Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-08 / 38. szám, vasárnap

A AAA*

*»

*AA *

****

******

**

********

*

****************** (Folytatás a 3. oldalról) kek országos viszonylatban már kifejlődött termelésére vonatkozóan kitűzött feladatok idő előtti teljesítéséért indult mozgalom a hétéves tervnek nemcsak teljesítését, hanem túlteljesítését is lehetővé teszi, mind határidőben mind terjedelemben. Altalános helyeslést érdemel azoknak a köztársaságoknak, területeknek és kerületeknek kezdeményezése, amelyek konkrét intézkedéseket dolgoztak ki a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi években történő növelésére és vállalták, hogy 1959-ben kétszeresen-háromszorosan, sőt többszörösen növelik a hústermelést. A köztársaságok, kerü letek, területek, járások, kolhozok és szovho zok jelentős mértékben elősegítik az élenjáró kolhozok és szovhozok felhívásának sikerét, azaz, hogy rövid időn belül utóiérik az Egyesült Államokat az egy főre eső hús és egyéb mezőgazdasági termékek termelésében. Emellett minden köztársaság, kerület, terület, minden járás, kolhoz és szovhoz hozzájárulását e felhívás teljesítéséhez az állattenyésztési termelés 100 hektár földre eső termékeinek termelése szerint kell értékelni. Az elkövetkező hétéves tervben a mezőgazdaság terén kitűzött nagy feladatok sikeres értékelésének lehetővé tételére a párt- szovjet és mezőgazdasági szervek kötelesek mindenképpen erősíteni a kolhozok társadalmi gazdaságát, kötelesek nagyszabású intézkedéseket tenni a mezőgazdasági termelés további gépesítésére és villamosítására, a munka megszervezésének javítására és ezzel a munkatermelékenység lényeges fokozásának és a mezőgazdasági termelés önköltségei csökkentésének biztosítására. Még jobban növekednie kell a szovhozok — a vezető szocialista mezőgazdasági üzemek szerepének. A mezőgazdasági termelés további bővítésére teendő intézkedések mellett nagyszabásúan meg kell indítani a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemeknek, a kolhozok, szovhozok és fogyasztási szövetkezetek saját erőivel biztosított feldolgozását, mindenképpen fejleszteni kell a falvak lakás- és kulturális-szociális építkezését és tevékenykedni kell a községek szépítésén. A kolhozok növekedésével párhuzamosan egybe kell kapcsolni több kolhoz eszközeit. villanyerőmüvek, utak, építőanyaggyárak, nagy- és jól felszerelt, több kolhozt szolgáló konzervgyárak, sütödék és egyéb üzemek építésére. Az SZKP XXI. kongresszusa úgy véli, hogy a mezőagzdasági termelés összes ágai fejlesztésének kérdései kell, hogy a jövőben is a párt-, szovjet és mezőgazdasági szervek, a kolhozok és szovhozok dolgozói figyelmének központjában álljanak. A népgazdaság növekedése nagy ütemének elérése érdekében fejleszteni kell a közlekedés minden nemét. A hétéves terv folyamán meg kell valósítani a közlekedés, főként a vasúti közlekedés fő fajtáinak részletes műszaki korszerűsítését. A vasúti közlekedésben korszerű villany-, és robbanómotor hajtású mozdonyokkal kell felváltani a gözmozdonyokat. Mindenképpen fokozni kell a tengeri, folyami, légi és gépkocsiszállítést, ki kell bővíteni a csőpóstát és ki kell használni a közlekedésnek az adott terület szempontjából, valamint a teherszállítmányok fajtája szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb fajtáit. Fejleszteni kell a távbeszélő-összeköttetést, valamint a rádióés televíziósadók hálózatát. A kongresszus úgy véli, hogy a hétéves terv sikeres teljesítésének és a kommunizmus anyagi-műszaki alapja megteremtésének