Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-08 / 38. szám, vasárnap

A Szovjetunió Kommunista Pártia XXI. kongresszusának HATÁROZATA 0 S. Sz. Hruscsov elvtárs „A Szovjetunió 1959-1965. évi népgazdaságfejlesztésének irányszámai" című beszámolójáho z A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. :ongresszusa fontos történelmi fordulat idején ülésezett, amikor a szovjet állam a társaialmi élet valamennyi területén végbement nélyreható változások, a szocializmus győzelne következtében fejlődése új időszakába, a communista társadalom széleskörű felépítésélek korszakába lépett. A szovjet nép most :ommunista pártja vezetésével a gyakorlatban alósitja meg a kommunizmus felépítésének lagy célját, melyért nemzedékek harcoltak. A Szovjetunió kommunista országépítésének, i gazdaság, a kultúra és a nép anyagi életszínonala új, hatalmas méretű fellendítésének negszabott programja nagyszerű méreteit te:intve a történelemben páratlan. A Szovjetunió lépgazdaság fejlesztésének hétéves terve :onkrétan megtestesíti a párt lenini vezérvolalát a jelenlegi időszakban. A kongresszus mély elégedettségét fejezi ki I. Sz. Hruscsov elvtársnak a Szovjetunió 1959 - 1965. évi népgazdaságfejlesztése irányszámaiól szóló beszámolója téziseivel kapcsolatos, ;ongresszus előtti vita lefolyása és eredményei áttán. Ez a vita a szovjet nép alkotó kezdeményezésének és tevékenységének, bevált vezére, a kommunista párt körüli tömörülésének hatalmas manifesztációjává nőtt. Az egész szovjet nép egyöntetűen jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének irányszámait, szívügyeként fogadta a hétéves tervet és kinyilvánította őszinte elhatározását, hogy annak feladatait teljesíti és túlszárnyalja. Az SZKP XXI. kongresszusa így határoz: Jóváhagyja N. Sz. Hruscsov elvtársnak a Szovjetunió 1959—65. évi népgazdaság fejlesztése irányszámairól mondott beszámolójának téziseit és magát a beszámolót; jóváhagyja a Szovjetunió 1959—65. évi népgazdaságfejlesztésének irányszámait a kongresszusi vitában és a tézisekkel kapcsolatos kongresszus előtti vitában javasolt változásokkal és pótlásokkal; javasolja az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának, hogy a kongresszus által jóváhagyott irányszámok alapján összeállított évi népgazdaságfejlesztési terveket tegyék pontossá a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztése során felmerülő szükségletek alapján. I. A kommunista párt és a szovjet állam törtéletében a párt XX. kongresszusa utáni időszak gyike volt a legfontosabbaknak. A szovjet nép, legvalősltva a kongresszus és az SZKP Közonti Bizottsága azt követő üléseinek határoatait, kiváló sikereket ért el a kommunizmus ltján. Ez az időszak igazolta, milyen óriási jejntőségük van a XX. kongresszus határozataiak a Szovjetunió kommunista országépítéséen, a nemzetközi kommunista^ és munkásmozalomban és a világbéke megszilárdításában. A XXI. kongresszus teljes egészében és snntartás nélkül jóváhagyja a Központi Biottság ténykedését, a bel- és külpolitikában stt fontos intézkedéseit. A párt rendkívül sntos határozatai az ipar és az építészet iráyításának átszervezéséről, a vegyiipar gyorított ütemű fejlesztéséről, a gép- és traktorllomások átszervezéséről és a kolhozrendszer ivábbfejlesztéséről, a mezőgazdasági termelés öveléséről, az iskola élettel való kapcsolatáak megszilárdításáról és a közoktatás továbbjjlesztéséről óriási jelentőségűek a gazdasági sllendülés, a kulturális fejlődés, a dolgozók letszínvonalának növekedése, a kommunizmus pítése szempontjából. Hála a Központi Bizottság és a szovjet koríány lenini irányvonalának, hála a szovjet nép ldozatkész munkájának, a szovjet állam hatalía még jobban megnőtt és növekedett nemetközi tekintélye. A párt Központi Bizottságának egész tevéenysége a marxi-lenini elmélet alkotó Ikalmazására épült a kommunista országépítés sladatainak megoldásában. Ez a tevékenység tömegek