Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-11 / 41. szám, szerda

Közlemény a népgazdaság 1958. évi fejlesztéséről I HAZÁNKBA ÉRKEZETT frolvtatás a 3. oldalról) 1958-ban elsősorban a kivitel emelkedett, mégpedig 10,8 százalékkal, míg a behozatal jobbára az 1957. évi szinten maradt. A kivitel gyors emelkedése a kereskedelmi mérleg egyenlegére volt kedvező hatással. 1958ban teljesítettük első ízben a kiviteli tervet a behozatali tervnél jobban. A múlt évben tovább terjedt és elmélyült a gazdasági együttműködés a szocialista országokkal. Ezzel összhangban sor került az árucsere forgalom tovább bővítésére. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok teljes forgalma 8,5 százalékkal emelkedett, míg a többi orI szágokkal folytatott kereskedelem ! 3,6 százalékkal csökkent. r VI. Életszínvonal Az életszínvonal 1958-ban a foglalkoztatás és a dolgozók jövedelmének növekedésével emelkedett. A személyi fogyasztás az előzetes adatok szerint az 1957. évhez viszonyítva 2 százalékkal emelkedett, és ezzel egyben létrejöttek az életszínvonal gyorsabb növekedésének előfeltételei a jövő években. A szocialista szektorban (az EFSZ-ek nélkül) alkalmazott dolgozóknak munkabérekre és fizetésekre 3,4 százalékkal többet fizettünk ki, mint 1957-ben és egy alkalmazott átlagbére 1277 koronát tett ki. A szociális biztosítás keretében nyugdíjakra 9,6 milliárd koronát vagyis 1Ó százalékkal többet fizettünk ki, mint 1957-ben. A nyugdíjasok száma 1958-ban 78 600-zal emelkedett és ezzel elérte a 2 millió 100 ezret. Betegsegélyzői járulékra 2,4 milliárd koronát, vagyis 0,6 milliárd koronával kevesebbet fizettünk ki, mint 1957-ben, mert az 1957. évhez viszonyítva csökkent a betegségből és balesetből származó munkaképtelenség. Családi pótlékra 1957-ben 3,3 milliárd koronát, vagyis 0,1 milliárd koronával többet fizettünk ki, mint 1957-ben. A főiskolai hallgatók ösztöndíjként mintegy 100 millió koronát kaptak. A létfenntartáshoz szükséges kiadások indexe a szesz és a tej 1958. áprilisában történt árrendezésének, ellenére jobbára az 1957. év színvonalán mozgott, vagyis a reálbér az 1957. évhez viszonyítva mintegy 1,8 százalékkal emelkedett. 1958-ban növekedett a társadalmi fogyasztás is. A beruházáson kívUli kiadások az iskolaügy, kultúra és egészségügy terén az előző évhez viszonyítva fokozódtak. A lakosság 1958-ban betétkönyvekre és folyószámlákra 12,9 milliárd koronát helyezett el és 10,3 milliárd koronát vett ki. A betétek állománya az 1957. évhez viszonyítva 2,5 milliárd koronával emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom 1958-ban szocialista szektorban a napi árakon milliárd koronát tett ki. Ebből nyilís szektor és többi szervezet beváísai 9,3 milliárd koronára rúgtak, ogy a lakosság az állami és szö;zeti kiskereskedelmi hálózatban és zélelmezésl hálózatban 81,2 milliárd \a értékű árut vásárolt. A múlt évii 50 milliárd korona értékű élelmiszert és 40,5 milliárd korona értékű iparcikket adtunk el. A lakosság 1958-ban a következő árucikkekből vásárolt többet mint 1957ben: az élelmiszerek közül búzalisztet, cukrot, húskészítményeket, vajat, bort és kávét; ipari cikkek közül gépkocsit, televíziós készüléket, hűtőszekrényeket, stb. Ezzel szemben csökkent a gyapjúszövetek, a rádiók, a mosógépek és a varrógépek eladása. Tekintettel az árintézkedésekre, nagyjából egy negyedével csökkent a szeszeladás. Egyes tartós közszükségleti cikkek bevásárlásának lehetőségét 1958. végén kiegészítő kölcsönök nyújtásával fokoztuk. 