Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-18 / 76. szám, szerda

N. Sz. H ruscsov beszé de a Kre mlben tartott fogadáson Az arab államok érdeke megköveteli szolidaritásuk megszilárdítása Moszkva (ČTK) - A Nagy Kreml Palotában március 16-án egyez­ményt írtak alá a Szovjetunió és Iraki Köztársaság közötti gazdasági és iraki együttműködésről. A Szovjetunió kormánya ugyanazon a napon az iraki kormányküldöttség tiszteletére a Nagy Kreml Palotában foga­dást rendezett. Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözölte az iraki kormányküldöttséget. Beszédében többek kö­zött a következőket mondotta: NAGY ÖRÖM számunkra, hogy a derék iraki nép képviselőit üdvözöl­hetjük körünkben, amely nemzeti vezérével, Abdul Karim Kasszemmai az élén 1958 júliusában győzelmes forradalmat hajtottak végre. Az ira­ki forradalom és annak további fej­lődése az iraki népnek kézzelfog­ható eredményeket hoz. A nép lerázta az idegen gyarma­tosítók bilincseit és szabaddá vált szülőföldjén. A forradalom azonban nemcsak a személyek kicserélését jelenti ebben vagy amabban a kormányban. Ha ki­cserélődnek a miniszteri székekben ülő személyek, de megmarad politi­kájuk, a nép érdekeitől idegen po­litika, akkor a nép hamarosan tu­datára ébred annak, hogy ez nem volt forradalom, hanem csupán sze­mélycsere. A nép természetesen to­vább harcol a számára idegen po­litika ellen. A tényleges forradalom megren­díti a régi korhadt alapokat, meg­dönti őket, lehetővé teszi a népnek, hogy a kezdeményezést magához ragadja, hogy élvezhesse munkája gyümölcseit, hogy az állam a nép érdekeit s-olgáija. A kormány, amely a nép érdekeit szolgáló poli­tikát folytat, mindig számíthat a nép támogatására. Amikor e napokban egy összees­küvő klikk megkísérelte a Kasszem­kormány megdöntését, az iraki nép kormánya mellé állott. Az összees­küvők vereséget szenvedtek, a reak­ciós erők gyalázatos tervei csődbe fulladtak, meghiúsultak a nép el­szánt akaratán, amellyel nemzeti függetlenségét védelmezi. Az iraki forradalmat támogatták régen szabadultak fel az idegen ura­lom alól, nagyon féltékenyek szuve­rén jogaikra és nagyon érzékenyek e jogok megsértésére irányuló min­den kísérlettel szemben. Áz államok egyesülése csak akkor válik a nem­zetek javára, ha ennek szükséges po­litikai és gazdasági feltételeik meg­értek, ha ez az egyesülés tekintetbe veszi a résztvevő országok minden sajátosságát. Az olyan egyesítés, amelyet a népre rákényszerítenek, amelyet akarata ellenére valósítaná­nak meg. nem lehet szilárd. Az ilyen kérdések megoldásában bölcsen és türelmesen kell eljárni. A sietség e téren csak nem kívánatos eredményeket hozhat. A tűlkorai egyesítés végeredmény­ben a nemzetek egységének aláásá­sához. nem pedig megszilárdításához vezet. Az egyesített országok egyi­kének népe egvre égetőbben tudato­sítja függetlenségének elvesztését, volt vezetői vagy háttérbe szorulnak, vagy egyáltalán mellőzik őket, mert nem értenek egyet mindenben az egyesített állam vezető tényezőivel, így azután az eqvség, ahelyett hogy megszilárdulna, az erők megoszlásá­hoz vezet. Kinek a számára előnyös ez? Csupán a nemzetek szabadsága ellenségeinek számára, csupán az im­perialistáknak előnyös. őszinte sajnálatunkat fejezzük ki a felett, hogy a sikeres iraki forra­dalom után az Iraki Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság kö­zött olyan kapcsolatok kezdtek kiala­kulni, amelyek nem járulnak hozzá az arab nemzetek törekvéseinek egyesítéséhez nemzeti függetlenségü­kért, gazdasági fejlődésükért, nem­zeteik életszínvonalának további eme­az összes haladó erők. mert az léséért vívott harcukban. Az ilyen nagymértékben hozzájárult az arab népek döntő harcához az imperia­lista gyarmatosítók ellen. Az iraki forradalmat nagy rokon­szenvvel és egyetértéssel fogadták az Egyesült Arab Köztársaságban, is. Emlékszem, e forradalom megvaló­sítását követő első napokra. Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke kifejezte azt az kapcsolatok nem az arab nemzetek számára hasznosak, hanem a gyar­mati hatalmak számára, melyeknek érdekük az arab államok gyengülése. Sajnálatunkat főleg azért fejezzük ki, mert népünk őszinte barátságot táplált és táplál mind az Iraki Köz­társaság népevi mindpedig az Egye­sült Arab Köztársaság nemzetei iránt. A szovjet nép nagy rokon­óhaját, hogy találkozzék velem és kísérte a z egyiptomiak hősi véleménycserét folytassunk. E ta- tl a^ cf; t,: . t . t , lálkozó létrejött Moszkvában. f hos egyiptomi nép kormánya ve­Összejöttünk az elnökkel és f é s M éve l- m e á 1^ elén Gamal Ab­együtt örültünk az irak, forradalom J^-zer^t. « .llen, sikerének, amely nagy csapást mért | ^[mezte haTá^ ^ illl'i súlyozzuk Nasszer elnök pozitív sze­repét e harcban. Sokakat azok közül, akik azelőtt a kom­munizmus ellenségei voltak, a nemzetek már régen elsöpörtek és megfeledkeztek róluk. És ha időnként emlegetik őket, ak­kor csak mind reakciósokat, akik nemze­tükre szerencsétlenséget hoztak. Ezért hi­szem, hogy a kommunizmusellenesség mél­tatlan szerepe nem hoz babérokat Nasszer úrnak, jóllehet bizonvos időre elnyerheti az imperialista államok bizonyos köreinek jóindulatai. Feltehető a kérdés, milyenek lesznek most a kapcsolatok a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság között. Cgy vélem, hogy ugyanolyanok lesznek, mint eddig. Hisz amikor felvettük baráti kap­csolatainkat az EAK-val, tudomásunk volt Nasszer elnök kommunistaellenes nézetei­ről. Azt gondoltuk ugyan, hogy a nemzeti felszabadító harcban, amely megköveteli valamennyi imperialistaellenes erő egyesí­tését, több türelmet és több figyelmet fog nyilvánítani a nép demokratikus követel­ményei Iránt. Most azonban sajnos éppen az ellenkezője történik, lépéseket tesznek a szabadságszerető törekvések elfojtására nemcsak az Egyesült Arab Köztársaságban, hanem más országokban is. Szeretnénk ba­rátilag felhívni a figyelmet arra, hogy ez a politika, amennyiben csökönyösen szor­galmazzak, feltétlenül csődoe fullad. Azt mondják, hogy az arab nacionalizmus az egyes arab államok érdekei felett áll, az arab országok lakossága különféle rétegei­nek érdekei felett. Az arabok többségének érdekel a gyarmati járom elleni harcban kétségtelenül azonosak. Ha azonban az ország felszabadult az idegen uralom alól, nem lehet többé figyelmen kívül hagyni a nép érdekeit. Hisz valamennyi arab érdeke még sem lehet azonos. Tarthatatlanok most tehát azok a kísérletek, amelyek a nacio­nalizmus jegyében figyelmen kívül hagyják a lakosság egyes rétegeinek érdekeit. Ami az Iraki Köztársaságban folyik, az természetesen távolról sem szocializmus. Mi azonban kapcsolatainkat az arab orszá­gokkal soha sem építettük ezen vonások alapján. Véleményünk szerint azonban az Iraki Köztársaságban haladó átalakulások folynak. Haladóbb rendszprt teremtettek, mint az Arab Kelet szomszédos országaiban. Rokonszenvünk tehát természetesen azok­nak a kormányoknak és államoknak szól, amelyek tiszteletben tartják a nép érdekeit. Lelkesén üdvözöljük Abdul Karim Kasz­szem iraki miniszterelnököt, aki bátran vezeti országát a haladás útján, a fiatal Iraki Köztársaság megszilárdításának az út­ján, s neki, valamint kormányának további sikereket kívánunk. Nagy figyelemmel és őszinte rokonszenv­vel kísérjük az iraki kormánynak a nem­zetgazdaság fejlesztésére és a lakosság életszínvonalának emelésére Irányuló tevé­kenységét. Reméljük, hogy a gazdasági és technikai együttműködési szovjet-iraki egyezmény, amelyet ma Irtunk alá hozzájá­(fflw nm A dortmundi közvélemény folytatja a harcot az