Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-04 / 62. szám, szerda

PÉNTEKEN ÜLÉST TART A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS (CTK) - A Szlovák Nemzeti Ta­nács pénteken, március 6-án tartja Bratislavában 30. ülését, melynek tárgysorozata keretében megejti az SZNT elnöksége egy tagjának pótvá lasztását. Napirenden lesz továbbá a gazdasági és költségvetési, valamint a jogügyi bizottság közös beszámoló­ja a Megbízottak Testületének az SZNT által kiadandó törvényre vo­natkozó javaslatáról, mely törvény lerögzíti Szlovákia költségvetésének és a költségvetésben feltüntetett esz­közökkel való gazdálkodásnak alap­vető szabályait. Megvitatja ezenkívül a gazdasági és költségvetési, a me­zőgazdasági, a kulturális és népmű­velési, a szociális és egészségügyi, valamint jogügyi bizottság közös be­számolóját a Megbízottak Testületé­nek arra vonatkozó javaslatáról, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács adjon ki törvényt Szlovákia 1959. évi költség­vetéséről, továbbá a mezőgazdasági Ss a jogügyi bizottság közös beszá­nolöját a Megbízottak Testületének javaslatáról, mely szerint a Szlovák Nemzeti Tanács törvényt ad ki a Szlovákia területén levő tokaji szőlő­termő területről és a tokaji szőlők nyilvántartásáról. Bolgár kormányküldöttség érkezett Prágába (ČTK) Rajkó Damjaňovnak, a Bol­gár Népköztársaság minisztertanácsa első elnökhelyettesének vezetésével hétfőn bolgár kormányküldöttség ér­kezett Prágába.. A küldöttség további tagjai Ruszi Hrisztozov miniszter, az Állami Tervbizottság elnöke, Tano Clov nehézgépípari" miniszter* vala­mint a Bolgár Népköztársasáp terv­bizottságának és kereskedelmi mi­nisztériumának további vezető dolgo­zói. A küldöttséget Ľudmila Jankovcová miniszterelnökhelyettes, Otakar Ši­múnek miniszter, az Állami Tervhi­vatal elnöke, Sz. Karadzsov, a Bolgár Népköztársaság prágai nagykövete, va'amint az Állami Tervhivatal, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium vezető dolgozói fogadták. Az országos művészeti verseny fő bíráló bizottságának első ülése A munkásosztály nemzeí'öz' egységének jegyében * Kedden Prágában véget ért a Kommunista Internacionále megala­pításának 40. évfordulója alkalmá­ból a CSKP Párttörténeti Intézete, a Társadalomtudományi Intézet és CSKP KB mellett működő pártfőis­kola által rendezett országos tudo­mányos konferencia. A konferencia utolsó napjának tárgyalásait Ladislav Štoll. az inté­zet rektora nyitotta meg. aki Pavel Reimann elvtársnak, a CSKP Párt­történeti Igazgatója helyettesének pdta át a szót. A Kommunista In­ternacionálénak a csehszlovákiai munkásmozgalomban való jelentősé­géről mondott beszámolójában igen részletesen" foglalkozott azzal, hogv a Komintern milyen segítséget nyúj­tott a lénvegbeváoó problémák meg­oldásában pártunk kelétkezése és bolsevizálása ideién. A vitában szá­mos elvtárs foolalkozott visszaemlé­kezéseivel. valamint kutató munká­iénak eredménveivél. A konferenciát J. Veselý elvtárs, a CSKP Párttörténeti Intézetének Igaz­gatója zárta le. aki hanasúlvozta, hotrv hiábavaló a nemzetközi kom­munista mozoalom eovséoe ellen iránvuló valamennyi kísérlet. A be­fejezésül felhanzó Internacionálé harcos felhfvása aláhúzta a konfe­rencia tárgyalásának értelmét — azt, hoov meomoafcbatatlanul hívek va­ovunk a proletár nemzetköziség el­veihez! EGY EV MULTÁN (ČTK) - A népi' demokratikus Csehszlovák Köztársaság létrejötté­- nek 15. évfordulója alkalmából indí­tott művészi verseny fő bíráló bi­zottsága kedden, március 3-án tar­totta Prágában első ülését. A ver­senyt a kormány „A művészet hazánk szocialista építésének befejezéséért vívott harcban" jelsző jegyében Cseh­szlovákia dolgozó népe győzelmének napján, ez év február 25-én hirdette ki. Az ülésen dr. František Kahuda, az iskola és kulturális ügyek minisz­tere, akit a kormány a verseny fő bíráló bizottságának elnöki funkció­jával bízott meg, felsprolta a verseny néhány jelentős és új szervezési jel­legzetességét. Elsősorban azt, hogy a versenyt- nemcsak a művészek szö­vetségeivel és alapjaival együttmű­ködve, hanem a nemzeti bizottságok, az üzemek, a társadalmi szervezetek együttműködésével valósítják meg, hogy a legnagyobb mértékben részt ľ Ö'LE * ÉN Y (CTK) - . A/ Iskola és Kulturális Ügyek Minisztérium', i a főiskolai tanulmányokra való jíliiir.i.-őrssel kapcsolatban közli, hogy a kerületi és üz&mi ösztöndíjakért folyamodók jelentkezésének határideje március 30., melv időpontig az illetékei KNB-nek be kell küldeni a jelentkezési íveket. A KNB-k e jelentkezési íveket április 20-ig küldik be az egyes tago­zatok dekanátusaihoz. vehessenek benne a hazánk egyes kerületeiben élő művészek is. Az ülésen dr. František Kahuda, az Iskola- és kulturális ügyek minisz­tere közölte a versenyben résztvevő alkotásokat megítélő bíráló bizottság összetételét. Az ülés iazután vttával folytatódott az egyes bíráló albizottságókban, ahol a verseny részleteiről tárgyaltak. Kin evezes ÍČľK) — Antonín Novotný köztársasági elnök a kormány javaslatára Phdr. Pŕlbyslsv Pavlík nagykövetségi tanácsost, aki az ENSZrnek Genfben székelő európai hiva­talában a Csehszlovák Köztársaság állan­dó bizottsága vezetője, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli nagykövetévé és meghatalmazott miniszterévé nevezte ki. A békéért vívott harc legfontosabb feladatai Ülést tartott a Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága (ČTK) A Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága hétfőn Prágában ülést tartott, melyen megtárgyalta a béke­mozgalom lényegbevágó feladatait. A bevezető beszédet dr. Josef Lukáš, •a Békevédők Csehszlovákiai Bizott­ságának alelnöke, a Béke-Világtanács tagja mondotta. A Békevédök Csehszlovákiai Bizottságá­nak elnöksége foglalkozott a Béke-Világ­tanács elnöksége moszkvai ülésénél^ ered­ményelvei. A moszkvai Illésen a békemoz­galom tevékenységéről hozott határozatok elsősorban a nukleáris fegyverekkel vég­zett kísérletekre, valamint a hidegháború elleni harcra irányulnak. A Békevédök Csehszlovákiai Bizottsága tevékenységét e kérdésekre összpontosítja a békevilág­mozgalom megindítása 10. évfordulója al­kalmából rendezett kampányban, valamint a Béke-Világtanács teljes ülésének előké­szítésé idején, melyet május 8—13. közötti napokra Stockholmba hívtak egybe. A ta­vaszi időszakban rendezett valamennyi ak­cióról határozatokat küldfenek Genfbe, me­lyekben kifejezésre juttatják népünk azon határozott követelését, hogy haladéktalanul és egyszer s mindenkorra tiltsák be a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleteket, amint azt valamennyi nemzet érdekével összhangban a Szovjetunió javasolja. A Bé­kevédök Csehszlovákiai Bizottsága a Cseh­szlovák Köztársaság nácik által való nieg­száUásának 20. évfordulója alkalmából kü­lönleges figyelmet fordít a német kérdés­nek és teljes mértékben támogatja a Szovjetunió javaslatait e kérdés megoldá­sára. A nyugatnémet I émszolgáht gesztapós módszerei (ČTK) - Kedden, március 3-án sajtóértekezletet tartottak Prágában, melyen részt vett Jirí Rojt, a Cseh­szlovák Aliamvasutak domažlicei al­kalmazottja. Jirí Rojt a legutóbbi két év alatt