Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-11 / 41. szám, szerda

Közlemény a népgazdaság 1958. évi fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) tizálása. A technika alkalmazása és a hatékonyság növekedése az alapvető kohászati agregátumok jobb kihasználásában nyilvánult meg. A Siemens-Martin kemencék egy négyzetméternyi kemence felületére esö átlagos 24 órai termelés az előző évhez viszonyítva kettő és fél százalékkal növekedett. Úgyszintén a nagyolvasztók hasznos térfogata kihasználásának együtthatója is nagyobbodott 1957-hez viszonyítva. Nem értük el azonban az agregátumok tervezett kihasználását. 1958-ban új termelöberendezéseket hoztunk üzembe, például egy kokszoló üzemet, két Martin-kemencét, két hengermüvet, ebből egy durva- és féldurva szelvényhengersort a kész, hengerelt árúk szállítására és egy szalaghengersort acéldrót gyártásra, továbbá egy elektromos kemencét vasötvözetek gyártására és egy alumíniumgyártó előkészítő berendezést. A vegyiiparban tovább növekedett a termelés. így például 1958-ban 463 ezer tonna kénsavat, tehát 1957-hez viszonyítva 4 százalékkal többet, 93 ezer tonna nátriumhidroxidot (5 százalékkal többet), 108 ezer tonna nitrogénes műtrágyát (46 százalékkal többet), 117 ezer tonna foszforos műtrágyát (6 százalékkal többet), és 355 eze< tonna autóbenzint (14 százalékkal többet) gyártottunk. Bővült a müforiálgyártás. 1958-ban 55 ezer tonna múfonalat gyártottunk, tehát 14 százalékkal többet. A viszkózafonál gyártása selejt nélkül 40 ezer tonnát tett ki és 21 százalékkal volt nagyobb. A poliamid selyem gyártása elérte az 1038 tonnát, a viszkóza kordselyem gyártása a 4 ezer tonnát, a viszkóza textilselyem gyártása pedig a 10 ezer tonnát. Késett azonban a szintetikus szeszgyáráts félüzemi kipróbálása. Nem teljesítettük a tervfeladatot a nagy térfogatú pörkölökemencék automatizálásában a kénsavgyártás terén. A fontos vegyiipari építkezések építése 1958-ban általában kedvezően folytatódott. Főként a következő kapacitásokat helyeztük üzembe: 86 ezer tonna kénsavra, 70 ezer tonna amoniákra, 53 500 tonna nitrogénes műtrágyára és 200 tonna szilonra. A gépipari és fémfeldolgozó ipari ágban 1958-ban jelentősen növekedett sok fontos termék termelése, és pedig mind a termelési eszközök, mind a fogyasztási cikkek termelése. A termelés tervét azonban nem teljesítettük mindig egyenletesen, sőt egyes fontos termékekben egyáltalán nem teljesítettük. 1958. évi Tervteljesítés Növekedés termelés százalékban 1957-hez Termék: Mértékegység: viszonyítva °/§-ban Gőzkazánok tg/óra 4966 90 70 gőzturbinák 1000 kW 863 102 42 víziturbinák 1000 kW 101 100 48 hengerszékek 1000 tonna 20 96 46 vegyiipari berendezés 1000 tonna 41 98 55 vegyiipari berendezés millió korona 409 98 52 Diesel motorok 1000 darab 818 96 21 forgácsoló szerszám101 gépek 1000 „ 22 101 5 automata és félautomata esztergapadok 1000 „ 1 102 19 teherautók 1000 „ 14 102 13 traktorok 1000 „ 25 101 16 személygépkocsik 1000 „ 43 100 26 motorkerékpárok 1000 ., 147 103 6 •elevíziós vevőkészülékek 1000 „ 134 102 69 áztartási hűtőszek21 rények 1000 „ 80 104 21 Uanymosógépek 1000 „ 313 103 7 jzámológépek 1000 „ 28 100 30 Az egyéni gép- és berendezés termosógép fejlesztését és bevezettük vét nem teljesítettük. A gépiparban 1958 folyamán új gépeket és berendezéseket fejlesztettünk, mint például új mozdonyokat. univerzális prést, optikus