Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-28 / 58. szám, szombat

Az Új technológia jelentőségei Az évzáró taggyűlés tapasztalatai az állattenyésztésben Irta: Faraga Ferenc, a szenei járási pártbizottság vezető titkára • Pártunk XI. kongresszusa célul tűzte ki a szocializmus építésének befejezését hazánkban. A kongresszus értékelte az iparban és a mezőgazdaságban elért eredményeket, ele­mezte a fogyatékosságokat és merész feladatokat tűzött ki. Mindnyájunk előtt világos, hogy az ipar fejlődése jóval gyorsabban halad élőre a mezőgazdaság fejlődésénél. En­nek ellenére hazánkban a mezőgazdaságban iš nagy sike­reket értünk el. Ma már a szövetkezeti gazdálkodás föld­az oroszkai EFSZ-ben EFSZ frl.LMiMAlMIUl m'táýdJurz Néhány konkrét példát akarok fel­hozni járásunkból hogyan juttatjuk érvényre a második ötéves tervből ránk háruló feladatokat, különösen az állattenyésztés terén. Elsősorban meg kell említenem, hogy járásunk földterületének 95 szá­zalékán szocialista gazdálkodás folyik. Ez tette lehetővé, hogy járásunk a köztársaságban tavaly is elsőnek teljesítette 100 százalékon felül a gabonabegyűjtést, tavaly decem­ber 20-án pedig jelentettük pár­tunk Központi Bizottságának a hús és a többi mezőgazdasági termék 100 százalékon felüli teljesítését. Az egységes földművesszövetkezetek bevétele is egyre nagyobb. Amíg 1956­ban az EFSZ-ek bevétele járási mé­retben 39 millió koronát tett ki, addig 1958-ban ez a bevétel 58 millió koro­nára emelkedett, 19 millióval gyara­podott. Ami pedig az EFSZ-ek oszt­hatatlan alapját illeti, ez 1956-ban 63 millió 809 ezer koronát tett ki, míg 1958-ban az oszthatatlan alap értéke 97 millió 60 ezer koronára rúg. 1956 és 1957-ben járásunk EFSZ-ei az összbevétel 7 százalékát fordítot­ták az oszthatatlan alapra, amíg 1958­ban az összbevétel 10 százalékát jut­tatták e célra. Pártunk XI. kongresszusa után a szövetkezetek IV. országos" kongresz­szusa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa tisztele­tére a járási pártbizottság irányítá­sával intézkedéseket tettünk a hek­tárhozamok emelésére, valamint az állomány tervszerinti feltöltésére és hasznossága emelésére. Szigorúan betartottuk az agrotech­nikai határidőket, különös intézke­déseket tettünk az istállótrágyával való gazdálkodásra, járásunkban tőzegbányát nyitottunk s a tőzegből komposztot csináltunk és csinálunk Istállótrágyával keverve. Többfajta komposztot csináltunk a hulladék igénybevételével. Emeltük az évelő takarmányok vetését, hek­tárhozamát úgy, hogy míg 1957-ben a szántőföldterület 14 százalékán volt évelő takarmányunk, addig 1958­ban már járásunk szántőföldterüle­tének 19 százalékán termeltünk évelő takarmányokat, ez idén pedig a szán­tóföld területének 22 százalékán ter­melünk évelő takarmányokat. A többi takarmányféléket a legjobb földekbe vetettük. A kukorica vetésének eddigi területét 30 százalékkal emeltük, ugyanígy emeltük a silótakarmány­kukorica vetésterületét. Nagy figyel­met fordítottunk az állatállomány terv szerinti feltöltésére, ami azt eredményezte, hogy a szárnyas álla­tokon kívül állatállományunk terve 100 százalékon felül teljesítve van Rendkívüli nagy gondot fordítottunk ä gazdasági épületek és istállók ide­jében való befejezésére, sőt a múlt üvben terven felül felépítettünk 12 is­tállót növendékállatok részére, sza­Dadistállőzásra. Ezenkívül