Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-20 / 78. szám, péntek

Az EFSZ-ek gazdálkodásának fejlesztésével határozott fordulatot árunk ef a mezőgazdasági termelésben v Ľubomír Strougal mező- és erdőgazdasági miniszter beszéde Az EFSZ-ek IV. országos kong­resszusa akkor ül össze, amikor Csehszlovákia dolgozó népe valóra váltja a hazánk szocialista építése befejezésének történelmi feladatát kitűző XI. pártkongresszusunk hatá­rozatait. Mai kongresszusunk nemcsak az EFSZ-ek építésének a legutóbbi kongresszus óta elért eredményeit értékeli, hanem egyidejűleg az EFSZ-ek tízéves fennállását is mér­legeli mely nemcsak az egész cseh­szlovák mezőgazdaság, hanem ha­zánk egész dolgozó népének életé­ben is valóban nagy történelmi je­lentőséggel bír. Röviddel a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXI. kongresszusa után ülünk össze. E kongresszus új történelmi korszakot nyitott — a Szovjetunió kibontakozódé kommu­nista építkezésének korszakát. Az SZKP XXI. kongresszusának törté­nelmi jelentősége népünk számára abban van, hogy a szovjet nép na~y és merész távlatai a mi távlataink is. A Szovjetunió hétéves Aépgazda­iági fejlesztési tervének teljesítése a többi szocialista ország előrehala­dásával együtt a szocializmus világ­erőinek döntő győzelmét fogja je­lenteni a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista világrendszer gazda­sági elsősége kétségtelenül mélyen kihat majd a tőkés országok dol­gozói millióinak gondolkodására. Már ma egyre szemléletesebben látják, hogy egyedül a szocialista társa­dalmi rendszer biztosithatja boldog jövőjüket. A hazánk szocialista építésében ki­tűzött feladatok teljesítésével és a nemzetközi fejlődés távlataival kap­csolatban kel! értelmezni kongresz­szusunk tárgyalásának jelentőségét, is. Az EFSZ-ek IV. országos kong­resszusát elsősorban azért hívtuk össze, hogy megtanácskozzuk, ho­gyan oldjuk meg a XI. kongresszus és a CSKP KB márciusi ülése ha­tározatainak szellemében a mező­gazdasági termelés lényeges növe­lését, az EFSZ-ek gazdaságának erő­sítését és a falvak kulturális éle­tének fejlesztését. A szövetkezetesítés folyamata a kis- és középparasztok teljes egyet­értése és aktív részvétele mellett sikeresen folyik nálunk. Arra tö­rekszünk, hogy a folyamatot a kö­zeljövőben gyakorlatilag befejezzük. Az EFSZ-ek 1959. március l-ig 4 381 646 hektár mezőgazdasági föld­területeh gazdálkodtak, ami a ke­íületileg tervezett üzemek mezőgaz­dasági földterületének 73,5 százalé­kát képezi. 11518 községben, tehát az egész köztársaság községeinek 80,9 százalékában alakultak és gaz­dálkodnak EFSZ-ek. 609 105 mező­gazdasági üzem 872 871 taggal tö­mörül az EFSZ-ekbe. A szövetkezeti nagyüzemi terme­lés már megmutatta előnyeit fal­vaink forradalmi átalakításának idő­szakában. A mezőgazdasági terme­lés az elmúlt tíz év folyamán sok­kal gyorsabban növekedett, mint a háború előtt a tőkés Csehszlovákia viszonyai közepette azonos idő alatt. A mezőgazdasági nyerstermelés ter­jedelme 1958-ban 1949-hez viszo­nyítva 19,9 százalékkal, a piaci me­zőgazdasági termelés pedig 55,7 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelés növe­kedésével párhuzamosan a mezőgaz- i dasági dolgozók életszínvonala is I lényegesen emelkedett. Ezek az elvitathatatlan sikerek a szövetkezetek tagjai, a GTÁ-k dol­gozói mezőgazdasági szakemberek, párt- és nemzeti bizottsági funk­cionáriusok