projekciójú, koordinált rendszerű fúrógépet, automatikus ciklusú és program szerint irányítható fúrógépet, új típusú, hernyótalpas vájógépet, stb. Sikeresen honosítottuk meg egyes fotóelektron fajták, újtípusú teherés személyautók, kerékpárok, traktorok, kombájnok és más mezőgazdasági gépek gyártását, befejeztük egy automatizált villanytakaréktűzhely, gázmelegítésű automatikus dobA gépipar 1958-ban egy példányban előállított termékek egész sorát gyártotta le, például az Őrlik duzzasztógát számára készült, magas vízesésre (70 méter) alkalmazott Kaplan-turbína forgólapátját. A műszaki fejlődés területén elért számos kétségtelen siker ellenére gépiparunkban késik a fútószalagok bevezetése. Az épitőanyagiparban tovább növekedett az építőanyag gyártás; a tégla- ' és tetőfedőcserép gyártási tervét azonban nem teljesítettük. Termék: OJ Z >J> i. te "«í >> 5 w Ä ÍJ Cement millió tonna mész égetett cserép millió m

2 tégla milliárd drb aszbesztcement fedőanyag millió m

2 épület részlegek millió m

s Az épületrészlegek választékát általában betartottuk. A beton, szuterén- és alaptömbök gyártása 1958ban, 1957-hez viszonyítva 40 százalékkal, a faltömböké pedig 77 százalékkal növekedett. Fogyatékosságok merültek fel azonban az újfajta habarcsanyaq (meszes, poros hidrátok, poros mész), habbeton és egyes könnyített épitőanvagfajták termelésének bevezetésében. E feladatok tervezett terjedelmét 1958-ban nem értük el. Az építöanyagtermelésben 1958w e a s C co in « os H 4.1 1,9 10,5 2.2 18,8 1,1 &...» t> 'S H -te 102 100 94 95 107 103 n c. c Š S > Oi u) > 12 6 7 7 9 34 Termék: húzott táblaüveg fabútor papír kész szövet; gyapot selyem len és féllen „ gyapjú bőr lábbeli gumi lábbeli Mértékegység millió m

J milliárd korona 1000 tonna millió m millió pár ban a következő kapacitásokat helyeztük üzembe: 320 ezer tonna kapacitású cementgyárat, 48 ezer tonna mész előállítására képes mészégetőt (Prachovice), 460 ezer tonna kavicsos homokra Žernosekyben. épületrészlegqyártó berendezést a mosti panelgyárban, stb. Az üveg, fafeldolgozó, papír, textil és borfeldolgozó iparban 1958-ban növekedett sokfajta szükségleti cikk, mind a lakosság hazai szükségletére, mind a külkereskedelem számára termelt termékfajta gyártása: Növekedés 1957-hez viszonyítva százalékban 2 9 7 Termelés 1958-ban 24,3 1,8 404,0 403,0 56,3 61.7 42,6 34,3 33.8 9 9 10 11 22 5 Artextil- üveg- és faiparban 1958ban új, nagyteljesítőképességű qépek beállításával párhuzamosan érvényesültek és terjedtek az új technológiai módszerek. Elsajátítottuk a habüveg gyártását, amely új anyag szigetelési és építési célokra; elsajátítottuk továbbá a nagy nyomást kibíró üvegcső, egyes televíziós csövek, műszőrmék, plüssanyagok stb. gyártását. Nem teljesítettük azonban a préselt tábiaüveg qyártás bevezetésének tervezett terjedelmét. A forqácsdeszkák gyártásában sem teljesítettük a fervfeladatokat. Az élelmiszeriparban 1958-ban tovább fokozódott sok élelmiszer és italfajta gyártása. A hústermékek gyártása például 173 ezer tonnát tett ki, ami 1957-hez viszonyítva 3 százalékkal több, a zsírtermelés 59 ezer tonnát. (7 százalékkal többet), a vajtermelés 58 ezer tonnát (11 százalékkal többet), a tejtermelés 898 millió litert (3 százalékkal) többet tett ki. A nagyon jó gyümölcstermés a konzerv, félkészáruk és termékek termelésének növekedésében is megnyilvánult. A kompótqvártás tervét 22 százalékkal túlteljesítettük, és 1957-hez viszonyítva a termelés 8 ezer tonnával, tehát 40 százalékkal növekedett. A cukorgyárak 1958. december 31-ig már 6 és félmillió tonna cukorrépát vettek át. ami 1930. óta a répakampányban átvett legnagyobb cukorrépa mennyiség. A répa kis cukortartalma következtében azonban a finomított cukorgyártás tervét 1958 negyedik negyedévében nem egészen teljesítettük. A szeszgyártás 1957-hez viszonyítva a kisebb foqyasztás miatt 18 százalékkal csökkent. 