felépítet­tünk két sertéshizlaldát, az egyik 800 'érőhelyes, a másik pedig 1000 sertés befogadására alkalmas Az előbb em­ített istállókon kívül egy-egy istálló '0 darab növendékállat befogadására ilkalmas, további 5 sertéshizlaldát építünk, amelyek építését rövid időn >elül befejezzük. Igy az istállók épí­ésével férőhelyet nyerünk 840 nö­endékállat részére, melyeknek nem olt sem férőhelye, sem istálló ter­ezve. Továbbá 1800 sertésnek hizlal­dát építettünk és a következő öt ertéshízlalda elkészítése után továb­i 4400 sertés nyer elhelyezést. Néhány szót az említett istállók lőnyéről. Az ilyen istállókat gyorsan jhet felépíteni. A gyakorlat azt mu­atja a szenei EFSZ-ben és másutt, ogy ezeket 14 nap alatt fel lehet plteni. Egy ilyen istálló felépítésével 70 ezer koronát takarítunk meg az FSZ-nek vagy az állami gazdaság­ak. A munkatermelékenységet 150 — 00 százalékra lehet emelni. Egészséges állatokat nevelünk, amelyek ellenállának a különféle betegségeknek. Jó minőségű Istálló­trágyát termelünk az Ilyen istállók­ban és amellett szalmahiány esetén különféle hulladékokat használha­tunk fel alomnak. Igy beszélhet­nénk további előnyökről, mint például arról, hogy az ilyen építkezéseknél sok anyagot megtaka­rítunk népgazdaságunknak azzal is, hogy jőval kevesebb anyag kell hoz­zájuk, mint az eddigi mód szerint építettekre. Az ilyen istállók építé­sénél fel lehet használni saját anya­gokat, mint például nyerstéglát, ná­dat, magkendert, stb. Röviden a sertéshizlaldák előnyeiről is szólunk, amiből már kettő haszná­latban van, öt pedig befejezés előtt áll. Ezek a hizlaldak kétfélék. Az egyik fajta 800 sertés befogadására alkalmas, a másik pedig 1000 sertés befogadására. Ezek előnyei a követ­kezők: ilyen nagy épületet egy hónap alatt fel lehet építeni, aml-pedig az előbbi módszer szerint sokszor egy évig tartott. Az építkezés költségén 1000 sertés részére 700 ezer koronát lehet megtakarítani, mert ez az épület ezer sertés részére csak 95 ezer ko­ronába kerül, míg az előbbi módszer szerint ezer sertés részére a férő­hely 800 ezer koronába került. Har­madszor: amíg azelőtt ezer sertést 4, 5 vagy 6 személy etetett, addig most ezer darab sertést egy személy gondoz, etet könnyű szerrel. A ta­karmánydarát szárított krumplidará­val, lucerna- vagy lóheredarával, szá­rított cukorrépaszelettel és más ta­karmánnyal lehet pótolni, amitől a sertések gyorsabban híznak. A ser­tések gyorsabD hizlalása lehetővé te­szi az EFSZ-eknek vagy az állami gazdaságoknak a pénz gyorsabb for­galmát, azaz gazdaságosabb, több jö­vedelmet hoz. Most néhány konkrét példával tá­masztom alá az említett épületek elő­nyeit. Ezekről nemcsak járásunk dol­gozói, hanem Szlovákia több dolgozója is személyesen meggyőződött. Például a szenei EFSZ még tavaly felépített egy 800 sertés befogadá­sára alkalmas sertéshizlaldát, amelyben jelenleg csak 500 sertés van, mivel jelenleg nincs miből az állományt feltölteni. Ezt a sertés­hizlaldát a szövetkezet az anyag­hiány ellenére mindössze hat hét alatt építette fel. Az azelőtt épített sertéshizlaldák 800 sertés részére körülbelül 700 ezer koronába kerültek, az újonnan épí­tett sertéshizlalda — beleszámítva a belső berendezést — mindössze 100 ezer koronába kerül. Ezelőtt a szen­ei EFSZ-ben 500 sertést a régi mód­szer szerint hárman gondoztak, vagy­is etettek, ma az 500 sertést az