százezrei fokozódó mun­katörekvésének, szakmai- és poli­tikai színvonalának az eredményei. Munkásosztályunk, fejlett szocialista iparunk áldozatkész segítségével értük el őket. Csak ennek köszön­hetjük, hogy megvalósíthattuk me­zőgazdaságunk anyagi-műszaki alap­jának nagyszabású átalakítását. Hisz az eltelt 9 év alatt több mint 26 milliárd korona értékű eszközt for­dítottunk gazdasági berendezések építésére és a mezőgazdaság gépe­sítésére. A CSKP KB 1959 márciusában foly­tatott tárgyalása megállapította, hogy a mezőgazdaság komolyan elmarad a nép­gazdaság többi szakasza mögött. Népünk fokozott fogyasztását aránytalanul nagy részben az élelmiszerbehozatal fedezi. A mezőgazdasági termelés határozott nö­velése jelenleg kulcsfontosságú kérdés hazánk szocialista építésének befejezé­sében. A kongresszus előtti vita eredményei azt bizonyítják, hogy ez irányban már megtettük az első lépéseket. A kongresszus előtti vitában össze­sen mintegy 135 ezer javaslat és hoz­zászólás hangzott el az előterjesztett anyagokhoz. A kongresszusi anyagokról folytatott vitát és azokat a fő intézke­déseket, melyeknek megtételét a szö­vetkezetek az előterjesztett anyagok alapján határozták el, tekintsük IV. szö­vetkezeti kongresszusunk tárgyalása szerves részének. A kongresszusi anya­gokban megoldott feladatok továbbra is érvényben maradnak. Köztudomású, hogy a CSKP XI. kong­resszusa nagy feladatokat tűzött ki. Sok élenjáró szövetkezetünk eredményei iga­zolják, hogy e feladatok reálisak, és nemcsak teljesíthetők, hanem túl is szár­nyalhatók. így például a Náchod járás­beli všelibyi EFSZ egy hektár földön már 1958-ban 1435 liter tejet, 163 kg marhahúst, 187 kg sertéshúst termelt. Kromčŕíž járásban a zdisjavicei EFSZ ta­valy egy hektár földön 1140 liter tejet, 146 kg marhahúst, 125 kg sertéshúst és 457 darab tojást termelt. Ez az EFSZ gabonában 28 és fél mázsa, cukorrépá­ban 362 mázsa, szántóföldi takarmány­növényekben 89 mázsa száraztakarmány­hozamot ért el és minden számos állat után 110 mázsa jő minőségű silóanya­got termelt. Sok ilyen szövetkezet van kerületeink­ben. Körülbelül 6500 EFSZ vállalta, hogy már az idén eléri az 1960-ra tervezett termelési szinvonalat. Sok közülük si­kerrel teljesiti, sőt túlteljesíti felajánlá­sát és egyes termelési mutatókban már az 1965-évi tervfeladatok színvonalán van. Meggyőződésem, hogy a többi szövetke­zet is követi őket és becsülettel telje­síti felajánlásait. A CSKP Központi Bizottságának folyó év március 4.—5-i ülése, mely a nép életszínvonala emelésének globális kérdé­sével foglalkozott, konkrét irányelveket adott a szocialista mezőgazdasági és nagyüzemi termelés továbbfejlesztésére. Az ülés hangsúlyozta, hogy az életszín­vonal emelése terén folytatott politika további fejlődése döntő mértékben a me­zőgazdasági termelés növelésétől függ és ezért szabta meg, hogy jelenleg a dön­tő fordulat elérése és a mezőgazdasági termelés lényeges növelése a párt és népünk egyik legkomolyabb feladata. Milyen döntő fontosságú kérdésekről van szó? Elsőrendű figyelmet kell szentelni a nö­vénytermesztés fejlesztésének, főként a takarmány termesztésnek, mely az egész mezőgazdasági termelés növekedésének kulcsfontosságú problémája. Növelnünk kell a talajberuházások részarányát és ily módon elérni termő­képességének lényeges fokozódását. Széleskörűen be kell vezetnünk az új nagyüzemi termelési technológiát a