tapasztalatainak mélyreható tanullányozására, a nép életével való állandó kapäolatra, a történelmi fejlődés döntő láncszelei feltárásának művészetére, a perspektívák íltárására, a tömegek mozgósítására, minden pultnak, előrehaladást gátlónak bátor és rélyes kiküszöbölésére támaszkodott. A kongresszus jóváhagyja a Központi BiDttság 1957. évi júniusi ülésének határozatát, melyet egyöntetűen támogat az egész párt és nép. A Központi Bizottságnak ez az ülése leplezte és eszmeileg szétverte Maienkov, aganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov írtellenes csoportját. Ez a csoport a párt jységén-k felbomlasztására és arra töreked3, hogy a pártot és az országot letérítse a mini útról, a frakciós harc legaljasabb módiereit alkalmazta. Szembehelyezkedett az ZKP XX. kongresszusa határozatainak megilósitására irányuló minden rendkívül fontos ítézkedéssel, amely lehetővé tette nagy kerek elérését az ipar és a mezőgazdaság íjlesztésében, a nép életszínvonalának növesében, a külpolitikában pedig hozzájárult a smzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke egszilárdításához. A Központi Bizottság ílyesen járt el, amikor erélyesen elítélte és Ivetette magától a frakciósok és a bomlasztók :ánalmas csoportját. A párt — leleplezve és leológiailag szétverve a pártellenes csoportot • még szorosabban tömörült a marxizmusininizmus zászlaja alatt a Központi Bizottság öré. A kommunista párt győzelmeit a múltban és a is a marxizmus-leninizmus iránti hűség, jrainak egysége és tömörsége, a néppel való apcsolatának rendíthetetlensége magyarázza. szovjet nép a lenini pártban bevált vezetőit és tanítómesterét, bölcs vezetésében a Dmmunizmus új sikereinek zálogát látja A kommunista párt XXI. kongresszusa mély egelégedéssel és forradalmi büszkeséggel éltatja a szovjet nép nagy győzelmeinek :edményeit. A szovjet nép hősi harcának és unkájának legjelentősebb eredménye az az j társadalom, amelyet a szocializmus hozott tre és az ennek megfelelő politikai rendszer • a szovjet szocialista állam. Hazánk rendkívül fejlett gazdasággal, hálálj tudománnyal és kultúrával rendelkező erős :ocialista nagyhatalommá vált. A Szovjetunió iari termelésének volumenjét tekintve ma urópában az első helyen, a világon a második helyen áll. 1958-ban az ipari nyerstermelés 1913-hoz viszonyítva 36-szor nagyobb volt, ugyanakkor a termelőeszközöknek, az egész népgazdaság alapjának termelése 83-szorosára, a gépipari és a fémfeldolgozó ágazatok termelése 240-szeresére emelkedett. Államunkban 1958-ban 55 millió tonna acélt gyártottunk, 113 millió tonna kőolajat és 496 millió tonna szenet fejtettünk, 230 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltünk. Jelentős sikereket értünk el a könnyű- és élelmiszeripar építésében. 1958-ban a közszükségleti árucikkek termelése 1913-hoz viszonyítva majdnem tizennégyszeressé, s emellett a kulturális és a mindennapi szükségleteket fedező árucikkek termelése több mint negyvenötszörössé nőtt. Jelenleg 2,7-szer annyi népi közszükségleti cikket gyártunk, mint 1940-ben. Az ipari termelés óriási méretű fellendülése és fejlődésének soha nem ismert üteme a szocialista gazdasági rendszer előnyeinek, a tudomány és a technika legújabb vívmányai alkalmazásának, az össznépi szocialista munkaversenynek köszönhetők. Ezen az alapon a népgazdaság valamennyi ágazatában állandóan növekszik a munka termelékenysége. Az ipari munkások munkatermelékenysége 1958-ban megtízszereződött az 1913-as évhez viszonyítva és 2,6-szeresére emelkedett 1940-hez viszonyítva. A szocialista ipar viharos ütemű növekedése mellett sikeresen fejlődik a mezőgazdaság is. A párt bátran és élesen bírálta a mezőgazdaság irányításának hibáit és fogyatékosságait, amelyek a múltban előfordultak, elvetette mindazt, ami akadályozta a kolhozok és szovhozok termelésének kibontakozását és létrehozta a mezőgazdaság gyorsiramú fellendülésének programját. A párt és a szovjet nép által kidolgozott és megvalósított, a mezőgazdaság továbbfejlesztésére irányuló intézkedések hazánkban figyelemre méltó eredményekkel jártak. 