1958. november 20-tól az év végéig csaknem 36 millió korona értékben több mint 17 ezer kölcsönt folyósítottunk, amelyért a lakosság főképp televíziós készülékeket, mosógépeket és villamos készülékeket vásárolt. Ojfajtájú élelmiszereket hoztunk forgalomba, mint pl. három és félszázalékos zsírtartalmú tejet, a konzervált kész ételek, villamosfőzök és közszükségleti tárgyak új fajtáit, mint pl. a Romomosógépet, teljesen fémből készült villanytűzhelyt, motoros gépkocsikat, Spartak gépkocsikat és új Manet-robogókat. Korszerűsítettük továbbá a kereskedelmi hálózat összetételét. December 31-én mintegy 76 ezer állandó üzletünk, ebből 106 bazárunk volt. Emelkedett a szakÜzletek száma és tovább folyt a ki nem elégítő kis boltok átépítése. Nagyobb mértékben bevezettük az önkiszolgáló boltokat, úgyhogy az év végén számuk több mint 1300-at tett ki. Jelentősen bővült a félkészáruk eladása és az eladási. automaták hálózata. 250 mozgóbolt látta el a félreeső helyeket és telepeket. A közétkeztetés üzemeiben a kiskereskedelmi forgalom 12,7 milliárd koronát tett ki és az 1957. évhez viszonyítva 5 százalékkal emelkedett. A lakosságnak a helyi gazdálkodás nyújtotta szolgálatok nem voltak minden téren teljes mértékben megfelelőek, bár a múlt évhez viszonyítva javultak. A javítások és karbantartások azon része, amelyet a helyi és a szövetkezeti ipar végzett, az ipari jellegű munkák csekély hányadát tette. A kommunális szolgáltatások (borbély- és fodrász-üzletek, mosodák, tisztítók, fényképészet, helyi személyközlekedés) által a lakosságnak nyújtott szolgálatok a forgalom kétharmadát sem érték el és az utóbbi években állandóan csökkennek. A helyi és szövetkezeti ipar a lakosság számára végzett javítások és karbantartások tervét nem teljesítette, azonban ez az 1957. évhez viszonyítva csaknem 10 százalékkal volt magasabb; a rendelésre készült termelésben 92 százalékos a terv teljesítése és az 1957. évhez viszonyítva 5 százalékos emelkedést ért el. A lakosság vásárlásainak terjedelme 1957-ben a kommunális szolgálatokban az összterjedelem 62 százalékát tette ki és 1958-ban 60 százalékra csökkent. A mosódákban 15 ezer tonna fehérneműt mostak ki a lakosságnak, ami a múlt évhez viszonyítva 4 százalékos emelkedést jelent. A tisztítók és festők ugyanazon idő alatt 15 ezer tonna ruhát és textilt, vagyis 13 százalékkal többet tisztítottak és festettek, mint 1957-ben. A lakosság jobb kiszolgálására a nemzeti bizottságok helyi műhelyeit vezettük be. A helyi gazdálkodás építkezési szervezetei a lakosságnak nyújtott építkezési munkák tervét 100 százalékban teljesítették. A megelőző és gyógyászati gondoskodás és a szociális gondoskodás intézeteiben az ágyak száma 1958-ban több mint 7200-zaI emelkedett és az év végén meghaladta a 199 ezret. Az orvosok száma 1958-ban az 1957. évhez viszonyítva csaknem 1500 új orvossal, több mint 22 ezerre emelkedett, úgyhogy egy orvosra 610 lakos jutott. A gyógyfürdők 1958ban 272 ezer beteget vettek fel gyógykezelésre. A múlt évben a gyermekek tömeges oltása bevezetésének következtében nagy mértékben csökkent egyes fertőző betegségek, főképpen a gyermekbénulás, a sárgaság, stb. száma. A betegség és baleset folytán munkaképtelenek átlagszázaléka 1958-ban 4,13 százalékot tett ki és 1957-hez viszonyítva egyötödével csökkent. A betegség és baleset miatt való kimaradásnak csökkenése a munkából annyit jelent, hogy naponta 50 ezer munkással több dolgozott. A munkaképtelenséggel összefüggő megbetegedések számának csökkentése csaknem minden betegségnél előfordult. Ezzel szemben emelkedett a munkán kívüli balesetek száma főképpen a közúti közlekedésben. A külföldi turista forgalom évről évre emelkedik. 