többször volt szolgálati úton Brod nad 'Lesy (Furth i. W.) város­ban, ahol kísérleteket tettek, hogy megnyerjék a Gehlen-kémszolgálat­tal való együttműködésre. Jirí Rojt részletesen eliriondta az újságírók­nak esetét, mely újabb tanúbizony­sága annak a gyilkosságtól sem viasszariadó üldöztetésnek és terror­nak, melynek Nyugat-Németország­ban a csehszlovák állampolgárok ki vannak téve az újkori Gestapó - a Gehlen-kémszoigálat részéről. Jlíí Rojt J957 elejétől a múlt hét vé­géig mint vagonfellrö rendszeresen át­járt Nyugat-Németország területén fekvő Brod nad Lesy, határmenti városba. Már 1957 tavaszán felkeresték a Gehlen-kém­szoigálat dolgozói — Karol Llebel és Ja­gel kitelepített németek, akik aktív nácik voltak s ma is megrögzött revanslsták, és az úgyn.vezett szudétanémet egyesület (Sudetendeutsche Landsrfiannschaft) tag­jai. A csehszlovákiai viszonyok felől ér­deklődtek és Llebel felajánlotta Rojtnak öngyújtók beszerzését. Rojt, aki hazánk becsületes polgára, úgy vélte, hogy csempészáruról van szó és ezért eluta­síjotta ezt az ajánlatot. Meg kall említenünk, hogy K. Llebel, oki jelenleg a Brod nad Lesy, vasút­állomás pánztárnoka, korántsem Ismeret­len biztonsági szerveink előtt. A plzeňi iárási Staňkovból származik. Az első köz­társaság Idején mint pincér dolgozott a dnmažlieei Feklo nevű vendéglőben, és amikor a németek megszállták a Szudéta­vidéket „karriért" csinált, vasúti forgal­mista lett. A náci hadsereg soraiban rö­v debb ideig részt vett az afrikai had­járatban, megsebesült és hazatérte után Česká Kubicán lett vasúti forgalmista. Hazánk felszabadítása után. Nyugat-Né­metországba szökött, ahol a CIC ameri­kai kémszolgálatnak és azután a Gehlen­kémszolgálatn-'k • dolgozott. Liebel e kémszolgálatban titkos jelzés­ként a 3 szSmot viseli. Azon okiratok között, melyeket a német imperializmus bomlasztó tevékenységéről a prágai Vár­ban rendezendő kiállításon tesznek köz­szemlére, láthatók lesznek azok is, melyek szerint Liebel már 1954-ben kémtevé­kenységre nyert meg néhány csehszlová­kiai állampolgárt, akiket a háború előtti időből Ismert. Biztonsági szerveink per­sze rövid idő múlva leleplezték őket, és Llebel ezért helyesnek tartotta, hogy bi­zonyos időre megváltoztassa működési helyét. 1957 elején felbukkant Brod nad Lesy vár-isában, hogy Bajorországból irá­nyítsa és szervezze Ismét a Csehszlová­kia ellen irányuló aknamunkát. Liebel Rojttal folytatott későbbi be­szélgetései során nyíltan felszántotta öt a kémtevékenységben való együttműkö­désre. Rojt Ismételt határozott elutasí­tásai ellenére szüntelenül folytatta rá­beszéléseit. Llebel közölte Rojttal, hogy katonai és Ipari jellegű hírek közlésé­ről volna szó, s hozzáfűzte, hogy azon kémszolgálat számára dolgozik, melynek élén Reinhard Gehlen áll, aki a keleti fronton a náci lAtonal kémszolgálat pa­rancsnoka volt. Rojthoz bizonyos Idő múlva Jagl kíséretében két férfi érke­zett Nürnbergből és rábeszélték, hogy menlen velUk a városba. Annak ellenére, hogy ez a'kísérletük Is csődöt mondott, ,Tag el nem h"qyta magát lerázni és ké­sőbb szemtelenül viselkedett és fenye­qető7ött. Rojtnak pénzt, számos előnyt, a Brod nau I.esy állpmáson váltókezelői állást, sőr „unaloműzés céljából" nők társaságát 1- ígérte. Arról sem feledke­zett meg. hogv felhívja Rojt figyelmét arra, hony az amerikaiak a nyugatnéme­tekkel együtt űj háborús összecsapást készítenek elő és nemcsak Nürnbergben, hanem Nyugat-Berlinben, valamint más városokban ls kémközpontok működnek. Ajánlatai mindinkább konkrét formát öl­töttek: Azt kívánta Rojttól, hogy