Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-20 / 78. szám, péntek

Az EFSZ-ek gazdálkodásának fejlesztésével határozott fordulatot árunk ef a mezőgazdasági termelésben v Ľubomír Strougal mező- és erdőgazdasági miniszter beszéde Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa akkor ül össze, amikor Csehszlovákia dolgozó népe valóra váltja a hazánk szocialista építése befejezésének történelmi feladatát kitűző XI. pártkongresszusunk határozatait. Mai kongresszusunk nemcsak az EFSZ-ek építésének a legutóbbi kongresszus óta elért eredményeit értékeli, hanem egyidejűleg az EFSZ-ek tízéves fennállását is mérlegeli mely nemcsak az egész csehszlovák mezőgazdaság, hanem hazánk egész dolgozó népének életében is valóban nagy történelmi jelentőséggel bír. Röviddel a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa után ülünk össze. E kongresszus új történelmi korszakot nyitott — a Szovjetunió kibontakozódé kommunista építkezésének korszakát. Az SZKP XXI. kongresszusának történelmi jelentősége népünk számára abban van, hogy a szovjet nép na~y és merész távlatai a mi távlataink is. A Szovjetunió hétéves Aépgazdaiági fejlesztési tervének teljesítése a többi szocialista ország előrehaladásával együtt a szocializmus világerőinek döntő győzelmét fogja jelenteni a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista világrendszer gazdasági elsősége kétségtelenül mélyen kihat majd a tőkés országok dolgozói millióinak gondolkodására. Már ma egyre szemléletesebben látják, hogy egyedül a szocialista társadalmi rendszer biztosithatja boldog jövőjüket. A hazánk szocialista építésében kitűzött feladatok teljesítésével és a nemzetközi fejlődés távlataival kapcsolatban kel! értelmezni kongreszszusunk tárgyalásának jelentőségét, is. Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusát elsősorban azért hívtuk össze, hogy megtanácskozzuk, hogyan oldjuk meg a XI. kongresszus és a CSKP KB márciusi ülése határozatainak szellemében a mezőgazdasági termelés lényeges növelését, az EFSZ-ek gazdaságának erősítését és a falvak kulturális életének fejlesztését. A szövetkezetesítés folyamata a kis- és középparasztok teljes egyetértése és aktív részvétele mellett sikeresen folyik nálunk. Arra törekszünk, hogy a folyamatot a közeljövőben gyakorlatilag befejezzük. Az EFSZ-ek 1959. március l-ig 4 381 646 hektár mezőgazdasági földterületeh gazdálkodtak, ami a keíületileg tervezett üzemek mezőgazdasági földterületének 73,5 százalékát képezi. 11518 községben, tehát az egész köztársaság községeinek 80,9 százalékában alakultak és gazdálkodnak EFSZ-ek. 609 105 mezőgazdasági üzem 872 871 taggal tömörül az EFSZ-ekbe. A szövetkezeti nagyüzemi termelés már megmutatta előnyeit falvaink forradalmi átalakításának időszakában. A mezőgazdasági termelés az elmúlt tíz év folyamán sokkal gyorsabban növekedett, mint a háború előtt a tőkés Csehszlovákia viszonyai közepette azonos idő alatt. A mezőgazdasági nyerstermelés terjedelme 1958-ban 1949-hez viszonyítva 19,9 százalékkal, a piaci mezőgazdasági termelés pedig 55,7 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelés növekedésével párhuzamosan a mezőgaz- i dasági dolgozók életszínvonala is I lényegesen emelkedett. Ezek az elvitathatatlan sikerek a szövetkezetek tagjai, a GTÁ-k dolgozói mezőgazdasági szakemberek, párt- és nemzeti bizottsági funkcionáriusok százezrei fokozódó munkatörekvésének, szakmai- és politikai színvonalának az eredményei. Munkásosztályunk, fejlett szocialista iparunk áldozatkész segítségével értük el őket. Csak ennek köszönhetjük, hogy megvalósíthattuk mezőgazdaságunk anyagi-műszaki alapjának nagyszabású átalakítását. Hisz az eltelt 9 év alatt több mint 26 milliárd korona értékű eszközt fordítottunk gazdasági berendezések építésére és a mezőgazdaság gépesítésére. A CSKP KB 1959 márciusában folytatott tárgyalása megállapította, hogy a mezőgazdaság komolyan elmarad a népgazdaság