Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-13 / 43. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. február 13. péntek 30 fillér XII. évfolyam, 43. szám VAN MIRŐL BESZÉLNI öt hét múlva immár negyedszer jönnek össze tanácskozni a mezőgazdasági dolgozók legjobbjai, a szövetkezeti tagok élenjárói, hogy a néhány hónapos eredményes vita után a kongresszuson is elmondják, mit tettek idáig, s megszabják a mezőgazdaság rohamos fejlődésének legjárhatóbb útját. Még mielőtt azonban a kongreszszus, az országos fórum dönt a fejlődés elkövetkezendő hogyanjáról egy „közbeiktatott állomáson", a szövetkezetek járási konferenciáin alaposan meghányják-vetik a mezőgazdaságra, illetve a szövetkezetekre háruló nagy feladatokat. Néhány járásban már megtartották a szövetkezetek konferenciáit, de túlnyomó többségük még előtte van, s az elkövetkezendő hetekben ezekben is sor kerül erre a fontos tanácskozásra. Miért kísérjük oly figyelemmel ezeket a tanácskozásokat, miért tulajdonítunk ily fontosságot az idei járási konferenciáknak, miért állítjuk — és joggal, — hogy az egyes járások EFSZ-einek az idei tanácskozása sokban különbözik az elmúlt évekénél? Nem szükséges különösebben hangsúlyoznunk, hogy a szövetkezeti mozgalom tíz éve mily roppant változásokat hozott, hiszen az, aki nyitott szemmel jár, láthatja az új úton járó falu külsejéről is, hogyan él ma a falusi ember, mit kapott a közös gazdálkodástól. S éppen ez, ami arra készteti az embert, hogy megvizsgáljuk, mit ad a falu az országnak azért a sok jóért, melyet a munkásosztály áldozatos segítsége révén kapott a népi demokráciától. Most már eljutottunk odáig, hogy arról szóljunk, mi a célja a járási konferenciáknak, van-e sok oly probléma, amelyről a járási konferenciákon okvetlen beszélniök kell a szövetkezetek képviselőinek. Ha átnézzük a sajtóban megjelent múlt esztendei tervjelentést, abból is kitűnik, hogy van miről beszélni, a sok probléma úgyszólván kierőszakolja a vitát. Büszke lehet hazánk minden dolgozója arra, hogy a múlt esztendőben is egyre mélyebbre nyúltak a szövetkezeti mozgalom gyökerei, s egyre több gyümölcsöt ad a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás terebélyes fája. Persze azt is megtalálhatjuk a tervjelentésben, hogy nem minden fa érlelt bőséges gyümölcsöt, hiszen az „állattenyésztési termelés 1958-ban úgyszólván nem emelkedett az 1957-es év színvonala fölé". Keressük meg hát az okot, s erre igen jó fórum a járási konferencia, hiszen csaknem minden járásban találunk gyenge eredményeket elért szövetkezeteket és akad sok oly szövetkezet, amely kiváló eredményekről adhat számot, sőt nem egy szövetkezet már a múlt esztendőben elérte, illetve az idén teljesíti az ötéves tervben megadott színvonalat. Legyen tehát a járási konferencia az eredmények felmérése mellett olyan tapasztalatátadó fórum, hogy a gyengébbek tanuljanak a jobban gazdálkodó szövetkezetektől, mert nem az a fő cél, hogy csupán egyes szövetkezetek előreugorjanak, hanem az a legfontosabb, hogy minden egyes szövetkezetet felemeljük az átlagos, illetve a jó gazdasági eredményeket elérő szövetkezetek színvonalára. Természetesén azzal, hogyha a jobbak csupán felsorolják, ilyen és ilyen hektárhozamokat értünk el, ennyi és ennyi húst termeltünk és adtunk be terven felül, vagy hogy egy tehéntől évente 4000 liter tejet fejtünk, abból még nem sokat tanulhatnak a gyengébbek, mert nekik arra van szükségük, hogy részletesen megtudják, hogyan szervezzék a munkát, miképpen vezessék be az új munkamódszereket, milyen az illető szövetkezet házirendje, milyen a jutalmazás módja, és még sok mindenre szükségük van, ami a kiváló eredmények