Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-06 / 36. szám, péntek

(Folytatás az 1. oldatról) kapcsolataink és összeköttetésünk fejlődésében. Egyes politikusoknak ez nyilván­valóan nincs ínyére és ezért "igyek­szenek lekicsinyelni minden pozitív hatást, melyet Mikojan elvtárs láto­gatása az USA közvéleményére gya­korolt. Hruscsov említést tett Eisenhotver­nek a január 28-i sajtóértekezleten tett ama kijelentéséről, hogy Hrus­csov USA-beli látogatása abban a formában, amilyen Mikojan látogatása volt, szerinte kizárt dolog és meg­jegyezte: Ez bizony váratlan következtetés. Aféle megkülönböztetésként hat. Egyiknek szabad érvényesítenie min­denki közös jogát a másikat meg­fosztják e jogoktól. Értsenek meg helyesen: Eszembe sem jut vízumot kérni ilyen útra. sok a dolgom. Ezenkívül nagyon sok meghívást kaptam és csak nehezen szakíthatok időt, hogy eleget tegyek e meghívásoknak. Nem arról van te­hát sző. hogy az USA-ba kívánok utazni, hanem valami másról — az emberi jogokról. Nem értem, mi okból foszt meg engem az elnök annak le­hetőségétől, amivel mások élnek, akiknek jogot adnak ezen ország meglátogatására. Mi, szovjet emberek másképpen kezeljük az ilyen kérdéseket, örülünk, hogy politikusok vagy turisták jönnek hozzánk más országokból. És ha az elnök úr elhatározná, hogy hazánkba látogat, mind kormányunk, mind a szovjet nép őszinte vendégszeretet­tel fogadná. Elhozhatja magával, akit csak akar, mindnyájan kedves vendé­geink tesznek. Tekintsen csak az el­nök úr a Szovjetunió térképére és válasszon ki helységeket hazánkban, melyeket meg szeretne látogatni. A berlini kérdésről és a német bé­keszerződés megkötésének kérdésé­ről Hruscsov kijelentette, hogy sem az egyik, sem a másik fél nem jut semmilyen anyagi előnyhöz, ha e kér­déseket a szovjet javaslatok szerint oldják meg, viszont feltételek alakul­nak „a hidegháború" felszámolására, a lefegyverzés kérdéseinek megoldá­sára, feltételek jönnek létre olyan államok közötti kapcsolatok létesíté­sére, melyek kizárnák a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának lé­nyegét. A kormányoknak akarniok kell a „hidegháború" megszüntetését és el­sősorban megértést kell tanúsitaniok e téren, mert egy bolygőn élünk, melynek nagysága a jelenkori műsza­ki fejlődés közepette eléggé korláto­zott és ezért meg kell őrizni óvatos­ságunkat s mindenképpen töreked­nünk kell a békés egymás mellett élés biztosítására. Csak egyet akarunk, azt hogy a le­hető leggyorsabban véget érjen a „hidegháború". S ha már annyira akarja ezt Dulles úr. akkor a „hideg­háború" befejezése érdekében készek vagyunk elismerni az Ö győzelmét" ebben a népek számára szükségtelen háborúban. Tekintsék magukat uraim e háború „győzteseinek", csak már gyorsan fejezzék be! Hruscsov a nyugat-berlini helyzetet puskaporos hordóban égő gyújtózsi­nórhoz, vagy időzített bombához ha­sonlította. melynek mechanizmusa bármikor előidézheti a robbanást. Minek fenntartani ilyen helyzetet? Nem volna jobb eloltani a gyújtó­zsinórt és félredobni az időzített bombát? Nehéz más megoldást talál­ni, amely megfelelne mindkét német állani érdekeinek s ugyanakkor nem sértené és nem károsítaná a többi érdekelt államokat. Ilyen megoldás most csak Nyugat-Berlinnek szabad várossá való nyilvánítása lehet. Ez a megoldás nem érinti a város megszokott éltemódját és ha bizto­sítják a megfelelő garanciát, kizárja a belügyekbe való külső beavatkozás lehetőségét. Ezért