Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-13 / 43. szám, péntek

A SZLOVÁK S TATI SZ TIKAI HIVAT AL KÖ ZLEMÉNYE az 1958. évi népgazdaságfejíesztési állami terv szlovákiai teljesítéséről A guineai kormányküldöttség látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) életszínvonalának további emelkedé­sét jelentette. A Csehszlovák Köztársaság népgaz­daságfejlesztési állami tervének 1958. évi szlovákiai teljesítését részlete­sebben az alábbi adatok szemlélte­tik: I. Ipar Szlovákia egész iparának nyers­termelési tervét 103,7 százalékra, a Megbízottak Testülete által irányított iparban pedig 103,8 százalékra tel­jesítették. Az egyes megbízotti hiva­talok vállalataiban a következőkép­pen teljesítették a nyerstermelési tervet: Megbízotti Hivatalok vállalatai: helyi tüzelöanyagügyi és kőolajipari építészeti (építőanyagtermelés) közszükségleti ipari élelmiszeripari és mezőgazdasági terménybegyűjtési közlekedésügyi mező- és erdőgazdasági egészségügyi Helyi ipar Szövetkezeti ipar A minisztériumok által irányított vállalatok szintén túlteljesítették a nyerstermelési tervet. A nyers­termelés az 1957-es évvel összeha­sonlítva 13,7 százalékkal, a termelő­eszközök termelése 15,7 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelése 11,7 százalékkal növekedett. A Meg­bízottak Testülete által irányított ipar nyerstermelése 12,5 százalék­kal emelkedett. Az egy munkásra számított mun­katermelékenység az 1957-es évvel szemben 7,4 százalékkal fokozódott. Az ipari nyerstermelés növekedé­sének 58 százalékát a munkaterme­lékenység fokozódásával és 42 szá­zalékát a munkások létszámának emelésével értük el. Iparunkban átlag 349 ezer alkal­mazott dolgozott; ebből ipari tevé­kenységet 261 ezer munkás, 33 ezer mérnöki-műszaki dolgozó és 21 ezer hivatalnok fejtett ki. Az iparban ezenkívül 17 ezer tanonc volt alkal­mazásban. Az átlagos havi munka­bérek egész iparunkban 2,1 százalék­kal növekedtek. A dolgozók 31 ezer újítási javas­latot (4452-vel többet, mint 1957­ben) nyújtottak be. A benyújtott ja­vaslatok közül 15 717-et elfogadtak és közülük 12 976-ot megvalósítottak. Az újítóknak a megvalósított javas­latokért 9,5 millió koronát fizettek ki. A termelt árucikkre vonatkozta­tott teljes önköltség a tervvel szem­ben 0,8 százalékkal csökkent, emel­lett a termelt árucikk egy koronát kitevő értékre számított. Költségei 94,77 fillért tettek ki. A geológiai kutatásnak a nyers­anyagalap rendszeres bővítésével, a tüzelőanyag, az ércek, a. kohászat számára szükséges vas- és színes fémek, valamint az építészet és a kerámiai ipar számára szükséges érctartalom nélküli nyersanyagok további mérlegszerű készleteinek biztosításával egybekötött feladatait általában teljesítették. Tovább fokozódott iparunknak vil­lamosárammal való ellátása is. Az ipar anyagi-műszaki alapjának bővítésére 2,9 milliárd korona ér­tékű beruházást eszközöltünk. Az ipari nyerstermelési terv álta­lában sikeres teljesítése mellett azonban havonként átlag 30 vállalat 100 százalékon alul teljesítette a nyerstermelés tervét. Míg a vállalatok keretében terve­zett legtöbb termék termelési tervét nagymértékben túlteljesítették, nem teljesítettek egyes államilag megne­vezett feladatokat, nem érték el pél­dául a nyersvas, az acél, a gőzkazá­A nyerstermelési terv teljesítése százalékokban 108 108 103 104 107 112 94 104 103 Az 1957-es év­vel szembeni növekedés százalékban 24 25 13 9 17 19 8 12 13 nok, a daruk, az elektromotorok, c szulfáttartalmú rostok, a tégla, e csontos hús, a nyers szalonna, stb előirányzott termelését. II. Mező- és erdőgazdaság Az egységes földmüvesszövetkeze­tek száma 327-el növekedett. 