérrendezésnél jöttünk rá, és így a pótlék megvonását a munkásaink a bérátszervezés rovására írták. Hasonló volt a helyzet a karbantartó-műhelyben is. Itt az elvtársakat mégsem téveszthette meg az ellenséges propaganda, amely bérmegnyirbálásról prédikált, hanem az év eleiétől kezdve bekapcsolódtak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indított versenybe. A többi műhelyt is felhívták; hogy kövessék példájukat, — fejezi be Nezhybová elvtársnő. A fent említett példákból azt tapasztalhatjuk, hogy ha a bérátszervezés mind politikailaq. mind gazdaságilag jól elő van készítve, az esetleg felmerülő nehézségek ellenére is meghozza a kívánt eredményt: a munkások nagyobb jövedelmét, a munkatermelékenység növelését. Horváth Sándor (ČTK) - „A szovjet mesterséges holdak és a Szovjetunió hidroenergetikai építkezései" bratislavai kiállítás rendkívüli érdeklődésnek örvend. A kiállítást március 25-én az esti órákig már 67 087 látogató tekintette meg. A kiállítást szerdán Lu Jao-Wus, a Kínai Népköztársaság nagykövetségének kulturális tanácsosa is megtekintette (képünkön középen), aki az emlékkönyvbe bejegyezte, hogy a kiállítás a szocialista társadalmi rendszer fölényéről tanúskodik és egyben a népnevelés egyik leghathatósabb eszköze. (Š. Petráš CTK-felv.). 1 ŰJ szó Nincs ez így rendjén Járásunkban jól halad a szocialista szektor kiszélesítése. Az utóbbi hónap alatt nem kevesebb mint 10 új egységes földművesszövetkezet alakult. Azonban még mindig vannak magángazdálkodók, akik még töprengenek, nehezen döntenek. Arra, hogy melyik út a helyes, mindössze egy példát említek. Járásunkban vannak jól és közepesen gazdálkodó szövetkezetek. Ezenkívül — mint említettem is vannak még magángazdálkodók is. Míg a szövetkezetesek teljesítik a beadást, addig ... Talán jobb, ha beszéd helyett a számokra tekintünk. Azok a községek, ahol szövetkezet van, túlnyomó részben terven felül adják be a tejet. Éppen az ellenkezőjét írhatjuk azokról a községekről, ahol mindmáig nincs szövetkezet. Enyicke 29 259 liter tejjel adós, Kalécsáo 22 726 literrel, Szakaly 24 577 literNagy a szorgalom Fazekas József, a pathi szövetkezet agronómusa ugyancsak sürög-forog mivel a tavaszi munkálatok körül nagy az igyekvés. Már elvégezték 60 hektár búza fejtrágyázását, hengerezését. 40 hektárt már meg is boronáltak, 125 hektár földterületet megsimítóztak. Készítik a talajt a többi növénykultúra alá. Nyers János, Path A HARC MEGKEZDŐDÖTT rpúl a város peremén, ahol a •*• szemnek már nem szab határt az emeletes házak sora, ahol a fürkésző tekintet nem botlik bodor, kénszagú füstöt lehelő óriási kéményekbe, érzi csak igazán az ember a tavasz, az új termést, kenyeret ígérő természet illatát. Szívet-lelket vidító, erőt kölcsönző ez az illat. Ír, amely az öreget fiatallá teszi, a haldoklót is életre kelti... Szép, gyönyörű a tavasz. Üj élet, új harcok kezdetét jelenti. Szerelmet lobbant az ifjak szívében, rügyet fakaszt, új életet érlel a párolgó föld feltárt ölén A kacskaringózó poros országút mindkét oldalán magvető emberek szorgoskodnak. Nem kötényből, mint régen, hanem vetögépekkel vetik a szemet, az aratás hírnökét. Távolabb mélyhangú traktorok simítót, boronát húznak vagy műtrágyaszórók „pipálnak"' fehér bodor füstöt. Ilyen most a határ Bratislavától Alsószeliig, ilyen az egész országban. A szövetkezetesek azt mondják: harc kezdődött, komoly harc a gazdag aratásért, hogy a jólét pacsirtája még magasabbra röppenhessen. Emberek, gépek, járják az alsószeli szövetkezet határát is. Gépek, az ember erejét kímélő acélkoloszszusok állnak csatasorba a gazdag termésért. Gazdag lesz-e a termés? Korai volna ma még figyelmen kívül hagyni a természet szeszélyeit, de az sem lenne helyes, ha mindent „őkegyelme" szekeréhez kötnénk. Hogy milyen lesz az aratás, azt többé-kevésbé befolyásolni lehet. Az utóbbi sorokra nem kell úgy nézni, mint valami bölcs személyes kinyilatkoztatásra, hisz a gyakorlat, sok ezer szövetkezet, sok tízezer földműves tapasztalata igazolja, hogy a haladó agrotechnika bizonyos mértékben zabián tartja a legszélsőségesebb időjárást is. Ezt vallják az alsószeliek is. Nem mindegy az például, hogy mikor