többi szakasza mögött. Népünk fokozott fogyasztását aránytalanul nagy részben az élelmiszerbehozatal fedezi. A mezőgazdasági termelés határozott növelése jelenleg kulcsfontosságú kérdés hazánk szocialista építésének befejezésében. A kongresszus előtti vita eredményei azt bizonyítják, hogy ez irányban már megtettük az első lépéseket. A kongresszus előtti vitában összesen mintegy 135 ezer javaslat és hozzászólás hangzott el az előterjesztett anyagokhoz. A kongresszusi anyagokról folytatott vitát és azokat a fő intézkedéseket, melyeknek megtételét a szövetkezetek az előterjesztett anyagok alapján határozták el, tekintsük IV. szövetkezeti kongresszusunk tárgyalása szerves részének. A kongresszusi anyagokban megoldott feladatok továbbra is érvényben maradnak. Köztudomású, hogy a CSKP XI. kongresszusa nagy feladatokat tűzött ki. Sok élenjáró szövetkezetünk eredményei igazolják, hogy e feladatok reálisak, és nemcsak teljesíthetők, hanem túl is szárnyalhatók. így például a Náchod járásbeli všelibyi EFSZ egy hektár földön már 1958-ban 1435 liter tejet, 163 kg marhahúst, 187 kg sertéshúst termelt. Kromčŕíž járásban a zdisjavicei EFSZ tavaly egy hektár földön 1140 liter tejet, 146 kg marhahúst, 125 kg sertéshúst és 457 darab tojást termelt. Ez az EFSZ gabonában 28 és fél mázsa, cukorrépában 362 mázsa, szántóföldi takarmánynövényekben 89 mázsa száraztakarmányhozamot ért el és minden számos állat után 110 mázsa jő minőségű silóanyagot termelt. Sok ilyen szövetkezet van kerületeinkben. Körülbelül 6500 EFSZ vállalta, hogy már az idén eléri az 1960-ra tervezett termelési szinvonalat. Sok közülük sikerrel teljesiti, sőt túlteljesíti felajánlását és egyes termelési mutatókban már az 1965-évi tervfeladatok színvonalán van. Meggyőződésem, hogy a többi szövetkezet is követi őket és becsülettel teljesíti felajánlásait. A CSKP Központi Bizottságának folyó év március 4.—5-i ülése, mely a nép életszínvonala emelésének globális kérdésével foglalkozott, konkrét irányelveket adott a szocialista mezőgazdasági és nagyüzemi termelés továbbfejlesztésére. Az ülés hangsúlyozta, hogy az életszínvonal emelése terén folytatott politika további fejlődése döntő mértékben a mezőgazdasági termelés növelésétől függ és ezért szabta meg, hogy jelenleg a döntő fordulat elérése és a mezőgazdasági termelés lényeges növelése a párt és népünk egyik legkomolyabb feladata. Milyen döntő fontosságú kérdésekről van szó? Elsőrendű figyelmet kell szentelni a növénytermesztés fejlesztésének, főként a takarmány termesztésnek, mely az egész mezőgazdasági termelés növekedésének kulcsfontosságú problémája. Növelnünk kell a talajberuházások részarányát és ily módon elérni termőképességének lényeges fokozódását. Széleskörűen be kell vezetnünk az új nagyüzemi termelési technológiát a növénytermesztésben és állattenyésztésben. Lényegesen bővítsük a mezőgazdaság gépesítését és kemizálását és teljes mértékben használjuk ki a meglevő termelési eszközöket. A dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére minden szocialista mezőgazdasági üzemen belül teljes mértékben érvényesítsük a helyes anyagi érdekeltség elveit. Az új begyűjtési rendszer és az új begyűjtési árak bevezetése jelentős intézkedés a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és az anyagi érdekeltség fokozására. Az elfogadott intézkedések a szövetkezetek gazdaságának fejlődését és szilárdulását fogják eredményezni. Megkövetelik, hogy a szövetkezeti tagok szakmai színvonalának egyidejű emelése mellett politikailag és szakmailag fejlett káderekkel erősítsük ,meg gyorsan a szövetkezeteket. Szövetkezeteink politikai és gazdasági megszilárdítása ugyanakkor megköveteli, hogy mielőbb az EFSZeken eddig kívülálló, egyénileg gazdálkodó, kis- és középparasztokkal szilárdítsuk meg őket. Az eddig még egyénileg gazdálkodó parasztok túlnyomó része olyan községekben gazdálkodik, melyekben már megalakult a