döntő feltételei az új technikának, a termelési folyamatok teljes gépesítésének és automatizálásának, a szakosításnak és a kooperálásnak, valamennyi népgazdasági ágban történő széleskörű bevezetése. A feladat: a hétéves terv folyamán az iparban, mezőgazdaságban, építészetben és közlekedésben a termelési folyamatok teljes gépesítésével kiküszöbölni a nehéz testi munkát. Tekintettel arra, hogy a termelés gépesítése és szélesebb körű automatizálása nemcsak gazdasági, hanem nagy szociális jelentőséggel is bír, a kongresszus a párt Központi Bizottságának és a helyi pártszerveknek feladatává teszi, hogy fáradhatatlanul ellenőrizzék a termelés teljes gépesítésére és automatizálására tett intézkedések megvalósítását. Kitartóan meg kell valósítani a gazdasági területek további komplex fejlesztését a természeti anyagforrások leghatékonyabb kihasználása és az üzemek célszerű szakosításának, az üzemek és a gazdasági területek kooperálásának megjavítása és a nem gazdaságos szállítás kiküszöbölése alapján. A bővített szocialista újratermelés nagy ütemének elérése érdekében a kongresszus szükségesnek tartja, hogy az elkövetkező hét év folyamán nagy intézkedéseket foganatosítsanak a beruházási építkezésben. Az állami beruházások terjedelme az előző hét évhez viszonyítva 80 százalékkal növekszik és körülbelül egy billió 940 milliárd - egy billió 970 milliárd rubel összeget tesz ki, ami úgyszólván felér a szovjethatalom fennállásának éveiben a népgazdaságban eszközélt beruházásokkal. A beruházások lehető legésszerűbb felhasználása érdekében jelentős összegeket kell fordítani a meglevő üzemek átépítésére, kibővítésére és berendezéseinek korszerűsítésére, megújítására és modernizálására, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb költséggel és gyorsabban megoldjuk a termelés növelésének és a munkatermelékenység fokozásának kérdését, mint az új üzemek építésével. Az SZKP XXI. kongresszusa hangsúlyozza, hogy a beruházási munkálatok kitűzött terjedelmének idejében való teljesítése érdekében tovább kell törekedni az építészet általános iparosítására, az építészeti termelésnek nagy ÜJ SZÖ 4 * 1959. február 8. panelekből és üzemben készült lakástáblákból összeállítandó épületek és objektumok szerelesének gépesített egyenletes folyamatává változtatására. Gyorsan kell fejleszteni az építőanyag-ípart, főként a cementgyárakat, növelni kell a vasbetonszerkezetek gyártását, bátrabban össze kell vonnunk az építési szervezeteket, meg kell javítani a tervezést a legfontosabb objektumokra és a közel jövőben üzembe helyezendő objektumokba kell koncentrálni a beruházásokat, harcolni kell az építési határidők lerövidítéséért, az önköltségek csökkentéséért, az építési és szerelési munkálatok minőségének javításáért. Az elkövetkező hét év folyamán az építés rendkívül nagy fellendülésére és a társadalmi munka maximális megtakarításának és időnyerésnek szükségére való tekintettel különös figyelmet kell szentelni a termelőerők helyes széthelyezésének. Figyelmét kell szentelni az ország óriási, természeti kincsforrásokkal rendelkező keleti részei további gazdasági fejlesztésének. A termelési kapacitások további növelése kérdéseinek megoldásában előnyben kell részesíteni azokat a területeket, amelyekben a beruházott eszközök a legnagyobb gazdasági hatékonysággal járhatnak. Fontos, hogy a pártszervezetek a lehető legszigorúbban tiszteletben tartsák az államérdekeket, hogy csírájában elfojtsák a lokálpatriotizmus legkisebb megnyilvánulásait is. A Szovjetunió sok nemzetű, szocialista