nö­vénytermesztésben és állattenyésztésben. Lényegesen bővítsük a mezőgazdaság gé­pesítését és kemizálását és teljes mér­tékben használjuk ki a meglevő termelési eszközöket. A dolgozók kezdeményezésének fejlesz­tésére minden szocialista mezőgazdasági üzemen belül teljes mértékben érvénye­sítsük a helyes anyagi érdekeltség elveit. Az új begyűjtési rendszer és az új begyűjtési árak bevezetése jelentős in­tézkedés a mezőgazdasági termelés fej­lesztésére és az anyagi érdekeltség fo­kozására. Az elfogadott intézkedések a szövet­kezetek gazdaságának fejlődését és szi­lárdulását fogják eredményezni. Megkö­vetelik, hogy a szövetkezeti tagok szak­mai színvonalának egyidejű emelése mel­lett politikailag és szakmailag fejlett ká­derekkel erősítsük ,meg gyorsan a szö­vetkezeteket. Szövetkezeteink politikai és gazda­sági megszilárdítása ugyanakkor megköveteli, hogy mielőbb az EFSZ­eken eddig kívülálló, egyénileg gaz­dálkodó, kis- és középparasztokkal szilárdítsuk meg őket. Az eddig még egyénileg gazdálkodó parasztok túl­nyomó része olyan községekben gaz­dálkodik, melyekben már megalakult a szövetkezet. Végeredményben kis­gazdákról van szó, akik belépésükkel jelentősen megerősítik a szövetkeze­tek gazdálkodását. Fokozott igyeke­zetet fejtsünk ki, hogy a kisbirtoko­sokat a szövetkezeti gondolatnak megnyerjük, Ily módon a közeljövőben a falun is elérjük a szocialista termelési vi­szonyok győzelmét. Tovább szilárdul népünk politikai és erkölcsi egysége s megerősödik a munkás-paraszt szövetség. A párt Központi Bizottságának fo­lyó év márciusában tartott teljes ülése fő feladatul tűzte ki a növény­termesztés belterjességének — az egész mezőgazdasági termelés to­vábbi növekedése alapjának lényeges fokozását. Növénytermesztésünknek oda kell irányulnia, hogy mindenek­előtt kellő mennyiségű jó takarmányt biztosítson az állattenyésztés terve­zett növelésére és biztosítsa a ha­gyományos kiviteli termények terme­lésének és minőségének emelkedé­sét. A növénytermesztés terjedelme gyorsabb növelésének fő feltétele mindenekelőtt az egész földalap tö­kéletes kihasználása, főként a szán­tóföld bővítése és a rendszeres gon­doskodás földjeink kulturált állapotá­nak és termőképességének megőr­zéséről és további fokozásáról. Az állattenyésztés növelése érde­kében feltétlenül fokoznunk kell a növénytermesztés belterjességét. Ez önmagában azt jelenti, hogy a takar­mánytermelés kérdését első helyre állítjuk a növénytermesztés általános megszervezésében, azzal a céllal, hogy minden hektár földön minél több takarmányértéket termeljünk ki, hogy minden egyes mezőgazdasági üzem a lehető legrövidebb időn be­lül önellátó legyen a takarmányban, beleértve a szükséges tartalékokat is. Határozottan meg kell kezdenünk a szántóföld jobb kihasználását mi­nél nagyobb hozamú takarmánynövé­nyek termesztésére, hogy rövid időn belül megoldjuk a takarmányalap problémáját. Mindenekelőtt a siló­kukorica, lucerna és lóhere, a takar­mány-cukorrépa termesztésének lé­nyeges kibővítéséről, zöldtakarmányra vetett búzafajták, takarmánykáposzta termesztéséről stb. van szó. Ezzel egyidejűleg lényegesen bővítsük a köztes növények, főként az őszi ta­karmányfélék termesztését és a megfelelő alávetések kihasználását. Különleges figyelmet érdemel a viaszos érettségi fokú kukorica ter­mesztése. A tavalyi eredmények meggyőzően igazolják, hogy bár sok EFSZ és állami gazdaság számos