atomhalál ellen és tiltako­zik brit rakétaegységeknek e nagy városban történő elhelyezése ellen. A ké­pen a sajtó, a televízió, a filmesek és a közvélemény képviselőinek élénk figyelme közepette a figyelmeztető őrszemek felsorakoztak a repülőtér kö­zelében. o • © e e • • A Szovjetunió és Ausztrália diplomáciai kapcsolatokat kötnek Camberra (ČTK) - A TASZSZ je­lentése szerint Ausztrália és a Szov­jetunió kormányai megállapodtak a két ország diplomáciai képviselői kicserélésének kérdésében. Az Ausztrália és a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok felújításáról szőlő egyezményt Queensland auszt­ráliai állam Broadbeach városában R. Casey ausztráliai külügyminiszter és N. Firjubin, a Szovjetunió külügymi­niszterének helyettese írták alá. A két állam közötti diplomáciai kapcsolatokat 1954-ben szakították meg, amikor az ausztráliai hatóságok aljas rágalmazó kampányt indítottak a Szovjetunió ellen Petrov volt sžov­jet diplomáciai hivatalnok ügyével kapcsolatban. Szovjet párt­ás kormányküldöttség látogat Bulgáriába Moszkva (ČTK) - A Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Miniszter­tanácsa bulgáriai látogatásra hívott meg szovjet párt- és kormánykül­döttséget. T. Zsivkov, a BKP KB első titkára és A. Jugov, a Bolgár Nép­köztársaság Minisztertanácsának el­nöke Hruscsov elvtárshoz, az SZKP KB első titkárához és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez inté­zett levelükben javasolják, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség májusban vagy júniusban látogasson Bulgáriába. Áz SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa elfo­gadta a meghívást. A látogatás idő­pontját kölcsönös megegyezés alap­ján tűzik ki. Walter Ulbrieht inter'iFä r a német kérdés megoldásáról Berlin, (CTK) - Walter Ulbrieht, J| ,a Német Demokratikus Köztársaság ral e célok elérésihez. Ezen egyezmény Minisztertanácsa elnökének helyet­veire. Nasszer úr viszonya az iraki forradalomhoz azonban fokozatosan kezdett megváltozni Egyáltalán nem tudjuk megérteni, miért történt ez így. Hisz az Iraki Köztársaság kor­mányának intézkedései a nemzete­ket feljogosítják arra a reményre, hogy e kormány valóban meghall­gatja népének szavát és népéért mindent megtesz, ami az iraki gaz­daság jelenlegi fejlettsége mellett lehetséges. Mivel magyarázható tehát Nasszer elnök állásfoglalása? E téren nyil­vánvalóan megmutatkoztak tévedé­sei az Iraki Köztársaság és az Egye­sült Arab Köztársaság egyesülését illetőleg. Nasszer elnök sürgeti az Iraki köztársaság egybeolvasztását az Egyesült Arab Köztársasággal. Az államok egyesítésének kérdését természetesen azon országok nem­zeteinek kel! megoldaniok, melyeket ez érint. Nekik kell eldönteniök, va­jon egyesülnek-e vagypedig az önálló haladás útján haladnak, létrehoz­nak-e szövetséget vagv államszövet­séget, avagy sem. A Szovjetunió az ilyen ügyekbe nem avatkozott be és nem is fog beavatkozni. De nem kö­zömbös számunkra, milyen helyzet alakul ki határainktól nem messze levő térségben és véleményt nyilvá­níthatunk az ott lejátszódó esemé­nyekkel kapcsolatban. Hogy a gyanjiati elnyomás alóli felszabadulásért vívott harc sikeres legyen és hogy megszilárduljanak ezen elnyomás alól felszabadult nem­zetek vívmányai, hogy elérjék gaz­dasági függetlenségüket, e nemzetek­nek eqyesíteniök kell erőfeszítései­ket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az országoknak, amelyek levet­ték gazdasági bilincseiket, valami­lyen államcsoportba kellene lépniök és alávetniök magukat eav kormány­nak, vaov egv vezető .tényezőt, ve­zért kellene követniök. Több államnak eqy államba valő egyesülése bonyolult kérdés. A tör­ténelmi tapasztalatok arra tanítanak, hogy a nemzetek s főképt) azok a nemzetek, amelyek még csak nem­Ugyancsak ismeretes, hogy