állam, mely a kommunista építés útján egy akarattal és törekvéssel állandóan előrehaladni akaró egyenjogú népek, vagy nemzetek barátságéra támaszkodik.' Terveink kidomborítják a lenini nemzetiségi politikát, mely nagy lehetőségeket biztosit minden nemzet gazdaságának és kultúrájának sokoldalú fejlesztésére. A hétéves terv kitűzi a szövetségi köztársaságok gazdaságának óriási növekedését. Minden köztársaságban elsősorban ama gazdasági ágaknak kell fejlődniük, amelyekre a legkedvezőbb természeti és gazdasági feltételek vannak, hogy hatékonyabban kihasználhassuk minden köztársaság anyagforrásait és biztosítsuk az egyes köztársaságok és az egész Szovjetunió érdekeinek helyes egybekapcsolását. A kongresszus a hétéves terv fő feladatának tartja a társadalmi munka termelékenységének — a bővített szocialista újratermelés és fel halmozódás fő forrásának, a nép életszínvonala továbbemelése alapjának beható fokozását. A munka termelékenységének a hétéves terv folyamán az iparban 45 — 50 százalékkal, az építészetben 60 — 63 százalékkal, a vasúti forgalomban 34—37 százalékkal, a szovhozokban 60—65 százalékkal, a kolhozokban pedig körülbelül kétszeresen kell fokozódnia. Csökkenteni kell a termelési költségeket, hogy a hétéves terv idején elérjük az ipari termelés önköltségeinek legalább 11 és fél százalékos és az építési és szerelési munkák értékének legalább 6 százalékos csökkenését. A párt-, gazdasági, szak- és Komszomolszervezeteknek a hétéves terv feladatainak teljesítéséért és túlteljesítéséért a munkatermelékenység fokozásával, a termelési költségek csökkentésével, továbbá a legszigorúbb gazdaságossággal kell harcolniok. össznépi mozgalmat kell szervezni a pazarlás, tékozlás ösz szes megnyilvánulásai, a nép tulajdonával szemben való lelkiismeretlen viszony ellen, fokozni kell a vezető dolgozók felelősségét, az üzemek és építkezések tevékenysége minőségi mutatóinak megjavításáért, főként az önköltségek csökkentéséért és a termelés minőségé nek fokozásáért. Mindenképpen meg kell szilárdítani az önálló gazdasági elszámolás rendszerét az iparban, közlekedésben és mezőgazdaságban. Az SZKP XXI. kongresszusa megállapítja, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor óriási si kereket értünk el az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében, minden feltétel megvan arra, hogy a szovjet nép a közeljövőben még jobb életet kezdjen, hogy még tökéletesebben kielégíthesse anyagi- és szellemi szükségleteit. A hétéves terv ezért kitűzi: A nemzeti jövedelem 62—65 százalékos növekedését, aminek biztosítania kell a népi fogyasztás lényeges fokozódását. A fogyasztási alapnak a hétéves terv alatt 60-63 százalékkal kell bővülnie; a munkások és a többi alkalmazottak egy dolgozóra számított reáljövedelmének átlagos 40 százalékos és a kolhozparasztok reáljövedelmének szintén legalább 40 százalékos növekedését; a lakosság adófizetésének megszüntetését éspedig a legközelebbi években; intézkedés foganatosítását a bérek rendezésére, továbbá az alacsony béralapú munkások és többi alkalmazottak bérének a hétéves terv idején 270-350 rubelről havi 500 - 600 rubelre valóvaló felemelését; minimális öregségi járadékoknak az eddigi havi 300 rubelről 400 rubelre emelését a városokban, az állandóan falun lakó és a mezőgazdasággal kapcsolatban levő járadékélvezők járadékának 255 rubelről 340 rubelre való felemelését, továbbá a minimális rokkantsági segélyek és a családfenntartó elvesztése esetén folyósított járadékok felemelését; a lakosságnak nyújtott kereskedelmi és