hi­bát követett el az agrotechnikában és betakarításban, nagyon jó ered­ményeket értünk el. Ha állandóan hangsúlyozzuk a kukoricaterületek további bővítésének fontosságát, ez nem jelenti azt, hogy bármilyen kukoricáról van szó. Ha valóban nagy hozamokat akarunk elérni, és minél több tápanyagot akarunk nyerni egy hektárról, akkor viszonyaink köze­pette nem felelnek meg többé az ed­dig alkalmazott kukoricatermesztési módszerek. Gyakran vitatkozunk a négyzetes-fészkes vetési módszer al­kalmasságáról a mi viszonyainkban. E kérdésre azt a határozott választ kell adnunk, hogy a négyzetes-fész­kes vetési módszer a kukoricater­mesztés nagyüzemi termelési mód­szere, melynél jelentős mértékben alkalmazható a gépesítés és kis költ­séggel nagy hozamok érhetők el. A négyzetes-fészkes vetési módszer I lehetővé teszi a kétirányú kultivá­j lást és a kultivációs munkálatoknak a vetés vegyi gondozásával történő ' célszerű kiegészítése folytán gyakor­| latilag megszűnik a kézi munka i szüksége. A tavalyi betakarítási eredmények iga­1 zolták, hogy a négyzetekbe vagy széles sorokba vetett kukorica szemtermése a i betakarított anyag összsúlyának 35—45 százalékát tette ki s a zöldanyagból nem­j csak a marhaállomány, hanem a serté­| sek számára is nagyon értékes silóta­I karmány készíthető. A nagy silókukori­ca-készletek a takarmányozás gazdaságos­ságának útját képezik, mivel a silókuko­ricával való takarmányozás a zöldtakar­mányozás időszakában is lehetővé teszi a széna- és évelő takarmányfélék beta­karítási területeinek kibővítését és ily módon a fehérjék egy részének a téli takarmányozás szükségleteire való fel­használását. A kukr-^cát gyakran hely­telenül szembe állítják az évelő takar­mányokkal, főként a lóherével és lucer­nával. A valóságban azonban a kukoricát a herefélékkel együtt a takarmányalap biztosítása fő láncszemének kell tekin­teni. A takarmányalapnak, főként a sertés­hizlalás takarmányalapjának további fon­tos terménye a burgonya. A kedvezőt­len tavalyi termési eredmények jelentős nehézségeket okoznak mezőgazdaságunk­nak a sertéshús termelésében. A terme­lési terv nem teljesítését nemcsak a ked­vezőtlen időjárásnak tudhatjuk be. Tény, hogy a burgonyának legalább 30 száza­lékát évente istállótrágyával trágyázatlan földbe ültetjük, hogy már az "ültetésnél nem tartjuk be az agrotechnikai határ­időket és a talaj porhanyosítása terén is jelentős fogyatékosságok fordulnak elő. így például 1958. május 15-ig a terve­zett területeknek csak 51,5 százalékát vetettük be, pedig ekkor már gyakorlati­lag be kellett volna fejeződnie az ülte­tésnek. A növénytermesztés belterjessége gyorsabb ütemü növelésének jelentős esz­köze a tudomány és a gyakorlat legújabb ismereteinek érvényre juttatása, valamint új technológiai eljárások meghonosítása a termelésben. A növénytermesztés terén itt is igen sok fogyatékosság mutatkozik. Ügy vélem, hogy a tudomány elsősorban a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia, valamint a mezőgazdasági gé­peket, műtrágyát, vegyszereket gyártó iparunk is sokkal maradt adós a mező­gazdaságunknak. Főleg arról van szó. hegy megtaláljuk a kapásnövények és a takarmányfélék nagyüzemi termesztésé­nek, valamint betakarításának kellő for­máit. Tudományos és műszaki dolgozóink nem mondták ki az utolsó szót a gabo­nafélék kétfázisos betakarítására vonat­kozólag sem, melyet számos országban gyakorlatilag