létesít­sen Domažlice környékén megfelelő egyé­nekből, egykori vállalkozókból államelle­nes csoportot, mely kémhíreket küldene és az esetben ha Csehszlovákiában egy „második Magyarországot" idéznének elő, bomlasztó tevékenységet is folytatnának. Később a fenyegetéseket tettek követték. Jagel egy esetben további ügynökök se­gítségével Rojtot erőszakosan egy gép­kocsiba ültette, hogy a városba vigye kihallgatásra. A gépkocsi útközben el­romlott és Rojt csak ennek köszönhetette, hogy ' visszatérhetett az ' állomásra. Üt közben állandóan neklszegzett pisztollyal fenyegették. A múlt év végén kísérletet tettek arra, hogy Rojtot méröezett füstölthússal meg­öljék, melyet az állomáson vásárolt élel­miszerek közé csempésztek. Be kellett szállítani a domažlicei kórházba, ahol két és félhónapig gyógykezelték. Rojt uiost már tudta, hogy a nyugatnémet kémek bosszút akartak rajta állni. Az esetet jelentette biztonsági szerveinknek és át­helyezését kérte, mert a kémügynökök még ezen „eset" után sem hagyták abba fenyegetőzéseiket. Említésre méltó, hogy­Liebel és Jagel minden alkalmat felhasz­náltak arra, hogy népünk ellen fenyegető kijelentéseket tegyenek. Gyakran kijelen­tették, hogy „üt még a megtorlás órája". Jirí Rojt vasutas nem az egyetlen, akit a nyugatnémet kémszolgálat szervei rend­szeresen üldöztek. Hangsúlyozta, hogy, az állami biztonsági szervekkel közölte a Csehszlovák Államvasút további alkalma­zottainak neveit Is, akikre szintén hasonló erőszakos nyomást gyakoroltak. Figyel­meztetett számos további esetre és hason­ló válogatás nélküli módszerekre, amilye­neket á nyugatnémet kémek alkalmaznak csehszlovák állampolgárokkal szemben. Valamivel tobb, mint egy esz­tendeje, hogy pártunk Központi Bi­zottsága kiadta a jelszót: Emeljük a falusi pártszervezetek szervező­és nevelómunkájŕinak színvonalát A Központi Bizottság határozata va­lóban sziiárfi alapot teremtett ehhez. A pártbizottságok elé. azt a feladatot állította, hogy szocialista építőmun­káhk sikereinek biztosítássá erdeké­ben '„állandóan szoros |<apcsolatban kell lennlök az EFSZ komitiunista tagjaival, meg kell tőlük kövételni, hogy rendszeresen és Idejében tájé­koztassák a bizottságot a szövetkezet problémáiról és kezdeményező javas­latokat terjesszenek elő az egységes földmüvesszövetkezetek további fej­lesztésének bizt9sitása céljából". A királyhelmeci járasban is, mint másutt, nagy fejlődést hozott a szö­vetkezetek pártirányításának elmélyí­tése. Elevenebbé vált a mindennapi pártélet, megnövekedett a párttagok aktivitása és felelősségérzete a pírt ügye iránt. A párt* és a szövetke­zeten belüli demokráciát megsértő egységes földművesszövetkezeti elnö­köket leváltottak és helyükre a párt­munkában és termelés*ben kitűnt elv­társakat vagy a pártonkívüliek leg­jobbjait választották. A párttagok aktivitása tehát eciyet jelentett a páronkívüli dolgozók kezdeményezése fokozásával. Fokozódott á párttagok ébersége, ami lehetővé tette, hogy felfedjék és kizárják a párttagok soraiból a befurakodott, a koltektíva erejét le­becsülő elemeket. Ez volt a motorja, legfőbb lendítő ereje mindazoknak az eredményeknek, amelyeket a múlt évben a járásban a szövetkezetek pártirányításában, a gazdasági veze­tők tevékenységének pártellenőrzé­sében elértek. S főképp annak, hogy háromszázhuszonhét tagjelölttel erő­södtek a járás pártalapszervezetei. A szövetkezetek megszilárdítá­sáért vívott harcban erősödtek a pártszervezetek is — jelentette ki Butki Sándor elvtárs, a járási párt­bizottság titkára. — Nemegyszer kel­lett legyűrni - hangsúlyozta