Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-18 / 76. szám, szerda

Az NDK dolgozói a békéért és a szocializmusért (CTK) - A Német Szocialista Egységpárt Magdeburgban tartott IV. kerületi konferenciájának résztvevői a CSKP Központi Bizottságának táviratot küldtek, melyben többek között a következő áll: Megemlékezünk azon nap 20. évfordulójáról, amikor a rablóhadjáratot indító hitleri fasizmus és militarizmus megrohanta Csehszlovákia békeszerető nemzeteit és kimondhatatlan szenvedéseket zúdított az önök hazájára. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói Németország Szocialista Egységpártjának vezetésével levonták a tanulságot ebből a népünk számára is sorsdöntő eseményből és a szocialista nemzetek hatalmas családjának támogatásával arra törekszenek, hogy Németországban is győzelemre vigyék a szocializmust. A békeszerződés megkötése Németországgal legbiztosabb kezessége annak, hogy német részről soha többé ne robbantsanak ki világháborút és ne kerülhessen sor Csehszlovákia megtámadására. Üdvözlik az újszülöttet „Kis polgártársaink ma, amikor megemlékezünk a náci megszállás 20. évfordulójáról, egész biztosan megígérhetjük, hogy ti soha sem fogjátok érezni azt a nyomorúságot, melyet a megszállók súlyos csizmái alatt eltiportan nekünk kellett átélnünk". Karel Konvalinka a Rakovník melletti Knéževes községi HNB elnöke március 15-én ezekkel a szavakkal üdvözölte a község legfiatalabb polgárait. E szavakat teljes megelégedettséggel mondhatta, mert Knéževes már 10 éve elfoglalta helyét a szocialista faluk úttörőinek első soraiban. (Felvételünkön: Karel Szabadságot Manolisz Glézosznak! (ČTK) - A Manolisz Glézosz védelmére létesült csehszlovák bizottság Bratislavában székelő szlovákiai titkárságára naponta sok száz tiltakozó levél, távirat és felhívás érkezik, melyekben Szlovákia valamennyi kerületének dolgozói a görög hős szabadlábra helyezését követelik. Március 12-től már több mint 25 ezer polgártársunk követelte Manolisz Glézosz szabadlábra helyezését. r- h í r e k -í Konvalinka a knéževesi HNB elnöke, a helyi EFSZ agronómusa üdvözli a község legfiatalabb polgárait.) (Jan Tachezy - ČTK - felv.) A PREŠOVI kerület EFSZ-tagjai ez idén mar csaknem 9 millió koronát, vagyis a kifizetett részesedéseknek több mint egyharmadát helyezték el betétkönyvekre. A CSISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA március 23-ra és 24-re egybehívja Prágába hazánk egész területéről a főiskolai' hallgatók első konferenciáját. A CSISZ iskolai gyűlésein az elmúlt hetek folyamán választott küldöttek megtárgyalják a CSISZ III kongresszusának eredményeit, valamint 3 CSISZ főiskolai szervezetei elé tűzött feladatokat. • Az Állami Statisztikai Hivatal Demografia címmel egy negyedévenként megjelenő új folyóiratot ad ki. A folyóirat a hazánk népesedése fejlődésével kapcsolatos kutatásokról közöl cikkeket. SVIDNÍKEN a szovjet hadsereg hatalmas emlékműve közelében 1960-ig felépítik a Duklai Harcok Múzeumát. (RS) • Kedden Prágába érkezett a Drezdai Műszaki Főiskola tanítóinak és társadalmi szervezetei képviselőinek nyolctagú csoportja, mely néhány napi itt-tartózkodása alatt megtárgyalja a Cseh Műszaki Főiskola képviselőivel a két főiskola együttműködésének tervét. A. SZ. POPOV hírneves orosz fizikus, a drótnélküli táviró feltalálója születésének 100. évfordulója alkalmából a Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága, a