Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-11 / 41. szám, szerda

Közlemény a népgazdaság 1958. évi fejlesztéséről t*** * ******* ***-************** ***************** ******* ** ** ** (Folytatás a 2. oldalról) ruháztunk be, mint 1957-ben. Az EFSZ-ek az állattenyésztési terme­lés céljaira további épületeket épí­tettek fel, mégpedig tehčnisfällókat 261 ezer tehén számára, ebből al­kalmassátétel útján 129 ezer állat számára, borjúólakat 103 ezer állat számára, ebbőT alkalmassá tétel út­ján 69 ezer borjú számára, sertés­istállókat 413 ezer sertés számára, ebből alkalmassá tétel útján 233 ezer sertés számára, kocafiaztatókat és bódékat 48 ezer anyasertés számára, ebből alkalmassá tétel útj'ín 20 ezer állat számára, ezenkívül 344 ezer köbméter befogadóképességű siló­gödröket is építettünk. Mezőgazdaságunk műszaki felsze­relésének növekedése lehetővé tette a mezőgazdasági munkák gépesíté­sének további fokozását. Mezőgaz­daságunkat 1958-ban több géppel láttuk el, mint 1957-ben, mégpedig főleg olyan gépekkel, melyek segít­ségével megszüntetjük mezőgazda­ságunkban a nehéz és fárasztó munkákat. Mezőgazdaságunknak 1958-ban csak­nem 9500 (10-90 lóerős) traktort, ebből az EFSZ-eknek mintegy 300C darabot, a GTA-knak több mint 4600 darabot szállítottunk. Ezenkívül több mint 9500 traktoros ekét, 3100 istállótragyarakodót, csaknem 1400 istállótrágyraszóróberendezést, mint­egy 3300 kultivátort, kb. 800 trakto­ros gépet lenbetakarítás céljaira, több mint 320 traktoros vetőgépet, több mint ezer traktoros burgonya­kiszántó-gépet, csaknem 3000 auto­matikus cséplőgépet, 1000 gabona­kombájnt 180 kukoricakombájnt, több mint 1600 silókombájnt, 47 répa­kombájnt, valamint egyéb mezőgaz­dasági gépet és szerszámot szállítot­tunk mezőgazdaságunknak. A gép­és traktorállomások 1958-ban az előző évvel összehasonlítva igen lé­nyeges mértékben növelték a mező­gazdasági gépi munkák teljesítmé­nyeinek, valamint a szállítási munkák teljesítményeinek terjedelmét. A mezőgazdasági gépekkel végzett munkákkal kapcsolatos teljesítmé­nyek 13100 ezer átlaghektárt, azaz 1700 ezer átlaghektárral (15,2 szá­zalékkal) többet tettek ki. A szállí­tással kapcsolatos teljesítmények 21,9 százalékkal fokozódtak. Az előző évben elért teljesítmé­nyek színvonalának ezen lényeges túlszárnyalása ellenére a mezőgaz­dasági gépekkel végzett munkák ter­jedelme a kedvezőtlen üzemviteli feltételek hatása alatt az év folya­mán 7,4 százalékkal volt kisebb a tervben előirányzott terjedelemnél. A GTÁ-k annak következtében, hogy a szállítási tervet, különösen a me­zőgazdasági szállítások tervét lénye­gesen túlteljesítették, nagyjában tel­jesítették fő tevékenységük tervét is. A traktorokkal végzett mezőgaz­dasági munkák terén az egy traktor-, egységre átszámított teljesítmény 3,6 százalékkal sülyedt az előző év színvonala alá. A gabonakombájn teljesítménye 18,8 százalékkal, az aratőgéoé 20,6 "százalékkal emelke­dett. A GTA-k egy dolgozójára át­számított átlagos teljesítmény az 1957. évi 210,9 átlaghektárről 221,8 átlaghektárra emelkedett. Az EFSZ­ek számára végzett munkák terje­delme 21,9 százalékkal lett nagyobb. A GTA-k fő tevékenységével kap­csolatos