1958-ban polgáraink főképp a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba utaztak. Sokan utaztak tőlünk Beigiumba a világkiállításra. A hivatásos színházak 28 ezer előadást tartottak, amelyet több mint 12 millió látogató tekintett meg. Az év végén több mint 3500 állami mozi volt üzemben, amelyek előadásait 184 millió látogató nézte meg. 1958-ban 774, ebből 51 egész estét betöltő film készült. Az állami zeneegyüttesek 2800 hangversenyt és a képzőművészek 660 kiállítást rendeztek. Több mint 4700 könyvet, mintegy 53 millió példányszámban és 1500 folyóiratot több mint 1 milliárd példányszámban adtunk ki. A televíziós engedélyek száma az év végén 327,9 ezret ért el, vagyis egy engedélyre 41 lakos jut. A rádiókészülékek tulajdonosainak száma 3 055 300-at, míg a vezetékes rádió engedélyek száma 261,8 ezret tett ki. Az általános iskolákat 1958—1959. évi tanévben 2 055 000 diák látogatja. A cseh kerületekben 1 402 000, Szlovákiában 653 000 a köziskolai tanulók száma. A középiskolai diákok száma 1945 óta ez Idén a legnagyobb. Bár az 1957—58. iskolai évhez viszonyítva a tantermek száma 1665-tel emelkedett és elérte a több mint 58 ezret, növekedett a hiányzó tantermek és ezzel a második műszakban tanuló diákok száma is. A 9—11 éves iskolákon 101 ezer diák (ebből 5 ezer rendkívüli tanulmányi formákban) tanul. 15 iskolában kísérletképpen bevezették a 12 éves középiskolai oktatást. Az 1957—58. iskolai évben az általános iskolák 8. évfolyamát 169 ezer tanuló végezte el. Ezek közül az 1958— 59. iskolai évben a 11 éves középiskolák 9. osztályán 20 százalék és a szakiskolák első évfolyamában 18 százalék tanult. A 11 éves iskolákból 21 ezer tanuló került ki és ezek 20 százaléka az 1958—59. iskolai évben szakiskolákon és 40 százaléka a főiskolák első évfolyamaiban végzi tanulmányait. A szakiskolákon 192 ezer diák (ezek közül rendkívüli tanulmányi formákban 51 ezer) tanul. A tanulóotthonokban a szakiskolák mintegy 50 ezer diákját helyezték el. A főiskolákat 75 ezer (ezek közül rendkívüli tanulmányi formában 21 ezer) tanuló látogatja. Internátusokban több mint 31 ezer főiskolai

1 hallgató lakik. 1958-ban 235 ezer az élve született gyermekek száma, ezek közül a cseh kerületekben 142 ezer, Szlovákiában 93 ezer jött világra. A csecsemőhalandóság 1958-ban csökkent és csupán 29,5 ezreléket tett ki. Jelentős csökkenés állt be Szlovákiában, ahol 1958-ban a csecsemőhalandóság 37,6 ezreléket tett ki az 1957. év 46,8 ezrelékével szemben. A lakosság természetes szaporulata 109 ezer, ebből a cseh kerületekben 48 ezer és Szlovákiában 68 ezer volt. 100 ezer házasságot kötöttek. 1958 végén Csehszlovákiának 13 518 000 lakosa volt. A cseh kerületek lakosságának száma 9 millió 596 ezret, Szlovákia lakosságának száma 3 millió 922 ezret tett ki. a Guineai Köztársaság kormányküldöttsége (ČTK) — A Guineai Köztársaság i kormányküldöttsége Louis Lansano|Beavoguinak, a gazdasági kérdések 'és a tervezés miniszterének vezetésével kedden különrepülőgépen a Néímet Demokratikus Köztársaságból ' Prágába érkezett. A küldöttség toi vábbi tagjai Kéita Fodéba, bel- és biztonságügyi miniszter, valamint Allassane Diop tájékoztatásügyi államtitkár. A küldöttség kíséretéhez tartozik Habib Niang, a mezőgazdasági és kooperáciősügyi miniszter kabinetfőnöke és G. Gauche, az afrikai kereskedelmi társaság igazgatója. A guineai kormányküldöttség né|hány napos csehszlovákiai tartózkodása alatt a csehszlovák