a szov­jet nép segítette elhárítani azt a ko­moly veszélyt, amely Szíriát ezen ország elleni imperialista összeeskü­véssel kapcsolatban fenyegette, és ez a segítség nagy elismerésre talált az arab nemzetek részéről. Az arab államok további fejlődésének ér­dekei, a gyarmati függőség alól való vég­leges felszabadulásukért, gazdaságuk meg­szilárdításáért vívott harcuk megköveteli az arab szolidaritás megszilárdítását és az arab országok nemzeteinek egyesülését az imperialista cselszövényekke! szemben. Re­méljük, hogy végül a józan ész győz, és mindent megtesznek e konfliktus felszámo­lására és arra, hogy az imperialisták ezt saját érdekeik céljaira kihasználhassák. A belső fejlődés kérdései minden állam nemzeteinek saját ügye. Be kell vallanunk, hogy mindnyájunkat kiábrándítanak Nasszer elnök legutóbbi da­maszkuszi beszédei. E beszédeiben, amikor a komunizmusrél és kommunistákról be­szélt, az Imperialisták nyelvén szólt. A kommunizmus elleni támadások nem újak. Amit Nasszer úr a kommunizmusról mondott, azt már régen elmondták a kü­lönféle országok reakciósai. Nasszer úr azonban eddig még nem használt minden fegyvert a kommunizmus ellenségeinek a fegyvertárából. Nagy lehetőségek állnak előtte, ha ezen az úton akar tovább haladni. A kommunizmus elleni harc története már több mint száz esztendős. Nálunk ls a cár és helytartól a kommunizmus ellen harcoltak. A kommunistákról azt szokták mondani, hogy külföldi államok ügynökei. Engedjék meg, hogy feltegyem a kérdést: melyik ország ügynökei a Szovjetunió kommunistái? Kinek az ügynökei vagyunk? Ha a kommu­nistákat ügynököknek nevezik, akkor mi a Szovjetunió munkásosztályának, a Szov­jetunió dolgozó népének ügynökei vagyunk és hűségesen szolgáljuk őt. A kommunisták mindenütt hűséges fiai nemzetüknek. A kommunistákat idegen országok ügy­nökeinek nevezni, nem új módszer. Hazánk a szabad fejlődés széles útjára lépett. Megteremtettük a fejlett gazdaság­gal és kultúrával rendelkező, leghaladóbb, hatalmas államot. Nasszer elnöknek lehe­tősége nyílott arra, hogy személyesen meg­ismerje országunkat, meggyőződjék sike­reiről és helyesen értékelje a szovjet állam fejlődésének távlatait. Mindezt a kommu­nisták vezetésével, kommunista elvek alap­ján értük el. alapján Irakban a mi technikai segítsé­günkkel kohók, gépipari és vegyiipari üze­mek, könnyű- és élelmiszeripari vállalatok, öntöző-berendezések és más objektumok épülnek. Segítséget nyújtunk a testvéri iraki népnek a gyarmati rendszer súlyos következményeinek gyors felszámolásában. Az Iraknak nyújtott gazdasági és műszaki segítségünk baráti és önzetlen, nem függ semmilyen politikai, vagy más feltételtől. Ezt a segítséget megadtuk Egyiptomnak és Szíriának és most az Egyesült Arab Köztársaságnak is. Ilyen segítséget nyúj tunk más országoknak Is. Kötelezettségein ket teljesítettük és továbbra is becsülettel teljesíteni fogjuk. Hajlandók vagyunk a jövőben is bővíteni gazdasági kapcsolatain­kat és minden erőnkből segíteni az iraki népet, az Iraki államot és más, gyarmati sorból felszabadult országokat. Az önök kormánya és Irak népe azon nehéz, de nemes feladat előtt áll, hogy ha­zájukat — mind mondottuk —, elmaradott gyarmati orszánből a Közel- és Közép-Kelet egyik első országává fejlesszék. Ehhez minden szükséges feltételük megvan. A nagyszerű szorgalmas Iraki nép nagy mértékben hozzájárul a világkultúra és civilizáció gyarapításához. Irak történelme gazdag a nemzeti függetlenségért vívott harc dicső hagyományában. Az önök or­szága óriási természeti forrásokkal rendel­kezik. Hűséges és önzetlen barátaik vannak, ak'k készek segítségükre sietni és támoga­tást nvtfltanl nehézségeik leküzdésében. Nem kételkedünk abban, hogy a szabadság­szerető Iraki nép legyűri a nehézségeket és teljesíti