önköltség 5,1 százalékkal csökkent. Jóllehet a gépeket 1958-ban inten­zívebben használtuk ki, mint 1957­ben, nem mindig használtuk ki tel­jes mértékben a gépesítés nyújtot­ta lehetőségeket. A mezőgazdasági termékek 1958. évi begyűjtése búzából, burgonyából és vágósertésből nem volt kielégí­tő. Az 1957-es évvel szemben azon­ban növekedett különösen a tej, a tojás, a komló, az árpa és a rozs beadott mennyisége. Egyes mező­gazdasági termékek begyűjtési ter­vének nem teljesítését elsősorban I az állami felvásárlási terv igen rossz teljesítése okozta. A burgonya és a vágósertés állami felvásárlása kisebb mérvű volt mint 1957-ben. A növényi termékek kötelező be­adását a legjobban a III. és IV. tí­pusú EFSZ-ek teljesítették (gabo­nából 115 százalékra, burgonyából 95 százalékra, cukorrépából 113 szá­zalékra) és az állami gazdaságok (gabonából 102 százalékra, burgo­nyából 118 százalékra, cukorrépából 107 százalékra.) A kötelező beadás­sal kapcsolatos feladatokat a leg­rosszabban a magánszektor teljesí­tette (gabonából 91 százalékra, bur­gonyából 96 százalékra, cukorrépából 63 százalékra); ezzel szemben a be­adási kötelezettségeket az állatte­nyésztési termékekből a magánszek­tor jobban teljesítette, azonban lé­nyegesen csökkent a teljes beadás­ra vonatkozó hányada. A III. és IV. típusú EFSZ-ek rész­vétele a mezőgazdasági termékek­teljes beadásában 1958-ban lénye­gesen növekedett és az EFSZ-ek így a mezőgazdasági termékek fő szál­lítóivá váltak. Ez a részarány a leg­fontosabb növényi termékeket ille­tőleg gabonából 59 százalékot, bur­gonyából 58 százalékot, komlóból 64 százalékot és cukorrépából 65 szá- i zalékot tett ki. A III. és IV. típusú EFSZ-ek beadásai állattenyésztési termékekből először szárnyalták túl a magánszektor beadásait (a tojá­son, vágóbaromfin és gyapjún kívül.) Az EFSZ-ek részaránya a vágómarhák egész beadott mennyiségében 44 szá­zalékot, tejből 45 százalékot és to­jásból 29 százalékot tett ki; a ma­gánszektor részaránya vágómarhából 34 százalékos, tejből 39 százalékos és tojásból 66 százalékos volt. A CSKP KB irányelvei erdőgazda­ságunkat azon komoly feladat elé állították, hogy a kitermelés évi ter­jedelmét fokozatosan oly mértékben csökentse, hogy az 1960-ban 20 szá­zalékkal legyen kisebb, mint 1955­ben és 1970-ben ne lépje túl a nor­mális kitermelés határát. 1958-ban ugyan sor került a fakitermelés to­vábbi csökkentésére, azonban nem az irányelvek által megszabott ter­jedelemben. Ez arról tanúskodik, hogy a fával való gazdálkodásunk nem kielégítő. Az egy hektár erdőre számított fakitermelés szabályszerű foka és aa egy hektár erdőre átszámított fa­kitermelés fejlődése a következő volt: Az egy hektár erdőre átszámí­tott fakiterme­lés kéregmén­tes fa köbmé­tereiben számítva: Szabályszerű Ténvleges az az 1950 —1959-es 1955 1956-, 1957-, 1958-as években: években: 2,28 3, 58 3,47 3,35 3,11 Az erdők termelési lehetőségei és a tényleges kitermelés között tehát még mindig komoly aránytalansá­gokra került sor. A fakitermelés eredménye 13,500 ezer köbméte t tett ki és az 1955. évi kitermeléssel összehasonlítva 1956-ban csak 2,9 százalékkal, 1957­ben 5,2 százalékkal és 1958-ban már 9,3 százalékkal volt kisebb. 