szociális szolgálatok jelentős megjavítását, a közétkeztetési üzemek hálózatának bővítését és ezen üzemek termékei árának leszállítását; a bennlakásos iskolák, bölcsődék, óvodák és agghajlékok számának növelését; a lakásépítés széleskörű fellendítését, úgy hogy a hétéves terv folyamán a városokban és a munkástelepeken 650 - 660 millió négyzetméter területű lakóházak, tehát körülbelül 15 millió lakás épüljön, a vidéken pedig a kolhozparasztok és a vidéki értelmiség körülbelül 7 millió házat építsen; intézkedés foganatosítását a munkaidő és a munkahét lerövidítésére. 1960-ban be kell fejezni a munkások és a többi alkalmazottak áttérését a hétórás munkaidőre, továbbá a fő bánya- és ércipari ágak földalatt dolgozó munkásainak a hatórás munkaidőre való áttérését. 1962-ben a munkásoknak és többi alkalmazottaknak át kell térniük a hétórás munkaidőre — 40 órás munkahétre. 1964-től fokozatosan meg kell kezdeni a föld alatt és ártalmas munkaviszonyok közt dolgozó munkásoknak fokozatos áttérését a 30 órás munkahétre, a többi alkalmazottaknak pedig a 35 órás munkahétre, úgy hogy 6—7 órás munkaidő mellett hetente két szabad napjuk legyen; az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalma terjedelmének körülbelül 62 százalékos bővülését. Jelentősen bővíteni kéli az állattenyésztésből származó termékek, növényi zsiradékok, cukor, gyümölcs és citrusztermények, a legfontosabb ipari termékek — szövet, ruházat, fehérnemű, lábbeli - továbbá kulturális cikkek és háztartási cikkek, főként a nők háztartási munkáját megkönnyítő termékek eladását. Mindezek az intézkedések további nagy vívmányt jelentenek hazánk dolgozói számára. Meggyőző erővel kinyilvánítják a kommunista párt és a szovjet kormány rendszeres gondoskodását a szovjet nép jólétéről. Az SZKP XXF. kongresszus úgy véli, hogy a kommunista építés nagyvonalú tervének teljesítése megköveteli, hogy a párt-, szovjet, szak- és Komszomol szervezetek tovább javítsák a szovjet emberek nevelését, fokozzák öntudatosságukat és aktivitásukat, a kollektivizmus és munkaszeretet, a társadalom iránti kötelességtudat szellemében, a szocialista nemzetköziség és hazafiság szellemében, a kommunista erkölcs magasztos alapelvei követkézetes betartása szellemében kialakítsák az új embert. A dolgozók kommunista nevelése és a kapitalizmusnak az emberek tudatában élő csökevényeinek leküzdése álljon a párt-, szovjeť* szak-, Komszomol és mas társadalmi szervezetek figyelmének központjában. Folytatni kell az engesztelhetetlen harcot az ellenséges burzsoá ideológia ellen. A párt ideológiai munkájában komoly szerepet kell játszania a propagandának és agitációnak, sajtónak, filmnek, rádiónak, televíziónak és a kulturális közművelődési intézményeknek Különös figyelmet kell szentelni a serdülő nemzedék kommunista nevelésének. A pértés szovjet szervezetek kötelesek biztosítani a közép- és főiskolák átszervezésével összefüggő összes intézkedések következetes megvalósítását. El kell érniük, hogy a szovjet iskola szorosan egybekapcsolja az oktatást a termeléssel, a kommunista építés gyakorlatával és így sokoldalúan müveit és öntudatos állampolgárokat, közép- és főiskolai szakképzettségű szakembereket neveljen. A kommunista társadalom építésének jelenlegi szakaszában egyre nagyobb jelentősége van a tudománynak A kongresszus rámutat a szovjet tudománynak valamennyi tudományos ágban, főként az atomfizikában, atomenergetikában, lökhajtásos repülésben és rakétatechnikában elért óriási sikereire és szükségesnek tartja, hogy a hét év folyamán elérjük