általánosan alkalmaznak. Ezzel szemben gyakorlatunkban számos jó tapasztalatot és már megoldott prob­lémát mindeddig kihasználatlanul ha­gyunk. Igen jó eredményeket értünk el például a repce közvetlen kombájnos be­takarításában, melyei lényegesen csök­kenthető a betakarítás során keletkező veszteség és igen sok kétkezi munkát takaríthatunk meg. Hasonló a ht-lyzet a kaszált gabonafélék cséplésénél is, melynek alkalmazásával főleg azok­ban az EFSZ-ekben, ahol nincs elegendő munkaerő, lényegesen csökkenthetők a betakarítás csúcsmunkálatai. Csak a termelés nag.yobbfokú belter­jességével, az új technika, a haladó mun­kaformák és az Oj technológiai eljárások­bevezetésével sikerülhet nekünk a mun­katermelékenység növelése a növényter­mesztés terén, a termelési költségek csökkentése, valamint a szövetkezeti ter­melés jövedelmezőségének növelése. Az állattenyésztési termelés terén, •mint ahogyan azt a CSKP KB ülése hangsúlyozta, lényegében a tej, a hús és a tojás termelésének lényeges növelésé­ről van szó, a lakosságunk ellátásával kapcsolatos egyre nagyobb szükségletek kielégítésének teljes biztosítása érdeké­ben. Elsőrendű figyelmet kell fordítanunk a szervasmarhatenyésztésre, mely minden mezőgazdasági üzemiben alapvető ágazata az állattenyésztési termelésnek. Az a cé­lunk, hogy lényegbevágó fordulatot ér­jünk el a fejőstehenek hasznosságában, valamint a növendékmarha nevelésében. Ennek alapvető feltétele a helyes össze­tételű takarmányfélék elegendő mennyi­sége, továbbá a céltudatos fajtenyészet, valamint az állatok egészségi állapotának feljavítása. Az állatállomány alapvető fontosságú takarmányának a sílótakarmánynak kell ler.nie. melyet a téli hónapokban széná­val, nyáron pedig zöldtakarmánnyal kell kiegészíteni. Ez fordulatot jelent az ed­digi zootechnikai gyakorlattal szemben, mely hangsúlyozta, hogy az állatoknak té'.i takarmányadagjukban 1 kg szénára szímítva legfeljebb 4—5 kg sílótakar­mányt adhatunk. A legújabb ismeretek arról tanúskodnak, hogy ez az arány 1:10 arányra bővíthető. Döntő módon változtatnunk kell a tehe­nek eddig nem kielégítően rövid termelő­képes korán is, ami áz állattenyésztés alscsony jövedelmezőségének egyik fő oka. Köztudomású, hogy a hús termelésével és beadásával kapcsolatós feladatok elég­telen teljesítése jelenleg igen nagy gon­dokat okoz. E nem kielégítő helyzet egyik oka a vágómarha hizlalásának túl hosszú idejében keresendő, ami igen költséges, mert az 1 kg. súlygyarapodásra számított takarmányfogyasztás aránytalanul nagy. A vágómarha hizlalásához szükséges idő lerövidítésével, különösen a gyors hizla­lás meghonosításával kiküszöbölhetnénk ezeket a nehézségeket és egyben minden szövetkezet még ezzel is nyerne, mert a .gyorshizlalás csökkenti a takarmányokra, valamint a kiszolgálásra fordított költ­ségeket. Hasonlóképpen mint a szarvasmarhák hizlalásánál, a sertéseknél is a hizlalás idejének lerövidítése, valamint hatéko­nyabbá tétele a cél. EFSZ-eínknek és ál­lami gazdaságainknak arra kell töreked­niök, hogy 6—7 hónapra lerövidítsék a vágósertések hizlalásának idejét. A ta­vaszi és a nyá>- időszakot fel kell hasz­nálniok a vá Mdsra és húsra tenyésztett sertések legnagyobbfokú termelésére, ami a2 1 kg húsra eső költségek szempont­jából igen gazdaságosnak tekintendő. A szövetkezeteknek a sertéstenyésztés hatékonyabbá tétele érdekében bižtosíta­niok kel! az elválasztott malacok