Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-27 / 57. szám, péntek

A nagyobb feladatokhoz mérten Ipari és mezőgazdasági termelésünk fokozásával, új gyárak, üzemek, lakónegyedek stb. építésével egyre több nyersanyagra, illetve építőanyagra van' szükség. E növekvő követelmények pedig mindinkább nagyobb igé­nyeket támasztanak a közlekedéssel, elsősorban a vasúti közlekedéssel szemben. A vasút megsokszorozódott feladatainak ábrázolására tipikus példa a Šurany— Hronská Dúbrava szakasz is, melyen mind a személy, mind a teherszállítás, de főleg az utóbbi az elmúlt évtized folyamán rendkívül megnövekedett. Hacsak a két legmérvadóbb üzemet említjük is meg, a tolmácsi Sz. M. Kirov Özemet — , a hatalmas korszerű kazán­gyárat es a Žiar nad Hronom-i alumínium-üzemet, könnyen elképzelhető, hány százalékkal növekedett meg e szakaszon lebonyolított forgalom. E vonalon mint egy központi el­osztóhely működik a lévai vasútállo­más. Különleges nevezetessége talán az, hogy a tájékozatlan utazót meg­téveszti északdél irányú fekvése s gyakran nem tudja, helyes vonat­ra szállt-e fel Bratislava vagy Kassa felé. A másik nem különleges, de mun­kásaink érdembeli és általában ke­vésbé ismert kiválósága az egész személyzet egyetértő munkaközös­sége, mely nagyban hozzájárul a zökkenőmentes forgalom lebonyolí­tásához. Persze a megnövekedett forgalom­ban a nem arányosan bővülő kapa­citás miatt mégis voltak fogyaté­kosságok, vagyis késések, úgyhogy a múlt évi grafikont a lévai vasútállo­máson mindössze 94,6 százalékra teljesítették. Május és augusztus kö­zött az akciótervek példás teljesí­tése révén elérték ugyan a 99,8 százalékos grafikonteljesítést, ám a megnövekedett őszi szállítások kö­vetkeztében az év végére e mutató 92,6-ra csökkent. Mindemellett elő­fordultak szervezési hibák is, nem volt kihasználva teljes mértékben a teherkocsik hordképessége és tér­fogata, úgyhogy a tonnakilométer kihasználásának évi mutatója is a 100 százalék alatt állapodott meg. Elismerésre késztet azonban 'az a tény, hogy. a múlt év folyamán egyetlen összeütközés vagy baleset sem történt az állomáson. Ez szem­léltető bizonyítéka az állomás dol­gozói fegyelmezettségének, és elő­vigyázatos magatartásának. Természetesen ez utóbbi dicséret­re méltó jelenség nem tünteti el a tervteljesítésben bekövetkezett fo­gyatékosságokat. Ha sikerült elérni az egyiket, meg kell valósítani a másikat is, függetlenül attól, hogy ez utóbbi nehezebb és aprólékos, jó szervező munkát igényel. A legutóbbi munkagyűlésen közös egyetértésben született meg az az elhatározás, hogy a szilárdított terv teljesítéséért fokozzák a szocialista munkaversenyt. Az elhatározás vé­gére Lukács Pál csoportvezető tett pontot, amikor felszólította a mun­kacsoportokat a szocialista munka­brigád címért folyó versenyben való részvételre. A gyűlésen három mun­kacsoport fogadta el a felhívást. A grafikon teljesítését azonban ér­tékes kötelezettségvállalásokkal is elősegítik. A Februári Győzelem tisz­teletére tett felajánlások - többek között azt tartalmazzák, hogy a sze­relvény-összeállítók az elkövetkező 120 műszak alatt teljesen sérülés­és akadálymentesen végzik munká­jukat. A tolatők felajánlása 10 ezer teherkocsi kármentes kezelésére szól olyan értelemben, hogy a tola­tásoknál vigyáznak