kormány ve'zető tényezőivel a kölcsönös baráti ! és gazdasági együttműködés fejlesz1 téséről, s elmélyítéséről, valamint a 'kulturális kapcsolatok bővítéséről fog tárgyalni. Ezzel folytatódik a cseh\ szlovák kereskedelmi küldöttség tárgyalása, mely múlt év novemberében tett látogatást Guineában. A guineai kormányküldöttséget a i Guineai Köztársaság és a Csehszlo1 vák Köztársaság államlobogóival feldíszített ruzyni repülőtéren Ľudmila Jankovcová, a miniszterelnök helyettese, Rudolf Barák belügyminiszter. Václav Dávid külügyminiszter, František Krajčír külkereskedelmi miniszter, a miniszterek helyettesei, a miniszterelnökség, a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium vezető dolgozói és Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere fogadta. Jelen voltak továbbá G. Stibi, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete, F. Mazur, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, Sz. Karadzsov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete és Gábor József, a Magyar Népköztársaság nagykövete. * Viliam Široký miniszterelnök a délutáni órákban a prágai Hrzán-palotában a kormány több tagja jelenlétében fogadta a Guineai Köztársaság kormányküldöttségét. A küldöttség tagjaival folytatott hosszantartó baráti beszélgetés keretében megvitatták a Csehszlovák Köztársaság és a Guineai Köztársaság közötti kölcsönös kapcsolatok legfontosabb kérdéseit. Zdenék Nejedlý elvtárs 81 éves (ČTK) - Zdenék Nejedlý elvtárs 81. születésnapja alkalmából a prágai ValdStejn.palotában kedden politikai és közéletünk, a Csehszlovák Tudományos Akaj démia, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség, a tudományos, kulturális és művészeti intézmények, valamint az ifjúság képviselői fejezték ki jókívánsáf, gaikat az ünnepeltnek. Elsőkként a Zdenék Nejedlý nevét vi selö iskolák és intézmények küldött séCsehszlovákia új izlandi követe (ČTK) - A köztársasági elnök kií nevezte dr. Jan Cechet Csehszlovákia (norvégiai követévé és egyben Csehí szlovákia izlandi rendkívüli követévé j és meghatalmazott miniszterévé. | Egyidejűleg felmentette Iason Urbant j az eddigi izlandi követi funkciója > alól, s más megbízást kapott. gei jöttek el, többek között gyermekei a mosti pionírházból, a Pštrosová utcai óvodából, továbbá a Zdenék Nejedlý főiskolai együttes képviselői, a prágai Realista Színház tagjainak küldöttsége, stb. Eljöttek Litomysl városának képviselői, hogy jókívánságaikat fejezzék ki az ünnepeltnek Új koreai nagykövet Prágában (ČTK) - Február 10-én Prágába érkezett Tjan Ik Chvan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság új csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az új nagykövetet J. Škorpík, a Külügyminisztérium protokollfőnökének helyettese és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság prágai képviseleti hivatalának tagjai fogadták a repülőtéren. ä Értékelték a kongresszus előtti vitát (ČTK) — A szlovák kongresszusi í bizottság február 10-i ülésén értéí kelte az EFSZ-ek IV. kongresszusa 5 3. vitaanyaga megtárgyalásának ed? digi eredményeit. A vita során szá! mos földművesszövetkezetben elhatáHELYREIGAZITÄS Lapunk tegnapi, f. hó 10. számában „A revizionizmus és a jugoszláviai élet1 színvonal" című cikkünkben, az ötödik oldal í második oszlopában lévő táblázatban tizedespont hiba fordul elő. Csehszlovákia egy főre eső zsírfogyasztása ugyanis 17,4 kg ) és nem, amint a cikk feltűnteti, 174.4 kg. rozták, hogy konkrét intézkedéseket foganatosítanak a szövetkezetek kulturális tevékenységének