1958. végén már 2399 EFSZ 1487 529 hek­tár mezőgazdasági földön, ebből 1017 956 hektár szántóföldön gazdál­kodott. A mezőgazdasági termelés teljes terjedelme előzetes számítások sze­rint a múlt évvel szemben 1,1 szá­zalékkal lett nagyobb. A mezőgaz­dasági termelésben elért eredmények azonban nincsenek megfelelő arány­ban a szocialista szektor növekedése következtében kialakult lehetősé­gekkel, aminek okát különösen a me­zőgazdasági igazgatás gazdasági­szervező munkájának alacsony szín­vonalában kell keresnünk. Nem értük el a mezőgazdasági termelés terve­zett terjedelmét, és Szlovákia rész­aránya az országos mezőgazdasági termelésben 31,8 százalékról 31,1 százalékra csökkent. A vetésterületek tervét általában teljesítettük. A vetésterületek a múlt évvel szemben 4000 hektárral bővül­tek. A legfontosabb mezőgazdasági ter­mények hektárhozamainak tervét — a cukorrépa és a dohány kivételével — nem teljesítették, másrészt az 1957-es évvel összehasonlítva na­gyobb hektárhozamokat értek el a kukoricából, cukorrépából, lenből, és az évelő takarmányfélékből. A szövetkezeti nagyüzemi termelés fölénye a felaprózott kisüzemi ter­melés felett egyre kifejezőbben nyil­vánul meg a hektárhozamok gyorsabb ütemű növekedésében. A burgonya- és a kukorica kivéte­lével valamennyi termény termésé­nek betartása folyamatos volt. Az 1959. évi termelésre Szlovákiá­ban 1958. december 15-ig őszi búzá­val 265 ezer hektárt, rozssal 90 ezer hektárt, repcével 9 ezer hektárt, és őszi keverékfélékkel 46 ezer hektárt vetettek be. A szlovákiai mezőgazdaság szá­mára tiszta tápértékben számítva 36 ezer tonna nitrogéntartalmú, 41 ezer tonna foszfortartalmú és 73 ezer tonna káli műtrágyát szállítot­tak. A gazdasági állatok egyes fajtái szerinti számbeli fejlődést a második ötéves terv elejétől számítva a kö­vetkező adatok szemléltetik: (A de­cember 31-i állomány szerint). A terv­1955 1957 1958 teljesítés %-ban Mutató ezer darabban számítva teljesítés %-ban 1957—100 Szarvasmarha összesen 1250 ' 1248 1273 99,8 102 ebből tehenek 630 629 638 97 102 Sertések 1888 2106 2085 110 99 ebből kocák 159 162 162 91 100 Juhok és bárányok 587 565 542 94 96 Baromfi összesen 6113 6833 7845 115 115 ebből tyúkok 4990 5683 6582 118 116 A vágóállatok termelése 5 százalékkal nö­vekedett, ebből a szarvasmarhaé 2 száza­lékkal és sertéseké 8 százalékkal; a tojás­hozam 5 százalékkal lett nagyobb. A gazdasági állatok hasznossága általá­ban fokozódott, azonban a tervben elő­irányzott feladatokat — a kocák nevelé­sének kivételével — riem teljesítették. A vágószarvasmarha átlagos élősúlya az 1957-ben elért eredményekkel összehason­lítva 11 kg-al (376 kg-ra) emelkedett, míg a vágósertések súlya 2 kg-al (116 kg­ra) csökkent, a tehenek átlagos évi tejho­zama 7 literrel (1660 literre) emelkedett. A mezőgazdaság szocialista szektorában 130 ezer szarvasmarha. 