új hizlaldában egyetlen asszony gondoz­za. Rövid időn belül ebben a hizlal­dában 800 sertés lesz és akkor is egy etető fogja gondozni őket. Ezelőtt a szenei EFSZ a régi módszer szerint elért egy sertésnél egy nap alatt 30 —35 deka súlygyarapodást, míg az új módszer szerinti etetéssel 45—50 de­ka a súlygyarapodás egy nap alatt egy sertésnél, ami naponta egy-egy ser­tésnél 15 dekával többet jelent. Ez azt jelenti, hogy ha csak a meg­levő 500 sertésnél számítjuk a na­pi 15 dekával több felhízást, min­den második nap nyer a szövetke­zet egy 100 kilós sertést terven felül; ez továbbá azt jelenti, hogy egy év alatt a szövetkezet 182 és fél mázsa sertéshússal termel töb­bet, mint azelőtt. Ha. a 182,5 má­zsa sertéshúst elszámoljuk szabad­beadási áron, akkor ez minimálisan 235 ezer koronát jelent a szövetke­zetnek. Ha az építkezésnél megtakarítunk 600 ezer koronát, a munkaerő meg­takarításával 40 ezer koronát évente, akkor csak egy ilyen sertéshizlalda felépítése az EFSZ-nek, konkrétan Szencen — vagy máshol is — egy év alatt 870 ezer koronával többet jöve­delmez. Ehhez meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen sertéshizlaldában ne­velt sertések egészségesebbek, ami megnyilvánul a napi nagyobb felhí­zásban. Ehhez hasonló sertéshizlaldát ezer sertés részére építünk a Szenei Ál­lami Gazdaság pusztafedémesi osztá­lyán. Itt ezer sertést szintén egy személy gondoz könnyűszerrel — mondhatnánk, hogy egy gombnyomás­területünk több mint kétharmadán sikeresen halad. Pártunk XI. kongresszusa azt a feladatot tűzte ki me- Š zógazdaságunk dolgozói elé, hogy emelni kell a mezőgaz-1 Az oroszkai szöv etkezet teljes dasági termelést átlagban iO százalékkal és így 30 száza­á taglétszámmal a cukorgyári klubhe­lékkal emelni dolgozóink életszínvonalát a második ötéves j| lyiség dísztermében tartotta meg terv idején, Ila pártunk XI. kongresszusának határozatait S évzáró taggyűlését. A beszámolók és becsülettel akarjuk teljesíteni, rendkívül nagy feladat ^ fiíj"^^­reánk mind országos, mind járási vagy helyi méretben. B közös vacso rára, majd a munka­sal megetet ezer sertést. Ezt már le-ff egységek után járó részesedés szét­het nagybani termelésnek nevezni. A z | osztására került a sor A tagok ez­ebben a sertéshizlaldában elért ered-akttal 6 koronát kaptak egységen­ményeket könnyen ki lehet számítani 1 kén t- A tekintélyes penzosszeg átvé­az előbb említett példából. Továbbá a a tele kellemes meglepetést váltott ki szenei EFSZ még tavaly felépített két ® a z egész tagság körében. Pillana­istállót szabadistállózás céljából a | tok alatt forró lett a hangulat a növendékállatok részére. E két istálló S színházteremben. Ehhez a hangulat­140 fiatal állat befogadására alkalmas, f hoz aztán Karvai Lajos népi zene­A két istálló felépítési költsége mind- S kara adta meg a tempót kivilágos össze 60 ezer koronát tesz ki. Ebben j| kivirradatig. a két istállóban jelenleg 160 növen- a dékállat van elhelyezve. Amíg a régi | (ji lendülettel a tiolnap felé módszer szerint a 160 állatot 6, 7, sok- a szor 8 egyén gondozta, addig ezt ma a Másnap a déli órákban felkeres­ketten gondozzák. Ha a két istállónál g tük Csudai Józsefet, az oroszkai megtakarított pénzt összeszámoljuk, S szövetkezet elnökét, akkor ez egy év alatt a szövetkezet- § Első kérdésünkre a következőkről nek 450 ezer koronát jelent. a tájékoztat