munkatársaik, az áruk és a kocsik épségére is. Mindnyájan azon lesznek, hogy az átlagos késési időt legalább 3 perc­cel csökkentsék s így az első ne­gyedévben elérjék a 98 százalékos grafikon-teljesítést. Ha eddig főleg a teherszállításról beszéltünk, ez nem azt jelenti, hogy a személyvonatok közlekedésében nincs vagy nem is lesz javítani va­ló. Ha a személyvonatokról hallunk, előtérbe kerül a tisztaság kérdése, s az igazat megvallva ezzel a lévai vasútszakaszon is baj van. Egy sze­relvény gyors és becsületes kitaka­rításához legalább 6 ember szüksé­ges, sajnos Léván a nehezített kö­rülmények — (sok szemét) ellenére ezt három ember végzi. A kalauzok kötelezettségvállalása szerint a na­gyobb tisztaság érdekétíen minden alkalommal figyelmeztetik az utaso­kat s külön ellenőrző csoportokat is szerveznek. Persze az ilyen elha­tározás nem „mindenható", s a leg­hatásosabban mégis az segítene, ha az utasok tartanák be a tisztasági rendszabályokat. A dolgozók kelle­mesebb utazása érdekében ezenkívül a lévai vasút alkalmazottai úgy ha­tároztak, hogy a fűtetlen vagonok számát minimálisra csökkentik. Az állomás életének szerves, köz­kedvelt része az üzemi munkais­kola, melyet ésszerűen megszervezve a dolgozók teljes létszáma látogat. A főtéma többnyire az élenjáró pél­dás vasúti központok munkaszerve­zésének elemzése, de gyakran tarta­nak ismertetéseket időszerű nem­zetközi kérdésekről, a politikai helyzetről stb. Az iskoláztatást va­lamennyien hasznos dolognak tart­ják, s ezért kéthetente szívesen lá­togatják. Javarészt az itt elsajátí­tottak alapján teszik kötelezettség­vállalásaikat az új munkamenet si­keres alkalmazására, a nagyobb eredmények elérésére. A felsoroltakban röviden az állo­más problémáival foglalkoztunk s most befejezésképpen hadd említ­sünk meg néhány praktikus adatot is. Feladataihoz mérten — mint említettük —, nem nagy a lévai ál­lomás. A követelmények azonban az idén előreláthatólag fokozódnak. Az állomás dolgozói tudják ezt, de bíz­nak jó munkaközösségükben, kölcsö­nös megértő, egymást támogató ma­gatartásukban, a felsorolt felajánlá­sok teljesítésében és a vezetőség, valamint a pártszervezet jó irányító munkájában, mely nem egy komoly fogyatékosságot szüntetett meg az állomás tevékenységében. (szó) - . .TÍTI Cjí} F344 írd meg, Kisch! Prágában, a cseh nemzeti iroda­lom kincsestárában már több mint egy hónapja „írd meg, Kisch" cí­men figyelemreméltó kiállítás nyílt meg a híres újságíró és író, Egon Erwin Kisch életéről és müveiről. A kiállítás anyaga — fényképek, pla­kátok, könyvek, kéziratok — egész sajátságos légkört kölcsönöznek a teremnek. Szinte megelevenedik előt­tünk ennek a világhírű írónak, a harcos forradalmi riportok megala­pítójának élményekben gazdag, ál­landó utazásokkal teli élete. A kiállítás rendezői valóban értékes és gazdag anyagot gyűjtöttek össze. A látogató mindenről tájékozódik, ami Kisch életével, pályájával össze­függ kezdő újságírói működésétől kezdve a Marx Károly Karlovy Va­ry-i tartózkodásáról háború után megírt híres megemlékezéséig. Kisch bejárta az egész világot, Európát, a Szovjetuniót, Amerikát, Kínát, Auszt­ráliát. Minden írását a proletár in­ternacionalizmus, a szilárd kommu­nista világnézet hatja át. Kíméletlen tárgyilagossága, a legapróbb