217 ezer sertés és 39 ezer juh számára szolgáló istállót adtak át rendeltetésének. Az egységes földmüvesszövetkezetek 132 millió koroná­ért vásároltak mezőgazdasági gépeket. A talajjavítás! munkálatokra 106 millió koronát fordítottunk és 5700 hektár talajt csapoltunk le avagy csatornáztunk Szlovákia mezőgazdaságát 1958-ban 2842 traktorral, 722 vetögéppel, 230 burgonya­ktszántógéppel, 321 gabonakombájnnal, 146 kukoricabetakarító-kombájnnal, 341 siló­kombájnnal, 700 automatikus cséplőgéppel, valamint a növénytermesztési és az állat­tenyésztési termelés további gépesítésére alkalmas géppel s szerzámamal láttuk el. A gép- és traktorállomások az 1957-es évvel összehasonlítva 259 ezer átlaghektár­ral több földön végezték el a mezőgazda­sági munkákat; e munkák terjedelmének tervét 91 százalékra teljesítették. A fá mezőgazdasági termékek begyűjtése a növényi termények egyes válfajai és a vágósertések kivételével kielégítő lefolyású volt. A teljesítmények terjedelmének tervét erdőgazdaságunkban 105 százalékra telje­^ (ČTK) - Viliam Široký minisz­terelnök szerdán a prágai Hrzán-pa­ilatában ünnepi vacsorát adott a Gui­^neai Koztársasáq kormányküldöttsé­gének tiszteletére, melyet L. L. Bea­a iusjtdüi leivel. M Kupar leruieLeK lerje- s *— -- — delme a befásltás által az 1957-es évvel $vett a küldöttség valamennyi tagja, szemben 79 ezer hektárról mintegy 60 ezer i Jelen volt továbbá Václav Kopecký hektárra csökkent. N miniszterelnökhelyettes, Ľudmila Jan­O i •. : _ : i i „ j: i . i i n .. III. Építészet ^kovcová miniszterelnökhelvettes. Ru­^dolf Barák, Václav Dávid, dr. Fram­fctišek Kahuda, František Krajčír, Bo­Szovák,a népguzdaságába 9,8 ™lliárd ko- , Lomský dr Alois Neuma n ronat (2 százalékkal többet, mint 1957-ben) i, . c -i D ebból az állami beruházási építkezésekre S dr. Josef Ploihar Antonín Pospísii 6,8 milliárd koronát (7 százalékkal többet) S és d r- Emanuel Slechta miniszterek, ruháztak be. Az állami terv keretében 4 Adolf Svoboda, Prága főpolgármeste­a Megbízottak Testülete által Irányított 5; re, a miniszterek helyettesei, vala­gazdaságba 4,3 milliárd koronát ruháztak ^mint a Miniszterelnöki Hivatal és a l ről. Külügyminisztérium vezető dolgozói. A vacsorán, mely baráti légkörben folyt le, Viliam Široký miniszterel­nök és L. L. Beavogui, a guineai kormányküldöttség vezetője pohár­köszöntőket mondottak. A Guineai Köztársaság kormány­küldöttsége csehszlovákiai tartózko­dása harmadik napján, csütörtökön, megtekintette hazánk fővárosát. A küldöttség tagjai látogatást tettek egyes intézetekben és központi hi­vatalokban, ahol folytatták tárpyalá­sankat a Csehszlovákia és Guinea közötti gazdasági és kulturális kap­csolatok fejlesztésének lehetőségei­zalékra teljesítették. ^ Szlovákiában a kormány és a Megbízót- ^ tak Testülete által figyelemmel követett Ä 26 kiválasztott építkezésen általában 3 szá- $ zalékkal túlteljesítették a beruházási épít- ^ kezés tervét. Az Építészeti Megbízotti Hi- ^ vatal vállalatai 595-el kevesebb építmény ^ építését fejezték be, mint a terv elő- % irányozta. S Az építészeti vállalatok 9812 lakás át- % adásával teljesítették az állami lakásépl- ^ tési tervet, azonban az év folyamán nem ^ érték el a lakások befejezésében a szük- ^ séges folyamatosságot. Az év végén 10 300 5; Vörös zászlóval és prémiummal jutalmazzák a legjobb üzemeket (ČTK) — A legjobb üzemeknek munkájuk, valamint a szocialista mun­kaversenyben 1958. negyedik negyed­évében elért eredményeik értéke­lése során ismét vörös zászlókat ado­mányoztak. A szlovákiai üzemek kö­zül a következők kerültek ki győztes­ként a versenyből: A