szövetkezet. Végeredményben kisgazdákról van szó, akik belépésükkel jelentősen megerősítik a szövetkezetek gazdálkodását. Fokozott igyekezetet fejtsünk ki, hogy a kisbirtokosokat a szövetkezeti gondolatnak megnyerjük, Ily módon a közeljövőben a falun is elérjük a szocialista termelési viszonyok győzelmét. Tovább szilárdul népünk politikai és erkölcsi egysége s megerősödik a munkás-paraszt szövetség. A párt Központi Bizottságának folyó év márciusában tartott teljes ülése fő feladatul tűzte ki a növénytermesztés belterjességének — az egész mezőgazdasági termelés további növekedése alapjának lényeges fokozását. Növénytermesztésünknek oda kell irányulnia, hogy mindenekelőtt kellő mennyiségű jó takarmányt biztosítson az állattenyésztés tervezett növelésére és biztosítsa a hagyományos kiviteli termények termelésének és minőségének emelkedését. A növénytermesztés terjedelme gyorsabb növelésének fő feltétele mindenekelőtt az egész földalap tökéletes kihasználása, főként a szántóföld bővítése és a rendszeres gondoskodás földjeink kulturált állapotának és termőképességének megőrzéséről és további fokozásáról. Az állattenyésztés növelése érdekében feltétlenül fokoznunk kell a növénytermesztés belterjességét. Ez önmagában azt jelenti, hogy a takarmánytermelés kérdését első helyre állítjuk a növénytermesztés általános megszervezésében, azzal a céllal, hogy minden hektár földön minél több takarmányértéket termeljünk ki, hogy minden egyes mezőgazdasági üzem a lehető legrövidebb időn belül önellátó legyen a takarmányban, beleértve a szükséges tartalékokat is. Határozottan meg kell kezdenünk a szántóföld jobb kihasználását minél nagyobb hozamú takarmánynövények termesztésére, hogy rövid időn belül megoldjuk a takarmányalap problémáját. Mindenekelőtt a silókukorica, lucerna és lóhere, a takarmány-cukorrépa termesztésének lényeges kibővítéséről, zöldtakarmányra vetett búzafajták, takarmánykáposzta termesztéséről stb. van szó. Ezzel egyidejűleg lényegesen bővítsük a köztes növények, főként az őszi takarmányfélék termesztését és a megfelelő alávetések kihasználását. Különleges figyelmet érdemel a viaszos érettségi fokú kukorica termesztése. A tavalyi eredmények meggyőzően igazolják, hogy bár sok EFSZ és állami gazdaság számos hibát követett el az agrotechnikában és betakarításban, nagyon jó eredményeket értünk el. Ha állandóan hangsúlyozzuk a kukoricaterületek további bővítésének fontosságát, ez nem jelenti azt, hogy bármilyen kukoricáról van szó. Ha valóban nagy hozamokat akarunk elérni, és minél több tápanyagot akarunk nyerni egy hektárról, akkor viszonyaink közepette nem felelnek meg többé az eddig alkalmazott kukoricatermesztési módszerek. Gyakran vitatkozunk a négyzetes-fészkes vetési módszer alkalmasságáról a mi viszonyainkban. E kérdésre azt a határozott választ kell adnunk, hogy a négyzetes-fészkes vetési módszer a kukoricatermesztés nagyüzemi termelési módszere, melynél jelentős mértékben alkalmazható a gépesítés és kis költséggel nagy hozamok érhetők el. A négyzetes-fészkes vetési módszer I lehetővé teszi a kétirányú kultiváj lást és a kultivációs munkálatoknak a vetés vegyi gondozásával történő ' célszerű kiegészítése folytán gyakor| latilag megszűnik a kézi munka i szüksége. A tavalyi betakarítási eredmények iga1 zolták, hogy a négyzetekbe vagy széles sorokba vetett kukorica szemtermése a i betakarított anyag összsúlyának 35—45 százalékát tette ki s a zöldanyagból nemj csak a marhaállomány, hanem a serté| sek számára is nagyon értékes silótaI karmány készíthető. A nagy silókukorica-készletek a takarmányozás gazdaságosságának útját képezik, mivel a silókukoricával való takarmányozás a zöldtakarmányozás időszakában is lehetővé teszi a széna- és évelő takarmányfélék betakarítási területeinek kibővítését és ily módon a fehérjék egy részének a téli takarmányozás szükségleteire való felhasználását. A kukr-^cát gyakran helytelenül szembe