a nagy feladatokat, amelyek előtte állanak. Hruscsov elvtárs beszéde végén éltette a szovjet és az iraki nép közötti szilárd barátságot, valamint Kasszem miniszterel­nököt és kormányának tagjait. Ibrahim Kubbah beszéde Ibrahim Kubbah beszédében rámutatott a Szovjetuniónak a béke megőrzése és a békés együttélés kérdésében elfoglalt ren­díthetetlen álláspontjára. Hangsúlyozta, hogy az iraki forradalom első napjaitól kezdve Irak és a Szovjetunió között barátság fej­lődött kl. Nem kétséges. — mondotta Kub­bah — hogy a békés egymás mellett élés és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás politikála, az eavenlogúságon ala­puló nemzetközi együttműködés a különléle országokkal, főképp az arab országokkal való önzetlen barátság politikája, amelyet a Szovjetunió folytat az Irak és a Szovjet­unió közötti barátság és együttműködés megszilárdításának és fejlesztésének szilárd alapja volt és marad. Beszétfe végén Ibrahim Kubbah rámu­tatott az iraki-szovjet egyezmény nany je­lentőségére, amelyet március 16-án a qaz­dasági kérdésekről folytatott tárgyalások végén írtak alá. tese a Daily Express tudósítójának interjút adott. A katonai tömböktől való távolma­radás Közép-Európában Ulbrieht sza­vai szerint a német békeszerződés szovjet javaslata szerint lehetséges. Ezen kérdés megoldásához tartozik az atomfegyverek betiltása mindkét német államban, a német államok ki­lépése a NATO-ből és a Varsói Szer­ződésből, az ideejen haderők kivoná­sa, az idegen katonai támaszpontok felszámolása és végül a fegyveres erők létszámának korlátozása mind­két német államban. A német kérdés békés megoldásá­ra - mondotta W. Ulbrieht - ez még nem volna elegendő. Mivel Nyugat­Németországban felélesztették a mi­litarizmust, meg kell teremteni Nyu­gat-Németországban is a demokra­tikus rendszer felújításának és a bé­kepolitikának előfeltételeit. Nyugat-Berlin kérdésében W. Ul­brieht kijelentette, az NDK követeli, hogy Nyugat-Berlinben érjen véget a megszállási rendszer, ne gyártsa­nak ott fegyvereket és a városból tűnjenek el a kém- és felforgató­szervezetek. A jelenlegi lengyel-német határok­ról szólva W. Ulbrieht kiemelte, hogy e határokat az USA, Nagy-Britannia alapján teremtették meg és hogy a* NDK e határokat véglegeseknek ja. A béke érdekében előnyös volna, ha Nagy-Britannia és az USA kormá­nyai kijelentenék, hogy e határokkal egyetértenek és nem támasztanak re­vansista követeléseket. W. Ulbrieht a továbbiakban rámu­tatott a csúcsértekezlet összehívásá­nak szükségességére és a békeérte­keilet fontosságára. Hozzáfűzte, hogy főképp az angol kormány járulhatna hozzá jelentős mértékben a feszült­ség enyhítéséhez. Eisenhower rádió­és televíziós-beszéde Washington (ČTK) - Eisenhower, az USA elnöke március 16-án az amerikai rádióban és televízióban közvetített beszédében kijelentette, hogy az „USA ez év nyarán hajlandó részt venni a csúcsértekezleten a Szovjetunióval, hogyha ezt a helyzet megkívánja." Eisenhower ismételte továbbá az arra vonatkozó kijelentéseket, hogy „Nyugat-Berlinből egy tapodtat sem tágít." Németország egyesítésének kérdésében az USA hajlandó „bármi­lyen ésszerű" javaslatról tárgyalni. Nem járulhat hozzá azonban olyan megoldáshoz, amely „veszélyeztetné és a Szovjetunió kormányainak kép- , az USA és szövetségeseinek bizton­viselői között létrejött egyezmény ! ságát." Az Iraki Köztársaság­ban hatszázezres tö­meg kísérte utolsó út­jára Kamel al Kazan­csi kiváló iraki béke­harcos vezetőt, akit egy tüntetésen az áruló Savvaf ezredes gyilkoltatott le. A lelkes tömeg támoga­tásáról biztosította Kasszem kormányát és kifejezte azon el­szánt elhatározását, hogy a köztársaságot megvédi minden kül­ső és belső ellenség­gel szemben. ÜT S^Ó 3 * 1 "51 i « 18.

Next

/
Thumbnails
Contents