részle­tek mesteri megrajzolása, de első­sorban rendkívüli tudása, és kép­zettsége, nem közönséges írói tehet­sége korunk legnagyobb újságírójává és riporterévé avatta. Fáradhatatlan kíváncsisággal és kitartással fog hoz­zá anyagainak megírásához s így válik az aktuális riportokból, akár a híres Redl-ügyröl, komlószedő bri­gádról, Liebknecht Károly és Luxem­burg Róza meggyilkolásáról vagy bármi másról írt írásaiból csupa cso­dálatos, remekbeszabott, klasszikus­nak nevezhető „nagy riport". Prágában a kiállítás a napokban befejeződik, de már' több város, Brno, Opava, Hradec Králové, Karlovy Vary, stb. kérte fel a kiállítás rendezőit, hogy a prágai közönség körében oly nagy érdeklődést keltő anyaggyűjte­ményt náluk is bemutassák. Véle­ményünk szerint Szlovákia közönsé­gének is alkalmat kellene adni, hogy ezt a tanulságos, színes, „a szágul­dó riportert" bemutató riportszerű kiállítást megismerje. -va. i ijiM^imm A CSISZ, szervezetek életéből A VIT jegyében Egységünknél a VII. Világifjúsági Talál­kozó tiszteletére az első kezdeményezést Horky őrmester és Skokan őrvezetti, tet­ték meg. Előadást tartottak „A világ térképe fölött" sorozat keretében „Bécs, a VII. VIT városa" címmel. Mi katonák CSISZ alapszervezetünk határozata értelmében bekapcsolódtunk a szolidaritási akcióba. Kötelezettséget vál­laltunk, hogy zászlóaljunk keretén be­lül 20 ezer koronát gyűjtünk össze erre a célra. Azt szeretnénk, hogy minél több gyarmati országbeli fiatal vehessen részt Bécsben a VII. VIT-en és egész életén it szívesen emlékezzék majd vissza a csehszlovákiai fiatalok baráti segítségére, mely utazásukat lehetővé tette. Janda János, közkatona Az első televíziós készülék Az Ipolynagyfalusi ifjúság nagy sikerrel mutatta be Kukuŕinnak Bacuch major cí­mű vígjátékát. Az előadásokon befolyt pénzen televíziós készüléket vesznek — így határoztak a fia­talok. Csakhogy kevés volt a pénz. Még 2000 korona hiányzott ahhoz, hogy a vásárlást nyélbeüthessék. Kl segíthetne rajtuk? Az egységes földművesszövetkezet veze­tősége felkarolta az ifjúság elhatározását és a kultúralapból felajánlotta a 2000 ko­ronát a CSISZ-szervezetnek. A fiatalság nagyon megörült a gyors segítségnek és kötelezettséget vállalt, hogy ez év nyarán S00 órát dolgozik le a szövetkezetben. Ilyen szép együttműködés gyümölcseként köszöntött be Jpolynagyfalura az első te­levízió. Hisszük, hogy ez a további tettekre ösztönzi a fiatalságot, j LUKÁCS JÓZSEF, Ipolynék Versenyző egységek Alakulatunknál szokatlanul mozgalmas az élet. Egységeink ugyanis versenybe léptek és a kötelezettségvállalások egy­mást érik. Senki sem akar lemaradni. Nickman tiszt elvtárs egységében 26 ka­tona vállalta, hogy megszerzi a „példás katona" jelvényt. Hluchý tiszt elvtárs egysége felajánlotta, hogy a géppisztoly­éleslövészetet kitűnően végzi el. Az egységből 15-en a felajánlást már telje­sítették is. Valentin tiszt elvtárs egysége kötelezettséget vállalt, hogy egy szövet­kezetben ezer brigádőrát dolgozik le. A CSISZ-szervezetek tagsági gyűlése­ken tárgyalják meg, hc-'an fejlesszék tovább a nemes versengést. A faliújság az érdeklődés középpont­jában van, mert pontosan beszámol a verseny minden mozzanatéról. Kepka Pál, katona JÓL DOLGOZNAK Az ágcsernől üzemi CSISZ-szervezet já­rásunkban az elsők között