Károly Egyetem. a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Cseh Műszaki Főiskola, a CSSZBSZ és a Nemzeti Műszaki Múzeum hétfőn ünnepi gyűlést rendezett a prágai Karolínumban. /V dolgozó nép szolgálatában Tíz éve múlt, hogy hazánkban bevezettük a népi igazságszolgáltatást. Ehhez az első lépést a Május 9-i Alkotmány tette meg, mely leszögezte, hogy a bírósági tanácsoknak elvileg hivatásos és népi bírákbóľ kell állniok. akik a döntéseket illetőleg azonos jogokkal vannak felruházva. Az alkotmány ezen elvét azután a népi igazságszolgáltatásról szóló 319/1949 Gyűjt. sz. törvény valósította meg. E törvény azért történelmi jelentőségű népi igazságszolgáltatásunk további fejlődése szempontjából, azért vált határkővé, mert e törvénnyel kezdődött igazságszolgáltatásunk teljesen új alapokon — a szocialista igazságszolgáltatás alapján - történő átépítésének fokozatos folyamata. A Május 9-i Alkotmány azon cikkelye, mely szerint népi bírák iá részt vesznek a csehszlovákiai ioazságszolgáltatásban, később lényegesen elmélyült a bíróságokról és államügyészségekről szóló 64/1952 Gyűjt. sz. alkotmányi törvény, valamint a népi és kerületi bíróságok és népi bíráink választásáról szóló 36/1957 Gyűjt. sz. végrehajtó törvény révén. E törvényekkel érvényesült a bírák és a népi bírák választásának elve és egyben az az elv is, mely szerint a bírák és a népi bírák politikai felelősséggel tartoznak bírói funkciójuk teljesítéséért az államhatalom heiyi szerveinek — a nemzeti bizottságoknak. Ezen ellenőrzés fontosságát és jelentőségét akkor tudatosítjuk kellőképpen, ha felidézzük emlékezetünkben, kit szolgáltak a bíróságok a München előtti köztársaságban és milyen eszközökkel hajtották végre az uralmon levő osztály akaratát. A burzsoá köztársaság idején a lakosság csak igen korlátolt mértékben vett részt az igazságszolgáltatásban. E résztvétel lényegében csak a büntető bíróságokra és az esküdt bíróságokra vonatkozott. A döntések osztályjellegét azzal biztosították, hogy az esküdteket a burzsoázia és a kispolgárság soraiból választották ki. Munkás csak igen kivételes esetekben volt esküdt. A burzsoá osztály befolyását a döntésekre azzal biztosították, hogy az államügyésznek joga volt elutasítani a javasolt esküdtek felét. Az esküdtek döntése a bűnösség megállapítására korlátozódott, míg a büntetés kimérése továbbra is a burzsoá bírók kezében maradt. A burzsoá államban a bíró, akit szándékosan elszigeteltek az emberektől, csupán a maréknyi kizsákmányolók osztályérdekeit szolgálta a társadalom kizsákmányolt többsége ellen. A burzsoá államban a jognak és az Igazságnak kétféle fokmérője volt. Az egyik a vállalkozók, a vagyonos részvénytulajdonosok, a fasiszták számára, a másik pedig a proletárok, a kizsákmányolt szegények és a kommunisták számára. Vegyük most szemügyre, kit és miként szolgálnak a mi igazságszolgáltatási szerveink. Vitathatatlan, hogy igazságszolgáltatásunk mélységesen demokratikus és igazságos. Erről az a tény tanúskodik, hogy törvényeinkben a dolgozó nép akarata testesül meg, amely nemcsak törvényhozó, hanem a törvények végrehajtója is. Hazánkban elv az, hogy a büntetőjogi és polgárjogi ügyekben a tanácsok döntenek, a dolgozók széleskörű részvételével — a népi birák útján. Népbíróságainkon háromtagú tanácsok működnek, melyek az elnöki funkciót betöltő hivatásos bíróból és két tagból - népi bírákból állanak. Kerületi bíróságainkon