kerül földbe a mag, nem mindegy, hogyan van „megvetve" a vetöágy. Az alsószeliek gazdag aratást akarnak az idén. Dús kalászt, jól „fizető" cséplést. Hogy mit tettek mindezért? — Beszéljen talán a határ! Az alsószeliek az idén már tulajdon gépeikkel kezdték meg a tavaszi munkákat. Ügyszólván traktorostól, brigádvezetőstől megvették a traktorosbrigádot. Ez egyrészt öröm is, de gond is. No, de nincs itt részletezésre szükség. A lényeg az, hogy jól állnak a tavaszi munkákkal. Néhány híján három és félszáz hektárt árpával, félszáz hektárt zabbal és 40 hektárt tavaszi takarmánykeverékkel vetettek be. ''zek a számok persze nem egyebek egyszerű, szürke napijelentéseknél, hisz mire e soE* rokat olvassák, a számok már meghatványozódnak. A szövetkezet kertészetében a tavasz egy lépéssel talán már előbbre is van, mint a szántóföldeken. A két üvegházban, amely egyenként 10 ár földön hozza közelebb a tavaszt, már régebben folyik a munka. A harc itt korábban vette kezdetét. A két kertészeti csoportban dolgozó fiatalok versenyben állnak. Ezt a versenyt a járási szövetkezeti konferencián Szabó Erzsébet, a CSISZ egyik lelkes tagja az egész galántai járás tudomására hozta. Az adott szó pedig kötelez... A harc tehát a két kertészcsoport között megkezdődött. Es e küzdelemnek máris van eredménye. Az, hogy az üvegházak falai határvonalat húztak a csipkedő hidegnek, máris pénzt hozott a közös kasszába. A két kertészcsoport mostanáig már több mint 25 000 korona értékű zöldséget adott piacra. A két csoport közötti verseny hogyan s mikéntjéről még korai volna beszélni. Talán majd akkor, ha az év végén számadást tartanak. Akkor, amikor kiderül, hogy a kertészetből tervezett 1 260 000 korona bevétel elérésében melyik csoport milyen arányban vett részt. (Sz. I.) rel, Hernádtéhány 28 165 literrel. Még több községet is felsorolhatnánk. Nagyon kevés az egy tehén után beadott tej. Igy sorolhatnánk még tovább. Ezen a ma még egyénileg gazdálkodóknak el kellene gondolkozniok. Iván Sándor, Kassa Hogy tanulhassanak is Az ipolyviski szövetkezetben már egy hete befejeztük a vetést. 300 hektár földön elvégeztük a simítózást és a műtrágyaszórást. A tavasziak vetését már saját gépeinken végeztük el. A traktorosok is mindnyájan szövetkezeti tagok. Községünkben a kultúrmunka is fellendülőben van, a fiatalok színdarabot tanulnak, amelyet a napokban adnak elő. E téren azonban még sokat kell tenni, hogy lépést tartsunk • fejlődő' gazdaságunkkal. Fontos

o lesz minél előbb szövetkezeti klubot építeni, hogff""ä fldtáTók tanulhassanak, szórakozhassanak. Otrekal Gyula, Ipolyvísk' Szépül a falu Kilenc esztendeje alakult meg Zsigárdon a szövetkezet. Azóta szép eredményeket ért el, most is jól dolgozik. A falu is szépül, van már betonjárda is, felépítették a várótermet. Május elsejére orvos is lesz, ez idén a kultúrházat is felépítik. Farkas Lajos, Zsigárd Már nem a kocsmában Az ipolynyéki fiatalok ma már nem a kocsmában keresik a szórakozást. A falu kulturális élete mozgalmas. A CSISZ és a sportszervezet jól dolgozik. Az együttműködésnek megvan az eredménye minden téren. Nagyszámú színművet láthatunk az ipolynyéki színpadon. A faluban már jó félévtizede van kultúrház. Van abban rádió, könyvtár. A fiatalok nagyon szeretnek asztaliteniszezni. Igaz, hogy a több mint 2500 lakosú faluba nagyobb kultúrház kellene, de ha nagyobb lesz a szorgalom, ez is valóra válik. Petényi Ferenc, Kaplíce Nyári istállót építenek A bolyi szövetkezetesek az állatállomány férőhelyeinek biztosítására egy új típusú, 72 méter hosszú ún. nyári istállót építenek. Érdekessége és újszerűsége abban van, hogy a régi istállóktól eltérően az állatok nincsenek megkötve, hanem szabadon járnak és az épület önetetővel van ellátva. Vagyis az e célra épített külön teremben a takarmányt előre elkészítik, s aztán az állatokat beengedik. Dicséret illeti az ácsokat és kőműveseket, akik a fagyos földet vágva adaadó mupkával nagyon gyorsan, egy hét alatt készítették el az istállót. Ez az első ilyen gazdasági épület a királyhelmeci járásban. Az állam elismerésképpen az építkezési költségek 50 százalékát fedezi. Palágyi Lajos, Boly ÜJ SZÖ 5 * 1959. március 2fl.