1958-ban 3500 millió pud gabonát vásároltunk fel, vagyis 1600 millió púddal többet, mint 1953-ban. Több tízmillió hektárnyi új földterület megművelésével az ország több milliárd pud gabonát nyert. Az elmúlt öt esztendő alatt az előbbi öt évhez vizonyitva 39 százalékkal növekedett az évi átlagos gabonatermelés. Nagy sikereket értünk el más mezőgazdasági termények, különösen a cukorrépa és a gyapot termesztésében, valamint az állattenyésztési termelés fellendítésében. A szovjetek országának hatalmas, sokoldalúan fejlett ipara és magasfokúan gépesített mezőgazdasága van. A szocialista gazdaság általános növekedéséve! gyarapodik az ország társadalmi gazdagsága s emelkedik a nép anyagi és kulturális színvonala. A szovjet hatalom éveiben az egy lakosra eső nemzeti jövedelem tizenötszörösére nőtt. A munkások és az alkalmazottak reáljövedelme 1958-ban az 1940-es esztendőhöz viszonyítva majdnem megkétszereződött és az egy dolgozó parasztra eső reáljövedelem több mint megkétszereződött. Az SZKP XX. kongresszusának határozatai keretében olyan nagy intézkedéseket valósítottunk meg, mint amilyen az alacsony alapbérrel rendelkező munkások és alkalmazottak béreinek emelése, a szombati nap és az ünnepek előtti napok munkaidejének lerövidítése, a nehézipar számos ágazatában dolgozó munkások és alkalmazottak munkaidejének csökkentése, a fiatalkorúak munkaidejének 6, illetve 4 órára való leszállítása, a dolgozók jobb társadalmi biztosítása; meghosszabbítottuk az anyasági szabadságot, jelentős mértékben emeltük a munkások és alkalmazottak öregségi járadékát. A szovjet állam mind több eszközt fordít a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. A kommunista párt az új embereknek, a kommunizmus öntudatos építőinek tízmillióit nevelte fel. Ez a szocialista rendszer legnagyobb sikere. A szovjetek országában elértük valamennyi nemzet és nemzetiség kultúrájának igazi felvirágzását, létrehoztuk a tudomány, a technika, az irodalom és a művészet sokoldalú szabad fejlődésének korlátlan lehetőségeit. Hazánk magas ipari és műszaki színvonalának, a szovjet nép alkotó géniuszának meggyőző bizonyítéka a Föld első mesterséges holdjainak kilövése és az első, a Nap körüli pályán mozgó bolygó kibocsátása. A szovjetek országa a tudományban és a technikában aratott nagyszerű győzelmeivel új korszakot nyitott a világ megismerésében. Ezen győzelmek nagy jelentősége abban rejlik, hogy igazolták az emberiség haladása és felvirágzása érdekén munkálkodó szocializmus hatalmas alkotó erejét. Minden szovjet hazafi büszke országunkra, amely a világ tudományos és műszaki haladásának élén járva, bátran vág utat a jövőbe. A szovjet nép történelmi jelentőségű győzelmei a gazdaságban és a kultúrában, valamint a pártnak és a kormánynak az utóbbi esztendőkben tett intézkedései tovább szilárdították a szovjet rendszert és annak rendíthetetlen alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Még jobban megerősödött a szovjetország valamennyi testvéri nemzeteinek barátsága és politikai egysége. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége az egész világnak példát mutat a szabad és egyenjogú nemzetek kommunista társadalmának megteremtésével. A Szovjetunióban, amely utat tört az emberiségnek a szocializmus felé, ma elértük a termelőerők, a szocialista termelési viszonyok és a kulturális fellendülés olyan szintjét, amely az elkövetkezendő hét esztendőben lehetővé teszi széles fronton kibontakoztatni a kommunista társadalom építését. II. Az SZKP XXI. kongresszusának nézete szerint a párt legfontosabb feladatai az elkövetkezendő hét esztendőben az alábbiak: Gazdasági téren az ország termelőerőinek sokoldalú fejlesztése, a nehézipar előnyben részesített fejlesztése alapján valamennyi ágazatban