öttagú fellebbezési tanácsok működnek, melyek az elnökből, két hivatásos bíróból és két népi bíróból állanak. Bevezettük a kétszeri jogorvoslat rendszerét, mely biztosítja a .tényállás igazságos megállapítását és az igazságos döntést Említést kell tennünk ezenkívül a vád előzetes megtárgyalásának intézményéről, mely a büntető bíróság szakaszán hozzájárul munkánk minőségének lényeges megjavításához. A büntetőjogi perrendtartás ezen új szabályozása arra irányul, hogy az adott büntetőjogi eset egész megtárgyalása során szilárduljon a szocialista törvényesség, hogy teljes mértékben biztosítsuk nevelő funkcióját, hogy szilárduljon és elmélyüljön a vádlottnak védekezésre való joga, s biztosítsuk a közbiztonsági szervek, az ügyészség és a bíróság munkájának kölcsönös felülvizsgálását, mint az egész büntetőjogi eljárás objektivitásának kezességét. Á közbiztonsági szervek. az ü^vészség és a bíróságok munkájának aiapos és törvényszerű felülvizsgálása kezeskedik arról, hogy a bűncselekmények kivizsgálása a lehető legobjektívabb lesz, hogy a kivizsgálás és a bűncselekmény egész megtárgyalása folyamán teljes mértékben be lesz tartva és meg lesz őrizve a szocialista törvényesség, hogy teljes mértékben tiszteletben fogják tartani a vádlottak védelemre való jogát és hogy mindez a bűncselekmények teljes biztonsággal megállapított elkövetőinek igazságos elítélését fogja eredményezni, mégpedig túlkapások kizárásával s úgy, hogy ne állítsanak a bíróság elé olyan állampolgárt, aki nem követett el bűncselekményt. A bűncselekmények terén a burzsoá köztársaság idején fennálló helyzetet az jellemezte, hogy túlnyomórészt vagyoni jellegű, valamint az emberi életet és egészséget veszélyeztető bűncselekményekről volt sző. Tipikusak voltak az úgynevezett minősített lopások, tehát olyan személyek által elkövetett bűncselekmények. akik lopásból éltek, továbbá a csalások és nem ritka esetben a házasságszédelgések is. A burzsoá köztársaság bíróságai elé gyakran kisebb lopások kerültek, mely lopások indítóoka a rossz szociális helyzet, az éhség és a munkanélküliség volt. Aránylag gyakoriak voltak a vagyoni okokból elkövetett rablások és gyilkosságok is. A bűncselekmények száma hazánkban az 1945. év előtti időszakkal öszszehasonlítva rohamosan csökkent. Bár az említett bűncselekmények még nem szűntek meg teljesen, állandóan erősen csökkenő irányzatot mutatnak. így például hazánkban ma már nincsenek 'kaszszafúrók, a zsebtolvajlások is ritkaságszámba mennek, nem is beszélve a csalókról, különösen a házasságszédelgőkről. Dolgozóink gondolatvilágából sajnos még mindig nem tűntek el teljes mértékben a múlt csökevényei, jóllehet kiküszöböltük a tőkés rendszer idején elkövetett bűncselekmények alapvető okait, — a nyomort és a munkanélküliséget. így például még mindig előfordulnak a kisebb lopások. Előfordulnak az emberi életet és egészséget veszélyeztető bűncselekmények is, melyeket túlnyomórészt az alkohol hatása alatt követnek el, azonban aránytalanul kisebb terjedelemben, mint az első köztársaság idején; számuk különösen a legutóbbi évek alatt rohamosan csökken. Például a bratislavai kerületben 1957-ben az elitéltek 15 százaléka követett el ilyen bűncselekményeket; ez az arány 1958-ban már csak 10 százalékot tesz ki. Ez arról tanúskodik, hogy falusi dolgozóink kulturális és politikai színvonala emelkedik, ezzel csökken az alkohol hatása alatt elkövetett