Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-17 / 75. szám, kedd

TÖBBET, JOBBAT, OLCSÖBBAN A szenei járás szövetkezeteseinek konferenciája : • • • Már évek óta részt veszek a szövetkezeti konlerenciákon, de a mostani tetszett legjobban. Nyugodtan meg lehet állapítani, hogy a szövetkezetek nemcsak gazdaságilag és politikailag fejlödnek, hanem e fejlődés ez idén a járási szövetkezeti konferencián úgymond gyakorlati értelemben is megmutatkozott. Járásunk szövetkezetei valóban sokat fejlődtek az utóbbi időben. Ha megnézzük a két év eredményét, már az is mutatja, hogy a szövetkezetek bevétele jelentősen gyarapodott. 1956-ban a bevétel 39 millió korona volt, tavaly a gyengébb termés ellenére is 58 425 millió korona. Egyre szaporodnak, a szövetkezetek gazdasági épületei, s gyarapszik az állatállomány. További eredmény, hogy a szövetkezetekben ma már nem félnek az új technológiától. Emelik a munkatermelékenységet, csökkentik a kiadásokat. Járásunkban tavaly 12 szabad nyári istállót építettek a növendékmarháknak. Ez az építkezés sokkal olcsóbb, egészségesebb és az állatok gondozása is könnyebb. Ez idén még több ilyen épületet építünk fel. A sertések részére szintén építünk olcsó istállókat, mégpedig három szövetkezetben, ezekben az istállókban önetetők lesznek, 500—800 sertés részére. Egy hónap alatt kész egy ilyen istálló. Emelkedik a munkatermelékenység, mivel csupán egy asszony gondozza az állatokat. Ezenfelül emelkedik a súlygyarapodás is, a haszon és jelentős munkaerőt takarítunk meg. A konferencia küldöttei beszéltek arról, hogy ez új módszerű istállóZást általánosítani fogják a szövetkezetben. Battyánban is a saját gépeikkel Tél végi reggel. A szemerkélő esőben emberek sietnek a falu vége felé, ahol a GTÄ traktoros brigádja javítóműhelyéből bodor füstfelhő száll, jeléül, hogy már foglalatoskodnak a traktorok. Lassan gyUlekeznek a szövetkezet vezető dolgozói, a GTÁ képviselői. Az úton haladók csodálkozva állnak meg egy pillanatra és kíváncsi érdeklődéssel szemlélik, hogy mi történik a battyáni traktoros-brigádon. Nem más csak az, ami Nagygíresen és a királyhelmecl járás több szövetkezeteiben — a szövetkezet átveszi a gépeket. Megkezdődik az átadás. Vizsgáló szemekkel nézegetik a traktorokat. Vitatkoznak, de minden esetben megegyezésre jutnak. Hogyne, hiszen ezután már egyedül, saját gépeikkel harcolnak a magasabb terméshozamokért. Kónya István könyvelő pontosan nyilvántartásba vesz mindent. Szükséges is a rend, mert 7 traktor, 3 kévekötő-aratógép, 5 vetógép, 4 soroseke, pótkocsik, boronák, hengerek, műtrágya és istállötrágyaszórők, silózökombájn, burgon.vaültetö és sok egyéb gép, szerszámok bizony nem kis felelősséget rónak a szövetkezetesekre. -kiJelentős előrehaladásnak számít, hogy a konferencia küldöttei felszólalásaikban megjelölték azokat a feladatokat, amelyeket a közeljövőben valóra kell váltani. Fialka elvtárs, az igrámi szövetkezet könyvelője három fő pontot jelölt meg, ami nagv jelentőségű a gazdálkodás továbbfejlesztésében. Kiemelte, hogy a szövetkezetben rendszeresen megtartják a gazdasági és politikai elemzést évközben, aminek az a célja, hogy feltárják a meglévő tartalékokat. Szólt továbbá a szocialista munkaversenyről, annak értékeléséről s ezzel kapcsolatban a feltárt tartalékok gazdaságos kihasználásáról. Fialka elvtársat, mint a szövetkezetek legjobb könyvelőjét kitüntették. Az igrámi szövetkezet valamikor a leggyengébbek közé tartozott, most már nagyon élre tö$t. A munkába az ifjúság is