olyan termelési növekedés elérése, amely lehetővé teszi a kommunizmus anyagiműszaki alapja megteremtéséhez vezető döntő lépés megtételét és biztosítja a Szovjetunió győteelmét a kapitalista államokkal folytatott békés gazdasági versengésben. Az ország gazdasági erejének szilárdítása, valamennyi népgazdasági ágazat műszaki fejlesztése és a társadalmi munkatermelékenység állandó növelése biztosítani fogja a nép életszínvonalának lényeges emelését. A politika terén tovább kell szilárdítani a szovjet szocialista rendszert, a szovjet nép egységét és tömörségét, fejleszteni a szovjet demokráciát s a széles népi tömegek aktivitását, és kezdeményezését a kommunista társadalom építésében, kiterjeszteni a társadalmi szervezetek szerepét az állami kérdések megoldásában, növelni a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepét, sokoldalúan szilárdítani a munkás-paraszt szövetséget és a Szovjetunió nemzeteinek szövetségét. Az ideológia terén erősíteni kell a párt eszmei-nevelő munkáját, fokozni kell a dolgozók, elsősorban a felnövekvő nemzedék kommunista öntudatosságát, a munka iránti kommunista viszonyra, szovjet hazafiságra és az internacionalizmusra kell őket nevelni, leküzdve az emberek tudatában a kapitalizmus maradványait, harcolva a burzsoá ideológia ellen. A nemzetközi kapcsolatok terén a külpolitikának következetesen a béke és a nemzetek biztonsága megőrzésére és megszilárdítására kell irányulnia a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján. Törekedni kell a „hidegháború" megszüntetésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére, a szocialista világrendszer és a testvéri nemzetek szövetsége sokoldalú szilárdítására. Az elkövetkező hét év alapvető problémája az, hogy maximális időelőnyt érjünk el a szocializmus és a kapitalizmus között folyó békés gazdasági versengésben. A népgazdaság fejlesztésében biztosítanunk kell a gyors iramot és a megfelelő arányokat. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa elsőrendű jelentőségűnek tartja az ipar, különösen a nehézipar fejlesztését és ezért szükégesnek véli a hétéves tervben az ipari nyerstermelést kb. 80 százalékkal növelni, ebből az „A" csoportban (termelőeszközök termelése) 85 — 88 százalékkal, a „B" csoportban (közszükségleti árucikkek termelése) 62 — 65 százalékkal. Az 1959 —65-ös években az ipari nyerstermelés átlagos évi növekedését kb. 8,6 százalékban kell megállapítani, ebből az „A" csoportban 9,3 százalékban, a „B" csoportban hozzávetőlegesen 7,3 százalékban. A kongresszus szükségesnek tartja a hétéves tervben lényegesen növelni a vas és színes fémek termelését a népgazdaság szükségleteinek jobb kielégítése érdekében. 1965-ben a nyersvas termelését 65—70 millió tonnára, az acélét 86—91 millió tonnára, a hengerelt áruét 65 — 70 millió tonnára, a vasérc fejtését 150-160 millió tonnára kell emelni. Az alumínium termelését kb. 2,8-szeresére, a tisztított réz termelését 1,9-szeresére kell növelni és lényegesen emelni kell más, főleg a ritkán előforduló színes fémek termelését; gyorsított ütemben kell fejleszteni a vegyiipart, különösen a mű- és a szintetikus fonal, a műtrágya, a plasztikus anyagok és más szintetikus anyagok termelését. A hétéves terv végére 3,8—4-szeresére kell emelni a vegyileg előállított fonal, 6,7-szeresére a plasztikus anyagok és a szintetikus gyanta s kb. háromszorosára a műtrágya gyártását; a legtakarékosabb tüzelőanyag — a kőolaj és a földgáz előnyben részesített fejtése mellett meg kell változtatni a tüzelőanyag-mérleg szerkezetét. 1965-ben 230-240 millió tonna kőolajat, 150 milliárd köbméter földgázt és 600 —612 millió tonna szenet kell fejteni; gyors ütemben fejleszteni kell a népgazdaság valamennyi ágazatának villamosítását, főleg nagy hőerőművek építésével 1965-ig 500520 milliárd kilowattra kell növelni a villanyáram termelését. A gépipar és a gépgyártás fejlesztésének ütemét fokozni kell, hogy az üzemeket új hatékony berendezéssel, gépekkel és gépi eszközökkel szereljük fel, megvalósítsuk a termelés komplex gépesítését. 