állítják az évelő takarmányokkal, főként a lóherével és lucernával. A valóságban azonban a kukoricát a herefélékkel együtt a takarmányalap biztosítása fő láncszemének kell tekinteni. A takarmányalapnak, főként a sertéshizlalás takarmányalapjának további fontos terménye a burgonya. A kedvezőtlen tavalyi termési eredmények jelentős nehézségeket okoznak mezőgazdaságunknak a sertéshús termelésében. A termelési terv nem teljesítését nemcsak a kedvezőtlen időjárásnak tudhatjuk be. Tény, hogy a burgonyának legalább 30 százalékát évente istállótrágyával trágyázatlan földbe ültetjük, hogy már az "ültetésnél nem tartjuk be az agrotechnikai határidőket és a talaj porhanyosítása terén is jelentős fogyatékosságok fordulnak elő. így például 1958. május 15-ig a tervezett területeknek csak 51,5 százalékát vetettük be, pedig ekkor már gyakorlatilag be kellett volna fejeződnie az ültetésnek. A növénytermesztés belterjessége gyorsabb ütemü növelésének jelentős eszköze a tudomány és a gyakorlat legújabb ismereteinek érvényre juttatása, valamint új technológiai eljárások meghonosítása a termelésben. A növénytermesztés terén itt is igen sok fogyatékosság mutatkozik. Ügy vélem, hogy a tudomány elsősorban a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia, valamint a mezőgazdasági gépeket, műtrágyát, vegyszereket gyártó iparunk is sokkal maradt adós a mezőgazdaságunknak. Főleg arról van szó. hegy megtaláljuk a kapásnövények és a takarmányfélék nagyüzemi termesztésének, valamint betakarításának kellő formáit. Tudományos és műszaki dolgozóink nem mondták ki az utolsó szót a gabonafélék kétfázisos betakarítására vonatkozólag sem, melyet számos országban gyakorlatilag általánosan alkalmaznak. Ezzel szemben gyakorlatunkban számos jó tapasztalatot és már megoldott problémát mindeddig kihasználatlanul hagyunk. Igen jó eredményeket értünk el például a repce közvetlen kombájnos betakarításában, melyei lényegesen csökkenthető a betakarítás során keletkező veszteség és igen sok kétkezi munkát takaríthatunk meg. Hasonló a ht-lyzet a kaszált gabonafélék cséplésénél is, melynek alkalmazásával főleg azokban az EFSZ-ekben, ahol nincs elegendő munkaerő, lényegesen csökkenthetők a betakarítás csúcsmunkálatai. Csak a termelés nag.yobbfokú belterjességével, az új technika, a haladó munkaformák és az Oj technológiai eljárásokbevezetésével sikerülhet nekünk a munkatermelékenység növelése a növénytermesztés terén, a termelési költségek csökkentése, valamint a szövetkezeti termelés jövedelmezőségének növelése. Az állattenyésztési termelés terén, •mint ahogyan azt a CSKP KB ülése hangsúlyozta, lényegében a tej, a hús és a tojás termelésének lényeges növeléséről van szó, a lakosságunk ellátásával kapcsolatos egyre nagyobb szükségletek kielégítésének teljes biztosítása érdekében. Elsőrendű figyelmet kell fordítanunk a szervasmarhatenyésztésre, mely minden mezőgazdasági üzemiben alapvető ágazata az állattenyésztési termelésnek. Az a célunk, hogy lényegbevágó fordulatot érjünk el a fejőstehenek hasznosságában, valamint a növendékmarha nevelésében. Ennek alapvető feltétele a helyes összetételű takarmányfélék elegendő mennyisége, továbbá a céltudatos fajtenyészet, valamint az állatok egészségi állapotának feljavítása. Az állatállomány alapvető fontosságú takarmányának a sílótakarmánynak kell ler.nie. melyet a téli hónapokban szénával, nyáron pedig zöldtakarmánnyal kell kiegészíteni. Ez fordulatot jelent az eddigi zootechnikai gyakorlattal szemben, mely hangsúlyozta, hogy az állatoknak té'.i takarmányadagjukban 1 kg szénára szímítva legfeljebb 4—5 kg sílótakarmányt adhatunk. A legújabb ismeretek arról tanúskodnak, hogy ez az arány 1:10 arányra bővíthető. Döntő módon változtatnunk kell a tehenek eddig nem kielégítően rövid termelőképes korán is, ami áz állattenyésztés alscsony jövedelmezőségének egyik fő oka. Köztudomású, hogy a hús termelésével és beadásával kapcsolatós