eléréséhez okvetlenül hozzátartozik. A járási konferenciákon nem ülhetnek „tétlenül" a járási pártbizottságok és a nemzeti bizottságok képviselői sem, hiszen ők is, és elsősorban a kommunisták felelősek azért, hogy akadnak járásukban átlagosnál is jóval gyengébben gazdálkodó, az ország iránti kötelezettségeket nem teljesítő szövetkezetek. Beszélniök kell arról, mennyiben segítették ezeket a szövetkezeteket, megadtak-e tőlük telhetően mindent azért, hogy lábrakeljenek s jó útra térjenek az új közösségek? Ezeket a dolgokat vizsgálva joggal kijelenthetjük, (néhány kivételtől eltekintve), hogy csaknem minden járásban akadnak úgynevezett „édes gyerekek", dédelgetett szövetkezetek és „mostohák". Az előbbiekbe mindent beléjük tömnének, a szervező- és nevelőmunkát is inkább ott végezték, hiszen ez „könnyebb" oldala a dolgoknak — mondván, amazokkal nem lehet zöld ágra vergődni. S éppen fordítva kellett volna ennek lennie, hiszen a kezdő szövetkezetnek úgy kell a segítség, mint a szárazságtól sínylődő növénynek a kiadós májusi eső. Ezzel persze nem akarjuk azt állítani, hogy a jól gazdálkodó EFSZ-eket most már hagyjuk magukra, de az okos szó, az elvtársi segítség elsősorban is a gyengébbeket illeti. Amint már szó volt róla, az idei konferenciák jelentőségét fokozza az is, hogy egy évtized munkáját értékeljük most. Tíz év távlatából mérhetjük fel eddigi munkánkat, ami arra ösztönöz, hogy a jövőben dobjunk félre mindent, ami rossz, s igyekezzünk úgy munkálkodni, hogy a mezőgazdaság éppúgy mint az ipar, teljes egészében valóra váltsa azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus építésének minél gyorsabb befejezését segítik elő. A feladatok nagyok annál is inkább, mert a szövetkezetek túlnyomó többsége elhatározta: egy évvel hamarább teljesítjük az ötéves terv ránk háruló feladatait. Adjanak tehát a járási konferenciák olyan ösztönzést ehhez, hogy a kongresszus, az országos fórum hazánk minden egyes szövetkezeteinek megszabhassa a jövőbe vezető helyes utat e nagyszerű célok eléréséhez. A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL KÖZLEMÉNYE az 1958. évi népgazdaságfejlesztési állami terv szlovákiai teljesítéséről Az ipari termelés 1957-hez viszonyítva 13,7 százalékkal növekedett ® A szántóföld 71 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik ® 327 új EFSZ • 9,8 milliárd korona értékű beruházás Tovább emelkedett a lakosság életszínvonala Szlovákia dolgozói Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével és a cseh munkásosztály hathatós segítségével 1958-ban további jelentős sikereket értek el a népgazdaság és a kultúra fejlesztése terén. Rendkívül jelentős sikereket értünk el különösen ipari termelésünkben. A nyerstermelés az 1957-ben elért eredményekkel összehasonlítva 13,7 százalékkal növekedett, emellett az egyes hónapokban rendszeresen túlteljesítették a tervet. Az ipari nyerstermelés terjedelme 1958-ban nagyobb volt, mint az 1948, 1949. és 1950-es években összesen. A termelés nagyfokú növekedése mellett betartották a helyes arányt a munkatermelékenység fokozódása és az átlagbérek emelkedése között. Az ipar irányításának új formáira való áttérés következtében jobb lett a többi ' minőségi mutatók szerinti tervteljesítés is. Mezőgazdaságunkban bővültek és megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok és a szövetkezeti nagyüzemi termelés mindinkább döntő túlsúlyba került. Előnyei egyre kifejezettebben nyilvánulnak meg, különösen a nagyobb hektárhozamok és a gazdasági állatok nagyobb hasznosságának elérésében. A szocialista szektor az év végén már a mezőgazdasági földek 67 százalékán és a szántóföldek 71 százalékán gazdálkodott. Népgazdaságunk továbbfejlesztésének biztosítása érdekében 9,8 milliárd korona értékű beruházást eszközöltünk, ebből a termelési ágazatokban 6,3 milliárd koronát és a nem termelési ágazatokban 3,5 milliárd koronát. Az anyagi termelés valamennyi ágazatának fejlesztése a lakosság (Folytatás a 2. oldalon) A kralupyi kaucsukgyár - mint arról már hírt adtunk — ifjúsági építkezés. Képünkön a hatalmas mű egyik részét, a korszerű étterém építését láthatjuk, ahol a fiatalok munkacsoportjai kiváló eredményeket érnek el. B. Krejčí (ČTK) felv. Népgazdaságunk szükséglete több acélt követel Az elmúlt napokban a Kohóipari, Ércbányaügyi és Gépipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének Központi Bizottsága felhívta hazánk kohóipari dolgozóinak figyelmét arra, hogy szocialista munkaversennyel minél több acélt termeljenek és hogy a gépiparban minél jobban takarékoskodjanak a fémekkel. Az említett országos felhívásra már az év második hónapjában értékes felajánlásokkal válaszoltak, hogy a múlt évi 80 ezer tonna acél lemaradást még az első félévben behozhassák. AZ ELSŐ TONNA ACÉL Élénk visszhangra talált az országos felhívás, Králúv Dvor-i vasművek dolgozói körében. Már a délA Zruč nad Sazavou-i Sázavan vállalat dolgozói a IV. szakszervezeti kongresszus tiszteletére értékes kötelezettségvállalásokat tettek az első negyedévi tervre vonatkozóan. A felajánlás szerint az első negyedévben az egész évi exportterv 29 lilát teljesítik, 0,2 °/o-kal növelik az első minőségi osztályba tartozó áruk gyártását és az önköltségeket a tavalyi színvonallal szemben 3 millió 750 ezer koronával csökkentik. E felajánlás teljesítésében nagy segítséget nyújt olyan munkacsoportok tevékenysége, amelyek a szocialista munkabrigád címért versenyeznek. Képünkön egy ilyen csoport tagjait láthatjuk, akik egy automatikus cipőkészítő gépet szerelnek. K. Mevald (ČTK) felv. Teljesítették a második ötéves tervet Legtöbbet a sertéshúsból termeltek előtti műszak dolgozói tanácskoztak arról, mit tegyenek a felhívás teljesítése érdekében. A műszak bevégzése előtt tízperces összejövetelt tartottak, amelyen a nagyolvasztó munkásai elhatározták, hogy 100 tonna vasat termelnek terven felül, ha a Kohőipari Minisztérium elegendő kokszot ad. A hideghengerdében terven felül 10 tonna acélpengét és 30 tonna más hengerelt acélt gyártanak. HATÁRIDŐ ELŐTT A felhívás megvalósításához építészeink is hozzá akarnak járulni munkájukkal. A kunčicei Klement Gottwald Üj Kohó 6. Martin-kemencéjének építésénél Molka elvtárs szerelő csoportja közölte, hogy a februári győzelem tiszteletére egy hónappal lerövidítik a harmadik legnagyobb olvasztó kemencének felépítését. AZ IFJÚSÁG KEZDEMÉNYEZÉSE Az ostravai Győzelmes Február Hőerőmű fiatalsága értékes kezdeményezéssel járul hozzá az országos felhíváshoz. A CSISZ

Tszervezet elnöke, Fasuliev elvtárs elmondta, hogy náluk ugyan nem dolgoznak fel acélt és vasat, de az udvaron nagyon sok vashulladék található. Néhány brigáddal 80 tonna acélt és öntött vasat szedtek össze. Jövojjüket az EFSZ-ben látják Szövetkezeteink tagjai nagyon jól tudják, hogy ha járásunkban egy évvel korábban akarjuk teljesíteni a második ötéves tervben a sertéshús termelésével kapcsolatos feladatot, akkor egy hektárra számítva legalább 123 kiló sertéshúst kell kitermelnünk. Lehetséges ez? Ha jól megszervezik a munkát, akkor EFSZ-eink ezt elérhetik. íme a bizonyíték. Vannak olyan szövetkezeteink, amelyek már célba értek. A štefanikovói szövetkezetben tavaly egy hektárra számítva 155 kiló sertéshúst termeltek ki, a

; körtvélyesi szövetkezet 141 kilót ért el. Krajcsovics Feri, Galártf a P