kormány és a Központi Szakszer­lakás volt épülőfélben. Az egy lakóház ^ építéséhez szükséges átlagos munkaidőt i _ , 17 hónapról 14 hónapra rövidítették le. ^vezeti Tanács vörös zászlaját a bratisla­A lakosság önsegéllyel 12 ezer családijai •>• Dimitrov Vegyi Üzem, a bratislavai házat épített fel. Az év végén 29 ezer ^Vasúti Jelzési és .Biztonsági Felügyelőség, családi ház volt épülőfélben. bratislavai távösszeköttetési szerelési Az város- és faluszéoítésl akció a z § vállalat, a bratislavai Tejfeldolgozó Üzem. állami beruházási éXSk e a bratislavai Pravda Kiadóvállalat s a ki^észí^s™ kel-etétei 286 milUó ''korona ^ratislavai Kommunális Szolgálát nyerték értékű munkát végeztek el különösen a S falusi kulturális berendezések, valamint ke- ^ vésosztályú iskolák felépítése terén. S Š IV. Közlekedés és távösszeköttetés I Á közlekedésben. .főleg a A minisztériumok és a szakszervezeti Bratislavában is lesz szputnyík-kiáilítás , (ČTK) - A CSSZBSZ szlovákiai bi­lekedésben uralkodó helyzet főképpen a ^ zottsága az Iskola- és Kulturális Ügyek CSKP KB-nak a közlekedés fejlesztéséről § Megbízotti Hivatalával együttműködve ez vasúti köz- 5 s és ezáltal a teherszállítás a kocsik kisebb ^ dafr' számával, a vasúthálózát tehermenteslté- §dig ­sével történt. Sikeresen bontakozott ki a i kin tét't még,' a másik pedig „A °Szovjet­túlsúlyos mozgalom és kielégítően folyt $ uni ó hidroenergetikai építkezései" című a kamoánvközlekedés. ,— című kiálítás, melyet Prágában ed­már több mint 250 ezer látogató te­közlekedése 98 °/o-ban teljesítette az ^ szállítást és 7 %-kal túlszárnyalta a sze- ^ % kiállítás lesz. Vállalat i 8 |Egy helyett tizenötmillió a kampányközlekedés. A Csehszlovák Autóközlekedési úti áruszállítást mélyszállítás tervét. A dunahaiózás felada­tait 1958-ban sikerrel teljesítették. A te­herszállítás tervét 9 %-kal, a személyszál- S . . ,„,,,.,„: Iítás tervét pedig 2 %-kal szárnyalták túl. $ ( ČT K) ~ A varos- és falu«££­Az autóbuszvonalak hálózata kibővült j tési kormányb.zot ság A CSKP XI. és 1958 végén 28 ezer kilométer hosszú-§ kongresszusának tiszteletere ultes­ságban 999 útvonal volt üzemben. ijsünk egymillió fát koztársaságunk­A Szlovák Nemzeti Felkelés 14. évfor- §ban" jelszó jegyében a múlt év ele­dulójának alkalmából Križnán üzembehe- $jén közzétett felhívása hazank egész lyeztők a Banská Bystrica-i ideiglenes te- i területén rendkívüli sikert ért el. levíziós leadóállomást. 1958 végén Szlová- § Hazánkban brigádmunkával 15 mil­kiában 608 ezer rádiókészülék-tulajdonos, & 1,5 247 ezer gyümölcs- és díszfát, 21 ezer televízióskészülék-tulajdonos és 55 fc bokrot, gyorsnövésű fát és erdei ezer vezetekes rádiókészülék-tulajdonos | facsemet éY ült ettek el. Az ifjúság ^ és a pionír-szervezetek ebből az V. Életszínvonal § érdemdús munkából több mint ötven szövetségek vörös zászlóit a Kablo Bra­tislava, a Tesla Orava, a farkastoroki építkezés, az érsekújvári fűtőház, a zvo­lení Csehszlovák Gépkocsijavító Üzem, a žilinai Városi Szállítási Vállalat, a Bra­tislavai Központi Nemzeti Bizottság pép­kocsiközlekedési üzeme, a Figaro Bra­tislava, a Banská Bysírica-i Kerületi Be­gyűjtési Vállalat, a Banská Bystrica-i Tejfeldolgozó Üzem, a nyitrai cukorgyár, a rybárpolei V. I. Lenin Üzem, a púcho­vi Makyta, a turanyi Drevona és a ga­lántai Járási Építészeti Vállalat nverték el. A vörös szászlókat elnyert