eddigi­nél lényegesen nag.yobbfokú tenyésztését, és jobban kell kihasználniok az egy ízben fedeztetett kocákat, ami hozzájárul a szopósmalacok tenyésztésének biztosítá­sához legnagyobb szükséglet idején, s hozzájárul ezenkívül ahhoz is, hogy gazdaságosabb legyen a nehezebb súlyú sertések tenyésztése, valamint hizlalása is. Az állattenyésztési termelés fejlesztésé­nek alapvető fontosságú problémája a nagyüzemi termelési technológia széleskörű érvényre juttatása. A gazdasági állatok közös istállózásának eddigi módja nem teszi lehetővé a munkatermelékenység nö­velésének elérését, és az a kisüzemi ter­melés elemeinek hatása alatt áll. A nagy­üzemi termelési módszereket kipróbáltuk a növendékmanha nevelésében, a sertések hizlalásában, a baromfi nevelésében, és e módszereket minden szövetkezetben el kell terjeszteni. A munkatermelékenység a növendékmarhák számára épített szabadistállókban 50, sót több százalékkal is növekszik. Az új tech­nológia a sertéshizlalás terén is nagy elő­nyöket eredményez. Az állami gazdaságok­ban és az egységes földmüvesszövetkezetek­ben végzett kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy széleskörűen megkezd­hetjük a sertések önetetését. Az önete­tésre alkalmas vályúk használatával a kon­dák állományát mintegy 40 százalékkal nö­velhetjük és a száraz keverékfélék eteté­sével a munkatermelékenységet 100, sőt több százalékkal is fokozhatjuk. A baromfitenyésztés terén is meg kell gyorsítanunk a nagyüzemi termelési mód­szerek bevezetését, különösen a tyúkoknak mély almozásávat, valamint ketrecekben való tenyésztésével. A prostejovi Mezőgaz­dasági Műszaki Iskolában egy csarnokban mély almozássa! 1600 tyúkot nevelnek. A tyúkok egész seregéről egy gondozónő gondoskodik és az egy tojásra eső terme­lési költség 40 fillért tesz ki. Hasonló tapasztalatokat szereztek számos EFSZ-ben. Pártunk és kormányunk határozata az EFSZ-eknek saját gépekkel való ellátásáról és arról, hogy a GTÁ-k gépe­ket adjanak el a szövetkezeteknek, jelen­tős lépés e feltételek megteremtéséhez A szövetkezeti tagok ezt az intézkedést helyesen az állam további nagy segítsége­ként értelmezték, mellyel a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére törekszik, és nagy hálával fogadták. Akadnak azonban egyes szövetkezetek, ahol még nem ébredtek teljes mértékben tudatára annak, hogy a gépekkel mily hat­' hatós eszköz kerül kezükbe a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. Ez azért van így, mert az említett intékedéseket egy­oldalúan ítélik meg. Csupán azt látják, hogy a GTÁ igen olcsón végzi el a szá­mukra szükséges munkákat és elfelejtik, j hogy ha saját tulajdonukban vannak a gé­' pek, akkor szükség szerint bármely órában i rendelkezhetnek velük és olyan munkákra i használhatják, melyek gyors elvégzése | döntő a nagy termés elérésében. Az EFSZ­: sk gépeiket teljes mértékben kihasználhat­j ják például a burgonyaföldek négyszeres felszántására és a munkára fordított na­gyobb költségek néhányszorosan megtérül­nek a nagyobb hektárhozamokban. Ebben keresendő az oka annak, hogy gépeket adnak el a szövetkezeteknek. Most pedig az egységes földművesszö­vetkezetektói függ, hogy az így kapotr előnyöket teljes mértékben ki is aknázzák. Az eredmények azonban nem jönnek ön­maguktól. Minél több a gép, annál jobbnak, megfontoltabbnak kell lennie a munka­szervezésnek és jobbnak az irányításnak. A remélt