az összes tudományos ágak még gyorsabb fejlődését, hogy fejlődjék az elméleti kutatás, mely biztosítja a további tudományos és műszaki haladást. Ezért ki kell dolgozni a tudományos és kutató munkálatok nagyszabású programját és a tudományos erőket és eszközöket a gyakorlati és elméleti jelentőségű legfontosabb irányzatokra kell összpontosítani. Rendszeresen szilárdítani kell a tudományos intézetek és a gyakorlat kapcsolatát, szélesebb mértékben és gyorsan be kell vezetni a népgazdaságba* a legújabb tudományos és műszaki ismereteket és még bátrabban kell folytatni a kísérleti és konstrukció! munkálatokat. III. A társadalomtudományok, főként a gazdaságtudomány terén felmerül az a feladat, hogy alkotó módon általánosítsuk a gazdasági és kulturális építés tapasztalatait és tanulmányozzuk az élet által felvetett új kérdéseket. Behatóan kell tanulmányozni a kommunizmusba való átmenet törvényszerűségeit, sokoldalúan elemezni kell a tőkés világban végbemenő legfontosabb folyamatokat, le kell leplezni a burzsoá ideológiát és küzdeni kell a marxi-lenini elmélet tisztaságáért. Az elkövetkező. hét évet a szocialista kultúra további fejlődésének kell jellemeznie. Az irodalom, a színművészet, a filmművészet, a zeneművészet, szobrászművészet és festőművészet dolgozói kötelesek még magasabbra emelni alkotásuk eszmei-múvészi színvonalát, kötelesek továbbra is aktív segítőtársai lenni a pártnak és az államnak a dolgozók kommunista nevelésében, a kommunista erkölcs propagálásában és a sok nemzetü szocialista kultúra fejlesztésében. Az SZKP XXI. kongresszusa a kommunista építés feladatainak kitűzésében most abból indul ki, hogy a Szovjetunió a történelmi fejlődés új időszakába lépett. A szocializmus hazánkban teljes mértékben és véglegesen győzött. Elmúltak azok az idők, amikor a Szovjetunió ellenséges kapitalista körülzártságban élő egyetlen szocialista állam volt. Most két társadalmi világrendszer létezik: a lealkonyuló kapitalizmus, másrészt pedig növekvő életerőinek teljében levő szocializmus, mely a világ dolgozóinak rokonszenvét élvezi. Nincsenek a világon olyan erők, melyek hazánkban visszaállíthatnák a kapitalizmust és legyőzhetnék a szocialista tábort. A szovjet nép a párt vezetésével olyan győzelmeket ért el a szocializmus építésében a gazdasági és társadalmi-politikai élet minden terén, amelyek gyakorlatilag lehetővé teszik a kommunista társadalom anyagi-műszaki alapjának felépítésével, és a kommunizmusba való tervszerű áttéréssel kapcsolatos feladatok teljesítését. A kommunizmust csak akkor valósíthatjuk meg, ha túlszárnyaljuk a fejlett kapitalista országok termelésének színvonalát és a munka magasabb fokú termelékenységét érjük el, mint a kapitalizmusban. A kommunizmus kibontakoződott építésének, az anyagi javak bőségén kívül a szellemi kultúra igazi gazdagságát,, az emberek szükségleteinek egyre jobb kielégítését, a szocialista demokrácia továbbfejlődését és a kommunista társadalom öntudatos dolgozóinak nevelését is biztosítania kell. A termelőerők növekedésével párhuzamosan az elvtársi együttműködés, barátság, és kölcsönös segítségnyújtás elvein épülő szocialista társadalmi viszonyoknak is tökéletesedniük kell. Amilyen mértékben fog előre haladni a műszaki haladás valamennyi gazdasági ágban és ahogyan egyre szorosabb kapcsolat létesül az oktatás és a termelés között, oly mértékben szűnnek majd meg a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek, oly mértékben fog emelkedni a dolgozók kulturális. műszaki színvonala. A munkaidő lerövidítése és a