van. Majdnem száz tagja van. Az üzemi pártszervezet irányításával szép eredmények születtek. A tagsági és vezetőségi gyűléseket ponto­san megtartották, a politikai oktatás terv­szerűen, eredményesen folyik. A szerve­zet brigádmunkában végezte el az üzem csinosítását. A CSISZ-szervezetben élénken folyik a készülődés a II. Országos Spartakiádra. A szervezet 30 tagja Pezroci és Petro elv­társak vezetésével rendszeresen gyakorol. Az üzemi klub munkájába Is bekapcsolódtak a fiatalok. Énekkaruk és táncegyüttesük van, ezenkívül színdarabokat tanulnak be. Szoros baráti kapcsolatban vannak az ostravai CSISZ-szervezettel. Decemberben az ostravai ifjúság küldöttsége járt ná­luk, most februárban pedig a csernői CSISZ-küldöttség tesz baráti látogatást Ostraván. A két nagy üzem fiatal dolgo­zói egymás tapasztalataival gazdagodva, egymásnak baráti segítséget nyújtva példás eredményeket érnek el. TÓTH ISTVÁN, Bély A kommunisták jó munkát végeztek a CSISZ-ben Századunkban is összejöttek a kom­munisták, hogy évzáró taggyűlésen ér­tékeljék munkájukat. Igaz, pártszerveze­tünk csak négyhónapos múltra tekint vissza, de már több jó katonát nevelt a pártba valő felvételre. A pártszervezet jó munkájáról tanús­kodik az. Is, hogy a CSISZ-szervezetben különféle érdekkörök alakultak mint pél­dául hegesztő-, esztergályos-, filmvetítő­gépkezelő-, stb. körök. A legnagyobb fi­gyelmet a most alakult újítókör érdem­li. A CSISZ munkája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy századunk kifogástalanul teljesítse feladatait. Kezes József, őrvezető, Példás katona A legutóbbi CSISZ-gyűlésen értékes kez­deményezés indult meg szervezetünk tagjai között. A gyűlésen elhatároztuk, hogy a kiképzés ideje alatt minden erőnk­kel arra fogunk törekedni, hogy a mi egységünk sorából kerüljön ki az egész alakulat legtöbb példás katonája. Né­hány nap telt el a gyűlés és e ha­tározat meghozatala óta, s teljesítésének feltételeit máris igyekszünk megterem­teni. A „példás katona" jelvénnyel a múlt évben kitüntetett katonák elmondták a katonái szolgálat első évét töltő bajtár­saknak, hogyan érdemelték ki ezt a kitüntetést, s átadták nekik hasznos ta­pasztalataikat. Havliček, Skora és Plzák tizedesek például egész heti szabadide­jüket arra áldozták, hogy megmagyaráz­zák a fiatal katonáknak a nehezebb gya­korlatok elsajátítását. Esténként kimenő helyett a tanulószobába vonulnak, ahol az átvett elméleti anyagot igyekeznek megértetni azokkal, akiknek az nebéísé-' get okoz. A magyar nemzetiségű katonák­nak lefordítják a nehezen érthető része­ket és az egyik jó rajzoló bajtársunk még a táblára is felvázolja az egyes gépalkatrészeket, mozdulatokat, hogy job­ban megérthessünk mindent. Versenyre hívtuk a „példás katona" jelvény megszerzésében az alakulat többi egységeit is. A felhívás nagy visszhang­ra talált fiataljaink között és a tanulás, a fegyelem terén már is javulás mutat­kozik. Ha az első héten tapasztalt len­dület nem lanyhul el, egészen biztosan teljesíteni tudjuk e kezdeményezés min­den feltételét, és az év végén jó ered­ményről számolhatunk be. Hegedűs József, katona. Ahol a holnap egyhamar tegnappá válik RIPORT A JÖVŐBŐL Ezerkilencszázhatvanötöt írunk. Ebben az évben fejezzük be hazánk­ban a harmadik ötéves tervet. Mind­össze hét év múlt el azóta, hogy hazánk legkeletibb, gazdagon termő síkságán, a Bodrogközön jártam, de ma már csak a szőlőheqvek láttán ismerem fel újra a tájat. A Cser­nőből vezető dupla sínpáron is mint­ha va'ami változás történt volna. Díszkapukhoz hasonló acéloszlopok állnak egymástól egyenlő távolság­ban, amelyeket fénylő vezeték köt össze. A villamosított vonalon, ame­lyen 1959-ben óránként alig futott végig egy-két szerelvény, most 5—7 percas időközökbe^ dübörögnek vé­gig 100 kilométeres sebességgel az áruval megrakott tehervonatok. A sorompókkal sem bajlódnak már a vasutasok, mint azelőtt. Hiszen a sorompókat alul- és felüljárók he­lyettesítik. — Vasérc — mondja szakérte­lemmel a kint álló üqyeletes. ami­kor a vonat eltűnik a kanyarban. — Rengeteg tonna jön évenként a Szovjetunióból, eqvedül a kassai Ke­letszlovákiai' Kohómü számára - te­szi hozzá. - Nem ütköznek össze, ha ilyen rövid időközökben közlekednek? — kérdem a szolqálatost. i— Ugyan, kérem, hisz az egész vonal automatikus szelvénybiztosító berendezéssel van ellátva. Ha vala­melyik vonat megállna a pályán, ügy a jelzőberendezés automatikusan pi­rosat mutat a következő szerelvény­nek. A telefon is már csak arra kell, ha mégis csődöt mondana valame­lyik jelzőberendezés. Ahogy beszállok a személyvonat­ba, szinte meg kell kapaszkodnom a gyors indulásnál. Fél percen belül a személyvonat sebesebben vágtat Bodrogköz sík vidékén, mint néhány évvel ezelőtt a gyorsvonat. Nem cso­da, hisz villanvmozdony húzza. Az országutakon szövetkezetesek személykocsijai, pótkocsis traktorok, teherautók váltják egymást. Mindez 1965-ben már olyan megszokott, olyan természetes, hogy a Bodrog­köz lakói előtt fel sem tűnik. A Hold minapi meghódítása, a nemrég ki­bocsátott Marsrakéta, ezek azok az újdonságok, amelyekről újságban, rá­dióban, televízióban 1965-ben írnak, beszélnek. Nos, térjünk vissza a jelenbe, kedves olvasó, mert kissé messze el­kalandoztunk fantáziánkkal a jövő­be. A fantázia azonban mégsem he­lyes kifejezés.- mert amit leírtunk, az néhány év múlva valósággá válik. Hisz a XI. pártkongresszus határo­zatában is benne van a következő pont: — „A közlekedés terén a for­qalmat 1965-ig 1957-hez képest 90­95 százalékkal kell növelni. E fel­I adat teljesítése feltételezi... a vil­lamos és motoros vontatás bővíté­sét." Ezen biztos megállapítás alap­ján készül tehát a vasút villamosí­tása, amelyet kormányunk már 1956. március 21. 723. sz. határozatában így fogalmazott meg: „1963-ig be kell fejezni nyugat-kelet irányú fő vasutvonalunk villamosítását Ostí n. L-től Csernőig." Vegyük most kezünkbe a menet­rendet és hamarosan megtudjuk, hogy Ostí n./L-et 923 km-es távol­ság választja el Csernőtől. Ez a tá­volság villamosítás szempontjából már jóval rövidebb, hisz Žilina és Spišská Nová Ves között 165 km tá­volságon már évek óta villanymoz­dony által vontatott szerelvények köziekednek, míg a cseh vidék fő vasútvonala is Nymburktól- Česká Tfebováig (200 km) már villamosítva van. Hogy pontos értesülést szerez­zünk fő vasútvonalunk villamosítá­sáról, meglátogatjuk a kassai vasút­igazgatőság fő tervezőjét, Štefan Mu­rin elvtársat és a közlekedési ter­vező iroda kassai fiókintézetének fő­mérnökét, Michal Sceranka elvtársat. Érdekes adataikat szó szerint közöl­jük. — Hogyan fest közelebbről a fő vasútvonal villamosítása és a kassai vasúti gócpont kiépítése? — kér­deztük Murin elvtársat. — A Púchov—Žilina közti szakasz villamosítását máris megkezdtük és a jövő év január elsejéig be is fe­jezzük. A következő szakasz, a Sp. Nová Ves—kassai vonal villamosítá­sát, 1961. januárjáig végezzük el. A Keletszlovákiai Kohóművek építé­sével egyidejűleg szükségessé válik a kassai állomás különben is régen esedékes bővítése, és a Kassa—Cser­nő közötti vasútvonal kiépítése. Igaz, a Kassa—Csernő közötti vasútvonal beruházási terve még nincs jóvá­hagyva, de ennek ellenére már hoz­záláttunk a főterv elkészítéséhez. A három említett vasúti szakasz vil­lamosítása kb. 330-340 millió ko­rona beruházási költséget igényel. 1962 végéig a Kassa —Csernff közötti 98 km-es szakasz villamosítását is be akarjuk fejezni. 1964-ig kiépít­jük a kassai vasúti gócpontot, a teherpályaudvart és a kereskedelmi központot. Az új kohómü üzembe­helvezéséig mi is teljesen felkészü­lünk a megnövekedett vasúti forga­lom lebonyolítására. — Nem lesz túlterhelve a Kassa — Csernő közötti vasútvonal ? Kérdésemre Sceranka mérnök vá­laszol: — Nem. Ez a vonal ma mindössze 50 százalékra van kihasználva. Ha villamosítjuk a vonalat, ügy a me­netsebesséq fokozásával naovban növekszik a vasútvonal áteresztő ké­pesséqe is. A villamosítás után naqv hordképesséqü vagonokat, naqy tel­jesítményű villanyijiozdonyokat he­lyezünk üzembe s ezzel növelhetjük a vonatok súlyát. Az irányítás auto­matizálása az ún. szelvénybiztosító beépítésével teljesen kizárja a vo­natok összeütközésének lehetőséoét. Automata-fényjelzők egész sora foq­ja irányítani a vasúti közlekedést. Ennek alapján indulhatnak a vona­tok eqymás után akár 5—7 perces közökben. Ily mődon gondoskodunk . tehát a kohómű számára szükséges J vasérc szállításáról. — Milyen újításokat alkalmaznak majd a Sp. Nová Ves—kassa —csernői vonal villamosításánál? — Az eddig használt magas acél­oszlopok helyett a felső vezeték tar­tására most kapu alakú, alacsony vezeték-oszlopokat akarunk alkal­mazni. Az egész vonalon levő szá­mos transzformátort eqy diszpécser­központból, Kassáról irányítjuk, te­hát távirányítással, automatikusan fog működni valamennyi áramváltó ezen a vonalon. Ezzel a módszerrel 25 millió koronát takarítunk meg. De nézzünk még egy kicsit a jö­vőbe, mert ez sokkal érdekesebb és gazdagabb, mint a múlt. Az állami terv szerint 1960-ban 1 milliárd 200 millió korona értékű nagvhordképes­ségü vagont fogunk qy tártani és 1965-ben ez a szám már eléri a két és félmilliárd koronát. A 120 km-es sebességet elérő CoCo villanymoz­donyok már 1300 km-es távolsági fővonalakon fognak közlekedni. 1965-iq pediq a villamosított vasút­vonalak hossza el kell érje a 20C3 kilómétert. 1957-ben csak 3,7 száza­lékra volt a villamosított vontatás, de 1960-ban már az áruforqalom 50 százalékát a villamosított fő vasút­vonalon fogjuk lebonvolítani. 1970­ben vasútvonalaink 57,6 százaléka lesz villamosítva. Ebben az évben aőzmozdonvaink részaránya már csak 6,7 százalékot fog kitenni. 1975-ben előreláthatólaq az utolsót füttyenti majd az utolsó qőzmozdonv, amely azután már csak múzeumból lesz ismeretes a jövő generációja szá­mára. Horváth Sándor ÜJ SZÓ 4 * 1959. -iisbruár 21.

Next

/
Thumbnails
Contents