készek vagyunk az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal egyUtt olyan statú­tumot kidolgozni, mely biztosítaná Nyugat-Berlin normális fejlődését s a város kapcsolatét minden országgal, melyekkel fejleszteni akarja kapcso­latait, valamint ezeknek az országok­nak a szabad városba való bejutását. Készek vagyunk abba is beleegyezni, hogy a szabad város statútumának betartása fölött gyakorolt felügyelet­ben részt vegyen az Egyesült Nem­zetek Szervezete is és készek vagyunk tárgyalni arről, milyen formában ve­het benne részt. Nézetünk szerint Nyugat-Berlinnek demilitarizált sza­bad várossá való átalakítása megte­remtené a feltételeket más vitás kér­dések megoldására és hozzájárulna Európa és "így az egész világ bizton­ságának garantálásához. Hruscsov a kongresszus emelvényé­ről felszólította a német népet, tá­mogassa azokat a javaslatokat, me­lyeknek célja az európai békének és a népek biztonságának megszilárdí­tása. Ha felszámolódik a mostani feszült­ség és ha az NSZK kormánya előse­gíti a Szovjetunióval, a Kínai Népköz­társasággal, más szocialista országok­kal s a világ többi országaival való gazdasági kapcsolatok fejlődését, a német nép még jobban fogja tudni érvényesíteni erőit. Fejlesztheti gaz­daságát, felemelheti életszínvonalát s megsokszorozhatja nemzetének anyagi- és szellemi gazdagságát. Adenauer úr kijelenti, hogy ha or­szágunk nem fizet az együttműkö­désért, a Német Szövetségi Köztársa­ság nem lép együttműködésre a Szov­jetunióval. Kancellár úr ne kezelje szatócs módjára a politikát. Nincs miért fizetnünk, semmivel sem va­gyaink önnek adósai. Szeretnők, ha megértenék, hogy az NSZK számára nem lehet más ésszerű politika, mint a békés együttműködés keleti és nyu­gati szomszédaival, hogy sem önök egyedül, sem szövetkségeseik segít­ségéve! nem tudják felszámolni a kelet-németországi szocialista rend­szert. Az adott történelmi pillanatnak megfelelő reális politikát kell foly­tatni. Készek vagyunk meghallgatni javaslatait. Ha ésszerűek lesznek, készek vagyunk asztal mellé ülni és megtárgyalni az önök javaslatait és 6 mi javaslatainkat, hogy megtaláljuk a megegyezés kölcsönösen elfogad­ható alapját és aláírjuk a megegye­zést. Ha azonban olyan feltételeket fog szabni, hogy felszámolja és elnyeli a Német Demokratikus Köztársaságot, hogy felszámolja az NDK dolgozóinak szociális vívmányait, e feltételekről még csak nem is tárgyalhatunk. Ha ezt megtennők, ránk nem tartozó funkciókat sajátítanánk ki, beavat­koznánk idegen ügyekbe. Feltételezhető, hogy a németek bi­zonyos idő múlva szabad választáso­kat akarnak tartani, hogy felszámol­ják a nyugat-németországi tőkés rendszert. Adenauer kancellár nyil­ván még a gondolatát sem engedi meg ennek, de ez teljesen lehetséges. Am ez a németek saiát ügye. Hruscsov az atom- és hidrogén­fegyverkísérletek problémájával kap­csolatban megjegyezte, hogy a Szov­jetunió partnerei a már több mint három hónapja folyó, e kérdésről tárgyaló genfi értekezleten nyilván meg akarnak akadá'vozni mindenne­mű megegyezést. E következtetés okai sokfélék. Ugyanazt a célt — a megegyezés megakadályozását követik azok a ktf vetelmények is. melyekkel az USA és Nagy-Britannia a kísérletek beszün­tetéséről szóló egyezmény'betartása fölött gyakorlandó felügyeletet szol­gáló ellenőrzési rendszer megterem­tése kérdésének tárgyalásakor fel­lépett. Azt akarják, hogy a robban­tások megállapítására létesítendő megfigyelőállomásokon