bűncselekmények száma is. Gyakorlatomban még sohasem találkoztam olyan gyilkossággal, melyet vagyoni okokból követtek volna el. A kapitalista rendszerben a polgári jog szakaszán a bíróságok rémei, de emellett az ügyvédek legjobb bevételi forrásai a szomszédok vagyoni jellegű perei, az ingatlanok odaítéléséért folytatott örökösödési perek voltak. Az ilyen perek manapság már teljesen eltűntek és ha szórványosan elő is fordulnak, a legtöbb esetben egyezséggel érnek véget. Ez visszatükröződik a család életében is. Lassanként megszűnik az is, hogy szívósan tagadják a házasságon kívül született gyermek apaságának vállalását. A válóperek szakaszán gyakran látjuk a házasság felbomlásának rendszerünkben különlegesen ható okait. Valamikor a feleség évek hosszú során át tűrte hűtlen, avagy iszákos férjének garázdálkodását, mivel anyagilag férje keresetétől függött. Ma, amikor a nők egyenjogúak, amikor becsületes munkával eltarthatják magukat, válással vetnek véget e megaláztatásnak. A mi viszonyaink között elítélésre méltó bűncselekményeknek tekintjük a szocialista tulajdonban levő vagyon szétlopkodásának, valamint az üzérkedésnek eseteit. E bűncselekmények elkövetői túlnyomórészt burzsoá és kispolqári eiemok, akik gazdaságunkban munkaviszonyban vannak, mi által lehetőségük nyílik arra, hogy szocialista tulajdonba tartozó értékeket tulajdonítsanak el. Az üzérkedés bűncselekménye pedig kizárólag azon elemek területe, akik görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogv munka nélkül nyerészkedjenek a tulajdonukban levő anyagi eszközök eladásából. Jozef Brešťanský, a bratislavai kerületi bíróság elnöke. A további előrehaladásról a káderek döntenek S

A somorjai járási pártkonferencián főleg a mezőgazdasági termelés kérdéseivel foglalkoztak. Ez visszatükrözte a járásban végE? zett pártmunkát és politikai tö, megmunkát is. A múlt évi járási konferencia által az állattenyésztés szakaszán kitűzött feladatokat általában lényegesen túlteljesítették. A tervvel szemben gyarapították a szarvasmarha-, a tehén-, a sertésállományt, valamint egyéb gazdasági állatok állományát. A tervben előirányzott 2200 liter tej helyett tehenenként évente átlag 2278 literes tejhozamot értek el. Növelték az egy hektárra számított termelést is, például húsból 130,4 kg-ról 153 kgra, tejből 309 literről 387,4 literre, stb. Megvan tehát minden feltétele annak, hogy teljesítsék az idei fokozott feladatokat is. Az állattenyésztési termelés fejlesztésének gyorsabb üteme gyorsabb ütemet követel meg például a beruházási építkezések terén is. Egyes földművesszövetkezetekben. mint pl. a hvidezdoslavovi, a mastovcei, a csallóközcsütörtöki, valamint további EFSZ-ekben csak a múlt év folyamán kezdtek gondoskodni e kérdés megoldásáról. Lassú ütemű az új technológia bevezetése az állattenyésztési termelésben és egyes EFSZ-ek lemaradoznak a takarmányfélék kellő mennyiségének biztosításában. Ennek ellenére — különösen önsegélyezéssel - 130,3 százalékra teljesítették a beruházási építkezések tervét. Ez azt jelenti, hogy ezzel lehetővé tették a tervben előirányzott 830 szarvasmarha helyett 2544 szarvasmarha istállózását. A járási pártkonferencia tavalyi tárgyalása során helyesen vezette a falusi kommunistákat a talaj humusztartalma növelésével kapcsolatos kérdések megoldására. Jóllehet a falvakon foglalkoztak a talaj minőségének megjavításával, megmutatkozott, hogy áUMJi A bélyi