bekapcsolódott, s így aztán elérték, hogy a gazdálkodás szemlátomást javul. Emellett a tagság kulturális színvonala is emelkedik. Most kultúrházat építenek a faluban. Jelentős, eredményekről szólt Budai Erzsébet CSISZ-tag Nové Osadyról, aki az állattenyésztésben dolgozik. Elmondotta, hogy a szövetkezet bevételének -kétharmád részét az állattenyésztés adja. Főleg a sertésnevelésben érnek el jó eredményeket. A malacelválasztás kocánként 16, tizenöt kilós átlagsúlyban. • Kacinger elvtárs Sárfőről a föld, a talaj minőségének megjavításáról beszélt. Elmondotta, hogy náluk 600 vagon komposzttrágyát készítenek. 300 vagon tőzeget visznek Pusztafödémosről s ezzel 200 hektár földet megtrágyáznak. A Hurbanová Ves-i küldött arról szólt, hogyan emelte fel a szövetkezet az egy hektárra eső bevételt 1600 koronáról 5500 koronára. Ez idén a terv szerint 6000 korona bevételt érnek el hektáronként. Mind a 22 felszólaló érdemlegesen beszélt a szövetkezeti gazdálkodás megjavításáról. Bírálták a munkájukat is, mint például a királyfai szövetkezet elnöke, aki elmondotta, hogy tavaly a nemtörődömségből milyen hibák keletkezték, amikor a tagoknak 8 vagon herét szétosztottak. Ily módon a tagságnál egy tehénre 23 mázsa here jutott, míg a szövetkezet teheneinek mindössze 6 mázsa. Természetesen, ez nagyon megbosszúlta magát. A szenei járás szövetkezeti konferenciáját értékelve el lehet mondani, nagyot haladt a tagság fejlődése, mindenki érzi feladatának jelentőségét a mezőgazdaság fellendítésében. Csandal István, Szene. A gépesítés segítségével Több vasércet fejtenek Rozsnyón • A gépesítés nagyobb szaktudást kíván • Biztató eredmények A rozsnyói vasércbányák sötét aknáitól annyira távol esnek az irodai épületek, hogy sokan azt hihetnék, a kettőnek semmi közé sincs egymáshoz. A valóság persze nem ezt igazolja, sőt mind kiderült, a két „részlegnek" rendkívül szoros 'kapcsolatai vannak. És erre mostanában igazán nagy szükség nyílt, mivel a rozsnyói bányákban idén is nagy mértékben fokozni kell a fejtést, s ez éppúgy gondot okoz a sítették az egyes tárnákat, a korszerűsítésre még ma is nagy szükség van. Ezt szem előtt tartva tervezték idén a bányák beruházásait. Mindenekelőtt két további bányában vezetik be az úgynevezett „tárolásra-fejtést", melynek' lényege az, hogy a vasércet a fejtőhelyről erre épített „bunkerből" eresztik a csillékbe, melyek a főfolyósokon közlekednek. Ezenkívül a Bernarda és az István bányában új kotróberenbányamérnököknek, mint az akná- I dezést helyeznek üzembe, mely szoknak, élvájároknak és valamenynyi bányásznak. Az 1958-as év határidő előtti — december 15-i — befejezése azt mutatja, hogy a rozsnyói bányákban eredményesen küzdenek a nagyobb fejtési eredményekért. Januárban még tartott a fokozott munkakészség és a tervet öszesítve az öt bányában 102,2 százalékra teljesítették. Februárról azonban már csak mérsékletebben szólhatunk, ugyanis a hónap első kétharmadának fejtéstervét mindössze 96,6 százalékra sikerült megvalósítaniok. Természetesen az idei feladatokhoz ilyen munkaütem már nem elégséges. Az egész évi fejtési terv a tavalyival szemben 11,7 százalékkal megnövekedett, holott az önköltséget mintegy 4,5 százalékkal kell csökkenteni. A bányák jelenlegi helyzetének ismertetéseképpen elmondhatjuk, hogy bár tavaly érezhetően gépe. K Í^W^B A čelakovicei TOS gépipari üzem dolgozói sikeresen teljesítik*a termelés növelésére tett felajánlásaikat. A termelési tervet mindeddig 175 százalékra teljesítik. A termelés növelésén