bennünket: Továbbá a múlt évben felépítettünk | - 370 hektáron dolgozunk... Nem néhány rögtönzött tyúkólat, több mint ® sok - mondja mosolyogva -, de 100 kutat kint a határban, több mint |j ezen a kevésen is nagy eredménye­40 ezer m' komposztot csináltunk, @ ket akarunk elérni. Jelenleg 50 tehe­néhány helyen megkezdtük a serté- a nünk, 78 növendékmarhánk, 12 lo­sek legeltetéses nevelését, ami azt j§ vünk, 30 kocánk, 70 hízónk van az eredményezte, hogy egy kilő sertés- ® első negyedévi beszolgáltatáshoz, hús kitermelése a tervszerinti 6,201] 70 süldőnk, 80 szopós és választott korona helyett csak 4 koronába ke- ® malacunk van 20 kg súlyig. Baromfi­rült. Bevezettük és ez évben széle- 1] állományunk kiszélesítését a múlt sebb alapokra helyeztük a szarvas- š évben is szorgalmaztuk, marhák szakaszos legeltetését. jfj _ A mtilt é v tapasztalataiból ki­Ha csak a most terven felül újon- a indulva az 1959. évre milyen terveik nan felépített 12 istállót, a 7 sertés- |] vannak ? — kérdeztük, hizlaldát vesszük számításba, bele a - Részemről legfontosabb a bei­nem számítva az új munkamódszerek ® terjes gazdálkodás biztosítása, hogy más fajtáinak bevezetését, akkor ez ® fokozhassuk a terméshozamokat, évente öt és félmillió koronát jöve- ®Nem mondom, tavaly előfordultak delmez EFSZ-einknek és állami gaz­g hibák a gabonanemúeknél, de jelen­daságunknak a járásban. Persze ezek-® tő s eredményt értünk el a cukorré­nek az új munkamódszereknek a be-| páná l Átlagos hektárhozamunk 400 vezetése más előnyöket is biztosit n mét ermázsa volt. Ez nem jelenti azt, járásunk dolgozóinak, mint például ® azt, hogy állatállományunkat ily mó-g don csak tavaly a szarvasmarhánál a 1590 darabbal, a sertéseknél pedig |j 2322 darabbal tudtuk emelni. Igy el- B értük azt, hogy az ötéves terv szerint @ e téren reánk háruló feladatokat be-® Érthetetlen - és elszomorító -, csulettel teljesítettük. E hogy egy régi( már a t% éves ju W_ Meg kell említenem, hogy az emlí- B leuma felé közeledő szövetkezet még tett épületeket és új munkamódsze- ® mindig kezdeti nehézségekkel küzd, rek bevezetését saját kezdeményezé- B még mindig a tagoknak a szövetke­sünkből értük el, sőt az említett épü- [§] zethez való viszonyával és a munka­letek tervrajzai is a mi járásunkban a fegyelemmel van baj. Pedig így van készültek. ® a szepsi járás egyik legrégibb szö­Az elért eredményekben nagy ré- ® vetkezetében, a csécsi EFSZ-ben. A ... , , „ ... . ® kezdet eveiben nagyon sokszor pél­szbk van EFSZ-eink tag ainak es ® dának áIlították a 9 y többi eI é J , allaml gazdaságaink dolgozoinak, ^ szövetkezetet, s ma már a rosszul de nem kis részük van benne járá- ® gazdálkodók közt emlegetik. Az évek sunk Ifjúságának is. ® óta bomlasztó, de mindig csak el­hogy ez idén ennél a számnál meg­állunk. Számunkra kétszeresen ki­fizetődő a cukorrépatermesztés, mi­vel földjeink a cukorgyár körül te­rülnek el, azonkívül rendelkezésünk­re áll - csekély költséggel — a cukorgyári mésziszap, mint elsőren­dű talajjavító anyag. Minél inten­zívebben szorgalmazzuk a cukorrépa termelésének fokozását, annál je­lentősebben tudjuk biztosítani álla­taink részére a takarmányt (répa­fej, nyers és száraz szelet, melasz), de ezáltal növeljük a tejhozamot is, ami igen fontos dolog. Ez a helyzet kertészkedésünkben is. A fő súlyt a paradicsom és a paprika termesz­tésére