1958-ban további qépesített termelőszalagokat vezettünk be a kenyér, péksütemény, hús- és mészárszéki termelésben. A qabonaraktárak teljes qépesítésében is teljesítettük a tervfeladatokat. A gyógyszeriparban 1957-hez viszonyítva a szulfoamidok qvártása 13 százalékkal, a penicilliné 1 százalékkal, a sztreptomiciné 76 százalékkal, a szintetikus purin származékok qvártása pediq 67 százalékkal növekedett. További antibiotikumok és vitamínfajták (B-l, B-6) termelését fejlesztettük ki, sajátítottuk el és vezettük be. Ennek következtében csökkent füqgőséqünk a tőkés álla, mokból jövő behozataltól. Oj készít; mények és qvógyszerek egész sora i került forqalomba. például a fehér\ vérűséq ellen, továbbá az inzulin i legkorszerűbb formái stb. A helyi ipar vállalatainak termej lése 1957-hez viszonyítva elsősorban a következő fontos termékekben nöI vekedett: mész 9 százalékkal, tégla ! 4 százalékkal, mezőgazdasági gép 20 százalékkal, házi villanymosőqép 22 százalékkal, fabútor 6 százalékkal. A helyi ipar javító és karbantartó munkálatai 1958-ban 105 százalékra valósultak meg és 1957-hez viszonyítva 7 százalékkal voltak nagyobbak. A helyi ipar az általános ipari termelés 27 százalékát képezte ebben a munkaágazatban. A szövetkezeti iparban a fényképezőgépek gyártása 76, a porszívóké 14, kész gyapjúanyagoké 9, kész gyapotszöveteké 12, kötött fehérneműé 61 százalékkal stb. növekedett. A szövetkezeti ipar a javító és karbantartó munkálatokat 104 százalékra teljesítette; e munkálatok 1957-hez viszonyítva 9 százalékkal növekedtek. E munkák részaránya a kisipari termelőszövetkezetek általános ipari termelésében 10 százalék volt. II. Mező- és erdőgazdaság A szocialista szektor a szövetkezetesítés folyamán kibővült és megszilárdította a mezőgazdaságban elfoglalt vezető pozícióját. 1958 végén már 12140 egységes földművesszövetkezetünk volt. melyek 4,3 millió hektár mezőgazdasági földön és 3,2 millió hektár szántóföldön gazdálkodnak. 1958-ban további 1050 földművesszövetkezet alakult és a szövetkezeti tagok száma 195 ezerrel Az EFSZ-ekbe társult üzemek átlagos száma gyarapodott. Ezekbe a szövetkezetekbe 156 ezer mezőgazdasági üzem és 828 ezer hektár mezőgazdasági föld tömörült. Ebből a már előzőleg alakított földmüvesszövetkezetekbe 137 ezer tag lépett be 103 ezer mezőgazdasági üzemmel és 474 ezer hektár mezőgazdasági földdel. Az EFSZ-ek átlagos terjedelme a taglétszám és a földalap bővítésével a következőképpen növekedett: 1957 végén 1958 végén 39 49 Az EFSZ-tagok átlagos száma 59 70 - Az egy EFSZ-re eső átlagos földterület a mezőg. földek hektárjaiban számítva 294 353 Az egész szocialista szektor hányada a mezőgazdasági földek teljes mennyiségében 1958 végén 77 százalékot tett ki. A mezőqazdasáqi nyerstermelés értéke 1958-ban az előzetes számítások szerint az 1957-es évvel szemben 3,4 százalékkal lett nagyobb. E növekedésben a legnagyobb hányad a növénytermesztés