kívül sok figyelmet szentelnek a választék bővítésének is és már megkezdték az újrendszerű automatikus fémmegmunkáló gépek készítését is. Képünkön a TOS üzem kivitelre készült gyártmányait láthatjuk elszállításuk előtt. (K. Mevald (ČTK) felv.) nemcsak meggyorsítja a fejtést, de jelentős önköltségcsökkentést is jelent majd a bányák számára. A fokozatos gépesítés nagy követelményeket támaszt a dolgozók szakképzettségével szemben. Ezzel kapcsolatban megemlítésre méltó még a üzemi szakszervezeti mozgalom és a pártbizottság eredményes tevékenysége a bányászok iskoláztatása terén. Jelenleg először is az új berendezés kezelésére kijelölt bányászokat részesítik elméleti oktatásban, hogy az új gépek szakszerű irányításával elejét vegyék az esetleges fennakadásoknak. A rozsnyói bányák tevékenységé* vei kapcsolatban meg kell említenünk még az idén üzembe helyezett ércpörkölőt is, mely az ércfeldolgozást jelentős mértékben gazdaságosabbá teszi. E folyamat nemcsak felszerelést, de embereket is elvont egy bizonyos időre a fejtéstől, s a februári gyengébb tervteljesítésre ez viszonylagos, de nem elfogadható okot ad, mint ahogy azt Rozsnyón emlegetik. Az ércpörkölésnél számos csillére volt szükség és a hiányt nem pótolta idejében az erre hivatott üzem. Jó munkaszervezéssel azonban megmenthették volna a helyzetet. Persze ennek érdekében ma már megtették a megfelelő intézkedéseket s az egész termelési folyamat meggyorsítására márciusban már nagyobb mértékben használják az érc mágneses kiválasztását is. A felsorolt intézkedéseken kívül számos módosítást végeznek a dolgozók (•ycs/ségűyyi gondoskodásának megjavítására, mivel az elmúlt évek bizonysága sserfnt még ezem a téren sem tettek eleget. Nyugodtak lehetünk tehát a rózsnyói vasércbányák felől, bár jelenleg csak a feltételei vannak meg a több vasércfejtésnek. E feltételeket, kihasználva nemcsak 11,7 százalékos fejtésnövelést érhetnek el a tavalyival szemben, hanem az űj mutatókat jelentősen túl is szárnyalhatják. A legbiztatóbb ígéret erre végezetül az, hogy február utolsó napjaiban már az egyes részlegek 101-105 százalékra teljesítették napi fejtési tervüket. (szó). mindennek folytán ott a legnagyobb termést adják. Szorosan összefügg a termelés szakosításával - végsősoron pedig a mezőgazdasági termelés növelésével — az egyes vidékek szántóföldjei művelésének és trágyázásának a meghatározása is. A talaj termöerejének lényeges növelésére hívta fel a figyelmet pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülése. De miből áll a föld termőerejének növelése? A megfelelő és bőséges trágyázásból, a szakszerű talajmüvelésből. Am ha ezt hatékonyan akarjuk végezni, akkor az nem oly egyszerű. Mert nem csupán arról van szó, hogy a földet bizonyos időközönként és rendszeresen trágyázzuk, évenkint műtrágyázzuk és hogy szántunk, vetünk, meg boronálunk. Ha a mezőgazdasági termelés szakosításáról beszélünk, ha a föld termőerejének a növelésére törekszünk — amely a termelés emelésének leglényegesebb feltétele, .— akkor abból az igen egyszerű és alapvető tényből kell kiindulnunk, hogy ahány vidék, annyiféle föld. Am ahány féie és tulajdonságú föld, annyiféle trágyázást és művelést kíván. Más trágyázást és művelést kíván a kötött talaj és megint mást a könnyű, a homokos föld. Mást a szikes és mást a meszes talaj. De a föld trágyázásának ss művelésének hogyanját nemcsak a föld minősége és összetétele szabja meg, hanem a fekvése, a vidék éghajlati viszonyai is. Egészen más :rágyázási és művelési elvek érvényesülnek a magas fekvésű, hidejebb éghajlatú északon, mind pélíául Dél-Szlovákiában. Amikor tehát i föld termőerejének a növeléséről beszélünk, akkor — éppen a cél írdekében — feltétlenül tekintetbe <ell venni a vidék földrajzi és égnajlati viszonyait, a földek minőségét és összetételét. A mezőgazdasági termelés növelésében csak akkor és csak úgy érhetünk el lényeges és számottevő eredményt, ha a feltételek megteremtésében mindenütt és mindenkor a helyi adottságokból indulunk ki. Véget kell vetni az általánosságoknak és az általánosításnak s hogy mit és hogyan, azt a helyi körülmények szabják meg, a helyszínen döntsük el. Jelentős változást jelent az EFSZek életében és gazdálkodásában, egész mezőgazdaságunkban az a legutóbb tett intézkedés, amely lehetővé teszi a szövetkezeteknek a gépek vásárlását. Sok szövetkezet régi óhaja teljesült ezzel. Nem azért került sor erre az intézkedésre, mintha a traktorállomások nem teljesítették volna a rájuk háruló feladatokat és nem váltották volna be a hozzájuk fűzött reményeket. Azért kerülhetett és kellett, hogy sor kerüljön erre az intézkedésre, mert a mezőgazdaság szövetkezetesítésében elért eredmények szükségessé teszik, hogy az EFSZ-ek saját gépekkel rendelkezzenek. A szövetkezeti gazdaságok terjedésével a traktorállomások munkája mind nehézkesebbé vált, ami érthető is mert hiszen évről évre, sőt hónapról hónapra egyre nagyobb feladatokat kellett ellátniok. Am a mezőgazdasági termelés növeléséből eredő feladatok viszont éppen azt követelik meg minden szövetkezettől és gazdaságtól, hogy a soronlévő mezőgazdasági munkákat késedelem nélkül, a maga idejében végezzék el. Ezt pedig csak úgy tudják biztosítani, ha saját gépekkel rendelkeznek, amelyekkel ott és azt a munkát végzik, amely éppen a legfontosabb és a legsürgősebb. Az, hogy a gépek a szövetkezetek tutajdonába és kezelésébe kerülnek, biztosítja a meglévő gépállománynak az eddiginél jobb kihasználását, ami érthető is, mivel a szövetkezetek arra fognak törekedni, hogy a megvásárolt gépeket minél jobban, minél gazdaságosabban kihasználják. Döntő jelentőségű hatással lesz mezőgazdasági termelésünk alakulására a jövő évben életbe lépő új begyűjtési és árrendszer. Mi lesz ennek a majd életbelépő új rendszernek a lényege? Az, hogy megszűnik az eddig érvényben lévő kétféle árrendszer, a begyűjtési és az állami felvásárlási árrendszer. Az egész országra érvényes egységes árrendszert léptetnek életbe, amely több lesz a mostani begyűjtési árnál, viszont kevesebb lesz az állami felvásárlási áraknál. Az új, egységes árrendszer bevezetésével egyidejűleg megváltozik a beadási rendszer mai formája is, helyette a szerződéses felvásárlás lép életbe. Mi teszi szükségessé az eddigi begyűjtési és árrendszer megváltoztatását? Több minden körülmény, de különösen az. hogy mezőgazdaságunk fejlettségének mai fokán az érvényben lévő kettős rendszer nem hat már, ösztönzőleg a termelés növelésére A mai rendszer lehetővé teszi, hogy a gazdaságilag erős szövetkezetek terményeikért sokkal magasabb árakat érjenek el, mint a szövetkezetek zömét képező átlagos, vagy éppen gyengén gazdálkodó szövetkezetek. Hogyan lehetséges ez? Ogy, hogy a gazdaságilag erős szövetkezetek — amellett, hogy termelési költségeik az átlagosnál jóval alacsonyabbak — könnyű szerrel teljesítve a kötelező beadást, jelentős mennyiséget tudtak állami felvásárlásra juttatni, tehát terményeik egy részét magasabb áron értékesíthették. Ezzel szemben mi a helyzet a gyengébb szövetkezetekben? Termésük nagy részét - ha nem az egészet — a kötelező beadásra kellett adniok, tehát terményeikért átlagosan jóval kevesebb pénzt kaptak. Ugyanakkor - s ez nem hagyható figyelmen kívül — a viszonteladás mai rendszere alapján a gazdaságilag erős szövetkezetek alacsony árakon vásárolták meg az államtól azt - pl takarmányt - amit kaptak. Mindennek következtében pedig az a helyzet alakult ki, hogy a gazdaságilag erős szövetkezetek, amelyek terményeik jelentős részét az állami felvásárlás magas árain értékesíthették, elbizakodottakká. megelégedettekké váltak, nem volt meg az az ösztönző anyagi érdekeltség, amely a termelés további növelésére serkentette volna őket. Ugyanakkor a gyengébb szövetkezetekben, amelyekben termelésük mai színvonala mellett nem volt meg a lehetőség arra, hogy terményeiket a magasabb árakat jelentő állami felvásárláson értékesíthessék, a tagok egy részét arra késztette, hogy figyelmét a háztáji gazdaságra fordítsa, azzal törekedjék, mert hiszen a háztáji gazdaságban termelt terményeket magasabb áron, az állami felvásárlás árain értékesíthette, nem úgy mint a szövetkezet közös termését, amely csak a beadási árakon került eladásra. Végső soron tehát az a helyzet alakult ki, hogy az eddigi árrendszer segítette és támogatta a gazdaságilag erős szövetkezéteket, ám ugyanakkor nem serkentette őket a termelés növelésére, viszont akarva, nem akarva hátrányos megkülönböztetésben részesítette'az átlagos és a gyengébb szövetkezetekkel, mivel azok termelésük mai színvonala mellet terményeiket nem értékesíthették az állami felvásárlási árakon. A majd életbe lépő egységes árrendszer jelentős mértékben elősegíti a gyengébb szövetkezetek gazdasági megszilárdulását, érdekeltté teszi őket a termelés növelésében, ugyanakkor a gazdaságilag erős szövetkézeteket arra készteti, hogy keressék a módját a még nagyobb eredmények elérésének, termelésük gazdaságossabbá tetelének. A szövetkezetek termelésének gazdaságosabbá tételében az eddiginél sokkal nagyobb szerepet játszik majd a termelési költségek alakulása. Az új árrendszer bevezetésével sokkal határozottabban lép előtérbe annak az elvnek az érvényesítése, hogy ne csak többet, hanem olcsóbban Is termeljenek. Minél kisebb, minél kevesebb lesz a termelési költség, annál nagyobb lesz a haszon. Mennyibe kerül egy métermázsa búza termelése, mennyibe a húsé, mennyibe a tej literje és a tojás darabja? Nem az a mérvadó, hogy mennyit tesz ki a szövetkezet egész termelési költsége s mennyi a bevétele és a kettő közötti kiilönbj ség jelenti a tiszta hasznot, miwl akkor a szövetkezet tagsága nincs és nem lehet tájékozódva arról hogy melyik termelési ága rentábilis és melyik nem. Márpedig arra kell törekedni. azt kell elérni, hogv minden termelési ág rentábilissá, jövedelmezővé, hasznothajtóvá váljék. Régi és mind égetőbbé váló kérdés mezőgazdasági termelésünk növelésének a megoldása. Ha az elmúlt évek során értünk is el bizonyos javulást, eredményeink még megközelítőleg sem kielégítők. A helyzetbe viszont nem nyugodhatunk bele, nem elégedhetünk meg azzal, ami. és ahogyan van. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy a mezőgazdasági termelésben valóban döntő fordulatot érjünk el. Olyan cél ez, amelynek elérését egyformán kívánja a parasztság és ar egész társadalom érdeke. Ezt kívánja mindnyájunk érdeke, mert a szocializmust felépíteni, bőséget és jólétet, az ember javáról való szüntelen gondoskodást jelenti. Bátky László ÚJ SZÓ 5 * 19*59. március 17.