asszonyok parkot létesítenek A Bélyi Helyi Nemzeti Bizottság mellett működő nőbizottság tagjai a nemzetközi nőnap alkalmából kötelezettséget vállaltak, hogy 500 brigádórát dolgoznak le a faluszépítési akcióban, melynek keretében a falu közepén szép parkot létesítenek. A körülkerítést, fásítást és bokrosítást a falu asszonyai már a szép idő beáltával megkezdik. Tóth István, Bély. Figyelemre méltó előrehaladás Diva község lakossága minden vonalon örömmel látja a fejlődés és építés munkálatait. Díván és a szomszédos községekben kikövezték az utakat, szép családi házak épültek nemcsak Diván, hanem Sárkányfalván és Libádon is. Ezek a községek szép kultúrotthonnal is dicsekedhetnek. Diván is tervbe vették a kultúrház felépítését. Ezenkívül magtár létesült gépi berendezéssel. Az állatállomány számára korszerű istállók épültek. A községnek naponként kétszeri fordulattal autóbuszjárata van, amely elsősorban a Köbölkúton tanuló iskolás gyermekeket szállítja. Diván tervbe vették egy korszerű üzlethelyiség felépítését is és még egy autóbuszjáratot kérnek a község lakói az esti órákban érkező vonatokhoz. Figyelemre méltó esemény még az úgynevezett Párizsi-csatorna szabályozása, igen korszerű vízlevezetőket építettek s ezáltal nagy termőföldek és kaszálók váltak termékennyé. Németh Lajos, Diva. Nagykeszi régen és ma Félreeső dunamenti falu Nagykeszi. A községben 1955 óta nincsen már egyénileg gazdálkodó földműves. Mindnyájan a nagyüzemi gazdálkodást választották. Nem úgy azonban, mint a két volt földbirtokos idejében, akiknek a felszabadulás előtt Nagykeszin 1100 hektár földön dolgoztak cselédjeik és rajtuk kívül néhány nagygazda 200 hektár, földet műveltetett. A fennmaradó 556 hektár földön 165 család osztozott. További 100 családnak egyáltalán nem volt földje, s mint cselédek dolgoztak. A tőkés rendszerben a faluban nem volt villany, autóbuszjárat, kultúrház, posta, orvosi rendelő, pékség ... A becsületes munkából élő emberek nem sokat tudtak vásárolni keresetükből. Ma már más a helyzet: ISO rádió, néhány televíziós vevő, több mint 60 mosógép, 50 motorkerékpár és ki tudná felsorolni a többi tárgyakat, melyek gazdagabb életünket bizonyítják. Az eredmények nem jönnek maguktól. A kommunista párt vezetésével maguk a dolgozók az új élet kovácsai. A kesziek hozzá akarnak járulni népgazdaságunk gyors fejlesztéséhez. Ezért vállalták, hogy a második ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. CZITA BÉLA, Komárom a teendőket e téren az eddiginél gyorsabb ütemben kel! elvégezni. A szövetkezetek bevételeinek elemzése arról tanúskodik, hogy a bevételeknek 52,6 százalékát ma már az állattenyésztési termelés adja. Ez éppen az ellenkezője a négy évvel ezelőtti helyzetnek. Nagyobb mérvű lett ezzel az egyes alapok, különösen az oszthatatlan alap feltöltése, ami a közös gazdálkodás további fellendítésének feltétele. A pénzügyi elemzés azonban bizonyos fogyatékosságokra is figyelmeztet. A bevételek növekedésével ugyanis aránytalanul növekedtek a kiadások is. A járási pártkonferencia feltárta a fogyatékosságok okait, mint a szakmai és politikai nevelés, különösen az ifjúság nevelésének lemaradozását. A járásban nem fordítanak elegendő gondot a pártoktatásra. Ezért nem is lehet azon csodálkozni, hogy az EFSZek számos funkcionáriusa nem tudta megteremteni a helyes kapcsolatot az ifjúsággal és nem törődik azzal, hogy kellő nevelésben részesüljön a