7 év alatt hozzávetőlegesen kétszeresére kell emelni a gépipari és a fémfeldolgozó ágazatok termelését. A kongresszus a nehézipar magasfokú fejlesztése és a mezőgazdaság további fellendítése alapján szükségesnek tartja a közszükségleti árucikkek termelésének jelentős méretű növelését, hogy a hétéves terv során bőségesen fedezzük a ruhaanyag, a textil, a lábbeli és más közszükségleti árucikk szükségletét. Ezen feladat megvalósítása érdekében az 1958-as évhez viszonyítva 1965-ig a következő eredményeket kell elérni. A könnyűipar nyerstermelését kb. a felével, ebből a gyapotanyagok gyártását 33—38 százalékkal, a gyapjúanyagokét 65 százalékkal, a selyemanyagok gyártását 76 százalékkal, a bőrlábbeli termelését 45 százalékkal kell emelni. Az élelmiszeripari nyerstermelést hozzávetőlegesen 70 százalékkal, ebből a hústermelést 110 százalékkal, az állati zsiradékok termelését 58 százalékkal, a tejtermékekét 2,2-szeresen, a cukorét 76 — 90 százalékkal, a haltermelést pedig 60 százalékkal kell fokozni. Nagy figyelmet kell fordítani az ipari és az élelmiszertermékek fajtáinak gyarapítására, minőségük tökéletesítésére és a háztartásokba szükséges eszközök gyártására. A pártszervezeteknek blztosítaniok kell valamennyi üzem folyamatos munkáját, hogy naponta, minden hónapban valamennyi minőségi és mennyiségi mutatóban teljesítsék és túlszárnyalják a tervet. Az eddiginél jobban kell feltárni az egyes üzemek belső tartalékait a fennálló kapacitások termelésének növelése érdekében, állandóan tökéletesíteni kell a termelés technológiáját és megszervezését, a berendezés, a nyersanyag és az anyag felhasználását. A mezőgazdaságban a fő feladat olyan termelési színvonal elérése, melynek alapján teljes mértékben kielégíthetjük a lakosság élelmiszerszükségletét, az ipar nyersanyagigényeit és az államot elláthatjuk a szükséges mezőgazdasági terményekkel. Ezt a feladatot elsősorban valamennyi mezőgazdasági termény hektárhozamának lényeges növelésével, az állatállomány gyarapításával és az állattenyésztés munkatermelékenységének további növelésével kell elérnünk. A mezőgazdasági nyerstermelés 70 százalékos általános növelésével az egyes legfontosabb termékek termelésének a hétéves tervben a következő mennyiséget kell elérnie: gabona 10—11 milliárd pud, cukorrépa 76-84 millió tonna, nyersgyapot 5 700 000-6100 000 tonna, hús (vágottsúly) 16 millió tonna, tej 100-105 millió tonna, burgonya 147 millió tonna, zöldség - olyan mennyiségben, mely teljes mértékben kielégíti a lakosság szükségleteit. A főirányvonal a mezőgazdaság területén továbbra is a gabonatermelésnek, mint a gazdasági termelés alapjának -általános növelése. A kolhozoknak és szovhozoknak ma minden feltétélük megvan ahhoz, hogy a legközelebbi években mindenütt átlagban hektáronkénti 3-4 mázsával növeljék a gabona terméshozamát. Az állattenyésztési termelésben a fő feladat a hús, tej, gyapjú és tojás termelésének növelése, amit az összes marhafajták állományának növelésével és hasznosságának fokozásával, a kolhoz- és szovhozfarmok baromfi- és házinyúl tenyésztésének fejlesztésével érnek el. Még következetesebben kell szilárdítani az állattenyésztési termelés takarmányalapját, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa és fehérjetartalmú takarmányok, úgymint a lóhere, lucerna, bükköny, zabkeverékek, borsó és más termények termelésének növelésével az egyes övezetek sajátos viszonyai közepette. Növelni kell a szójabab termelését. Fontos feladat a mezőgazdasági termékfajták évi felvásárlási terveinek sikeres teljesítése és túlteljesítése. A kongresszus meggyőződését fejezi ki, hogy az irányszámokban a mezőgazdasági termelésre, főként a hús és más állattenyésztési termé(Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 3 * J959. február 8.