1958-ban a fásítási munkák terén sikereket értünk el, mivel 97 ezer hektárnyi területet fásítottunk be túlnyomórészt a kivágott erdők fel­újítása céljából. A fásítás során ke­letkező veszteségek az elmúlt évek­kel szemben ugyan csökkentek, de még mindig elég nagyok. A tisztások felszámolása, amit 1960-ig kell be­fejeznünk, nem halad elég gyors ütemben, mert még 1958. június 30-ig mintegy 87 ezer hektárnyi tisztás maradt hátra, amit be kell fásíta­nunk. A fárasztó erdőmunkák gépesítése az állami erdőségekben a legutóbbi években főleg a fa elszállítása terén növekedett, ahol a gépesített munkák hányada a szállítási munkák egész terjedelmében már elérte a 91,1 szá­zalékot. Ezzel szemben a fa kivágása és a szállítási helyekhez való közelí­tése terén a gépesítés színvonala az irányelvekkel összehasonlítva még mindig túl alacsony. A fa gépesített elrakodása mind az erdőkben, mind a telepeken ugyancsak nem felei meg az irányszámok által megszabott szín­vonalnak. III. Építkezés Népgazdaságunkban az 1958-as év folyamán összesen 33,1 milliárd koro­nát, azaz 4,7 százalékkal többet ru­háztunk be, mint 1957-ben. A beru­házások értéke az állami terv szerint 25,8 milliárd koronát tett ki, vagyis 11 százalékkal többet, mint 1957-ben tm először teljesítettük a beruházási építkezések állami tervét. Az állami terv alapján megvalósított beruházá­sok teljes értékéből építkezési mun­kákra 58 százalék, gépekre és beren­dezésekre 36 százalék jutott, miáltal az 1957-es évvel szemben, 0,8 szá­zalékkal növekedett a gépek részará­nya. A beruházási építkezések tervé­nek teljesítése és összetételének fel­javítása mellett, amit a gépek és be­rendezések részarányának növelésével értünk el, további jelentős javulásnak kell tekintenünk a határnormán felüli beruházási építkezések és különösen a legfontosabb építkezések tervének eddiginél következetesebb teljesítését is, mely építkezések közül néhányat határidő előtt adtak át rendelteté­süknek és számos további építkezés esetében megteremtettük az idejében való befejezésükhöz szükséges felté­teleket. Megjavult az állami lakásépítési terv teljesítése is. Az építészeti szervezetek 1958-ban saját munkaerőikkel 21 milliárd ko­rona értékű munkákat végeztek el. így 101,5 százalékra teljesítették az évi tervet, vagyis jobban, mint az elő­ző években. Az építészeti és szerelési munkák terjedeime az 1957-es évvel szemben pénzben kifejezve 1,7 mil­liárd koronával, azaz 9 százalékkal növekedett. A terv túlteljesítését azonban csak a generáljavításokkal és a karbantar­tással kapcsolatos építészeti munkák­nál érték el, míg az állami és szövet­kezeti beruházási építkezések terén ismét nem teljesítették a tervet. Az állami beruházási építkezések­kel kapcsolatos feladatok nem teljesí­tése odahatott, hogy növekedett az épülőfélben levő épületek száma és megkésett átadásuk a beruházóknak. Ez elodázta egyes termelőképességek — különösen az energetika és a köz­lekedés terén — üzembehelyezését. A Karlovy Vary-i, Ústí nad Labem-i és ostravai kerületben gyorsabb ütemben végezték el az építészeti és szerelési munkálatokat, mint más ke­rületekben. A Karlovy Vary-i kerület­ben az