kétéves mezőgazdasági tanonciskolákban. A járásban működő kommunisták a párt számbeli gyarapodására sem fordítottak kellő gondot. A múlt évben csak 160 új tagjelöltet vettek fel a párt soraiba. Akad még számos olyan pártszervezet, ahol elhanyagolják ezt az igen fontos feladatot. Kirívó példa a csallőközcsütörtöki GTÁ-üzemi pártszervezete, ahol csak egy tagjelöltet vettek fel a múlt évben. Fogyatékosságok mutatkoztak azonban a tagjelöltek nevelésében és a CSISZ-ről való gondoskodásban is. A somorjai járási pártkonferencia rámutatott arra, hogy minél gyorsabban be kell hozni azt a lemaradást, mely az ideológiai nevelés terén keletkezett. A konferencia helyesen vonta le azt a következtetést, hogy ez a járás gyorsabb előrehaladásának fontos feltétele. K. A. Ferbetei helyzetkép Az elmúlt évek új fejezetet jelentenek községilnk népének életében, amely büszkén tanúskodik szép eredményeinkről. Már 1950-ben megalakítottuk az EFSZ-t, amely évről évre erősödik. Oj tagok lépnek be a szövetkezetbe, mivel kis- és középparasztjaink meggyőződtek róla, hogy a szövetkezet megkönnyíti munkájukat, szebbé teszi életüket. Mezőgazdaságunkban a fősúlyt az állattenyésztésre fektetjük, növeljük a sertésállományt, hizlaldákat építettünk. Cj, modern tehén- és lóistállót, egy kettős gabonaraktárt, tyúkfarmot, két növendékborjúistállót és egy téglagyárat létesítettünk, de még további építkezések vannak folyamatban. Külön meg kell említeni korszerűen berendezett pékségünket, amely 50 munkaerő foglalkoztatásával szintén hamarosan megkezdi működését. Perbete község lakossága méltán büszke az elért eredményekre. Sütti József, Perbete, Felsőszemerédi levél Az ipolysági járás északi részén fekszik a csaknem 900 lakost számláló Felsöszemeréd. A múltban a dolgozó nép a virradástól késő estig dolgozott éhbérért a grófok és bárók földjein. Ma már ezt szinte elképzelni is lehetetlen. A jelszabadulás óta az állami gazdaságban, GTÁ-n és az EFSZ-ben dolgoznak a falu lakosai, s saját maguk élvezik munkájuk gyümölcsét. Az EFSZ már 1949-ben megalakult a községben, 1952-ben gazdálkodása fellendült, további tagokkal és földterülettel bővült. Jelenleg 75 taggal és 544 hektár mezőgazdasági földdel rendelkezik. A szövetkezetnek már két szarvasmarhaistállója, három sertésistállója és két baromfiólja van. A munkafegyelem kitűnő, minden tag becsületesen dolgozik és védelmezi a közös vagyont. A jó munkának megvan a gyümölcse. Felsőszemeréden a lakosság életszínvonala és kulturális élete az utóbbi években hatalmasat fejlődött. A községnek több mint egyharmada új lakóházakból áll, a nemrég épült szép kultúrházban a fiatalok megtalálják a kulturális élet lehetőségét. BELÁNYI JÁNOS, Egeg Akik tanulni akarnak Ha benézünk a csoltói magyar nyelvű nemzeti iskolába, igen figyelemre méltó kép tárul szemünk elé. Este van, de az osztályok ablakai mégis világosak. Több mint harminc cigány származású polgár ül az Iskola padjaiban s még a szünetet is arra használják fel, hogy az órán tanultakat feljegyezzék füzeteikbe. Vannak közöttük olyanok is, akik az ötvenedik életévüket jóval túlhaladták, de itt ülnek, mert tanulni akarnak. Ha megkérdezzük őket, hogyan megy a tanulás, a válasz Igen egyszerű: „Aki tanulni akar, annak megy, — mondják. — Mi pedig tanulni akarunk. Nekünk a régi kapitalista rendszer nem adta meg a lehetőséget, hogy tanulhassunk." Varga Miklós, Csoltő. JJJ SZÖ 2 * 1959. március 12.