nyersértékének növelésére (5,9 százalék) esik, míg az állattenyésztési termelés terén csak lényegtelen növekedésre (0,6 százalék) került sor. A nyerstermelés teljes növekedésének legfőbb hányadát az 1958. évi átlagon felüli gyümölcsbetakarítás teszi ki. A mezőgazdasági piaci termelés a legutóbbi években állandóan emelkedő irányzatot mutat és további növekedése az 1957-ben elért eredményekkel szemben mintegy 7,5 százalékot tett ki. A növénytermesztés terén a vetésterületek terjedelme 5 ezer hektárral bővült. Az 1957-es évvel szemben némileg megváltozott a fő mezőgazdasági termékek vetésterületeinek összetétele, mint ahogyan azt a következő áttekintés is szemlélteti: A fő gazdasági termények vetése 1958-ban az 1957-es évvel összehasonlítva: Vetésterületek ezer hektárban számítva Kenyérgabona: 1236 ebből: búza, 738 rozs, valamint búza és rozskeverék árpa zab, valamint zab és árpakeverék szemes kukorica repce, káposztarepce burgonya cukorrépa szántóföldön termesztett takarmányfélék ebből: zöldkukorica, takarmány- és silókukorica Äz 1958. évi mezőgazdasági munkákat igen kedvezőtlen időjárás kísérte, ami nemcsak meqnehezítette és késleltette az eqyes munkákat, hanem kedvezőtlen hatást qyakorolt a növényzet fejlődésére is. A tavaszi munkákat megkésve kezdték meg, azonban rövidebb idő alatt véqezték el, mint az előző években. Nem végezték el idejekorán a kapásnövények és a kukorica gondozásával kapcsolatos munkákat, minek következtében a növényzetet helyenként naqymértékben benőtte a qyom. A gabona, főleq a rozs, az árpa és részben a búza is jelentős mértékben megdőlt. A mezőgazdasági dolgozók a gazdasági szervezőmunka alacsony szín498 669 507 180 39 607 234 1 244 131 Növekedés «z 1957-es évvel szemben (+) vagy csöftkenés (—) ezer hektárban kifejezve t- 25 i-: 5 - 20 1 - 29 + 11 + 6 - 21 +. 7 + 76 + 60 vonala következtében nem tudtak megbirkózni a betakarítási munkák során felmerülő kedvezőtlen feltételekkel. Az aratási munkák lefolyása lassúbb ütemű volt. Ennek következtében megkésett a burqonya betakarítása és zavar keletkezett a cukorrépa folyamatos betakarításában. Az üzemek és a hivatalok dolgozóinak kiadós és áldozatkész brigádmunkájával elvégeztük a gabonafélék és á kapásnövények betakarításával kapcsolatos összes munkákat. A betakarított búza, árpa. burqonya és cukorrépa hektárhozamai nem érték el az 1957-es év színvonalát, s a színvonal a többi terményeket illetőleg csak lényeqtelenül emelkedett. A fő mezőgazdasági terményekben nem értük el a hektárhozamok tervben előirányzott fokát. A szövetkezeti szektor hektárhozamokban ismét túlszárnyalta a magánszektort és újból bebizonyította a szocialista naqyüeemi gazdálkodás fölényét. A qabonafélék és a burgonya betakarítása az 1957-ben elért eredményekkel szemben általában kisebb volt a vetésterületek csökkenése és az alacsonyabb hektárhozamok következtében. Ezzel szemben e cukorrépa betakarítása becslés szerint 6906 ezer tonnát eredményezett és 131 ezer tonnával túlszárnyalta a cukorrépa 1957. évi rekordtermését. A takarmányfélék betakarított menynyisége a már említett évvel összehasonlítva sokkal nagyobb volt. A mezőqazdasáqi termelés különleges áqazataiban 1958-ban iqen jó eredményeket értünk el. Elsősorban a komló termesztésével és qondozásával kapcsolatos fokozott mértékű gondosságnak köszönhető mind a hektárhozamok növekedése, mind pedig a komló minőségének