fordítjuk, mivel egyéb zöld­ségfélékre feleslegesnek tartjuk te­rületeink felhasználását. !Mi a legfontosabb Csudai József elnök e kérdésre magabiztos feleletet adott: — Mindenekelőtt szövetkezetünk belső életének egyensúlyba hozása — mondotta mosolyogva. Nekünk nincs takargatni valónk. Tudjuk, hogy nemcsak nálunk, de egyebütt is befészkelte magát az egyenetlen­ség. Ezt az átkos hagyatékot na­gyon szeretném kitörölni szövetke­zetünk életéből. Ezekben a tulaj­donságokban rejtőzik a munkamorál süllyedése... Igy is mondhatnám: a múlt és jelen áll egymással szem­ben. Akik megértik a haladás és fej­lődés parancsait, azok igyekeznek indulni, de a múltat keresők és a múlton rágódok korlátokat állítanak eléjük. Csudai József elnöknek ez a meg­állapítása igen helytálló. Sőt mond­hatnánk: igen komoly tézis. Látni, hogy az oroszkai szövetkezetesek jól választottak. Csudai József látóköre — paraszti mivolta ellenére is — mindenekelőtt túl van a tegnap ha­tárain, nagy olvasottsága, komoly­sága, életrevaló előrelátása és sze­rénysége biztos záloga az új Orosz­ka jövőjének. (P.S.) Válaszúton a csécsi EFSZ Járásunk ifjúsága csak a múlt év- E kendőzött visszásságok, hibák válsá­„„„_ „ff I„ ® 9° s helyzetbe sodorták a szövetke­ben 420 ezer br gádorát dolgozott le £ 2ete t. Most már a & js beWt j mezőgazdaságunkban es 40 ezer m'a _ egy kissé késö n _ hogy tovf ijJ b komposzt kitermelésénél is nagymezt így nem lehet folytatni. A leg­munkát végzett. A tőzeg kitermelése ® első lépést már megtették a szövet­csaknem teljes egészében járásunk a kezet megszilárdítása felé: a viha­ifjúságának érdeme. Szeretnék említést tenni egy ifjú sági munkacsoportról, amely az ig- ® ® ros lefolyású évzáró közgyűlés végre w felfedte a hibákat. A szövetkezet minden hibájának rami EFSZ-ben az állattenyésztésben jSj gyökere a laza munkafegyelemben és dolgozik. Ez az ifjúsági munkabrigád " 1 1 ° ••»*»»««».«.».» „„IA valóban szép eredményeket ért el. Az évi tojáshozam egy tyúktól egy évre 164 darab, a csirkék nevelését 150 százalékra teljesítették, 100 nö- i szövetkezetet: vendékállatnál elértek napi 70 deka i felhízást, a tuberkulózist 100 növen- | dékállatnál 70 százalékról 7 százalék- | ra csökkentették (külső legeltetéssel í stb.). Az ifjúsági munkabrigád azt j kérte a CSISZ Központi Bizottságától, I hogy megkaphassa a szocialista mun- [ kabrigád címet. Így beszélhetnénk [ további elért sikereinkről járásunk- j ban — mind a gazdaságban, mind a j politikai vagy kulturális munka terén. Az elért eredmények fő szerve­a tagoknak a szövetkezethez való nem kielégítő viszonyában keresendő. A tagok egy része nem tekinti el­sődleges megélhetési forrásának a megvan a háztáji gazdaságuk — ez sok esetben na­gyobb a megengedettnél -, több család ipari keresetből él — a szövetkezeti munka ezeknél csak mellékes -, néha elmennek dol­gozni, néha nem ... A Begyűjtő Vál­lalat Is hozzájárult a csécsi EFS2 gyengítéséhez. Hizlalási szerződése­ket kötött a tagokkal és a nem ta­gokkal: konfiskált nagygazdákkal s ezzel a szövetkezettől vonja el a munkaerőt. Sajnos, csak most, ezen .. , .. .. , , „ ,. gyűlésen vetették fel, hogy miért zoje jarasunkban a járási partbi- a nem az EFSZ-szel köt hizlalási szer­zottság és a pártalapszervezetek. |j ződést? Jó és merész szervező munkájuk- B igazán nak köszönhető a siker. Párttag- ® veszteséglistáján