Építészeti Minisztérium szer­vezetei által végzett építészeti és sze­relési munkák tervét 102 százalékra, az Ostí nad Labem-i kerületben pedig 101 százalékra teljesítették. Az Építészeti Minisztérium dol­gozói — amely minisztérium a szál­lító szervezetek által végzett építke­zési és szerelőmunkák teljes ter­jedelmének 58 %-át valósítja meg — 1953 óta első ízben teljesítették az építkezési és szerelőmunkák évi tervét. Határidő előtt adták át például a kružberi csoportos víz­vezetéket, amely Ostravát látja el vízzel. Az évi feladatokat teljesítet­ték egyes olyan megkezdett építke­zéseknél is, amelyek munkálatai az év elején a tervhez viszonyítva je­lentős mértékben késedelmet szen­vedtek. így volt például a lipnói víz­mű építésénél, amelyen már augusz­tus 30-án elérték a második turbo­agregát »szerelésének építkezési elő­készítését és az Orlík vízműnél, ahol az egyes agregátok átadási határ­idejét 2,5 — 4 hónappal lerövidítették. Az állam által ellenőrzött építkezé­seknél az építeszeti Minisztérium 104,5 °'o-ra teljesítette a tervet. Az építészeti szervezetek a lakás­építés állami terve szerint átadták a beruházóknak a tervezett számú lakást. Az Építészeti Minisztérium, amely a legnagyobb szállító 1958-ban terven felül 850 lakást adott át. Egy átlagos nagyságú lakásegység építésének idejét 14,5 hónapról 15,3 hónapra csökkentették. 1958 végén 37 300 lakás volt épülőfélben az 1957 év 30 600 lakásával szemben. Az állami lakásépítkezés kereté­ben épített valamennyi lakásegység­ben vízvezetéket, fürdőszobákat ve­zettek be és bekapcsolták a kanali­zációs hálózatba. A lakások csaknem háromnegyedének központi fűtése van és a lakások közel 90 %-a kor­szerű berendezésű mosőkonyhával rendelkezik. A lakások több" mint 95 %-ában beépített bútor, vagy le­galább ruhaszekrény és szekrények vannak. Bár 1958-ban az állami lakásépít­kezésben az 1957 évhez viszonyítva növekedett mind a munka terjedel­me, mind a használatra átadott la­kások száma, mégis a befejezett la­kásegység száma, 51 ezef ;gység, az 1957 évi szint alatt maradt, még­pedig az egyéni lakásépítésnek 15 ezer lakásegységgel való csökkenése következtében. A lakásegységek használatra való átadásána' eredmé­nyei 1958-ban megmutatják, mily nagy mérvű mozgósítást kel! végre­hajtani az építészet terén, hogv tel­jesíthessük a CSKP KB leVflében a lakásépítésben kitűzött feladato­kat. A feladat az, hogy a jövő évek­ben évente átlag 100 ezer lakásegy­séget adunk át rendeltetésének. Az építészeti és szerelő munkák terjedelmének növekedését az 1957 évvel szemben elsősorban a munka­termelékenység fokozásával biztosí­tották. Az építkezési és szerelő mun­kákban alkalmazott dolgozok száma 1957 évhez viszonyítva több mint 1100 munkással növekedett. A mun­katermelékenység az 1957 évhez vi­szonyítva 8,5 l'o-kal, ebből közvetle­nül az Építészeti Minisztérium által irányított szervezetekben 7,7 %-kal növekedett. A munkatermelékenység tervét 101,7 °/o-ra, a munkások átlag­bérének tervét 100,1 °/o-ra teljesítet­tük. Az építkezésnek az 1958 év folya­mán nem volt elegendő dolgozója. Az építészetnek még a fő kategóriák­ban sem volt elegendő munkása; az építészeti és szerelő