feladatok elégtelen teljesítése jelenleg igen nagy gondokat okoz. E nem kielégítő helyzet egyik oka a vágómarha hizlalásának túl hosszú idejében keresendő, ami igen költséges, mert az 1 kg. súlygyarapodásra számított takarmányfogyasztás aránytalanul nagy. A vágómarha hizlalásához szükséges idő lerövidítésével, különösen a gyors hizlalás meghonosításával kiküszöbölhetnénk ezeket a nehézségeket és egyben minden szövetkezet még ezzel is nyerne, mert a .gyorshizlalás csökkenti a takarmányokra, valamint a kiszolgálásra fordított költségeket. Hasonlóképpen mint a szarvasmarhák hizlalásánál, a sertéseknél is a hizlalás idejének lerövidítése, valamint hatékonyabbá tétele a cél. EFSZ-eínknek és állami gazdaságainknak arra kell törekedniök, hogy 6—7 hónapra lerövidítsék a vágósertések hizlalásának idejét. A tavaszi és a nyá>- időszakot fel kell használniok a vá

Mdsra és húsra tenyésztett sertések legnagyobbfokú termelésére, ami a2 1 kg húsra eső költségek szempontjából igen gazdaságosnak tekintendő. A szövetkezeteknek a sertéstenyésztés hatékonyabbá tétele érdekében bižtosítaniok kel! az elválasztott malacok eddiginél lényegesen nag.yobbfokú tenyésztését, és jobban kell kihasználniok az egy ízben fedeztetett kocákat, ami hozzájárul a szopósmalacok tenyésztésének biztosításához legnagyobb szükséglet idején, s hozzájárul ezenkívül ahhoz is, hogy gazdaságosabb legyen a nehezebb súlyú sertések tenyésztése, valamint hizlalása is. Az állattenyésztési termelés fejlesztésének alapvető fontosságú problémája a nagyüzemi termelési technológia széleskörű érvényre juttatása. A gazdasági állatok közös istállózásának eddigi módja nem teszi lehetővé a munkatermelékenység növelésének elérését, és az a kisüzemi termelés elemeinek hatása alatt áll. A nagyüzemi termelési módszereket kipróbáltuk a növendékmanha nevelésében, a sertések hizlalásában, a baromfi nevelésében, és e módszereket minden szövetkezetben el kell terjeszteni. A munkatermelékenység a növendékmarhák számára épített szabadistállókban 50, sót több százalékkal is növekszik. Az új technológia a sertéshizlalás terén is nagy előnyöket eredményez. Az állami gazdaságokban és az egységes földmüvesszövetkezetekben végzett kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy széleskörűen megkezdhetjük a sertések önetetését. Az önetetésre alkalmas vályúk használatával a kondák állományát mintegy 40 százalékkal növelhetjük és a száraz keverékfélék etetésével a munkatermelékenységet 100, sőt több százalékkal is fokozhatjuk. A baromfitenyésztés terén is meg kell gyorsítanunk a nagyüzemi termelési módszerek bevezetését, különösen a tyúkoknak mély almozásávat, valamint ketrecekben való tenyésztésével. A prostejovi Mezőgazdasági Műszaki Iskolában egy csarnokban mély almozássa! 1600 tyúkot nevelnek. A tyúkok egész seregéről egy gondozónő gondoskodik és az egy tojásra eső termelési költség 40 fillért tesz ki. Hasonló tapasztalatokat szereztek számos EFSZ-ben. Pártunk és kormányunk határozata az EFSZ-eknek saját gépekkel való ellátásáról és arról, hogy a GTÁ-k gépeket adjanak el a szövetkezeteknek, jelentős lépés e feltételek megteremtéséhez A szövetkezeti tagok ezt az intézkedést helyesen az állam további nagy segítségeként értelmezték, mellyel a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére törekszik, és nagy hálával fogadták. Akadnak azonban egyes szövetkezetek, ahol még nem ébredtek teljes mértékben tudatára annak, hogy a gépekkel mily hat' hatós eszköz kerül kezükbe a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. Ez azért van így, mert az említett intékedéseket egyoldalúan ítélik meg. Csupán azt látják, hogy a GTÁ igen olcsón végzi el a számukra szükséges munkákat és elfelejtik, j hogy ha saját tulajdonukban vannak a gé' pek, akkor szükség szerint bármely órában i rendelkezhetnek velük és olyan munkákra i használhatják, melyek gyors elvégzése | döntő a nagy termés