kizárólag kül- i földi személyzet dolgozzék, hogy a külföldi felügyelők akadály nélkül utazhassanak a szerződés tagállamai- j nak területén Ebbe sohasem egyezünk bele. Ha beleegyeznénk olyan igényekbe, ame­lyet most az USA és Nagy-Britannia küldöttségei Genfben formálnak, ez azt jelentené, egyetértünk azzal, j hogy területünkön a nyugati hatal­mak valóságos hírszerzőhálózata épüljön ki. Valaki azt az ellenvetést tehetné, hogy ha az USA és Nagy-Britannia előterjesztik javaslataikat, ezzel sa­ját területeiken i« megengedik ha­sonló ellenőrzési rendszer kialakítá­sát. Lehet, hogy ez igaz. de nekünk nincs szükségünk területük kémfel­derítő átkutatására, mivel nem kö­vetünk háborús célokat. Sem Mexi- j kóban, sem Kanadában, sem más USA-val szomszédos országokban nincsenek, katonai támaszpontjaink 1 A Szovjetuniónak egyáltalán nin­csenek katonai támaszpontjai más ál­lamok területén, mert úgy véljük, hogy ilyen támaszpontok létesítése — még ha az adott állam területétől egy lépésnyire is történik — semmi más, mint háborús készülődés, az agresszió előkészítése. Most, amikor a nyugati hatalmak katonai támasz­pontjaikkal körülvettek bennünket, arra törekszenek, hogy területünkön is támaszpontokat létesítsenek ka­tonai kémkedésükre, ezzel jogot nyerjenek berepülni a szovjet terület fölé és így lehetőséget nyerjenek e kémszolgálat segítségével jobban megválasztani a pillanatot arra, mi­kor hozzák működésbe katonai tá­maszpontjaikat hazánk ellen. Sőt azt is akarják, hogy még segítsük is őket szándékaik megvalósításában. Nem kissé erös dohány ez. urak? Amellett vagyunk, hogy kellőkép­pen biztosítsák a nukleáris kísérle­tek beszüntetésének ellenőrzését. Am nem engedjük meg, hogy a nyu­gati hatalmak az ellenőrzés leple alatt megsértsék hazánk szuverenitá­sát. Ha az USA és Nagy-Britannia fel­adják esztelen követeléseiket, a Szovjetunió kész minden feltételt biztosítani arra, hogy az ellenőrző állomások az idegen országok képvi­selőinek részvételével hatékony te­vékenységet fejtsenek ki, továbbá kész feltételeket biztosítani a mű­szerek beszerelésére és kezelésére. Hruscsov megállapította, hogy a Szovjetunió partnerei a genfi érte­kezleten olyan javaslatokat terjesz­tenek elő, melyekről jól tudják, hogy elfogadhatatlanok. Nyilvánvalóan e kérdés megoldását akarják megtor­pedózni, amint ezt már a váratlan támadás elhárításának kérdésében megtették, miután ennek megoldását gyakorlatilag zátonyra futtatták. Ami a Szovjetuniót illeti, ismét szeretném megerősíteni ama kíván­ságunkat, hogy minél hamarabb meg akarunk egyezni a nukleáris kísérle­tek beszüntetéséről. E kérdésben az ésszerű feltételekre épülő és a rob­bontások fölötti megfelelő ellenőrzést biztosító szerződést bármikor hajlan­dók vagyunk aláírni. Hruscsov megállapította, hogy a kongresszusi küldöttek felszólalásai­ban, valamint a testvér kommunista és munkáspártok küldöttségei veze­tőinek vidvözlő beszédeiben teljes egyöntetűség és nemzetközi szolida­ritás, valamint nézetegység nyilvá­nult meg a nemzetközi kommunista munkásmozgalom összes kérdéseit il­letően. Egyszersmind megjegyezte, hogy a kongresszus tárgyalása rend­kívül ingerült reakciót váltott ki a jugoszláv revizionisták körében. A ju­goszláv sajtóban olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek ügyetlenül men­tegetni igyekszenek a revizionista politikát, el akarják titkolni a jugo­szláv nép előtt a Szovjetunió törek­vését a Jugoszláviával