munkákra a terv teljesíleséhez több mint 650 munkás hiányzott. Emellett a dolgozók ter­vezett számának nem teljesítése fő­képpen az első félévben nyilvánult meg. A második félévben a munká­sok száma a tervezettet túllépte. Az építészeti és szerelő munkákban alkalmazott munkás havi átlagbére 1408 korona volt és az 1957 évhez viszonyítva 37 koronával emelkedett. A- munkások munkaidejének ki­használása 1957-hez viszonyítva ja­vult, a munkások kimaradása beteg­ség és baleset miatt csökkent. Az építkezésben alkalmazott gé­pek fő fajtáinak kihasználása a tel­jesítményt és az időt tekintve az 1957 évhez viszonyítva javult. Az építészeti és szerelő munkák önköltsége ugyan 12,3 %-kal volt ala­csonyabb mint a szerelő és kezelő munkák költségvetési értéke, még­sem értük el a tervezett 14 %-os csökkentést. 1958-ban továbbra is bővültek az építkezési-ipari módszerek. A lakó­házaknak egésž falas panelekből vagy nagy előkészített tömbökből és ré­szekből való összeállításával a befe­jezett lakásegységek mintegy ne­gyedrészét építettük. Megoldottuk a komplettizált egészségügyi, műszaki és konyhaközpontok termelését és szerelését, amely központokban van­nak összpontosítva a fürdő és kony­ha-szerelések és amelyeket egységes egészként adnak át az építkezés szá­mára. Előre jutottunk egyes könnyített építkezési anyagok kutatása és rész­ben termelése terén is. Ide tartozik a glazúros téglák gyártása, a hab­salak és a szerves anyagok, fahulla­dék, stb. használata. Ezzel létrejöttek az építkezés iparosítása további gyors fejlesztésének, valamint a la­kásépítés költségei csökkentésének és meggyorsításának feltételei. Hasonlóképpen a tipizációban, amelynek színvonalától jelentős mértékben függ az építkezési-ipari módszerek fejlesztése, nagymérték­ben előre jutottunk. Ez főképpen azon feladat megoldásánál mutatko­zott, hogyan lehet elérni a külön­böző házak szerelését a szerelt egységek fajtáinak legkisebb számá­ból, a lakás diszpozíciós megoldása lehetőségei legnagyobb számának létrehozása mellett. IV. Közlekedés 1958-ban a közlekedés, főképp a vasúti közlekedés terén lényeges ja­vulás állott be. Ennek ellenére nem teljesítették az egyes tervezett fel­adatokat. Amíg 1957-ben a vasút csak nehezen elégítette ki a jelen­tős igényeket, amelyeket a többi népgazdasági ágazat támasztott a va­súttal szemben, 1958-ban pozitívan oldotta meg a CSKP KB-nak a köz­lekedés javítására irányuló határo­zataiból eredő intézkedések egész sorát. mii. tonna Äru # t o CB több (kevesebb) %-ban 1957. év­hez viszonyítva = £ E S as > > .G <1 J5 > s® t SS š Ä > -2 Ä 1 N összesen 284,8 98,9 + 4,8 1513,7 102,1 + 5,3 Ebből vasúti 174,6 100,6 + 9,2 536,7 98,5 - 0,9 közúti 107,0 96,1 - 1,9 974,3 104,1 + 9,' vízi 3,2 109,7 + 10,9 2,3 109.6 + 12. légi forgalom 0,0 77,5 + 12,0 0,4 99,6 + 38.9 Ezenkívül az üzemi szállítás sajáttott, ami 18,3%-kal több mint 1957­eszközökkel 232 millió tonnát szállí-ben. Lényegesen javult a közlekedési grafikon teljesítése. januárban-decemberben januárban-decemberben érkezett indult vonatok százalékszáma személyszállító vonatok 66,8 93,3 75,2 95,8 tehervonatok 55,7 83,0 58,4 89,2 A vasúti személyszállításban a szál­lított személyek száma nem érte el az 1957. év színtjét. A személyszál­lítás terén — az elmúlt évekkel szem­ben — nem javult lényegesen az utazási kultúra sem 1958. év végén további villamosított vonalszakaszt helyeztek próbaüzembe, mégpedig a Kolin —Üsti nad Labem vonalat, míg a villamosított vonalat Česká Tŕebovából Krasikovóba hosz­szabbították meg. A Praha-Česká Tŕebova-i vasútvonalon a legkorsze­rűbb automatikus biztosító berende­zést helyezték üzembe. A Csehszlovák Automobil Közleke­dési Vállalat közúti teherszállítása nem teljesítette a tonnaszállítási ter­vét, viszont a tonnakilométer tervét magasan túlteljesítette. Ez úgy kö­vetkezett be, hogy a csehszlovák automobilszállítás egyes műszaki ter­mészetű szállításokat az üzemi szál­lításnak adott át; ezzel szemben át­vette a vasút egyes feladatait az 50 vagy 70 km-t ki nem tevő szállítások­nál, amennyiben egyes vasúti csomó­pontokon keresztül való szállításról volt szó. Ezért a szállítási távolság az 1957. év 11,9 km-jéről 1958-ban 15,5 km-re hosszabbodott meg. Javult a személyszállítás is. Jobban kihasználták a pótkocsikat és a túl­terhelt vonalakat új összeköttetés bevezetésével javították m e9- 1957­hez viszonyítva fokozott mértékben elégítették ki a kirándulási forgalmat, amely 18,5 százalékkal emelkedett. 1958-ban 9304 km-nyi hosszúságban 253 új vonalat vezettek be és 2785 km távolságban 51 vonalat szüntettek meg. 1958-ban, az 1957. évhez viszonyít­va, emelkedett a balesetek száma a Csehszlovák Automobil Közlekedési Vállalat teher- és személyszállításá­ban. A vízi, (folyami) közlekedés siker­rel teljesítette az 1958. év feladatait, mert a hajózási időszakot a kedvező természeti feltételeknek megfelelően meghosszabbították. A tengerhajózás további hajókkal bővült, mégpedig a 12 500 brutto re­giszter tonnás 15,5 tengeri mérföld­nyi óránkénti átiagsebességü „Mier" és a 10 700 brutto ^regiszter tonnás 14,5 tengeri mérföld óránkénti sebes­ségű Dukla üzembe helyezésével. A belföldi légi közlekedésben össze­sen 5 új vonalat vezettünk be. Ezek közül négy idényvonal. A külföldi köz­lekedésben 4 idényvonalat, mégpedig Prága—Amszterdam két vonalát és Prága —Kairó és Prága-Bécs egy-egy vonalát. A posta- és távösszeköttetés telje­sítményei növekedtek. Bővült a táv­beszélő összeköttetés a külfölddel 3 automatikus Prága—Moszkva és Moszkva—Prága távösszeköttetés be­vezetésével. Bővült a televíziós hálózat is. Fel­állítottuk és üzembe helyeztük a Banská Bystrica-i ideiglenes leadóál­lomást a Križnán és kísérleti üzembe­hélyezésre előkészítettük a Morava televíziós adóállomást, amely 332,4 méter magas leadóantennás tornyá­val Európában a legmagasabb televí­ziós építmények közé tartozik. Ezen­kívül további közvetítő állomásokat építettünk. V. Külkereskedelem A külkereskedelem forgalma 1958- | milliárdot ért el. Az előző évhez vi­ban külföldi árakban több mint 21 1 szonyítva 4,4 százalékkal emelkedett. 1957 1958 Az 1957-hez milliárd koronában '/o-kal több Forgalom 20,2 21,1 + 4,4 Behozatal 10,0 9,8 - 2,1 Kivitel 10,2 11,3 + 10,8 A kereskedelmi mérleg egyenlege 0.2 1,5 (Folytatás a ÜJ SZÖ 3 * 3959. február

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents