Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-28 / 58. szám, szombat

Z ŰJSZÖ Eredményeinket főleg a szövetkezetnek köszönhetjük Mindennél szebben beszél községünk­ről. Udvaráról a már országos hírnévnek örvendő EFSZ-ünk. Ez a szövetkezet ép­pen tíz esztendeje alakult. Akkor még csak 29 előrelátó, haladiszellemü kis­és középparaszt kezdeményezéséből ala­kult. Ma azonban a 29 család több mint félezerre s a szövetkezet földterülete több mint 5000 hektárra emelkedett. A jó gazdálkodásnak eredménye az a telep, ahol az EFSZ állatai vannak, s mely te­rületre nézve megfelel egy jó kis falu nagyságának. S mindez kié? Mindnyá­junké! Az EFSZ-ben olyan üvegházat ta­lál a szemlélődő, amelynek kevés párja van. Ennek köszönhető, hogy már a ké­ső téli hónapokban is friss zöldségfélét fogyaszthat a község lakossága. Nem sza­bad azonban arról sem megfeledkezni, hogy a kultúrház, melyet a szövetkezet átvett csak azóta nevezhető kultúrház­nak, mióta a szövetkezet átvette. Két esztendő alatt a szövetkezet 100 000 ko­ronát fektetett bele s a télen 47 000 ko­ronáért vett különféle berendezést. Most olyan színpad és berendezés fogadja a lakosságot, mely minden igényt kielégít. Azonban van még más emütésre mél­tó is. Itt van pl. az a sok épület, amely az elmúlt két év alatt épült fel. Érmek a száma nem kevesebb mint 100. Köz­ségünkben 1127 rádiótulajdonos van és 55 televíziós előfizetőnk. Falunkban 875 nyugdíjas él. Vagy menjünk tovább. Ma már közsé­günkben egyre kevesebb a sáros utca. Van községünknek közszolgáltatási üze­me is pl. borbély, lakatos, kovács, fuva­rozó, rádiójavitó és szerelő-üzem. Ezek száma is évről évre szaporodik. Mindezeket az eredményeket főleg a szövetkezet létezésének köszönhetjük fa­lunkban. Nagyon fontos tehát, hogy a még szövetkezeten kívül állókat is meg­nyerjük a belépésre s így a jövőben még gyorsabban haladjunk előre a fejlődés útján. Sáfi Árpád, Iskolaigazgató, Udvard IGYEKVŐ EMBEREK Á királyhelmecl járásban azt beszélik a bolyiakröi, hogy nagyon igyekvők. Már 1951-ben megalapították a földművesszö­vetkezetet és ami a gazdasági fejlődést illeti, igen gyors iramban haladnak. A fa­luban már nincs egyénileg gazdálkodó földműves. Mindannyian meggyőződtek már arról, hogy a közös munka nagyobb lehetőségeket ád a hektárhozamoknak és az állatok hasznosságának növelésére és egyben nagyobb jövedelmet biztosit a falusi dolgozóknak. Örültek a szövet­kezeti tagok az EFSZ évzáró taggyűlésén, amikor 10—10 korona jutalékot kaptak minden munkaegységre. A szövetkezeti tagok jó gazdálkodásá­nak eredményeként kiépül a falu. Eltűn­nek a nádfedeles lakóházak. Már csak három húzódik meg az új, világos és egészséges családi házaf árnyékában. Á felszabadulás óta mintegy 50 házzal teljesen új szövetkezeti sor épült íel. Malom-utcának hívják. A szövetkezet sok gazdasági épületet épített. Oj fogyasztási szövetkezeti bolt is nyílt községünkben az élelmiszert árú­Levél Kőhídgyarmatról Kis falunk, Kőhídgyarmat a hegyek al­ján épült. A falu bizony kicsiny, de an­nál nagyobb berine a sürgés-forgás, külö­nösen azóta, hogy lakói közösen dolgoz­nak. Falunk népe is megértette, hogy a közösben többet és jobbat lehet termelni és így megalakult az egységes földmű­vesszövetkezet. Az őszleket már közösen vetették el a szövetkezet tagjai, felszán­tották a barázdákat, eltűntek a határ­ból a kisparcellák. Felépítették a tyúk­farmot is, amely szintén az EFSZ-tagok és a dolgozó nép jólétét fogja növelni. A ml kis falunk Igazi szövetkezeti falu, az EFSZ-nek minden kis- és kőzépparaszt •tagja lett. Bánovszky László, Kőhídgyarmat. Sltő üzleten kívül, melyben méteráruk, vasáruk, rádiók, vlllanygépek és kész ru­hák kaphatók. Azelőtt Királyhelmecre jártunk vásárolni ipari cikkeket, most már nem kell ilyesmire időt veszteget­nünk. Ami a kulturális munkát illeti, néhány évvel ezelőtt jelentős kultúrmegmozdulá­sok voltak falunkban. Ezt főleg az idő­sebb emberek szervezték. Bizony akkor egyik színelőadás a másikat követte. Ezen a téren lemaradtunk. A CSISZ-szervezet javíthatna ezen, mert az, hogy a ván­dormozi helyett saját mozink szórakoz­tatja a lakosságot, még nem minden. A kultúrális forradalom még sok egyéb feladattal függ össze. S ha az ifjúság igyekezetét jobban összpontosítjuk erre, még szebb eredményeket érünk el. Molnár János, Boly. Bizalom bizalmat szül Ä kisgéresi (királyhelmecl járás) fia­talok alig fél évvel ezelőtt megalakítot­ták a falu CSISZ-szervezetét. Nem vé­letlen, hogy ' azóta több mint félszázra emelkedett a tagok száma, hiszen az ifjúmunkás, aki tanítójától, idősebb mun­katársaitól, mesterétől nemcsak a szak­tudást kapja meg, de az egész élet gaz­dag tapasztalataiból is meríthet, megsze­reti a társadalmi tevékenységet, megnő előtte a közösségért végzett munka be­csülete. S ha már itt tart. csak egy lé­pés, hogy benyisson a CSISZ-szervezet ajtaján: — Elvtársak, közétek akarok tartozni, adjatok nekem is megbízatást. Idősebb elvtársak is ellátogatnak a szervezetbe. Elmesélik élményeiket, fel­elevenítik a régi nehéz harcok emlékeit. GéresI László, Kisgéres Megszépült Királyrév rAz elmúlt évek során Királyréven is nagy változások történtek, a falu élete teljesen átalakult. A helyi nemzeti bizott­ság kezdeményezésére új péküzem léte­sült, az utcákat gyümölcsfákkal szegé­lyezték, két utcában járdát is készítet­tek, amihez önkéntes brigádmunkával já­rultak hozzá a falu lakói. A falu szépí­tését célozza az átépített iskola, amely­nek zárt folyosója és udvarán mélyfúrású új kútja van. A faluban már nyolc tele­víziós vevőt, vásároltak és annyi új házat építettek a legutóbbi évtized alatt, amennyi ezelőtt 50 év alatt sem épült. Az is igen nagy eredménynek számít, hogy a falu minden gazdája belépett az EFSZ-be és falunk szövetkezeti falu lett. A lakosság nem hanyagolja el a kultúrá­lis munkát sem. Az ifjúsági és sport­szervezetek is szép eredményekről szá­molhatnak be. Bakó János, Királyrév, Alois Preclik és fe­lesége már 40 éve foglalkoznak bábúk készítésével. A há­zaspár jelenleg a jaroméri Közüzemi Vállalat bábukészítő részlegében dolgozik. A vállalattól a leg­utóbbi időben a rychnovi tanonciskola bábszínháza számára 70 nagy bábut, a prágai gyermekott ­hon számára pedig egy egész sorozat kisebb bábut ren­deltek. Jaroslav Sládek — ČTK - felv. Az elnyomottak merész vállalkozása A napokban volt a világtörténe­lem érdekes, bár nem annyira gyakorlati, mint inkább erköl­csi jelentőségénél fogva fontos ese­ménye — a münsteri kommün meg­alakulásának 425 évfordulója. 1534 február végéhez fűződik ez az esemény, tehát 9-10 évvel a német parasztháború után zajlott le. Ezért ettől elszakítva, s nem közvetlen ki­hatása szempontjából vizsgálva nem is tudnánk helyesen megítélni je­lentőségét. A XVI. század vallási formában megindult nagy társadalmi mozgal­mának, a parasztmozgalmaknak szá­zada volt. Ismert tény, hogy a német parasztháborúban szerepet játszott a jobbágyrendszer megszüntetésére és a helyenként gyakran misztikus elképzelésekbe burkolt egyenlőség­nek megteremtésére irányuló pa­rasztmozgalom. A német paraszthábo­rú vérbefojtása után Németországból és Hollandiából tömegével menekül­tek a vasztfáliai MÍinsterbe, az újra­keresztelők szektájának hívei, az anabaptisták. Lényegében Münzer Ta­másnak, a német parasztháború nagy vezéralakjának, a radikális reformá­tornak szélső irányzatához tartoztak, és vallási tanaikkal bizonyos forradal­mi, társadalmi elméleteket hoztak magukkal Münsterbe. Méltán nevez­hetjük őket Münzer Tamás szellemi örököseinek, különösen a kilializmus­ról, azaz az „elkövfetkező ezeréves birodalomról" hirdetett tanaikat ille­tően, melyekről Engels ezt írta: „ez a program Isten földi országának, a megjövendölt ezeréves birodalomnak azonnali megvalósítását követelte olymódon, hogy az egyházat helyez­zék vissta' alapjaira és tüntessenek el minden intézményt, amellyel ezzel az állítólag őskeresztény, valójában azonban nagyon is új egyházzal ellen­tétben áll. Ám isten országán Mün­zer nem mást értett, mint olyan társadalmi állapotot, amelyben nin­csenek többé osztálykülönbségek, nincs magántulajdon és a társadalom tagjaival szemben önálló, tőlük ide­gen államhatalom. Minden fennálló hatalmat meg kell dönteni, ha nem Kisfaludi-Stróbl Zsigmond kiállítás Bratislavában Bratislavában, a Szlovák Nemzeti Képtárban vasárnap, március 1-én 11 óra­kor kiállítás nyílik Kisfaludi-Stróbl Zsig­mond magyar szobrászművész alkotásaiból. Az 1884-ben született műyész a .kiváló •modern magyar képzőművészek csoport­jához tartozik. Kisfaludi-Stróbl Zsigmond dekoratív domborműveken kívül számos mellszobrot például Vorosilov, G. B. Shaw angol író és Sommerset-Maugham mell­szobrát is elkészítette. Az ő alkotása Bu­dapesten a Gellért-hegyen felállított győzelem emlékmű. Életművéért a kiváló szobrásznak a Nemzeti Művész címet adományozták és Kossuth-díjjal tüntették ki. alkalmazkodik ehhez és nem akar csatlakozni a forradalomhoz; minden munka és minden vagyon közös le­gyen és a legteljesebb egyenlőséget kell megvalósítani. (Engels: A német parasztháború 39. oldal. Szikra ki­adás).' A Matis Jan és Leiden! János ve­zette anabaptisták 1534-ben megsze­rezték a többséget a városi tanácsban és a város fejét, a püspököt száműz­ték. Ezzel jelt adtak egy hűbérelle­nes felkelésre. A felkeléshez egész Németországnak és Hollandiának csatlakoznia kellett volna, ám ez nem történt meg. A hatalmat 12 tagú tanács gyako­rolta. Rövidesen forradalmi intéz­kedéseket hajtottak végre, melyek ugyan a társadalmi élet gyökeres megváltoztatására irányultak, de ko­rántsem jelentettek kommunizmust a szó igazi értelmében. így földet osztottak közös megművelés céljából, bevezették a termékek egyenlő el­osztását, elkobozták a gazdagok arany- és ezüsttárgyait, megszüntet­ték a pénzt, közös lakomákat ren­deztek, amelyek az őskeresztények szeretetlakomáihoz, — agapéihez, ha­sonlítottak. Az egyenlőségnek ezek az elemei azonban csak az elosztásban jelen­tettek „kommunizmust", hisz nem szándékoztak megszüntetni a magán­tulajdont, a társadalmi bajok tulaj­donképpeni forrását. így mozgalmuk legfőbb jelentősége a hűbérrendszer elleni forradalmi fellépésben van. Hogy mégis érzékeny csapást mér­tek a hűbérurakra, az abból is kitű­nik, hogy amikor az elűzött feudáli­sok szövetkeztek és 16 hónapi fenn­állás után 1536. június 25-én vérbe­fojtották a münsteri kommünt, ke­gyetlenül és egyáltalán nem „ke­resztény szeretettel" viseltettek a legyőzöttekkel szemben. Leideni Já­nost, az anabaptisták vezérét kín-* halálra ítélték. A münsteriek merész vállalkozá­sukkal fáklyavívők voltak azon az űton, néhány évszázaddal később a párizsi kommunardok magasra emel­ték az igazi kommunizmus zászlaját. _ L. L. Sikeres bemutató a Magyar Területi Színházban (CTK) - A Komáromi Magyar Területi Színház csütörtökön este ez idei második bemutatójaként Stefan Munk rendezésében előadta Valentin Katajev szovjet szerző „Bolondos vasárnap" című vígjátékát. A víg­játék az 1926-os évből me­ríti tárgyát és élesen bírálja e kor jellegzetes fogyatékosságait. A da­rab komáromi rendezése hangsúlyoz­za azokat a problémákat, amelyek ma hazánkban is időszerűek. Az együttes tagjai jó teljesíményükkel hozzájárultak a bemutató sikeréhez. BIZTATÓ EREDMÉNYEK ­további jó munkára lelkesítő új feladatok A szocializmus építése befe­jezésének időszakában jelentős mér­tékben növekszik a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek felada­ta. Politikai nevelő, szervező és kul­turális tevékenységük továbbfejlesz­tésével hozzá kell járulniok a XI. kongresszus határozatainak teljesí­téséhez. Ezt a feladatukat a Banská Bystrica-i kerület tömegszervezetei jól kezdték és sikeresen folytat­ják. A kerül'et dolgozói aktívan vesz­nek részt a Nemzeti Front szerveze­teinek munkájában, nagy érdeklő­dést tanúsítanak a kultúrális és népnevelő munka iránt. A lakosság nagy többsége szívesen kapcsolódik be a Nemzeti Front által szervezett akciók végrehajtásába is, melyek eredményei a kulturáházak, iskolák és egyéb közhasznú berendezések felépítésében jutnak kifejezésre. Tavaly a kerületben a lakosság te­vékeny részvételével 24 kultúrház épült fel és 55 községben szerel­tékk fel a helyi hangos híradót. Ezenkívül az állam anyagi eszközei­nek felhasználása nélkül — a nyil­vános kulturális rendezvényekből befolyt összegből — 40 televíziós készüléket, 40 vetítőgépet és 18 szín­padot vásároltak. A tömegszervezetek á" népművelési munka más területein Is kitüntették magukat, hiszen több mint 13 ezer 388 különböző témájú előadás., szer­veztek meg, melyeken közel 700 ezer ember vett részt. Természetesen a legtöbb előadás a szövetkezeti gaz­dálkodás továbbfejlesztését tartja szem előtt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy néhány nappal ezelőtt már az 50Ô. szövetkezet alakult meg a ke­rületben. És alig akad nap vagy hét, hogy újabb szövetkezet alakulásáról nem érkezne hír. Ilyen jelentés fu­tott be a minap Ipolykeszi községből, ahol a kis- és középparasztok dön­tő többsége a nagyüzemi gazdálko­dást választotta. A Nemzeti Front szervezetei a népművelési munka különböző for­máinak alkalmazásával nevelik és világosítják fel a dolgoizó paraszto­kat, hogy a kerületben még a folyó évben befejezhessék a mezőgazda­ság szocialista építését. Az agitá­ciós munkát azonban más intézmé­nyeken, pl. a népkönyvtárakon, film­előadásokon keresztül sem hanyagol­ják el. A múlt évben összesen 30 ezer 800 különböző népművelési megnyilvánulást tettek lehetővé, és a műkedvelők mellett a hivatásos művészegyüttesek 793 esetben lép­tek fel értékes kulturális műsorral. A nemzeti bizottságok irányítása mellett műkötiő népkönyvtárak pedig — ahol félmillió kötetet meghaladó különféle könyvet tartanak nyilván — 627 ezer kötet könyvet kölcsö­nöztek ki. Az életszínvonal emelkedésének, a lakosság kulturális igényei növeke­désének egyre meggyőzőbb bizonyí­tékaival találkozhatunk. Ez idő sze­rint a kerületben 142 mozi a nemzeti bizottságok irányításával és 216 a népművelési szervek gondozásában igyekszik kielégíteni a közönség kultürálís igényeit. A népművelődési intézmények ' keretében ezenkívül 633 különböző kultúrcsoport műkö­dik, melyekben 442 szlnjátszócso­port nyújt vidám szórakozást a vá­rosiaknak és a falubelieknek. A kul­túrcsoportok mellett igen sok köz­ségben és városban körök és szak­csoportok is munkálkodnak, külön­féle tanfolyamokat szerveznek, ahol mind a nők, mind pedig a férfiak szakmájuk szerint tökéletesíthetik tudásukat. Nemrég, amikor a Nemzeti Front kerületi bizottsága ülésezett, egyön­tetű örömmel állapíthatta mag, hogy a társadalmi szervezetek nagy részt vállaltak magukra a kulturális és népművelési munkából. A Nemzeti Front kerületi bizottsága a népműve­lési munka mellett nagy sűlyt he­lyezett és fektet ma is a városok és falvak szépítésére irányuló ak­ciókra, mivel ez is szorosan össze­függ a szocializmus építésének fel­adataival. Ebbeli törekvését szorosan egybekapcsolta a nemzeti bizottsá­gok akcióprogram terveivel; e té­ren is elismerést érdemlő sikerekről beszélhetünk. Ismeretes, hogy a lakosság szíve­sen vesz részt azokban az akciók­ban, melyek saját igényeinek kielé­gítését, a kulturális élet továbbfej­lesztését szolgálják. A már említett 24 kulturházon kívül a kerületben 4 új iskola épült fel és 5 bölcsődét, 9 nemzeti bizottság hivatalos helyi­ségét, 10 tüzoltószertárat és 79 he­lyi híradót állítottak a dolgozók szol­gálatába. A Z akció keretében a lakosság 17 millió 980 ezer órát dolgozott le és 156 millió korona ér­tékű művet alkotott. Egy-egy lakos­ra átszámítva ez 298,80 korona ér­téknek és 33,8 óra társadalmi mun­kának felel meg. Az ifjúság nemes kezdeményezését főképp a CSISZ III. kpngresszusa tiszteletére indított verseny ered­ményein mérhetjük le a leghívebben. A fiatalság 5 ezer tonna vasat gyűjtött össze és 1 millió facseme­tét ültetett ki, A patakok szabályozá­sát 23 ezer 366 méteren hajtotta végre és 457 ezer 280 négyzetméter terület befűvesítését segítette elő. Nagy eredménye ez a kerület ifjú­ságának, akik emellett a termelő munka más szakaszain is jól és hoz­záértőén állják meg helyüket. Az ifjúság újabban az újítómozgalom keretében is bekapcsolódott az or­szágos méretű versenybe, melynek bár még csak kezdeti, de annál ígé­retteljesebb sikereiről adhatunk szá­mot. Nem véletlen tehát, hogy a CSISZ szervezetei a múlt évben a legtöbb társadalmi munkát, 2 millió 242 ezer óra ledolgozását vállalták és vállalásukat becsületesen végre is hajtották. Utána a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom köze! más­félmillió órával és a Csemadok 82 ezer 371 órával következik. Most, amikor a Z akció múlt évi eredményeit összegezik, kitűnt, hogy a járások versenyéből a losonciak kerültek ki győztesen, ahol az al­kotott mű értéke 19 és félmillió ko­ronára rúg. Az egy lakosra eső ér­ték meghaladja a 450 koronát és 65 óra társadalmi ledolgozását. A já­rási nemzeti bizottság a Z akció al­kotásainak felépítésére a pótkölt­ségvetésből közel másfélmillió ko­ronát fordított. Ez idén a Z akció és a nemzeti bizottságok akció programtervei fő­leg az iskolák építésére irányulnak, mivel a kerületben tanterem-hiány mutatkozik. A terv legalább 24 új iskola építésével számol, a Z akció keretén belül viszont 59 tantermet szükséges felépíteni. E terv megva­lósulása jelentősen elősegíti a több műszakban végzett tanítás csökken­tését és a tanítási színvonal emelé­sét. A társadalmi szervezetek tehát a Nemzeti Fronttal karöltve most erre helyezik a legnagyobb súlyt amiben minden bizonnyal az egész kerület lakossága támogatni fogja őket. A kerületi nemzeti bizottság ta­nácsa a Z akció feladatainak telje­sítésére a járások között szétosz­totta az anyagi eszközöket. A füle­ki járás például 850 ezer koronát kap melyből még az idén Almágyom és Ajnácskőn új iskolát, Egyházas­báston pedig egészségügyi központot kell felépíteni. Tornaijának a KNB tanácsa közel músfélmilliős koronát juttat. Az összeg egy részéből Csí­zen és Gömörpanyiton új iskolát építenek a többit a rtéhi és a mi­hályi kultúrház létrehozására és a Turec-patak szabályozási munkái­nak első szakaszára fordítják. Ipoly­ságon bizonyára nagy örömet vált majd ki, hogy Gyügyön felépül az új iskola, Deménden, Egegen, Pe­reszlényben stb., pedig kultúrházat létesítenek. A kékkői járás Kiszellő községében és Üjfalun ugyancsak az iskola építését irányozták elő, míg a nemrég szövetkezeti községgé vált Ipolykeszi új kultúrházat kap. Ezek a feladatok - bár min­den akciót ner i említettünk meg ­a kerület valamennyi társadalmi szervezetétől, a Nemzeti Fronttól nagy erőfeszítést követelnek. Ugyan­úgy azonban, ahogy tavaly, valószí­nűleg ebben az évben is nagy meg­értésre találnak a tervek annál is inkább, mivel a pártszervezetek tel­jes erővel támogatják a mozgalom kibontakozását, melyben a nemzeti bizottságok segítsége sem marad el. Szombath Ambrus ÜJ SZÖ 4. S 1959. február 28.

Next

/
Thumbnails
Contents