előnyök csupán így nyilvánulhat­nak meg. Pártunk és kormányunk tevékenysége során mindig figyelembe vettük népünk­szavát, helyes, bíráló megjegyzéseit. A me­zőgazdasági termelésben a döntő fordulat elérésére, a lemaradozás megszüntetésére törekedve a CSKP KB márciusi ülésén jelentős határozatokat hozott a gépesítés terén mutatkozó fogyatékosságok kiküszö­bölése érdekében. Olyan intézkedésekről .van szó, melyek célja a gépek gyártásának növelése, a szállítási kötelezettségek egyenletes telje­sítése, a gépek minőségének javítása, a mezőgazdasági gépesítési eszközök rend­szerének pontosabbá tétele és kiegészítése, valamint az új gépek sorozatgyártásával kapcsolatos előkészítési munkák idejének lerövidítése. Az e _kiijlJí$$soji Játható egyes új gépek szállítását már ez idén megkez­dik. Elsősorban azokról a gépekről van szó, melyek lehetővé teszik a munkaidő lényeges csökkentését, továbbá olyanokról, amelyek a növénytermesztésben lehetővé teszik az új technológia alkalmazását. Ez évben és a jövő év folyamán minden egyes EFSZ számára átlag két traktort ka­punk. Egyidejűleg vontatott felszerelést is szállítanak az EFSZ-eknek és különösen a jövő év folyamán lényegesen nagyobb lesz a pótkocsik szállítása. A takarmányfélék betakarítását a jövő év folyamán lényegében megoldjuk erős­nyomású sajtolok, valamint szecskavágók szállításával, melyeket a kombájnok utáni szalma betakarítására használnak. A kapásnövények betakarítása terén ugyancsak haladást érünk el a jövő év folyamán és mezőgazdaságunkat répa és burgonya betakarításra alkalmas számos kombájnnal fogjuk ellátni. Jobb lesz a helyzet a kukoricatermesztés és betakarí­tás gépesítése terén is. EFSZ-einket még ez idén ellátjuk gépekkel, amelyek alkal­masak az istálló trágyával végzendő mun­kákra, ellátjuk ezenkívül az istállók gé­pesítéséhez szükséges új eszközökkel is. Meg vagyunk róla győződve, hogy iparunk az új gépek szállításával egyidejűleg meg­javítja azok minőségét is. Pártunk Központi Bizottsága leg­utóbbi ülésén joggal bírálta a mező­gazdasági dolgozókat, hogy nagymér­tékben maguk okozzák egyes gépek fogyatékosságait, amire panaszkod­nak. Megmutatta nekünk az utat, mely a mezőgazdasági gépekkel való gyosabb ütemű ellátáshoz vezet. Ez az út a mezőgazdasági termelési feladatok teljesítésének és túltelje­sítésének a saját termelésű élelmisze­rekkel való maximális ellátásnak és a hagyományos mezőgazdasági termé­kek legnagyobbfokú külföldre szállí­tásának az útja. Ez az út helyes, mert megfelel valamennyi dolgozó és ezzel egyidejűleg minden szövetke­zeti tag érdekének. Nem fér kétség ahhoz, hogy szövetkezeti tagjaink erre egyértelmű választ adnak a terv­ben előirányzott termelési feladatok túlteljesítésére, és az állami beadá­sok túltejesítésére iránýWló fokozott mértékű törekvéseikkel. Teljesen he­lyes az a határozat is, hogy azokat a gépeket, melyeket a megszabott mennyiségen felül kapunk, előnyben részesítve csak azok a szövetkezetek kapják, amelyek a legjobban teljesítik kötelességeiket a társadalommal szem­ben. Pártunk Központi Bizottsága azzal a határozatával egyidejűleg, mely szerint a mezőgazdasági munkákhoz alapvetően szükséges gépeket a GTÁ-k átadják a földművesszövetke­zeteknek - kitűzte a GTÁ-k tovább­fejlődésének világos távlatait is. ;V „ (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 3 * 1959. március 2fl.

Next

/
Thumbnails
Contents