való együtt­működésre, el szeretnék ferdíteni az igazi helyzetet, mely Jugoszlávia és a szocialista prszágok kapcsolataiban kialakult. A jugoszláv vezetők revi­zionista politikájukkal hozzájárulnak a munkásmozgalom forradalmi erői­nek szétforgácsolásához a dolgozók létérdekeiért folytatott küzdelemben. Milyen piszkos és kihívó trükköket alkalmaznak a jugoszláv revizionisták a szocialista országok egysécének aláásására iťányuló törekvésükben, igazolja az a tény, hogy a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság állí­tólagos „ellentéteiről" terjesztett hírverésükkel kapcsolatban szándé­kaik igazolására Humphrey amerikai szenátorra hivatkoznak. Nevetséges már annak feltételezése is, hogy valamilyen bizalmas kapcso­lataim lehetnek olyan emberrel, aki maga is kérkedik a kommunizmus ellen kifejtett 20 éves aktív küzdel­mével. Mindenki, aki csak egy kicsit is jártas a marxizmus-leninizmusban, megérti, hogy egyáltalán lehetetlen bármilyen bizalmas beszélgetés Humphreyval a kommunista pártok politikájának kérdéseiről, legjobb ba­rátainkkal — Kína Kommunista Párt­jának tényezőivel való ' kölcsönös kapcsolatainkról. Mivel a jugoszláv sajtó elhallgatja az SZKP XXI. kongresszusán a ju­goszláv nép irányában hangoztatott baráti érzelmeinket, még egyszer ki­jelentjük. hogy a szovjet nép és a Szovjetunió Kommunista Pártia a legbarátibb érzelmekkel viseltetnek Jugoszlávia testvérnépei és a jugosz­láv kommunisták, az illegális és par­tizánharc hősei iránt. A Szovjetunió államvonalon az im­perialisták elleni harc és a békeharc kérdéseiben továbbra is együttműkö­désre fog törekedni Jugoszláviával, együtt fog vele működni minden olyan kérdésben, melyekben állás­pontjaink megegyeznek. Hruscsov zárőbeszéde végén kije­lentette: „A XXI. kongresszus jóváhagyja a kommunista építés nagyvonalú prog­ramját. Nagy mű vár pártunkra, hős szovjet népünkre. A hétéves terv teljesítése olyan magaslatra emeli hazánkat, hogy többé senkisem von­hatja kétségbe a kommunizmus nagy előnyeit az utolsókat rúgó kapitaliz­mussal szefnben. Büszkék vagyunk arra a nemzedék­re, mely lerakta a szocializmus alap­jainak első köveit és építette hatal­mas épületét. Kortársainkra vár az emberiség álmának megvalósítása — a kommunista társadalomnak, a világ legigazságosabb társadalmának fel­építése. Évszázadok múlnak el, de sohasem halványul el hősi korszakunknak, a szocializmus és a kommunizmus épí­tése korszakának dicsősége!" A kongresszus szerda délutáni ülése Az SZKP XXI. kongresszusának szerda délutáni ülésén elsőnek G e o r­g i j Gyenyiszov, a párt szarato­vi terUleti bizottságának (OSZSZSZK) első titkára szólalt fel. A következő szónok Viktor Fjodorov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa állami vegyészeti bizott­ságának elnöke, a vpgyiipar termelé­sének jelenlegi lényeges növekedésé­ről beszélt. Pavol Jugyin akadémikus, a Szovjetunió kínai népköztársaságbeli nagykövete beszéde jelentős részében azokkal az elméleti kérdésekkél fog­lalkozott, melyek összefüggnek a Szovjetuniónak a legközelebbi hét év­re szóló népgazdaságfejlesztési terve irányszámairól mondott beszámolóval. Most mindenkinek - mondotta Ju­gyin elvtárs, - aki meg akarja érte­ni, hogy mi a kommunizmus, a mar­xizmus-leninizmus klasszikusainak müvein kívül tanulmányoznia kell az SZKP XXI. kongresszusának anyagát is. Jugyin akadémikus azután a Kínai Népköztársaság fejlődéséről beszélt. Azután Viktor Krotov, az uráli