elérésében. Az EFSZ: sk gépeiket teljes mértékben kihasználhatj ják például a burgonyaföldek négyszeres felszántására és a munkára fordított nagyobb költségek néhányszorosan megtérülnek a nagyobb hektárhozamokban. Ebben keresendő az oka annak, hogy gépeket adnak el a szövetkezeteknek. Most pedig az egységes földművesszövetkezetektói függ, hogy az így kapotr előnyöket teljes mértékben ki is aknázzák. Az eredmények azonban nem jönnek önmaguktól. Minél több a gép, annál jobbnak, megfontoltabbnak kell lennie a munkaszervezésnek és jobbnak az irányításnak. A remélt előnyök csupán így nyilvánulhatnak meg. Pártunk és kormányunk tevékenysége során mindig figyelembe vettük népünkszavát, helyes, bíráló megjegyzéseit. A mezőgazdasági termelésben a döntő fordulat elérésére, a lemaradozás megszüntetésére törekedve a CSKP KB márciusi ülésén jelentős határozatokat hozott a gépesítés terén mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében. Olyan intézkedésekről .van szó, melyek célja a gépek gyártásának növelése, a szállítási kötelezettségek egyenletes teljesítése, a gépek minőségének javítása, a mezőgazdasági gépesítési eszközök rendszerének pontosabbá tétele és kiegészítése, valamint az új gépek sorozatgyártásával kapcsolatos előkészítési munkák idejének lerövidítése. Az e _kiijlJí$$soji Játható egyes új gépek szállítását már ez idén megkezdik. Elsősorban azokról a gépekről van szó, melyek lehetővé teszik a munkaidő lényeges csökkentését, továbbá olyanokról, amelyek a növénytermesztésben lehetővé teszik az új technológia alkalmazását. Ez évben és a jövő év folyamán minden egyes EFSZ számára átlag két traktort kapunk. Egyidejűleg vontatott felszerelést is szállítanak az EFSZ-eknek és különösen a jövő év folyamán lényegesen nagyobb lesz a pótkocsik szállítása. A takarmányfélék betakarítását a jövő év folyamán lényegében megoldjuk erősnyomású sajtolok, valamint szecskavágók szállításával, melyeket a kombájnok utáni szalma betakarítására használnak. A kapásnövények betakarítása terén ugyancsak haladást érünk el a jövő év folyamán és mezőgazdaságunkat répa és burgonya betakarításra alkalmas számos kombájnnal fogjuk ellátni. Jobb lesz a helyzet a kukoricatermesztés és betakarítás gépesítése terén is. EFSZ-einket még ez idén ellátjuk gépekkel, amelyek alkalmasak az istálló trágyával végzendő munkákra, ellátjuk ezenkívül az istállók gépesítéséhez szükséges új eszközökkel is. Meg vagyunk róla győződve, hogy iparunk az új gépek szállításával egyidejűleg megjavítja azok minőségét is. Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén joggal bírálta a mezőgazdasági dolgozókat, hogy nagymértékben maguk okozzák egyes gépek fogyatékosságait, amire panaszkodnak. Megmutatta nekünk az utat, mely a mezőgazdasági gépekkel való gyosabb ütemű ellátáshoz vezet. Ez az út a mezőgazdasági termelési feladatok teljesítésének és túlteljesítésének a saját termelésű élelmiszerekkel való maximális ellátásnak és a hagyományos mezőgazdasági termékek legnagyobbfokú külföldre szállításának az útja. Ez az út helyes, mert megfelel valamennyi dolgozó és ezzel egyidejűleg minden szövetkezeti tag érdekének. Nem fér kétség ahhoz, hogy szövetkezeti tagjaink erre egyértelmű választ adnak a tervben előirányzott termelési feladatok túlteljesítésére, és az állami beadások túltejesítésére iránýWló fokozott mértékű törekvéseikkel. Teljesen helyes az a határozat is, hogy azokat a gépeket, melyeket a megszabott mennyiségen felül kapunk, előnyben részesítve csak azok a szövetkezetek kapják, amelyek a legjobban teljesítik kötelességeiket a társadalommal szemben. Pártunk Központi Bizottsága azzal a határozatával egyidejűleg, mely szerint a mezőgazdasági munkákhoz alapvetően szükséges gépeket a GTÁ-k átadják a földművesszövetkezeteknek - kitűzte a GTÁ-k továbbfejlődésének világos távlatait is. ;V „ (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 3 * 1959. március 2fl.