fejlesztésére, kollektív élet megszilárdítására, a fiatal szövetkezeti tagok nevelésére, valamint a kulturáltabb munkafeltételek megteremtésére. A 3. kongresszusi anyag megvitatásában a Banská Bystrica-i és a prešov! kerületben lemaradtak. A szlovák kongresszusi bizottság figyelmezteti a kerületi és járási kongresszusi bizottságokat a kongresszus 3. vitaanyagának minél gyorsabb megvitatásának szükségességére. Galileo Galilei, Giordano Bruno, Kopernikus és Newton mellett a 19. század közepéig talán csak egy tudós — Darwin — munkája keltett nagyobb feltűnést. Amikor a londoni könyvesboltokban „A fajok eredete természetes kiválasztás útján vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása" című könyve megjelent, még aznap elfogyott. Életében hat kiadást ért el könyve, melyet a világ valamennyi kultúrnyelvére lefordítottak. A köztudatban elterjedt az a nézet, hogy Darwin könyve azért vált híressé, mert az állatok és a növények fejlődéstörténetének gondolatát ez a tudományos munka vetette fel elsőnek, mert szembehelyezkedett a teremtés bibliai történetével, a szentkönyvek legendájával. Darwin előtt is voltak már kísérletek a világ jelenségeinek magyarázatára. Filozófusok és természettudósok egyaránt keresték a magyarázatot. Bizonyos kérdésekben a hivatalos felfogással szemben — már önállóan gondolkodva — ellentétes véleményt mertek nyilvánítani. Igaz, Darwin ezeket nem ismerte és munkájában nem is említi. A talaj azonban már megérett Darwin tanai számára. Az élő világ fejlődésének problémája már akkor időszerű volt. Az új mű mindenesetre nagy lépés volt előre, és nemcsak a biológia valamennyi kérdésére válaszolt, hanem a korszerű világszemlélet szigorúan tudományos megalapozása szempontjából is értékesnek mutatkozott. Akadtak természetesen „neves" tudósok, akik — meggyőződve a fajok állandóságáról - tudománytalannak, sőt nevetségesnek minősítetDarwin, a íermészettiidomány forradalmasítója ték Darwin elméletét. A Francia Tudományos Akadémia titkára például — különben neves fiziológus — így nyilatkozott: — Micsoda sötét gondolatok, mily hamis eszmék! Micsoda metafizikai zagyvalékot dobnak a legkevésbé megfelelő helyen a természettudományba". Természetesen sokan voltak olyanok is, akik Darwin mellett törtek lándzsát. Darwin tana — mint jelentős haladó gondolat — a mai napig is szilárdan tartja magát. Micsurin és követői pedig tovább fejlesztették. A TUDÖS ÉLETE Ki volt ez az annyira elismert, de egyúttal gyűlölt ember, akinek sikerült bebizonyítania a régi teremtési legendák tarthatatlanságát? Darwin Károly 150 évvel ezelőtt, 1809. február 12-én született, Shrewsburyben, egy kis angol városban. Nagyapja orvos volt, de mint természettudós is jó hírnévnek örvendett. Darwin 16 éves koráig szülővárosában járt iskolába, utána Edinburghba ment, hogy ott az orvosi tudományokat hallgassa. Később azonban elfordult ettől a tudományszaktól, mert jobban érdekelte az állat- és a növényvilág. Apja látva, hogy az rovosi pályán nem boldogulna, Cambridgeben beíratta a teológiára. Itt három évet töltött, de inkább a természettudományokkal foglalkozott, mint a vallás kérdéseivel. 