és meg­tisztelő elismerésben részesített vállala­toknak s üzemeknek országos viszonylat­ban 5 millió 66 ezer korona pénzjutal­mat fizetnek kl. A munkatermelékenység növekedésével i és a népgazdaság valamennyi ágazata sok- " oldalú fejlesztésével összhangban a la­kosság életszínvonala is emelkedett. A népgazdaság szocialista szektora dol­gozóinak átlagos létszáma (az EFSZ-eken kívül) az 1957. évhez viszonyítva 25 ezer személlyel, vagyis 2,6 százalékkal emel­kedett és 1958. év végén 1 millió 7 ezer alkalmazottat tett ki. A munkaalkalmak növekedésével fokozódott a munkafolya­matba bekapcsolódott nök száma is. Munkabérekre és fizetésekre 670 mil­lió koronával, vagyis 4,7 százalékkal fi­zettek ki többet, mint a múlt évben. Az [ egységes földmüvesszövetkezetek tagjai nak pénzbeli bevételei az 1957. évhez vi ^százalékban vették ki részüket. o A nemzetgyűlés bizottságai a költségvetésről tárgyalnak (ČTK) - A nemzetgyűlés költség­vetési és gazdasági bizottsága szer­dán folytatta az állami költségvetés megvitatását. Tárgysorozata első pontjaként a Külkereskedelmi Mi­nisztérium költségvetési fejezetével foglalkozott. Á képviselők a vitában megelége­déssel leszögezték, hogy sikeresen fejlődik az összes szocialista orszá­gokkal folytatott külkereskedelmünk. Egyben rámutattak azonban arra is, hogy még mindig nem eléggé rugal­masan elégítjük ki a külföldi vásár­lók kívánalmait. A bizottság a délutáni órákban megkezdte a Távösszeköttetési Mi­nisztérium költségvetési fejezetének megvitatását. A képviselők a vitában főleg a te­levíziós adás kibővítésének és szín­vonala megjavításának kérdésével foglalkoztak. _ A költségvetési és gazdasági bi­zottság jóváhafyta mindkét megvita­tott költségvetési fejezetet. Növekedés A mennyiség 1958-ban az 1957. évhez egysége: eladtak viszonyítva százalékban Cipő mii. pár 14,5 8 Szappan ezer tonna 9,6 4 Fabútor mii. korona 509,0 10 Házi hűtő­szekrények ezer db 14,4 18 Mosógépek ezer db 62,7 5 Televizorok ezer db 18,4 36 Személyautó db 3742,0 20 Tégla mii. db 261,0 17 ; Az egészségügyi berendezések hálóza­szonyítva 295 millió koronával növeked­tek. Államunk hatalmas eszközöket nyújt a szociális és kulturális szolgálatokra, csa­ládi pótlékokra, szociális biztosításokra, üdülésre, gyógykezelésre, stb. A szociá­lis biztosítás járulékaira 1,9 milliárd ko­ronát, vagyis 11 százalékkal többet fi­zetett ki, mint 1937-ben. Az év végén 510 ezer volt a nyugdíjasok száma. A be­tegsegélyzői járulékokra 447 millió koro­nát, vagyis 131 millió koronával keve­sebbet fizettek kl, mint 1957-ben, ami a betegség és baleset miatti munkakép­telenség csökkenésének eredménye. A családi pótlékok 6,6 százalékkal emel­kedtek, a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom rekreációjára 73 százalékkal, a gyermekek üdültetési akciójára 23 szá­zalékkal többet fordítottunk. A főiskolai, közép- és szakiskolai hallgatók ösztön­díja 93 millió koronát tett ki. A betétkönyvre elhelyezett betétek állománya 525 millió koronával emelke­dett. A kiskereskedelmi forgalom tervét egészében teljesitették. Az állami és szö­vetkezeti kereskedelemben több mint 21 milliárd korona értékű árut adtak el, ami múlt évhez viszonyítva 4 százalékkal több. Az élelmiszerek közül főképpen a bú­zaliszt és a búzalisztből készült süte­mény, a húskészítmények, a tej, vaj, to­jás, bor és a gyümölcsből készült Italok eladása