riechod község dolgozói ezekben a napokban emlékeztek meg a német fasiszták gonosztetteiről, a falu kiégetésének 15. évfordulójáról. A felszabadulás, az eltelt 15 év részben behegesztette a sebeket, felszárította a könnyeket és a község nagyarányú kiépítését eredményezte. Ezt a támogatást, segítséget a falu egyénileg dolgozó parasztjai most a szövetkezet megalakításával hálálták meg, a minap egészközségi szövetkezetbe tömörültek. Az új szövetkezet az 500. lett a Banská Bystrica-i kerületben. Több mint 100 tagja közel 600 hektár földön kezdi meg a közös gazdálkodást. A szövetkezetnek ebből az alkalomból a KNB tanácsa egy új Zetor 25-ös traktort és egy 100 férőhelyes összeszerelhető istálló konstrukciójút adományozta. A község dolgozó parasztjai eiätt hatalmas új távlatok nyíltak meg a szövetkezet megalakulásával. Erről idősebb Ste fan Ivančík. földműves, derék partizánharcos ekkép vélekedik: — Ügy hiszem, községünket hírből az egész köztársaság területén jól ismerik. Tőlünk származik az a sok ostyepka, melyet asszonyaink országszerte árusítanak. A szövetkezetben még nagyobb lehetőség nyílik a juhtenyésztés fejlesztésére és a tejtermékek készítésére. A szövetkezetet azért hoztuk létre, hogy sokkal jobban éljünk. Olvastuk az SZKP XXI. kongresszusa anyagát is, melyből igen sokat merítettünk. A szovjet népgazdaság és a mezőgazdaság is éppen a kolhozok gazdálkodásának köszönheti, hogy világviszonylatban is kiváló eredményeket mutathat fel. Mi szívesen tanulunk a szovjet néptől. Jövőnket a szövetkezetben látjuk. (Tudósítónktól). EFSZ íil 11 i M; Hili I

H ^ inAxfyúfuTZ Egyszerű szavakkal nagyszerű eredményekről J|\ párt XI. kongresszusa által kitűzött feladatok mielőbbi teljesítéséért a körtvélyesi szövetkezetben is komoly harc folyik. Ez a szövetkezet egyike a galántai járás legkisebb szövetkezeteinek, de gazdasági téren, a gazdálkodás eredményességével az elsők között jár. A szövetkezet tagsága a IV. kongresszus előtti viták során értékelte az eddig elért eredményeket és a járási szövetkezeti konferencián is beszámolt arról, hogy az 1958-as év végéig milyen gazdasági eredményeket értek el. A szövetkezet küldötte egyszerű szavakkal, de nagyszerű eredményekről beszélt. „A párt által kitűzött feladatok teljesíthetők — mondotta többek között. Sőt, ahogyan mi látjuk, ahogyan az elért eredmények igazolják, a feladatok határidő előtt is teljesíthetők." Mint ahogyan a galántai járás többi szövetkezetei, a körtvélyesiek is elsődleges feladatul tűzték ki az állatállomány számbeli növelését. Ezt az elhatározásukat már a múlt évben tettek követték. Ma már nemcsak a hodyi szövetkezet dicsekedhet azzal, hogy 100 hektárra 74 szarvasmarhájuk esik, hanem a körtvélyesiek is örömmel adtak hírt róla, hogy a szarvasmarhaállomány náluk is elérte a hodyiak színvonalát. Náluk is 74 szarvasmarha esik 100 hektárra, ezenfelül 148 sertés. Az utóbbira az egész járás területén nincs példa. A múlt év során 12 malacot választottak el egy-egy anyasertéstől és 161 kg húst termeltek egy-egy hektár után. A termelés magas színvonala tette lehetővé számukra, hogy a múlt évben terven felül 267 mázsa sertéshúst, 126 mázsa marhahúst és 86 000 liter tejet adtak a közellátásnak. Az állattenyésztésben elért nagyszerű eredményeken kívül a növénytermesztésben is ők viszik a pálmát. Egyes termelési mutatókban már a múlt évben elérték a második ötéves terv végére előirányzott termelési szintet. A múlt évben már búzából 32 mázsát, kukoricából 46 mázsát, cukorrépából pedig 400 mázsát termeltek egy-egy hektáron. M

inden szónál meggyőzőbben bizonyítja a körtvélyesiek példája, hogy a párt által kitűzött feladatok teljesíthetők, sőt túl is szárnyaihatók. (sz. i,i