1831-ben fordulópont következett be Darwin életében. A „Beagle" nevű angol hajóval a dél-amerikai Tűzföld vidékére tudományos expedícióra indult. A kormány Henslow tanár ajánlatára kérte fel őt arra, hogy az utazás eredményeit természettudományi szempontból feldolgozza. Nagy hatással volt rá Lyell földtani munkája, melyről később is úgy nyilatkozott, hogy mindent, amit a tudományban alkotott, Lyell nagy művének köszönhet. Dél-Amerikában a megkövesedett állati csontvázak és más leletek annak a kutatására indították a fiatal Darwint, miképpen keletkeztek a régebbi kor áliatai, miért haltak ki az egyes fajok, hogyan fejlődtek a megmaradtak, s hogyan alkalmazkodtak a környezethez. Az öt évig tartó útról visszatérve egy évig Londonban tartózkodott, ahol megírta tanulmányát. Ugyanakkor folytatta a fajok keletkezésére vonatkozó megfigyeléseit. Egészségi állapota egyre rosszabbodott, falura költözött, megnősült és teljesen visszavonult a világtól. Itt 25 éves szakadatlan munka következett, amikor csak a fajok keletkezésének kérdésével foglalkozott. Darwin kis farmján maga is végzett különféle kísérleteket. Harminchárom éves korában készült el fő munkájának első kisebb vázlata és két év múlva terjedelmesebb formája. 1958-ban Wallace angol természettudós egy értekezést küldött Darwinnak, melyben a fajok eredetét hasonló módon próbálta megmagyarázni. Darwint nyugtalanította a dolog, mert ez azt jelentette volna, hogy ebben a kérdésben Wallace megelőzte őt. Barátai tanácsára azonban kinyomatta munkáját és Wallace elismerte Darwin elsőbbségét. A mű nagy sikere fokozta Darwin munkakedvét. Beteg szervezete azonban egyre gyengébb lett. Gyomorbajához szívbaj járult és állapota válságosra fordult. 1882. április 19-én a nagy tudós örökre elszunnyadt. Egész Anglia és a tudományos világ gyászolta őt. A Westminsterben, Newton mellé helyezték végső nyugalomra. BARÁTOK ÉS ELLENSÉGEK Darwin fő munkáján kívül számos más természettudományi munkát alkotott. Utána darvinizmus néven sok mindent hirdettek tudósok és áltudósok egyaránt. Voltak hívei, de halálos ellenségei is. Darwin azt tanította, hogy a természetben mindig a legalkalmasabb egyedek maradnak fenn, s a kevésbé alkalmasak elpusztulnak. Az új fajok a természetes kiválasztás és átöröklés révén jönnek létre. Voltak, akik azt vallották, hogy tanítása ellenkezik a vallás tanításával, voltak azonban hívők is, akik elfogadták tanait. Darwin elmélete eredményesen ellenállt majd egy évszázad bírálatának. Sőt Liszenko is elismerte, hogy Darwin tanítása fektette le a tudományos biológia alapjait, és az ő természetmagyarázata haladó materialista gondolat, mely ma is szilárdan fennáll. Minden újabb megfigyelés és kísérlet megerősítette Darwin elméletét. Darwin érvei meggyőző erejükből nem veszítettek, hanem minden vonalon megerősítést nyertek. Darwint sokan tisztelték, mint Shaw, a német Haeckel Er, ő, a magyar Hermán Ottó, Madzsar József, az orosz Tyimirjazev, Szecsanyov, Mecsnyikov, Micsurin, Pavlov és más haladó szellemű tudósok. Akadtak azonban olyan fasiszta tudósok és teoretikusok is, akik faji elméleteket gyártottak, s akik a létért való küzdelem és a természetes kiválasztás jelszavainak felhasználásával lábbal tapostak minden erkölcsöt és vérözönt zúdítottak a világra. Darwin elméletébe ell.nfelei sok mindent igyekeztek belemagyarázni a hiszékeny tömegek elre tentésére. Műveinek tudományos értike, társadalmi jelentősége és időszerűsége máig sem változott. Tana a haladó tudomány egyik nagy megnyilvánulása, a sötétség elleni küzdelem hatásos fegyvere, útmutatása a bíztató jövő felé. így érthető, hogy a BékeVilágtanács a Darwin-évfordulót, mint olyan tudósra való megemlékezést, aki lényegesen hozzájárult az igazi tudomány fejlesztéséhez, az 1959. évben felvette a nagy emléknapok sorába. Ezért mi is tisztelettel emlékezünk meg az emberi haladás egyik nagy tudományos harcosáról. Grek Im£) ŰJ SZÖ 4 * 1359. február 11.