növekedett. Tekintettel a sze­szesitalok árának rendezésére, a sze­szesitalok eladása 20 százalékkal csök­kent.. Az egyes ipari árucikkek eladásának fo­kozódását az alábbi táblázat szemlélteti: > ta tovább bővült, A megelőző és gyógyá­szati gondoskodás berendezéseiben az év végén 36 148 ágy volt, ami 1223-mal több mint 1957-ben. A szociális gondoskodás intézeteiben az ágyak száma 6957-ről 7898-ra, a bölcsődék férőhelye 9102-ről 9380-ra emelkedett. A rendelóberendezés hálózata 290 orvosi hellyel bővült. Az év folyamán az orvosok száma 380-nal emelkedett; az év végén 5500 orvos volt és egy orvosra 713 lakos Jutott. A betegségből és balesetből eredő munkaképtelenség átlagos százalékszáma 4.85-ről 3,69-re csökkent, ami annyit je­lent, hogy naponta átlag 9 ezer dolgo­zóval több volt munkában. Egy beteg betegségének átlagos időtartama 18,4 napról 17,8 napra csökkent. A balesetek száma némileg emelkedett. A hivatásos színházak 5 ezer előadást rendeztek, amelyeket 2,2 millió színház­látogató tekintett meg, 975 állami mozi­ban 266 ezer előadáson 41 millió sze­mély vett részt. 162 új filmet, ezek kö­zül 6 egész estét betöltő filmet fejez­tek be. A sajtó a folyóiratok számának 6 százalékos emelésével bővült. 11 ezer millió példányban 1500 könyvet adtak ki. 99 millió korona értékben, vagyis 16 százalékkal több könyvet és brosú­rát adtak el. Az általános iskolák 24 ezer diákja számára 600 új tantermet adtak át rendel­tetésének. Az 1958—59-es iskolaévben az általános iskolák tanulólnak száma 653 ezer volt, ami 1945. óta a legmagasabb szám, olyannyira, hogy a tantermek szá­mának növekedése ellenére növekedett a hiányzó tantermek és azon d'ákok száma is, akik a második műszakban tanultak. A tizenegyéves iskolák utolsó három év­folyamát 30 231 diák (ebből 1665 rend­kívüli formák között) látogatja, ami 1,6 százalékkal több mint az előző Iskolai évben. A 11. évfolyamot 7815 diák fejez­te be, ezek közül a főiskolások első év­folyamain a tanulók 39 százaléka végzi tanulmányait. Az általános iskolák 8. évfolyamának 43 450 végzett növendéke közül a szak­iskolák első évfolyamaira 9244 diák és a tizenegyéves középiskolák 9. év­folyamára 10 273 diák iratkozott be. A szakiskolákon 55 ezer diák, ebből 15 ezer rendkívüli formában végzi ta­nulmányait. A szakiskolákon 14 ezer diák fejezte be tanulmányait. A főiskolák 32 fakultásán 23 ezer fő­iskolai hallgató, ebből 7 ezer rendkívüli formák között tanul. A főiskolák újon­nan felvett 4367 hallgatója közül 47 szá­zalék munkásszármazású, 18 százalék pa­rasztszármazású. A főiskolákból a gya­korlati életbe 3035 végzett növendék lé­pett. A diákotthonokban a közép- és szak­iskolák 20 ezer tanulója, a főiskolai in­ternátusokban 11 ezer főiskolai hallgató lakik. 93 ezer élő gyermek született. A lakos­ság fejlődésében kedvező jelenség az egy évet be nem töltött gyermekek halálozá­sának lényeges csökkenése, ezer élve született gyermeket véve alapul, ami n múlt évhez viszonyítva 46,8-ről 37,6 eset­re csökkent. A klinikai szülések száma 72 százalékról 78 százalékra emelkedett. A lakosság általános halálozása 9,3 ez­relékről 8,2 ezrelékre csökkent. Természetes szaporulattal a lakosság száma 61 ezerrel gyarapodott, úgyhogy 1958 végén Szlovákia lakosságának szá­ma 3 millió 922 ezer volt. SZLOVÄK STATISZTIKAI HIVATAL. Ű3 SZÓ 2 * 1959. február 13.

Next

/
Thumbnails
Contents