Perduk Mihály elvtárs, a járási pártbizottság dolgozója — a felemelkedés útját álló maradiságot, a régi, keskeny parcellákon való gazdálkodás mun­kamódszereit. A legtöbbször ered­mény kísérte a harc útját. Az Sz. Mária-I falusi pártszervezet ereje is megsokszorozódott. Különö­sen a taggyűlések jefétitéttek komoly fejlődést a pártmunka megjavításá­ban. Ezek a taggyűlések többségük­ben valóban a korrapunista nevelés­iskolái voltak. A kommunistáknak szinte egyenként kellett meggyőzniük a szövetkezet tagjait, hogy kövessék Zselenák József elvtársnak, az EFSZ elnökének javaslatát, a termelés eredménye alapján való díjazás be­vezetését. A szövetkezet tagjainak jelentős része -kételkedett a sikerben, fölösleges okoskodásnak tartőtta. A kommunisták szívós felvilágosító munkája azonban végül is eredmény­nyel járt. A helyes kezdeményezés­nek az egész tagság látja hasznát.. Egyre növekszik a tehenek, sertések és szárnyas állatok száma és ezzel a tagok bevétele. A bodrögszerdahelyi falusi párt­szervezet bizottságának is sokat se­gített a párhatározat. Sok tapaszta­latot szereztek a vezetésben, a tö­megek közti munkában. Az előző években az események sodorták a pártbizottságot, azzal foglalkozott, ami jött,' de azzal sem alaposan s így nem csoda, hogy Urbancsik, a szö­vetkezet elnöke semmibe vette a pártszervezet határozatait, javasla­tait. A termelés irányításában nem támaszkodott a szövetkezeti tagok javaslataira, kezdeményezéseire. Már­pedig a termelés irányításában, a kü­lönféle problémák eldöntésében és megoldásában tanulnak leginkább s lesznek jó gazdákká a szövetkezeti tagok. Helyesen döntött tehát a párt és az EFSZ-tagsága, megfosztotta az elnöki funkciCtól s kizárta a párt­ból. A pártbizottság - okulva az előző évek hibáiból — ma már munkaterv szerint dolgozik. Ellenőrzi, hogy a terv minden pontja megvalósuljon. A tervszerű munka emelte a párt­szervezet tevékenységének színvona­lát. Fokozta a pártbizottság tagjainak felelősségét, tevékeny .részvételét a| pártszervezet irányításában. A bizott- j sági ülések tartalmasabbak lettek, j jobban feltárják a hibákat és irányt i mutatnak kijavításukhoz. Az utóbbi hetekben például foglalkoztak a párt­csoport munkájával, megvitatták a pártoktatás kérdéseit, 'a termelési feladatok közül a tavaszi munkák­előkészítésének ellenőrzésére fordí­tottak különös gondot. Legutóbb a pártbizottság beszámoltatta a szövet­kezeti munkacsoportok, illetve ter­melőcsoportok vezetőit. Ez igen hasz­nosnak bizonyült. Feltárta az EFSZ munkájának legnagyobb fogyatékos- j ságát. A munkaverseny egy helyben i topogott, pedig a munkaverseny szer- 1 vezése a KB határozata alapján tél­jes mértékben a falusi pártszervéžet­re, az ÉFSŽ kommunista tagjáira tartózik. A javuló irányítás más ered­ményeket is szül. Az agitátorok je­lentős része már rendszeresen végzi feladatát. Munkájuk nyorrtán sok új agitátor fejlődik, akik zászlóvivői a párt politikájának,' odaadóan nevelik " dolgozó társaikat. Igen fontos azon­ban, hogy az agitáció .irányítása is javuljon, konkrét legyen. Ez azt jelenti, hogy politikai segítséget kell adni až agitátoroknak és meg kell tanítani őket jól érvélni. Bár a pártmunka színvonala­sabbá tételében voltak megbecsülen­dő törekvésék és igen komoly ered­mények, ezek néni takarhatják el, hogy a fejlődés üteme korántsem kielégítő - mondotta Kresztyanszkó Miklós elvtárs, a szolnocskai falusi pártszervezet elnöke. Elmondta azt is, hogy különféle helytelen nézetek akadályozzák a. párttagok aktivizálá­sát. Van aki azt tartja, „mindenki nem is végezhet pártmunkát, mert nincs annyi feladat, ahány párttag, vagy tagjelölt". A valóság azonban az, hogy egyes párttagokat túlterhel­nek s így egyijf megbízatásukat sem látják el jól, ugyanakkor a párttag­ság jelentős része nem végez sem­miféle pártmunkát. Ez csökkenti a pártszervezet erejét, a párttagok fej­tésének lehetőségét. Persze, a párt­rjbízatások körüli hiba összefügg előző pártbizottság tervszerűtlen munkájával. A falu egységes földmű­vesszövetkezetének múlt évi eredmé­nyei is kissé elbizakodottá tették a pártbízottság egyik-másik tagját. Ügy vélik, most mér menni fognak a dolgok. Pedig meg kellene érteniök, ha a szövetkezet alákulását követő esztendőkben elsősorban a párttagok közös munkájával vívták ki az ered­ményeket. akkor most fokozattan ér­vényes ez, mert feladataik nem csök­kentek, hanem szaporodtak, emelked­tek. A pártszervezetnek értenie kell ahhoz, hogy a párthatározatban le­szögezett sok feladat közül kiragadja azt, amely a feladatok teljesítéséhez a legfontosabb. Nagygéresen a „dön­tő láncszem" az volt, hopy a párt­szervezet minden tagja révén, a nyil­vántartott tagokat is beleszámítva, befolyást gyakoroljon a szövetkezet politikai, szervezési és gazdasági fej­lődésére. Az üzemi pártszervezet tagjait arra ösztönözték, hogy se­gítsenek a szövetkezetnek a munka jobb megszervezésében, mert éppen ők vihetik át legjobban a munka­szervezési tapasztalatokat az iparból a mezőgazdaságba. A falusi pártszer­vezet bizottsága, ahogy ezt Demeter Bertalan elvtárs, a pártszervezet egyik nyilvántartott tagja elmondta, rövid idő alatt gyökeres fordulatot hajtott végre a szövetkezet és a falu életé­ben. Nemcsak az üzemekben, de a vasúton . dolgozó kommunisták is, például Gergely István feleségével, Dorkó János ugyancsak feleségével, Szíjjártó József és sokan mások ak­tívan bekapcsolódnak a mezőgazdasá­gi munkákba. Bár a pártbizottság korántsem használt ki minden erőfeszítést, a konkrét vezetéssel, a jó szervezeti intézkedésekkel nagyon meggyorsí­totta a szövetkezet fejlődését, a kul­turális élet fellendítését. Még sincs ok a megnyugvásra. A pártszervezet új harcosokkal való megerősítése le­marad a gazdasági eredmények mö­gött. Az egész évben csak 5 tagjelölt­tel erősödött a pártszervezet. A párt­bizottságnak további erőfeszítéseket kell tehát tennie. Valóban, minden párttagot munkába kell állítania, an­nak érdekében, hogy a pártszervezet további tagokkal erősödjön meg, kü­lönösen fiatalok és az asszonyok so­rából. Ez teljes egészében vonatkozik a járási többi pártalapszervezetére is. Hiszen az előbb említett 327 új tag­jelölt között csak 25 nő van. Pedig a . szövetkezetekben összesen 1623 asszony és lány végez felelősségtel­jes munkát a kertészetben, állatte­nyésztésben és másutt. Csak egy kis töredékének (12-nek) van funkciója. A pártalapszervezeteknek erélyesen fel kell tehát lépniök a nők képes­ségeit lebecsülő megnyilvánulások el­len. Fel kell lépniök az olyan veze­tőkkel szemben, akik maradi nézete­ket vallanak, vagy nem foglalnak ál­last, de gyakorlati tevékenységük ar­ra irányul, hogy nők ne kerüljenek felelős posztokra, funkciókba. Ez csak néhány példa a sok közül. Sok-sok kommunista vívja a harcot a párt határozatainak valóra váltásáért, szüntelenül erősítik a tö­megekkel való kapcsolatokat. Ez a harc azonban egyik vagy másik sza kaszon ellanyhul, ezért a pártszerve­zeteknek erőteljesen kell folytatniuk nevelőmunkájukat, még több olyan kommunistát kell nevelniök, akik el­választhat^anul összeforrnak a tö­megekkel. Erdösi ''' S?ö " március 4.

Next

/
Thumbnails
Contents