munkafeltételek további javítása a termelés komplex gépesítésének és automatizálásának alapján kell, hogy elősegítse a munkának, a sokoldalúan fejlett ember létszükségletévé való átalakulását. Az utóbbi években a mezőgazdaság fellendítésére tett intézkedések következtében, a kolhozok közös gazdálkodása növekedésének eredményeképpen megszilárdul a kolhozrendszer, egyre jobban kidomborodnak előnyei é! határtalanul gazdag lehetőségei. Mindez az: bizonyítja, hogy a termelési viszonyok szövetkezeti kolhozformája még sokáig szolgálhatja a mezőgazdaság termelőerőinek fejlődését. A kommunizmus építésének folyaméi emelkedni fog a kolhoztermelés társadalmasításának színvonala. A szövetkezeti — kolhoztulajdon közeledni fog az össznépi tulajdonhoz és a közöttük levő határok fokozatosai megszűnnek. Megnövekednek és bővülni fognak a kolho zok oszthatatlan alapjai, fejlődni fognak i kolhozok közötti termelési kapcsolatot A kolhoz-, szövetkezeti és az össznépi tulaj donforma egybeolvadására a jövőben nem kolhoz-szövetkezeti tulajdon korlátozása alap ján, hanem társadalmasítása színvonalána egészen az össznépi tulajdon színvonalára va 16 emelése alapján kerül sor a szociálist állam segítségével és támogatásával. A kommunizmus építésének jelenlegi félté telei között az anyagi javak elosztásána alapja marad a következő elv: mindenki ké pessége szerint, mindenkinek munkája szerin A munka szerinti elosztás biztosítja az em berek anyagi érdekeltségét a termelés ered ményeiben, serkenti a munkatermelékenysé növelését, a dolgozók szakképzettségéne emelését és nagy nevelő szerepe van a ter melés technikája tökéletesítésében; a népe szocialista fegyelemre tanítja, a munkát álte lánossá és kötelezővé teszi. Az egyenlősdi ala pon valő elosztás a felhalmozott eszközö pazarlásához vezetne és megkárosítaná a kom munizmus építését. A szocialista társadalom fejlődésével és tömegek öntudatosságának növekedésévi egyre inkább fokozódik a szovjet embere munkalelkesedése, növekszik a közjóiétről VÍ ló gondoskodásuk, megszűnik a könnyű ken setre való törekvés, egyre nagyobb jelenti ségűvé válnak a társadalom javára végze munka erkölcsi indítékai. A szükségletek alapján való elosztásra termelőerők fejlesztése szerint fokozatost térünk át, míg elérjük valamennyi nélkülözhi tetlen fogyasztási cikk bőségét és míg valí mennyi ember önként, tekintet nélkül az anyi gi értékek nyerésének méreteire, képesség szerint fog dolgozni abban a tudatban, hof ez a társadalom számára szükséges. A Szovjetunióban már ma az anyagi és ku turális értékek jelentékeny és egyre nagyol részét osztják el ingyenesen járadékok, diái ösztöndíjak, a többgyermekes anyák támog: tása, az iskolák és kórházak, óvodák, bölcs* dék, internátusok, továbbá klubok, könyvt; rak és más kulturális intézmények építésé és fenntartására fordított eszközök formáj: ban.' A társadalmi fogyasztási alapnak ez része szüntelenül növekedni fog, ami font feltétele az elosztás kommunista elvére va fokozatos áttérésnek. A kongresszus megállapítja, hogy a jelenie feltételek között a szocialista államiság fe lődésének fő iránya a demokrácia sokolda fejlesztése, valamennyi polgár bekapcsolása gazdasági és kulturális építés irányításába, közügyek igazgatásába. Növelni kell a szo jeteknek, mint a dolgozók tömegszervezete nek szerepét. Számos funkciót, amelyet mo az állami szervek látnak el, fokozatosan kell helyezni a társadalmi szervezetek joi körébe. A lakosságnak nyújtott kulturái szolgáltatások, az egészségügy, a testnevel (Folytatás az 5. oldala