javulása is. A 7 ezer tonnát kitevő betakarított mennyiség a háború utáni évek alatt a legnagyobb elért menynyiség volt. A gyümölcs, főleq a csonthéjas gyümölcs betakarított mennyisége jelentős mértékben nagyobb volt az 1956-ban betakarított átlagon felüli mennyiségnél is és a szőlő 95 ezer tonnát kitevő betakarított mennyisége szintén jóval túlszárnyalta az előző években betakarított mennyiséqet. A talaj meqkésett előkészítése következtében az ősziek vetését részben az agrotechnikai határidő után fejeztük be. 1958. december 15-ig búzával 656 ezer hektárt, rozzsal 470 ezer hektárt, árpával 47 ezer hektárt, őszi keverékfélékkel 122 ezer hektárt és őszi repcével 47 ezer hektárt vetettünk be. Az 1957-es évvel szemben az árpa vetésterülete 12 ezer hektárral, az őszi keverékféléké 16 ezer hektárral, az őszi repcéé 9000 hektárral növekedett és a búza vetésterülete 33 ezer hektárral, a rozsé pediq 22 ezer hektárral lett kisebb. A szántást gyorsított ütemben az év vége felé végeztük el, hoqy ezzel kiegyenlítsük a betakarítási munkák eltolódása által keletkezett késést. A második félévre vonatkozó szántási tervet 1958 december végéig az EFSZ-ekben 100,2 százalékra, az állami gazdaságokban 100,0 százalékra és a GTA-fc tervben előirányzott feladataiban 100,4 százalékra teljesítették. Mezőqazdasáqi üzemeink 1958-ban összesen 479 ezer tonna tiszta tápértékű műtráqyát vásároltak. Á nitroqén- és káliumtartalmú műtrágya szállítási tervét túlteljesítették; a foszfortartalmú tráqyák szállítási tervét azonban nem teljesítették. A felhasznált műtrágya mennyisége a mezőgazdasági földek hektárjaiként az 1957-ben 53,5 kg-ot kitevő szükséglettel szemben 66,6 kg tiszta tápértékű műtrágyát tett ki. Az állattenyésztési termelés 1958ban úgyszólván nem emelkedett az 1957-es év színvonala fölé. A váqómarha termelése élősúlyban számítva az 1957-es évvel szemben 1525 tonnával, a vágóbaromfié 2315 tonnával, a tejtermelés 22 millió literrel, a tojástermelés pediq 15 millió darabbal növekedett. A vágósertések termelése élősúlyban számítva 1761 tonnával, a vágóborjaké 9229 tonnával és a vágójuhoké 1790 tonnával csökkent. A mezőgazdasági állatok száma az 1959. január 1-én végzett összeírás szerint szarvasmarhából 4183 ezer, tehenekből 2080 ezer, sertésekből 5283 ezer, juhokból és bárányokból 817 ezer darabot tett ki. A tehéntenyésztés évi tervét az említett időpontig 97,8 százalékra, a kocák évi tenyésztési tervét 93,7 százalékra teljesítettük. Az 1958. január 1-i állománnyal összehasonlítva a szarvasmarhaállomány 92 ezer, a tehénállomány 14 ezer darabbal gyarapodott, csökkent azonban a sertések száma, mégpedig 152 ezer darabbal, a juhok ér. a bárányok száma pedig 72 ezer darabbal. A gazdasági állatok hasznossága az 1957-es évvel szemben feljavult éspedig 9,9 kg-mal a vágómarhák átlagos élősúlyát illetőleg 1,4 kg-mal csökkent a vágósertések átlagos élősúlyára vonatkozólag. A 100 tehén után felnevelt borjak száma az 1957ben elért 73,9 darabról 75,6 darabra emelkedett és az egy koca után felnevelt malacok száma 10,6 darabról 10,2 darabra csökkent. 1958-ban mérsékelten növekedett az egy istállőzott tehénre számított átlagos napi tejhozam. A tojáshozam nem haladta meg az 1957-es színvonalat. Mező- és erdőgazdaságunk céljaira 1958-ban mintegy 5,3 milliárd koronát, vagyis 17 százalékkal többet (Folytatás a 3. oldalon) ŰJ SZÖ 1 +1959. február 11.