nehézgépipari üzem igazgatója szólalt fel. Beszédében állást foglalt a kongresszuson előterjesztett azon javaslat mellett, hogy az Uralmas­üzem keretében létesítsenek kísérleti intézetet, mely nézete szerint a Szov­jetunió nehézgépipara számára szük­séges berendezések fo tervezőköz­pontjává válna. A. M. S k o 1 n y i k o v elvtárs, a voronyezsi terület küldötte megemlí­tette, hogy a terület cukorrépaterme­lése 80 százalékkal növekedett. A te­rület kolhoztagjai a múlt év folyamán hektáronként átlag 220 mázsa cukor­répát takarítottak be. A területen a tehenek átlagos tejhozama 1953-ban 957 kg-ot, a múlt évben már 2129 kg­ot tett ki. A kolhoztagok jövedelme az 1953-as évvel szemben 4,1-szere­sére emelkedett. A szónok kijelentet­te, hogy a voronyezsi területen mű­ködő számos kolhozban már 2—3 év alatt elérik a mezőgazdasági terme­lésnek az 1965-ös évre tervezett szín­vonalát. Következő szónokként K. I. S z a t­p a j e v akadémikus, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiájának elnöke mondott be­szédet. Elmondotta, hogy Kazahsztán­ban mily hatalmasak az érclelőhelyek, melyek a múltban ismeretlenek vol­tak. A szovjet geológusok Kazah­sztánban több mint 200 szénlelőhelyet fedeztek fel, melyek szénmennyisége sok százmilliárd tonnát tesz ki. A délutáni ülés befejezése előtt Sámuel Mikunisz, Izrael Kom­munista Pártjának főtitkára, L. An­g e 1 T e 11 e r i a, Bolívia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titká­ra, E d g a r W o o g, a Svájci Munka­párt főtitkára, Krisztin A n­d e r s s o n, Izland Szocialista Egység­pártja Központi Bizottságának tagja és W i 1 f r i e d Ma c a r, Új-Zéland Kommunista Pártja politikai bizottsá­gának tagja üdvözölte az SZKP XXI. kongresszusát. Ezzel véget ért az SZKP rendkívüli XXI. kongresszusa ülésének 8. napja. A kongresszus csütörtök délelőtti ülése Az SZKP XXI. rendkívüli kongresz­szusának küldöttei csütörtökön, feb­ruár 5-én már kilencedszer jöttek össze a nagy Kreml-palotában. Az ülésen F. R. Kozlov, az SZKP KB el­nökségének tagja elnökölt. A kongresszus folytatta a vitát Hruscsov elvtárs beszámolójáról. S e I e s z t elvtárs, az SZKP kijevi területi bizottságának titkára hangsú­lyozta, hogy a kijevi területen a leg­utóbbi három év alatt 45 százalékkal növekedett a termelés terjedelme, a munkatermelékenység 25 százalékkal emelkedett és az üzemekben mintegy 400 újfajtájú gép gyártását kezdték meg. A hétéves terv éveiben ez az j ütem még jobban meggyorsul. A kijevi területen a hétéves terv j éveiben 20 millió métermázsára növe- i lik a cukorrépa termesztését. A hús- ! és a tejtermeléssel kapcsolatos fel- j adatokat már 5 év alatt teljesítik, úgy i hogy a kolhoztagok 1963-ban a mező- j gazdasági földek minden 100 hektár­jára számítva 110 mázsa húst és 800 mázsa tejet fognak termelni. A következő szónok, K o I u s­c s i n s z k i j elvtárs, az omszki te­rületi pártbizottság titkára beszéde bevezető részében hangsúlyozta azo­kat az érdemeket, melyeket Hruscsov elvtárs a párt lenini kollektív vezeté­sének felújítása terén szerzett. Meg­említette, hogy Omszk az SZKP XX. kongresszusa után Hatalmas ipari központtá vélt. A villamosenergia termelése négyszeresére emelkedett és növekedett a köolajfeldolgozó a területen a legutóbbi három év alatt 26b millió pud gabona, azaz 12 millió púddal több termett, mint a szűzföl­dek megművelése előtti nyolc év alatt. Koluscsinszkij elvtárs hangsúlyoz­ta továbbá, hogy Pervuhinnak és Szaburovnak a kongresszuson el­hangzott felszólalásával nem volt megelégedve egyetlenegy küldött sem. K. Osztrovityanov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának alelnöke felszólalásában azok­kal a jelentős feladatokkal foglal­kozott, melyek a hétéves terv évei­ben a gazdaságtudományra hárulnak. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságtudo­mány feladatai egyre nagyobbak a kommunizmus felé vezető úton. Az állami tervhivatal és a minisztériu­mok mindinkább tudományos-szerve­ző központokká válnak. A gazdaság­tudomány egyre nagyobb hatást gyakorol a gazdaság irányításában felmerülő gyakorlati feladatok meg­oldására. A szónok kijelentette, hogy a tudományos-gazdasági intézmények munkája egyelőre nem felel meg a szükségleteknek. A közgazdászok el­sőrendű feladata, hogy segítséget nyújtsanak a kommunista építőmun­ka gyakorlatában. Osztrovityanov akadémikus beszé­de további részében a gazdasági el­mélet számos új problémájáról tett említést. Hangsúlyozta, hogy a szo­cialista világrendszer hét év alatt a nemzetközi árucsere és pénzfor­nagyipar is. Az első köolajfeldotqozó ; galom terén is több mint valószínű­Uzem évente 20 millió tonna kőolajat j leg vezető helyre kerül, és várható, dolgoz fel. Omszkban gyártják a [ hogy a kommunista építőmunka te­nagyszerű TU 104 repülőgépeket. J rén elért sikerek növekedésével a A területen a hétéves terv éveiben 50 j szovjet rubel fokozatosan kiszorítja további nagy vállalatot építenek fel. , az amerikai dollárt a világpiacról. A szónok az omszki területen levő ! Boriszov, a Jakut SZSZK küldötte szüzföldek megművelése terén elért hangsúlyozta, hogy a jakutok földje, sikerekről beszélve elmondotta, hogy mely egykor a cári börtön szerepét töltötte be és Oroszország egyik legelmaradottabb peremterülete volt, most virágzó országgá változik. A termelés terjedelme a szovjet ha­talom évei alatt itt 54-szeresére nö­vekedett. A szónok a továbbiakban a Jakut SZSZK kulturális forradal­máról beszélt. Az autonóm köztár­saság területén minden 10 ezer la­kosra számítva 77, míg az USA-ban csak 60 és Franciaországban 37 a főiskolások száma. A jakut földön 10 ezer lakosra 17 orvos jut. M. Mityin akadémikus, az Össz­szövetségi Társadalmi és Politikai Ismereteket Terjesztő Társaság el­nöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs beszá­molója tovább fejlesztette Lenin ta­nítását az államról. A XX. pártkong­resszus után széleskörűen kibonta­kozott a dolgozók kezdeményezése — folytatta Mityin akadémikus — nagyobb lett a társadalmi szerveze­tek jelentősége és elmélyült a szov­jet élet demokratikus centralizmusa. A dolgozók tömegei ezelőtt soha sem vettek oly széleskörűen részt orszá­gos jelentőségű kérdések megítélé­sében, mint ma. Mityin elvtárs a szocialista állam értelmezésének kér­dése alapján rámutatott arra, hogy a jugoszláv revizionisták teljes mér­tékben eltávolodtak a leninizmustól. Felszólalása további részében az ide­ológiai munka egyes kérdéseivel foglalkozott. Az ülést vezető Kozlov elvtárs az­után közölte, hogy összesen 171 i küldött jelentkezett a vitában való j résztvételre és közülük 86-an fel­! szólaltak. A kongresszus egvhangúlag ! elhatározta, hogy befejezi a vitát N. | Sz. Hruscsov elvtárs beszámolójáról, i Kozlov elvtárs egyben közölte, [ hogy a kongresszushoz Irán Néppárt­jától üdvözlő üzenet érkezett. ÜJ SZÖ 2 * 19 5 9- február fi.

Next

/
Thumbnails
Contents