olyan tételek sze­jaink maguk is meggyőződtek az Š repelnek, mint 40 htktár szudáni fű, Ilyen körülmények között nem csoda, Hogy az EFSZ új munkamódszerek bevezetésének ä eredményeiről és ezért tudták és f J^"' tudják mozgósítani járásunk dolgo- ® ut á„ zólt a pártunk és kormányunk által kitűzött feladatok teljesítésére. Az elért eredmények ' járásunkban nem jelentik azt, hogy babérjainkon pihenünk, hanem még nagyobb ered­a lóhere jelentékeny része, a ba romfiállomány túnyomó része — s sorolhatnánk tovább... S ezek csodálkoznak a tagok, hogy költségvetésük felborult, s a zár­számadás már egy fillért sem tarto­gatott számukra? Csécs gazdag falu. Bár a szövet­kezet az utolsó években mindjob nalíčili ii i t_y ti ayyvuu cícu F=j " mények elérésére serkentenek, továbbá | >™ n gyöngült, a falu lakossága mégis arra is. hogy megérjük meg, é vő fo- | tS^fau* I", "j gyatekosságainkat es minden eron-1 gazdagodásnak még továb b, bizony í_ ket s tudásunkat latba vessünk öt éves tervünk négy év alatti teljesíté­séért. ® tékáit sorolhatnánk. De ez így nincs g rendjén! Mit csináljanak azok a be­Scsületes, dolgos szövetkezeti tagok, akiknek a szövetkezeten kívül nincs más megélhetési forrásuk — több­ségük a falu legszegényebb dolgozó parasztjai közül való — s hiába igyekeznek, a többiek gyenge mun­kája miatt nem tudnak keresni. Nagyon is érthető ezeknek a felhá­borodása. Főleg a szövetkezetben maradt fiatalok panaszkodnak: Pel­legrin Dénes, Szoklovszky János, De­tesz Richárd és a többi 25 — 30 éves fiatal. Hiába igyekeznek, hiába dol­gozzák le a legtöbb munkaegységet — a más kereseti forrással bíró, a szövetkezeti munkával nem törődő tagok miatt nem kapják meg mun­kájuk teljes ellenértékét. Csoda, ha ezek a fiatalok el akarnak menni a faluból? Ma, amikor minden EFSZ arra törekszik, hogy minél több fia­talt nyerjen meg a szövetkezeti gon­dolatnak! Az évzáró közgyűlés új vezetősé­get választott. Az új elnök Kuzder Ferenc lett, s rajta kívül még 4 kommunistát választottak a vezető­ségbe. Az új vezetőségre nagyon sok munka vár: 400 ezer koronás hiányt, laza munkafegyelmet, komoly szervezési hiányokat kaptak „örök­ségül" az előző vezetőségtől. De ha végre a tagság is megérti, hogy munkafegyelem és becsületes munka nélkül nincs jó szövetkezet és nincs jövedelem, s ha majd a szövetke­zeti vagyonnal legalább olyan jól fognak gazdálkodni, mint valamikor magánvagyonukkal, akkor majd min­denki megtalálja számítását. Addig pedig csak azok élnek jól, akiknek mellékjövedelmük van. Kuzder elv­társ tudja, hogy mit kell tennie. — Mindenben a tagságra akarok támaszkodni — mondta. Ez helyes! Csak annyit lehetne hozzátenni, hogy elsősorban azokra a tagokra kell támaszkodnia, akik a szövetkezet minden munkájából ki­veszik részüket, s akik teljesen szö­vetkezeti munkájukból élnek! Ezek­nek a szava a mérvadó. S jobban meg kell becsülniök a fiatalokat. Na­gyon sok szövetkezet megörülne a Pellegrin, Szoklovszky-fiúknak, s nem bánna velük mostohán. Ha ezek a fiatalok is otthagynák a szövetke­zetet, akkor rosszabb helyzetben lennének! Nehéz év előtt állnak a csécsi szövetkezetesek, de ha komolyan ne­kilátnak munkájuknak, akkor tízéves évfordulójukat már szebb eredmé­nyekkel ünnepelhetik majd meg. KOVÄTS MIKLÖS ÜJ SZÖ '2 * 1959- február 23.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents